Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1955. szeptember 9. C3 BULGÁRIAI VÁROSKÉPEK. SZÓFIA A Balkán-félsziget közepén, a Sztára-plawina és a Rodope-hegység által átkötött, élig 30—10 km átmé­rőjű, magasan fekvő szófiai-medence déli peremén épült a bolgárok szép fővárosa. A 2280 méter magas Vitesa lábánál, az Iszker mellékfolyóinak hármas terraszán elterülő hatalmas város pompás látványt nyújt a repü­lőgépen érkező utas számára. Az óriási házrengetegből kiemelkednek Szófia legszebb ékességei: a hagy­ma-kupolás templomok. Mint a gyé­mánt, esiUog-villog a sok kupola a raprugarak fényében ... Szófia központjáiban, a szépen parkosított „Szeptember 0“ téren áll Georgi Dimitrov hófehér márvány­ból épült mauzóleuma. Szoborrá merevedett djszörség áll néma moz­dulatlanságban a mauzóleum bejá­rata mellett. A várra zaja itt elhal­kul. A gépkocsik halkabban suhan­nék keresztül a teret szegélyező szé­les utakon. Az emberek is halkab­ban beszélnek.., A „Szeptember 9“ tér közelében, a r.agyforgalmó Gemgi Dimitrov rugárút betonkolósénál, azép tér gó- repén áll a török elnyomás idején épült Szvetj Necjalia dóm. A temp­lom stílusa Ókes Irzonyitéka anna?, hogy a közéj 500 éven át szr>Igas..g- han és rabságban sínylődő bolgár nép megőrizte kultúráját, nyelvét és nemzeti jellegét. Az 1077—7fl-ps felszabadulás em- téké-o épült Szófia és az egész Bab kán-felsziget legnagyobb és legszebb temp’oma: az Alexander Neyszkj katedráit«. A város legkiemelkedőbb pontján, (ágas tér közepén áll a pok­;k színben pompázó, harvmakun )- l^s templom, melyet a legkiválóbb err-sz és bulvár építészek közremű- J-'dás-vel építettek. Ez volt az első r bel —~r k*’7-.q Di tHrtnszanatorium Trjavnan, Feltűnő a főváros tisztasága, a Budapest és Bukarest utcáin látott eldobott villamos- vagy trolibusz- jegyeket a? ember hiába keresi Szó­fia tiszta, parkosított utcáin. Az em­berok vigyáznak a tisztaságra, a le­járt jegyeket a villamoson elhelye­zett gyüjtőládábn, vagy az utcai rzemétgyüjtőládába teszik. Por sem kisérj a robogó járműveket, mert a város széles, lejtős aszfaltúiéit fla- "láRtá leeplább goyszar. a forgalma­'ÓK. V.c.wrr-mv"­* ‘ v"v* m* * .tv' '-\ ... . ■■ ~ Szófia, az Alexander A csodálatosan szép Alexander Nevpáki -katedráiis szomszédságában van a XIV. századból származó, sze- ránykülsejü „Szveti Szófia" templom, melyről a város elnevezése erpd. {ff található a Bolgár Tudományos Akadémia, a Nemzeti Parlament és a? Országház-tér közepén II. Sán­dor orosz cár monumentális lovas­szobra. Távolabb a tudomány fel­Nevszkj katedráiis. sabb útvonalakon, vagy nagy meleg­ben kétszer-háromszor is tisztára mossák. Az,, utak pormentesítéaéra nem a nálunk használatban lévp lo- csolókqesikat alkalmazzák, hanem vastag gumicsöveket, melyek kétke­rekű kocsik hengereire vannak fel­szerelve. A 700.000 lakosú bolgár metropo­lis az 1944 szeptember 9-i felszí;bß­Ulászló — a bolgárok elnevezése síremléke légvára, az állami egyetem modern épülettömbje zárja le a szép teret. A vár« néző hamarosan megtalál­ja a keleties iajésü vásáresarnek szomszédságában a félhold uralmára emlékeztető épületeket: a tőrök dzsámit, mecsetet és a fürdőt. A XV. századból származó Bűjük Dzsámi a város egyik legszebb műemléke. Benne helyezték el az archeológiái múzeumot­* Részlet Frisnyák Sándor „Föld­rajza tanulmányúton Bulgáriában’1 c. beszámolójából. . : 1 t i szerint Vladisláv Varnencsik — Várnában. duiás óta nagy változásokon ment keresztül- a város centrumában egész épülettömböket, utcákat bon­tottak- le a városrendezés és terv- szerű városfejlesztés érdekében- A lebontott épületek helyén keletke­zett térség hosszanti tengelyében épült a minisztérium új, középen fo­kozatosan elkeskenyedő magasépD tete. A város minden részében fel­lelhető a szocialista városrendezés nyoma- üj, modern lakóházakat, középületeket építenek, a régieket pedig csinosítják. A lakosság kultu­rális igényeinek kielégítése céljából ópult intézmények mellett igen je­lentős a gyárak ée üzemek építé­se is. Szófia az ország szíve, politikai, gazdasági és kulturális központja. SZTÁLIN Az egykori Várna, a mai Sztálin, Bulgária legnagyobb feketetengeri kikötője és legszebb fürdővárosa. A város a szép Várnai-öböl északi ré­szén, fokozatosan emelkedő tengeri terraszon épült. Északról a Frangen szki-plató szőlőkkel, gyümölcsösök kel és nyaralókkal tarkított részei, nyugatról a kéklő Sztálin (Devnaj­tó és széles völgylapálya, délről t meredeken kiemelkedő Momino- platő határolja. Keleten a Fekete tenger fehéren tajtékzó hullámai ostromolják a partokat. Ebbe a szép földrajzi keretbe pompásan ülik a város, mely a mo­dem építkezések ellenére, még min dig megőrzi keleties jellegét. A szé­les, parkosított sugárutak fényes palotái, üzletházai -és középületei mellett, itt-ott többszázéves török épületeket találunk. Karcsú mina­retek és roskadozó mohamedán templomok jelzik az egykori töröli uralmat. A város sokszínűségét fokozzák a hagyma kupolás templomok, a „nép­rajzi múzeum,'-nak is beillő piacos, 3 magyar ember számára szokatlan cipőtisztító szalonok és boza-ivóhe- lyek. A boza, ez a kölesből erjesztett bolgáF nemzeti ital és a limonádé olyan népszerű, hogy még a trafi- kpkban is árusítják. Sztálin Kelet-Öulgária legnagyopb Ipari és kulturális központja. Itt van az ország legnagyobb hajógyára, gépgyára és textilüzeme. Igen fejlett a város élelmiszeripara is. Különö­sen kitűnnek a halkonzerváló üze­mek. Kulturális és tudományos intéz­ményei között elsőként kell meg­említeni a felszabadulás óta létegí tett egyetemet és a tengerkutató biológiai intézetet: az Akváriumot A* Akvárium korszerűen berende zetí múzeum , a ftekete-tenye hidrológiáját, növény.- és állatvilága mutatja be, A város Történelmi Mi" zeumában több magyar vonatkozás" emléket is találunk- Á Nemzeti Bzh- há* és az Opera, az üzemi és város kulturotthonokkal és könyvtárakkal együtt a népművelés szolgálatába r áll. A vánae igazi hírnevét azonban gyönyörű fürdőivel, üdülőivel és eeo- déiatosan szép 'környékével szerezte Évente több, mint íq.oöö bolgár és külföldi dolgozó üdül Sztálini-Várná­ban § élvezi mindazt a szépséget és gazdagságot, amit e vidék -- a „Bot gár Riviéra” — ajándékoz hódolói­nak. A várostól nyugatra, a Sztálinié és egy giaeseny fennsfk közötti te rületen találjuk az 1444-es várnai csata színhelyét A gyágzaeemléíű csatatér egyik kiemelkedő pontján szép, körülkerített park középén áll a várnai «salában Hősi halált Halt Ulászló magyar király síremléke Nagy szeretette! és megbecsüléssel gondozzák sírját a bolgár fiatalok, (Szabadságot szerető őseik a magya­rokkal együtt, Hunyadi ,Tán«s dicső zászlaja alatt harcoltak a közös el­lenség: a törők elif u Ezekben a harcokban született a bolgár-magyar barátság, mely a két nép történelme folyamán egyre erősebb, egyre szi­lárdabb lett. FRIgNYÁK SÁNDOR ., ___ ált. isk. tanár; Az ember és A szocialitmusf építő tár­sadalomban és méginkább a felépí­tett szocializmusban a gépek, a technika alkalmazása minden eset­ben munkát takarít meg és egyút­tal meg is könnyíti a dolgozók munkáját. Ez ma már így van hazánkban is. A bányáiban gumiszalagokkal, fúrógépekkel, kombájnokkal, a me­zőgazdaságban arató-cséplő kornbáj • nokkal. az építkezéseknél hatalmas toronydarukkal, vakoló gépekkel, a kohászatban és a gépiparban szin­tén egyre modernebb gépekkel fej­lettebb technikával dolgoznak mun­kásaink. A felszabadult hazában, ahol a munkásosztály g vezető, a munkás arra kényszeríti a gépet, hogy mi­nél több és jobb terméket adirm a hazának hogy minél termeléke­nyebben termeljen. Egyre lüktetőb­bé válik a gépek munkáiénak üte­me. Már-már úgv látszik, hogy a technikából a legvégső fokig min­dent kjhnztsk hogy minden lehető­ség ki van merítve, de mégsem! A mimkásuiítn tökéletesíti munka- módszerét, gépét, hogy az még tel­jesí tőW-pegebb legyen még többet termeljen. Az ember, mióta emberré vált. mindig arra törekszik, hogy mun- kgsikproit, eszközeit szerszámait a technikát fejlessze, tökéletesítse. Az emberi alkotó szellem, a gondo­lat erejébe vetett hit már évezre­dekkel ezelőtt azt eredményezte hogy a nép úsv álmodozott a gép­ről mint barátról, amely megsza­badítja maid a nehéz testi munká­tól G]van génről álmodozott amely mérhetetlenül megnöveli majd a hatalmát a természet fölött és meg­javítja életkörülményeit.-4 1 Ama An lom fejlődésének törvényszerűsége azonban kapita­lizmust szült, amelynek viszonyai között a gép a munka felszabadító­mnak eszközéből az elnyomás, a leigázás eszközévé lett. A nyerész­kedő kapitalista maximális profi­tot hgjhászó, határtalan kapzsisága ktsammizte a munkás, a tudós, a mérnök embert. A gép. amelyről sok-gok nemzedéken keresztül úgy álmodozott az ember, mint barát­ról és segítőtársról, a kizsákmányo­ló kapitalista világban megöli a munka örömét, az embert a tech­nika rabjává, a gépezet szolgájává tesz;. Az imperializmusban eltorzul a technikai feílődés iránya, undorító embergyülnlő, háborús jelleget vesz fel. A saiát alkotóiát. — az. ember; pusztító gép jelenti azt a szörnyű eredményt, amelyhez a technika fejlődése az imperialista világban eljutott. Teljesen más utpp fejlődik a szocialista társadalomban a techni­ka, amely nálunk a szocialista épí­tés nagy feladatainak van aláren­delve. A mi társadalmunkban a technika fejlesztése általános bősé­get és boldogságot teremt az em­bernek. A mi társadalmunkban a technika fejlesztésével. a gépesí­téssel gyors léptekkel haladhatunk előre, mert ennek társadalmi és a technika anyagi feltételeit biztosítottuk. Ha­zánkban a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonban vannak, a dol­gozók nincsenek kizsákmányolva^ érdekeltek a termelékenység növe­lésében. A munkásoknak érdeke a. technika fejlesztése, mert ezzel munkájuk könnyebbé válik, kere­setük, szakmai és kulturális mű­veltségük növekszik. Az első ötéves tervben, a szocialista iparosítás politikájával megteremtettük a mű­szaki fejlesztés alapjait. Rendelke­zésünkre áll a Szovjetunió és a né­pi demokráciák gazdag tapasztala­ta a műszaki fejlesztésben és a technológia tökéletesítésében. A technika fejlesztésében hatalmas eredményeket értünk el. Ma már sztahanovisták, újítók, ésszerűsítek ezrei dolgoznak azon, hogy minél többet hozzanak ki a gépből. Ennek a munkának nagy­szerűségét lépten-nyomon megfi­gyelhetjük. Nálunk a kohász, az öntő, az esztergályos, a kovács úgy tekint a fém tömb re. mint a szob­rász az anyagára, amelyben testet Ölt maid elgondolása: a fémtömb­ből egy gép alkatrésze lesz majd és az az ember javára dolgozik. Nap­jainkban a sztahanovistáik, az újí­tók munkájában új vonásokat fe­dezhetünk fel. Már nem elégíti ki őket az a teljesítőképesség, ame­lyet a gépekre megállapítottak. Ezért tökéletesítik, átdolgozzák gé­peiket. Csak a Lenin Kohászati Művekben az elmúlt évben 3274 újítási javaslatot nyújtottak be, s az elfogadott újítások 19 millió 424 ezer forint megtakarítást eredmé­nyeztek. Ez év első felében 1179 Újítást nyújtottak be a Lenin Ko­hászati Művek dolgozói és újítá­saik 6 hónap alatt már 9 és fél­millió forint megtakarítást ered­ményeztek népgazdaságunk szá­mára. Érdemes elgondolkodni ezen. A fenti számok azt jelentik, hogy a felszabadult munkásosztály, a műszaki értelmiség nagy dolgok megvalósítására képes. Beláthatatlan távlatokat nyit a technika fejlesztésében a tudósok, mérnökök, tervezők és a termelés­ben dolgozó újítók, ésszerűsítek szoros, baráti együttműködése. Ez az együttműködés éppen most kell, hogy fejlődésének új, maga­sabb szakaszába lépjen. Most már nemcsak arról van szó, hogy a tq- dóso-k alkalomszerűen segítsék a sztahanovistákat, újítókat s necsak termelési rész létproblémák megol­dásában segítsék őket- Ma már az a feladat, hogy széles körben tudo­mányosan általánosítsák az újítók tapasztalatait és glkntó módon fej­lesszék tovább az általuk sugal­mazott kisebb-nagyobb új techni­kai" megoldásokat. A szocialista társadalom építése közben egyre tökéletesebb technikára, gépekre van szükség, hogy szilárdan, biztosan haladhas­sunk a boldog jövő felé és a tech­nika tökéletesítéséért, fejlesztéséért. Vívott harcban egyre hatalmasabb és egyre tökéletesebb lesz maga az ember is. KOVAL PALi, A Minisztertanács határozata a műszaki egyetemek szakosításáról A Minisztertanács határozatot ho­zott a műszaki egyetemek (szakosí­tásáról, hogy az eddiginél fokozot­tabb összhangot biztosítson a műsza­ki egyetemek oktatómunkája és a ''éngazdasági igények között. A határozat értelmében a nappalt, az esti és a levelező tagozaton azo­nos szakokra kell kiképezni, A tan­tervek előkészítésénél érvényesítik a technológiai és a gyakorlati oktatás fontos szempontjait­Az új szakosíta-,4 rendszer iparunk igényeinek, valamint az egyetemi tan­székek oktató kapacitásának mérlege­lése alapján készült. A határozat sze­rint 1955 szeptember 1-én az első évre iratkozott hallgatók gépészmér- "kj, v’llamosmórnöki, vegyészmér­nöki. bányáméi-,ioki, ko-hómérnöki, földmépőmérnöki, mérnöki, építész- ':”öVi és közlekedési üzemmérnö­ki karokon huszonhat féle szakon 'tegezhetik tanulmányaik"t A4TB 4« OTP njtepempnysfolßälaf előnyei Az Országi* Takarékpénztár pyg- -.eményszalgálatet rendszeresített, amelynek feladata, hogy nyilván­tartja azoknak a dolgozóknak kötvé­nyeit, akik arra megbízást adnak és értesítse őket nyereményükről. Ä nyereményszolgálat-levelezölapokat az OTP-fiókokban, a postahivatalok­ban és a dohány-árudákban lehet be­szerezni ötvan filléres áron. A nyereménye zaliálat-tevelezála- pokon olvasható írással kell feltün­tetni a kötvénytulajdonos nevét, la­káscímét, a kötvényfajtát (I— —1\. vagy V. békekölcsön), vala­mint a kötvény serozatszámát, ser- számát és osztályát. Egy levelezőla­pon csak egy kötvény adatéit teltét közölni, (MTI) Hírek az országos mezőgazdasági kiállításról A mezőgazdasági kiállítás alkal­mából hazánkban tartózkodó főbb külföld) küldöttség tagjai csütörtök**; délelőtt meglátogatták a bpdapesli gépállomást. A vendégek megismer­kedtek a gépállomás munkájával és megtekintették a javítóműhelyeket is, Az országos mezőgazdasági kiállí­táson nagy az érdeklődés a kisgépek iránt. A Mezőszöv eddig már csak­nem ötszázezer forint forgalmat bo­nyolított le. A közelgő szüretre vall, hogy 4S szőlőprést vittek már aj; Szőjózuzóból tizenegy fogyott eL Igen kelendőek a kisebb prések :s: A 25 literesből 18-at, a 12 literesből 14-et vásái Utak eddig. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom