Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

C/J mmmmsiM Az eszmeiségről Sokszorosan visszakapott kölcsön Totó tippjeink AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 211 szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 8. csütörtök A műszaki fejlesztés népgazdasági érdek magyar nép a kommunista párt vezetésével, a szocialista iparosítás lenini-sztálini politikájá­nak útján haladva, az elmúlt évtized alatt hatalmas sikereket ért el. En­nek nyomán megyénkben is olyan létesítmények születtek, mint a má- lyi téglagyár, a hejőcsabai cement­mű, a kazincbarcikai vegyiművek, a borsodi hőerőmű, a diósgyőri óriás- kohó és még sok más ipari üzem. Iparunk technikai felszerelése is sokat fejlődött a felszabadulás óta. Fiatal dolgozóink csak hírből isme­rik a nagy fizikai erőt igénylő mun­kákat, ezeket ma már gépek végzik el. A termelést korszerű technika se­gíti. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy mindent megtettünk a techni­ka állandó fejlesztése érdekében. Nem, ekörül még bőven van tenni­való. A második ötéves terv, amely­nek küszöbén állunk, még sürgőseb­ben követeli technikánk fejlesztését. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy „az kerekedik felül, aki fejlettebb tech­nikával rendelkezik, akinek na­gyobb a szervezettsége, a fegyelme és jobbak a géped;:: gépek nélkül, fegyelem nélkül a modern társada­lomban nem lehet megélni.;»“ Miért vált éppen most időszerűvé az ipar technikai szín vonalának emelése? A zért, mert a Központi Vezető- ség márciusi határozatának értelmében tovább kell folytatni az iparosítást. Ezévben négv százalék­kal kell növelnünk a termelékeny­séget, az önköltséget pedig három százalékkal le kell csökkenteni. Fel­tétlenül meg kell ezt valósítanunk, mert csak így fejlődik arányosan népgazdaságunk valamennyi ága, így növekedik a reálbér, a nép anyagi és kulturális jóléte. Mint ismeretes, a termelés két utón növelhető: új dolgozok munkábaállításával és a termelékenység növelésével. Az első ötéves tervben a termelés növelésé­nek mintegy kétharmadát új mun­kások alkalmazásával értük el és csak egyharmadát fedeztük a terme­lékenység növelésével. A második ötéves terv idején már nem vonha­tunk be nagyszámú új munkaerőt a termelésbe, minthogy a munkaképe­sek zöme dolgozik. Országos vi­szonylatban az új dolgozók számát egyik évről a másikra alig két szá­zalékkal tudjuk csak növelni. Ha erre építenénk a termelés növelését, az emelkedés csigalassuságú lenne, feladatainkat tehát csak a termelé­kenység növelésével oldhatjuk meg. Ennek — mint köztudomású — leg­alapvetőbb módszere a technika ál­landó tökéletesítése. Ezért vált kü­lönösen időszerűvé hazánkban a mű­| hálózat, mindenekelőtt a vasút kor­szerűsítése révén kell megvalósíta­ni". A gyártmányok korszerűsítése, az új technológiai eljárások beve­zetése az esetek nagyrészében beru­házások nélkül is megvalósíthatók. A technika korszerűsítésében első­sorban a meglévő tartalékok felku­tatására, az üzem saját anyagi erő­forrásaira kell támaszkodni. Szembe kell szállni tehát azokkal a nézetek­kel, amelyek szerint a korszerűsí­tést csak nagy anyagi befektetések árán lehet megvalósítani. Ezek a nézetek fékezik előrehaladásunkat, gátolják szinte kimeríthetetlen tarta­lékaink feltárását. E nézeteknek az érvényre juttatása nem az ipar vi­szonylagos technikai elmaradottsá­gának felszámolásával, hanem a je­lenlegi elmaradottság rögzítésével járna. M egyénik üzemeiben, bányáiban, tervező irodáiban, kutató in­tézeteiben pártunk útmutatása alap­ján ezekben a napokban beszélik meg a munkásak, technikusok, mér­nökök a műszaki fejlesztés kérdé­seit. Megvitatják területük műszaki­fejlesztési problémáit, feltárják a termelékenység növelésének tartalé­kait. Ezeknek a munikásgyüléseknek, műszaki konferenciáknak és kom­munista taggyűléseiknek az a céljuk, hogy az új technikát a tömegek ér­deklődésének középpontjába állít­sák; Az a feladatuk, hogy a fizikai dolgozók a műszaki vezetőkkel kö­zösen feltárják a hatalmas helyi tar­talékokat. A bányászatban például a millszekundos robbantás széleskörű elterjesztésében még sok a tenni­való. Gépipari üzemeinkben is még óriási lehetőségek vannak a rejtett tartalékok feltárására. Elég megem­líteni a kiváló, korszerű öntő és for­gácsoló eljárások egész sorát, me­lyék még mind bevezetésre vár­nak. Ilyen, többek között a perge­tett öntés, az örvénylő menetvágás, a Koleszov-féle szélesvágás és a szikraforgácsolás módszere. Hatal­mas lehetőségek rejlenek az újító mozgalomban is. A lehetőségek va- lóraváltásához azonban le kell győz­ni a maradiságot, a kényelmessé­get, a bürokratizmust; Természetesen az üzemek korsze­rűsítése, az új technika széleskörű elterjesztéséért vívott harc nem szo­ríthatja háttérbe a napi feladatok megvalósítását. Mit sem ér a még oly gyönyörűen kidolgozott távlati terv, ha megfeledkezünk a technoló­giád fegyelemről. Technológiai fegye­lem nélkül nincs minőségi termelés, nincs műszaki kultúra. A technoló­giai fegyelem nemcsak a minőséget szaki fejlesztés problémája, ezért lett iparunk és egész gazdaságunk kulcs­kérdése a műszaki fejlesztés. Hogyan lehet emelni az ipar tech­nikai színvonalát? A fejlett, korszerű technika nem születik meg magától. Mint minden téren, ebben is nehezen tör utait az új, győzi le az elavultad amely a technikában is görcsösen ragaszkodik fennmaradásához. Sok műszaki vezető, de még a munkás­ság egyrésze is idegenkedik az új­tól, ragaszkodik a régi, megszokott módszerekhez. Különösen a párt­szervezetekre vár nagy feladat a technika állandó fejlesztésében. A pártszervezeteknek kell harcolniuk azért, hogy az új egyáltalán meg­szülessen. Pártszervezeteinknek fel kell venniük a harcot egyes gazda­sági és műszaki vezetők olyan né­zeteivel szemben: hogy iparunk vi­szonylagos technikai elmaradottságát csak nagyösszegű beruházásokkal le­het felszámolni. Nem kétséges, hogy beruházásokra is szükség van. Ép­pen ezért állapította meg pártunk III. kongresszusa: „A második öt­éves tervidőszakban a népgazdaság fejlesztését elsősorban nem nagy­számú új üzem létesítése, hanem főként a meglevő termelő és szállító apparátus fokozottabb és gazdasá­gosabb kihasználása, a közlekedési­javítja, de növeli a termelékenysé­get, csökkenti az önköltséget is. Nem szabad megfeledkeznünk a mű­szaki fejlesztés során a folyó terme­lési terv teljesítéséről, a programsze- rüségről, a gyártmányok önköltségé­nek csökkentéséről sem. A mű­szaki fejlesztés problémáinak meg­vitatását, a távlati tervek elkészíté­sét össze kell kötni a folyamatos tervteljesítés feladataival. Csakis <*z biztosíthatja, hogy teljesítsük és túl­teljesítsük az évi tervet és így meg­felelő gazdasági alapot biztosítsunk a második ötéves terv megvalósítá­sához. jV'l unkásaink, technikusaink, mérnökeink nagy lelkesedés­sel láttak hozzá a műszaki fejlesztés kérdéseinek megvitatásához. Sok olyan javaslatot tettek, amelyeknek megvalósítása elősegíti a műszaki színvonal emelését. Az eddigi mű­szaki konferenciák tapasztalatai azt mutatják: üzemeink dolgozói megér­tették, hogy a műszaki fejlesztés népgazdasági érdek. Megértették Le­nin elvtársnak azt az útmutatását, hogy a munka termelékenységének növelése végeredményképpen új tár­sadalmi rendszerünk győzelmének legfontosabb, legfőbb feltétele; A FALU JELENTI- r~3~ö-------­Uj termelőszövetkezetek alakultak megyénkben A gabossabegviijtési verseny állása Az elmúlt napokban — amellett, hogy a meglévő termelőszövetkeze­tek többszáz új családdal erősödtek — több új tsz is alakult Borsodban. Tibolddarócon 10 család, 16 tagja Rákóczi néven alakított 152 holdon mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Kány községben Úttörő néven 23 család 128 hold földön alapított nagyüzemi gazdaságot. Szemere község­ben pedig Alkotmány néven alakult új termelőszövetkezet. A szemerei Alkotmány tsz-be megalakulásakor 15 család 19 tagja lépett be 108 hold földdel. Az új termelőszövetkezetek az őszi vetéseket már közös erővel végzik el. Három ú,i I. típusú tsz is alakult az elmúlt napokban megyénkben. Mezőnagymihály községben Dózsa és Uj Élet. Szentistvánon pedig Kos­suth néven alakult új I. típusú tsz. Ugyancsak az elmúlt napokban Ónodon 12, Bogácson pedig 22 család részvételével két új termelőszö­vetkezeti előkészítő bizottság alak ült. A megyei begyűjtési hivatal érté­kelése szerint a járások sorrendje a ga-bonabegyűjtési versenyben szep­tember 3-án a következő volt: 1. sze­rencsi, 2. mezőkövesdi, 3. mezőcsátis 4. sárospataki, 5. miskolci, 6. szik­szói, 7. encsi, 8. sátoraljaújhelyi, 9; abaujszántói, 10. edelényi, 11. ricseij 12. putnoki, 13. ózdi járás. A városok közül az első helyen .11! Miskolc, a második helyen Sátoralja­újhely, a harmadikon Kazincbarcika} a negyediken pedig Ózd. NejvkezdődSU a „fehér arani44 szürete a Taklaközbeii Zöldéi mer a négyesi ül Barázda tsz repcéié A négyesi Uj Barázda termelőszö­vetkezet tagsága az elmúlt évnél ko­rábban kezdett most hozzá az őszi vetésekhez, 560 hold őszi búza, 44 hold őszi árpa és 50 rozs alá már nagyrészt elkészítették a talajt, 40 hold repcét már két héttel ezelőtt elvetettek. Az őszi talajmunkák és a vetések mellett nagyban készülnek már 14 holdas rizstelepükön is az aratásra. A rizs az esős. hideg időjárás elle­nére a tervezettnél jóval magasabb termést Ígér. Csehszlovákiában, ahol egyes vi­dékeken holdankint 5—600 mázsás cukorrépatermést érnek el, — igen találóan — fehér aranynak nevezik a cukorrépát. Megyénk számos termelőszövetkezete és sok egyéni - répatermelője az idén ugyancsak fehér aranynak nevez­heti a cukorrépát, mely szorgalmas, szakszerű gondozás esetén holdan­kint 10—12 ezer forintos jövedel­met is biztosít Megyénk homokosabb vidékein, de főleg a taktaközi községekben az elmúlt napokban már megkezdő- dött a cukorrépaszüret. Az első „fehér aranyat“ a szerencsi Lenin termelőszövetkezet tagsága ásta ki; A gépállomások az idén nagy segítséget nyújtanak a termelőszö­vetkezeteknek a cukorrépa ásásá­ban. Míg az elmúlt évben csak egy, az idén már négy nagytelje­sítményű, féllánctalpas cukorrépa­szedő kombájnnal rendelkeznek a borsodi gépállomások. A kombáj­nok mellett 12 új répa-kiemelőt is kapnak a gépállomások. A Magyar Népköztársaság Minisziertanácsának határozata a fegyveres erők csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa figyelembevéve a nemzetközi helyzetnek a genfi négyhatalmi értekezlet után bekövetke­zett enyhülését, valamint abból a célból, hogy a maga részéről is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez és az államok közötti bizalom helyreállításához, határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig húszezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erők csökkentése következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális jutta­tásokra fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket a mezőgazdaság és ipar, továbbá a népgazdaság más területein és a különböző intézmé­nyeknél helyezik el. (MTI) Borsodi siker az országos mezőgazdasági kiállításon Az országos mezőgazdasági kiállí­tásra az idén szép számmal hajtot­tak fel az ország különböző részeiből juhokat. Megyéhk juhtenyésztésé­nek fejlődését bizonyítja, hogy a kiállítás legszebb, díjazott juhai kö­zött két borsodi juhászat tenyészál­latai is szerepelnek. Második díjat kapott a 'kiállításom a mezőkeresztesi Táncsics tsz öt gyönyörű növendék kosa. Ugyancsak a kiállítás második díját érdemelték ki a putnoki mező- gazdasági technikum tangazdaságá­nak anyajuhai is. TISZTJELÖLTEK • • + — i------------------­* + AZ UJ VAROSBAN „A dolgozó nép fiai vagyunk Mimikánk által izmos a karunk A dolgozó nép büszkén néz le ránk Együtt védjük szép magyar hazánk!” VÍG NÓTASZÓ hang­zott Barcika főutcáján pénteken délután. Minden ablak kitárult és a szo­cialista város lakói ér­deklődve, izgatottan fi­gyelték a dolgozó nép vidám katonafiait, a tisztiiskolák növendékeit, akik zengő nótaszóval vonultak végig a vado­natúj házak között, a csodálkozó tekintetek fü­zében. Hogy kerültek ide Bar- cikára a jövő tisztjeif Ennek a története rövi­den az, hogy egy napon a néphadsereg újságjában megjelent a Dózsa lö- vésztiszti iskola DIS Z- szervezetének felhívása, amelyben a fiatal tiszt- jelöltek bejelentették, hogy 4 hetes szabadsá­gukból 8 napot új váro­sunkban önkéntes mun­kával töltenek el. Nem kellett soká várni a vá­laszra, mert a többi tisz­tiiskolák növendékei már aznap délben az asztalnál erről vitatkoztak. Rövid időn belül az összes hon­véd tisztiiskolák csatla­koztak a felhíváshoz, most itt vannak és hoz­zátesznek egy-egy téglát a; Békevároshoz, a Hőerő­műhöz, a Vegyikombinát­hoz. A étélceg, szépszál fia­talok már az első nap meghódították a szíveket és Kazincbarcika lakói­nak rokonszenve méh csak fokozódott a honvéd D1S2.-fiatalok iránt, ami­kor dolgozni látták őket. Pásti tiszt elvlárZ 16 fős brigádját a Békevá- tosban az előregyártóit elemek készítésére osztot­ták be. Még az első nap odalépett hozzájuk Ko­vács Ferenc építőmunkás brigádvezető, fejebúbjára tolta a kalapját és el­kezdte mondókáját: — Arról volna szó elv­társak, hogy mi, a „civi­lek“ kihívnánk magukat versenyre, ki készít el több előregyártott elemet. — Alijuk a versenyt! — csapott, Kovács Ferenc markába PásH elvtárs. — No, jó — mondta Kovács Ferenc —. de úgy dolgozzanak ám az elv­társak, hogy mi sem va­gyunk akárkik, megeszem a kalapomat, ha lehagy­nak bennünket. A HELYZET pedig úgy alakul, hogy könnyen kalapevésre kerülhet a sor, ugyanis míg eddig az itteni civil dolgozók általában 20—22 előre­gyártóit elemet szoktak elkészíteni napjában, most a katonák már első nap 25-öt gyártottak le. De Kovácsék sem hagy­ták, magukat. 27-ct készí­tettek és lehagi/ták a versenytársakat,. Az isko­lások szombaton ,,ráver­tek“ és 30 elem. volt a. teljesítmény. Jelenleg egymást szárnyalják fe­lül és a fiatalok átlag­teljesítménye 136 száza­lék, olyan munkán, ami­lyenen ők még sohasem dolgoztak! De jól dolgoznak a töb­biek is. A Zalka-brigád tagjai tavaly ott voltak a dunai árvíznél, majd pedig az újjáépítésnél. Most a járdakészítésnél olyan munkát végeznek, amit eddig csak szak­munkásoknak szoktak ki­adni, s ők jeleskednek e munkában, noha nincs köztük szakmunkás. A vegyikombinátnál a Kos­suth- és a Ságvári-bri- gád 156, illetve 152 szá­zalékra teljesíti a nor­mát. Az építők, nagy figye­lemmel kísérik önkéntes munkatársaik tevékeny­ségét, tanácsokat adnak Selyp tiszthelyettes elv- társ pedig azf meséli, hogy a szomszédinkban dolgozó brigád saját vé­dőitalával vendégelte őket. Nagy csodálkozást és rokonszenvet vált ki a tisztek magatartása is. — Hál maguknak ilyen lisztjeik vannak? — je­gyezte meg a minap egy öreg építő. — Hogy még ők is megfogják a fűti­kot ! . . . ilyen bizony a mi időnkben elképzelhe­tetlen volt. A BARÁTSÁG a sza­badidőben még mélyül A fiatalok ellátogattak a bányásznapon Herbaiad­ra, Alacskára és kuVúr- müsort rendeztek. A Ki­lián György repülőtiszti iskola zenekara játszott Berentén a hőerőműnél a bálban. A Petőfi iskola növendékei esténként fel­keresik a 31/6-os Építő Vállalat szállásait, ahol esti beszélgetéseket ren­deznek. E beszélgetések során 41 fiatal írta alá a DISZ-be a belépési nyi­latkozatot. többen mint amennyi eddig az alap­szervezet eddigi taglét­száma volt! A növendé­kek és az új DISZ-tagok kedden este már együtt mentek a DlSZ-taggyü- lésre. A beszélgetések so­rán rengeteg problémai panasz, bírálat merül fel a munkaviszonyokról, a DISZ.-szervezet, tevékeny­ségéről. A Petőfi tiszti­iskola díszesei szépen feljegyzik a jogos pana­szokat, ps illetékes helye­ken szóváteszik őket. Felbecsülhetetlen az a segítség, amit a ka'ona- iskolások adnak. Segíte­nek a DISZ-nek munka­tervet készíteni, taggyű­lést szervezni, panaszo­kat kivizsgálni s ráadá­sul példásan dolgoznak! — Bár még egy évig itt volnának — hajtogat­ja Balogh művezető elv­társ a H-épületnél. PÉNTEKEN azonban a fiatalok búcsút vesznek az épülő várostól. men­nek haza pihenni, aztán hívja őket ismét■ az is- i-nin. várják őke' az új feladatok.- Kezük nyoma azonban itt marad, s a város lakói még soká- sokd emlékezni, fognak rájuk. (SAN DÓRI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom