Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

Kedd, 1955. szeptember 6. ESZAKMAGYARORSZÁG r> Hová lett 34 ifjú vájár? Közös érdek X KURITYÁNI vájártanuló in- / tézetből az elmúlt esztendőben 39 ' fiatal vájár került az ormosi bá- /, nyaüzemhez, képzettségükre nézve fejtőgópkezelő és gép után dolgozó /ácsoló vájárok. Jelenleg 39 ifjú- ( munkásból mindössze 5 dolgozik a , bányavállalatnál. 34 ifjú vájár el­ment. Mi az oka annak, hogy a fiatal bányász szakmunkások 85 százalé­ka nem maradt Ormosbányán? Amikor az ifjú bányászokat Or­mosra helyezték, biztosítottak szá­mukra képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Műszaki probléma, s | az annak idején a II. aknában ke­letkezett bányatűz miatt a gépeket áthelyezték a IV. aknára, de a fia­tal bányászokat már nem helyez­ték velük. Olyan munkára osztot­ták be őket, kézifejtésre, amelyben gyakorlatlanok voltak, a normát nem tudták teljesíteni, e miatt keresetük is igen alacsony volt; Segítség kellett volna, foglalkozás a fiatalokkal. A bánya vezetősé­ge és a DISZ azonban ezt elmu­lasztotta. Nem törődtek velük, a fiatalok szedték a sátorfájukat, s ki beleegyezéssel, ki pedig önké­nyesen — távozott. Ki a hibás? )•' KEREPECZKI LÁSZLÓ elvtárs egy azok közül, akik itt maradtak és jelenleg az izsófalvai bánya­üzemnél a műhelyben szerelőként dolgozik, elmondja, hogy ő csak 1 azért maradt itt, mert ért a sze­relő munkához s így lehetőséget kapott a szakmai fejlődéshez. A vájáriskolát nem végezte el ha­szontalanul, mert ez alkalmat adott számára, hogy megismerje a bá­nyát és a földalatti szereléseknél így jobban tud tájékozódni, dolgozni. . ö megtalálta számítását. Annák okát, hogy társai elmentek, abban látja, hogy a fiatalokat nem taní­tották, nevelték, nem segítették, nem találták meg a megfelelő szó­rakozást — egyszóval a gondosko­dást az emberről. Természetesen — mint elmondja —, a fiatal, vájárok nagyrészében is volt hibaa-Általá- ban nem a legjobb tanulókat küld­ték Ormosra, voltak köztük olya­nok, aikik mind a szakmai tudás, mind az öntudat dolgában csehül álltak. Gyakran felöntöttek a ga­ratra, fesyelmezetlertkedtek, nem ízlett nékik a bányászélet. De akadt A sajószentpéteri Il-es aknán van a környékbeli bányaüzemek egyik legjobb javítóműhelye. Dolgoznak itt lakatosok, villanyszerelők, ková­csok, esztergályosok, akik jó mun­kájukkal járulnak hozzá a bánya eredményeihez. Lelkiismeretesen, pontosan javítják a bányagépeket, tartják rendben a villamosfoerendezé- seket. emellett a szomszédos bányá­kat is segítik egy-egy sürgős munka elkészítésében. A műhelyben dolgozók nagyrésze tapasztalt jó szakember, akik úgy ismerik és szeretik az üzemet, mint akármelyik jó bányász. Öröm is dolgozni a műhelyben, hiszen felszerelésük az elmúlt 10 év óta igen sokat gyarapodott. Szá­mos kéziszerszám mellett a múlt év őszén új esztergagépet, egy gyors- fúrót és egy csiszológépet kaptak. Ezzel nemcsak megkönnyült, meg­gyorsult a munka, de sok kisebb al­katrészt házilag is elő tudnak állíta­ni. Jólszervezett munka folyik a mű­helyben. Minden harmadon három- három ügyeletes szerelő tartózkodik a bányában. Köztük egyik állandóan a fronton van, hogy ha a kaparók- nál, vagy -ez elektromos berendezé­seknél a legkisebb hiba történik, azonnal kijavíthassa. A másik két szerelő a fúrógépek rendbetartására ügyel,. Van olyan műszak, amikor 5—6 fúró is elromlik. Király József és Fejes István azonnal ott terem­nek, ahol baj van. Sokszor percek alatt rendbehoz­zák az elromlott gépeket. Szükség Is van jó munkájukra, mert sok ne­hézséget kell legyőzniük. Gyakran előfordul, hogy leég a fúrógépek motorja. Ilyen hibát azonban a mű­helyben nem tudnak rendbehozni. Nem azért, mert „nem értenek hozzá", hanem azért, mert a teker­cselést a miskolci központi javító- műhelyben kell elvégeztetni. Ha egy­két gép így megrongálódik, azt nem szállítják azonnal Miskolcra, hanem megvárják, míg több összegyűlik, hogy érdemes legyen „utaztatni". Addig persze a bányában nélkülözik a gépeket. A 42 fúrónak legtöbbször csak egyharmadát használják, a töb­bi vagy a miskolci javítóban van, vagy elromolva hever az üzemiben. megfelelő támogatással bányászt lehetett volna faragni. A tapasztal­tabb bányászok segítségére lett volna szükség, márpedig a bánya­vezetőség éppen ezt nem biztosí­totta. így rosszul járt a bánya is, amely szákmunkásutánpótlásának jelentős részét vesztette el, de r06z- szul jártak azok a fiatalok is, akik közül némelyik könnyelműségből, némelyik állhatatlanságból elhagy­ta a bányát. Lényegében egyezik az elmondottakkal a szálló gond­nokának véleménye is. Mit szól mindehhez Ftikő elv­társ, a pártbizottság titkárhelyet­tese? — Valóban az a helyzet, hogy sok fegyelmezetlen, hanyag fiatal volt köztük. Botrányt is okoztak. Több önkényesen távozott közü­lük más bányába, több pedig haza a falujába — mondja. — Mindez azonban nem menti fel a bánya vezető szerveit a felelősség alól. Sem a DISZ, sem a szakszervezet, A műhely szerelői így hiába igye­keznek jól dolgozni, az egyik leggyakrabban előforduló hibán nem tudnak segíteni. Jó lenne megszívlelni a dolgozóknak, azt a javaslatát, hogy adjanak a műhelynek tekercselő anyagot, s osszanak be két dolgozót, aki ezt a fontos munkát végezné. így amel­lett. hogy az üzem nagy összeget ta­karítanak meg a szállítsi költségen, a helyszínen gyorsan rendbehozhat­nák a fúrógépeket. Annál haszno­sabb lenne ez, mert már nem egy­szer megtörtént, hogy a Miskolcról visszahozott fúrógép néhány órai munka után ismét elromlott. Persze be kell Ismerni, hogy az ilyen baj nem minden esetben a szerelők hibáiéból történik. A saió- szentpéteri bányászok hamar e’fe- lejtették, hogy a fúrógép a legnehe­zebb bányamunkától, a kézi fúrás­tól szabadította meg őket, s most nem becsülik meg a hasznos kis- gé- oet. Vízbe, sárba dobálják, kábelhá­lózatát megrongálják, ellövik. Szakács János vájár csapatét ki­véve, a .bánya csaknem valamenny1 dolgozóía hanyagul bánik a gépekkel ahelyett, hogy példát venne a Sza­kács-brigád tagjaitól, akik munka után gondosan letisztogatva, a szer­számosládába helyezik a gépet. hogv semmi baj ne érje. A műhely szeie- lói hiába harcolnak azért, hogv a bányászok jő technikai felszerelés­sel dolgozhassanak, ha ők maguk nem becsülik azt meg. Lelkiismeretes, jó munkát végez a javítóműhely többi dolgozója is. Az esztorgálvosok számos tartalékalkat­részt, kaparó feszítőtengelyt és csapszeget gyártanak. A lakatosok a reggel a szénesaták somsályi hőseit, akik a bányásznapra tervük túltelje­sítésével készültek. A lakótelepen és a kultúrotthon környékén zászló- díszbe öltözött minden épület. Az ün­nepség délelőtt 10 órakor kezdődött, ünnepi szónoka Simon elvtárs. a szénbányászati mlnlsztérinm küldötte sem a műszaki vezetőség nem fog­lalkozott úgy velük, mint kellett volna. Megfelelő kulturális és sportlehetőséget sem tudtunk biz­tosítani. FIGYELMEZTETŐ ESET a 34 fiatal ormosi vájáré. „DlSZ-szer- vezeteink sok helyütt azt is el­tűrik, hogy a fiatal szakmunkáso­kat segédmunkásokként alkalmaz­zák ;.. Lehetnek-e bizalommal az ifjú munkások ez ilyen DISZ- szervezetek iránt?“ — tette fel joggal a kérdést a DISZ kongresz- szuson Szalkali József elvtárs. Most újabb öt fiatal aknász ér­kezett Ormosbányáról. Állandóan újabb fiatalok jönnek az üzemek­hez. Ne kerüljék el a DISZ és a szakszervezet figyelmét az új, ifjú bányászok problémái. Segítsenek nekik abban, hogy megszokják a bányát., a környezetet, tegyék ott­honossá új lakhelyüket. Valószínű, hogy az új bányászok így nem fognak „megszökni“. bányaszivattyukat, a kaparószala- gok meghajtóműveit, az • osztályozó gépeit és a villamosmozdonyokat tartják rendben, Jelényi Lajos és Szalai Gyula jó munkájáról a kör­nyéken is elismeréssel beszélnek. A kovácsműhely dolgozói mindent megtesznek, hogy jó kéziszerszá­mokkal, csákányokkal lássák el a bányászokat, ők tartják rendben a szállítóköteleket is. A csille.iavítók E. Balogh János brigádvezető irá­nyításával ugyancsak jó munkával segítik a szállítás zavartalan lebo­nyolítását. Sok nehézséget okoz munkáiukban a golyóscsapágy és más alkatrészek hiánya, igyekeznek úgy megszervezni a munkát, hogy ne legyen csillehiánv a bányában. A műhely dolgozói nagy segítséget adnak az újítások gyors elkészítéséhez. Maguk is számos újítással, éssze­rűsítéssel segítették a technika fej­lesztését. Csak egyre kell ügyelniük ? mű­hely dolgozóinak: ne elégedjenek meg tudásukkal. A bánya műszaki klubjában ők is gyakran megfordul­nak. szabadidejük nagy részét ott töltik. De az 1500 kötetes könyvtár adta lehetőséget nem használják ki. a rendelkezésükre álló kiváló mű- szaiki könyveket külföldi és magvar műszaki folyókátokat nem igen for­gatják. Lehetőség lenne a klub ke­retében szakmai továbbképző tanfo­lyamok szervezésére is, hogy tudá­sukat gyarapítsák. Kár. hogy a bá­nva vezetősége nem gondol erre, de maguk a dolgozók sem követelik meg. hogy tanulhassanak, s oktas­sák őket Pedig csak ugv lehetnek munkahelyükön az élenjáró techni­ka harcosai, ha tudásukat állandóan gyarapítva végzik napi feladatukat volt. Méltatta a somsályi bányászok hősies helytállását a második ne­gyedévben s további sikereket kívánt nekik. Ezután Lőcsei Lajos elvtárs, a tröszt igazgatója átnyújtotta a leg­jobb bányászoknak a kormánykitün­tetéseket, a sztahanovista okleveleket és a ..bányászat kiváló dolgozója“ jel­y/oTvr"'Vr.f _ "r SOKSZOR felmerül mostanában az a kérdés: miért nem kielégítő a megye dolgozóinak, különösen az ipari munkásoknak zsír- és húsellá­tása? Mi az oka a hiányos ellátás­nak? Az akadozó hús- és zsírellátás leg­főbb oka, hogy megyénk nem telje­síti szabad és szerződéses sertés­beadási tervét. Az előírt 14.797 má­zsa sertésből augusztus 26-ig csak 252 mázsát adtunk be. Az elmúlt hónapokban a' tanácsszervek, a be­gyűjtési és a felvásárlási apparátus dolgozói elfeledkeztek • arról, hogy csak a terv minden részletében való teljesítése után tudjuk megfelelően kielégíteni a zsír- és hússzükségletet. Megfeledkeztek vezető szerveink is arról, hogy csak abban az esetben tudunk több húst és zsírt adni a me­gye dolgozóinak, ha minden termelő szemeiéit tartja az állampolgári fe­gyelmet, eleget tesz beadási kötele­zettségének. Az utóbbi időben a megyei szer­vek, ugyanúgy, mint a községek ve­zetői, helytelen nézeteket vallotl %k a szabad és a szerződéses sertéshiz­lalással, valamint a tervteljesítés­sel kapcsolatban. Opportunista ál­láspontra helyezkedtek, az.t állítot­ták, hogy megyénk nem tudja telje­síteni az előirányzatot. Ez nem volt más, mint káros jobboldali néze\ amely gyengítette a begyűjtési fe­gyelmet, a munkás-paraszt szö­vetséget. A krasznokvajdai tanács­elnök kijelentette, hogy a szabad és szerződéses beadási terv teljesíté­séért nem vállal felelősséget. Sok helyütt a járási pártbizottságok tit­kárai, a pártvezetőségek tagjai sem ismerték a tervet, így nem is tudták ellenőrizni a teljesítést. Ugyanez volt a helyzet az encsi járási párt­bizottságon és még több járásban. MILYEN helytelen jobboldali né­zete’. terjedtek el a szabad és a szer­ződéses sertésbeadással kapcsolato­san? Sokan arra hivatkoztak, hogy Bor­sod megyében nincs elég állat, nincs elegendő takarmány, s a dolgozó pa­rasztok sincsenek érdekelve a szer­ződéskötésben. Mondanunk sem kell, mennyire helytelenek ezek a néze­tek, s milyen sok kárt okoztak népgazdaságunknak. Pártszerveze­teinknek, tanácsszerveinknek, a be­gyűjtő és felvásárló apparátus dol­gozóinak feladata, hogy ki-ki a ma­ga területén minél hamarabb fel­számolja ezeket a jobboldali nézete­ket. Hogy mennyire nem felelnek meg a valóságnak ezek a nézetek, azt tények, számadatok bizonyítják. A márciusban megtartott állatszám­lálás alkalmával megyénkben 273.000 sertést írtak össze, amelyből 119.000 darab süldő. Már ez a szám is bizo­nyítja, hogy van megyénkben ele­gendő sertés, s nem helytálló az az állítás, hogy sertéshiány miatt ,nem tudjuk teljesíteni a tervet. De néz­zük csak tovább: Egyesek azt állítják, hogy nincs elegendő takarmány. Erre a követ­kezőt válaszoljuk: 1954-ben me­gyénkben 18 000 vagon takarmány- gabona termett. A megye szabad és kötelező takarmánygabona beadási előírása 2700 vagon volt, tehát több, mint 15.000 vagon takarmánygabona maradt dolgozó parasztságunknak. Ebből a mennyiségből a falu dolgo­zói körülbelül 400.000 disznót tud­tak volna darabonkint legalább 130 kilogramm súlyra felhizlalni. Ebben az évben még a tavalyinál is kedve­zőbb a helyzet Dolgozó parasztsá­gunk most lényegesen több takar­mánygabonát takarított be mint az elmúlt esztendőben, tehát annak aki takarmánygabonahiányra hivatkozik a gyenee tervteliesítés miatt —nincs igaza. S helytálló-e vajon az az érv, hoev dolgozó parasztságunk nincs érdekelve a szerződéses hizlalásban? Nem. nem helytálló, s ezt a követ­kezőkkel bizonvítjuk: A KESZNYÉTENI Szabadság tsz 50 darab sertésre kötött hizlalási szerződést. 165 kilogramm átlag?úlvu ■sertések átadása esetén 156.750 fo­rintot kan. ezenkívül kHogrammort- kint 1 forintot, mert 20 darabnál Az országos mezőgazdasági kiállí­tással kapcsolatban az Agrártudo­mányi Egyesület helyiségében hét­főn délelőtt rendezett első tapaszta­latcsere értekezleten az ország min­den részéből összegyűlt termelőszö­vetkezeti elnökök, az élenjáró ter­melőszövetkezetek kimagasló nö­vénytermelésének kérdését vitatták meg Márczis Antal, a földművelés- ügyi minisztérium termelőszövetke­zeti főosztálya vezetőjének előadása alapján. Résztvett a vitában Jámbor Ist­ván, a földesi Rákóczi tsz elnöke. Sándor Kálmán, a turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke. Olasz József, a borsodivánkai József .A 1 rj f r>c7orrn' 1T' **/■*1 r*'— ” ’— ~ több sertésre kötött szerződést. Ez 8200 forint többletjövedelmet jelent a tsz-nek. A tsz a sertések átadása után kukoricabeadási kedvezmény­ben is részesül, amely 50 darabnál 115 mázsát jelent. Ha ezt a kukori­cát a tsz állami szabadáron adná el, csak 25.300 forintot kapna érte. Ha viszont sertéshizlalásra használja fel, 29 mázsa ráhizlalást ér el, amiért szerződéses áron 55.100 forintot kap. A termelőszövetkezet tehát végered­ményben a szerződéses hizlalással 214.120 forint jövedelemhez jut. Ezek szerint a termelőszövetkezet az állammal kötött szerződéses hizlalás után a sertésekért kilogrammonkint 25 95 forintot kap. Hegedűs István 8 holdas monoki dolgozó paraszt a következőképpen számol: 2 darab 165 kilogram­mos sertés ára kilo­grammonkint 19 fo­rintjával 6.270 forint, a kedvezményként ka­pott 360 kilogramm kukoricával elért 91 kilogramm ráhizlalt súlyért jár reki 1.542 forint; összesen: 7.812 forint. ÍGY TEHÁT Hegedűs István szer­ződéses hizlalás esetén kilogrammon­kint 23.60 forintot kap, ha a kuko­ricakedvezményt is sertéshizlalásra használja fel. Minden mázsa takarmánygabona sertéshizlalással való értékesítése kétszeres jövedelmet jelent a dolgo­zó parasztnak. Egy mázsa takar­mánygabonával 20—26 kilogrammos súlynövekedést lehet elérni. Egy mázsa takarmánygabona szabad­piaci ára 210 forint. Az egy mázsa takarmánygabonával elért 20—26 ki­logramm ráhizlalt súlyért viszont 440—560 forintot fizet az állam — 220—340 forinttal többet, mintha a termelő a takarmánygabonát szabad­piacon értékesítené. Egy egy darab sertés hizlalásánál 880—1460 forint­tal nagyobb jövedelmet jelent. Az állam minden darab szerződéssel le­kötött sertés után termelőszövetkezet­nek 600. egyéni termelőnek 400 forint kamatmentes előleget folyósít. Ezek­ből a számadatokból világosan ki­tűnik, hogy milyen .előnyös dolgozó parasztságunk számára, ha résztvesz a szerződéses sertéshizlalási akció­ban. Érdemes tehát az állam­mal hizlalási szerződést kötni, a sertéseket minél nagyobb súlyúra meghizlalni, időben beadni, mert ez biztos jövedelmet jelent, s ugyanak­kor segítjük vele dolgozó népünk hús- és zsírellátását. A BEADÁS KAPCSÁN felmerül a szabadpiac kérdése is. Miként a beadás, úgy a szabadpiacon való ér­tékesítés lehetősége is jellegzetes alapvonása gazdasági rendszerünk­nek. A beadási kötelezettség teljesí­tése után minden tsz és egyéni dol­gozó paraszt minden korlátozás nél­kül, szabadon viheti állatait és ter­ményeit a szabadpiacra. Azt persze nem engedhetjük meg, hogy a ter­melő és a fogyasztó közé kereske­dők, kupecek, spekulánsok ékelődje­nek. mert ez az árak felveréséhez, jogtalan jövedelemszerzéshez vezetne, ami árt a termelőnek és a fogyasztó­nak egyaránt. A spekulánsok ellen törvényeink teljes szigorával kell fel­lépni, káros működésüket le kell leplezni a munkások és a dolgozó parasztok előtt. Járási ér, községi pártbizottságaink mozgósítsák a párttagokat, a tanács­tagokat, a begyűjtő és felvásárló szervek dolgozóit kötelességeik tel- iesítésére. Biztosítsák a kommunis­ták s a falusi vezetők példamutatá­sát. Kössenek sertéshizlalási szerző­dést elsősorban falusi funkcionáriu­saink, a tanácstagok, a felvásárló szervek dolgozói. Harcoljanak min­denütt következetesen a spekulán­sok. az üzérkedők ellen. Borsod me­gyének teljesítenie kell szabad és szerződéses tervét is. hogv megja­vítsuk megyénk dolgozóinak, .az meri munkásoknak zsír- és húsellá­tását. Péti János, a tamási Vörös Csillag tsz elnöke. Az értekezlet résztvevői délután ellátogattak a mezőgazdasági kiállí­tásra és az élenjáró termelőszövet­kezetek ott bemutatott eredményei alapján részletesen megvitatták a nagy termések elérésének legjobb módszereit. 1ÁVIR41 AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC. Jelentjük, hogy az ország legna­gyobb cserépkályhaégető olajtüzelésű kemencéjét üzembehelyeztük. KERAMIAGYÁR-------<?k Ui köztük jócskáin olyan is, akiből j martinász csucseredmeny Befejezték harmadik negyedéves tervüket az ózdi I. számú martinkemence olvasztárat Az ózdi I. számú martinkemence olvasztárai. Suszter Sándor. Ha nyiszkó Pál és Széles Dezső márciusban kapták meg a ..szakma kiváló dolgozója“ címet és az ezzel járó, féljtűtvi keresetüknek megfelelő pénzjutalmat. A három olvasztár elhatározta, hogy minden lehetőséget megra­gad az éves terv mielőbbi teljesítése érdekében. Több újítást vezettek be az acélgyártási műveleteknél, a berakás, a beolvasztás és a csapolás lerövidítése céljából. Suszter Sándor — aki a Szovjetunióban is járt tapasztalatcserén — olyan sikeresen adta át munkatársainak a szovjet munkamódszereket, hogy mindhárom kollektíva teljesítménye magasan 100 százalék fölé emelkedett. A három brigád az éves vállalás telje­sítéséért vivott harcban augusztus 01-ig 25 napos előnyre tett szert. 265 tonna acélt termelt terven felül. Azóta tovább fokozták nemes ve­télkedésüket. Munkamódszerüket állandóan javítják. — most a komen- cefenék tartósságának további növelésére, a karbantartási idő csökken tésére törekednek. A kemence fenekét minden csapolás után fáradt magnezítszemcsével szórják be. ezáltal csaknem 20 százalékkal nö­velik a kemencefenék tartósságát, illetve csökkentik a kemence kar­bantartása miatt kiesett időt. Vasárnat) délután 90 tonna acél hiánvzott negyedéves tervük teljesí-, téséhez. A Hanyiszkó brigád ezen a műszakon egy adag lecsapoiása mellett egy másik adagot is előkészített az éjszaka érkező Széles- kollektivának. Széles Dezső hrigádia a műszak eleién értesült arról, hogv befejezhetik a III. negyedéves tervet, ha Iparkodnak. A kollektíva valóban „kitett" magáért. Két adagot csapolt le. amellyel nemcsak tel­jesítették. de magasan túl is szárnyalták a kemence III, negyedéves tér vét. A brigád átlagos műszakiéijesítménye 150 százalék lett. Az ózdi I. számú martinkemence olvasztárai ezen a napon az év legszebb teljesítményét érték el, új martinászrekordot állítottak fel. Nem lehet újabb sikereket elérni a technika állandó fejlesztése nélkül 4 somsályi bányászok tervük lú^teljesttásével ünnepelték az ötödik bányásznapot Zenés ébresztő köszöntötte vasárnap Tapasztalatcsere a fermelőszive’kezaiek növénytermeléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom