Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

r Hová lett 34 ifjú vájár? ESZAKMAGYARORSZÄG Nem lehet újabb sikereket elérni a technika állandó fejlesztése nélkül Képes sportoldal AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP XI. évfolyam 209 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 6. kedd n Távol-Kelet és a világ békéjének megszilárdításáért Tíz évvel ezelőtt, 1945 szeptember 2-án írták alá a Japán feltétel nél­küli fegyverletételéről szóló okmányt. A Szovjetunió, Kína és szövetségeseik népeinek közös erőfeszítései biztosí­tották a militarista Japán agresszív erőin aratott történelmi jelentőségű győzelmet. Ezzel megszűnt a második világháború utolsó tűzfészke és meg­született a rég várt béke. A japán militaristák a hitleri hódí­tók fő szövetségesei, Ázsia éa a Távol. Kelet szabadságszerető népeinek ellen, ségei, a nemzeti felszabadító mozga­lom elnyomói voltak. Hódító tevé­kenységükkel nagy kárt okoztak Kí­nának, a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Angliának és más or­szágoknak. A japán agresszorokon aratott győzelem kivívásában a leg­fontosabb jelentőségű volt, hogy a Szovjetunió hőa csapatai szétzúzták a milliós Kvantung-hadaereget. Ezzel testvéri segítséget nyújtottak a kínai népnek — a japán militaristák ellen vívott — igazságos nemzeti felszaba­dító háborújában. A háború utáni években a két nagy nép — a Szovjetunió és a Kínai Nép. köztársaság népeinek — testvéri ba­rátsága és szövetsége még inkább megszilárdult. Barátságuk és szövet­ségük a Távol-Keleten éa világszerte a béke hatalmas tényezője lett. A Szovjetunió éa a Kínai Népköz- társaság békeszerető külpolitikája világosan megnyilvánul Japánra vo­natkozólag is. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányának a Japánnal való kapcsolatokról tavaly októberben kiadott közös nyilatkozata hangsúlyozta: a két kormánynak Ja­pánnal kapcsolatos politikája abból az elvből indul ki, hogy az államok társadalmi rendszerüktől függetlenül békésen együtt élhetnek. A két kor­mány Japán irányában kölcsönös elő­nyös feltételeken alapuló kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére és szoros kulturális kapcsolatok meg. teremtésére törekszik. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormánya azt a készségét is kifejezte, hogy lé­péseket tesz a Japánhoz fűződő kap­csolatok normalizálása céljából és ki­jelentette: Japán teljes támogatásra fog találni abban a törekvésében, hogy politikai és gazdasági kapcso­latokat teremtsen a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal, mint ahogyan teljes támogatásra fog ta­lálni Japánnak minden olyan lépése, amely békés és független fejlődése feltételeinek biztosítására irányul. A Szovjetunió és a Kinai Népköz- társaság kormánya békeszerető kül­politikáját megvalósítva már sokat telit, hogy biztosítsa a Japán iránti kapcsolatok normalizálását. Ezt bizo­nyítják a többi között a Londonban most folyó szovjet—japán tárgyalá­sok. A szovjet kormánynak az a véle­ménye, hogy a Szovjetunió és Japán normális kapcsolatainak helyreállí­tása elősegítené a kölcsönös bizalom légkörének megteremtését és a távol­keleti országok közti gazdasági együttműködés fejlesztését, tehát, min­den módon elősegítené a londoni tár­gyalások sikeres befejezését. A japán nép békében és barátság­ban akar élni más népekkel. Forrón köszönti a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztársaságnak arra irányuló tö­rekvését, hogy normális gazdasági és kulturális kapcsolatokat teremtsen Japánnal, mivel ez megfelel a japán nép és az egész világ népei érdekei­nek és reményeinek. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és Japán barátságának és kölcsönös megértésé­nek megteremtésére vezető fontos lé­pés, hogy japán parlamenti küldött­ség látogat a Szovjetunióba é« a Kí­nai Népköztársaságba. Japánnak — amint ezt a potsdami egyezmény előirányozta — a második világháború befejezése után teljes nemzeti függetlenséget kellett volna kapnia, fejlesztenie kellett volna ön­álló békegazdaságát és nemzeti kul­túráját. A megszállási rendszer azon­ban bilincsbe veri Japán gazdasági és kulturális életét, bilincsbe veri a ja­pán nép sokoldalú képességeit. Japán nagy néptömegei nem akar* hogy országuk agresszív erőm­katonai-stratégiai támaszpontja le­gyen, nem akarják, hogy Japán újból háborús tűzfészek legyen. A japán nép szilárdan és határozottan kifejezi békeakaratát. Az atom- és a hidro­génfegyver eltiltásáért folyó mozga­lom Japánban valóban az egész nép mozgalma lett. Több mint 32 millió japán írta alá az atomfegyver eltiltá­sának követelését. A japán nép vi­lággá kiáltotta: ne engedjétek, hogy megismétlődjenek Hirosima és Naga- szaki szörnyűségei. Japán demokra­tikus és hazafias erői eltökélten har­colnak, hogy hazájuk megszabaduljon a megszálló uralomtól. A békeszerető népek örömmel fo­gadták a genfi négyhatalmi kormány­fői értekezlet határozatait, amelyek némileg enyhítették a nemzetközi fe­szültséget, kedvezőbb feltételeket te­remtettek a legfontosabb nemzetközi problémák megoldására. He minden népet továbbra is nagyon aggaszt a távol-keleti helyzet. Ott a koreai há­ború megszűnése után is feszült ma­radt a légkör, sőt ez a feszültség időnkint veszélyessé vált. Ennek az a fő oka. hogy egyes ősi kínai terü­leteket — Tajvan szigetét és több más szigetet — valójában külföldi csapa­tok tartanak megszállva. A kínai nép ebbe nem nyugodhat bele. Még mindig megoldatlan egy hatal­mas jelentőségű kérdés: a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogainak hely­reállítása az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. A nemzetközi események, főként az ázsiai és a távol-keleti ese. mények egész menete meggyőzően mutatja, hogy a nemzetközi problé­mák megvitatásától nem szabad és nem lehet erőszakkal távol tartani a több mint hatszázmilliós lakosságú nagyhatalom kormányát. 8úlyesan nyugtalanítják a bekesze- rető népeket a szaigoní hatóságok és pártfogóik cselekedetei. Ezek akadá­lyozzák a tavaly Geufben kötött meg­állapodások végrehajtását, akadályoz­zák, hogy a vietnami nép követelései, nek megfelelően egész Vietnam terü­letén szabad választásokat tartsanak. Ázsia és a Távol-Kelet megoldatlan problémái nagyon komolyan foglal­koztatják a világközvélemény kiter­jedt köreit. Ezért fogadta minden jó- akaratú ember, minden békeszerető állam helyesléssel a békés egymás mellett élés öt elvét, amelyet a Kinai Népköztársaság Indiával és Burmá­val egyetemben terjesztett elő. A nemzetközi közvélemény lelkes helyes­lésére és támogatására találtak a Kínai Népköztársaságnak azok a ja­vaslatai is, hogy hívjanak össze a távol-keleti problémákkal foglalkozó értekezletet, az a javaslat, hogy ala­kítsák meg Ázsia és a Osendes-óeeán vidéke országainak kollektív bizton­sági rendszerét az Egyesült Államok bevonásával. A világ békeszerető em­berei az imperialista Japánon aratott győzelem tizedik évfordulóján fokoz­zák harcukat Ázsia és a Távol-Kelet békéjének megszilárdításáért, a „hidegháború“ és a hírhedt „erőpoli­tika“ minden híve ellen, az államok közti bizalom megteremtéséért, füg­getlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől, a békés együttélésért, a békéért és a népek biztonságáért. A Japán agresszív erőin aratott nagy győzelem megnyitotta Ázsia és a Távol-Kelet népeinek a béke és a haladás útját. A földkerekségnek ezen a részén gyökeresen megválto­zott a helyzet. A háboní utáni években az ázsiai országokban még magasabbra csapott a nemzeti felszabadító mozgalom hul­láma. Lerázták a gyarmati uralmat India, Indonézia, Burma népei s más országok népei is egyre eltökéltebben harcolnak függetlenségükért. Az ázsiai és a távol-keleti száz- és százmilliók harsány hangon követelik a béke megszilárdítását, a megérett nemzetközi problémák békés megoldá­sát, hogy enyhüljön a feszültség a világnak ezen a részén. A béke éa a haladás embereinek hangja ez. Nem kétséges, hogy igaz ügyük diadalt arat! (A Tartós békéért, népi demokrá diáért legutóbbi száménak vezéreik*', kéből) Bányászainkat ünnepelte vasárnap a megye Vidáman ünnepeitek Sajószentpéteren a borsodi bányászok Nagy napra ébredt vasárnap Sajószentpéter. A Borsodi Szénbányászati Tröszt ebben a bányászközség ben tartotta meg az ötödik magyar bányásznap közpon­ti ünnepélyét. Korán reggeltől késő estig annyi ember volt a Béke-kertben, az ünnepi vásáron, hogy alig le­hetett mozogni. Ott voltak a környező bányák sötét­kék egyenruhába öltözött küldöttei, legjobb dolgozói s az üzemek, vállalatok képviselői. Az ünnepély pontosan 10 órakor kezdődött. A Him­nusz akkordjai után Tihanyi Alajos elvtárs, a borsodi tröszt igazgatója üdvözölte a megjelenteket, köztük Földvári Rudolf elvtársat, a Központi Vezetőség tag­ját, a borsodmegyei pártbizottság első titkárát, Kocsis Lajos elvtársat, a szénbányászati miniszter első helyet­tesét, a párt- és a tömegszervezetek, a bányák, üzemek küldötteit, az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Utána Kocsis Lajos elvtárs miniszterhelyettes mon­dott ünnepi beszédet. Földvári Rudolf elvtárs pedig a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. A sajó- szentpétéri I. számú iskola úttörői virágcsokrokkal ked­veskedtek a diszelnökség tagjainak. Tihanyi elvtárs végül átnyújtotta a tröszt legjobb bányászainak a ki­tüntetéseket és a hűségpénzt. Ezután a megjelentek a sportrendezvényekben gyönyörködtek. Az ünnepséget tűzijáték és táncmulat­ság zárta be, amelyen késő estig vidám hangulatban szórakoztak a széncsaták borsodi hősei. Kettős ünnep volt Rudabányán Az ötödik magyar bányásznap kettős ünnepe volt a rudabányai vasércbányászoknak, ugyanaznap emlékeztek meg a nagyüzemi vas­bányászat megkezdésének 75. évfor­dulójáról is. Ünnepi műszakukon csaknem hatezer tonna vasércet ter­meltek terven felül a diósgyőri, ózdi és a sztálinvárosi nagyolvasztók ré­szére. Lelkes hangulatban, a jól végzett munka tudatában vonultak fel az ércbányászok a fellobogózott közsé­gen keresztül az ünnepség színhe­lyére. Elől a kiváló dolgozók mellett a bánya legöregebb bányászai bal­lagtak, köztük sokan olyanok, akik már több évtizede dolgoznak a vas­ércbányában. Az ünnepség színhelyén a bányá­szok hozzátartozói gyülekeztek. Pi- rosnyakkendős, fehéringes úttörők között foglalta el helyét a diszemel- vényen az ünnepség diszelnöksége. Ezután Papp Bálint, a Vegyiipari és Energiaügyi Minisztérium ércbá­nyászati igazgatóságénak vezetője mondott ünnepi beszédet. Utána az ünnepség résztvevői megtekintették a bányász kulturházban megrende­zett 'kiállítást, amely a rudabányai vasércbányászkodás múltját és jele­nét mutatta be. Régi, kezdetleges szerszámok, elsárgult oklevelek és sok egyéb dokumentum ismertette a vasbányászok egykori nehéz életét. Kiállították az új Rudabányát be­mutató képeket is, az új ércelőké­szítő s a százlakásos lakótelep terv­rajzát. Délután nagyszabású sport­műsor szórakoztatta a megjelente­ket, este pedig tűzijáték zárta be a rudafoányiaiak kettős ünnepségét: Emelt fővel ünnepelt Szabados József, a béréntei bánya­üzem elővájó csapatvezető vájára emelt fővel ünnepelt a bányásznapon. Szeptember 4-én a nagy nap tisztele­tére 227 százalékot ért el, ezzel be­fejezte éves- tervét. Szabados elvtárs az idei bányásznapon kapta meg két kormánykitüntetése és sztahanovista jelvénye mellé a „kiváló dolgozó“ jel­vényt is, ugyanakkor 6500 forint1 hűségpénzt vett át. A bányászőrség legjobb üzemei A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei augusztus 22-től szeptember 3-ig a bányászőrség ideje alatt a következő eredményeket érték el: 1. Edelény 138.4, 2. Sajókazinc 135, 3. Bánfalva 121.7, 4. Kurityán 108.7. 5. Lyukóbtínya 108.5 százalék. Ujj étkezdét avattak az alberttelepl bányászok Az alberttelepl bányaüzem mo­dern legényszállója és most készü­lő új kultúrotthona mellett ezév- ben megkezdték az 500 személyes étkezde építését. Az új létesítmény felépítésére államunk 1.220.000 fo­rintot fordított. A korszerűen fel­szerelt, minden kényelemmel be­rendezett új étkezdét az ötödik bányásznapon avatták fel. Az ün­nepi ebédet már az új étkezdében fogyasztották el a meghívott ven­dégek és az alberttelepl bányá­szok. A borsodi tröszt bányászai megelőzték régi versenytársukat, az ózdiakat A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói az ötödik bányásznap tiszteletére rendezett nagytermelési műszakon kivaló eredményt értek el. Ez alkalommal a tröszt valamennyi üzeme 100 százalék felett ter­melt. Szeptember 3-án a tröszt napi teljesítése 119.6 százalék volt. A legjobb eredményt a sajókazinci bányászok érték el. 179.6 százalékkal zárták a műszakot. Az edelényi bányászok 148.9, az alberttelepiek 146, a bánfalvaiak 142.5 százalékra teljesítették napi tervüket. A nagyterme­lési napon elért eredményeknek köszönhető, hogy a tröszt eddig esedé­kes tervét 103 százalékra teljesítette, s ezzel megelőzte régi versenytár­sát, az Özdi Szénbányászati Trösztöt. Az ózdiak szeptember 3-ig esedé­kes tervüket 102.9 százalékra teljesítették. A havi tervteljesítésben legjobban kivált üzemek a következők: 1. Sajókazinc 147.9, 2. Kurityán 125.9. 3. Bánfalva 123.5 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. KOVÁCS GABOR a borsodi tröszt versenyfelelőse. »W< Borsodi bányászfiatalok dicsőségvonata '• f - t A borsodi bányászfiatalok vállalták, hogy terven felül 7000 tonna szenet küldenek felszínre. Szavuka nemcsak teljesítették, de még ennél is 1830 tonnával több szenet termeltek. ígéretükhöz híven a térd ven felül termelt szenet a bányásznap tiszteletére dicsőségvonattal küldték Budapestre. _ Képünkön bemutatjuk a dicsőségvonat kísérőit, akiket a megyei DISZ bizottság küldöttje: Ortó V. József elvtár«, valamint Eüzf Sándor elvtáre -a Gömön-pályaudvar DISZ-titkára üdvözölt az állomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom