Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Csütörtök, 1955. szeptember 1. ESZAKMAGYARORSZÁG 3 Hogyan fosztogatták a Horthy-rendszer államkölcsönei a magyar népet Szeptember 18-án lesz a IV. békekölcsön húzása. A magyar dolgozók napról-napra gyönyörű korszerű házak, új gyárak, iskolák formájában, jólétük emelkedésében látják viszont a hazának kölcsönadott forintokat, a sorsolásokon pedig újra és újra sokezer emberrel bővül a kölcsönköt- vénynyertesek tábora. Amikor a békekölcsönkötvények sorsolása előtt számotvetiink azza', hogy ki-ki mennyivel járult hozzá kölcsönével a haza és családja boldogulásához — az idősebbek visszaemlékeznek a felszabadulás előtti időkre, amikor az áliamkölcsönök következtében a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Egészen másfajta ál- lamkölcsönöket ismert meg a magyar nép a Horthy-korszak ban. Az urak állama leginkább külföldről, tőkés országoktól kért kölcsönt a belföldi tőkések számára, ezeket a kölcsönöket azonban a búsás kamatokkal együtt a dolgozóknak kellett megfizetniük. Emelték az adókat, az árakat, még könyörtelenebb lett a dolgozók kiszipolyozása. _./ y1’ Liszt kölcsön Az úgynevezett „Lisztkölcsön“ nyitotta meg a Horthy-rendszerben az áliamkölcsönök sorozatát. Amikor a 20-as évek táján Magyaroiuzág lisztet kapott az Egyesült Államoktól, ennek ellenértékeképpen 1,939.000 dollár névértékű kölcsönkötvényt bocsátottak ki, s adtak át a hitelezőknek. Ez a kölcsön indította meg Horthy-Maayarország eladósodásának lavináját. A kölcsön egyeseknek kitűnő üzlet volt. Akkoriban a hivatalos adatok szerint Chicágo-ban mázsánkint 3.53 dollár volt a búza ára. „A legkedvezőbb exportár jelenleg Ausztriában érhető el és ez 5.96 dollár“ — jegyzi fel az egykori jelentés. Magyarország a „jótékony amerikai nagybácsitól" 12 dollárért kapta a búzSt! A kölcsön!isztben egyébként nem volt sok köszönet. A gabonagyűjtés országos kormánybiztosságónak kereskedelmi főosztálya ezt jelentette akkoriban: ,,Az átvételkor 226.436 kiló^ liszt hiányzott". Továbbá: „A beensezett/liszt különböző minőségű, részben piszkos, a zsákok nagyrésze rongyos“, A magyar városok kiuzsorázása 1925—26-ban a newyorki Speyer bankháztól a magyar városok vettek fel kölcsönt. Bizony nem egy város — köztük Debrecen is — tönkrement a kölcsön,, jótékony" hatása következtében. A newyonki cég már a kölcsön kifizetésekor alaposan lefölözte a sápot: minden 100 dollárból 82-őt fizetett ki csupán, de a kamatokat „természetesen“ 100 dollár után kellett fizetni. Ilyen kölcsönfeltételek hatására érthetően a leglehetetlenebb helyzetbe kerültek a kölcsönt felvevő magyar városok. Gyufakölcsön A Horthy-rendszer lassanként úgyszólván az egész országot elzálogosította külföldi kölcsönök fejében. A „Népszövetségi kölcsön“ felvételekor zálogba került a szesz, a dohány és a só monopóliuma. A washingtoni urak Magyarországra küldték Schmidt Jeremiást:' ellenőrizze, nehogy a magyar kormány máshonnan is kölcsönt vegyen fel, s így veszélyeztesse a főhitelező, az amerikai íinánctőke érdekeit. 1928-ban újabb hatalmas pénzköl- csönre volt szüksége a horthysta kormánynak. Ekkor már lezajlott Horthyék egyik nagyszabású népcsalása, a látszat-föld birtokreform. A földbirtokosok földjének viszonylag kis részét — mindenütt a legrosz- s^bb földet — jópénzért felosztották. A parasztok természetesen nem tudtak fizetni a hitvány földek terméséből. A földbirtokosok a rossz földekért hatalmas, holdankint 600 pengős árat kértek. A horthysta kormány minden áron teljesíteni kívánta a földesurak követelését. Schmidt Jeremiás azonban egy újabb kölcsön felvételéhez már nem járult hozzá, hiszen már nem is volt elzálogosítható monopólium. A horthysta kormány -a földbirtokosok érdekében, a dolgozó nép kárára minden „áldozatra” hajlandó volt. Sürgősen egy újabb állami egyedárusítási jogot teremtettek. Ez a gyufamonopólium volt, amelyet aztán rögtön zálogba is adtak. Miután az államkincstár nem vehetett fel új kölcsönt, ezen a ba.ion úgy segítettek, hogy a kormány megállapodást kötött a svéd (STAB) gyufatröszttel, s a kölcsön lebonyolítására új szervet létesített. Ez volt a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult „szövetkezet“, amely felvette a kölcsönt. A kötvényeket 36 millió dollár név- értékben bocsátották ki, kézhez kaptak értük 33 millió dollár:. Néhány pont a szerződésből: A svéd gyufatröszté lesz a magyar gyufagyártás és énjeit ás monopóliuma. Modern gépeik alkalmazása esetén csökkentheti a munkáslétszá- mot. A svéd gyű fa tröszt, amely a kölcsön nyújtása előtt gondosan tanulmányozta a magyarországi nép- szaporodást, kikötötte, hogyha a népszaporodás (s így a gyufavásárlási nem emelkerük megfelelőképpen: joga van emelni a gyufa árát. Egyébként. a gyufa ára már a szerződés megkötése utáni napokban emelkedett. mert. a szerződésben kikötötték az úgynevezett ..gyufafilléroket.“. Ez azt jelentette, hogy minden eladott doboz gyufa után egy fillért., évenként mintegy 3 millió pengőt drága külföldi devizában kellett átutalni o svéd tröszt számára. Kik gazdagodtak a gyufa-kölcsünből? Hatalmas összegeket kerestek a monopóliumot átadó gyufagyárosok, s mindenekelőtt újabb, hatalmas tőkét harácsoltak össze a földbirtokosok. Mit kapott a dolgozó nép? A kormány azonnal úgy intézkedett, hogy a földhözjuttatott parasztoktól a drága rossz földek vételárát, s a kamatokat, a közadókkal együtt könyörtelenül hajtsák be, hogy a kölcsöntőke visszafizetését biztosítsák. Néhány évvel később a kamatok és a törlesztés a föld hozamának többszörösére emelkedett. Megperdült az árverezők dobja a parasztházaik udvarán. Természetesen nemcsak a parasztokat sújtottja a gyufakölcsön. A munkásoknak, a városi lakosoknak is meg kellett fizetniük a drágább gyufaárat. azért, hogy Horthyék „megfelelően kárpótolják“ legrosszabb földiét kért a Pallavichinieket, a grófokat, bárókat. Csupán _ egy morzsáját mutattuk be Horthyék államkölcsöneinek, amelyek a magyar népet fosztogatták. íme1 vek nyomán a grófok újabb kastélyokat emelhettek, a nincstelenek feje felől pedig elárverezték a tetőt. A Rivnyák testvérek páros versenyének eredménye A hejőpapi gépállomás körzetében elsőnek a sajószögediek fejezték be a cséplést. Ez az eredmény elsősorban Rivnyák Albert és Rivnyák Miklós cséplőgépkezelőknek köszönhető. A Rivnyák testvérek brigádjainak minden tagja a rossz időjárással dacolva éjjel-nappal dolgozott, hogy minden szem gabonát megmentsen. Vasárnap reggel, négy órától hétfőn este 10 óráig csépeltek, 1070-es gépükkel 300 mázsa terményt csépeltek el. A két testvér párosversenyre hívta ki egymást a cséplésben. Mindkettőjük gépe a cséplés egész ideje aiatt üzemzavar nélkül működött, s 24 nap alatt 7846 mázsát csépelt el. A cséplést augusztus 24-én befejezték. A község dolgozói társasvacsorán vidám táncmulatsággal búcsúztatták a gépállomás dolgozóit. LABANCZ JÓZSEF / Sajószöged, Aki a fejlődést akadályozza Az abaujszántói mezőgazdasági ktsz-ben még mindig megtalálható a jobboldali elhajlás a bérezések körül. Tervbevettük a laza normák felülvizsgálatát s ösztönző bérrendszer megteremtését. De Iváncsó József bérelszámolót nem érdekli a fejlődés. a haladás, nyiltan síkra szállt a laza normákért., a dolíoz^k érdekeinek „védelmezője“ igyekezett lenni. A dolgozók azonban megismerték igazi céljait s ^Ítélték magatartását. Most a szövetkezet vezetőségén a sór. hogy felelősségre vonja Ivanc.ő bérelszámolót, ne tűrje, hogy a szövetkezet fejlődésének akadályozója legyen, CSILLÁM FERENC Kiszöv politikai előadó, Kulákgaztett Litka községben Litka községben S. Kardos kulák újra megmutatta igazi arcát. A cséplésnél meglopta, becsapta az államot. Lehetővé tette ezt a szemerei községi tanács ébertelensége is mert az a véleménye, hogy .a kulák is magyar ember, neki is élni kell'. Elfelejtkeznek a szemerei tanácson arról, hogy S. Kardos kulák akadályozza a dolgozók áruellátását, jövőévi kenyerét. Még a múlt évből hátralékos több mint 33 mázsa búzával, 11 mázsa rozzsal. 11 mázsa árpával ezenkívül zabbal, napraforgóval, burgonyával, kukoricával sertéssel baromfival, tojással és vágómarhával. A kulák házatáján megtartott ellenőrzéskor kiderült, hogy 5 mázsa 95 kiló vegyesterményt ellopott a cséplőgép alól, S Kardos kulák esete nem egyedülálló. A szemerei községi tanácsnak mielőbb intézkedni kell. hogy a jövőben hasonló hiba ne fordulhasson elő. ZÖLDI LÁSZLÓ Encs j. tanács elnökhelyettese. Szerződéses termeléssel a magasabb jövedelemért A karcsai Dózsa tsz az 1956-os gazdasági évre 146 holdra kötött termelési szerződést a Magtermeltető Vállalattal. Többek között borsó, szöszösbükköny, tavaszi bükköny, fehérhere, heterózis kukorica, s burgonya termesztését vállalta. A tsz. tagjai örömmel kötötték meg a szerződést, mert tudják, hogy jó árat kapnak terményeikért az államtól, s nagyobb lesz a jövedelmük Torna- szentjakab községben is több egyénileg dolgozó paraszt kötött szerződést keserű csillagfürt. szarvaskerep és szegletes lednek termelésére Meggyőződtek ők is arról, hogy a szerződéses termelés magasabb jövedelmet biztosít számukra. SZESZAK ISTVÁN Miskolc. Köszönet közlekedésünk derék harcosainak Igen sok szó esik napjainkban Miskolc közlekedéséről, annak fejlesztéséről, de különösen meglévő hiányosságairól. Legutóbb a „Bo*- sodi Bors“ egy teljes oldalon pel- lengérezte ki azokat a hanyagokat, felelőtleneket, e.kík megnehezítik a közlekedést, fin viszont most dicsérni szeretnék. Köszönetét akarok mondani közlekedésünk derék harcosainak: Takács János igazgatónak, a villamos- és autóbusz vezetőknek, jegyszedőknek, ellen őrüknek, s mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal, szorgalmukkal elősegítik a város lakosságának gyors közlekedését. Arra kérem őket, ugyanilyen odaadással harcoljanak, dolgozzanak feladatuk további jó ellátásáért, ne feledjék, hogy ők is a szocializmus építésének katonái. RAKK RÖZA Sütőipari Vállalat. A kenézlői Dózsa tsz jövője is az állattenyésztés gyors fejlesztése A kenézlői Dózsa termelőszövetkezet a sárospataki járás egyik legjobb, legerősebb termelőszövetkezete. Az elmúlt esztendőben egy-egv ól dolgozó termelőszövetkezeti tag jóval több haszonra tett szert, mint a község bármely tehetős középpa- rssztja. A közös vagyon is jelentősen növekedett. Elsősorban ennek volt köszönhető, hogy ez év tavaszán jó- néhány dolgozó paraszt csatlakozott a közöshöz. A termelőszövetkezeti tagok új házai, gondtalan élete nem közömbös ma már egyetlen közép- paraszt szemében sem Kenézlőn. Pedig a termelőszövetkezet tagsága közel sem használta ki a gazdasági adottságokat, közel sem tett szert annyi haszonra, amennyi erejéből lelt volna. A DÓZSA. TAGSÁGA az elmúlt esztendőben egyedül csak a növény- termelésnek, a jó kalászos-, dohány-, gyümölcs- és zöldséghozamnak köszönhette jövedelmét. Az állattenyésztésből alig tettek szert némi jövedelemre, nem fejlesztették megfelelően sem a sertés, sem a szarvasmarhaállományt. S hogy ennek mi volt a főoka. azt egyetlen szóban mondja meg Zsindely elvtárs, a Dózsa elnöke — de ezt mondják az állatgondozók is: „Takarmányhiány!“ Az eddigi esztendőkben igen kevés gondot fordítottak a Dózsában a ta- knrnnánv biztosítására. Ez év tavaszán például drá^a pénzen vásárolták az egyéniektől a szénát, kukoricát, hogy az állatállomány valahogy áf.telel.ien, le ne romoljon. A takar- mányhiánvnak volt köszönhető esősorban, hogy a néhánv esztendeje krnntt törzsállomány felét selejtezőt kellett, s az Is, hogy a teihnzam erősen lecsökkent, az istállőátlag 3.5—5 liter között mozgott. A takarmány- hiányt elsősorban az okozta, hogy eltértek a tervtől. Nem termeltek any- nyi szénát, nem készítettek annyi silót, amennyi fedezte volna az állatállomány takarmányszükségletét és biztosította volna a további szükséges feilesztést. Sőt, a takarmány biztosítása helyett, az elmúlt őszön a kelleténél jóval több kukoricát osztottak ki a tagság között, s adtak el. akkor még olcsó áron az egyénieknek. Igv természetesen nem takar- rpányorHattak megfelelően, nem hizlalhattak szabadpiacra jelentős mennyiségű sertést, amely emelte volna a tagság hasznát, gyarapítható ta volna a közös vagyont. A baromfi, a pulyka, kacsa, liba, t.yúktenyésztés, a külföldre való szállítások révén jelentős hasznot biztosít népgazdaságunk számára, s emellett nagy mértékben hozzájárul az ország hús- és tojásellátásához is. Már pedig ha valahol alkalmas a hely a baromfitenyésztésre, akkor Kenézlőn, s ott is a Dózsa gazdaságában valóban alkalmas. A Dózsa gazdasága lenyúlik egészen a Tiszáig. Ott az erdős, füves réteken ezer és ezer baromfi számára volna megfelelő hely. ha gondoltak volna erre a Dózsában, de eddig sajnos megfeledkeztek erről a jövedelemforrásról, NEHÁNY PERCNYI számolgatás, gondolkodás elegendő, hogy megállapítsa akárki is, mennyi kárt okozott a Dózsának az, hogy baromfibeadásukat 180 kilogramm marhahússal teljesítették, mert még a tagság által összeadott baromfitörzset is szétosztották, mondván: — több hasznot hoz, ha otthon tartjuk. A Dózsa néhány tagja az elmúlt években még úgy gondolkozott, sőt nyiltan hangoztatta is, hogy „a szarvasmarhatenyésztés nem eléggé kifizető“. Ez természetesen nincs így, sőt maguk a tagok cáfolnak rá* amikor büszkén emlegetik, hogy háztáji tehenük havonta 7—800 forint tiszta hasznot hajt, ha a tejet, túrót, vajat kiviszik a piacra, vagy átadják a tejgyűjtőnek. Mennyi hasznot biztosítana akkor a közösnek, ahol kl- fizetőbb, könnyebb a takarmányozás, az állattartás, nagyobb lehetőség nyílik a szakszerű gondozásra, az egyedi takarmányozásra. S ugyanez áll a sertéstenyésztésre, sertéshizlalásra is... Zsindely elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke ma már arról beszél ugyan* hogy a vezetőség és a tagság megtárgyalta az állattenyésztés helyzetét, s úgy állapodtak meg: ezután több gondot fordítanak az állatállomány fejlesztésére. Az elgondolásnak, a tervezésnek már van is némi eredménye, azonban még mindig nem annyi, amennyi jelentősen emelné a termelőszövetkezet jövedelmét. A takarmánybiztosítás érdekében megtették, am.it lehetett A számítások szerint 1700 mázsa takarmányra van szükség a 49 darab szarvasmarha és a 25 darab ló takarmányozására. a fejősteheneknél egyedi takarmányozást véve alapulj A takarmány mennyiségét a számit- gatások szerint biztosítják is. 600 mázsa borsószalma-lóhere keverék már kazalban áll, s megkezdték a 400 jriázsánvd bükkönv hehordását is; Emellé terveznek még 300 mázsa siá lót. Ez azonban még mindig csak 1300 mázsa, s kérdés, vajon a 32 hold másodvetés fedezi-e a 400 mázsás hiányt, mennyiségileg és minőségileg is. A FEJLESZTÉS a sertéstenyésztésben már jelentősebben megmutatkozik. Huszonegy anyakocától 99 darab süldőt neveltek fel, s ebből harminc darabot hízásra fognak. Tíz darabot leszerződtek, tíz darab fedezi a beadási szükségletet és 10 darabot szabadpiaci áron értékesítenek majdj Annál kevesebb gondot fordítottak azonban még az idén is a baromfitörzs beállítására. Az 50 darab libán kívül nem gondoskodtak jelentősebb baromfiállományról, öt holdas területű, természetes halastavukon sem állították be a vadhaltenyésztést* ami szintén jelentős hasznot biztosítana a termelőszövetkezet tagságának. A TÁVLATI TERVEK azt bizonyítják, hogy egyszer okvetlenül meg akarják oldani az állattenyésztés fejlesztésének problémáját, a terv azonban csak úgy ér valamit, ha meg is valósítják. A Dózsa tagsága előtt olyan lehetőségek állnak az állattenyésztés fejlesztésére, mint talán sehol másutt a sárospataki járásban. A szarvasmarhaállomány fejlesztése, a gondos nevelés, takarmányozás. a baron fi törzsek beállítása hasznos és jövedelmező lesz nemcsak a tagság, de egész népgazdaságunk számára. S mindez vonatkozik me«vénk még néhány más hasonló körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetére is. 25 mázsával több cukrot ad naponta a szerencsi cukorgyár Kevesen tudják milyen fontos szerepet tölt be egy bizonyos átemelő szíva tyű a cukorgyárak úgynevezett cukorkioldó állomásán. Azt még kevesebben sejtik, hogy ezzel az elmés szerkezettel több cukor termelésére lehel ösztökélni a gyárak bonyolult gépszerkezeteit. Annyit azonban minden újságolvasó ötömmel könyvelhet cl, hogy ennek segítségével Szerencsen az új gyártási idényben minden egyes nap 2500 kiló cukrot termelnek majd terven felül a munkások. Még nem dolgoznak a cukorgy<tri gépek, a répa még javában gyűjtögeti a cukrot a borsodi, szabolcsi és szatmári mezőkön, de a szerencsi gyár kollektívája már felkészülten várja az első répaszállítmonyokéi1. Hogy mindenki lássa, mennyire méltók a dicséretre a cukorgyáriak, hadd mondjuk el dióhéjban készülődésük fortén étét. Jd tormés1 neveltek az idén a répaföldek. Ahogy számítga‘jdk, a tavalyihoz viszonyítva jő 15 százalékkal több cukorrépát dolgoznak majd fel az idén a szerencsi gyárban. Ez alapos előkészítő munkára, sarkalta a szerencsieket, akik a termelés további fokozásával meg akar. jak tartani tavaly szerzett országos elsőségüket is. A nagyjavítás alatt együtt törte a fejét mérnök és egyszerű munkás: /:«j tavaly sikerült naponta hat százalékkal }lövetni a répafeldolgozást, hogyan tudnának az idén még előbbre menni egy lépéssclV Tavaly azt hitték, elérték a maximumot. Most kiderült, hogy még lehet tovább haladni, csak hozzáértés, szorgalom kell hozzá. Ezekben pedig Szerencsen nincs hiány. A gyár eukcrkioldó állomásán találtak rá arra a „gordiuszi csomóraamelynek kibogozásával emelni lehet a termeiéi'. Rájöttek, hogy a cukorkioldó szűk kapacitása gátolja a cukortermelés további növelését Ha az úgynevezett á'emelö szivaty tyúkkal meggyorsítják a cukorlé áramlását, akkor további egy szá zalékkal növelik a cukortermelést, el érik, hogy a tavalyihoz képes1 na pont a 25 mázsával több cukor hagyja el a gyár kapuját. Egyszerűen hangzik a dolog, pedig nem is olyan egyszerű. Ha ugyanis a cukorkioldó állomás teljesítményét növelik, a többi állomáson is nagyobb tempót kell diktálni. A bepárló állomáson ezért új tisztítási eljárást vezettek be, hogy a gyár'ási idény alatt képes legyen nagyobb teljesítményre. A finomítónál kisebb költséggel megnövelték a főzőedények fülőfelületét, a kazánoknál pedig egy fontos úM'ds bevezetésével sikerült megjavítani a gáztermelést. Szárat ötletben, ügyességben nem volt hiány, a gyár hol- lek'ivája saját erejéből elérte, hogy tovább növelje a rv.kor'erme'é*4, Érdemes azt is megemlíteni, ho- gyan ösztökélik jobb munkára kazánjaikat a szerencsiek. Két kazá-' non megépítették a Zsigmond-félo előgyújtó dobot. Ez a dob Zsigmond Andrásnak, a cukoripari igazgatóság főmérnökének találmánya. Éne nek előnye az. hogy a kiskalóriájú, nehezen gyúlladó szén a dob segítségével hamarabb bcgnúllad a rostélyon, tökéletesebben ég el és ezzel mindegy 15 százalékkal megnő a kazánok teljesítménye. Tiizonyára örömmel olvassák, majd falun azt a hirt is, hogy a szerencsi gyár az idén. több szárazszeletet ad a jószágáUnmány takarmányozására. A szcletszárí'ó melléküzemben ugyanis áttértek a porszéntüzelésre, s ezzel az előzetes számítások szerint a gyártási idényben ö'ezer mázsával több szárazszeletet készíthetnek, ugyanakkor 600 tonna szenet takarítanak meg a fajlagos szénfogyasztás csökkentésével. Most ?nU1k le a gyárban a gyártási idény főpróbája. Vizsgáznak a kazánok, de elsősorban azok a munkások, akik a nagyjavítás alatt szorgalmasan dolgoztak. Két hét múlva pedig megkezdődik a cukorgyár"ás. Azt, hogy napi 25 mázsával több cukrot ad maid, a szerencsi gyár, mindannyian szívből köszönjük a gyári kollektívának.' P. J.
