Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

Vasárnap, 19o3 szeptember 4 É5ZAKMAGYAR0RSZAG Borsod megyének is teljesíteni kell szabad és szerződéses állatbeadási tervét Értekezlet a megye begyűjtési munkájánJk ■Pénteken a megyei pártbizottság AZ AJANDEK BÁRÁNY szekházában tanácskozásra jöttek ősz- sze a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácsok és a járási begyűj­tési hivatalok, valamint a megyei és járási felvásárlási szervek vezetői. Megvitatták azokat a feladatokat, amelyek a megye vezetői, kommunis­tái előtt állnak, a szabad és szerző­déses sertés- és szarvaamarhabeadási kötelezettség, teljesítése érdekében. A megyei pártbizottaág minden vezetőnek pártmegbíza- i tásként azt a fetada'ot adta, hogy ■i javítsa meg a begyűjtési munkát 1 Földvári Hudolf elvtárs, a borsod- jnegyei pártbizottság első titkára mélyrehatóan elemezte a megye hely­zetét, a tervtoljesítés feltételeit, s feltárta a hiányosságokat a pártszer­vezetek, a tanácsok és a felvásárló szervek munkájában. Az utóbbi he­tekben — hangoztatta — tarthatat­lanná vált a megyo dolgozóinak, kü­lönösen az ipari munkásoknak zsír­én húsellátása. Ennek egyedüli oka az, hogy nem teljesítettük szabad és szer­ződéses beadási tervünket'. Borsod ' megye szabad és szerződéses fel­vásárlási terve sertésből U 792 mázsa, amelyből a megye augusz­tus 26-ig 252 mázsát teljesített. Ez az éves tervnek csupán 1,7 százaléka. Vannak járások, ahol teljesen elfe­ledkeztek a szabad és szerződéses terv teljesítéséről. Augusztus 26-ig példá­ul az encsi és ricsei járás egyetlen , HA KÉT EMBER összeakad Gesztelysn, akármiről is kezd be­szélni, a végén Koiláth Józsefnél, a református pap személyénél lyu­kad ki. Alaposan kiteregetik ilyen­kor a pap szennyesét. De van is azon mcsnivaló, 00 miatyánk s>e teszi tisztába. A minap a földművesszövetkezet italboltjában néhány legény ugyan­csak kikelt ellene. Gyerünk, zavarjuk ki a falu­ból! — csattant fel az egyik. És ha Kassai Barna elvtárs, a falu függetlenített párttitkára egész véletlenül be nem tér oda, s le nem csendesíti őket, Kolláthnak ugyancsak kellemetlen éjszakája lett volna. Koiláth álnok, képmu­tató viselkedésével haragította magára a falut, — különösein a hí­veket. őket csapta be legjonban. Koiláth 1953 elején jött a falu­ba. A simamodorú, jómegjelenésű, minden hájjal megkent férfiú, mint a bűn beesett emberiség meg­váltója kezdte meg prófétai teen­dőit. Házról-házra járva, a tulvi- lági élet kínjait ecsetelve hangoz­tatta a híveknek, hogy „az Ur el­fordította az ő orcáját a falu lakói­tól”. De hamarosan kiderült, nogy a hívők visszaszerezhetik az Ur kegyeit — ha felépítenek neki táz - sadailmi munkával egy háromszc- bás összkomfortos új parókiát. Né­hány vallásos embert beszervezett agitátornak, felosztottá közöttük a falu területét és megkezdték a gyűjtést a parókia felépítésére, a hívők könyöradományaiból és munkájával hamarosan el is ké­szült a ház, s ő beköltözött a ké­nyelmes, új lakásba. IGEN JELLEMZŐ alakoskodá­sára, hogy gyakran hangoztatta a helybeli vezetők előtt: •— Én a kormány politikájához igazodom, de mint mir-den bűnös ember, megtévedhetek. Ha tehát hibát követek el, kérem, figyel­meztessenek, hogy idejében kija­víthassam. Tettei meghazudtolják szavait. Lépten-myomon azon igyekszik, hogy megakadályozza a párt- és tömegszer vezetek felvilágosító munkáját, továbbra is sötétségben tartsa azokat, akiket még szédíteni lehet, a tanácsválasztás idején el- lenagitációt fejtett ki a falu lakói­nak választottjai ellem. Mindent elkövet, hogy gátolja a tsz erősí­tését. Hogy hogyan agitál ellene, arról hallgatnak a hívek, de k>bo- ször megtörtént, hogy egyik-masó; dolgozó paraszt már foglalkozott a tsz-be való belépés gondolatával, de a pappal való beszélgetés után hajlani sem akart a dologról. Akadályozta a falu népét a mun­kában is. Még Imáncsi Lajos, a falu harámgozóia is megsokallta a sok templomozást. — Itt a nyakunkon az aratás és a pap mindig azt kívánja, hogy hagyjuk abba a munkát — mérge­lődött. — De nem jövök én haza az aratásból harangozni az isten­nek sem! Hanem Koiláth segített magán. Ha nem volt harangozó, ő mászott fel a toronyba és akármilyen nagy munka volt a földekén, minden este öeszecsődítette a híveket. Hoeszú, hangzatos prédikációiban azt hangoztatta a munkától elvont híveik előtt, hogy ne törjék magu­kat a világ hiábavalóságaiért, rú­grammot sem adott be. Az odelényi járás 1,6 százalékra, az ózdi 0,3, a putnoki járás ugyancsak 0,3 száza­lékra teljesítette tervét. Nemcsak falusi funkcionáriusaink vallottak helytelen nézeteket a sza­bad és szerződéses sertéahízlalással kapcsolatosan — hangsúlyozta, — A megye vezeiőinek többsége is oppor­tunista álláspontra helyezkedett, azt állította, hogy nem lehet teljesíteni a tervet. A hibák gyökere tehát a jobboldali elhajlásból, az opportuniz­musból fakadt. Igen nagy hiba volt, hogy a járá­sok többségében — főképpeu az en­csi é*s a ricsei járásokban — csupán adminisztrációs feladatnak tekintet­ték a szabad és szerződéses terv tel­jesítését, Elfeledkeztek ennek nagy politikai jelentőségéről, arról, hogy a tery nem teljesítésé a munkás-paraszt szövetséget gyengítheti. Sok helven maguk a járási pártbizottságok tit­kárai sem ismerték a tervet, Gyenge volt a pártirányítá.s. A járási párt- bizottságok nem ellenőrizték rendsze­resen a terv teljesítését. H'ányaott a pártszervezetekben, a tanács, a be­gyűjtési és a folvásárlási szervekben az egységes akarat. A pártszerveze­tek nem biztosították a kommunisták, a tanácsszervek pedig a tanács­tagok néldamuta-ásrít. Sok vezető lebecsülte a lehetőségeket, nem látta világosan, hagy a megyében minden politikai ét gazdasági fel­tétel megvan a terv teljesítésére szén úgyis minden istentől függ. Akár dolgoznak, akár se, ha isten akarja, úgyis lesz termés, ha meg nem akarja, akkor hiába az eről­ködés. NAGY FIGYELMET fordított az ifjúság „lelkének ápolására Gyakran összehívta őket a temp­lomba, vagy becsalta őket a laká­sába és arról prédikált nekik, hogy istennek tetsző életet éljenek, No hallgassanak a csábításra, tar­tózkodjanak minden politikai meg­mozdulástól. Azt 'beszélte, hogy nem istentől való a DISZ és annak helyiséigeibeJi erkölcstelen é'et fo­lyik. Akadt is néhány lány, aki ennek hatására nem iratkozott be a DISZ-be, mert nem akarta „Kéz- aláírását adni a sátáninak'’. Ami az erkölcstelen életet illeti, a DISZ-bon ilyet senki nem ta­pasztalt. Ellenben reggelepkint az autóbuszokkal a gyárakba s az építkezésekhez induló dolgozók furcsa jelenségre lettek figyelme­sek. Az újonnan felépített papiak­ból hajnálcnkint letakartarcú fe­hérszemélyek jöttek ki. Őt do'gozó — aki a honin kohászatba jár — nem volt rest. meggyőződött arról, vajon földrészéin angyal volt-e az illető? Nem az volt... Buzgón foglalkozott • Kollál’a a hittantanítással. Uton-útfélein, sőt lakásukon is felkereste a híveiket és lelki terrorrá! igyekezett ráven­ni őket, hogy Írassák be hittanra a gyermekeket. Az iskolai ben Ta­tásnál is megjelent és fel akarna lázítand az összejött anyákat. Ugyanaznap a beiratáshoz induló tanácselnök és párttitkár elvtársat is megállította az úton és figyel­meztette őket: nehogy az iskolába merjenek menni, mert különben ő jelenti ezt felsőbb szerveknek. A mezőgazdasági kiállítás méretei­ben alig pár holdnyi területtel na­gyobb a tavalyinál, szépségben, tar­talmában. gazdagságában azonban messzo felülmúlja. A főpavilon bejárati termében a Hz év alatt elért hatalmas elő­rehaladást érzékeltető képek, raj­zok, adatok fogadják ,a látogatót. Ezekből is kiviláglik, milyen nagy segítséget adott a mezőgazdaság­nak az új magyar szocialista ipar, elsősorban a gépipar. Helyet kaptak a mezőgazdaság élen­jár«) dolgozóinak arcképei, közöttük a Koasuth-díjasoké és a szocialista munka hőseié. A következő terem a mezőgazdaság fejlődésének három nagy határkövével, a földosztással, Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-i kecskeméti beszédével és a Központi Vezetőség ez évi júliusi határozatával foglalkozik. Ft mutatják be azt a segítséget, amelyet a gépállomások adnak a falu folemelkodéséhez. A szomszédos teremben a szocialista mezőgazdaság másik nagy szektorá­nak, az állami gazdaságok munkájá­ba nyerünk bepillantást. Egy másik terem klállítá'i anyaga a Szovjetúniótól kapott felbecsülhe­tetlen segítséget dokumentálja, s be­mutatja a termelőszövetkezetek fej­lődését. moglavílásáról Földvári elvtárs ezután meghatá­rozta a legfontosabb feladatokat. A járási pártbizottságok mozgósít­sák a párttagokat, a tanácstagokat, a begyűjtési hivatalt és az adatfor­galmi vállalat dolgozóit feladatuk, kötelességük teljesítésére. Biztosítsák a kommunisták, a falusi vezetők, ta­nácstagok példamutatását. Naponta ellenőrizni kell a tervek tejesítését, meg kell követelni minden be­adásra kötelezet öl kötelessége tet- , jesi lését. Meg keíl teremteni az összhangot a tanács, a begyűjtési és a felvásárlási szervek munkájában. A járási párt- bizottság feladata e szervek irányí­tása, munkájának ellenőrzése. A járási pártbizottságok és az ál­lamhatalom helyi szervei folytassa­nak erélyes harcot a spekuláció el­len. Sürgősen számolják fel az oppor­tunizmust. a liberalizmust, a szabad és szerződéses tervek teljesítésével szemben megmutatkozó közömbössé­get. ' Minden járásban és minden köz. régben haladéktalanul szervezzék meg és tegyék rendszeressé a be­gyűjtési agitációt. Fö’dvári elvtárs végül felhívta a ve­zetőszervek figyelmét a törvényes rendelkezések betartására, Borsod megyének teljesítenie kell szabad és szerződéses tervét is. hogy ezzel meg­javítsuk a megye dolgozóinak — az ipari munkásoknak zsír- és húsellá­tását. A hittaotanítás alatt a gyerme­kek gondolatát abba az irányija akarta terelni, hogy helyezkedje­nek szembe a társadalommal. Folyton az erkölcsös életről pré­dikált. Arról, hogy „ne paráznál­kodj, no 'kívánd felebarátodnag se házát, se feleségét, se leányát!’’ ö azonban nem törődött e tilalom­mal. Habár nős ember, őt gyer­meke van és felesége most is szü­lés előtt áll, — hittamtanítás ürü­gye alatt magához csalta a fiatal lányokat és arra akarta rávenmi őket, hogy legyenek a szeretői. Amikor már széltében-hosszaban kezdtek erről beszélni, xnüájuiást rendezett a templomban, azt han­goztatta: hogy „megölik őt a pletykával”. De Gesztel.ybsn mir nemcsak a kommunisták járnak nyitott szemmel, hanem a vallaso-s emberek is. A pap hernádiparti ta­lálkái, erkölcstelen magatartása az egész falu felháborodását váltotta ki. Még a templomjárók is rájöt­tek, hogy Koiláth csúfot űzött be­lőjük. Igyekezett elködösíteni gon­dolkodásukat, hogy ne lássák', ne értsék meg az élet jelenségeit, he­lyezkedjenek szembe a haladás­sal, a fejlődéssel. A szülők most már látják, hogy milyen ember nevelte gyermekeiket hittantanitís ürüigye alatt p rosszra, hogyan fertőzte meg a finom, érzékeny gyermeki lelkeket. KOLLÁTH egy vasárnap délután végső erőlködésében megpróbálta összehívni hittan tanításra a fiatal lányokat. Egy sem ment el. Nem mentek a lányok, de a szülők sem engedték el őket és igazuk van: „Nem jó kecskére bízni a káposz­A növénytermelési pavilonok gaz­dagságára jellemző, hogy •­több. mint négyszáz helyről küld­tek fel terményeket. A múlt évi eredmények alapján 143 állami és kísérloti gazdaság, 183 ter­melőszövetkezet, valamint 81 egyéni­leg dolgozó paraszt terményei szere­pelnek a bemutatókon. 73 állami gaz­daság. termelőszövetkezet és egyéni­leg dolgozó paraszt mutatja be ga­bonáját, múlt évi eredményeit. Új­donság, hogy már az idei kiállításon helyet kapnak a földművelésügyi mi­nisztérium állal meghirdetett gabona- termelési verseny győztesei. Az idei kukoricatermelési verseny eddigi eredményei is kiállításra kerülnek. Állattenyésztésünk eredményeit la láthatja majd a közönség. Bizonyára sok csodálója lesz az Alarm 34t-es nevű fiatal mezőhegyes! bikának. Az Alarm 341-ea a kiállítás befejeztével a mesterséges megtermékenyítő állo­másra kerül. Szarvasmarhatonyésztósünk másik büszkesége a esobokapusztai állami gazdaság Cukor 82-es nevű, szép testalkatú tehene, amelynek hozama tizenháromezerhatszáz liter. A magyar lótenyésztóa évszázados hagyományaihoz méltó a kiállítás több. mint 250 lova. A legpompásabb látványt talán Igen sok érdekes és fontos do­log hangzik el egy termelőszövetke­zeti közgyűlésen, tlo amikor már ké­sőre jár az idő és harmadik órája ütnek együtt, akkor bizony előfordul, hogy el-clbóbiskol valaki a fülledt levegőjű, dohányfüsttel teli kis te­remben. Az ablaknál ülő néniké is a mellén kerosztbekötöít, elmaradhatat­lan nagykendöro ejti az ajkát, mert az ablakon kívülre nincs már miért figyelnie. Hazahúzódtak onnan a lá­nyok, meg a legények, nem hallgat­hatja ki a fiatalok sugdolózását s nem csóválhatja fejét a bchaUatszó incselkedő kaearászásokon. Rég volt már lámppgyújtás, s ha most nem is kell spórolni a petrollal, mert a vil­lany fogyását nem venni úgy csízre, do azért különösen a lányoknak, il­lik legalább láinpagyújtás idejére hazatérni. Az öreg Fiezere legelöl ül s ezért már esak illendő égből is elnyomja az álmosságot, de azért cgy-egy ásí­tást nem tud visszatartani. Az előbb még nagyon hívesen vitázott valaki­vel, aki ellenezte azt a javasla’ot, hogy korán, minél korábban kezdjék meg az ősziek vetését. A másik idős Fiezere bácsi — mert itt Borsodivánkán minden harmadik ember Fiezere, Olasz, vagy pedig Kiss — mereven néz Olahz c'.vtársy«, az elnökre, mintha figyelmesen hallgatná minden szavát. De ha jobban meg­nézi az ember, akkor látni, hogy az öreg gondolatai valahol egészen má­sutt járnak. Mintha nyitott szomek- kel álmodna, ta'án énuen arról a pöt­tömnyi Olarz Jóskáról, akinok ő egy­szer régen, nagyon régen jó négy ba­rackot nyomott valamiért a fejére 8 bizony nagyot nevetett volna,-ha ak­koriban valaki azt mondja neki. hogy: „Ez ez Olasz Jóska lenz az, oki moggazdagítjn n falut, mert kitűnően olirényít egy több, mint ezer holdas, milliomos gazdaságot, ami nem az uraké, hanem a parasztoké lesz.“ Talán’nemesak a fáradtság, az elhasz­nálódott levegő az oka annak, hogy az idősebbek le-lcojtik a fejüket, ha­nem az is, hogy nagyon nyugodtak, megbíznak a vezetőségben, gondol­kodnak, terveznek azok valamennyiük nevében. De egyszeresük olyasmit mond az elnök, amlro valamennyien erősen odafigyelnek. — A következő napirendi pont elv- társak, egy házasulandó fiatal meg- jii'aimazása. A vezetőség úgy gon­dolja, hogy az, aki megállja helyét a munkában, az ilyen alkalomkor megérdemli az ajándékot, mog aztán úgy illik, meg szokás is már nálunk, hogy a mi nagy családunk hozzájárul valamivel a közösből a fiatalok lako­dalmához. Hogy kiről beszél Olasz olvtá,rs. azt már a név említése előtt is tudják, mert hiszen csak rá kell nézni Karaaz- ni Sándornak az arcára, s az a nagy, hirtelen pirosság bizony elárulja, hogy ő készül családot alapítani. Ha pedig ő az a házasulandó legény, ak­kor már azt is tudja mindenki, hogy ki lösz az új asszony, mert, hogy a Karaszni Sanyit meg a Ficzero Ma­riskát a kertészeti brigádból, igen szép, összeillő párnak tudják már farsang óta. Eeldorttt az emberek ábrázata, egy pillanat alatt oda az álmosság, in'nt- ha a fiatalok örömével, boldog 1er- vezgetósóvel erezne együtt az egész tagság, a József Attila tsz félfalanyi családja. Mert igen összeillő, szép pár lesz ez az új, és dolgos is mindkettő. Az ajándék, az a szép bárány, amit a lipicai csődörökböl összeállított . mezöhegyesi ötösfogat nyújtja, amelynek összeszokott gyönyörű állatai szinte röpi ik maguk után a könnyű kocsit. A sertéstenyésztők több. mint öt­száz sertést hoztak fel, a juhtenyész- tők a tenyészjuhokból válogattak ki több, mint négyszáz állatot A baromfit enyésztél» pavilonjában hajnalonkint több. mint száz kakas kukorékol. Körülbelül ezer baromfi van itt együtt. Bizonyára nagy sikere lesz a pró- mosállatok bemutatójának. A mezőgazdasági gépek méltó he­lyet kaptak a kiállításon A gépesí­tés pavilonján kívül körülbelül har­mincezer négyzetméter területen mu­tatják be a magyar gépeket. Körül­belül húsz olyan új és kísérleti állapot­ban lévő pével állí'o'iak ki, amely itt kerül először g nagyközönség elé. Várható, hogy főleg a kapá­sok betakarítását szolgáló új gé­peink aratnak majd nagy sikert. A földművelésügyi minisztérium ú.ii- tócsoportja gépiparunk új gyártmá­nyai mellett bemutatja azokat az eredményeket is. amelyeket a gép­állomásokon és kísérleti- gazdaságok­ban dolgozó gyakorlati sznkomherek értek el a fejlettebb technika alkal­mazásával. a vezetőség szán a fiataloknak, már egyből meg is lenne szavazva, dehát arra még nem kerül sor, előbb az el­nök felsorolja Karaszni Sándornak az érdemeit is. No most azután még jobban pirul­hat a házasulandó legény. Persze nem a szégyen pirossága ez, hanem a jól­eső büszkeségé. Ez a pirosság még a szemet is fényesre festi, s mosolyt rajzol a legény arcára. Mert bizony nem is olyan kis dolog az, ha valaki­ről azt iúondják, hogy a József Atti- lások legeslegjobb fogatoaai közé tar­tozik. * Az ajándék bárányt persze megszavazták, s ha ott az egész tag­ság előtt Karaszni Sándor még azt a halk köszönömöt ia csak halkan tudta kinyögni a nagy megilletődött- ségtől, később megtudtam, hogy nem. is olyan nagyon szóllan legény. Egy-két kérdés után, amikor bele-< jött a beszédbe, kérdés nélkül is el­mesélte életét, 24 évének történetét. Az első húsz évet épp hogy csak em­lítette, de az utóbbi négyről annal több volt a mondanivalója. Tíz holdat) gazdának a fia. Szülei­vel együtt 1951-ben léptek bo a Jó­zsef Attilába. Két öccse van, azok még iskolások. — Képzelje el az olvtárs — mesél­te, — ha úgy maradtunk volna egyé­ninek, akkor most kapnék hazulról három holdat és valamicskét. Maris­ka jussával lenne vagy öt holdunk, de ahhoz eztán meg se szerszám, se kocsi, se ló, se tehén. Meg az ia le­het, hogy ez az öt hold is váratna magára, mert ki tudja, hogy apámék kiadták-e volna a jussok Most meg.,. Bizony nagy a különbség, mert most több, mint 1000 hold gazdájá­nak érzi magát, istállójukban két­száznál is több a szarvasmarha, s hiába keresi, kutatja, de nem jut semmi az eszóho, ami most gondot okozhatna a lakodalom előtt. Az el­múlt évben hárman dolgoztak, a szü­lei meg ő, g 1008 munkaegység után kaptak részesedést. Ebből az 1008-ból 470 volt az övé. Úgy tervezte, hogy az idén is meglesz legalább ennyi, de inkább mondjuk 500, neki egyedül, na crak a most előlegnek osztott t kjiló búzát é>3 2 kiló árpát vesszük alapul, akkor ez esak gabonából 30 mázsa. Készpénz is legkevesebb 10 forint lesz munkaegységenkint. az 5000 forint. Cukrot legalább 30 dekát koll osztani, az 150 kiló cukor, kuko­rica is lesz vagy 10 mázsa, takar­mány talán 50 is és hol van még akkor a mák, a zöldség, a borsó, olaj, hal, rizs és ki tudja fejében tartani, hogy mi mindent termeltek még, amiből ugyancsak jut bőven az új család­nak. — Sok is kell most, mert biztos sokba kerül a lakodalom, sok most a gondjuk — mondom. — de Karaszni Sándor úgy nevetett rám, mint aki valakit alapos tévedésen ért. — Persze a bárány ia jelent vala­mit, annyival is olcsóbb — teszem hozzá mentegetőzve. — No erre az­után még jhbban nevet, de rövidesen el is komolyodik. Kissé kutatóan néz rám sasszemével, s azután nem is mondani, hanem magyarázni kezdi, — mert mintha arra jött.volna rá,hogy én nemigen tudom, hogy milyen éle­tük. milyen megélhetésük, jövedel­mük vn a taz-ben a fiataloknak. — Nesze elvtárs, már miért lenne gond a lakodalom. Négy éve vagyok a József Attilában. Azóta úgy felöltözködtem, hogy azelőtt az egésr családunk 20 évig nem vett annyi ruhát. Még a menyasszony ki sem volt szemelve, amikor két évo megcsináltattam az esküvői ruhát- Most niúg előiegosztás előtt megvet­tem a lakodalomra 300 liter bort, rendeltünk 35 liter pálinkát, el van intézve a zene, búst, aprójószágit biztosítottunk annyit, hoirv el sem fogy majd. Egyelőre a szü'őknél la­kunk. de jövőre építünk saját házat. Eélig-meddig mír van is, de meg lesz is miből. Hol van itt akkor a gorilt , Hogy jóvátegyem a dolgot, még­néztem a noteszemet, ahová még az e'őbb foljegyeziem, amit Olasz elvtárs mondott, hogy mennyi munkaegysé­ge is van Fíozoro Mariskának. Ami­kor megtalálom, megmutatom a há­zasulandó legénynek, hogy n meny­asszonyának, azaz zárszámadásig már Karanzni Sándornénak is lösz leg­alább 250 munkaegysége. Ahogy összecsapja a kezét, s azon, hogy szint» kurjantani lenne kedve, — kitudódik, hogy ezzel még nem is számolt. , Tudta ő, hogy Mariska szorgalmas lány. de nem is érdeklő­dött azután, hogv mennv'a lesz a munkaogysögo, nehogy valaki is azt gondolja, hng" Karnssn! Sándornak a hozományra fáj a foga. De ha már így van, akkor még sokkal jobb, mert mindenből fölényével többjük lesz már az elad esztendőben, mint ahogyan ő azt kiszámította.' No így akkor még jobban örül an­nak. hogy nem sriíkmarki'mt-oűott a lakodalmi bevásárlások körül. Mit számít neki az a 10 500 forint amibe a lakodalom kerül. József Attilái ő, van miből, teheti. (p. s) Gesztelyen sem bízzák kecskére a káposztát tát!” CSORBA BARNA Mezőgazdaságunk felszabadulás óla eléri eredményeinek nagyszerű számadása az országos mezőgazdasági kiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom