Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

ESZÄKMÄGYAR0RS7ÄG 's.. Jegyezz békekölcsönt, magadnak jegyzet! ^ AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam 227 szám ÁRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 27. kedd A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekö lesönt! MA REGGEL sok-sok ezer családi ház ajtaján népnevelők kopogtattak be.. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa felhívását vitték hí­rül hazánk minden derék, hű fiának. A haza javára, a maguk hasznára jegyezzenek békekölcsönt. Erre hív fel kormányunk minden becsületes, hazáját szerető dolgozót, hogy köl­csönadott forintjaival is járuljon hozzá a haza felvirágoztatásához, jólétünk loy^bbi emeléséhez, a II. ötéves terv sikeréhez, a szocializmus építéséhez. Az új államkölcsön jegyzésére olyan időpontban került sor, amikor az eddiginél is biztatóbb távlatok nyílnak népünk előtt a békés épí­tés számára. A Szovjetunió követke­zetes békepolitikája eredményekép­pen enyhülés mutatkozik a nemzet­közi helyzetben. Rajtunk múlik, hogy éljünk a lehetőségekkel és alkotó lendülettel, áldozatkészségünkkel még serényebben munkálkodjunk erős, békében élő hazánk felvirágoz­ta tásán.­A mi pártunk azt akarja, hogy minden dolgozó öntudatosan, a saját elhatározásából, hazafias meggyőző­désből jegyezzen. Ezért kopogtatnak be a népnevelők ma mindenhová, hogy beszélgessenek a dolgozókkal, (ürelmesen és meggyőzően, hogy miért jegyezzenek kölcsönt, miért éiüekük ez nekik és a hazának: ’Nyilf, nagy baráti beszélgetések ezek, amelyek felszínre hozzák az emberekben élő 'kérdéseket, ame­lyek nyomán mindenki előtt világos­sá válik, hogy országépítő nagy cél­jaink valóra váltását visszük előbbre az államnak kölcsönadott forint- jaitnkfcal; AZ ÁLLAMKÖLCSÖN jegyzés«» először 1949-ben, ötéves tervünk in­dulása előtt került sor. öt esztendő alatt lényegesen emelkedett a dolgo­zók életszínvonala: Iparunk rohamo­san fejlődött és ennek nyomán a dolgozó nép állama egyre fokozot­tabb támogatásit juttat a falunak: Sok nehéz feladatot oldottunk már meg; Diadalra vittük ötéves tervünk építő programját; Népünk tapaszta­latból tudja már, hogy minden, amit építünk az ő javát szolgálja. Ez ed­digi kölcsön jegyzései nk hatalmas si­kereinek nyitja. Ezért a célért szólít­ja ismét tettekre népünket kormá­nyunk: A párt azt várja a munkásosz­tálytól, s annak szövetségesétől, a dolgozó parasztságtól, a haladó értel­miségtől, minden borsodi dolgozótól, hogy a kormány felhívására egyön­tetűen azzal válaszoljanak, hogy a haza javára, a maguk hasznára bé­kekölcsönt jegyeznék. Itt az alkalom, hogy Rákóczi és Kossuth megyéjé­ben Rákóczi és Kossuth utódai új­ból hitet tegyenek hazaszeretetük mellett, újból hitet tegyenek pártunk és kormányunk politikája mellett. A békekölcsönjegyzés napjaiban ez a szó: hazaszeretet, egyet jelent a haza kérésére adott méltó válasszal, a jegyzési ívekre írt forintokkal. Hű fiai a hazának azok, akik munkával keresett forintjaikból büszkén adnak most a haza felvirágoztatására, bol­dogulására, legszentebb ügyünk, a béke megszilárdítására; A HAZA, A MI HAZÁNK: gyer­mekeink vidám kacagása; a haza: az a ház, ahol először tanultunk meg járni; az az iskola, ahol először mar­koltuk meg a ceruzát. A haza: dú­san termő földjeink, gyáraink üte­mes dobbanása, mozdonyaink vidám zakatolása, amelyek gyors kerekeken hordják szerte az országban a né­pünk által termelt értékeket. Ez a mi hazánk: A békekölcsön hazánk erő­sítését, békénk védelmét szolgálja. Tizenegyedik esztendeje már, hogy szabad a nép. Tizenegyedik eszten­deje már, hogy nem mondják falun a paraszt szülők a gyermek születé­sekor: ez is csak bajnak jött a vi­lágra. Tizenegyedik esztendeje már, hogy minden év, minden nap újabb örömet, gyarapodást jelent: Ma minden hatalom a dolgozó népé. A párt vezetésével a munkások és parasztok fiai irányítják a dolgo­zók érdekében, a dolgozók megbízá­sából az ország ügyét. Uj világot építünk. Egyenes derékkal, büszkén, felemelt fővel tekint fel az ország­ba» a magyar nm- Többé,már a műhely olajtól piszkos fala, a föld sáros röge a látóhatár számára. Ki­tágult előtte a horizont, a nép írja a történelmet és szeme a jövőbe te­kint. Nemcsak azt látja, amit ma építünk, hanem a jövőt is, amiért ma építünk. Munka ez a javából, hatal­mas, nagy tettekre lelkesítő, melyet csak szabad nép képes megvalósí­tani, olyan nép, amelyet — mert is­meri a célt — nem rettent vissza semmi nehézség. A BORSODI MUNKÁSOSZTÁLY, dolgozó parasztság, a néphez hű ér- telmiség a fiatalság eddig minden államkölcsön jegyzéskor lelkesedés­éé. válaszolt a ‘kormány felhívására Tette azért, mert tudja, hogy min- aen forint, amelyet államunknak adunk kölcsön, a nép jólétének eme- leset szolgálja. A békekölcsön jegy­zése a legjobb befektetés, mert visszatérni az egész nép életszínvo­nalának emelkedésében és ugyan­akkor egyénileg is hasznot hoz min­den kölcsön jegyzőnek. Minden köl- csönkölvény pénzt ér. Az első köl- csönjegyzések idején még lehettek olyanok, akik az ellenség fecsegésé­nek hittek, s úgy vélték, a kölcsön­zött pénz sohasem térül vissza. Azóta sok sorsolás zajlott le, azóta ez év március 20-án az ötéves terv- kölcsönt teljes egészében visszafizet­te államunk mindenkinek és ma már senki sem ad hitelt az ellenség men­demondáinak. A sorsolás örömteli napjai már szinte hozzátartoznak életünkhöz. A kölcsön jegyzés egyébként a ta­karékosság leggyümö lesögob b for­mája. Az állam megőrziya dolgozók megtakarított pénzét, "'felhasználja az ország építésére, a jólét emelé­sére és utána visszafizeti. Több mil­lióra tehető azoknak száma is, akik eddig a húzás alkalmával nyertek. A nyerők talán kétszer olyan nagy vá­rost is benépesítenének már, mint Budapest. A PÁRT AZT VÁRJA a borsodi dolgozóktól, kohászoktól, bányászok­tól, ópítőmunkásoktól, egyéni gaz­dáktól, termelőszövetkezeti tagok­tól, értelmiségi dolgozóktól, hogy a kormány felhívásának eleget téve a haza javára, a maguk hasznára béke­kölcsönt jegyezzenek. S ebben a jegyzésben elsősorban a kommunis­ták, a népnevelők, jegyzésgyűjtők mutassanak példát, mert a legjobb meggyőzés a példamutatás. Ma reggel sok-sókezer családi ház ajtaján népnevelők kopogtattak be. A kormány felhívását vitték hírül hazánk minden derék, hu fianák: A haza javára, a maguk hasanara le­gyezzenek békekölcsönt; A borsodi népnevelőknek van mivel agitál­niuk; Hiszen megyénkben nincs olyan falu, üzem, olyan dolgozo csa­lád, ahol ne hivatkozhatnának az öt­éves terv adta nagyszerű ajándé­kokra: iskolákra, bölcsődékre, kul­turotthonokra, egészséghazakra, bő­vizű kutakra, bekötő útra, traktorok­ra Ma már nem nehéz azt is meg­mutatni, hogy mindenben ott van dolgozó népünk kölcsönadott form.- ja. Népnevelőink minden eddiginél inkább meg tudják világítani dolgo- zóink előtt, a kicsi és nagy ósszefug- eéseit, azt, hogyan lettek a jegyzet t száz forintok százmilliókká, hogyan lett a kölcsönből erőmű és vasút, uj város, gépállomás és új gyár. Nagy­szerű szemléltető példával mutathat­ják meg népnevelőink a régi igaz­ságot: kicsiből lesz a nagy. Es azt is, hogy miként hat vissza a nagy a ki­csire, hogyan teszik szebbé életun- két a mi pénzünkből is épült hatal­mas alkotások; Az ellenséges elemek, mint min­den évben, most is igyekezni fog­nak akadályokat gördíteni a jegyzés útjába, építenek egyesek szűklátó­körű anyagiasságára, vagy demagog módon túlhangsúlyoznak egyes helyi nehézségeket: A népnevelők szava legyen erősebb az ellenség hangjá­tól, a miénk erősebb is lehet, mert az igazság, a tények a tetteink min­ket igazolnak! BORSOD MEGYE minden köl­csön jegyzéskor az el6Ők között jelen­tette, hogy eleget tett hazafias kö­telességének. Az ország szeme most is ránk tekint. Egész biztos, hogy Borsod ország fiai fna reggel ismét ■azt üzenik, mint már annyiszor: — .Számíthat ránk a párt, számíthat a hazai I Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása a hatodik békekölcsön jegyzésére • MAGYARORSZÁG DOLGOZÖ NÉPÉHEZ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új ál- lamkölcsönt bocsát ki: a hatodik békekölcsönt. A Mi­nisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szor­galmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, ha­zánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegy­zésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építőmunkánk sikeréhez. A hatodik békekölcsönt ti Magyar Népköztársaság kormánya egyezerkétszáz millió forint összegben bo­csátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatal­mas fejlődésen ment keresztül, népünk jobbmódu, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkás- osztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a nép­hez hű értelmiség lelkes alkotómunkája, dolgozó né­pünk megbonthatatlan egysége. Az első öteves terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, ame­lyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. Á Sztálin Vasmű, az inotai November 7. Erőmű, a tisza- löki duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások szé­les hálózata, bölcsődék, iskolák, kultűrotthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöztettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép te­remtő ereje hivott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönei jó befektetés­nek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államköl­csön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A hatodik békekölcsönt olyan időpontban bocsát­juk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv niegvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlato­kat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kultu­rális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszí­téseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A hatodik békekölcsönre jegyzett összeg a munkás­osztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését* további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó tésztvesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmi­ségiek! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezze­tek békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A hatodik békekölcsön kibocsátási feltételei A hatodik békekölcsön 1955 * október elsején, 1956 március hó elsejétől 1976 március elsejéig terjedő időre kerül 'kibocsátásra. O A kölcsönt kizárólag a lakos­* ság 'körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénz­ügyminiszter állapítja prieg. íj A kölcsön százmillió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy- egy osztály kötvényeinek „sorozat’1- száma hatvanezenegytől nyolcvan­ezerig, egy sorozaton belül a kötvé­nyek „száma“ egytől—ötvenig (»1— 50) terjed. /J A kölcsön száz forintos névér­* tékű alapcímletekben kerül ki­bocsátásra; Forgalomba kerülnék összevont kötvények kétszáz és öt­száz forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab százforintos kötvénynek felelnek meg. Az össze­vont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak; Az ötven forintos félkötvény és az időközi el­számolások céljaira szolgáló negyed­kötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak: g Az éventeint kisorsolásra ke­rülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyeremé­nyekből húsz százalék nyeremény­illeték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei százezer forintos főnye­remény, ötvenezer, huszonötezer, tíz­ezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz fo­rintos nyeremények, amelyek a száz­forintos kötvényekre vonatkoznak és , magukban foglalják a kötvény név- }-ér lékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül teisor- solósra. (y A kölcsön húsz évi időtarta- * ma alatt évenikint két, össze­sen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapí­tott időpontokban. 'J Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden száz millió forint névértékű osztályra a követ­kező nyereményeket kell' kisorsolnii 100 ft névértékű köt­vényre eső nyeremény, beleértve a névértékét is: 50.000 forint 25.000 forint 10.000 forint 5.000 forint 1.000 forint 500 forint 200 forint A nyereményeik száma összesen: A nyeremények fosági összege: eev sorsolás alkalmával: darab: 1 1 2 6 50 650 8.040 kisorsolásra kerülő nye­remények mennyiséire az összes sorsolások alkalmával darab: 40 40 80 240 2.000 26.000 321.600 8.750 350.000 Ezenkívül minden sorsoláson ki­sorsolásra ikerül egy darab százezer forintos főnyereményt is. ft A nyereménnyel ki nem sor- * sóit 'kötvények 1961. évtől 1976. évig terjedő 15 év alatt a pénzügy­miniszter által megállapított időpon­tokban, névértékben kerülnek ki­sorsolásra: 2*i8 0.000 84,320.000 Q A nyereménnyel kisorsolt* va­1 amint a nÁvérlpkhpTi lamint a névértékben vissza­váltásra kerülő kötvényeket 1979 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nye­reményt kifizetni már nem lehet. (MTI) Ilyen a VI. békekölcsön-kötvény HATODIK BÉKEKÖLCSÖN' A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása a dolgozókhoz Szervezett dolgozók! Szakszerve* zeti aktivisták! A Magyar '!épköztársaság Mi­nisztertanácsa kibocsátotta a VI. békekölcsönt. Felhívással fordult minden becsületes, hazáját szerető dolgozóhoz: odaadását népünk bé­kéje, szabadsága és boldog jövője iránt, a szocializmus ügye iránt kölcsönjegyzéssel is juttassa kifeje­zésre. A VI. békekölcsönnel szilárdit­Ótik második ötéviéi Vem alapjait. A kölcsönjegyzéssel előmozdítjuk az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztését, ezáltal az egész ipar technikájának korszerűsítését, több, jobb és olcsóbb közszükségleti cikk gyártását, a szocialista mezőgazda­ság megteremtését. Népünk élet­színvonalának további emelése csak ezen az utón érhető el. A ma­gyar dolgozók szorgalma, áldozat- vállalása, a szocialista munkaver­senyben elért győzelmei, eredmé­nyei adják azt a nagyszerű erőfor­rást, amelyből merítenünk kell, hogy hazánkat erősebbé, népünket jobbmóduvá tegyük. A békekölcsön jegyzésével lehetővé tesszük újabb egészséges lakások, jól berendezeti iskolák, bölcsődék, napközi ottho‘ nők. kulturházak énítését. Népünk jólétének emelése, bol'1 dog jövőjének építése minden dol­gozó érdeke. Ezért valamennyiünü becsületbeli ügye munkálkodni d kölcsönjegyzés sikerén. A magyal (Folytatás a 2. oldalon,J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom