Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

Szombat, 1955. szeptember

esZAKMAGTARORSZAÖ

Pártélet

Pártszerűen élni, cselekedni

Budapestre érkezett a szovjet delegáció a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére

A párttag’ kötelessége, hogy:

j) bármely helyen, ahová a párt állította, következetesen hajtsa végre a pártnak o káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a kádereknek baráti kapcsolatok és rokoni kötelékek alapján történő i" kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való {artozással. (A Magyar Dolgozók Pártjának Szervezeti Szabályzatából.)

*

/ A z ózdi tűzállóanyaggyár mun- / kásái a napokban megnyug- / vással, helyesléssel vették tudorná- 1 sül, hogy a párt nem tűrte tovább Holló Sándorné, volt személyzeti vezető pártellenos, erkölcstelen magatartását, s leváltotta beosztásából.

Az ellenőrzés során megállapították, hogy Holló Sándorné legele- • mibb kötelességének sem tett eleget. Évről-évre halogatta az ügyek elintézését, s a nyilvántartásban 1* a legsúlyosabb hibákat tárták fel.

, Egyetlen egy ügyben sem járt cl ' alaposan. Még az ellenséges elemek múltbeli tevékenységét sem vizsgál, ta meg. A gyárban jelenleg is ku- lákob, fasiszták, apácák és hasonló elemek „dolgoznak“ különböző beosztásokban.

Holló Sándorné 1951-ben került a személyzeti vezető beosztásába. Azelőtt fizikai munkás volt ugyanebben a gyárban. A fizikai munka , azonban nem volt Ínyére Hollóné- nak. Munkahelyváltozásai, prlma- donnáskodó viselkedése és hanyag munkája mutatta ezt. Az üzem pártszervezete sajnos mégis személyzeti vezetőnek javasolta. Kezdetben tehát a pártszervezet követte el a hibát. Nem lett volna szabad öt ilyen fontos beosztásba helyezik ni. Hogy mi a kádermunka? Holló- né úgy képzelte el, — és sajnos nemcsak képzelte, de a gyakorlatban is így végezte —, hogy beül az irodába, előveszi a névsort és megállapítja: ezek a- káderek, akiket különböző beosztásba lehet javasolni, — persze a barátokat előnyben részesítve: rakosgatja az aktákat, ismerősöket hív be az irodába, elbeszélget velük, és így tovább. Hollón* még csak tudomást sem akart szerezni arról, hogy a kádermunka — emberekkel végzett munka, s hogy az emberekkel, a káderekkel való foglalkozás az egyik legfontosabb, s legszebb pártfeladat. Nem akarta tudomásul venni, hogy az emberekkel törődni kell, biztosítani, hogy fejlődjenek, s megedződjenek a munkában, hogy bátran elő kell léptetni őket. ha erre alkalmasak; tanítani, nevelni kell őket.

Borsod megye augusztus80-ig 66 százalékra teljesítette eséplési tervét. Gabonatermésünk csaknem 40 százaléka még asztagban van, Hogy pótoljuk a késést, hogy szeptember első felében mindenütt befejezhessük a gabona cséplését — ki kell javítani azokat a hibákat, amelyeket eddig elkövettünk.

A jó munka előfeltétele, hogy minden cséplőgép üzemzavar nélkül dolgozzon. Nem szabad, hogy előforduljon a jövőben olyan eset, mint ami az előző héten történt, amikor egy egész munkanapon át 200 cséplőgép nem gépelt üzemzavar miatt. Ennek az az oka. hogy sok gépállomáson a műszaki vezetők gondatlanul végezték munkájukat, — nem ellenőrizték kellőképpen a cséplőgépek állapotát, nem végezték el a megelőző karbantartást,

A szendfői gépállomáson e hanyagság következtében hat.nyolc munkanap esett ki a termelésből. Most is négy olyan cséplőgép van a gépállomáson, melyre alig lehet számítani. A cséplőgépvezetők 50 százaléka olyan fiatal, aki először csépel, s Így nem rendelkezik kellő szakmai isme- retekkel. Vajda Zoltán elvtárs. a gépállomás főmezőgazdásza azonban, eltúlozva a hibát., a fiatal, tapasztalat, lan cséplőgép vezetőkre próbál hárítani minden felelősséget. Nem ér- tünk egyet a gépállomás főmezőgaz- dászával. mert nemcsak a fiatalokat kell hibáztatni a Bök gépállásért, munkakiesésért, hanem a műszaki vezetőket is. Legnagyobbrészt őket terhe1} a felelősség. A sok gépállás valódi oka. hogy sem a főmérnök, sem a műhelyvezető, sem pedig a brigádvezetők nem ellenőrizték rendszeresen a gépek állapotét, nem gon., doskodtak arról, hogy minden cspp'ő- gép üzemképes állapotban legyen. Ezt állapította meg a gépállomások megyei igazgatósága is, amikor megvizsgálta a szendrői gépállomás munkáját.

VI lért hangoztatja a párt, hogy becsüljük meg a kádereket! Azért, mert káderek nélkül, emberek nélkül semmit sem tudunk végrehajtani. Születhetlk a pártszervezetben akármilyen jó határozat, nem ér semmit, ha nincsenek emberek, kádorek, akik végrehajtják. Sztálin elvtárs így jellemezte ezt: „Meg kell érteni mindenkinek, hogy a világ összes értékes tökéi közül a legértékesebb és legdöntőbb jelentőségű tőke az ember, a káder.“ Egy másik helyen: „Ha jó és nagyszámú kádereink lesznek az Iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a hadseregben, — országunk győzhetetlen lesz, Ha Ilyen kádereink nem lesznek — mind a két lábunkra sántítani fogunk.“

De hol volt Hollóné ezektől az elvektől! O csak tudomásul vette őket, s talán nagy szavakat is mondott erről, de a valóságban, a gyakorlatban semmit sem tptt az psz- mók megvalósításáért. A gyárba nemrégiben több technikus kapott beosztást. Érthető, hogy kezdetben, s még ma is, különböző nehézségekkel álltak és állnak szemben. Tlj volt számukra a terület, a munkában nem rendelkeztek még megfelelő tapasztalatokkal. De hiába fordultak Hollón* személyzeti vezetőhöz, nem kaptak tőle semmiféle segítséget vagy tanácsot. így válaszolt nekik: „Várjatok! Először tanuljátok meg a munkát,“

A töhhi dolgozóval sem foglalkozott. Efüényesen bánt velük. Csak baráti körével' törődött. azokkal vette fel a legh'zalmasabh kapeso- latokah Varga László bérelszámoló vezetőt, hahár református pannak a fia, előnyben részesítette, a nénhad- sereg tisztiének javasolta. Hollóné védte Varga Lászlót, egyengette útjait. Varga évek óta lopta az állam, a nén pénzét. Amióta bérelszámoló, 58 ezer forintot sikkasztott. Hollóné tudott erről, de a t-ggyfl- lésen, amelyen Vargát felelősségre vonták, még védte is. Azt állította, hogy Varga nem a nép pénzét tűzi gépállomás műszaki vezetői nem tartották be és nem tartatták be a biztonsági rendszabályokat

sem. Tornaszentjakabon például meg- engedték, hogy a cséplőgépek szikrafogó nélkül csépeljenek. A nemtörődömség jelét bizonyltja az la, hogy a vezetők elfeledkeznek a hiányzó alkatrészek beszerzéséről. A gépállomás raktáráhan 91 darab zsirozógomb hever, a cséplőgépeknél pedig hiányzanak ezek a fontos alkatrészek.

A szendrői gépállomás nemcsak eséplési tervét nem teljesíti, — nem tesz eleget tarlóhántásl tervének sem, A tervben előírt 2061 holdból augusztus 80-ig csak 685 holdon végezték el a tarlóhántást.

Habár a szendrői gépállomás a esép. lés! versenyben az utolsók között kullog. a gépállomás vezetői nem látták veszélyesnek a súlyos késést. Alkalomadtán úgy akarnak segíteni a dolgon, hogy a teljesitményszázalékokat, ha nem Is a végzett munka arányában — de emelik. Vajda Zoltán elvtárs főmezőgazdász, — hogy rózsásakba tegye a helyzetet, — valótlan tervjelentéseket készít, Augusztus

23-án 31 százalékos tervtelje'ltést jelentett a megyének. Hat nappal később, augusztus 29-én azonban már csak 24,8 százalékos tervteljesitést Ismert el a gépállomások megyei igazgatóságának. Lehet, rádöbbent arra, hogy „túlértékelte“ képességeiket és belátta: „ha nehezebb is, de jobb he- esü'etes úton járni“. De Vajda elvtárs 29-én is mást mondott, mint a valóság. Azt állította, hogy a cép- 'ési tervet már negyven százalékra teljesítették. Egy nappal később a irénállomÉsok megyei igazga'ésága azonban megállapította hogy Szend- rő 29 százalékos teljesítményével az utolsó helyen áll. Ezekntán nyilvánvaló, hogy a főmezfigazdász félrevezette a felsőbb szerveket, a valóságnak meg nem felelő jelentést adott a tervteljesltésről a gépállomások me. gyet igazgatóságának. Eélrevez-'t+e.

lajdonította el, hanem a banktól vette fel a pénzt. Mintha a banktól felvett pénz nem a dolgozók pénze lenne! Amikor Vargát leleplezték, Hollóné megígérte neki, hogy „szerez neki egy jó helyet egy másik munkahelyen“. Varga a pénzből nagy mulatozásokat rendezett — erről Is tudott Hollóné — még a munkahelyre ia ittasan járt be.

ti ogy lehet, hogy Varga éveken át büntetlenül lopta a pénzt a gyárban! Úgy, hogy dr. Kasza Gyula főkönyvelő és Bahó László pénztáros még a legelemibb ellenőrzést sem gyakorolták a bérelszámolás felett. De milyen ellenőrzés is lehet. az. amelyet Bahó, egy horthysta ezredes fia végez? Hollőné éveken át' nyugodtan tűrte n helyzetet, s mint személyzeti vezető, nem is próbálkozott beleavatkozni a. „világ" sorába. Ellenben, akivel valamilyen célja volt. — természetesen baráti célra kell gondolni —. azt a lehető legnagyobb előnyökben részesítette. A dolgozók hiába bírálták, nem használt neki. Késnhb, — mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott —, már nem is bírálták. Helyesebben, nem merték bírálni. mert féltek tőle. Hollón* nem is tűrte, hogy öt v«Taki bírálja. A pár*szervezet hirálatát sem fogadta el. Mindjárt visszavágott s igyekezett bosszút állni azon, aki ki merte őt „kezdeni".

Hollón* úgy tudta mavát tartani

éveken át. hogy magasabb beosztású vezetőkkel tartott baráti kane«o- lalot. Mint elvált, asszony, erkölcstelen életet élt, A pártszervezet javaslatára most eltávolították Hollódét, beosztásából és pártfegyelmi elé állítják. A legsúlyosabb pártbüntetés is enyhe már Hollóné számára, 1

*

A „Bártszerűen élni, cselekedni" című sorozatnak ezzel végére értünk. Javasoljuk, hogy a pártszervezetek használták fel a sorozat cikkeiben közölt tapasztalatokat.

K. Oy.

becsapta az államot. Ilyen magatartás teljesen megengedhetetlen, A gépállomások megyei Igazgatósága szí- gorúan vonja felelősségre Vajda Zol- tán főmezőgazdászt.

As edelényi gépállomás is sokkal Jobb eredményt érhetne el, ha a műszaki vezetők becsületesebben dolgoznának, — legalább úgy, mint a gépállomás legtöbb traktorvezetője. Tény, hogy nz edelényl gépállomás lényegesen jobb munkát végez, mint, az elmúlt évben, Általában szervezettebb a munka, szilárdabb a munkafegyelem. aminek az az eredraé- nve, hogy rendszeresen teljesítik tervüket.

A műszaki vezetők azonban már nem végeznek megfelelő munkát. Tétlenkednek, sokszor akadályozzák a munkamenelet. Hiányzik bolö'ük az odaadás, a felelősségérzet a gépállomás munkájáért. Mo'nár László elv. társ, a gépállomás főmérnöke és Sipos József műhelyvezető már több vezetőségi ülésen megfogadták, hogy rendet teremtenek portálukon, üzemzavar esetén azonnal intézkednek. De mindez csak Ígérgetés maradt. Mindenkivel egyetértenek, ha megbírálják őket, fogarikoznak. hogy magváltoztatják magatartásukat, de utána minden marad a régiben.

Hogy mennyire felületesen végzi munkáját a főmérnök elvtérs,- példa a következő eset: a közelmúltban Szuhská,Hóról telefonáltak az edelényl géná'lomásra, hogy sürgősen ogy szíjtáresára van szükség. A müsza- k'ak egyetlen sza'maszálnt sem ni"«- ditottak meg a kérés tel.iositése ér- dekében. Végű11* r gépállomás igaz- gatójának kellett motorra ülnie, bngv a szijtárcsát minél hamarabb rendeltetési helyére juttassa. Nemsokka! ezután Nyomár községből csapágyolvadást jelentettek. Molnár elvtárs. •— ahelyett, hogy sürgősen intézke. dett vrüna, — fl-ryet sem vetett az

Pénteken délután érkezett a ferihegyi repülőtérre az országos mező- gazdasági kiállítás megtekintésére meghívott szovjet delegáció, amelynek vezetője Alekxej Mihajlovics Le- vickij, mezőgazdasági miniszterhelyettes, tagjai: Fjodor Sztepanovics Kovalj, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztere, Szergej Averjanovics Mel- nyik, a goszniti tudományos intézet igazgatója, Szergej Timofejevics

Ipari üzemeinkben, bányáinkban legfontosabb feladat a technika, a műszaki színvonal állandó növelése. A borsodi szénbányákban az elmúlt hetekben üzemi értekezleteken jelölték meg azokat a tennivalókat, amelyek a technika javítása, az élenjáró módszerek bevezetése terén a dolgozók előtt állanak. Szeptember elején ismét nagyakttva értekezleteket tartanak, amelyeken a dolgozók elmondják javaslataikat, segítséget adnak a termelés színvonalának további javításához.

Felkerestük a berentei bányaüzem igazgatóját és főmérnökét, megkérdeztük milyen műszaki Intézkedéseket akarnak a közeljövőben megvalósítani e célok érdekében?

CZAKÓ JÓZSEF IGAZGATÓ:

— Üzemünkben a legfontosabb feladat a termelés gépesítésének fokozása. illetve kiegészítése. Jelenleg ugyanis nem tudjuk kellően kihasználni kaparógépeink teljesítményét, mivel a réselést mindenütt kézzel végzik, s ez a dolgozók munkájának kétharmadát köti le. Fúrógépeinket is gyarapítani kellene. Nincs tartalékunk, s „a egy is elromlik, már komoly mértékben akadályozza a munkát. Annál inkább szükségünk tenne e két gépre, mivel gyakran igen vékony széntelepen dolgozunk. Sokszor előfordul, hogy a s^én vastagsága nem haladja meg a 30 centit. Emiatt nem tudunk feitőpéoet alkalmazni, hiszen a szovjet Corny ák-ko— báj nnak is legalább 50 centiméteres szénfalra van szüksége.

— Ezen nehézségek ellenére igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, hogy az élenjáró technika alkalmazásával megkönnyítsük, meggyorsítsuk munkánkat. A IX-°s front-alanvágaton például eddig egy egydobos vitlával bonyolítottuk le a szállítást. Ezen a munkahelyen egy kétszárnyu frontot nyitottunk, az eddigi korszerűtlen szállítási berendezéssel azonban nem tudtuk volna a nagymennyiségű szenet felegészre, helyette Ismét csak Csillag Géza elvtársnak, a gépállomás igazgatójának kellett a szükséges alkatrészt kiszállítani. Pedig a főmérnök elvtárs kötelessége lenne elsősorban, hogy segítsen a bajokon, segítsen kijavítani az elromlott cséplőgépeket, Neki kellene irányítani a műszakiak munkáját. Milyen szakember az, aki tétlenül nézi, hogy állnak a gépek, milyen ember az aki nem érez felelőséget az ország kenyeréért, aki tudásával nem segíti dolgozótársait! Ilyen ember nem érdemes arra, hogy felolős beosztásban dolgozzon.

Molnár László főmérnök a gépállomás igazgatójának utasításait sem hajtja végre. Augusztus hónapban ez egyik vezetőségi ülésen Csillag elvtárs utasította a műszaki vezetőket, hogy tüzelésén vizsgáljanak meg minden gépet, amelyik elhagyja a gépállomás területét. Erre többször felhívta Molnár Lásztó főmérnök és a műhelyvezető figyelmét is. S ho- gyan hajtották végre az utasítást: — sehogy. Fittyethánytak a rendelkezésnek. Fejetlenség tervszerűtlen- sóg uralkodik az aprómagvak cséplé- sere beütemezett gének, ‘zclcVtorok és vető,gépek javításánál is. Üzemanyagról sokszor csak a végső eset. ben gondoskodnak, aminek természet- szerű velejárója a kapkodás.

Szakszerű ellenőrzéssel, a gének tüzetes átvizsgálásával meg lehet és meg ii kell előzni az üzemzavart. Ehhez azonban kütflesaégérzet — kommunista helytállás szükséges S ez nincs mer sem Molnár elvtársban, sem a gépállomás többi műszaki ve- setéjében.

4 szendrői és az edelényi gépállomás műszaki’ vezetőinek sürgősen változtatniuk kell munkáinkon. Első. sorban gondolkodniuk kell arról, hegy minden csép'őgép üzemképes állapotban legyen, hogv a jövőben egyetlen nap kiesés se legyen. Minden erőt mozgóutnanak. hogv a esénlést a lehető legrövidebb időn belül, a legkisebb szem veszteség mellett megyénkben U befejezzük.

T/OVTRS LAJOS

Kosztko, a bányászati gépállomás igazgatója és Ivan Vaszikics Bozsko, a sztavropolji terület Sztálin kolhozának elnöke. A szovjet delegáció fogadására megjelent a ferihegyi repülőtéren Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Serflek" Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes. (MTI)

színre küldeni. A közelmúltban megkezdtük a szállítógépek és a kötélpálya szerelését. Most már a munka végén járunk, s a bányásznapig elkészül az új szállítópálya: Szeptember 4 után azonnal megkezdjük a szenelést, az új fronton, amellyel biztosítani tudjuk üzemünkben az egyenletes termelést.

— Újítás bevezetésével meggyorsítottuk a meddőürítést, s lényegesen javult az üzemben a szállítás is. Augusztusban 100 új csillét és 80 pár csillekereket kaptunk, s ezek felhasználásával men*züntettük üzemünkben az ürescsillére várást.

— Hozzákezdtünk egy másik nagy munkához is. A külszíntől ez új harántvágatig a szállítást mozdonyvontatásra építjük át. A közelmúltban megkezdtük a táró bővítését, s eddig mintegy 200 métert haladtunk előre;

HAJNAL TIVADAR.

AZ ÜZEM FŐMÉRNÖKE:

— A berentei bánya sok problémája közül kettőt emelek ki: az elő- vájás és a fejtés előrehaladási sebességének meggyorsítását.

— Hogy a jövőben idejében és a legjobb helyre telepítsük a frontot, meg kell gyorsítani az elővájást. Az elővájások a négyesszelvényű vágatokban kielégítően haladnak. Az északi VII-es siklón a csapatok a jelenlegi körülmények között is 135 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoznak. Nem megfelelő azonban az eredmény az új harántvágat kihullásánál. Hosszabb ideig kísérleteket folytattunk villamos és sürítettleve- gőjű fúrógéppel, sürftettlevegftjű fejtőkalapáccsal, a gépek azonban az agyagban befulladnak. A fúrási munkák a műszak felét teszik ki, s így igen lassú a vágat előrehaladása; Most új eljárással kísérletezünk. Növeljük a furólyukhosszakat és üzemünkben első alkalommal bevezetjük a millszakundos robbantást. Ezzel az eljárással kevesebb roboanó- anyagot használunk fel, csökkentjük a vágafckihajtás költségét, s nem utolsó sorban növelni tudjuk a vágat élettartamát, minthogy a mill- szekundos robbantás nem rongálja úgy a munkahelyeket, mint a régi módszer szerinti. A jelenlegi eredményeket előreláthatólag mintegy 150 százalékra tudjuk növelni, amint azt műszaki fejlesztési tervünkben is programba vettük.

Másik igen fontos feladatunk * fejtési sebesség meggyorsítása, inas telepi frontfejtésünk csak úgy lesz gazdaságos, ha a fejtési sebesség meggyorsításával kellően irányíthatjuk a főtenvomást. Augusztusban például a front teljesen el- vékonvodott, s ezért nem tudták tartani a féltést sebességet. A fron‘- fejtés teljesítménye a kamrafejtéseknek csak a 70 százaléka volt. A helyi adottságokat figyelembevevő, a jövőben a frontokat úev készít- iük elő, hogy az alanvágatbe a fronthomlok előtt legalább 70 méterre előváiunk és előkészítünk egy •■artalék frontot is. A ll-es telepen a kamrafejtés meggyorsítása érdedében még ebben a negyedévben áttérünk a géni kamrafejtésre, ahol Három |rpr>nr^t plKfupV mnr*.Vábfl. A fejtési csapatok így sokkal kevesebb snvaofeihasm Mással. könnyebb munkával folytathatják a termelést.

— Felhívás! A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a rendőrségről szóló 1955. évi 22. tvr-e alapján Miskolc város területén fokozatosan felállításra kerülnek a rendőrség körzeti meghízottal. 1955. szeptember 1-én a körzeti megbízottak az alábbi helyelmn kezdték meg tevékenységüket, I. kér.: Martintelep, Kisfalud i u. 7. II. kér.: Pereces bányatér lep. III. kér.: Hámor-Llllafüred. U*. kér.; Tanolca, Kiss József u. 7. £ fenti terü'etck lakossága a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben panaszaikkal, kérelmeikkel forduljanak az Illetékes körzeti megbízottakhoz, akik hivatali helyiségeikben naponta fogadóórát tartanak ét a lakosság rendelkezésére állnak.

Jobb műszaki vezetést a szendrői és az edelényi gépállomáson

Oottner Sándor szénbányászati miniszter köszöntőié a rádióban a bányásznapon

Vasárnap, szeptember 4-én a bányásznapon kilenc ónkor Czottnsr Sándor szénbányászati miniszter ün*

Japán kereskedelmi delegáció érkezeit hazánkba

Minoru Tanabe, a tokioi japánszovjet társaság igazgatója vezetésével hattagú japán kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre. A delepi köszöntőjét közvetíti a rádió a Kossuth adón, Utána a bányászok tiszteletére ad hangversenyt a rádió.

legáció üzleti tárgyalásokat folytat a magyar külkereskedelmi vállalatokkal a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése céljából. (MTI)

Hogyan növelik a technikai színvonalat a berentei bányában