Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

Szombat, 1955. szeptember esZAKMAGTARORSZAÖ Pártélet Pártszerűen élni, cselekedni Budapestre érkezett a szovjet delegáció a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére A párttag’ kötelessége, hogy: j) bármely helyen, ahová a párt állította, következetesen hajtsa végre a pártnak o káderek helyes — politikai és szakmai képzettsé­gük szerinti — kiválasztására vo­natkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a ká­dereknek baráti kapcsolatok és ro­koni kötelékek alapján történő i" kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való {artozással. (A Ma­gyar Dolgozók Pártjának Szerve­zeti Szabályzatából.) * / A z ózdi tűzállóanyaggyár mun- / kásái a napokban megnyug- / vással, helyesléssel vették tudorná- 1 sül, hogy a párt nem tűrte tovább Holló Sándorné, volt személyzeti ve­zető pártellenos, erkölcstelen maga­tartását, s leváltotta beosztásából. Az ellenőrzés során megállapítot­ták, hogy Holló Sándorné legele- • mibb kötelességének sem tett ele­get. Évről-évre halogatta az ügyek elintézését, s a nyilvántartásban 1* a legsúlyosabb hibákat tárták fel. , Egyetlen egy ügyben sem járt cl ' alaposan. Még az ellenséges elemek múltbeli tevékenységét sem vizsgál, ta meg. A gyárban jelenleg is ku- lákob, fasiszták, apácák és hasonló elemek „dolgoznak“ különböző be­osztásokban. Holló Sándorné 1951-ben került a személyzeti vezető beosztásába. Az­előtt fizikai munkás volt ugyan­ebben a gyárban. A fizikai munka , azonban nem volt Ínyére Hollóné- nak. Munkahelyváltozásai, prlma- donnáskodó viselkedése és hanyag munkája mutatta ezt. Az üzem pártszervezete sajnos mégis sze­mélyzeti vezetőnek javasolta. Kez­detben tehát a pártszervezet követte el a hibát. Nem lett volna szabad öt ilyen fontos beosztásba helyez­ik ni. Hogy mi a kádermunka? Holló- né úgy képzelte el, — és sajnos nemcsak képzelte, de a gyakorlat­ban is így végezte —, hogy beül az irodába, előveszi a névsort és meg­állapítja: ezek a- káderek, akiket különböző beosztásba lehet javasol­ni, — persze a barátokat előnyben részesítve: rakosgatja az aktákat, ismerősöket hív be az irodába, el­beszélget velük, és így tovább. Hol­lón* még csak tudomást sem akart szerezni arról, hogy a kádermunka — emberekkel végzett munka, s hogy az emberekkel, a káderekkel való foglalkozás az egyik legfonto­sabb, s legszebb pártfeladat. Nem akarta tudomásul venni, hogy az emberekkel törődni kell, biztosítani, hogy fejlődjenek, s megedződjenek a munkában, hogy bátran elő kell léptetni őket. ha erre alkalmasak; tanítani, nevelni kell őket. Borsod megye augusztus80-ig 66 százalékra teljesítette eséplési ter­vét. Gabonatermésünk csaknem 40 százaléka még asztagban van, Hogy pótoljuk a késést, hogy szeptember első felében mindenütt befejezhessük a gabona cséplését — ki kell javí­tani azokat a hibákat, amelyeket ed­dig elkövettünk. A jó munka előfeltétele, hogy min­den cséplőgép üzemzavar nélkül dol­gozzon. Nem szabad, hogy előfordul­jon a jövőben olyan eset, mint ami az előző héten történt, amikor egy egész munkanapon át 200 cséplőgép nem gépelt üzemzavar miatt. Ennek az az oka. hogy sok gépállomáson a műszaki vezetők gondatlanul végez­ték munkájukat, — nem ellenőrizték kellőképpen a cséplőgépek állapotát, nem végezték el a megelőző karban­tartást, A szendfői gépállomáson e hanyag­ság következtében hat.nyolc munka­nap esett ki a termelésből. Most is négy olyan cséplőgép van a gépállo­máson, melyre alig lehet számítani. A cséplőgépvezetők 50 százaléka olyan fiatal, aki először csépel, s Így nem rendelkezik kellő szakmai isme- retekkel. Vajda Zoltán elvtárs. a gép­állomás főmezőgazdásza azonban, el­túlozva a hibát., a fiatal, tapasztalat, lan cséplőgép vezetőkre próbál hárí­tani minden felelősséget. Nem ér- tünk egyet a gépállomás főmezőgaz- dászával. mert nemcsak a fiatalokat kell hibáztatni a Bök gépállásért, munkakiesésért, hanem a műszaki vezetőket is. Legnagyobbrészt őket terhe1} a felelősség. A sok gépállás valódi oka. hogy sem a főmérnök, sem a műhelyvezető, sem pedig a brigádvezetők nem ellenőrizték rend­szeresen a gépek állapotét, nem gon., doskodtak arról, hogy minden cspp'ő- gép üzemképes állapotban legyen. Ezt állapította meg a gépállomások me­gyei igazgatósága is, amikor meg­vizsgálta a szendrői gépállomás mun­káját. VI lért hangoztatja a párt, hogy becsüljük meg a kádereket! Azért, mert káderek nélkül, embe­rek nélkül semmit sem tudunk vég­rehajtani. Születhetlk a pártszerve­zetben akármilyen jó határozat, nem ér semmit, ha nincsenek em­berek, kádorek, akik végrehajtják. Sztálin elvtárs így jellemezte ezt: „Meg kell érteni mindenkinek, hogy a világ összes értékes tökéi közül a legértékesebb és legdöntőbb jelentő­ségű tőke az ember, a káder.“ Egy másik helyen: „Ha jó és nagyszámú kádereink lesznek az Iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a hadseregben, — országunk győz­hetetlen lesz, Ha Ilyen kádereink nem lesznek — mind a két lábunk­ra sántítani fogunk.“ De hol volt Hollóné ezektől az el­vektől! O csak tudomásul vette őket, s talán nagy szavakat is mon­dott erről, de a valóságban, a gya­korlatban semmit sem tptt az psz- mók megvalósításáért. A gyárba nemrégiben több technikus kapott beosztást. Érthető, hogy kezdetben, s még ma is, különböző nehézsé­gekkel álltak és állnak szemben. Tlj volt számukra a terület, a munká­ban nem rendelkeztek még megfe­lelő tapasztalatokkal. De hiába for­dultak Hollón* személyzeti vezető­höz, nem kaptak tőle semmiféle se­gítséget vagy tanácsot. így válaszolt nekik: „Várjatok! Először tanuljá­tok meg a munkát,“ A töhhi dolgozóval sem foglalko­zott. Efüényesen bánt velük. Csak baráti körével' törődött. azokkal vette fel a legh'zalmasabh kapeso- latokah Varga László bérelszámoló vezetőt, hahár református pannak a fia, előnyben részesítette, a nénhad- sereg tisztiének javasolta. Hollóné védte Varga Lászlót, egyengette út­jait. Varga évek óta lopta az ál­lam, a nén pénzét. Amióta bérel­számoló, 58 ezer forintot sikkasztott. Hollóné tudott erről, de a t-ggyfl- lésen, amelyen Vargát felelősségre vonták, még védte is. Azt állította, hogy Varga nem a nép pénzét tű­zi gépállomás műszaki veze­tői nem tartották be és nem tartat­ták be a biztonsági rendszabályokat sem. Tornaszentjakabon például meg- engedték, hogy a cséplőgépek szikra­fogó nélkül csépeljenek. A nemtörő­dömség jelét bizonyltja az la, hogy a vezetők elfeledkeznek a hiányzó al­katrészek beszerzéséről. A gépállomás raktáráhan 91 darab zsirozógomb he­ver, a cséplőgépeknél pedig hiányza­nak ezek a fontos alkatrészek. A szendrői gépállomás nemcsak eséplési tervét nem teljesíti, — nem tesz eleget tarlóhántásl tervének sem, A tervben előírt 2061 holdból augusz­tus 80-ig csak 685 holdon végezték el a tarlóhántást. Habár a szendrői gépállomás a esép. lés! versenyben az utolsók között kul­log. a gépállomás vezetői nem látták veszélyesnek a súlyos késést. Alka­lomadtán úgy akarnak segíteni a dol­gon, hogy a teljesitményszázalékokat, ha nem Is a végzett munka arányá­ban — de emelik. Vajda Zoltán elv­társ főmezőgazdász, — hogy rózsá­sakba tegye a helyzetet, — valótlan tervjelentéseket készít, Augusztus 23-án 31 százalékos tervtelje'ltést je­lentett a megyének. Hat nappal ké­sőbb, augusztus 29-én azonban már csak 24,8 százalékos tervteljesitést Is­mert el a gépállomások megyei igaz­gatóságának. Lehet, rádöbbent arra, hogy „túlértékelte“ képességeiket és belátta: „ha nehezebb is, de jobb he- esü'etes úton járni“. De Vajda elv­társ 29-én is mást mondott, mint a valóság. Azt állította, hogy a cép- 'ési tervet már negyven százalékra teljesítették. Egy nappal később a irénállomÉsok megyei igazga'ésága azonban megállapította hogy Szend- rő 29 százalékos teljesítményével az utolsó helyen áll. Ezekntán nyilván­való, hogy a főmezfigazdász félreve­zette a felsőbb szerveket, a valóság­nak meg nem felelő jelentést adott a tervteljesltésről a gépállomások me. gyet igazgatóságának. Eélrevez-'t+e. lajdonította el, hanem a banktól vette fel a pénzt. Mintha a banktól felvett pénz nem a dolgozók pénze lenne! Amikor Vargát leleplezték, Hollóné megígérte neki, hogy „sze­rez neki egy jó helyet egy másik munkahelyen“. Varga a pénzből nagy mulatozásokat rendezett — erről Is tudott Hollóné — még a munkahelyre ia ittasan járt be. ti ogy lehet, hogy Varga éveken át büntetlenül lopta a pénzt a gyárban! Úgy, hogy dr. Kasza Gyula főkönyvelő és Bahó László pénztáros még a legelemibb ellen­őrzést sem gyakorolták a bérelszá­molás felett. De milyen ellenőrzés is lehet. az. amelyet Bahó, egy horthysta ezredes fia végez? Hollő­né éveken át' nyugodtan tűrte n helyzetet, s mint személyzeti veze­tő, nem is próbálkozott beleavat­kozni a. „világ" sorába. Ellenben, akivel valamilyen célja volt. — ter­mészetesen baráti célra kell gon­dolni —. azt a lehető legnagyobb előnyökben részesítette. A dolgozók hiába bírálták, nem használt neki. Késnhb, — mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott —, már nem is bírál­ták. Helyesebben, nem merték bí­rálni. mert féltek tőle. Hollón* nem is tűrte, hogy öt v«Taki bírálja. A pár*szervezet hirálatát sem fogadta el. Mindjárt visszavágott s igyeke­zett bosszút állni azon, aki ki merte őt „kezdeni". Hollón* úgy tudta mavát tartani éveken át. hogy magasabb beosztá­sú vezetőkkel tartott baráti kane«o- lalot. Mint elvált, asszony, erkölcs­telen életet élt, A pártszervezet ja­vaslatára most eltávolították Holló­dét, beosztásából és pártfegyelmi elé állítják. A legsúlyosabb párt­büntetés is enyhe már Hollóné szá­mára, 1 * A „Bártszerűen élni, cselekedni" című sorozatnak ezzel végére értünk. Javasoljuk, hogy a párt­szervezetek használták fel a sorozat cikkeiben közölt tapasztalatokat. K. Oy. becsapta az államot. Ilyen magatar­tás teljesen megengedhetetlen, A gép­állomások megyei Igazgatósága szí- gorúan vonja felelősségre Vajda Zol- tán főmezőgazdászt. As edelényi gépállomás is sokkal Jobb eredményt érhetne el, ha a műszaki vezetők becsületesebben dolgoznának, — legalább úgy, mint a gépállomás legtöbb traktorvezetője. Tény, hogy nz edelényl gépállomás lényegesen jobb munkát végez, mint, az elmúlt évben, Általában szerve­zettebb a munka, szilárdabb a mun­kafegyelem. aminek az az eredraé- nve, hogy rendszeresen teljesítik ter­vüket. A műszaki vezetők azonban már nem végeznek megfelelő munkát. Tét­lenkednek, sokszor akadályozzák a munkamenelet. Hiányzik bolö'ük az odaadás, a felelősségérzet a gépállo­más munkájáért. Mo'nár László elv. társ, a gépállomás főmérnöke és Si­pos József műhelyvezető már több vezetőségi ülésen megfogadták, hogy rendet teremtenek portálukon, üzem­zavar esetén azonnal intézkednek. De mindez csak Ígérgetés maradt. Min­denkivel egyetértenek, ha megbírál­ják őket, fogarikoznak. hogy magvál­toztatják magatartásukat, de utána minden marad a régiben. Hogy mennyire felületesen végzi munkáját a főmérnök elvtérs,- példa a következő eset: a közelmúltban Szuhská,Hóról telefonáltak az edelényl géná'lomásra, hogy sürgősen ogy szíjtáresára van szükség. A müsza- k'ak egyetlen sza'maszálnt sem ni"«- ditottak meg a kérés tel.iositése ér- dekében. Végű11* r gépállomás igaz- gatójának kellett motorra ülnie, bngv a szijtárcsát minél hamarabb rendel­tetési helyére juttassa. Nemsokka! ezután Nyomár községből csapágy­olvadást jelentettek. Molnár elvtárs. •— ahelyett, hogy sürgősen intézke. dett vrüna, — fl-ryet sem vetett az Pénteken délután érkezett a feri­hegyi repülőtérre az országos mező- gazdasági kiállítás megtekintésére meghívott szovjet delegáció, amely­nek vezetője Alekxej Mihajlovics Le- vickij, mezőgazdasági miniszterhe­lyettes, tagjai: Fjodor Sztepanovics Kovalj, a Moldvai Szovjet Szocialis­ta Köztársaság mezőgazdasági mi­nisztere, Szergej Averjanovics Mel- nyik, a goszniti tudományos intézet igazgatója, Szergej Timofejevics Ipari üzemeinkben, bányáinkban legfontosabb feladat a technika, a műszaki színvonal állandó növelése. A borsodi szénbányákban az elmúlt hetekben üzemi értekezleteken je­lölték meg azokat a tennivalókat, amelyek a technika javítása, az élenjáró módszerek bevezetése terén a dolgozók előtt állanak. Szeptem­ber elején ismét nagyakttva értekez­leteket tartanak, amelyeken a dol­gozók elmondják javaslataikat, se­gítséget adnak a termelés színvona­lának további javításához. Felkerestük a berentei bányaüzem igazgatóját és főmérnökét, megkér­deztük milyen műszaki Intézkedése­ket akarnak a közeljövőben megva­lósítani e célok érdekében? CZAKÓ JÓZSEF IGAZGATÓ: — Üzemünkben a legfontosabb feladat a termelés gépesítésének fo­kozása. illetve kiegészítése. Jelenleg ugyanis nem tudjuk kellően kihasz­nálni kaparógépeink teljesítményét, mivel a réselést mindenütt kézzel végzik, s ez a dolgozók munkájának kétharmadát köti le. Fúrógépeinket is gyarapítani kellene. Nincs tarta­lékunk, s „a egy is elromlik, már komoly mértékben akadályozza a munkát. Annál inkább szükségünk tenne e két gépre, mivel gyakran igen vékony széntelepen dolgozunk. Sokszor előfordul, hogy a s^én vas­tagsága nem haladja meg a 30 cen­tit. Emiatt nem tudunk feitőpéoet alkalmazni, hiszen a szovjet Cor­ny ák-ko— báj nnak is legalább 50 centiméteres szénfalra van szüksége. — Ezen nehézségek ellenére igyekszünk minden lehetőséget ki­használni, hogy az élenjáró technika alkalmazásával megkönnyítsük, meg­gyorsítsuk munkánkat. A IX-°s front-alanvágaton például eddig egy egydobos vitlával bonyolítottuk le a szállítást. Ezen a munkahelyen egy kétszárnyu frontot nyitottunk, az eddigi korszerűtlen szállítási be­rendezéssel azonban nem tudtuk volna a nagymennyiségű szenet fel­egészre, helyette Ismét csak Csillag Géza elvtársnak, a gépállomás igaz­gatójának kellett a szükséges alkat­részt kiszállítani. Pedig a főmérnök elvtárs kötelessége lenne elsősorban, hogy segítsen a bajokon, segítsen ki­javítani az elromlott cséplőgépeket, Neki kellene irányítani a műszakiak munkáját. Milyen szakember az, aki tétlenül nézi, hogy állnak a gépek, milyen ember az aki nem érez fele­lőséget az ország kenyeréért, aki tudásával nem segíti dolgozótársait! Ilyen ember nem érdemes arra, hogy felolős beosztásban dolgozzon. Molnár László főmérnök a gépállomás igazgatójának utasításait sem hajtja végre. Augusztus hónap­ban ez egyik vezetőségi ülésen Csil­lag elvtárs utasította a műszaki ve­zetőket, hogy tüzelésén vizsgáljanak meg minden gépet, amelyik elhagyja a gépállomás területét. Erre többször felhívta Molnár Lásztó főmérnök és a műhelyvezető figyelmét is. S ho- gyan hajtották végre az utasítást: — sehogy. Fittyethánytak a rendel­kezésnek. Fejetlenség tervszerűtlen- sóg uralkodik az aprómagvak cséplé- sere beütemezett gének, ‘zclcVtorok és vető,gépek javításánál is. Üzem­anyagról sokszor csak a végső eset. ben gondoskodnak, aminek természet- szerű velejárója a kapkodás. Szakszerű ellenőrzéssel, a gének tü­zetes átvizsgálásával meg lehet és meg ii kell előzni az üzemzavart. Ehhez azonban kütflesaégérzet — kommunista helytállás szükséges S ez nincs mer sem Molnár elvtársban, sem a gépállomás többi műszaki ve- setéjében. 4 szendrői és az edelényi gép­állomás műszaki’ vezetőinek sürgősen változtatniuk kell munkáinkon. Első. sorban gondolkodniuk kell arról, hegy minden csép'őgép üzemképes állapot­ban legyen, hogv a jövőben egyetlen nap kiesés se legyen. Minden erőt mozgóutnanak. hogv a esénlést a le­hető legrövidebb időn belül, a legki­sebb szem veszteség mellett megyénk­ben U befejezzük. T/OVTRS LAJOS Kosztko, a bányászati gépállomás igazgatója és Ivan Vaszikics Bozsko, a sztavropolji terület Sztálin kol­hozának elnöke. A szovjet delegáció fogadására megjelent a ferihegyi repülőtéren Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Serflek" Gyula földművelésügyi miniszterhe­lyettes. (MTI) színre küldeni. A közelmúltban megkezdtük a szállítógépek és a kö­télpálya szerelését. Most már a munka végén járunk, s a bányász­napig elkészül az új szállítópálya: Szeptember 4 után azonnal meg­kezdjük a szenelést, az új fronton, amellyel biztosítani tudjuk üze­münkben az egyenletes termelést. — Újítás bevezetésével meggyor­sítottuk a meddőürítést, s lényege­sen javult az üzemben a szállítás is. Augusztusban 100 új csillét és 80 pár csillekereket kaptunk, s ezek felhasználásával men*züntettük üze­münkben az ürescsillére várást. — Hozzákezdtünk egy másik nagy munkához is. A külszíntől ez új ha­rántvágatig a szállítást mozdonyvon­tatásra építjük át. A közelmúltban megkezdtük a táró bővítését, s eddig mintegy 200 métert haladtunk előre; HAJNAL TIVADAR. AZ ÜZEM FŐMÉRNÖKE: — A berentei bánya sok problé­mája közül kettőt emelek ki: az elő- vájás és a fejtés előrehaladási se­bességének meggyorsítását. — Hogy a jövőben idejében és a legjobb helyre telepítsük a frontot, meg kell gyorsítani az elővájást. Az elővájások a négyesszelvényű vága­tokban kielégítően haladnak. Az észa­ki VII-es siklón a csapatok a jelenle­gi körülmények között is 135 száza­lékos átlagteljesítménnyel dolgoz­nak. Nem megfelelő azonban az eredmény az új harántvágat kihul­lásánál. Hosszabb ideig kísérleteket folytattunk villamos és sürítettleve- gőjű fúrógéppel, sürftettlevegftjű fejtőkalapáccsal, a gépek azonban az agyagban befulladnak. A fúrási munkák a műszak felét teszik ki, s így igen lassú a vágat előrehaladása; Most új eljárással kísérletezünk. Nö­veljük a furólyukhosszakat és üze­münkben első alkalommal bevezet­jük a millszakundos robbantást. Ez­zel az eljárással kevesebb roboanó- anyagot használunk fel, csökkentjük a vágafckihajtás költségét, s nem utolsó sorban növelni tudjuk a vá­gat élettartamát, minthogy a mill- szekundos robbantás nem rongálja úgy a munkahelyeket, mint a régi módszer szerinti. A jelenlegi ered­ményeket előreláthatólag mintegy 150 százalékra tudjuk növelni, amint azt műszaki fejlesztési tervünkben is programba vettük. Másik igen fontos feladatunk * fejtési sebesség meggyorsítása, in­as telepi frontfejtésünk csak úgy lesz gazdaságos, ha a fejtési sebes­ség meggyorsításával kellően irá­nyíthatjuk a főtenvomást. Augusz­tusban például a front teljesen el- vékonvodott, s ezért nem tudták tartani a féltést sebességet. A fron‘- fejtés teljesítménye a kamrafejté­seknek csak a 70 százaléka volt. A helyi adottságokat figyelembevevő, a jövőben a frontokat úev készít- iük elő, hogy az alanvágatbe a fronthomlok előtt legalább 70 mé­terre előváiunk és előkészítünk egy •■artalék frontot is. A ll-es telepen a kamrafejtés meggyorsítása érde­dében még ebben a negyedévben át­térünk a géni kamrafejtésre, ahol Három |rpr>nr^t plKfupV mnr*.Vábfl. A fejtési csapatok így sokkal kevesebb snvaofeihasm Mással. könnyebb munkával folytathatják a terme­lést. — Felhívás! A Népköztársaság El­nöki Tanácsának a rendőrségről szóló 1955. évi 22. tvr-e alapján Mis­kolc város területén fokozatosan fel­állításra kerülnek a rendőrség kör­zeti meghízottal. 1955. szeptember 1-én a körzeti megbízottak az aláb­bi helyelmn kezdték meg tevékeny­ségüket, I. kér.: Martintelep, Kisfa­lud i u. 7. II. kér.: Pereces bányatér lep. III. kér.: Hámor-Llllafüred. U*. kér.; Tanolca, Kiss József u. 7. £ fenti terü'etck lakossága a rendőr­ség hatáskörébe tartozó ügyekben panaszaikkal, kérelmeikkel fordul­janak az Illetékes körzeti megbí­zottakhoz, akik hivatali helyiségeik­ben naponta fogadóórát tartanak ét a lakosság rendelkezésére állnak. Jobb műszaki vezetést a szendrői és az edelényi gépállomáson Oottner Sándor szénbányászati miniszter köszöntőié a rádióban a bányásznapon Vasárnap, szeptember 4-én a bá­nyásznapon kilenc ónkor Czottnsr Sándor szénbányászati miniszter ün* Japán kereskedelmi delegáció érkezeit hazánkba Minoru Tanabe, a tokioi japán­szovjet társaság igazgatója vezetésé­vel hattagú japán kereskedelmi de­legáció érkezett Budapestre. A de­lepi köszöntőjét közvetíti a rádió a Kossuth adón, Utána a bányászok tiszteletére ad hangversenyt a rádió. legáció üzleti tárgyalásokat folytat a magyar külkereskedelmi vállala­tokkal a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejlesztése céljá­ból. (MTI) Hogyan növelik a technikai színvonalat a berentei bányában

Next

/
Oldalképek
Tartalom