Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

1955. Auguszta* SI. S8ZAKMAGYABOBSZAG 3 ft r ci • ft­Megalakult a Magyar Régészeti, Művészettörténeti ós Éremtani Társulat miskolci csoportja A Magyar Régészeti, Művészet- történeti és Éremtani Társulat me­gyénkben tartotté meg idei három­napos vándorgyűlését, amelyre a fővárosból és az ország különbőz* részeiből 56 régész és művészettör­ténész érkezett, hogy megismerje Miskolc és Borsod múzeumait, mű­emlékeit. A diósgyőri várban Entz Géza ismertette a javítási és feltá­rási munkákat, a sárospataki vár­ban pedig Gerő László tartott elő­adást. A Lenin Kohászati Művek Művelődés Házában tartott ünne­pélyes ülést Korompai Győző nyi­totta meg; Vértes László a Bükk őskori emberéről, Marjalak! Kiss Lajos Miékolc területi kialakulásá­ról tartott előadást. Az ülés végén Dobrovits Aladár társulati elnök, az Iparművészeti Múzeum főigaz­gatója bejelentette a társulat mis­kolci csoportjának megalakítását. Kohászati múzeum nyílik Diósgyőrött Hazánk vasművei között a diós­győri Lenin Kohászati Művek te­kinthet vissza a legrégibb múltra: a régi diósgyőri vasgyárat 185 esz­tendővel ezelőtt alapították. A gyár dolgozóit nagyon érdekli az üzem múltja, iparunknak, a kohászat­nak eddigi fejlődése. Néhány évvel ezelőtt megkezdték a kohászati művek történelmének feldolgozá­sát E munka során jutottak arra a gondolatra, hogy az összegyűj­tött emlékekből múzeumot rendez­zenek be. A múzeumot egyelőre a diósgyőri vendégházban helyezik majd el, A kohászati múzeumban képek­ben ée tárgyi emlékekben bemutat­ják majd a magyar vaskohászat. fejlődését, a magyar acélgyártás kiemelkedő eseményeit. Az új múzeumban láthatunk majd 1891-ben gyártott kerék­csillagokat, keréktárcsát, tengelyt, ütközőt és ütközőtöket. A kohászati múzeumban kis mo­dellekben bemutatják a vas- és acélgyártó berendezéseket, a ré­gieket és az újakat is. Kiállítják a kohászatban bevezetett újításokat, az újítók fényképeivel együtt. Mű­szaki könyvtárat is létesítenek, amelyben elhelyezik az újítások pontos, műszaki leírását, a kohá­szat múltjára, a régebbi technoló­giára vonatkozó könyveket, leírá­sokat is. / A mezőgazdasági kiállítás érdekességei Az országos mezőgazdasági kiállí­táson a régebbi, jól bevált gyártmá­nyokon kívül számos új szerkezetet mutatnak be a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági gépgyá­rai. Ezek közül a legérdekesebbek: „Kembinus” vontatott arató-cséplő­gép, a nagy munkaszélességű fűka­szálógép, a répaegyelő, a répa-ra­kodó. Bemutatnak ezenkívül órán- kint 1500 kilogramm teljesítményű vetőmagszárító berendezést. a hegy­vidékeken való felhasználásra terve­zett kétsoros burgonyavetőgépet, ú.l- tipusú növényvédőgépet, ekéket és számos más mezőgazdasági gépi be­rendezést. A Vörös Szikra gyár dolgozói el­készítették az első mezőgazdasági diszpécser-rádió mintapéldányát. A készülék 7—8 méteres rövidhullám sávon működik. Hatósugara pedig eléri a 25—30 kilométert is. A rádióberendezést különösen a mammut-gazdaságon tudják maid elő­nyösen használni, mivel a nagy ha­tótávolság következtében a készü­lékkel egyszerre 8—10 állomás dol­gozóinak lehet üzenetet, utasítást továbbítani. Az első mezőgazdasági diszpécser-rádiót a turkevei gépállo­máson már ki is próbálták. Az otta­ni tapasztalatok bebizonyították, hogy az új magyar technikai beren­dezés jelentősen segíti majd a nagy­üzemi mezőgazdaság további fejlesz­tését, korszerűsítését. Munkásakadémia a Lenin Kohászati Művekben A pártszervezet és a DISZ bi­zottság kezdeményezésére munkás- akadémia nyílik a Lenin Kohá­szati Müvekben. Az akadémia hallgatói részére kéthetenklnt tar­tanak előadást, amelynek vezetői részben a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem tanárai, valamint meg­hívott szakemberek. Az előadások az általános alapismereteken kívül a kohászat minden területét fel­ölelik. A mintegy 500 hallgatóval meginduló munkásakadémián az előadások október első hetében kezdődnek meg. Tanácsaink a dolgozókért A városi tanács mintegy negyed- millió forintot fordított a Gyula és Ságvári utcák gyalogjárdáinak megépítésért. A lakosság 23 ezer forint értékű társadalmi munká­val segitetie elő az építkezést. A szervezésben, a munkában különö­sen kitűntek Jánosi Elekné és Ko­vács Sándor tanácstagok, A IV. kerületben lévő Béke tsz ili halastava — amit a tanács kéz deményezésére létesítettek — már ebben az évben J30 mázsa hallal járul hozzá a város fokozott ellá tájához, s ezzel egyidejűleg jelen fősen növeli a szövetkezet jöve­delmét is. Hargitai Miklós 1. kerületi ta­nácstag kezdeményezésére a XVI sz. au,ló.favitő vállalat dolgozói pél­dásan vettek részt a Szabadságtér és a Hősök tere padjainak elké­szítésében. Társadalmi munkában összesen 20 padot festettek újjá, s helyeztek el a tereken. Már most készüljünk a korai őszi takarmánykeverék elvetésére A párt Központi Vezetősége ] karmány vetésterületet kétszer is június 8-i határozata fela- kihasználhatják, főleg akkor, ha A mező- I biztosítva van a szükséges istálló­Jól dolgoznak a ricsei gépállomás cséplőgépei A ricsei járási pártbizottságon alig foglalkoznak mással ezekben a napokban, mint a cscplésael ós a be­gyűjtéssel. Az időjárás ugyancsak megnehezítette a munkát az elmúlt napokban. Hiába volt keresztben a gabona, nem lehetett hordani, csépel­ni az eső miatt. Most tehál, amikor az Idő engedi, csépelni kell, mert ki tudja a holnapi nap nem lioz-o me­gint esőt? S éppen e hatalmas mun­ka révén eaik szó lépten-nyomon a gépállomásról. Ha osak a kimutatásokat nézi az ember, nem lehotne mondani, hogy a gépállomás kiválóan dolgozik, hiszen eddig összesen alig 80 százalékban teljesítette csépié»! tervét. De reália lenne.e a ricsei járásban, —- ahol kü­lönösen sok volit az eső — az össz- eredmények alapján értókclni a gép­állomás munkáját'! Bartók elvtárs, a járási pártbizottság titkára például kijelenti: — Olyan jól dolgozik a gépállomás, ahogy talán még soha. Hogy kevés az eddigi teljesítmény, az az időjárás miatt van. Elegendő ellátogatni a gépállomásra, meg a cséplőgépekhez, hogy akárki meggyő­ződjön Bartók elvtárs igazáról és a ricsei gépállomás jó munkájáról. A széndről, putnokl és a szerencsi gépállomások körzetében lépten-nyo- mon találkozni még ma Is olyan ta­nácselnökkel, gazdával, aki a gép­állomást nem éppen a jobbik oldalé ról emlegeti. Panaszkodnak, hogy ennyi meg annyi óráig állt a cséplő. Másutt a szemvesztoséget emlegetik, ezt, hogy a gép Rókát a kalászban hagy. A ricsei gépállomás körzetében ilyen panasz nincsen, ami szintén a gépállomás mellett szól. 4 oépál'omá« harminchat cséplőgépe közül eddig egv sem hagyta abba a munkát üzemzavar, hiányos javításból eredő törés, vagy más hiba miatt. Amikor lehetett, mind a harminchat gép munkábaállt és azóts dolgozik is szakadatlan. És hogy dolgoznakl Cigánd községben kilenc gép csé­pel, s nem ritka az olyan nap, ami­kor átlagosan 120 mázsa fölött telje síiének, holott van ottan 900-as és 1070-cs gép is. amelynek napi terve 65—70 mázsa. Az eredmény ellen te­hát nem lehet panasz. A gcpéllomá',on az igazgatótól kezd ve a műhelyvezetőig mindenki nagy elismeréssel emlegeti Pataki Ferenc ifjú cséplőgép vezet öt, aki 900. as gé­pével 95—100 mázsái, sőt. nem ritkán 100 mázsa felett teljesít naponta és teljesítménye alapján első a trakloro 6ok versenyében. A gépállomás csép­lővezetői versenyeznek, mégpedig nemcsak szóval, de tettel is. Nincs olyan cséplőgép, ahol ne azzal a kér­déssel fogadnák az ellenőröket: ki hogyan áll a teljosiiéssel, ki az első, ki az utolsót S őzt nemcsak a cséplő- vezetők kérdezik, hanem a munka- csapatvozotők is. És bizony nem egy­ezer Pataki Ferenc és Bodnár Lajos neve mellett — aki 1200-as gépével túlhaladja a napi 150 mázsás teljesít­ményt — új és új neveket emleget­nek, akik utólérték neves verseny­társukat. Mester Ferenc Pácinban például büszkén emlegeti, hogy az elmúlt na­pon négyszer húzatott, mégis 100 mázsánál többet csépeltek. Bállá Zol­tán sem adja alább nap! 120 mázsá­nál. DIcnes Imre megfogadta, hogy 900-asával egyszer sem teljesít 90 mázsa alatt. S Dionasók állják szavu­kat. Néhány nnunat ozolött a gépállomás párttitkára és igazgatója az eső« időjárás miatt aggályoskodott a kenyérgabona sorsa felett, de a traktorosok közbeszóltak: ,,Nem lesz hiba, mi majd úgy dolgozunk, hogy ne legyen!’' A cséplőgép vezet ők kol­lektívája határozatot hozott arra, hogy a harminchat cséplőgépnek na­ponta átlagosan 120 mázsa fölött koll toljositonie. Nehéz vállalás volt ez, olyan, amilyet a gépállomás vezető­sége sem várt, hiszen sok a kismé­retű cséplő, amelyeknél a 100 mázsás teljesítés Is kimagasló eredmény. Ar­ról nem is beszélve, hogy harminc­hat ceéplő közül akármcl vlknrk akad. hat hibája, s ha egy Is kidől a sor­ból, már oda az ígéret. Do a riesei cséplővezetők, traktorosok egyik erős­sége. hogy bíznak a gépekben, ök javították, ők készítették elő ökot a nagy nyári munkára, s tudják, hogy nem lehet. hiba. A téli nagyjavítás idején is nemes versenyben dolgoz­tak. A verseny első nagy célja az volt: ki javítja ki a legjobban, a legkörültekintőbben gépét. S a be­csületes, odaadó munkának most lát­ják az eredményét. A nagy vállalás, a 120 mázsás tel­jesítésről szóló Ígéret után napról- napra emelkednek az eredmények. Először a 100 mázsás napi teljesít- ményt érték el a cséplőgépek, azután a 105—110 mázsás átlagot. Nem volt rá példa, hogy egyetlen óránál to­vább állt volna akármelyik gép is, kivéve Kocsis József cséplőjét, amely­nek a dobtengelye törött, el. Cséplő- vezetők. mnnkaesanatvrzetők egy­aránt tudásuk, erejük legjavát ad­ják, hogy az ígéret ne csak Ígéret legyen. A. ricsei gépállomás cséplő­gép vezetőinek. a gépok munkacsapa­tainak naptárában nincsenek most ünnepnapok, vasárnapok. Dolgoztak augusztus 20-án. 2t-én Is és dolgoz­nak minden vasárnap kivétel nélkül, mórt. mindannyiuk szemében első most a kenyér! A megye többi gépállomásához hasonlítva nem kimagasló eredmény a ricset cséplőgépek eddigi össztelje­sítménye. A szerencsi, a mezőkövesdi gépállomások kótszerannylt teljesítet­tek, mint a ricset. De ha reálisan, mindent figyelcmbovéve tekintjük a ricseiek munkáját, mégis azt kell mondanunk- becsületes, dicséretre- méltó munkát végeznek! Később kezdhettek munkához, mint a többiek, de azóta olyan eredményeket érnek el, amelyek példát mutatnak me gyénk valamennyi gépállomása szá mára. Ilyen munka, ilyen teljesít meny láttán nem lehet mást monda- ni: csak Így tovább ricsei traktoré sok, cséplővezetők és cscplőmunká,- sok! Csak ígv tovább, hccsü'etM! BARCSA SÁNDOR datként szabta meg, hogy: gazdaságot irányító állami szervek, valamint a megyei párt* és tanács­szervek az eddiginél fokozottabban segítsék a termelőszövetkezeteket abban, hogy saját erőforrásaik, s az állam által nyújtott hitelek és ked­vező feltételű akciók felhasználásá­val nagyhozamú tehenészeteket ala­kítsanak ki és az egy tehénre jutó évi fejési átlag már az. elkövetkező évben egyetlen termelőszövetkezet­ben se legyen kevesebb kettőezer li­ternél". Ha mérlegeljük, hogy megvan­nak-« a feltételek a járásunk terü­letén működő mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknél a párthatározat megvalósítására, bátran mondhat­juk, hogy Igen. Azonban azt követe­li tőlünk a határozat végrehajtása, hogy már a kezdet kezdetén takaré­koskodjunk a meglévő ta'karmánv- készlettel. Lelkiismeretesebb mun­kát kíván a kihelyezett mezőgazdá­szoktól, termelőszövetkezeti elnökök­től és állatgondozóktól. Ugyanak. kor fokozottabb mértekben ellen­őrizzék a takarmányelőkészítést a já­rási mezőgazdasági osztály állatte­nyésztési csoportjának dolgozói is O a a kettőezer literes tejhoza- mot biztosítani akarjuk, nem szabad az olyan hangulat fölött aze- methúnyni, ami például a tokaji Kossuth termelőszövetkezetben is eluralkodott. A Kossuth tsz-ben — ahol egyébként jó hozamú tehenek vannak és jelenleg Is 9.7 liter az is- tállóátlag — idáig egyetlen egy köb­méter zöldsilót sem készítettek. De Ugyanezt több termelőszövetkezet vezetőiről is el lehet mondani, akik úgy gondolják, hogy búzaszalmán is lehet a tehenek tejhozamát növelni s az évi kettőezer literes hozamot elérni. Másképp gondolkoznak a *i- szaluci Vörös Hajnal tsz-ben, ahol Idáig 500 köbméter zöldsilót készí­tettek. A soronlévő feladat tehát: pótolni a lemaradást, azonnal hozzáfogni a nyári 6ilóterv teljesítéséhez, hogy folyamatosan biztosítsuk a bekötés után is a nedvdús, jóminőségű siló- takarmány etetését, vagyes takarmá­nyozással, egyéb szálastakarmányok etetésével. Ha egy szikrányi felelősséget is éreznek a kihelyezett mezőgazdá­szok. valamint a tsz-ek vezetői és feladatuknak tekintik a párthatáro­zat maradéktalan végrehajtását, akkor a jövő évi takarmánybázis megteremtésére már most kell fel- készülniök. Errevonatkozólag vala­mennyi termelőszövetkezet megkap­ta a tervét. Az elmúlt évihez képest 490 százalékkal több takarmányke­veréket kell mezőgazdasági terme- lößzövetkezetenklnt elvetniök. A ta­14 napos nyári vásár kiárusítással egybekötve, a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteiben Régi ár: Vásári Női szövet (Hilda) 130.— 85— Női kabátszövet (Viktória) 320.— 240— Női kabát 850.— 750— Férfi sportöltöny 800.— . 700— Férfi cipő 130.— 90— Férfi cipő bőrtalppal 140— 100— Női fekete antilop félcipő 176.— 130— és számos mis áruféleség olcsó áront trágya mennyiség. A takarmány le­kaszálása után rövid tenyészidejű kukoricát vethetnek, ami szintén egyik Igen fontos takarmánynövé­nyünk. A mennyiben a C6éplés előreha- ladott, a gépállomás íömező­gazdászai és a tsz mezőgazdászok fe­lelősségük tudatában máris fogjanak hozzá a talaj trágyázásához, előké­szítéséhez, a vetéshez. Az őszi takarmány keverékek ö$z- szetételét szakaszossá, illetve folya­matossá tehetjük a szöszös-rozso6 keverék, ősziárpa-búza keverék, őszibúza-pannenbükköny keverék; juhok részére téli legeltetésre ká­poszta-repce legelők biztosításával; Ezek a keverékek holde nkint 2—300 mázsás átlagtermést képesek adni; Feladatunk még az ősziárpa korai vetéséhez a talajelőkészítés. Hogy őszi árpát érdemes termelni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezt- teink 15—16 mázsás átlagterméssel dicsekedhetnek. A legyesbényel I» Megyei Tanácskozás tsz 15.90 mázsa átlagtermést ért el, de sorolhatnánk a járás legtöbb termelőszövetkeze­tét, A takarmánygabona termelése Igen fontos, s az állattenyésztés to­vábbfejlesztése érdekében elkerülhe­tetlenül szükséges. Ha mindezeket az előfeltételeket biztosítjuk, elérjük a kétezer litere* évi tejhozamot, ami egy-egy tsz-ben nagymértékben emeli a jövedelme­zőséget. A taktabáii Béke termelő- szövetkezetnek például a termelési *erv szerint 1955 december 31-ig 32 darabra kell növelnie tehénállomá­nyát. Szakszerű, jó takarmányozás mellett — nem búzaszalmán — 1958 évben elérhetik a kettőezer literi-* hozamot. Ezt Márton Imre elvtárs állattenyésztési felelős saját háztáji tehenén eddig már be is bizonyítot­ta. Ha a termelőszövetkezet 32 da­rab tehene kettőezer literes tejhoza­mot ér el, a tejtermelés 64 ezer li­terre emelkedik, ami nem kevesebb, mint 166 ezer 400 forint jövedelmet bi7*''-'ít a tsz-nek. ~p eladatunk tehát az, hogy íz 1 állattenyésztést szívügyünk­nek tekintsük, tegyék érdekeltté a tsz vezetői a tsz tagságát az állat- tenyésztés fejlesztésében, a premizá­lási rendszer bevezetésével. Hogy ezeket a feladatokat megvalósít­hassuk, a kihelyezett mezőgazdá­szok, tsz elnökök, brigádvezetők éa állami pépállomások dolgozóinak fo­kozottabb szakmai éberségre és fe­lelősségre van szükség. DOMONKOS ISTVÁN, ’ a szerencsi járási tanács mezőgazdasági osztály vezetőjét Az ismeretterjesztő munka gazdag programja A Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete elkészítette gaz­dag programját a második félévre. A változatos, sok területet felölelő, értékes kezdeményezéseket tartal­mazó tervet áthatja az a törekvés, hogy a társulat a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata szellemében kielégítse a borsodi dol­gozók sokoldalú érdeklődését és az ismeretek terjesztésével elősegítse országépítő feladataink megoldá­sát. A műszaki szakosztály fontos fela­datának tartja a munkások és mű­szaki vezetők szakismereteinek gya­rapítását, az új technika ismerteté­sét, a munkaésszerüsités ós újítá­sok serkentését. Kirándulásokat szervez a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemre, ahol az érdeklődök betekinthetnek a tan­székek munkájába, tudományos ku­tatásaiba. Megyénk jelentős üzemei­nek meglátogatása Is szerepel a tervben. A szakszervezetek megyei tanácsával karöltve széleskörű ér­deklődésre számottarthaté előadás- sorozatot Indítanak „Nagy felfedezők és feltalálók“ címmel. Az ifjúság­nak emellett külön előadásokat is rendez a szakosztály. A Bányász Szakszervezettel együtt munkás akadémiát rendeznek, először Al- berttelenen. később Ormosbányán, Perecesen, Sajószentpéteren. Az agrártudományi szakosztály a tények erejével, szemléltető előadá­sokkal mutatja meg dolgozó paraszt­ságunknak a szövetkezeti termelés előnyeit, fölényét. A biológiai szakosztály tervei kö­zött szerepel a tornanádaskai Ho- dik-kastély parkjának védett terület­té való nyilvánítása. Megemlékezik a világhírű miskolci természettudós­ról, Herman Ottóról. Az agrártudo­mányi szakosztállyal karöltve vita­délutánokat rendez egy-egy időszerű tudományos kérdés megbeszélésére. Rádiótechnikai, atomfizikai és re­püléstechnikai előadássorozatokat tart az érdeklődőknek a fizika-ké­miai szakosztály. A földrajzszakos előadók folytatják hazánk tájainak, a magyar föld szépségeinek bemutatá­sát, kirándulásokat indítanak a Bükk-hegység megismerésére. Vita­estjükön végigtekintenek a magyar földrajztudomány fejlődésén és a geológiai kutatás korszerű módsze­rein. Vetített képekben bemutatják Csehszlováklát és Szovjet-Ukrajnátj A csillagászok tevékenysége különö­sen az országos csillagászati hét előtt élénkül meg. Előadásaikat az Urá­nia csillagvizsgálóban tartják. Az irodalmi és nvelvi szakosztály az eddiginél nagyobb gondot kíván fordítani a helyes magyar beszéd, a magyar nyelv és történetének meg­ismertetésére. A szakosztály ünnepi megemlékezést rendez Vörösmarty Vihály halálának századik évfordu­lóién a miskolci Déryné Színház* ban. A politikai szakosztály népszerű előadásokon világít meg olyan kérdé­seket, mint a társadalmi tulajdotf védelme, a munkatörvény, a terme« iőszövetkezeti csoportok jogi hely­zete stb. Valamennyi szakosztály megem­lékezik a tudomány, az irodalom és a művészet nagy alkotóinak, harco­sainak különböző évfordulóiról. A TTIT megyel szervezete sok­száz dolgozó kívánságának tesz ele­get a munkás szabad akadémia megindításával, amely a budapesti József Attila akadémiához hason­lóan fog működni. Az akadémiára beiratkozó dolgozók különböző tudo­mányágakban hallgathatnak előadáv sorozatokat. A társulat többek kö­zött már kidolgozta az „Ércek, fé­mek. ötvözetek" című előadássoro- ze* 1« álló tervét Külön programot állít össze d megyei klub. amely már eddigi rö­vid működésével is nagy népszerű­ségre tett szert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom