Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-27 / 201. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG Levelek — tudósítások Rádióműsor MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. évfolyam 201 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 augusztus 27, szombat "V igyazztí-nlt intődén szem gabonára! C1 gyre több termelőszövetkezet, " egyre több község fejezi be megyénk területén is a cséplést. Egyre több kenyérgabona gyűlik össze raktárainkban, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban biztosítsa az egész ország kenyerét. Megértették a gajbona állami felvásárlásának jelentőségét, élnek az állámnyuj tóttá kedvezményekkel, nem csupán szóval, hanem tettel is bizonygatják, hogy bíznak a párt, a kormány szavában,* bíznak a köny- nyebb, jobb holnapban. A sárospataki járás néhány községe a felajánlott mennyiségnél máris jóval több kenyérgabonát adott a hazának. Zalkod község dolgozó parasztsága 228, Szegilong 216, Mak- kosíhotyka 230, Ólaszliszka több mint 116 százalékra teljesítette szabadtervét. Ezek az eredmények azonban nem csupán a község dolgozó parasztságénak becsületességéről, hanem a tanács dolgozóinak, a párt- szervezet kommunistáinak eredményes munkájáról is hűen tanúskodnak. Hiszen a kommunisták őszinte szavari, példamutatása győzte meg a termelőszövetkezetek tagságát, a községek egyénileg dolgozó parasztságát arról, hogy csak akkor tudhatjuk biztonságban az egész ország jövő esztendei kenyerét, ha véget vetünk a spekulációnak, ha erélyes, határozott intézkedéssel megakadályozzuk, hogy a kulákok, a spekulánsok a kenyérgabona ezer és ezer mázsáit tüntessék, feketézzék el, etessék meg az állatokkal S jelen pillanatban is, a cséplés kellős közepén, a tanácsok vezetői, a pártszervezetek, a község kommunistái állnak őrt éber szemmel a cséplőgépeknél, vigyázzák, hogy egyetlen szem gabona se vesszen kárba. A cséplés és a beadás eddigi " tapasztalatai megyeszerte azt bizonyítják, hogy a tanácsok, a kommunisták és a becsületes dolgozó parasztok őrtállására feltétlenül szükség van, mert e nélkül a kenyér száz és száz mázsái vesznének kárba, tűnnének el a kulákok, a spekulálásra hajlamos dolgozó parasztok és a részrehajló cséplő- és munkacsapatvezetők kezén. Megyénk néhány járáséban a párt- és tanácsszervek kemény harcot, eredményes felvilágosító munkát végeznek, hogy a község, a járás, a termelőszövetkezetek egy szem gabonával se maradjanak adósai az államnak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy nem minden járásban dolgoznak így a tanács- és pártszervek. A Minisztertanács határozata szerint termelőszövetkezeteink áruga- bonafeleslegük 60 százalékát át kell, hogy adják az államnak. Termelő- szövetkezeteink termésátlaga az eddigi eredményeket figyelembevéve a legtöbb helyen magasan felülmúlta az egyénileg dolgozó parasztokét. A tiszalűci Vörös Hajnal termelőszövetkezet például az előírtnál 100 százalékkal több kenyérgabonát adott át az államnak, s néhány termelő- szövetkezetünk tagsága a munkaegységre kapott kenyérgabona nagyobb részét is a hazának adta. Egy-egy járásban azonban nem a párt- és kormányhatározatok alapján állapította meg a tanács és a pártbizottság a termelőszövetkezet beadandó gabonamennyiségét. A cigándi Petőfi termelőszövetkezettől például mindössze 50, a Kossuth termelőszövetkezettől pedig nem több mint 20 mázsa kenyérgabonát kértek csak a járási szervek, ami kevés, nem reális. A járási szervek ugyan azt gondolják, hogy ezzel a termelőszövetkezeti mozgalom mellett agitálnak, holott a valóságban az ilyen agitá- ciónak semmi haszna, semmi eredménye nincs. A hazának minden szem feles" leges gabonára szüksége van, hogy az elkövetkezendő esztendőben mór ne legyen kenyérproblémánk, ne szoruljunk a külföld gabonájára. Ezt viszont csak úgy biztosíthatjuk, ha a párt- és tanácsszervek egyaránt a határozatok, a törvények szerint cselekszenek. Ha nem engedik meg, hogy a kulákok és spekulánsok elherdálják a kenyeret, ha a törvény szigorával csapnak le arra, aki be akarja csapni az államot. De ugyanakkor egyénileg dolgozó paraszttól és termelőszövetkezettől egyaránt megkövetelik a tervek pontos teljesítését! A FALU JELENTI i----------------------------Uj termelőszövetkezet alakult Nemesbikken Nemesbikk községben az elmúlt napokban több dolgozó parasztcsalád határozta el, hogy a felemelkedés útját választja és termelőszövetkezetet alakit. Nagyüzemi gazdaságuknak az Uj Barázda nevet adták. Az uj termelőszövetkezetnek egyelőre 18 tagja van, akik 62 holdat hoztak be a közösbe, de a faluban máris igen sokan érdeklődnek a nagyüzemi gazdálkodás iránt. TAVIKAT örömmel jelentjük, hogy Alsódob- sza község lakossága III. negyedévi adóbefizetési és biztosítási tervét augusztus 20-ig 100 százalékban teljesítette. RÁCZ FERENC vb. titkár. A'cséplési verseny eredményei és Tóth Barnabás cséplőmunkacsaA% edelényi járásból jelentik Az edelényi járás községei közül a itornanádaskaiak és a borsodszirákiak végezték a legjobb munkát az elmúlt napokban. Minden időt kihasználtak a hordásra és eséplésre. A két községben egymást segítették a gazdák, hogy határidőre befejezhessék a kenyércsatát. Sokat tanulhatnának ettől a két községtől a tomaszentandrásiak, barakonyiak és komjátiak, ahol még nem végeztek a beh ordassal, mert rosszul szervezték a munkát. A gépállomások dolgozóinak többsége odaadással végzi a cséplési munkálatokat. A taktaharkányi gépállomás már augusztus 20-án 100 százalékra teljesítette cséplési tervét, s így kivívta az első helyet. MásodiK a mezőcsáti gépállomás 95.5 százalékos, harmadik az ujcsanálosi gépállomás 91.1 százalékos tervteljesítéssel. A cséplőmunkacsapatok versenyében ifjú Balogh Sándor, a hejőpapi gépállomás felelős cséplőgépvezetője A Zója tsz. közel 50 holdon végezte már el a vetőszántást. Az őszi vetések megkezdéséig sem tétlenkednek a mezőnagymihályiak. Szorgalmasan törik a dohányt és társadalmi munkával javítják a község legelőjét. kóczi tsz-be 16 uj tag, 95 hold föld' del, a kázsmárki Szabadságba 12, az aszalói Szabadságba 7, a bocsi Haladásba 10, a baktakéki Béke tsz-be pedig 7 dolgozó paraszt kérte felvételét. pata vezetnek, akik 29 nap alatt 56.5 vagon gabonát csépeltek el. Kiváló eredményt ért el Krakon- perger Ferenc, a szerencsi gépállomás cséplőgépvezetője is, akinek teljesítménye 53 vagon. Nem sokkal marad el mögötte Ficzere Kálmán, a mezőkövesdi gépállomás dolgozója, aki 28 munkanap alatt 1370-es cséplőgépjével több mint 48 vagon gabonát csépelt el. Nagy munka- kedvvel dolgozik Vajké Sándor, a sárospataki gépállomás felelős csén- lőgépvezetője, aki augusztus 24-én 240 mázsát teljesített. De még nálánál is jobb eredményt ért el Ináncsi Géza ujcsanálosi cséplőgépvezető, aki 270 mázsás napi teljesítménv- nyel vívta ki dolgozó társainak megbecsülését. Azonban nem minden cséplőgépvezető dolgozik olyan lelkesen. Grenka János, az alsózsolcai gépállomás cséplőgépvezetője 14 nap alatt mindössze 4 és fél vagon gabonát csépelt el. Napi átlagteljesítménye még a 32 mázsát sem ért ei. Mezőnagymihályon már készülnek az őszi vetésre Mezőnagymihály község dolgozó parasztjai, akik az idén ősszel már nagyüzemi gazdaságban művelik földjükéit, már befejezték a cséplést. A határban már készülnek az őszi vetésekre, végzik a vetőszántásokat. Tovább erősödnek megyénk termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt héten ismét 171 uj taggal és 932 hold földterülettel erősödtek. A legtöbb uj belépő Kázsmárkon volt, ahol az Alkotmány tsz-be 19 esalád 30 tagja 280 hold földdel kérte felvételét. Az abaujszolnoki RáKét tanács és a gabona begyűjtés Cigánd községben kilenc cséplő- I gép dolgozik. Egy-egy gép teljesítménye meghaladja a napi száz mázsát, ami szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy — különösen az egyénileg dolgozó parasztoknál — sok a huzatás és a cséplőgépek egyrésze kisméretű. Az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a téli nagyjavítás idején jól felkészült a ricsei gépállomás a nyári munkára, megfelelően kijavította a cséplőgépeket. De talán ugyanilyen értékű feltétel az is, hogy a cséplőgépvezetők és a cséplőmunkacsapatok becsületesen, minden percet kihasználva dolgoznak — a cigándiak szavaival élve — „virradattól-vakulásig“. Ilyen munkáért csak dicséret illetheti a cséplőgép mellett dolgozó vezetőket és munkásokat, hiszen naponta a kenyérgabona száz és száz mázsái kerülnek zsákba. És a zsákból i,..? Erre pontos felvilágosítással szolgálnak: a tanács és a begyűjtés dolgozói. A község dolgozó parasztságának 77 vagon kenyérgabonát kell a terv szerint az állam raktáraiba szállítania. A tanács vezetői és a begyűjtési hivatal szerint azonban eddig csupán 18 vagon terményt gyűjtöttek össze, ami a kötelező meny- nyiség kevesebb mint egynegyed része, tehát gyenge eredmény. Annál is inkább, mert a jó idő már több mint egy hete tart, tehát hordani lehet. A községben 520 szekér áll. rendelkezésre a gabona beszállításához, a kilenc cséplőgép teljesítménye pedig olyan, amilyenre talán maguk a cigándiak sem számítottak . . Mégis hiba van. S a hibának, mint mindenütt, Cigándon is megvan ae alapos oka. Tóth elvtárs, a tanács elnöke, az elnökhelyettes és a tanács titkára együttesen sem tudják pontosan megmondani, hogyan áll a községben a cséplés. hány gazda hord, mennyivel több szekér szállítja a csépelnivalót, amióta elrendelték a fogatzárlatot, s minden gazdának gabonát kellene szállítania. Ez hiba, hiszen ki sürgessen, ki mozgósítson a eséplésre, a hordásra, ha nem a tanács. S ha a tanács nem tudja, hogyan áll a község a munkával, akkor ugyan kitől lehet szá- monkérni a párt- és kormányhatározatok. végrehajtását? Természetesen a cséplés eddigi eredményeinek alapján is jóval több kenyérgabonát kellett volna már összegyűjteni Cigándon ennél a 18 vagonnál. S hogy miért nem gyűlt össze, arra viszont felvilágosítást nyújtanak a begyűjtési kartonok. Oláh G.* József például a terv szerint 7 hold búzát vetett. A be adási lap szerint 6 hold búzavetés alapján csépelt és hat holdon termett 33 mázsa és 40 kilogramm búzája, tehát holdankint nem sokkal több .mint 5 mázsa, s azonkívül 12 mázsa 60 kilogramm rozs, amelyet viszont a terv szerint el sem vetett- fitt igazodjon el azután valaki, ha tud!) Hogy valóban mi a helyzet Oláh G. József portáján, azt csak hosz- szas keresés, kutatás után állapítja meg azután a tanács és a begyűjtés komplexuma. Oláh G. József rozsot nem is termelt, csak az adminisztráció könyvelte el helytelenül a búzamennyiséget. A feltűnően alacsony termésátlag oka viszont nem más, mint Oláh visszaélése, aki részesekkel aratott és keresztben adta ki a részt. A tanács azonban erre csak későn jött rá. S a nyilvántartási lapok nagy többsége igen érdekesen azt mutatja, hogy a becsületes dolgozó parasztok, tanácstagok, kommunisták termésátlaga 10—11 mázsa, a kulákoké, a spekulánsoké viszont 5—6 mázsa. Ez azonban eddig még nem tűnt fel a tanácsnak, pedig alighanem ebben 'kell keresnie annak az okát is, hogy hiába csépelnek a gépek, hiába mennek egyik helyről a másikra, csak nem gyűlik úgy a gabona, mint kellene. Megfeledkeztek arról, hogy hordás közben is járják a határt, nem hagynak-e kint kereszteket a földön, s ellenőrizzék a cséplési eredményeket kint a gépeknél, Minden szem kenyérgabonára szükségünk van, ezt jól tudják a cigándi kommunisták, jól tudják a tanács vezetői, dolgozói is. De tudják azt is, hogy a községben 50 a kulákok száma és nem kevés a spekuláns sem, akiknek érdekük, hogy minél több gabonát tartsanak visz- sza a maguk hasznára, az árak későbbi felverésére. Ezt meg kell akadályozni. Megakadályozni viszont csak úgy lehet, ha a tanács vezetői, a kommunisták nem sajnálják a fáradságot és ellátogatnak azokra a portákra, ahol a cséplőgépek dolgoz- naik, ellátogaitnak a határba, hogy rendben megy-e a hordás és nap mint nap végiglapozzák a begyűjtési kartonokat s ahol hibát látnak, nem hagyják szó nélkül. .*• Pácin község tanácselnöke, Berta elvtárs minden gondolkozás nélkül sorolja fel, kik csépeltek már el a községben, s akik befejezték a cséplést, mennyi gabonát adtak a hazának. Büszkén beszél Béres Imre bácsiról, aki hét holdas dolgozó paraszt és minden szem fölösleges búzáját — 650 kilogrammot — az államnak adta. S Berta elvtárs szavait megerősíti a fürgemozgáSu fiatal begyűjtési megbízott, Földessi elvtárs is: — Ott vagyunk mi elvtársak mindenütt, ahol csépelnek, s nem akad csak egy dolgozó paraszt sem, aki ne teljesítené mindjárt a cséplőgép alól a beadását. Most sincs egyetlen hátralékos sem. Ha meg így dolgoznak a cséplők mint eddig, néhány nap múlva végzünk a legnagyobb nyári munkával, mégpedig adósság nélkül. A tanácselnök és a begyűjtési megbízott igazát nem nehéz leellenőrizni. Elegendő ellátogatni a terményraktárba, ahol egyre gyűlik a búza, a rozs. az ország kenyere. Nem kétséges tehát, hogy Pácin községben az elmúlt esztendőkkel ellentétben az idén nincs baj a begyűjtéssel. A tanács dolgozói és a kommunisták úgy dolgoznak, s olyan becsülettel állnak helyt a község dolgozó parasztjai is, ahogy az állam, a párt elvárja tőlük. A begyűjtési nyilvántartás azonban Pácinban is mást mutat a tényleges helyzetnél. A nyilvántartás szerint még mindig hét hátralékos van a községben. A nyilvántartást vezető adminisztrátorok na- vokkal elmaradnak a könyveléssel, s igen nehéz eligazodni a könyvelés ezeregy-féle kimutatásán. Ha most, a cséplés elején még nem is, de később megannyi bonyodalmat, félreértést okozhat a rossz adminisztráció Pácinban, de mindenütt, ahol a tanács: a begyűjtés vezetői a beadás teljesítésével egyetemben nem ellenőrzik a nyilvántartást, a könyvelést is. HÍREK BORSOD IPARÁBÚl Teljesítették havi exporttervüket A Borsodnádasdi Lemezgyár hengerészei büszkén jelentik, hogy augusztusi exporttervüket határidő előtt teljesítették. Az alkotmány- műszak kezdetén lö exportbrigád alakult az üzemben, s az élénk ver* sengés eredményeként csütörtökön reggelre az augusztusra előírt utolsó darab exportgyártmány is elkészült. Éleget tettek évi vállalásuknak A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói az év eleje óta töretlen lendülettel dolgoznak. A második félév eddig qltelt időszakában ismét számos mezőgazdasági gépet gyártottak. Július 1-től augusztus 25-ig a tervbevett 2.500 borona helyett már 2.685 darabot készítettek el. Ezenkívül 10 gyürüshengert és 5 darab nagyteljesítményű hidraulikus szőlőprést gyártottak a mezőgazdaság számára; A gépgyár dolgozóinak jó munkáját igazolja, hogy az év végére terven felül vállalt egymillió 533 ezer forint értékű többtermelést már augusztus 10-én teljesítették. Havi tervükkel augusztus 26-án 117.2 százalékon álltak. Ezer tonna acél terven felül A diósgyőri martinacélmű dolgozót augusztusban ismét kiemelkedő munkasikereket érnek el. Csütörtökön reggel lecsapolták az ezredik tonna terven felül gyártott acélt, s az azóta eltelt műszakokon tovább növelték előnyüket. Különösen jó munkát végzett a III-as kemencénél dolgozó Filimon Tódor olvasztárbrigádja, amelynek tagjai Félix Ferenc acélgyártó mester irányításával 320 tonna terven felül gyártott acéllal járultak hozzá a martin jó munkájához. A diósgyőri martinászok a péntekig elért 103.2 százaié-* kos eredményükkel jelentősen maguk mögött hagyták ózdi versenytársaikat, akik havi tervükkel 100.4 százalékon állnak. A határidő lerövidítéséért A Miskolci Üveggyárban 19-én kezdték meg a szokásos évi nagyjavítási munkát. Az idén először a hazánkban előállított újfajta kódkővel végzik a felújítást, amellyel elérik, hogy az eddigi egy év helyett csak kétévenként kell átépíteni a kemencéket. A nagyjavítás elvégzésére hat hetet terveztek, de a gyár műszaki és fizikai dolgozói vállalták, hogy ezt a felére csökkentik. Hogy a munkákat három hét alatt elvégezhessék, szovjet módszer szerint nem két-három, hanem hat munkahelyen dolgoznak egyszerre. Nagy lendületet ad az üveggyár dolgozóinak a javítás gyors elkészítéséihez, hogy rövidesen üzembehelyezik a sztálin- városi durvahengerművet, amelyhez ők készítik a tetőfedő drótüveget; Ezért legkésőbb szepterrtber 12-én az átépített kemencékben meg akarják Kezdeni a termelést. Több mint 280.000 forint megtakarítás Az ózdi martinacélműben már két hónappal ezelőtt is sok gondot okozott az üstök gyenge tartóssága, amelyeket 7—8 öntés után újra kellett falazni. A gyenge üsttartósság sokszor üzemzavart okozott, s amellett nagy önköltségnövekedést jelentett az ózdi martinnak. Schotner Lajos és Rónai György fiatal üzemmérnökök kikutatták az üsttartósságot befolyásoló hibákat és megállapították, hogy módosítani kell a régi technológiákat. Az üstkészítőknek az üstöket teljesen szárazon kell öntés alá vinni, s a leöntött üstből a salakot leakésőbb 10 percen belül el kell távolítani. Az ózdi martin dolgozói az új eljárás szerint végzik munkájukat, s igen szép eredményt értek el. Júliusban az üstök tartóssága már 25 ~nzalékkal javult. Augusztusban az átlagos üsttartósság 11.5 öntésre emelkedett, amivel mintegy 300 tonna üsttéglát takarítottak meg, s így 283.400 forinttal csökkentették a martinacélmű önköltségét.
