Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-18 / 194. szám
ÉSZAKMA6Y RSZffi r Amit »oha nem lehet elfelejteni Beszélő számok AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3 XI. évfolyam 194 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 aucfiisztus 18. csülörtök Újítsunk ! A gyárakban, üzemekben, tervezőirodákban, kutatóintézetekben ezekben a napokban munkást, mérnököt egyaránt az a gondolat foglalkoztat, hogyan lehetne jobb technikával többet, olcsóbban termelni. -» Iparunk további korszerűsítéséért. a jobb technikáért vivott harcban különösen nagy feladat vár az újítókra. Ok azok a nyughatatlan emberek, akik mindig a jobbat keresik, azt, hogyan lehetne új munkamódszereket alkalmazni, olyat kitalálni, ami megkönnyíti a munkát, az életet. Milyen az ujítómozgalom helyzete megyénkben? Elmondhatjuk, hogy nincs talán Borsodban egyetlen olyan üzem, bánya, gépállomás sem, amelynek dolgozói ne nyújtottak volna be újítási javaslatot, ahol ne volnának gépeket szerető, új munkamódszerek után kutató emberek. A Lenin Kohászati Művekben például az elmúlt negyedévben 563 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A javaslatok közül 476-ot elfogadtak és 397-et be is vezettek. Ezek az újítások körülbelül 5 millió forint értékű megtakarítást tesznek lehetővé népgazdaságunknak. Az edelényi bányaüzemben a második negyedévben 41 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyből 23-at elfogadtak, 7 pedig kísérletezés alatt van. Az újítóknak 2700 forintot fizettek ki. Ezek az eredmények biztatóak, de nem kielégítőek. Nem pedig azért, mert minden üzemben, bányában megvan a lehetősége annak. hogy újabb és újabb ezrek és ezrek váljanak újítókká. Ennek érdekében sürgősen el kell hárítani az ujítómozgalom előtt álló akadályokat, amelyek gátolják a mozgalom szélesebbkorű elterjedését. Ilyen akadály, hogy az újítási felelősök legtöbb helyen nem sokat törődnek a mozgalommal. Az ilyen újítási megbízottakat felelősségre kell vonni, le kell váltani és olyan embereket kell helyükbe állítani, akik szívügyüknek tekintik az ujítómozgalom állandó továbbfejlesztését. Sok újítónak elveszi a kedvét a hosszú, késedelmes ügyintézés. Tűrhetetlen, hogy egy-egy ujitás sorsát hosszú hónapokig nem döntik el. Persze, az is előfordul, hogy az újító számára csak addig „érdekes" saját javaslata. mig meg nem kapta az érte jaró pénzjutalmat. Az ózdi szén- trösztnél például nem egy hasznos javaslat „pihen“ s benyújtóit nem érdekli, mi lesz újításuk sorsa! Mi a tennivaló az ujítómozgalom fellendítése érdekében? Először is el kell érnünk, hogy műszaki és fizikai dolgozóink az újításokban a termelés növelésének, az önköltség csökkentésének fontos eszközét lássák. Nagyobb gondot kell fordítaniok az újításokra a műszaki vezetőknek is. Több segítséget kell nyújtaniuk az újítóknak — főképen a fizikai dolgozóknak, akiknek .jó elgondolásaik vannak, csak éppen nem tudják a műszaki rajzot elkészíteni. Fel kell számolni a bürokratizmust az újítások elbírálásánál. a gazdasági eredmények utókalkulálásánál, s a kivitelezésnél, Az Illetékeseknek felelősséget kell vállalniok az újítások határidőre történő bevezetésénél. Az üzemek, bányák, párt- és szakszervezeteinek is jobban kell törődniök az ujítómozgaiommal. Meggyőzéssel, felvilágosítással, segítségnyújtással támogassák az ujítómozgalmat. Ha az ujítómozga- lomban résztvevő tömegek javaslatait összhangba hozzák a népgazdaság szükségleteivel és ennek megfelelően segítik az újítók tevékenységét, akkor a mozgalom 1955 második felében még jobb eredményeket fog elérni az életszinvonal emelésében. Nők az alkotmány méltó megünnepléséért TJT A férfiakkal egy sorban Az alkotmány nemcsak jogokat biztosít a nőknek, de lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy élni tudjanak a jogokkal. Ezt a célt szolgálják városon a bölcsődék, a napközi otthonok s a különböző juttatások a családos anyák részére. Idős Seres József né karosi dolgozó parasztasszony szintén érzi államunk gondoskodását Nyolc gyermeke van, s legutóbb anyasági segélyt kapott. Seresné gyermekei nevelése mellett szakít magának időt arra is, hogy törődjön a falu problémáival. Nem tanácstag, mégis rendszeresen résztvesz a tanácsüléseken, s nem egyszer értékes javaslattal segíti a tanács munkáját. A legutóbbi értekezleten felszólalt, s arra buzdította a falu asszonyait, hogy a hordás, cséplés idején a férfiakkal egy sorban dolgozzanak, segítsék megszüntetni községük lemaradását. Seresné egyik legaktívabb tagja a helyi földművesszövetkezetnek ÍS: Termelőszövetkezeti asszonyok megteszik, lelkes építői szocialista hazánknak. (UtendöM WO S7áw!ék teteti A karosai „Dózsa" tsz előreláthatólag igen jó eredménnyel zárja majd ezt a gazdasági évet. Ez főleg a tagok, köztük a példamutatóan, fáradhatatlanul dolgozó tsz-asszo- nyok szorgalmas munkáját dicséri. Ferenc Lászlón*;. akinek férje rendőr, a tavasszal lépett be a tsz-be. Nem is bánta meg. mert az olyan szorgalmas asszony, mint ő, megtalálja számítását a közös gazdaságban. K. Nagy Sándorné az egyik cséplőbrigád vezetője. Brigádja nem marad le a többiek mögött. K. Nagyné egyébként is munkacsapatvezető a tsz-ben, s már eddig 150 munkaegységet szerzett. A Dózsa tsz-ben az adminisztrációval foglalkozók sem tétlenkednek a nagy munkák idején. Jánoskovics József né, a tsz pénztárosa a növény- termesztési munkából is kiveszi a részét. Szorgalmát az eddig megszerzett 160 munkaegység is bizonyítja. Ezeknek az asszonyoknak nagyszerű eredménye azt bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló pártunk bizalma a nőkkel szemben, mert amit vár tőlük a dolgozó nép, mindenkor Mató Józsefné már évek óta dolgozik a Lenin Kohászati Művek csavargyárában. lelkiismeretes, jó munkájával kivívta dolgozótársai elismerését. Tervét állandóan 100 százalék felett teljesíti. özvegy Barkó Pálné nem fél a holnaptól Szomorú az özvegyasszony sorsa. Különösen falun nagyon hiányzik a kemény, dolgos férfikéz a házból. A régi világban ha különben is szegénysorban élt az asszony, özvegységére még szegényebb lett. Ha tehetősebb volt, még akkor is hamar szétszaladt a. kis föld, mert nem volt oltalmazója. özv. Barkó Pálné tőle svai parasztasszony azonban ma nem retteg a holnaptól. A termelőszövetkezet tagja, a férfiakkal egysorban dolgozik, nem riad meg a munka nehezétől sem.. Lelkiismeretes, odaadó szorgalmának meg is van az eredménye Munkája után ugyanúgy részesedik a terményből, mint a férfiak. A napokban 28 mázsa búzát és 7 mázsa árpát szállítottak portájára. Bárkéné példamutatóan tevékenykedik az MNDSZ-ben is. Jelenleg azon igyekszik, hogy a tsz-ben megszervezze az MNDSZ csoportot; Elsők között az üzemekben is Asszonyaink és lányaink az üzemekben, a termelés minden területén megállják helyüket. Olyan munkákban is, amelyeket azelőtt nem bíztak nőkre, példát mutatnak. A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében igen sok magkészítő nő van. Köztük Ignácz Éva, állandóan 140 százalék felett teljesíti tervét. Az alkotmány tiszteletére vállalta, hogy 15 százalékkal emeli termelését. Ezt a vállalást is túlteljesítette, mert már 105 százaléknál tart. Van azonban ennél nehezebb munka is, mint például a martinba.; a csatomafalazás. Kardos Fe- rencné itt dolgozik. Ez a mesterség a férfiaknak is komoly feladatot jelent. de Kardosné megállja helyét. Legutóbb 149 százalékra teljesítette normáját. így hálálják meg üzemekben dolgozó asszonyaink pártunk, kormányunk gondoskodását. cAiizőíuj omlóm. teA mezőkövesdi járás falvait, a kis matyóországot járttá nem egyszer hallottam — igaz, csak tréfás hangon —, hogy Mezőnagymi- hály községben asszonyuralom van. Egyszer azután magam is meggyőződtem arról, hogy van valami alapja a tréfának, mert Me- zönagymihályon csakugyan a nők kezében van a kormány. Olyany- nyira a nők kezében, hogy a tanácsházán például négy asszonyon és két lányon kívül csak egyetlen férfiembert találni, s az is a községi altiszt funkcióját viseli. A tanácselnök Keresztúri Kálmánná, a tanácstitkár Angyal Kálmánná, a begyűjtési megbízott Pásztor Istvánná, az adóügyi megbízott Lengyel Andrásné, a mezőgazdász a kis Boros Eszti, az irodakezelő meg Hadházi Erzsiké. Ráadásul a földművesszövetkezeti ügyvezető is nő — Oravecz Eszter. Az új orvosnő, aki nemsokára a községbe költözik, ugyancsak az asszonyok uralmát fogja szilárdítani. Nem vagyok benne egészen biztos, de az asszony uralmat akarja jelképezni valószínűleg az is, hogy az egyforma nevű családokat itt nem úgy különböztetik meg egymástól, mint másutt, hogy például „Subás" Tóth Károly és „Ökrös“ Tóth Károly, hanem úgy, hogy nevük után teszik az asszony nevét is. Nem lenne azonban szép tőlem, ha tréfálkozni mernék az asszonyuralommal, vagy akárcsak egy picikét is meg akarnám bántani a mezőnagymihályi férfiakat. De nem is lehetne őket, mert éppenséggel büszkék arra, hogy olyan ügyes, talpraesett ass-^-' ok születnek ezen a földön, akik minden férfinél jobban irányítják a község ügyeit. Ott van például a tanácselnök, Kereszturvné, akit a faluban mindenki csak elnök-asszonynak szólít, s akit még az őszbe- csavarodott üstökű bácsikák is előre megsüvegelnek az utcán, mert tudják, hogy mi mindent köszönhetnek az ügyes, harcos asZ- szonynak. Vegyük csak sorjába mindazt, amit elsősorban nő „kormányzóinak“ köszönhet Mezőnagymihály. Mivel mindent nagyon nehéz lenne felsorolni, nézzük csak a leglényegesebb dolgokat. A begyűjtési, adófizetési és a mezőgazdasági munkák versenyében mindig elsők között járnak, sőt legtöbbször legelsők a járásban. Kevés tanácsházán találni annyi verseny zászlót, kitüntető oklevelet, serleget, mint itt és a községben is már több mint 100 gazda kapott az elmúlt években különböző jutalmat, vagy kitüntetést. Nem csoda, hogyha az ilyen példamutató község sokmindennel gyarapodott az utóbbi években. Újabb 60 házba vezették be a villanyt, bővítették a közvilágítást, 42.000 forintos mozigépet kapták, új zöldkeresztes rendelő épült, a Gólyás-tanya iskolát kapott, két út üzletet létesítettek, új bútorok kerültek a régi iskolába, a Csincse paták mellett épített övcsatorna 1500 hold mezőnagymihályi termőföldet hódított vissza a. víztől és sorolhatnám még tovább, mivel gyarapodtak. Azzal is nagyon kevés borsodi község dicsekedhet, hogy a mező- nagymihályiakat maguk mögött hagyja a társadalmi munkában. Csupán az elmúlt évben 460 méter betonjárdát. 300 méter kőjárdát. 3 hidat, a Kakas-ér mellett töltési és számos átereszt építettek, utcát tanították, társadalmi munkával Most rövidesen hozzáfognak saját erejükből az új kulturház felépítéséhez. És ha az eredmények felsorolásában a legvégére is maradt, mégis a legfontosabb a falu élete, jövője szempontjából, hogy néhány nap óta büszkén viselhetik a termelőszövetkezeti, község címet. Ezek után merészeli-e még valaki tréfára venni a mezőnagymihá- lyi asszonyuralmat? Ha mosolyogna valaki, armak arcán is csak a jóleső érzés rajzolna derűs vonásokat. Nekem a mezőnagymihályi asz- szonyuralom népünk alkotmánya nyolcadik fejezetének 50-ik paragrafusát juttatja eszembe: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek." Mezőnagymihályon láttam, hogy milyen hatalmas jelentősége van ennek a néhány szónak. Mert, hogy az elnökasszony szavaival éljek: „Hosszú sora van annak, amíg eliutottunk idáig". Hiszen alig néhány éve, 1948-ban Keresztúri Kálmánná még maga is korholta az urát, amikor az gyűlésekre járt. Még akkor haragudott a hazahozott első könyvre. Hogyne haragudott volna, hiszen azelőtt a betevő falatért látástól-vakulásig robotoló cselédasszony a mindennapi megélhetést féltette, attól rettegett, hogy a politika, a könyv elvonja urát a munkától. Milyen jóleső érzés most gondolatban összehasonlítani ezt a naponta több mint 2000 ember ügyeit intéző, termelőszövetkezeti községet irányító elnökasszonyt és társait — akik hasonló nagy utat tettek meg a tanácsháza íróasztaláig — azokkal az írni-olvasrd nem tudó, politikához nem értő. a sok robottól, gondtól, szegénységtől korán elszáradó régi mezőnagymihályi asszonyokkal, lányokkal. akiknek lassan az emléke is teljesen feledésbe merül. POZSONYT SjfWDOR HIREK ..~j IHtjEH-OHHÖM Négymillió látogató két hónap alatt A moszkvai mezőgazdasági kiállítást két hónap alatt több mint négymillió ember tekintette meg. A látogatók között sok volt a külföldi küldött a legkülönbözőbb országokból, 450 milliárd tonna szén A Szovjetunió kuznyecki szén- medencéjének széntartalékát 450 milliárd tonnára becsülik, össze- hasonlításul: az egész Rühr-vidék széntartaléka körülbelül 50 míL liárd tonna. A kuznyeolci szénnel ezer évig lehetne üzemben tartani a világ összes hőerőműveit. De Sica filmet rendez a Szovjetunióban Vittorio de Sica neves olasz filmrendező közölte; Örömmel tesz eleget a szovjet filmgyártók ama meghívásának, hogy 1957 tavaszán egy filmet rendezzen a Szovjetunióban. A film Csehov „A sivatag" című elbeszélése nyomán készül. Malacok kvarcolása A Moszkva-kerületi „Petrovszko- je" szovhoz sertéstenyésztő telepén az elmúlt évben érdekes kísérleteket folytattak. A gazdaság 2400 malacát egyenlő két részre osztották s egyenlő feltételek mellett nevelték tovább a két csoportot. Azonos volt az elhelyezésük. takarmányozásuk és ápolásuk, annyi különbséggel, hogy az egyik csoportot négy hónapon át rendszeresen kvarcolták (különleges kvarclámpákat helyeztek el a helyiségek mennyezetén). Négy hónap múlva lemérték mindkét csoportot, s' megállapították, hogy a kvarcolt süldők csoportja 11 'tonnával nehezebb. mint a másik csoport. A kvarclámpák alkalmazásával a gazdaság több mint 100.000 rubel többletjövedelemre tett szert. Orvosok patronálják a falut A kemerovoi kórház vezető szakorvosai a patronólási mozgalom keretében nagy segítséget nyújtanak a falu lakosainak. Az elmúlt hónapban négy orvos-brigád látogatta meg a kemerovoi terület különböző vidékeit. Az egyik brigád, amelynek kötelékében a többi közt egy rönt- genológus, egy sebész, egy gyermekgyógyász és egy nőgyógyász volt. járt a „Hajnal" és a „Rohammunkás szovhozokban, a környező kolhozokban és gépállomásokon, ahol megvizsgálta a lakosságot. A gépkocsira szerelt röntgengép segített a helyes diagnózisok elkészítésében. Több mint 3 ezer embert néztek meg és nagy betegségmegelőző munkát végeztek: megvizsgálták a kutak vizét. a lakások és munkahelyek egészségügyi körülményeit. Ezenkívül egészségügyi előadássorozatot is tartottak. Hasonló nagyjelentőségű munkát végzett a másik három brigád a többi kerület falvaiban és gazdaságaiban. Százmillió tonna vasérc Leczycaból A lodzi vajdaságban fekvő új leczycai vasércbányában július közepén termelték ki az első vasércet. A leczycai vasér ctartálékot százmillió tonnára becsülik. Kína 2000 árucikket visz az újdelhi nemzetközi vásárra A Kínai Népköztársaság több mint 2000 exportcikket mutat be az idén ősszel megnyíló újdelhi nemzetközi ipari vásáron. Kína a többi között szerszámgépeket, szövőgépeket darukat és mezőgazdasági gépeket, továbbá könnyűipari gyártmányokat, így például kínai selymeket, szőnyegeket, elefántcsont- és jade-faragvá- nyokat. orvosi műszereket és más cikkeket állít ki. Kína most vesz részt másodszor indiai ipari vásáron
