Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

Szombat, 1955. Mgmft» 13, ÉSS5AStMAGYAROftBÍA6 3 CÉLUNK: korszerű technikai eszközökkel dolgozni Beszélgetés egy építészmérnökkel A napokban felkerestük Nagy Je­nő Károly elvtársat, a Borsodme- gyét Építőipari Vállalat főmérnökét aki elmondotta, hogy milyen felada­tokat akarnak megoldani a közeljö vőben a munka további megjavítá­sa, 1 a gazdaságosabb, gyorsabb, jobb termelés érdekében. Eddigi munká­jukat, jellemezve a következőket mosdotta: — Népgazdaságunk érdekei meg követelik, hogy egész iparunk, közte az építőipar is — gyors ütemben fej lődjön. Legfontosabb feladatunk, hogy hibáinkat kijavítva a tudo­mány és a technika legújabb vív­mányainak széleskörű elterjesztésé­vel dolgozzunk. Gyakran előfordult eddig, hogy késlekedtünk határidős munkák átadásával, s még súlyo­sabb hiba volt, hogy építményeink egy része igen drágán készült. En­nek egyik okát abban látjuk, hogy sokszor makacsul ragaszkodtunk a régi, elavult módszerekhez, s nem alkalmaztuk a jobb munkafogáso­kat. Ügy az ipari, mint a lakóépüle­tek önköltségét jelentősen csökkent­hetjük, ha üj munkamódszerekkel, új technikai eljárásokkal, a gépek jó kihasználásával dolgozunk. Ehhez feltétlenül magasabb fokra kell emelni a műszaki fejlesztést, első­sorban a dolgozók műszaki színvo­nalának gyors növelésével. — Milyen feladatokat kell megol­dani Borsodban az építőipar gépesí­tésének fokozására? —- Elsősorban a néfjéztesti mun­kát a földmunkát kellene nagyobb ütemben gépesíteni, az eddigi 10 szá­zalékról legalább 25 százalékra emel­ni. Ugyancsak jobban kellene gépe­síteni a betonozási munkafolyama­tokat. Bér a betonkeverést a legtöbb helyén géppel végzik, az anyagot a bedolgozás helyére azonban kézierő­vel szállítják, ami sok munkaerőt le­foglal. Ezt a munkát akár a ha- barcsszállításnál használt csőrend­szerrel, akár más ésszerű gépi be­rendezéssel kellene megoldani. Az építőipar dolgozóinak van lehetősé­gük arra. hogy újítással segítsék a munka megkönnyítését, a technika fejlesztését. Például a különböző építőanyagok, a kavics, homok, sa­lak, stb. tehergépkocsin való szállí­tásánál igen sok időt vesz el a kézi lerakodás, s akadályozza a gépko­csik kapacitásának teljes kihaszná­lását. Komoly feladat Vár tehát ránk az anyagszállítás komplex-gépesíté­sénél. Fokozottabban be kei! vezet­nünk a tégla konténerben való szál­lítását, mert csak ézzel tudjuk bizto­sítani a rakodás gyors lebonyolítá­sát és így tudjuk megakadályozni, hogy minél kevesebb tégla törjön össze. — Milyen egyéb új eljárásokat akarnak bevezetni a munka meg­könnyítése, meggyorsítása érdeké­ben? •— Megoldásra vár aa alapozási munkák elkészítése nagytömegű földmozgatás nélkül. Ezt segíti elő a már több helyen alkalmazott furt- cölöp alapozás, a jövőben pedig a talaj vegyi eljárásokkal való meg­erősítése. Ezek a módszerek nagy­mértékben megkönnyítik majd mun­kánkat. — Milyen mértékben használják Borsodban az ipari és lakásépítkezé­seken az előregyártóit elemekét? — A jövőben a lakásépítkezése­ken is be fogjrik vezetni az előre­gyártóit falazó blokkok alkalmazását. A falazóblokkok készítésére min denütt nagymennyiségű salak, ke­ménypernye és könnyű tufa áll ren­delkezésre. amit épületelemek előre- gyártásánál igen gazdaságosan fel lehet használni. Vállalatunknál is el. készítjük egy maximálisan előre­gyártóit elemekre tervezett lakóépü let prototípusát. Az értékes faanyag pótlása, valamint az önköltség csök­kentése érdekében n magastetős épületeket teljesen előregyártott ele­mekkel akarjuk készíteni. A lakás- építkezések túlnyomó részét szalag rendszerű gyorsépítkezéssel bonyo­lítjuk le. Az itt felsorolt feladatok megkönnyítését, meggyorsítását szol gálö újításokat azonnal elkészítjük és alkalmazzuk. Bevezetjük a kö­zeljövőben a fejlettebb mödszerü egyösszegű utalványozást. amely nagy munkaterületet biztosít a dol­gozóknak. Egy-egy ilyen komplex­brigád együttes munkája sok lehető­séget nyújt az újításokra is. Az egy­összegű utalványozással dolgozó bri­gádok minden egyes tagjának köz­vetlenül anyagi érdeke lesz egy-egy jó Újítás, ésszerűsítés bevezetése, — Elkövétkezendő munkánknak ezek a fő alapjai, s a rftásodik öt­éves tervet műszakilag jól felkészül­ve akarjuk kezdeni. Célkitűzéseink elérése érdekében tovább szélesít­jük a szocialista munkaversényt, al­kalmazzuk a korszerű technológiai és műszaki eljárásokat, s biztosítjuk építkezéseinknél az újítások gyors bevezetését, az élenjáró dolgozók munkamódszereinek elterjesztését. (ARDAYNÉ) Augusztus Sbig fixetik a hizottsertén-hendás után járó hilónhinti keltő forintos árkiegészítést Azokat a termelőket, akik a by ári hónapokban önállóan, vagy társulva beadási kötelezettségük teljesítésére htzéttset-tést adnak hé, kllőnkitít kettő forint árkiegéázités lÜéti meg. A Szovjetunió életébő Az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállításon „A mezőgazdaság gépesítése és villamosítása“ pavilonban erő- éá munkagépeket mutatnak be, amellyel megvalósítható a kukoricameg-« művelés és betakarítás komplex gépesítése. Van a gépek között négy- zetes-fészkes vetőgép. sorközi művelésre alkalmas kultivátor, amely trá-i gyázásra Is alkalmas, kukoricabetakarító kombájn, különbözőféle kuko- ricasilózógép. t A látogatónak azonnal szemébe ötlik egy KU—,3 típusú háromso- ros kukoricabetakarító kombájn, A gép egyszerre három soron vágja le a kukorlcftszárat, letöri és nagyjából lehántolja a csövet, a szárat és a leveleket felaprítja silótakarmánynak. A kukoricacsöveket egy 2 köbméteres tartályba gyűjti össze. -A feiaprított massza a gép Után akasztott 15 köbméteres tartályba kerül. A kombájn óránként egy hektáron takerítia be a kukoricát. A képen: Látogatók egy csoportjai megtekinti a KU—3 típusú kukoricabetakarító kombájnt. A nagy termés fontos feltétele: A jó vetőmagéin készítés Az árkiegészítés az augusztus 31-ig beadott sértések után jár és megilleti azokát- a termelőket is, akik később időpontra ütemezett sertésbeadási kötélézéMségtikét augusztus 31-lg tel­jesítik. (MTI) Ne legyen adósa a mezőkövesdi járás ( államunknak Nagymennyiségű sertéssel, szarvasmarhával, tojással, tejjel tartoznak a járás községei a hazának Mtnap ellátogatnunk a mező­kövesdi járásba, hogy megvizsgáljuk a járási tanács és a járási begyűj­tési hivatal munkáját. Igen sok hiá nyosságot tapasztaltunk, különösen az állat és az állati termékek begyűj­tésénél. Kiderült, hogy a járási és községi begyüjtőszervek a gabona. begyüjAs ideje alatt teljesen meg­feledkeztek erről a feladatról. Szemet- hánytak afölött, hogy sok gazdálkodó jelentős mennyiségű sertéssel, szarvas- marhával, tojással és tejjel adósa államunknak. Az utóbbi hetekben a mezőkövesdi járásban a há^rálékosnk száma négy­ezerre növekedett. Sertésből 883, vágó­marhából 1835 dolgozó paraszt nem tett eleget beadási kötelezettségének. Csak a mezőkövesdi községi tanács­nál 1800 hátralékost tartanak nyilván. Hogyan vélekedik erről Klanicai elvtárs, a járási begyűjtési hivatal vezetője? — Igaz, nem sokat tettünk annak érdekében, hogy felszámoljuk a hát­ralékokat — mondotta —. de nem Is tehettünk, mivel nincsen elegendő munkaerő a begyüjitósi hivataloknál. Klanicai elvtárs szerint tehát a munkaerőhiány miatt maradtak el az áltat és az állati termékek begyti.l(é- sével. Ml azonban máshol kerestük, és meg is találtuk a hibát. Elsősorban a felelősségérzet hiányzik a járás begyűjtési hivatalá­nak dolgozóiból. Nagyobb munka lub_ jén megtorpannak, nem képesek a megnövekedett feladatokkal megbir­kózni. Kern képesek arra, hogy a ga- bonabegyüjtéssel egyidőben az állat és állati termékek beadását Is szor­galmazzák s felszámolják a késedel- meekédéet. Túlságosan kényelmesek ehhez. Azt szeretnék, ha a tanács közeégenklhf 5—6 dolgozót adna nekik segHáégül. Ez persze lehetetlen. Se­gítséget kell ugyan adni, de begyűjtő szerveink nem kívánhatták, hogy mások végezzék ct helyettük ^ mnn- kát. A járás! tanées már adott segít­séget — 26 dolgozó segít a községek begyüjtőszerveinek. A begyűjtési hi­vataloknak a rendelkezésűkre álló erőkkel kell biztosítaniuk, hogy min­den állampolgár pontosan eleget te­gyen beadási kötelezettségének. De nem lehet a felelősséget kizáró­lag a begyűjtési hivatal dolgozóira hárítani. A járási és községi taná­csoknak jó politikai munkával, a versenyinozgalom kiszélesítésével, a tanácstagok mozgósításával kell támo­gatniuk a begyűjtés munkáját. Ebbe természetesen be kell vonni az áilan. dó bizottságokat is. A mezőkövesdi járási tanács éppen abban követte el a hibát, hogy elhanyagolta a verseny Szervezését, nem fordított kellő gon­dot a politikai munkára, nem moz­gósította az állandó bizottságok tag­jait. Sok helyen a vezetők elbizakod- tak, azt gondolták, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás. — Nem kell félni elvtársak, jól megszervez­tük a csépiést és a begyűjtést — mondták többször is a járási tanács vezetői. ,— Hát nincs is különösebb hiba — csupán az, hogy 4000 hátrálé- kos van! Lehet, hogy ezt egyesek nem sokallják, de a dolgozók annál inkább, mert emiatt kevesebb bús, zsír, tej jut valamennyiük asztalára. A iárási tanácsot terheli a felelősség, hogy a verseny szervezést bürokratikusán, szinte kizárólag arr_ mlnisztrációs eszközökkel végezték. A 'aváesnkná! csak aláíratták a dolgo­zókkal a felajánlási lapokat, de nem magyarázták meg az adott szó jelen­tőségét. így volt ez Mezőnagymihá- lyon. Tiszaval kon és egész sor más községben. A lemaradás oka az is, hogy az állandó bizottságok egyáltalán nem dolgoznak. Maguk a járási tanáes vezetői is elismerik ezt. Ha a tanács- szervek mozgósították volna az állandó bizottságok tagjait, bizonyára nem lenne a mostani siralmas le­maradás. Az állandó bizottságok olyan dolgozó parasz'okból állnak, akiknek igen nagy a tekintélyük dol­gozó társaik előtt és példamutatások­kal magukkal ragadják a többieket is. Ha a begyűjtési hivatal megosz­taná a munkát a begyűjtési állandó bizottságokkal, mindjárt nem kellene munkaerőhiányra hivatkoznia. Tárd községben is főleg azért mégy gyengén a begyűjtés, mert nem moz­gósították . az állandó bizó^ságokát. Ebben a községben 94 hátrálék-os ran. A községi begyűjtési hivatal 60 má­zsa szarvasmarha- és 8 máísa tojás­adósságot tart nyilván. Négy dolgozó paraszt még a múlt évről 2 mázsa sertéssel tartozik. A községhdieknék 300.00Ü forint adótartozásuk vau. Ez nem is csoda, hiszen Novák András, nak, a pénzügyi állandó bizottság tagjának 500) forint. Molnár 1,ászle tanácselnök helyettesnek 4700 forint, Molnár Miklós tanácstagnak 9000 fo­rint, Juhääz László tanácstagnak 7000 forint, IJéhe András középparaszt­nak pedig 16.000 forint az adótartó, zása. Igen sokan vannak Taricu olya­nok, akik 4—5 kilogramm sertéssel tojással, baromfival tartoznak álla­munknak. Ezek a példák mindennél jobban igazolják, hogy sem a begyűj­tési hivatal, sem a tanáes nem végez olyan munkát, mint amilyent álla­munk elvár tőle. A mezőkövesdi járásban sür. gősen meg kell javítani a begyűjtési munkát, a legrövidebb idein beiül meg kell szüntetni a lemaradást. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a pártszer­vezetek és a tanác9szprvek jó poli­tikai munkát végezzenek. Mutassanak példát a kommunisták, a tanácstagok. Mozgósítsák az állandó bizottságok tagjait és alakítsák ki a dolgozó pa­rasztok között az egészséges Verseny- szellemét. A párthatározat félreérthetetlenül kimondja: a begyűjtésért a tanács és a pártszervek egyaránt felelősek. Ez azonban nem csökkenti, sőt aláhúzza a begyűjtési apparátus felelősségét! Ném lehet eltűrni, hogy akárcsak egyetlen dolgozó is akadjon a .be­gyűjtés! apparátusban, aki ezt a fele­lősséget nem érzi, vagy másra akarja hárítani. Amikor arról beszélünk, hogy hely­re kell állifani, meg kell szilárdítani az állami, állampolgári fegyelmet, — arra gondolunk, hógv elsősorban a begyűjtési apparátusban kell helyre­állítani a munkafegyelmet. A gabona_ hegyüj'és ideje alatt Is ébéren kell őrködni azon, hogy az állat és állati ” ■"ki'V ('"wütige né csökkenjen, hanem emelkedjék. 4 mezőkövesdi járás begyűj­tési dolgozóinak iz a feladata, hogy rövid Időn belül fölszámolták a ké­sést, biztosítsák a begyűjtési terv maradéktalan végrehajtását. LOVAS LAJOS A terméshozamok emeléséhez a föld jó megművelésén és a trágyá­záson kívül nagyban hozzájárul a nemesített vétőmag használata. A jo vetőmag 25—30 százalékkal is emel­heti a terméshozamot. Nemesített vetőmag nélkül a termés 10 éven belül 30 százalékkal csökkenne. Ezért igen fontos, hogy már most készül­jünk fel az őszi vetésekhez szüksé­ges vetőmagvak beszerzésére. Ha az eddig termesztett fajta vétőmagja leromlott, úgy cseréljük ki. Álla­munk igén kedvező feltételek mellett ad erre módot. Saját vetőmagunk felhasználása esetén pedig okvetle­nül végezzük el a tisztítást és a pá­colást, Rogy gyom- és betegségmen­tes, ép magvak kerüljenek a föld­be. Hogyan tisztítsuk a vetőmagot? Saját termésű vetőmagvaink elő­készítését már a termesztés folya­mán meg kell kezdenünk. A fajták leromlása annál lassabban követke­zik be, fftlliél megfelelőbb talaj- és agrotechnikai viszonyok között vé­gezzük a termelést. A vetőmag-előkészítés első mun­kája a tisztítás. E2 Igen fontos mun­ka, mert a cséplőgépből kikerü'ő mag nagy mennyiségű tört szemet és gyommagvat tartalmaz. Ezt őrlés­re és takarmányozásra jól lehet használni, elvetni azonban nagy kar, mert a tört- és gyommagvak növelik ugyan a vetőmag mennyiségét, de jelentékenyen csökkentik a termést. A tisztítás legelemibb formái: .? kézi válogatás, a szitálás és a szele- lés. Végezhetjük a tisztítást rostával, szelelővel, triőrhengerrel, csigatriőr- rel, szelektorokkal Legelőször a szs- lelők segítségével a vetőmagnál könnyebb idegen anyagokat (pelyvát, szárrészeket, léhamagot) távolíttJk el. A tisztátalanság mértékétől füg­gően járassuk gyorsabban vagy las­sabban a szelelőlapátot és szabályoz­zuk a lapátokhoz vezető nyílás nagy­ságát. A tisztítás második munkála az osztályozó rostára való felöntés. A rostálásnál több, egymástól különbö­ző lyukbőségű rostaszitát használunk, hogy többféle mag is jól osztályoz­ható legyen. A rosta egyetlen hibája csupán az, hogy a magot méret sze­rint osztályozza és nem választja szét a különböző formájú magvakat. Vigyázzunk a rosta járatásával. Ha nagyon vastagon eresztjük a magjt. akkor a sok mag összetorlódik a rostalapokon és a vastag magrétep- gei sok mag tisztítatlanul halad vé­gig a rostalapokon. Az a rosta a jó. amelybe szükség esetén négy-öt kü­lönböző lyukbőségű rosta is berak­ható, mert így alaposabb tisztítási lehet végezni. A rosta rázóázerke- zete ne leeven nagyon leitős. mert a mag így gyorsan végigfut a rostá­sokon és azok nem jól tisztítana'' A jó rostában a rázószerkezet nem­csak előre és hátra lár. hanem ka- rél.vóző mozgást is vóopz, mint aho­gyan a kézi szitát forgatják. A tisztítás harmadik munkáia a konkolyoeás (triőrözés). Az a triőr s jó, amelynek az egyes hengerrészeit kicserélhetjük. Az ilyen, különböző méretű mélyedésekkel ellátott triőr- rel a különböző nagyságú gömölyű vagy törött gyommagvak is eltávoz líthatók. Triőrre csak a már előze­tesen átszeled és megrostált magot tesszük. Ne feledkezzünk meg a csávázásról Á magtisztítás után következik á cSávázás. Nagy . szükség van érré, mert a magvak ízületéhez tapadva* vagy a mag belsejében számos gom- baspóra leselkedik, hogy tönk-é tegye a kikelő növényt, fekete porrá Változtassa a kenyeret adó kalászt? Az üszöggombákat a fertőzás módja Szerint két csoportba oszthat­juk. Van üszöggomba, amely a mag felületéhez tapadva kerül a talajba és kívülről, a csiranövényen át fer­tőz, s van olyan is, amely a bibén á; teszi beteggé a növényt és a mag héja alatt rejtőzve kerül a talajba? A védekezésnek tehát olyannak kell lennie, hogy mindkét gomba­fajta fertőzésének elejét vegyük. Én­nek megfelelően gombafertőzés ellen kétféleképpen védekezzünk. A mag felületéhez tapadt ilszög- Spóra csírázását a magvak vegysze­res kezelésével akadályozhatjuk meg. Ezt az eljárást csávázásnak vagy pácolásnak nevezzük. A magon belül levő gomba megsemmisítésé-' nek jól bevált módszere a melegvi­zes csávázás. Á melegvizes csává- zás nagyon pontos munkát igényei? ezért végrehajtására alaposan fel kell készülnünk. Csíráztassuk a magvakat! Igen fontos, hogy vetés előtt csí­ráztassuk a magvakat. Rosszul csí­rázó magvat vetésre ne használjunk fel még akkor sem, ha á, gyöngébb csírázás arányában többet vetünk? Kísérletek kimutatták ugyanis, hogy a gyengébben csírázó vetőmagból a csiraképes magvak is mindig gyen­gébben, vontatottabban csíráznak? rosszabbul fejlődnek és kevesebbét teremnek. A gabonafélék esi rázó képesség! vizsgálatát házilag is egyszerűén és gyorsan elvégezhetjük. Tányérsa nedves homokot teszünk, s ebbe vá­logatás nélkül 100 magot teszünk. Ä homokot állandóan nyirkosán, kb? 18—20 C fok hőmérsékleten tartjuk? Áz őszi gabonaféléink ilyen módszer­rel tartva négy-hat nap alatt kiési- ráznak. Ha jó a vetőmag, ennyi idő alatt 06—98 magnak kell a százból kicsiréznia. A vetőmag csirázókéne-ségére an­nak színéből és fényéből is követ­keztethetünk. A jó vetőmag fényes, nem fakó, a szemek épek, egészsé­gesek. Ha mindezt a munkát elvégézzük vetőmagunkkal, biztosítottuk a jó termés egyik feltételét: jó vetőma­got készítettünk elő az őszi vetésék idejére. BÁNLAKI RANDOR kutató, Sopro nftorpácS;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom