Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

ESZ A KM AQYARORS ZAG

Kedd, 1955. augusztus 9.

Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója Csepelen

tagokkal szemben nincs, akkor nyugodtan vegyék fel őket.

— Nagy súlyt kell helyezni arra is, hogy

a termelőszövetkezetek fejlesz- » léséért folyó agitáció! elsősorban \ maguk a jó szövetkezetek tagjai :- végezzék. Azoknak a példája és érvelése* akik már szövetkezeti tagok, sakkal hatásosabb és meggyőzőbb. eredményesebb, mint a kívülállóké.

Ezért — ismétlem — elsősorban a helyi szövetkezeti tagokat kell m.01- gósítam az agitációra.

— A legközelebbi hetekben, amikor az aratás bevégződött (és a eséplés is előreláthatólag e hó végéig befejeződik), az * elvtársak ‘á- mogassák a legnagyobb erővel és gondossággal a szövetkezetek növekedését úgy. hogy lehetőleg az őszi

^munkákat már a megerősödött, számban és tagságban megnövekedőit ‘ermelő'szövetkezetek végezhessék el.

— Külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy sok helyen az elvtársak könnyen veszik a termelőszövetkezetek fejlesztésének, kérdését. Azt hiszik, hogy azért, mert több, mint 30 ezer új tag jelentkezett már az idén. a fejlesztés magától is, különösebb erőfeszítés nélkül' megvalósul. Pedig tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem így van, hogy szívós, jól átgondolt munkára van szükség, ha e téren a kitűzöd célokat el akarjuk érni.

Az utolsó hetek nagy esőzései hátráltatták a behordást és a esép- "ést. Elvtársamk, elsősorban a tanácsok. de a népfrontbizattságak. a DISZ, a MEDOSZ tegyenek meg mindent, hogy a jó termés betakarítása fennakadást ne szenvedien. Az esős idő viszont lehetővé teszi, hogy a takarmányhelyzet megjavítására az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb területen alkalmazzunk másodvetést.

szinte kivétel nélkül mindenütt az országban jobbak az egyéni gazdaságok átlagánál. Elmondhatjuk, hogy az idén a termelőszövetkezetek fölénye az egyéni parasztok előtt a nagyobb terméseredmények nyomában országszerte világosan és meggyőzően jelentkezett. Elsősorban ez az oka annak, hogy az egyéni parasztok újra megindultak a termelőszövetkezetek felé.

■— Ezt a fejlődést teljes erővel elő kell segítenünk és arra kell törekedni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok minél számosabban önként. saját meggyőződésükből lépjenek be a szövetkezetbe, vagy alakítsanak új termelőszövetkezeteket. Az elvtársak azonban ne felejtsék el az 1953-as év tanulságait, amikor a termelőszövetkezetek olvan tagjai, akik nem meggyőződésből, hanem erőltetés, vagy éppen adminisztratív rendszabályok hatása alatt léptek be, rosszul, kelletlenül dolgoztak és a végén kiléptek. Vigyázni kell. nehogy hasonló jelenség a mostani szövetkezetfejlesztésnél újra előforduljon.

— Gyakran tapasztaljuk, hogy a jó szövetkezetek — és ezeknek a száma folyton növekszik — nem akarnak új tagokat felvenni, mondván. hogy „ezek már a készre ‘jönnek", „jöttek volna akkor, amikor nehéz volt'’ és a többi Nem egy helyen különösen az olyan tagokat nem akarják felvenni, akik 1953-ban vagv 1954-ben kiléptek a szövetkezetből. de azóta belátták, hogy helytelenül cselekedtek, belátták, saját tapasztalatuk alapján, hogy a szövetkezet mégiscsak jobb és vissza akarnak térni.

— Az elvtársaink ilyen esetekben igyekezzenek meggyőzni a termelő- szövetkezetek tagságát és vezetőit arról, hogy eljárásuk helytelen _ és ha egyéb kifogásuk a jelentkező új

Megerősödött pártank vezetőszerepe

Az elmúlt félesztendő megmutatta, hogy pártunk márciusi határozatát és a benne lefektetett szempontokat minden rosszindulatú jövendölés ellenére, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság is jól fogadta. Beigazolódott a márciusi határozatnak az a megállapítasa, hogy: „pártunk politikája, amely _a mun'kás-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olyan politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg dolgozó parasztok érdekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, amelyek pártunk parasztpolitikájának alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nemcsak munikásellenesek, hanem dolgozó paraszt ellenesek is, mert a kulákok és, egyéb falusi kizsákmányolok megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság rovására, hátráltatják^ n mezőgazdasági termelés fellendítését és a falu jobb életének kialakulását”.

— Az egyénileg dolgozó parasztság megértette ezt a politikát és e megértésnek egyik mutatója,^ hogy újra megindult a termelőszövetkezetek felé. De ezt tanúsítja szorgalmas termelése, jól. gondosan megművelt földje, növekvő állatállománya és a begyűjtés rendes menete is.

Mindazok az eredmények, amelyekről gazdasági téren beszámoltam,

nem jöhettek volna létre, ha nem erősítettük volna meg és nem biztosítottuk volna a márciusi határozatnak megfelelően pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának, a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezető szereoét. (Delkes. ütemes taps és felkiáltások: Éljen a párt!)

A márciusi határozatok óta a népi demokrácia minden területén frissebb, elevenebb a levegő, ennek elsősorban az az Oka. hogy megerősödött pártunk vezető szerepe, hogv erőteljesebben érvényesül a munkásosztály forradalmi pártjának az egész társadalmat vezető, irányító és lelkesítő munkája.

A munkában mindenütt a kommunisták járjanak elől

Nem mintha ezen a téren már műiden rendbejött volna. De kétségkívül van komoly haladás, javult a pá/t- fegyelem, ezzel együtt a munkás- osztály, az egész dolgozó nép fegyelme. szilárd, egységes lett pártvezetés, és mindenki érzi, hogy Ingadozás nélkül, határozottan haladunk a szocializmus építésének útján. (Nagy taps.)

— Helyreállt pártunk akarategysége. A mi harcedzett pártunk, a munkásosztály forradalmi pártja újra visszanyerte élcsapat, szervezett csapat jellegé* Most. minden erővel azon kell munkálkodnunk, hogy pártunk eszmei és szervezeti egységét, fegyelmét, harckészségét még tovább fokozzuk. Pártmunkánk megjavításának legfontosabb előfeltétele a bátor, pártsaerű nevelő bírálat és ön.bírálat, különösen pedig munkáink hiányosságainak alulról jövő bírálata. Az alapszervektől kezdve a Központi Vezetőségig csak az ilyen pártszerű bírálat emeli a párt és a párt vezető szerveinek tekintélyét és még jobban erősíti a párt egységét.

— Rendkívül fontos minden téren a kommunista példamutatás. 1953 júniusa után, amikor komoly kísérletek történtek arra, hogy pártunk vezető szerepét elhomályosítsák, nem egyszer baj volt a kommunista példamutatással, a bátor kommunista kiállással. A márciusi határozatok óta ezen a téren is van komoly javulás, de még

mindig elég gvakorl az olyan eset. amikor párttagrtk, sőt pártmunkások sem lépnek fel azo-n- i nal az ellenséges megnyilvánulással. a kulák, vagy klerikális | agitációval, az imperialisták ál- hirterjesztőivel szemben. Előfordul, hogy egyes kommunistád az üzemekben, néhol a munkásosztály elmaradt, kevésbé öntudatos részeinek hatása alá kerülnek. Az ilyen jelenségeket fel kell számolni és mindenütt érvényre kell juttatni azt a bátor, harcos, példamutató, önfeláldozó szellemet, amelynek a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja annyi sikerüket köszönhették a múltban, s amely jövő eredményeinknek és győzelmeinknek is legbiztosabb záloga! (Nagy taps.)

F (Folytatás az 1. oldalról)

melékenység 7.4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

— Bármilyen kedvezők első látásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy

az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében csak kis mértékben haladta, meg az 1953, első félévi termelékenységet.

Magyarán mondva egy munkás ma alig termel valamivel többet, mint 1953 első felében, pedig közben sok- milliárd forintnyi beruházás történt; új gépeket állítottak be, új üzemek jöttek létre. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a javulás kétségtelen, de még laesu és amit e téren elértünk, az csak kezdet. Egy percre sem szabad elemyedni azoknak a törekvéseknek, amelyek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére Irányulnak, ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutasson és egészséges, szilárd alapja legyen a népjóiét növekedésének.

— A sz-v álista ipar 1955 első félévében mintegy másfél milliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilliárd kétszázmillió forinttal teljesítette túl a tervet. Mindjárt hozzá kell termem hogy

most a nyár folyamán a felfutás üteme az év első hónapjaihoz képest lelassult. Különösen nem kielégítő a júliusi termelés menete. Ezért tehát további, állandó erőfeszítések szükségesek ! ahhoz, hogy fokozzuk a termelés ütemét és így biztosítsuk az ezévi terv egészének teljesítését, sőt lehetőleg ie’entős túlteljesítését.

— Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom: a fontosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból hat százalékkal, csokoládé es csokoládés árukból nyolc százalékkal nagyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesáruikból azonban, mint az elvtársak is tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhelyből huszonhétezer darabbal, kerékpárból tizenkettőezer darabbal, edényáruból 41 millió forinttal, bútorból több mint százmillió forinttal növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből több mint kétszer annyit, mészből körülbelül negyven százalékkal többet adott el a kereskedelem a lakosság részére, mint tavaly.

— Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a termelés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipar egyes fontosabb termék-fajtákból a tervezettnél kevesebbet termelt.

— Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953 júniusi központi vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik napról a má— Rátérek most a mezőgazdaság kérdésére. Megmondom, elvtársak, hogy május végén már attól tartottunk, hogy az idén' újra rossz lesz a termés. Áprilisban és májusban, mint az elvtársak emlékeznek rá, szárazság volt. Sok helyen a normális csapadéknak még a fele sem esett le és ez hátrányosan befolyásolta a növényzet fejlődését. Júniusban azonban megkezdődtek az esőzések és a vetések állása országszerte megjavult. Megjavultak a kenyérgabona terméseredményei és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésire, meg lehet állapítani, hogy

a kalászosok kivétel nélkül lényegesen jobb termést adnak, mint a múlt esztendő folyamán.

A kapások, a kukorica., a burgonya, a cukorrépa minden jel szerint az idén jó termést adnak. Meg kell említeni, hogy kukoricát 150 ezer kát. holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt és 15 ezer kát. holddal növekedett a rizs vetésterülete is. A zöldség- és főzelékfélék vetésterülete is nagyobb, mint tavaly. A múlt évinél hasonlíthatatlanul jobb a gyümölcstermelés és a tavalyinál sokkal kedvezőbbek a szőlő terméskilátásai is.

— A mezőgazdaságban is megmutatkozott a Központi Vezetőség határozatainak hatása. Jobb lett a fegyelem, megnőtt a rend. Egy fejjel megnőttünk — mondták a termelőszövetkezeti taeok a határozat után és lelkesen álltak munkába.;

síkra nem küszöbölhetek ki. A csepeli elvtársak előtt, akik az ország legnagyobb üzemében, az R. M. müvekben dolgoznak, újra alá kell húznunk, hogy

további fejlődésünk döntő biztosítékai változatlanul azok a tényezők, amelyeket Központi

Vezetőségünk márciusi határozatai megjelöltek: a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése. a minőség javítása, anyagtakarékosság, munkafegyelem, technológiai fegyelem és hasonlók.

— A. magyar dolgozó nép és benne különösen a magyar munkásosztály örömmel fogadta a márciusi határozatokat, amelyek a szocialista ipar és benne külön a nehézipar jelentőségét újra előtérbe áhítottá ?. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határozatokat és a termelés emelésével válaszolt rájuk. Ennek megfelelően a munkások nagy többsége helyesléssel fogadta, hogy azokat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyagfelhasználás, a . munka- és technológiai fegyelem, a takarékossúg stb. területén az utolsó két évben elburjánzottak, fokozatosan felszámoljuk. Természetesen akadnak olyanok is, akik nem nagyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a proletariátus túlnyomó nagy többsége, dolsozó népünk, egészséges t.> vábbfejlődésünk érdekében szükségesnek tartja, helyesli őket és mint ez eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértőén munkálkodik végrehajtásukon. (Taps.)

— Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképességének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problémáit is napirendre tűzte. Azt tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését, úgy a munkásság, mint a műszaki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Az ipar műszaki fejlesztésére az utolsó esztendőkben nem fektettünk elég súlyt és emiatt elmaradtunk. Most, hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják és segítik ennek a fontos kérdésnek megoldására irányuló törekvéseinket.

— összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most

minden erőnket arra keli összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók élet. színvonalának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről-évre állandóan emelkedik a munka termelékenvsége, csökken a termékek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem. Ezek azok a tényezők, amelyek változatlanul szocialista építésünk alapját képezik és amelyek segítségével valósítjuk meg népünk élet- színvonalának állandó emelését. Az év első fele 0 múlt évhez képest jól indult. És ebben jelentékeny része volt az ittlévő elvtársaknak, az RM művek dolgozóinak is. A kezdet biztató, fontos, hogy meg ne álliunk é,s az elért eredményeket erőteljesen fejlesszük tovább. (Nagy taps.)

bájnok munkáját, attól félve, hogy ha nem eresztik rá a kaszásokat vagy az aratógépet a földekre, a kombájn későn érkezik és nagy lesz a kipörgés miatt a szemveszteség. Ennek a helytelen álláspontnak az let* a következménye, hogy száz és százezer méter- mázsa kenyérgabona ázik most kint a földeken, amelyet a kombájn idejekorán learatott és kiesépeit volna. A kár, ami így a nemzetgazdaságot éri, össze sem hasonlítható azzal, amely az esetleges, esak feltételezett kiper- géstöbbl étből keletkezeit volna. Az állami gazdaságok minisztere ezért helyesen cselekedett, amikor kemény fegyelmi büntetéssel, egyes esetekb-n elbocsát ássál sújtotta azokat az ál’ami gazdasági igazgatókat, akik a kombájn használatát helytelenül mellőzték. Hasonlóképpen járunk el azokkal a pártfunkcionárius elvtársakkal szemben, akik a párt utasítása dacára nem segítették elő, hanem hátráltatták a kombájnok használatát.

A tavalyinál j,obb gyümölcs, és fő- zelcktermés már érezteti hatását a közellátásiján is. Bár a beérés az idén a tavalyihoz képest körülbelül két hetet késett, július végére a zöldség, a gyümölcs együttes árszínvonala az előző év július végéhez viszonyítva, igen jelentős mértékben csökkent és számi tani lehet arra, hogy ez a csökkenés augusztusban és az ősszel még tovább folytatódik.

— A megjavult gabonatermésre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a szabadpiacra kerülő gabona egyrészét a termelők'ől közvetlenül a e.sénlőgéonsl szabadpiaci áron felvásárolja. Ez az ár a búzánál kézpénzben métermázsánkint 24(1 forint és különböző kedvezményekkel 280 forintot tesz ki. Dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége helyesléssel és megértés«el fogadta P7t a rendszabályt és szívesen adia el ilymódon az államnak felesleges gabonája egy részét. Az ellenség megkísérelte ezt a helyes rendszabályt a falun úgy be- a'lítani, hogy mi az egész felesleges gabonamennyiséget ilyen módon akar,uik felvásárolni. Az elvtársak, miután az e’«ő napokban látták, hogy J parasztok e rendszabályt jól fogadjak, elmulasztották soklie- mitt a további rendszeres felvilágosító munkát Ezt most pótolni kell és gondoskodni kell arról, hogy e rendszabály segítségévéi és a kötelező beadási terv jaaradékttían teljesítésével

begyújtsuk azt a kenyérgabona- mennyiséget amelyre népünk ellátása céljából szükségünk van.

Ismétlem, ezt lehetővé teszi, a ga- bonaneműek megjavult terméseredménye, de a megvalósításhoz az eddiginél sokkal ha'drozottabb, elevenebb agitáció és meggyőzés szükségen.

Már említettem, hogv egv területen még nem tudtunk komoly javulást elérni ez a hús-, pontosabban a disznóhus ellátás. A jó kukoricatermés és _ általában a kapások jó terméskilátása lehetővé teszi, hogy e téren is javulás álljon be lehetővé teszi az is hogy a sertésállomány hétmillió darab fölé emelkedett. De mindjárt hozzáteszem, ebben a kérdésben mutatkozik meg annak a sztálini megállapításnak helyessége. hogy hosszú ideig nem állhatunk egvik lábunkkal a szocialista ipar talaján a másikkal a nem szocialista mezőgazdaság talaján. Jelenleg az a helyzet hogy Magyarországon még soha nem volt ilyen nagy s> sertésállomány és ugyanakkor nincs elég disznó- bús a tnegnövek»dett kereslet kielégítésére, mert az ennyire szétszórt kisárutermelő gazdálkodás mellett nagyon nehéz megoldani a He'év'tő begyűjtést és közellátást.

Az elvtársaknak tudniok kell hogy a kis Magyarországon a be- gvüitési minisztériumnak több mint másfélmillió termelővel van dolga. Ez a szám a paraszti gazdaságok el- anróriódása és a szétírás következtében évről-évre növekszik, összehasonlításul elég megmondanom, hogy a Szovjetunióban a begyüitési szervek körülbelül százhúszezer kolhozzal és állami gazdasággal dolgoznak. A kisparaszti szétszórt gazdaságok nemcsak a modern mező- gazdasági termést, a kombájn és egvéb nagygépek kihasználását gátolják, de rendkívül nehézzé teszik a begyűjtés munkáját is. Minél gyorsabban tér át a parasztság a fel- emelkedését és boldogulását egyedül biztosító kollektív, r.agvüzemi mezőgazdasági formára, annál inkább fog megnőni jövedelme, anvagj jóléte és termelésének növekedésével javulni fog az ország közellátása is.

valyi és tavalyelőtti állapottal, amikor a termelőszövetkezetek száma és tagsága csökkent.

Ezt a folyamatot elősegítette az a körülmény, hogy az idén a termelőszövetkezetekben és hozzátehetjük, az állami gazdaságokban is, a jobb mezőgazdasági technológia a több gép, műtrágya használata következtében, a megjavult munkafegyelem eredményeképpen a termésáüagoic

Kedves Elvtársak!

Az elkövetkezendő hónapokban kell gondoskodnunk arról, hogy második ötéves tervünk, mely a jövő évben kezdődik, az. ezévi eredményeik alapján jól induljon. Ezért a párt, az állami és gazdasági szerveknek minden erőt meg kell mozgatniok az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére. Erre mozgósítanunk kel] a majdnem kétmillió főt számláló szakszervezetek hatalmas tömegeit is. a DISZ áldozatkész, lelkes fiataljait. a Hazafias Népfront fejlődő erőit, az MNDSZ-t és minden tömegszervezetet.

E munkában mindenütt a kommunisták járjanak elől, tanúsítsanak mindenütt példamutató magatartást. Fordítsanak külön nagy figyelmet a

DISZ-re, mely ez év júniusában tarJ tóttá meg harcos kongresszusát és most a varsói világifjúsági találka--' zón tesz tanúságot emellett, hogy hazájának hő szeretete egészségesen és szervesen összefonódik az emberi haladás, a proletámemzetköziség eszméivel. Pártunk márciusi határozatainak helyessége mutatkozik meg a DISZ fellendülésében és abban is. hogy

a hazafias népfront megtalálta ' helyét a népi demokrácia rend- ' szerében és erőit most gátlás 1 nélkül állíthatja népünk szolga- 1 tatába. ’

Elvtársak! Csepel, a XXI. kerület pártunk régi fellegvára. Az volt 1918—19-ben, a felszabadulás utáni nehéz esztendőkben, az ma is és meg vagyok győződve róla, hogy az ma- (Folytatás a 3. oldalon-}

A mezőgazdaságban Is megmutatkozott a Központi Vezetőség márciusi határozatainak

hatása

— Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket, a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30.000 kát. holdon hibrid kukoricát vetettek. A kalászosok aratása — kisebb, zabbal bevetett területektől eltekintve — lényegében országszerte befejeződött. Az állami gazdaságok gabonavetésük 33 százalékát kombájnnal. 31 százalékát aratógéppel takarították be. A gépi aratás e gazdaságokban az összes gahona- ve'ésnek 84 százaléka volt, az elmúlt évi 67.2 százalékkal szemben.

— A kombáinok teljesítménye úgy az állami gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben nem érte el a kitűzött tervet. Ennek elsősorban

az újtót való félelem, a mara- diság, a régihez való ragaszkodás volt az oka.

Nem egy helyen maguk az állami gazdaságok igazgatói vagy pártfunk- eionáriusaink akadályozták a komÚjra felfelé ível a termelőszövetkezeti mozgalom

— A termelőszövetkezeti mozga- lom, a szocialista mezőgazdasági termelés formája részben a márciusi helyes határozatok hatására újra erőteljes fejlődésnek indult.

Augusztus 1-ig több mint harmincezer új tag lépett be a termelő- szövetkezetekbe, ami annyit jelent, hogy

a termelőszövetkezeti mozgalom újra felfelé ivei szemben a ta-