Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
A kenyércsata hátramozdftéi WAVMWYA DHDC7 AV, r Pártszerűen élni, cselekedni As M mi j AZ MDP E 30RSQD-ABÄU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPjJA XI. évíolyam 180 ss-ám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 auausztus 2. kedd Uj szakasz kezük a nemzetközi kapcsolatokban Á négy hatalom — a Szovjetunió, 0z Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfőinek július 18 és 23-a közt tartott genfi értekezlete történelmi jelentőségű. Fontos határkő ez az értekezlet a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közötti bizalom megteremtése felé vezető úton. Az általános elvekre vonatkozólag létrejött megegyezés utat nyit a megérett nemzetközi problémák további megvizsgálásához és megoldásához. A genfi értekezletet az együttműködés és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. A küldöttségek igyekeztek megtalálni az értekezlet sikerének útját, türelmesen meghallgatták egymás szempontjait ás közös erővel keresték a nemzetközi kapcsolatok rendezésének módjait. Az értekezlet folyamán a felek személyes kapcsolatát teremtettek s jobban megismerték egymást. Ennek köszönhető, hogy létrejöttek a megoldatlan kérdések rendezésének kedvezőbb feltételei s kirajzolódtak a különböző országok további közeledésének körvonalai. A genfi értekezlet éppen azért történelmi jelentőségű, mert az államok politikai és társadalmi berendezkedésétől függetlenül s a békés egymás mellett élés alapján lerakta az államok közti bizalom megteremtésének alapját. A genfi értekezlet új szakasz kezdetét jelenti a nemzetközi kapcsolatokban. Az értekezlet résztvevőire nagy felelősséggel járó feladat hárult: meg kellett találniuk a megoldásukat sürgető nemzetközi problémákban való megegyezés módjait, meg kellett találniuk az utat az államok közti bizalom megteremtéséhez, mert enélkül a népek nem lehetnek nyugodtak jövőjük felől, lehetetlen a ,,hidegháború“ megszüntetése, s lehetetlen, a népek közti Tartós és huzamos béke megteremtése. Nyilvánvaló, hogy a genfi értekezlet nem oldhatott meg egycsapásra minden nemzetközi problémát. Ehhez hosszas, türelmes, kitartó munkára van szükség. Az országok közti feszültség enyhülését, a népek közti béke megszilárdítását, a új háború veszedelmének elhárítását azonban már az is előmozdítja, amit Genfben végeztek. A Genfben megvizsgáilt legfontosabb kérdések gerince az európai biztonság kérdése volt. S ez nem véletlen. A történelem tapasztalata arra tanít, hogy a legvéresebb és a legpusztítóbb háborúk Európában dúltak. Az egyetemes béke megóvása szempontjából ezért oly nagyjelentőségű az európai béke megszilárdítása A bélre biztosításának és az új európai agresszió megakadályozásának az a legjobb útja, ha valameny- nyi európai állam és az Amerikai Egyesült Államok részvételével létrejön a kollektív biztonsági rendszer, miként a Szovjetunió javasolta. A Szovjetunió tekintetbe veszi az egymással szemben álló államcsoportosu- lások megalakulása miatt létrejött európai helyzetet és abból indul ki, hogy az e csoportosulásokhoz tartozó államok viszonyát elsősorban a normális, békés együttműködésnek, a vitás' kérdések békés rendezésének útjára kell terelni. Ha wz európai feszültség enyhítésében már sikereket arattak és megteremtették az államok közti bizalmat, ezeket a csoportosulásokat mftg lehet szüntetni és a kollektív biztonsági rendszerrel lehet helyettesíteni. Ez kétségkívül új európai helyzetet eredményezne, megjavítaná az európai . légkört és elősegítené a világbéke megszilárdulását. Az európai biztonság kérdéséről Genfben folytatott eszmecsere megmutatta. hogy az értekezlet valameny- nyi résztvevője e probléma megegyezésen alapuló megoldására törekedett. A német, kérdésre nagy figyelmet fordítottak az értekezleten. A probléma megoldásának két különböző felfogását észlelhettük. A három nyugati állam küldöttségei ahhoz ragaszkodtak. hogy a párizsi egyezmények alapján remilitarizált Nyugat-Német- ország, majd az egyesített Németország a nyugati hatalmak háborús csoportosulásaihoz: az északatlanti csoportosuláshoz és a nyugateurópai katonai szövetséghez tartozzék. A német kérdés megoldó á.nak ez a felfogása veszélyes következményeket, rejt Európa népei s különösen a német nép számára s természetesen tárgytalanná teszi a Németország egyesítéséről folyó vitát. A szovjet küldöttség az európai béke megszilárdítása végett Németország egyesítésének más módját védelmezte az értekezleten. Abból indult ki, hogy előbb a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak, majd az egyesített Németországnak be kell lépnie az általános európai kollektív biztonsági rendszerbe. Ennek a biztonsági rendszernek a létrehozása elősegítené a Németország egy eSítésének útjában álló akadályok elhárítását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Németország Területén két szuverén állam keletkezett. Mind a kettőnek saját, gazdasági és társadalmi rendszere van. Világos, ^iogy_ ilyen körülmények között nem leheF felvetni Németország két része mechanikus egyesítésének kérdését. Nem lehelt a német kérdést a Német Demokratikus Köztársaság érdekeinek rovására sem megoldani. Az NDK dolgozói sohasem lennének hajlandók erre az útra lépni. Genfben elismerték, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak szabad választások útján való újraegyesítését a német nép nemzeti érdekeinek megfelelően és az európai biztonság javára kell megvalósítani. A le'-zerelés kérdése jelentékeny helyet foglalt, el az értekezlet munkájában. E kérdésben széleskörű eszmecsere folyt. A szovjet küldöttség javasolta az értekezleten, rögzítsék le a már elért megállapodást azokban a kérdésekben, amelyekre nérzve a nagyhatalmak álláspontjai vagy teljesen megegyeznek vagy pedig jelentékenyen ‘ közeledtek egymáshoz. E kérdések közé tartozik elsősorban az államok birtokában levő fegyverzet színvonalának megszabása. az atomfegyver eltiltása, s a hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszer megterem résének szükségessége. A genfi értekezlet valamennyi résztvevője erre a fontos s a népek biztonságára nézve döntő jelentőségű problémára vonatkozóan is úgy nyilatkozott, hogy megegyezésen alapuló döntést kell keresni. Az értekezleten megvizsgálták a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét, is. E kérdés megoldása hatalmas jelentőségű a béke szilárdítása, a nemzetközi gazdasági és kntturAH« együttműködés bővítése s a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. A négy hatalom kormányfőinek értekezlete jóváhagyta a külügyminisztereknek adandó irányelveket. A határozat értelmében a külügyminiszterek az idén októberben Genfben találkoznak, hogy megkezdjék azoknak a kérdéseknek megtárgyalását, amelyekről a kormányfői értekezleten eszmecsere folyt. A népek remélik, hogy ez az értekezlet újabb lépés lesz majd az éles nemzetközi problémák rendezésének útján. A világ demokratikus közvéleménye azonban kénytelen sajnálkozását kifejezni amiatt, hogy az értekezleten nem fordítottak kellő figyelmet Ázsia és a Távol-Kelet problémáira. Pedig a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogainak helyreállítása, a Tajvan körzetében keletkezett helyzetnek a kínai nép vitathatatlan jogai elismerése alapján történő rendezése, az Indokínára vonatkozó genfi megállapodások teljesítése és más kérdések nem tűrnek halasztást. E kérdések megoldása nemcsak az ázsiai és a távol-keleti népek érdekeit szolgálná, hanem az egyetemes béke megszilárdításának is javára válna, A világ valamennyi jóakaraté embere mélységes megelégedéssel fogadta a genfi értekezlet sikeres befejezéséről szóló közleményt. A különböző országok és a különböző politikai irányzatok sajtója nem titkolja, hogy a várhatónál sokkal többet értek el. A világ mór rég nem tapasztalt olyan egységet a nemzetközi események értékelésében, amilyet most a különböző országok közvéleménye tanúsít e nagy történelmi jelentőségű eseménnyel kapcsolatban. A genfi értekezlet nem csalta meg a népek reményeit és vágyait. Ez az értekezlet újból bebizonyította, hogy a t itás nemzetközi problémák megoldásának van reális útja, hogy a béke megóvásáéért lehetséges ős szüksége« az együttműködés. Az értekezlet sikere még inkább megszilárdította a népekben a hitet, hogy lehet békésen egyrr.ái mellett élni s hogy tárgyalások útján a legélesebb nemzetközi kérdéseket is meg lehet oldani. A genfi értekezlet sikere különösen megörvendezteti a béke hiveit. akik mint ismeretes, évek óta küzdöttek a nagyhatalmak kormányfőinek találkozásáért. A béke hívei a sikereken fellelkesülve még nagyobb erővel harcolnak a békéért és a népek biztonI ságáért, az atom- és á hidrogénfegyver eltiltásáért. Nem kétséges, hogy A falu jelenti mr Zalked az országban elsőnek befelezte a kenyércsatát A sárospataki járás kis községe, Zalkod az idén ismét dicsőséget szerzett megyénknek: szombaton délután 4 órára az egész országban elsőnek befejezték a cséplést, teljesítették egész évi kenyér- és takarmánygabonabeadásukat. valamint a község szabadfelvásárlási tervét. Amint már az elmúlt napokban hirt adtunk róla, Zalkod dolgozó parasztjai az aratás kezdetekor megígérték, hogy szombatra teljes egészében befejezik a kenyércsatát, fipp úgy, mint az elmúlt öt évben, minden alkalommal. — a zalkodiak most is betartották adott szavukat. A közös erővel végzett gyors behordással biztosították a községben dolgozó cséplőgépek folyamatos munkáját. A legjobb eredményt Sajószegi György cséplő munkacsapata crte el. A nagyrészt zalkodi fiatalokból álló brigád megérdemelte a községi tanács jutalmát, a vasárnapi arató- iinnepen átadott hordó sört. A cséplőgép alóli beadásra a zalkodi kommunisták és tanácstagok példamutatása, állandó népnevelő munkája buzdította a község dolgozó parasztjait. Egyetlen olyan gazda sem akadt, aki az első gabonát ne vitte volna azonnal a begyiijtöhelyre. De nemcsak kötelezettségüket teljesítették' a zalkodiak, hanem azon túlmenően is nagymennyiségű szabad gabonát adtak a hazának. A község 150 mázsás szabad fel vásárlási tervét 250 mázsára teljesítette. Kristóf János 2 holdas gazda például 50 kilóval. Kozma János egy mázsával. Lipic János 2 mázsával, Hadmezei Béla másfél mázsával. Bus József egy mázsával teljesítette túl kenyérgabonából szabadbeadási előirányzatát. A zalkodiak a kenyércsatában aratott győzelmüket vasárnap vidám aratási kultúrműsorral és bállal ünnepelték meg. Borsod dolgozó parasztjai! Kövessétek a zalkodiak példáját! MONOKON Amióta a monoki Kossuth tsz-be*» Kartalin Lajosné és Szilágyi bajos átvették a szarvasmarhák gondozd« sát, állandóan javul az állatán®* mány. Júniusban 8 fejőstehéntől 2620 liter tejet fejtek. így a napi fejé» átlag 10.5 literre emelkedett. MEZOCSÁTON Ünnepi falugyűlésen új tsz alakult Kenéztőn A csati gépállomás kovácsműhelyében azon iparkodnak, hogy a gépek jók legyenek, zavartalanul dolgozzanak. Képünkön: Nádai Ferenc és Szabó Ferenc elvtársak egy újításon dolgoznak. A mezőcsáti járás ot termelőszövetkezete már 11 va«on kenyérgabonát adott el szabadáron az államnak A mezőcsáti járás községeiben a csépléssel egyidőben megkezdődött az állami kötelezettség teljesítése is. A járás valamennyi községének dolgozó parasztjai vállalták, hogy kenyér- és takarmánygabona beadási előírásukat cséplőgép alól teljesítik. A járás termelőszövetkezetei már a cséplés első napjaiban — beadási kötelezettségükön felül — nagy- mennyiségű kenyérgabonát adtak el szabadpiaci áron az államnak. A járás öt nagyobb termelőszövetkezete az elmúlt napokban már 11 vagon szabad kenyérgabonát szállított be az állami raktárakba. Az ároktői Vörös Csillag tsz 4. a mezőcsáti Szabadság tsz 3. a hejőpapi Petőfi tsz. 2. a tiszatarjáni Alkotmány tsz és a tiszabábolnad Rákóczi tsz. 1—1 vagon kenyérgabonát adott be szabadpiaci áron. A járás területén sok egyéni gazda teljesítette már túl szabadbeadási előirányzatát. Mezőcsáton Csátka István 961 kiló búzát. ifj. Kovács József 228 kiló búzát és 100 kiló rozsot, Dámfi Lajos 680 kiló búzát, Ny. Tóth János 500 kiló búzát és 270 kiló rozsot, Nemeth István 3 holdas egyéni gazda pedig 460 kiló búzát adott el szabadpiaci áron az államnak. He.iőszalontán özv Dudás Ferencné 1078 kiló búzát. Pincés' Péterné pedig 381 kiló búzát adott ei beadási kötelezettségén felül az államnak. Valamennyien nagyon meg voltak elégedve a szabadpiaci őrrel Akik nem tartottak igényt a k^-j-ozményekre, azok a búzáért 280. a rozsért 260 forintot kaptak má- zsánkint. Még jobban járnak azok a gazdák, akik igényt tartanak a kedvezményekre, mert így számításaik szerint egv mázsa búzáért 300, egy mázsa rozsért pedig 280 forintot kapnak. Szombaton este Kenéztőn nz egész falu ünneplőbe öltözött. Öregek és fiatalok, lányok és asszon nyok tizes-huszas csoportokban mentek a községi kulturházbe, ahol aznap este tartották meg az új termelőszövetkezet alakuló gyűlését. n* Este nyolc órakor már zsúfolásig megtelt a kulturház — körülbelül hatszáz ember szorongott a helyiségben, várta a gyűlés kezdetét; Készt vett ezen Mihályfi Ernő elv- társ népművelési miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának titkára, a járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának több tagja is. A lelkes hangulatú gyűlésen Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Felszólalt Vakles elvtárs, a ján rási pártbizottság első titkára w. Ezután 35 új belépő kimondta tt termelőszövetkezet megalakulását. A termelőszövetkezetnek az' Vj Elet nevet adták. Megválasztották, a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot is. A belépők között van Karakó Lajos 14 holdas és Béréi Gábor 8 holdas középparaszt. A falugyűlés után a községi tanács, a helybeli Dózsa termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet vacsorán látta vendégül az új termelőszövetkezet tagjait és a gyűlés valamennyi résztvevőjét. Vacsora után a sárospataki járási kulturcsoport színvonalas műsorral szórakoztatta a község dolgozóit. DA MOCON rjak Béla elvtái néhány napi).. ezelőtt Is/ szervezem gyűlést tartott Dámócon. Képünkön a dámóci asszonyok figyelmesen hallgatják az előadást * nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. (Kisgyörgy Pál felvételei.) e nemes küzdelemben új, nagyszerű sikereket aratnak. Rá. kell azonban mutatni, hogy a nemzetközi feszültség további enyhülését illetően sok rosszakaróm ember, a béke sok ellensége és a ,,hidegháború“ számos híve igyekszik borúlátást elhinteni a nyugati országokban s ki akarják rekeszteni Genf friss szellőjét. Egyes nyugati körök például a német kérdéssel szeretnék fékezn5 az európai biztonság szavatolását Akinek kedves a béke és biz tonság. annak a jövőben is éberen kell ügyelnie a béke ellenségeinek r'«-( erjedéseire A béke ügye diadalt arat, ha vaAa. mennyi nép végig kitart mellette. (Megjelent, a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legutóbbi, szamában.)
