Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

Szerda, 1855. Július 13. r ÉSZAEMAGYARORSZÁO 3 Párt élet ______ A pártszervezet és a tanács kapcsolata Mádon A mádi határ már rég volt olyan szép, mint az idén. A szőlő « jelek szerint — annak ellenére, hogy a tavaszi időjárás kedvezőtlen volt —, jó termést ígér. A növényápolási munkák, minősége jobb, mint az előző években. A dolgozó parasztos a burgonyát máz- kétszer töltögették, a kukoricát harmadszor kapálják, míg tavaly sokan csak kétszer, végi' csak egyszer kapálták meg. Hogy a község évekkel ezelőtt miért produ­kált kisebb eredményeket, mint ma, erre a gyakorlat már megadta a vá­laszt. A község pártirányitása sok­kal jobb, mint azelőtt. Akkor a pártszervezetnek a tanáccsal alig volt kapcsolata, ennélfogva gyen­gébb volt a pártirányítás. Ebből vi­szont az 'következett, hogy a tanács rom tudott megbirkózni a feladatok­kal, akadozott a begyűjtés, sőt ké­sőbb Mád lett az'utolsó a szerencsi járás begyűjtési versenyében. Ilyen körülmények között kezdte el a munkát a tavasszal megválasz­tott községi párt-végrehaj-tóbizatt- ság. A pártbizottság azonnal kidol­gozott egy negyedéves tervet. A terv egyik legfontosabb része ez volt: nö­velni a pártszervezet befolyását a tanácsban és helyreállítani az ál­lampolgári fegyelmet. A pártszervezet mindjárt beszá­moltatta a tanácselnököt a begyűj- thelyzetéről. Azelőtt ilyesmi csak r^kán történt meg. Kiderült, hogy a 4r> tanácstag zöme is adósa az állam- ro.k, sőt mi több: a párttagok közül i" harmincán hátralékosak. A párt- V' •'rehajtóbizottság ezért az intézke­djek egész sorát dolgozta ki a be­gyűjtés megjavítására. A párt és » t" rács aktíváiból közös népnevelő jlektivát alakítottak, s azok ellá- *-"'attak a hátralékos gazdákhoz. A t-rácsnak azt javasolta a pártbizott- r5g, hogy a végrehajtóbizottsági tá­rók keressék fel a tanácstagokat. A V’gyűjtési állandóbizottságot és a hr gyűjtési apparátust is mozgósítot­ták a személyes agitációra. A párt­bizottság javaslatára a tanácselnök gyűlést tartott a legkiválóbb gazd ik számára. A tömegszervezetek is ve­zetőségi üléseket tartottak. A nép- frontbizottság elnöke például a néo- frontbizottsági tagoktól kérte szá­mon az állampolgári kötelezettség teljesítését. így cselekedett az MNDSZ és a Békebizottság is. Az élenjáró dolgozó parasztokat a hai- goshíradóban népszerűsítették és bírálták azokat, akik utolsók a be­adásban. A párt-végrehajtóbizottsáfí és a tanács jó kapcsolatának most már az az eredménye, hogy jóval kevesebb a hátralékos. Rácz Kál­mán 15 holdas dolgozó parasztot például tavaly még el kellett szá­moltatni. Most már egész évi sertés-, vágómarha-, baromfi-, tej-, tojásbe­adását teljesítette. Két évig csak­nem mindig a legutolsó helyen volt Mád. Ma pedig a második, vagy a harmadik helyet foglalja el a sze­rencsi járás begyűjtési versenyében. Az egyik tanulság ez volt: a párt­végrehajtóbizottságnak szükséges és hasznos volt a tanáccsal a kapcso­latot megjavítani, kézbe venni a be­gyűjtést. Másik tanulság: a kommu­nisták példamutatása nélkül a pár- tonkívüliek sem törekednek az ál­lampolgári fegyelem betartására. Mádon pedig ez hiányzott. (30 hát­ralékos párttag, s a tanácstagok íö- me is adós volt). A mádi pártszer­vezet módszere — bármennyire ;s nem új ez a módszer —■ mindeneset­re tanulságos kell, hogy legyen más falusi pártszervezeteknek is, ahol akadozik a begyűjtés. A pártirányitás azért is ér­vényesül Mádon, mert a párt-vég- rehajtóbizottság minden héten be­számoltatja Hajdú Pál elvtárs ta­nácselnököt. A tanácselnök egyéb­ként tagja a párt-végrehajtóbizott­ságnak, s így a pártszervezet kap­csolata a tanáccsal jobb, mint az­előtt. A pártszervezet felismerte, hogy a párthatározatok ellenőrzésé­nek, valamint annak, hogy a párt- szervezet nem a tanács megkerülé­sével, hanem éppen ellenkezőleg, a tanácsban dolgozó kommunisták se­gítségével vezessen — óriást jelen­tősége van! És mivel a tanacsolnÖK tagja a párt-végrehajtóbizottságnak is, így azok a határozatok, amelye­ket a pártvégrehajtóblzottság hoz, eljutnak a tanácsban dolgozó kom­munistákhoz is. (Persze a határoza­toknak egyébként is el kell jutniok a tanácshoz!) A párt-végrehejtóbizottság az ara­tásra feladattervet készített és az aratásra való felkészülésről már he­tekkel ezelőtt beszámoltatta a ta­nácselnököt. A pártszervezet és a tanács így közösen dolgozva, sok- mindenre képes. Ezt a jó kapcsola­tot tovább mélyítik, mert tudjáK, hogy a faluban az elkövetkezendő időkben bonyolult feladatot kell •megoldaniuk. Ott van a négy terme- lőcsoport, azokat kell erőteljesen fejleszteni, s az egyénileg dolgozó parasztokat a kollektív gazdaság út­jára vezetni. Az őszön többen be is lépnek a csoportba az egyéniek kör zül. Révész Károlv 8 holdas dolgozó paraszt már érdeklődött a tsz iránt, s a napokban egy minta-alapsza­bályzatot kért a tanácselnöktől. Te­leki János egyénileg dolgozó pa­raszt is érdeklődik, figyelemmel ki­séri n tsz munkáiét. Demeter István és id. Hajdú Pál i* elhatározta, hogy az őszöm belépnek a csoportba. Id. Kardos Sándor, az egyik I. tí­pusú tsz tagja azt javasolta, hogy alakuljanak át III-as típusúvá. A begyűjtésben, a növény­ápolási munkában, az aratásra va­ló felkészülésben az idén komoly ja­vulás tapasztalható Mádon. Remél­jük, hogy a tsz-ek fejlesztésében és gyarapításában is komoly eredmé­nyeket érnek el a mádi kommunis­ták. A pártszervezet és a tanács jó kapcsolata lehetővé teszi ezt. Kgy. Az ózdi martinászok a szovjet munkamódszerek alkalmazásával készülnek a II. félévi terv teljesítésére alkalmazására. Ha az ózdi olvasztá­rok hasznosítják a szovjet tapaszta­latokat, ez nemcsak a kemencék tar­tósságában, de a termelés emelke­désében is meg fog mutatkozni. Amoezov elvtárs, aki ezelőtt három évvel járt Özdon, azt mondotta: ha az olvasztár szereti kemencéjét, tisz­tában van a kemencerészek karban­tartásával, nemcsak a mennyiségi tervét tudja teljesíteni, de kiváló minőségű acélt is tud csapolni. Az ózdi martinászok megfogadták, hogy a második félévben fokozott gondot fordítanak a szovjet munka- módszerek alkalmazására és minden lehetőséget megragadnak a kemen­cék tartósságának növelésére. Ez az­zal az eredménnyel jár, hogy* egyre jobban csökken a martinacédmű ön­Í költsége is. BAKOS JANOS Az aratással és csépléssel kapcsolatos szabálysértések büntetése Az árvízvédelmi kormánytiztosságkörleméoye nek nem adja át, a gabonát a kom­bájntól szállítójegy nélkül szállítja el, az a termelőszövetkezeti elnök, aki nem gondoskodik a kombájnszé- rün tárolt gabona éjjeli őrzéséről, to­vábbá a termelőszövetkezet által ki­jelölt az a szállítási felelős, aki nem látja el a gabonának a kombájn- szérűre történő szállításával, vala­mint az elcsépelt gabona nyilvántar­tásba vételével kapcsolatos, jogsza­bályban megállapított kötelezettsé­geit. Az eljárás a járási tanács végre­hajtóbizottsága igazgatási osztályá­nak hatáskörébe tartozik. (MTI) Az ózdi martinászok az év máso­dik felében is túl akarják teljesfte- ri tervüket. Ennek érdekében a mar­tin műszaki vezetői sokrétű, alapo­san kidolgozott műszaki intézkedési tervet készítettek, amely a szovjet munkamódszerek fokozott alkalma­zását írja elő. Az olvasztárok különösen a ke­mencék karbantartásának, a ke­mencefenék tartósságának növelé­sével akarnak sikereket elérni. A műszaki intézkedési terv nyomán, a II. félév első napjaiban Rónai György, a martin fiatal üzemmérnö­ke, — aki több hónapot töltött a Szovjetunióban — előadást tartott tapasztalatairól, részletesen is­mertette a szovjet olvasztárok mun­káját, a kemencék karbantartásának és a kemencefenék tartósságának feltételeit. A fenék a kemence egyik legjob­ban igénybevett része. Ki nem elé­gítő tartóssága gátolja a kemence üzemmenetét, csökkenti a termelé­kenységet, a kemence dolgozóitól igen nehéz fizikai munkát követel, súlyos balesetek okozója lehet, emel­lett jelentékenyen több javítóanya­got igényel. A szovjet martinüzemekben igen nagy gondot fordítanak az új kemencesorok építésére és grafikonszerinti karbantartására. A Szovjetunióban beégetéssel készí­tik a kemencefeneket, amelynek tartóssága meghaladja a 6—8 évet is. E2: nemcsak a gondos fenéképí- tésnek tulajdonítható, hanem annak a tervszerű karbantartási munkának is, amellyel a kemencéket az egyes adagok között ápolják és hogy gra­fikon szerint 7—10 naponkint vég­zik a javítást. Az adagok közötti ja­vítás már 15 perccel a csapolás előtt kezdődik, amikor a tűzhidat kézi erővel dobálják meg. A javítás fő r !*ze akkor kezdődik, amikor az acél folyni kezd a kemencéből, a fürdő­szint süllyed és a hátsó fal fokoza­tosan láthatóvá válik. A javítás al­vég zése ilyenkor két szempontból is előnyös. Először azért, mert a felme­legedett és folyékony salaküledékes kemence hátsó falára szórt javító­anyag jól odatapad, másodszor pe­dig azért, mert a javítás időtartama lényegesen megrövidül, így a kemen­cetér és a kamra-rácsok kevésbé h ülnek le. A Szovjetunióban a kemence al­ján keletkezett gödrökből a salakot levegőnyomással fúvatják ki. Özdon ez a módszer egyre elterjedtebbé vá­lik. Az ózdi olvasztároknak azon­ban nagyobb gondot kell fordítani a fenékt’ócsék kifúvatására, mert ha ezt rendszertelenül végzik, könnyen súlyos károkat okozhatnak ve!e. Olyankor, amikor a kemencefenéit- ben kútszerű, mély gödör képződig az abban összegyűlt acélt oxigénn»' elégetik, majd légnyomással kifhí­vatják. A tökéletes kiszárítás cél- iából egy-két lapát javítóanyagot dobnak a gödörbe, majd a salakkal összekeveredett anyagot újrafúva- tással eltávolítják. így elérik, hogy a gödör teljesen száraz, minden salaktól és acéltól mentes lesz és javítása teljesen biztonságos. Az ózdi martinban bőven van le­hetőség a szovjet munkamódszerok A Minisztertanács rendeletben ál­lapította meg az aratás és cséplés során elkövetett szabálysértések bün­tetését. Eszerint — feltéve, hogy a cselekmény bűntettet nem képez — ezer forintig terjedhető pénzbírság­gal sújtható az, aki a megengedhető szemveszteségnél nagyobbat idéz elő, a gabonát engedély nélkül kézierő­vel, nyomtatással, vagy kalákában csepeli, a nedves gabona cséplésének tilalmát nem tartja meg, vagy üsz­kös gabonát üszökmentes gabonával együtt csépel. A szabálysértés miatt - büntetendő az is, aki a cséplés előtt beadási könyvét a cséplőgép felelős vezetőjé­Ä Duna vizgyüjtő területén az el­múlt két nap alatt csak jelentéktelen csapadék hullott. Ennek megfelelően a Duna vízállása Bécsig általában apadó. Az árhullám Bécsnél kedden 710 centiméter körüli értékkel tető­zik, s szerdára már kisebb apadást várnak. A Bécs alatti Duna-szakasz még végig árad. A Budapest feletti szaka­szokon a hullámtereket a víz általá­ban már elborította: A tetőzések kö­rülbelül a hétfői jelentésben közölt napokon és magassági értékkel vár­hatók. Mohácsnál az árhullám legma­gasabb szintje — előreláthatólag július 18-án lesz, 780 centiméter. A Tisza Tokaj térségében tetőzik, a folyó alacsonyabb hullámterei át­menetileg itt is víz alá kerülnek. A szombat, vasárnapi esőzések miatt a Dunántúlon megáradt kisebb vízfolyások és patakok melletti te­rületekről a víz legnagyobb részben már levonult; Több figyelmet a kollektív szerződések teljesítésére A SZOCIALISTA kollektív szer. ződés mozgósító és szervező erő a dolgozók, a szakszervezet és a gaz­dasági szervek kezében. A kollek­tív szerződés okmány, törvényere­jű megállapodás a vállalat igazga­tója és a dolgozók érdekképvise­leti szerve, az üzemi, illetve szak- szervezeti bizottság között. A kol­lektív szerződés biztosítja a terv­feladatok sikeres túlteljesítését, a munka termelékenységének emelá. sét, növeli az üzemvezetőség és a szakszervezeti szervek felelőssé­gét. A szakszervezetek megyei taná­csa júniusban ellenőrizte a somsá- lyl és farkaslyuki bányaüzemek­ben a kollektív szerződések végre­hajtását, a termelés, a munkafe­gyelem és a munkavédelem hely­zetét. A szakszervizetek megyei tanácsa megállapította: mindkét üzemben értek el eredményeket a kollektív szerződés végrehajtásá­ban. Ez elsősorban a termelés emelkedésében mutatkozik meg. Somsály június hónapban 102. Far' kaslyuk 100 2 százalékra teljesí­tette tervét. Mindkét, bányaüzem­ben javult a munkafegyelem, ke­vesebb lett a hiányzó, csökkent a táppénzes és beteglapon lévők szá­ma. A farkaslyuki bányaüzem vezetői a kollektív szerződésben vállalták: a szállító és légvágatokat moll. illetve korszerű beton, vagy tégla- falazattal átépítik, hogy a szállí­tásban és a levegőellátásban ne legyen fennakadás. Kötelezettsé­gük megvalósításához időben hoz­zá is fogtak. Vállalták azt is, hogy elegendő üres csillét biztosítanak a dolgozóknak. Az új csillék már megérkeztek. Somsályon arra köte­lezték magukat a vezetők, hogy állandó frontfejtést csapatokat szerveznek. Ennek eredményeként olyan brigádjuk van, mint Stricz Károly 30 fős DlSZ-brlgódja, amely állandóan 120—130 százalé­kos tervteljesítéssel dolgozik. Som- sályon egy 9 fős brigád kapta meg e szakma kiváló dolgozója jel­vényt és a vele járó félhavi fize­tést kitevő jutalmat. Nem feled­keztek meg egyik bányaüzemben sem a dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavításáról, a munka­helyek biztonságosabbá tételéről sem. Farkaslyukba már megérkez­tek a légvezető csövek, a külön­böző villamossági óvófelszerelések, csillefogók és vizeshordók. Rend­szeresen havonkint megtartják mindkét bányaüzemben a bizton­sági szemléket, ellenőrzik a villa­mossági berendezések védőfelszere­léseit. EZEK AZ EREDMÉNYEK azon* ban sajnos nem a rendszeres ellen­őrzésnek köszönhetők. Ennek bizo­nyítéka, hogy ellenőrzésünk ideién Somsályon a kollektív szerződés még ki se volt nyomtatva. Farkas­lyukon azon vitatkoztak, hogy pénzért, vagy ingyen adják a dol­gozóknak a kollektív szerződés nyomtatványát így a két bányaüzem üzemi bizottsága nem valósította meg a SZOT 1952. júliusi határo­zatát, amely ismételten felhívta a szakszervezetek figyelmét a kol­lektív szerződések végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Nem biztosítot­ták az alulról jövő ellenőrzést. Aa üb. elnök elvtársak nem a kollek­tív szerződésre építették fel mun­katervüket. Somsályon például Oroszt igazgató elvtársnak az író­asztalába becsukva találtuk a kol­lektív szerződést. Farkaslyukon el­lenőrzésünk előtt alig egv két nap­pal kapta kézhez a üb. elnök a kollektív szerződés egy példányát. Ezekután nem lehet csodálkozni, hogy vannak olyan vállalások az üb. és a vállalatvezető elvtársak részéről, amelyek megvalósításá­hoz még hozzá sem fogtak, vagy ha igen, határidőre akkor sem tud­ják azt teljesíteni. Somsályon pél­dául vállalták a millszekundos rob­bantás bevezetését. A határidő jú­nius 30 volt. Amikor kint vol­tunk ellenőrzésen, még semmit nem tettek a vállalás teljesítésére. Som­sályon habáy a biztonsági szemlé­ket havonkint megtartiák, g taoasz tal-t hiányosságokat nem igyekez­nek kiküszöbölni. Az áprilisi bá­nyajáráskor felvett jegyzőkönyv­ből hét pontot nem hajtottak vég­re, illetve a tapasztalt hiányosságé- kát nem pótolták. FARKASLYUKON az üzemi bi­zottság elnöke vállalta, hogy jú­nius 20-ig munkavédelmi kiállítást szervez, ezt azonban a dolgozók megkérdezése és jóváhagyása nél­kül- elhalasztották. Hiányosság az Is, hogy sem a két üzem vezetői, sem az üzemi bizottságok nem gondolnak arra, hogy a határidő be nem tartásakor a módo6Ítá»i javas la'ot meg kellene beszélni a dolgozókká!, fel kellene küldeni jó­váhagyásra a szakszervezeti köz­ponthoz, illetve a minisztérium­hoz. Ezekért a hibákért felelősség terheli mind a szakszervezet er, mind a gazdasági vezetés felsőbb szerveit, mert sem a tröszt, sem a szakszervezeti tröszt-bizottság, sem a bányászközpont, sőt még a mi­nisztérium 6em fordított kellő gon- dot a kollektív szerződések végre­hajtásának ellenőrzésére. Márpe­dig a kollektív szerződések végre­hajtásának ellenőrzése rendszeres kel! legyen és nem alkalomszerű. Ne várjanak a felsőbb szervek ar­ra. hogy negyedévenkint úgy is be kell számolni a kollektív szerződés végrehajtásáról, a kollektív szerző­dést kötő feleknek. A rendszeres ellenőrzés felderíti, hogy kik nem tartják be szavukat, kikben nincs kellő felelősségérzet. A SZOT el­nökségének 1951. augusztus 21-i határozata a következőkben álla­pítja meg a kollektív szerződés el­lenőrzésének fontosságát: „Az üzemi kollektív szerződés végrehajtását, amely a szakszerve­zeti szervek sokoldalú munkájának az alapja, az üzemi bizottságok minden egyes tagjának, de a terü­leti bizottságoknak és szakszerve­zeteknek is központi feladatként kell tekinteni. A SZOT elnöksége ezért valamennyi szakszervezeti szerv kötelességévé teszi a kollek­tív szerződés végrehajtásának rendszeres és állandó ellenőrzését." Az 1855. évj üzemi kollektív szer­ződések végrehajtása érdekében a szakszervezetek megyei tanácsának ülése felhívta valamennyi területi bizottság figyelmét, hogy haladék, talanul vizsgálja felül az üzemi kollektív szerződések határidő« pontjainak teljesítését és tegye meg a szükséges intézkedéseket a kétoldalú szerződés minden részle­tében való teljesítésére. Az éves vállalások időbeni teljesítésének és túlteljesítésének csvik alapvető feltétele a kellet"" szerződésben foglaltak tiszteletben tartása, idő­beni megvalósítása. MINDEZEK elősegítésére először a területi bizottságok a felülvizs­gált kollektív szerződések tapasz­talatait a TB vagy üb. kibővített ülésén tárgyalják meg, számoltas­sák be a felelősöket az eddigi ha­táridők teljesítéséről. Az ellenőr­zés tapasztalataihoz dolgozzák fel Somogyi László: „A kollektív szer­ződés teljesítésének ellenőrzése” c, könyvét, valamint a Szabad Nép 1955. június 27-i cikkét. Készítse­nek közös intézkedési tervet a hi­bák felszámolására és a kollektív szerződésben tett vállalások terv­szerű, egyenletes teljesítésére. A . területi bizottságok segítsék az üzemi bizottságokat állandó, egyenletes ellenőrzéseikkel. Ezeket a kollektív szerződés fejezeteivel kapcsolják össze. Ügyeljenek arra, hogy az üzemi bizottságok munka- terveiket a kollektív szerződésekre építsék, A TB-ék segítsék az üze­mi bizottságokat a kollektív szer­ződés ismertetésében, mert ezt na­gyon elhanyagolták. Állítsanak fel a műhelyekben határidős táblá­kat, amelyekre rávezetik a határ­idős feladatokat és az azok meg­valósításáért felelősök nevét. Fel kell tüntetni a táblán azt is. hogy melyik vállalást mikor fogják vég­rehajtani. Szervezzenek élenjáró dolgozókból, szakszervezeti aktí­vákból és műszaki vezetőkből tár­sadalmi brigádokat a kollektív szerződés végrehajtásának felül­vizsgálására. A társadalmi brigá­dok tapasztalatairól számoljanak be a termelési értekezleten, vagy a kollektív szerződés negyedéves beszámolóin. Az üzemi bizottságok követeljék, hogv az Igazgatók és műszaki vezetők a műszaki kon­ferenciákon számoljanak be a szer­ződés teljesítéséről, A kollektív szerződés fontos eszköz arra, hogy a dolgozókat bevonjuk a termelés vezetésébe. HA AZT AKARJUK, hogy a kollektív szerződések az említett követelményeknek megfeleljenek, tartalmazniok kell azokat a leg­fontosabb feladatokat, amelyek döntő tényezői a terv teljesítésé­nek és a dolgozókról viló közvet­len gondoskodásnak. A kollektív szerződést teljes egészében valóra kell váltani, mert csak így tölthe­ti be fontos szerepét. SZAKSZERVEZETEK BORSOD-AB AU J-ZEMPLÍN MEGYEI TANÁCSA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom