Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-02 / 128. szám

o

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök, 1955. június 2.

A lyukói bányaüzem dolgozói meg akarják tartani az éliizem kitüntetést

Fz év I. negyedében a lyukói •Lj bányaüzem dolgozói elnyerték a büszke „élüzem“ címet, II. Negyedévben felmutatott gyenge teljesítésük azonban veszélyezteti a kitüntetés megtartását. A bányaüzem dolgozói sem áprilisban, sem májusban nem dicsekedhetnek jó eredményekkel.

Legutóbb az üzem pártszervezete a tervek túlteljesítése érdekében aktiva-értekezletet hivott össze, amelyen a dolgozók feltárták a termelést gátló hibákat, hiányosságokat, s megjelölték a feladatokat.

Az aktiva-értekezlet a legsúlyosabb hibának a munkafegyelem lazaságát állapította meg. Az igazolatlan mulasztók miatt' áprilisban és májusban 492 műszak esett ki a termelésből, ezért mintegy 337.5 tonna szénnel termeltek kevesebbet. A bányaüzemnél az utóbbi két hónapban nagyon elharapódzott az úgynevezett „tavaszi betegség“ és a munkásvándorlás. Nem megfelelő a bányában a dolgozókkal való foglalkozás. A fiatal vájárok szeretnék, ha az üzem vezetői elbeszélgetnének velük, ha tőlük is megkérdeznék, miért nem tudják tervüket teljesíteni? Kifogásolták a dolgozók azt is, hogy nem kapnak igényesebb munkát kívánó beosztást, mely növelné felelősségérzetüket. A munkaidőt sem használják ki megfelelően a lyukói bányaüzemben. Hiába vannak az üzem területén már egy órával a műszakkezdés előtt, ha a kav- bidkiosztás, a leszállás és a felolvasás egy, sőt másfélórát is elvesz a munkaidőből. Nagyon akadályozza a szénfalnál dolgozók munkáját az is, hogy maguknak kell a frontra szállítani a fát. Élesen kifogásolták, hogy a fejtésen a 6 munkanapból sokszor 2—3 napot javítással, fenntartással kell eltölteni. Természetes így csökken a termelés és csökken a fizetés is. Hiba van a versenyszervezéss.:l is a bányaüzemben. Ez legtöbbször csak kampányszerű, s nem fordítanak gondot az eredmények értékelésére sem.

M indezeknek a hiányosságoknak az oka egyrészt az is, hogy gyenge a politikai munka, a pártszervezet nem lép fel keményen az ellenséges megnyilvánulások ellen.

Az aktivaértekezlet résztvevői elhatározták, hogy az igazolatlan mű- Rzakmulasztást a legkisebbre csökkentik. A lógósokat az üzem becsű-» letes dolgozói kiközösítik soraik közül. A „tavaszi betegség“ megszüntetésére a szakszervezet üzemi bizottsága beteglátogatásokat szervez. A munkásvándorlás megakadályozására, az új dolgozókkal igyekeznek--------- —1» ------------------megszerettetni a bányát. Az aktivaértekezlet megállapította, hogy a párt- és a szakszervezet vezetőinek többet kell foglalkozni a dolgozókkal. Keményen bírálják meg a rosz- szul dolgozókat, dicsérjék azokat, akik állandóan teljesítik tervüket. Rá kell szoktatni a bányászokat, hogy munkahelyük és környékét napról-napra tartsák rendben, mert csak így termelhetnek zavartalanul. A minőség és a technológiai fegyelem megjavítására a munkaátvevők szigorúan követeljék meg a minőséget, az anyagtakarékosságot, a vágatok irányban való kihajtását, az anyagok időben és megfelelő méretben való szállítását. Induljon mozgalom a munkahelyek állandó rendbentartására. A veraenymozga- lom kiszélesítése céljából a beosztásokat a jövőben úgy kell megcsinálni, hogy az egy munkahelyen dolgozó három műszak közül legalább az egyik helyen legyen kommunista, aki a versenyt kezdeményezi.

Pa a lyukói bányaüzem kom- munistái, pártonkívüli dolgozói mindezeket a feladatokat megoldják, teljesíteni tudják tervüket, eleget tudnak tenni felajánlásuknak, hüszkén csilloghat továbbra is üzemük homlokán az élüzem csillag.

RADÖCZY FERENC

ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1955----------- ----------------- ---------"L

Palotai Boris: Ünnepi vacsora

AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEI

Á bátor és újszerű kezdeményezés izgalma hódítja meg az olvasót Palotai Boris új kisregényének olvasása közben: az írónő bátran nekivág a témának, s egy szellemes írói ötletre felépített, fordulatos, pergő történetben mondja ki életünknek azt a nagy igazságát, hogy a fel- szabadulás óta végibement nagy társadalmi átalakulás a „legártatlanabb" hétköznapi pillanatokban is csontig ható valóság, mert nyílt színvallásra kényszerít. így a legváratlanabb pillanatokban, az „ünnepi vacsora“ fehér asztal mellett, — a Kossutih-díját ünneplő Varsa mérnök eleiében is.

Varsa mérnök, a szegény tanító fia, aiki egy gazdag kereskedőlányt vett feleségül, házasságával bonyolult, kínos rokoni helyzetet teremtett maga körül. A két rokonság: Varsa szegény rokonai, —• egyik öcs- cse szegény gimnáziumi tanár, három gyerekkel, a másik pedig munkás — és az» asszony gazdag „úri" rokonsága — ,a volt földbirtokos Berci bácsiék és Lázárék, akik a munkásmozgalomban mártírhalált balt fiúk mártirglóriájával a fejükön ápolnak maguk körül jól jövedelmező legendát, holott a felszabadulás előtt „megtévelyedeitt" gyermeküket kitagadták — hallani sem akarnak egymásról. A két rokonság közti szakadékot a fáradt és csak a munkájával törődő Varsa nem tudja áthidalni, ezért a kényelmesebb

megoldást választja: az asszony „szelíd" zsarnokságának engedelmeskedve kezdi elhanyagolni testvéreit, egyre ritkábban találkozik velük. A testvérek tehát elhidegül- nek egymástól, a mérnök pedig feleségétől és gyermekétől is mindjobban eltávolodik. Mikor Kossuth- díjjal tüntetik ki, hirtelen elhatározza, hogy „ünnepi vacsorát" rendez és a jutalomdíjat szétosztja testvérei között.

Ilyen előzményeik után foglal helyet az asztalnál a két rokonság, s ennek a kínos és feszült légkörű vacsorának a történetét mondja el Palotai Boris. Az asszony világa teljesen lelepleződik, Varsa testvérei nem fogadják el a pénzt, hanem ők ajándékozzák meg a mérnököt. A mérnök választásra kényszerül felesége családja és testvérei között. Ez a választás jelképes erejű: két világ, két életforma, két gondolkodás- mód közül kell választania s Varsa mérnök szakítván feleségével, illetőleg annak a letűnő osztálynak gondolkodás-, élet- és izlésformájá- val, melyhez felesége tartozik, testvéreit, a dolgozók* világát választja.

A történelmi materializmus

Szerkesztette: F. V. Konsztantyinov, (Szóikra).

Ez a könyv „A történelmi materializmus" című 1952-ben kézirat gyanánt megjelent mű második, átdolgozott kiadása. Az új kiadás lényegesen különbözik mind szerkezeti, mind pedig tartalmi szempontból a régitől.

,,A történelmi materializmus" című könyvet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének szerzői munkaközössége írta. A tankönyv magáiban foglalja a társadalomról szóló marxi-lenini tanítás kérdése,inek rendszeres kifejtését és az egyes kérdéseket a jelenkori társadalmi-gazdasági problémákkal szoros kapcsolatban tárgyalja. A mű szerzői figyelembe vették azokat

a tapasztalatokat, amelyeket a szocializmus és a kommunizmus építésének gyakorlata nyújt. A könyv bebizonyítja a szovjet szocialista társadalmi és áilamrend fölényét a kapitalista renddel szemben, feltárja a burzsoá társadalmi rendszer rothadtságát, leleplezi a reakciós burzsoáziát és ideológiát, úgyszintén a jobboldali szocialista ideológiát,

A. mű összegezi Marx, Engels Lenin és Sztálin tanításait a törté nelmi materializmusról.

Komoly segítséget nyújt szá munkra ez a könyv, hiszen erről , témáról ilyen, átfogó és alapos mun ka nem jelent még meg hazánkbar

Lelkes versengés az építőipari fiatalok között

A borsodmegyei állami építőipali vállalat építkezésein mintegy 100 gyakorló szakmunkás — nemrég vizsgázott kőműves- és ácstanuló dolgozik, akik szép munkasíkexen- kel készülnek a DISZ II. kongresszusára. Miskolcon a Malinovszkj úti bérház építkezésén dolgozik Sarkadi Mihály gyakorló szakmunkás brigádja. Homlokzati vakolást végeznek. Kiváló minőségi munka mellett tervüket is rendszeresen túlteljesítik. Legutóbb is 108 százalékos eredményt értek el. Ugyanitt Simon Márton brigádja 192, Csorba Imre brigádja pedig 144 százalékot teljesít. A két brigád tagjai alig egykét éve szakmunkások, de már becsülettel megállják helyüket az idősebb építőipari dolgozók mellett.

A vállalat vezetősége elhatározta, Üogy a DISZ II. kongresszus tiszteletére folyó versenyben legjobb eredményt elérő ifjúsági brigádot vándorzászlóval és 1.000 forinttal jutalmazza.

Akiket megdicsér az ózdiak harci röplapja

Az Özdi Kohászati Üzemek DISZ- bizottsága harci röplapot adott ki, amelyen bemutatja, hogyan készül az üzem ifjúsága a DISZ II. kongresszusára. Császár Sándor DISZ- brigádja a finomhengermű gyors- és drótsorán május első 20 napjában vállalásán felül 63 tonna jóminőségű hengerelt árut termelt és 11.520 forintot takarított meg a selejt csökkentésével. Toldi József DISZ-brigádja a durvahengermű lemezsorán május 1-től 20-ig esedékes vállalásán felül 255 tonna hengereltárut adott s a selejt csökkentésével 2350 forintot takarított meg népgazdaságunknak. Benedek János ifjúmunkás a vas- és acélöntődében május 26-án 204, Bodnár János esztergályos pedig 166 százalékos eredményt ért el.

A DISZ-bizottság harci röplapja felhívja a fiatalokat: valamennyien teljesítsék vállalásukat, növeljék a munka termelékenységét, termeljenek olcsóbban — ezzel köszöntik legméltóbban a DISZ kongresszusát.

A DllMÁVAG-ból jelentik

A DIMÁVAG Gépgyár ifjúmunkásainak többsége napról napra maradéktalanul teljesíti tervét.

A kábelgyártó részleg ifjúmunkásai közül ígéri jó eredménnyel dolgozik Nyulasz Emilia és Béres Ilona esztergályos, akik a kongresz- szus tiszteletére tett vállalásukat 130 százalékra teljesítik. Janga József 140 százalékos teljesítményével tűnik ki A szerszám- és készüléküzemben Farkas Miklós több mint kétszeresét teljesíti a kongresszus tiszteletére tett vállalásának.

A száz százalékon alul teljesítőket is jó munkára serkenti a verseny. Tóth Béla ifjúmunkás az elmúlt hónapokban jóval 100 százalék alatt

kullogott, most pedig a kongresz- szusra való készülődés során 127 százalékra emelkedett teljesítménye.

Az exportbrigádok versenyében is szebbnél szebb eredmények szülét» nek. Simkó Ferenc kovácsbrigádja már nem egyszer előzte meg versenytársait. Most a kúpos-fogaskerékből műszakonkint 204 darabot készítenek, s így a brigád napi tervét 200 százalékra teljesíti. A fiatalok munkalendülete nemes vetélkedésre buzdította az idősebbeket is; A hidegüzemben dolgozó Fehér József lakatos, Kovács László és Stróm József villanyszerelő 150 százaién felett teljesítik tervüket.

ikepségetei rendeznek Miskolcon a Magyar-Szovjet Társaság megalakulásának 19. évlordulója alkalmából

Június 9_én lesz tíz esztendeje, hogy Borsod megye városaiban és falvaiban megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. A népszerű tömegszervezet fáradhatatlan harcosai ez- idö alatt, jelentős munkával segítették a magyar és a szovjet nép örök barátságának elmélyítését, Tíz év alatt például több. mint félmillió előadáson százezrek ismerkedtek meg a szovjet emberek életével, kultúrájával, a szovjet ipar és mezőgazdaság élenjáró technikájával. Az üzemekben. a bányákban és a mezőgazdaság különböző területein a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával nemcsak meggyorsult — de lényegesen Könnyebb is lett a munka. És ahogy a dolgozók megismerték, megszerették a szovjet embereket — úgy gyarapodtak évrői-évre az MSET borsodmegyei szervezetei. Ma már csaknem 40.000 tagot számlálnak soraikban.

A Magyar—-Szovjet Társaság népes tábora már lelkesen készül megalakulásának 10. évfordulójára. A megy© 365 községében kultúrműsorral egybekötött vidám ünnepségeken emlékeznek meg a jubileumról. Az MSZT megyei elnöksége nagyszabású rejt- vénypáiyázatot hirdetett az évforduló alkalmából—a szovjet irodalom népszerűsítésére. A közeli napokban a bányavidékeken és a mezőgazdasági területeken vándorkiállításokon mutatják be a szervezet tízéves fejlődését. Az évforduló alkalmából június 5-től 12-ig Miskolcon „kultúrhetet“ tartanak az MSZT-szervezetek. A filmszínházakban szovjet filmeket vetítenek és az előadások előtt rövid ünnepségeken ismertetik az MSZT tízéves múltját. A kultúrhét alait a Lenin Kohászati Művek üzemeiben, valamint, a diósgyőri bányákban virággá! és zenével köszöntik a szervezet alapító tagjait. A tízéves tagsággal rendelkező dolgozók részére ünnepi hangversenyt rendeznek a Szabadság-kortben. Június 9-én központi ünnepséget tartanak a népkerti szabadtéri színpadon, amelyen a Déryné színház művészem kívül a város legjobb kultúresoportjai is részt- vesznek.

an_e élet a többi égitesten, a ' többi bolygón? ősidők óta foglalkoztatja ez a kérdés az emberiséget. Nézzük meg mi a véleménye erről a szovjet tudománynak?

Tudjuk, hogy a fehérje valamennyi elő organizmusnak alkotó eleme; az az anyag, amiből létrejött az első élő sejt. Az élő fehérje létrejöttéhez meghatározott feltételekre van szükség. Fontos, hogy a hőmérséklet ne legyen túlságosan meleg és túlságosan hideg. Az élet létrejöttéhez ezenkívül vízre van szükség. Magasabbrendü szerves élethez pedig oxigén is kell, amely nélkül nincs lélegzés. Ha egyes bolygókon megvannak ezek a feltételek, akkor ott az élet keletkezése biztosítva van.

Bár a Plútót — a Naptól legíávo- labb lévő bolygót — már buszon, öt éve ismerjük, mégis mindezideig nagyon keveset tudunk róla. A Plútó negyvenszer olyan távol vau a Naptól, mint a Föld: csaknem 6 milliárd kilométerre. A Föld 1600-szor annyi fényt kap a Naptól, mint a Plútó. A számítások szerint a bolygók felületinek hőmérséklete sohasem emelkedik mínusz 220 fok fölé. A Nap körül 248 év alatt teszi meg útját, tehát a Plútón ez jelent egy évet. A Neptunt, bz Uranust és a Jupitert — a Naphoz legközelebb lévő bolygókat — a Nap erősebben melegíti, mint a Plútót, de ezeken is nagyon alacsony hőmérséklet uralkodik. A Jupiteren mintegy mínusz 150 fok, a Szaturnu- szon közel mínusz 155 fok. az Uránuszon pedig körülbelül mínusz 180 fok a hőmérséklet. A Neptun hőmérsékletét még nem tudják, de valószínű, hogy nem haladja meg a 200 fokot.

/» Jupiter, naprendszerünk leg^ nagyobb bolygója: 318-szor nagyobb a Földnél. A Napot 11.36 év alait kerüli meg, de saját tengelye körül mindössze 9 óra és 55 perc alatt fordul meg. Az ilyen nagy forgási sebesség következtében pólusai lelapultak. A Jupiter bolygó 80 százaléka gáznemű hidrogénből áll. Megállapították a tudósok, hogy ezenkívül szénsavgáz, ammóniák és metán is van a Jupiteren. A bolygón gyors és viharos változások mennek végbe. Felületén az egyenlítővel párhuzamo_ san világos és sötét sávok figyelhetők meg. Ezeket a sávos felhőszerű képződményeket a gyors tengelyköriili forgás okozza. A sávok egyébként megfagyott szénsavgázból és ammóniákból vannak.

Teleszkópon keresztül a Neptun, az Uránusz és a Szaturnusz felülete majdnem ugyanolyan, mint a Jupiteré. Ezeken a bolygókon is fellelhetők az egyenlítőjükkel párhuzamos felhőszerű képződmények. Valameny- nyi bolygó légkörében van metán és ammóniák, de szabad oxigént még eddig nem észleltek. E bolygók közül néhányon a víz is jelen van. de csak j,ég alakban.

jVf indezek a tények arra engednek L’-* következtetni, hogy a Plútón, a Neptunon, az Uránuszon, aSzatumu- szon és a Jupiteren nincs élet.

Valamennyi bolygó közül a Mars vonta magára leginkább a csillagászok figyelmét. Egész sor író fantasztikus képet festett a marsbeli életről.

Irta:

N. P. BARABASOV as Ultrán SZSZK Tudományos Akadémiájának tagja

De mit mond számunkra a csillagászat a Mars fizikai viszonyairól?

A Mars egyhatoda a Földnek, de sok tekintetben hasonlít a mi bolygónkhoz. Egy teljes nap 24 óra 37 perc és 22.58 másodpercig, 1 év pedig 687 napig tart. (Földi számítás szerint.)

Több csillagász mérése azt mutatja, hogy a Mars pólusainál télen mínusz 80 fokra is süllyed a hőmérséklet, az egyenlítőjénél pedig dél és napkelte kükött plusz 15 és mínusz 45 fok kőzett ingadozik a hőmérséklet, a bolygó néhány sötófebb helyé nyáron plusz 34 fokig is felmelegszik.

A Mars légkörében csak nagyon kevés oxigén és vízpára lehet, a Mars légköre általában ritkább, mint a Földé — hozzávetőlegesen olyan sűrű, mint nálunk 15—18 kilométer magasságban. — Kevés az oxigén és a viz- pára. A Marson néha felhőket és ködöt észlelnek, bár ezek sokkal ritkábbak, mint nálunk.

Mivel a Mars légköre szokatlanul átlátszó, a bolygó felületén sok részletet és jelenséget figyelhetünk meg.

A Mars vöröses felülete finom porral borított sík pusztaság. Néhol sötét foltok, úgynevezett ..tengerek“ figyelhetők meg, bár ezekben a „tengerekben“ nagyon kevés víz lehet, inkább mocsarak, vizenyős területek lehetnek. A bolygó északi és déli pólusán hóból, jégből és felhőből kialakult pólusi „sapka“ figyelhető meg. Ezek télen megnagyobbodnak, nyáron pedig kisebbek lesznek, olvadnak s ekkor fekete gyűrűk jelennek meg a fehér „hósapka“ szegélyénél.

Több csillagász megfigyelte, hogy a Mars felületén szálló felhőkből folyékony és szilárd csapadék hull. Ez a csapadék észrevehetően besötétíti vagy befehéríti a bolygó felületének jelentékeny részét. A Mars légkörében gyakran látható hatalmas, sárga porfelhő, amelyet a sivatagos területekről kavar fel a szói. Ezek a felhők egyik helyről a másikra szállnak, s eltakarják a földi megfigyelő elől a bolygó kisebb-nagyobb felületét.

1877-ben keskeny, hosszú, sötét sávokat fedeztek fel a Marson, Ezek a sávok áthúzódtak a sárga puszia- ságokon és összekapcsolták a „tengereket“.

TV éháiiy tudós úgy vélte, hogy eze1 két a csatornákat a Mars-lakók ásták, a sivatag öntözésére.

A Marson tényleg megvannak a sötét sávok, — le is fényképezték azokat. Azonban eredetük még nem teljesen világos. A legvalószínűbb, hogy ezek nem mások, mint a bolygó felületén keletkezett repedések, vagy törések. Érdekes, hogy ilyen „csatornákat“ fedeztek fel a Mars néhány „tengerén“ is!

A csillagászok jelenleg leginkább a Mars „tengereivel“ és „csatornáival“ foglai koznak. Több csillagász, köztük

G. A. Tyhov megfigyelése mutatja, hogy néhány sötét foltnak zöldeskék árnyalata van. Vannak olyan foltok, amelyek tavasszal zöldessé válnak, nyáron megsárgulnak s végül szürkés színárnyalatba mennek át. Más foltok nyáron és télen is zöldek ínaradnak. Ezekből a megfigyelésekből kiindulva arra lehet következtetni, hogy a Marson van olyan növény, amely ősszel megsárgul és lehetséges, olyan, amely a mi tűlevelű növényeinkhez hasonlóan örökzöld.

II ár a Marson sokkal mostohábbak a feltételek, mint a Földön, de mégis olyanok, hogy az élő organizmusok létezhetnek. Hiszen a Földört is — Verhojanszk és Jakutszk területen — a leghidegebb területeken, ahol a hőmérő higanya néha eléri ai mínusz 60 fokot, gazdag állat, és növényvilág van. Az élet annyira különböző, az élő organizmusoknak pedig rendkívül nagy az alkalmazkodóképessége, azéit nem is lehet kételkedni abban a feltevésben, hogy van1 ólet a Marson. De a Marson lévő élet) kérdésének a végleges megállapitá-í sara ki kell még deríteni, meg voL tak-e a Marson a régmúlt időkben a3 élet keletkezéséhez alkalmas feltételek. Ezt azért kell megállapítani, mert az élet keletkezéséhez szükséges feltételeknek sokkal enyhébbeknek kell lenni, mint azok, amelyek közepette a kifejlett és a környezetéhez alkalmazkodó organizmus létezhetik.

lYJ ilyen organizmusok létezhetnek a Marson? Erre így lehetne válaszolni: a földi emberek a nagy mai gassági repüléshez szükséges különleges légzőkészülékek nélkül terme.; szelesen nem élnének meg a Marson, Amennyiben a Marson vannak élő-’ lények, úgy azok erősen különböznek a földiektől. i