Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

I ■^MárosKJ, 195!) június 12 ■P——11111 mm«a—a R«ZA!rMArtYAfcfmS*AG t Javítsa meg a termelés pártellenőrzését a bánfalvi bánya pártszervezete A pártmunka, a pártvezetés mi- Soséget mindig abból ítéljük meg, miként teljesíti az üzem termelési tervét. A bánfalvi bányaüzem kom­munistái két hónappal ezelőtt még iazt jelentették: üzemünk túlteljesí­tette első negyedéves tervét, terven íeiül 2890 tonna szenet termelt. £ jelentést nagy csend követte, azaz helyesebben — csendesebben mond­ják: áprilisban 71.4, májusban 50 8 százalékot értünk el. S még hal­kabban teszik hozzá: adósok va­gyunk 5983 tonna szénnel. Mi ennek a súlyos lemaradásnak; az oka? Nyilvánvalóan, ha bajok tannak a termeléssel, akkor sántíi a part- munka, a pártvezetés is. Vizsgáljuk cSalc meg közelebbről a helyzetet Bánfalván; Az üzem párt- és műszaki vezetői azzal magyarázzák a lemaradást, hogy nincsen elég feltárás, az üzemben hónapok óta nincs főmér­nök, kevés a munkaerő. Elfogadható indokok-e ezek? Véleményünk sze­rint nem,, sőt ezek a kifogások még inkább megmatatják a párt és műszaki vezetés gyengeségét. Nos, vegyük csak sorjába a dolgo­kat. {gaz, hogy jelenleg nincsen bizto­sítva a feltárás, de vajon ki ezért a felelős? Az üzem Vezetősége már íavaly észrevette a hibát, a munkát azonban mégsem szervezte úgy át, hogy a feltáráshoz is jusson elegen­dő munkaerő. Pedig erre á pártve* aetóség is felhívta a figyelmét; saj­nos, nem kellő nyomátékkal s az­tán meg is feledkezett róla. Tény az is, hogy nincs főmérnök áz üzemben, e emiatt nehezebb a Vezetés, az irányilés, Egyszer-két- szer szóvá is tették ezt a tröszt ve­zetői eíőtt, akik ígéretet tettek új főmérnök kinevezésére, de ez csalt ígéret maradt. De a bánfalvi bá­nyászok saját maguk cáfolták meg ézt a kifogást, hiszen az első ne­gyedéves tervet iS főmérnök nélkül teljesítették túl. Való igaz, hogy kévés a munka­erő az üzemben. Legalább 120 dol­gozót tudnának foglalkoztatni. A baj azonban ott van, hogy a meg­levő erőket sem használják ki. Áp­rilisban például 82, májusban 44 igazolatlan mulasztás volt. Hiba van a 480 perc kihasználásával is. A keleti részen az éjszakás műszak­ban Kr aj ezer Ferenc, Herczegh Bé­la, Sie Ferenc, Vass István és Ko­vács József csapatai mind-mind azért panaszkodnak, hogy nem biz­tosítanak részükre üres csillét és emiatt órákhosszat ott ülnek a le­fejtett szénen. Mint látjuk tehát, nem objektív okok akadályozzák a termelést, hanem a belső szervezet­lenség. Ezek a hibák nem egyszerűen a műszaki vezetés gyengeségét mutat­ják, hanem a pártmunka, a pártve­zetés fogyatékosságát is. Azt, hogy a pártszervezet elhanyagolja elsőrendű kötelességét, az üzem adminisztrációs tevékeny­ségének. a tervek teljesítésének — a termelőmunkának állandó ellen­őrzését. A termelés pártellenőrzésé- nek éppen az a célja, hogy megszer­vezze és kibontakoztassa a munká­sok. a műszakiak és az üzem más területén a dolgozók aktivitását, al­kotó, kezdeményező készségét, s eze­ket az üzem szolgálatába állitsa, a haza megerősítéeére, felvirágoztatá­sára fordítsa. A termelés pártellen­őrzésének az a feladata, hogy meg­nyerje a dolgozó emberek szivét és eszét a tervek teljesítése ügyének. A termelés pártellenőreése kom­munista ellenőrzés, nemcsak fel­fedni akarja a hibákat, hanem azo­kat ki is akarja javítani. A bánfal­vi bányaüzem pártvezetősége azon­ban nagyon keveset tesz a hibák kijavítására. Csupán csak annyit, hogy a fogyatékosságot egyszer egy- szer szóváteszl, aztán az ügyet el* intézettnek tekinti. Pedig a terme­lés pártellenőrzése megköveteli, hogy a pártszervezet mozgósítsa a kom­munistákat és általuk valamennyi dolgozót a bajok leküzdésére. Ezt azonban nem teszik. Megkérdeztük Daceó Miklós, Molnár Simon, Kis Dezső, Varga Pál, Sereg József, Püspök Sándor kommunistákat: mi­lyen pártmegbizatásuk van? Azt vá­laszolták: „Sajnos, nem bízott meg bennünket a pártvezetőség semmi­vel, pedig mi szívesen végeznénk pártmunkát." ■ A kommunisták aktivizálására, a hibák leküzdésére a pártvezetőség még május 5-én világos, átfogó po­litikai intézkedési tervet dolgozott, ki. Ebből azonban nagyon keveset valósítottak meg, A terv egyik pontja így hangifik; egyénileg be­szélgetünk a párttagokkal, hogy mindegyikük teljesítse a tervet. Ezek a beszélgetések nem történtek meg A másik pont az éves terv teljesí­tése érdekéiben leszögezi, hogy vala­mennyi párt tag vállalást tesz, ez­zel szemben a párttagság zömének nincsen vállalása. Tervbe' vették, hogy megerősítik a fegyelmet, megszüntetik a fegyel­mezetlenséget. Ezt sem valósították meg. Célul tűzték ki, hogy élénkeb- bé teszik a versenyt, rendszeresen értékelik eredményeit. Ezzel is ba­jok vannak. Elhatározták, hogy lét­rehoznak egy brigádot, amely az ágitációs érveket dolgozza ki. A bri­gádot nem alakították meg. Tovább sorolhatnánk a határozat többi pontjait is, amelyek megvaló­sítása érdekében semmit nem tet­tek. Ha a pártvezetőség a kidolgo­zott politikai intézkedési terv sze­rint dolgozna, nem lenne annyi hi­ba, fogyatékosság az üzemben. Azért, mert a pártvezetőség nem támaszkodik a kommunistákra és el­hanyagolja a termelés pártellenórzé- sét hiányos tájékozottsága az üzem életéről. A legkevesebb, amit e pártvezetőségnek meg kellene ten­nie, hogy rendszeresen beszámol­tassa a műszaki vezetőket. Az igaz­gatóhelyettes. Kulcsár János elvtát'S azonban nagyon ritkán és felszíne­sen számol be munkájáról a párt- vezetőségnek. Igen laza közöttük a kapcsolat. Kulcsár elvtárs ugyanis nem szereti, ha beszámoltatják. Szalánczi János élvtárs, párltitkár például így beszél erről: — igazgatónk megsértődik, ha bíráljuk. Az egyik alkalommal pél­dául azt Vágta a fejemhez. .-Mit gondol, én fogok magának jelentést adni?" Ha peüUg száfPonkérjúk. mi­ért nem teljesíti az. üzem a tervét, akkor azt válaszolja: „Én ett nem tudom, hincs annyi képességem Húzzál ki a Zsebedből 1000 forintot, ha nincs!" Többszőr megbíráltuk már azért is, hógv né engedje ma­gát igazgató ..úrnak" szólítani, írassa ki az iroda ajtajára: Nálunk elvtárs, vágy kartárg a megszólítás! Ezt sem tette, nem válaszolt a bí­rálatra. Abból a beszámolóból, amelyet Kulcsár elvtárs ad édeskeveset tud meg a pártvezetoség. Kulcsár János nem is készül fel erre, csak ügy „fejből" mond el mindent. A pártvezetőség tájékozatlanságá­ra vall az is, hogy Szalánczi elv­társ például azt sem tudja, milyen vállalása van az üzemnek. De nem tudja ezt maga az igazgató sem. — Lehet, hogy 70 torma — vála­szolta. mikor kérdeztük. Nem kisebb hiba, hogy a párt­vezetőség nincs tisztában azzal, hogy milyen a versenyszellem, milyenek a verseny eredményei az üzemiben Az aknászok nem adják le minden nap a munkaátvételi lapokat s így a verseny felelős nem tudja értékelni a teljesítéseket. A pártvezetőség tudja ezt s még­sem vonja keményen felelősségre hanyagságukért az aknászokat. Pe­dig a dolgozók mozgósításának ha­talmas eszköze a szocialista munka­verseny. A verseny felszínre hoz sok hibát s azok kijavítására ösz­tönzi a dolgozókat. A pártvezető­ségnek látnia kellene, hogy ez a ter­melés pártellenőrzésének rendkívül fontos formája. De ha látja is, nem igen törődik a versennyel, a szak- szervezet versenyszervező munkájá­val. Ezért szocialista versenvről alig beszélhetünk az üzemben. For­mális felajánlások vannak ugyan, de még ezek teljesítését sem ellen­őrzi senki. Az sincs tisztázva a pártvezetőség előtt — s ezért nem tudják a kom­munisták sem —* hogv mennyinek .kellene lenni az egy főre eső ter­melési teljesítménynek? Ők ugyanis úgy tudiák, hogv minden szénfalnál dolgozó bányászra 40 mázsa szén ki­termelése jut műszakonként. Ezzel A DISZ Nyókládházán az ifjú vasutasok nem nagyon veszik ki részüket a Dísz­munkából. Papp József. Bercsényi Anna é« Szendreí Piroska nem sokat tesz a DlSZ-órt. — írja Kelemen Imre levelezőnk, a nyéklódbázi vasútállomás­tól.— Mindössze két jó DlSZ-fiatalmlk van. llartus Ida távirdász, akt 120 százalékot és Bodnár Béla váltótisz­tító, aki 115 százalékot ért el a kon­gresszus tiszteletére. * A párt határozatának megfelelően az MDP miskolci I/2-es körzete meg­alakította a DISZ-területi alapszer­vezetet. A párttagok már május hó­napban hozzáfogtak az ifjúság szer­vezéséhez és a szervezet június 2-án Sl fővel megtartotta alakuló gyűlését. Még ezen az estén további 8 fiatal jelentkezett új tagként a DTS/f-he. A fiatalok különösen annak örültek, hogy van helyiségük, rádiójuk és szemben általában csak 29—30 má­zsát termelnek. Varga Pál, Halász Jénő, Bényei István vájárok azon­ban 75—80 mázsa szenet adnak mű- szakonkint, a fejteljesítmény tehát sokkal magasabb lehetne. A termelés pártellenőrzése igen sokrétű feladatot rejt magában. Csakis akkor ad hathatós segítséget, ha a pártszervezet jól használja a kommunista bírálat, önbírálát fegy­verét. E fegyver nélkül lehetetlen feltárni és kijavítani azokat a hi­bákat. amelyekre fényt vetett a párt - elienőrzés. A bánfalvi bányában azonban ezzel is baj van. Az üzem­ben az a légkör alakult ki: „ne szólj szám. nem fáj fejem". Nem bí­rálnak a párttagok, még kevésbé a pártonkivüliek, — mert mint mondják, félnek a megtorlástól. Moldován Simon elvtárs például el­mondotta, bogy a békekölcsönjegy­zéskor 1000 forintot jegyzett és 2000 forint után vonták le tőle a pénzt. Emiatt bírálta a vezetőséget s Nagy Lajos, az akkori párttitkár ledorongolta ezért. Daczó Miklós és Halász Jenő elvtársak azért ilem merik nyilvánosságra hozni Vélemé­nyüket, bírálni a műszaki vezető­ket, mert. félnek, hogy más, rosszabb munkakörbe helyezik át őket, mint ahogy azt már nem egy eset­ben meg is tette velük Ürlich Ká­roly műszaki vezető. Az igaz, hogy a mostani pá'rtvezélőség hem min­denben felelős ezekért á hibákért, De abban feltétlenül hibás, hogy még egyetlen egyszer sem tűzte napi­rendre a bírálat és önbirálat kérdé­sét s nem vonta felelősségre a bí­rálat eifójtóit. Jobb légkör leimé a hányában. — s ez feltétlenül elősegítené a ter­melést is — ha a pártszervezet ve­zetői jobban foglalkoznának a dol­gozók problémáival. A frontfejtésen például a dolgozók már több mint égy hónapja kérik, hogy adjanak ne­kik térdvédőt, mert ertélkül szinte lehetetlen dolgozni a bányában. Még a mai napig sem intézték el ezt a kérést. Emiatt több dolgozónak, — mint Veress Jánosit ák is, teljesen bedagadt a térde, nem tud dolgoz­ni. A négyes ereszke jobboldali ré­szébe ventilátor kellene, itt a füst­től és a hőségtől nehéz termelni. Ez a probléma sincs megoldva. íme, a feladatok egész sorozata, amivel a pártvezetőség foglalkozhatna. Feltétlenül szükséges, hogy a párt­vezetőség felismerje e hibákat, moz­gósítsa a kommunistákat és álta­luk valamennyi dolgozót a bajok ki­javítására. Persze, ehhez az is szük­séges, hogy a miskolci járási pártbizottság gyakrabban látogassa az üzemet, segítséget adjon a pártvezetőségnek. Ezt joggal elvárják a bánfalvi kom­munisták. Jelenleg elkeseredetten azt mondogatják az üzem vezetői: hogy a madár is csak akkor száll le hozzájuk, ha elfárad. Nagyon jó lenne, ha a járási pártbizottság gyakrabban meglátogatná az üze­met, mert április óta senki feléjük sem nézett. Annak, hogy a bánfalvi bánya­üzem teljesíteni tudja tervét, hogy a hibákat kijavítsa. elsőrendű feltétele, hogy a bányászok, a kom­munisták, a műszaki vezetők s a pártszervezet vezetői összefogjanak s közös erővel győzzék le a nehéz­ségeket. A miskolci járási pártbi­zottság pedig tanítsa meg az ÜZémi pártvezetőséget a termelés pártel­lenőrzésének gyakorlására. Ha a bánfalvi bányász pártszerve­zet helyesen fogja alkalmazni a ter­melés pártellenőrzését, akkor ez nagy emelője lesz az előttük álló feladatok sikeres megvalósításának. TÖRÖK ALFRÉD ELENTI könyvtáruk. Ez csak a kezdet, a párt_ szervezet mindent megtesz azért, hogy a továbbiakban is mindent biz­tosítson a fiataloknak. Kilián elvtárs, az ülés előadója. Sallai Tmréről be­szélt a fiataloknak. A DISZ tagszer­vezés munkájából a kommunisták alaposan kivették részüket, közülük is ki kell emelni Bánhalmi elvtárs­nőt, aki egymaga 10 tagot szervezett. * A kazincbarcikai városi tanács DTSZ.szcrvezetének Pct'jfi iskolája június 8-án tartotta az első évfolyam zárófoglalkozását. Ezen főként a ta­nácsok kérdéséyel foglalkoztak. Érté­kes hozzászólásé volt Veres János vb. elnökhelyettes elvlársnak. de a többi ba'igató is bekapcsolódott a vitába. (Treff ,Tenőne és Ripacs László pénz­jutalmat kapott, — írja Szabó Lajos., né DlSZ-titkár. A MAGYAR-SZOVJET BAMISÁÖ FflíMü ÜNAEPLÉSE a tízéves MbZl miskolci jubileumi estién Pénteken este zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel a SZOT me­gyei ktilturotthonának nagy elő­adóterme, ahol a Maijyar-Szövjet Társaság miskolci szervezete ünne­pelte megalakulásának tizedik év­fordulóját. Az ünnepséget az MSZT városi elnöksége, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a vá­rosi tanács népművelési osztálya együttesen rendezte. A feldíszített színpad elnökségi asztalánál ott ül­tek a meghívott szovjet vendégek Vera Krivanecska Vladimirovna, Hikmatulin Mingáz Naszibolovics és Ciblunkuv Glavda. Mihajlovni elvtárs. A megyei pártbizottság vezetői közül Földvári Rudolf élv­társ, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Putnoki László elvtárs titkár, Ko­val Pál elvtárs ágit. prop. titkár, Dáni János elvtárs, megyebi­zottsági tag, a városi pártbizottság részéről Bodnár András elvtárs, el­ső titkár foglalt helyet az elnök­ségben. Ott volt Iván István elv- v társ, a megyéi tanács elnöke, V bánások Mihály clvtárs, a Hazafias Népfront városi bizottságának el­nöke, kős Béla elvtárs, a megyei DlSZ-bizottság titkára, a tömeg- szervezetek, állami szervek, a nép­hadsereg képviselői , s a munkás­mozgalom régi miskolci harcosai. Még a szokottnál is ünnepélye­sebben hangzott ez alkalommal a magyar és á szovjet himnusz, amely után Szabó László elvtárs, az MSZT Városi elnöke tartott rö­vid megnyitó beszédet, üdvözölte az ünnepi est vendégeit. Majd küldöttségek járulták az elnöki asztalhoz és Virágokkalfórró ba­ráti sza. Vákkal és ajándékokkal kedveskedtek á megjelent szovjet vendégeknek. Az úttörő küldött­ség vezetője Oroszitl köszöntötte a SZOVjet elvtársakat és virágokkal kedveskedtek nekik. A bányászok küldöttsége kis bányászlámpát nyújtott át a szovjet embereknek, akik megmutatták ttekfink az utat. megtanították a magyar bányászo­kat, hogyan lehet magúknak ter­melni. „A borsodi bányászok szí­ves üdvözletét tolmácsolom — mondotta a küldöttség vezetője — annak a népnek, melynek minden elhatározása: a béke megvédése*'. Dübörgő taps fogadta ezeket a szavakat. Aztán áz MNDSZ, n ta­polcai MSZT szervezet, a Házi- ipari Szövetkezet, a Vas- és Fém­ipari, ktsz küldöttsége köszöntötte szeretettel a szovjet elvtársakat. Koval Pál elvtárs, a megyebi­zottság ágit. prop. titkára tartotta meg ezután ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy a Magyar- Szovjet Társaság tízéves története a magyar-szovjet barátság 10 évé­nek tükörképe. Ez a barátság nem tíz éves. története visszanyúlik a múlt idők messzeségébe, de igazán :naggyá és erőssé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kovácsolta, amikor a Szovjetunió népeinek ol­dalán sokezer magyar hullatta vé­rét az emberiség nagy tavaszának eljöveteléért, az első szocialista proletárállam megteremtéséért. Koval elvtárs végigvezette a hallgatóságot az azóta lezajlott tör­ténelmi fejleményeken. Ismertette, hogyan fejlődött az 1945-ben Mis­kolcon 170 taggal megalakult Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság, a mai hatalmas, 20.000 tagot szám­láló tömegszervezetté. Megemléke­zett arról, milyen jelentős szere­pet játszott az MSZT a Szovjetunió élenjárd kultúrájának, ipari, mező- gazdasági és tudományos tapaszta­latainak megismertetésében, a ma­gyar-szovjet barátság elmélyítésé­ben. A Magyar-Szovjet Társaság tagjának lenni azt jeleni: a hatal­mas Szovjetunió barátjának lenni. Ez a barátság arra kötelez, hogy nemcsak a magunk őrhelyén áll­junk szilárdan helyt a Szovjetunió vezette békeiábor soraiban, hanem másokát i s buzdítsunk, tanítsunk meg a helytállásra. A magyar-szov­jet barátság éltetésével fejezte be Koval elvtárs beszédét, amelyet hosszantartó taps követeti. Ezután Sütő János elvtárs, az MSZT megyei titkára nyújtotta át a legkiválóbb munkát végző MSZT tagok ‘ kitüntetéseit. Aranykoszorus jelvényt kapott dr. Naményi Lász­ló, Szabó László és Mura Péter, ezüstkoszorus jelvényt Telepi Jó­zsef és Deák Lajos, bronzkoszorus jelvényt Frank M iklósné, Tórös Pálhé, Pöloezki András, Homolya Ferenc és Nagy Jánós. Ezenkívül 32 régi éfdétneS topót tüntettek ki jubileumi emléklappal. Vera Krivanecska Vladimirovna elvtársnő köszönte meg a szovjet Vendégek nevében a forró fogadd tatást, amelyben részesítették őket. — Világosan látjuk — móndot- ta —, hogy önök o mi személyünk­ben az egész szovjet népet becsü­lik meg és ezért hálás köszönetét mondánk. Hangoztatta, mennyire örül a szovjet nép a magyar nép naprén- napra elért sikereinek. A béke / ügye, amelyért mindkét nép együtt harcol, győzni fog az egész világon. Éljen a magyar-szovjet barátság! —. fejezte be szavaiJ magyarul, mi­re viharosán tört fel a percekig tartó taps. A mindvégig izzóan lelkes han­gulatú ünnepség első részét az In- ternaclonálé elénekléséi'el fejezték be, majd magasszinvonalú kultür- piúsor következett. Szereplői a miskolci szövetkezeti bizottság énekkara, az MSZT és a Borsodi Nyomda tánccscrportjaí, a könnyű gépgyár pengetős zenekara, a mis­kolci Déryné Színház művészei és a többiek mind kitünően válogatott műsorszámokkal emelték az ün­nepség hangulatát és színvonalát. Ifjú Balon h Sándor az ország negyedik legfőbb traktorosa A DISZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ Országos Elnöksége, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma a traktoros-nap alkalmaitól értékelte az ifjű traktorosok és traktora; brigádok első országos versenyének eddigi eredményeit. A verseny felhívás l»an közzétett értékelési feltételek alapján me­gyénkben az ország tíz legjobb traktorosa között a negyedik helyen ifjú Balogh Sándor (Hejőpapt), nyolcadik helyen pedig Balogh István, a lie- jőpapi gépállomás traktorosa áll. Megyénként legjobb eredményt elért traktorosok: Borisod megye: ifjú Balogh Sándor (Hejopapi ág.), Balogh István (Hejőpapi ág.). (MTI) 1200 BARCIKAI DISZ-FIATAL KÜLDÖTTE Alig több, mini két esztendővel ezelőtt az egyik kazincbarcikai DISZ alapszervezetben új tagat vettek fel az ifik. Pál András, az új DISZ-tag egészen új arc volt az építkezésen. Szavát is alig hallotta Valaki, csak nevével ta­lálkoztak rögtön mun- kábaállása után a ver­senytáblán. Volt, aki csak annyit tudott róla, hogy ő az a kis, alacsony szőke fiú, aki fönn az irdatlan oszlopokon mindig mosolyogva végzi a szerelést. Sokan még akkor sem figyel­tek fel rá, amikor el­mondta életrajzát. Pe­dig sok minden volt óbban a rövid életrajz­ban. Aki odafigyelt megváltoztatta a véle­ményét Pál Andrásról, megértette szótlansága okát. megértette, hogy miért látják csak ott fenn a magasban, mun­ka közben mosolyogni, 1929-ben szülelett. Szii- lei a sok nincstelen nagykállói szegénypa­raszt között is a legsze­gényebbek voltak. Édes­anyja 16 élő gyermeket hozott a világra, de a nyomor, a nélkülözés VI testvérét elragadta kis gyalulatlnn koporsóba». András és két testvére érték csak meg a fel- szabadulást. Szülei föl­det kaptak, ő pedig Villanyszer eíöínas lett. A szorgalmát, munka­erejét kihasználó kis­iparosnál, majd Nyír­egyházán egy kis válla­latnál dolgozott. Pénzét hazaküldte, hogy segít­se szüleit. Nem akadt senki, aki a mindig hallgatag fiútól meg­kérdezte volna, hogy hol tölti szabadidejét, van-e barátja? Néha egy-egy könyv került a kezébe, majd mind rend­szeresebben kezdett új­ságot olvasni és érezte, hogy nem élet az, ahogy ő él. Amikor az épülő Sztálinvárosról hallott, vagy olvasott, amikor látta, hogy százával, ezrével sietnek oda a fiatalok — mindig gyor­sabban vert a szive. De nem hívta oda senki, — nz idős, a múlt nyomom rüságában megrokhaitl szülők pedig azt mon(Is­ták: hát olyan messzi­ről aztán hogy jönnél haza. 1913-nál azonban nem bírta tovább. Egy na­pon a Sztálinvárosnál sokkal közelebbi, magá­ról egyre többet hallató hatalmas építkezéshez, Kazincbarcikára utazott. Megnézték szaktudását s egy nyolc tagú brigá­dot kapott. Most pedig mint a DISZ tagja és kongresszusi küldőt t je 1200 fiatalnak igyekszik jól dolgozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom