Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

Péntek, 1935. jün^s M.

ßSZAKMAGTARORSZ4r,

3

GYŐZELEMRE VISSZÜK AZ 1955. ÉVI TERVET

Borsod megye ipari üzemei és vállalatai dolgozóinak

aktívaülése

Ä borwlmcgyei pártbizottság kez- Öemóny fixesére szerdán délelőtt az SZMT székházé,ban aktívaülést tartottak megyénk ipari üzemeinek és vállalatainak képviselői. Megjelent a tanácskozáson Putnoki László elvtárs, a-femegyei. pártbizottság titkára is. Az

aktívaülést Fehér László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitotta meg. Kucs István elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke tartott beszámolót.

Eddigi eredményeink nem elégíthetnek ki bennünket

— A megyei pártvégrehajtóbizott- fiág kezdeményezésére Borsod megye üzemei és vállalatai is lelkesen csatlakoztak a húsz budapesti üzem {elhívásához, —- mondotta. — A vállalásoknak óriási jelentőségük van, mert a tervek túlteljesítését, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a takarékosságot, a munkaícgyclem megszilárdítását célozzák.

A felszabadulási versenyben elért eredmények méltatása után Kucs elv- társ így folytatta:

— A vállalások megtétele óta már több Két telt el. Ez alatt az idő alatt üzemeink dolgozóinak egvrésze bebizonyította. hogy helyt akar állni adott szaváért. Különösen jó eredmények születtek a kohászati üzemekben. Mindhárom kohászati üzem teljesítette május havi tervét Az özdi Szénbányászati Tröszt májusi tervét

306.7 .százalékra teljesítette. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei közül Izsófalva és Szuhakálló vállalásának esedékes részét már jóval túlszárnyalta.

— Ezek az eredmények azonban toem elégíthetnek ki bennünket. Bár a megye ipara április havi teljes termelési tervét 103.6 százalékra teljesítette, a tervek csökkentése miatt teljesítése 8.4 százalékkal alacsonyabb a márciusi teljesítésnél. Az egy napra eső termelés a márciusinak csak 68.9 százalékát teszi ki, ugyanakkor azonban áprilisi munkabéralapunkat 6 százalékkal léptük túl. A szénbányászat első negyedéves tervét 93.4 százalékra teljesítette. A második negyedévre előirányzott terv az első negyedéves teljesítésnek csak 97.8 százalékát teszi ki, a megye szénbányái azonban áprilisban még ezt sem tudták teljesíteni, csak 98.3 százalékot értek el és így lemaradásuk további 5740 tonnával növekedett. Ugyancsak növelte áprilisban aeél- cyersves tartozását az ózdi kohászat

is, adóssága 774.4 tonnával emelkedett. Lemaradás mutatkozik a DI~ MÁVAG-nál is az exportterv teljesítésében. Áprilisban a gyár nem teljesítette 8 darab karusszel esztergapadra vonatkozó szállítási kötelességét. A szerencsi csokoládégyár 50 mázsa exportáru leszállításával maradt adós. A megye helyi ipara sem tett eleget április1 tervének, egy napra eső termelése is alacsonyabb az előző havinál.

— Ezek a számok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy még igen sok a tennivaló.

A Borsod megyei Szénbányászati Tröszt munkáját elemezve megállapította a beszámol#, hogy még mindig nem tartják szívügyüknek a vállalások teljesítését. Maga Tihanyi Alajos elvtárs, a tröszt igazgatója sem tett kellő intézkedéseket, hogy a műszaki vezetők, a vállalati igazgatók megadják a megfelelő segítséget a vállalások teljesítéséhez, Duzsik elvtárs, a rudolfteiepi bánya. tUss András elvtárs a diósgyőri bánya, Seress elvtárs, az alberttelepi banya igazgatója semmit sem tett a vállalások teljesítése érdekében.

Megyénkben a dolgozókról való gondoskodás még mindig nem kielégítő. A dolgozók nyugodt, biztonságos munkakörülményeinek megteremtése elsősorban a vezetők feladata.

— Üzemeinkben akadályozza a vállalások teljesítését a nagyfokú fegyelmezetlenség is — folytatta a továbbiakban Kucs elvtárs. — A kohászati üzemekben a múlt évhez képest az első negyedévben 8.3 százalékkal nőtt az igazolatlan mulasztás. A bor- siodl tröszt üzemeiben az év első négy hónapjában az igazolatlan mulasztások miatt 7000 tonna szénnel termeltek kevesebbet.

Ezután arról beszélt Kuc9 elvtárs, hogy a hibák gyors kijavítása érdekében milyen feladatokat kell a párt. gazdasági és tömegsizervezetek vezetőinek megoldani.

Csatlakozunk a 20 budapesti üzem felhívásához

A beszámoló után sok hozzászólás hangzott el, majd az aktívaülés résztvevői egyhangúlag az alábbi határo- tza'tot fogadták el:

Mi, Borsod-Abauj-Zemplén megye bányászati, kohászati, gépipari, építőipari, építőanyagipari, könnyű- és élelmiszeripari, helyi ipari és kisipari, termelőszövetkezoti küldöttei összegeztük üzemeink dolgozóinak az évi terv határidő előtti teljesítésére tett felajánlásait.

Megfogadjuk, hogy tettekkel hántolunk a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításáért, hazánk vederejének erősítéséért, népünk életszínvonalának emeléséért, a szocializmus jppítéséért. Az aktívaülésék alapján úgy határoztunk, hogy egységesen csatlakozunk a 20 budapesti üzem felhívásához és Borsod megye ipari dolgozói nevében a következő kötelezettségeket vállaljuk:

T Megyénk szénbányászata és ko- ' hászata az év végére letörleszti bdófrágát. A kohászat, ércbányászat, gépipar, énítőipar és építőanyagipar, könnyű- és élelmiszeripar, kisipari termelőszövetkezetek és helyi ipar 130 legfontosabb vállalata túlteljesíti teljes termelési tervét,, 116 millió forint értéket ad terven felül A kohászat és gépipar, a szövetkezeti és helyi ipar december 21-re befejezi éves teljes termelési tervét. A kohászat, és ércbányászat 56.6 millió, a gépipar B6.2 millió, az építő és építőanyagipar 8 millió, a könnyű- és élelmiszeripar 14 millió, a szövetkezeti és helyi ipar

11.2 millió forinttal termel többet előír ányzatánál.

Megyénk üzemei többek között 17.452 tonna hengereit készárut, 490 tonna acélöntvényt, 720 tonna vasöntvényt, 1160 tonna kovácsoltárut, 1075 tonna tüzállóanyagot, 2 darab MVE 280 típusú esúcseszfergát, 12 motorkocsit, és 30 vasútikerékpárt, 250 darab MÁV direkttengelyt. 30 tonna traktor- és autóalkatrészt, 3000 tonna cementet, 180.000 darab cserepet, 1.1 millió téglát. 40 garnitúra konyhabútort, 80 tonna papírt, 24.9 tonna fonalat. 36 vagon kristály- cukrot, 14 vagon édesipari terméket, 20 millió cigarettát, 9500 kilogramm vajat, 12.000 kilogramm sajtot adnak terven felül a népgazdaságnak.

Exportkötel-zettségeinek a Lenin Kohászati Müvek három nappal, az Ózdi Kohászati Üzemek két héttel, a DIMÁVAG Gépgyár 2 nappal hamarabb eleget tesz. ,

O Üzemeink a többfermelés jelen- tékenf' részét a termelékenység növelésével biztosítják. Ezért nagyobb

gondot fordítunk a technika fejlesztésére, az élenjáró szovjet és magyar munkamódszerek elterjesztésére, a gyártási technológiák fejlesztésére.

Növeljük a termelőberendezések kihasználását, tovább szilárdítjuk a norma- és bérfegyelmet, megszüntetjük a fegyelmezetlenséget, minimálisra csökkentjük a kimaradást, következetesen megvalósítjuk a munkaidő teljes kihasználását. így szénbányászatunk összteljesítményét a borsodi trösztnél 8.5 százalékkal, az özdi trösztnél 26 százalékkal, a kohászat, termelékenységét a Lenin Kohászati Müveknél 2.9 százalékkal, az Ózdi Kohászati Üzemeknél 2.5, a gépiparban

3.8, az épitő és épílőanyagiparban 4. a helyi és szövőikezeti iparban 2.1 százalékkal növeljük. Ezzel járulunk hozzá népünk életszínvonalának állandó növeléséhez, a beruházásainkhoz szükséges anyagi fedezet megteremtéséhez.

D A technológiai előírások szigorú

*-'• ellenőrzésével, a technológiai fegyelem megszilárdításával, program- szerű munkával javítjuk termékeink minőségét, A Borsodi Szénbányászati Trösztnél 2.80 százalékról 2.5 százalékra, az Özdi Szénbányászati Trösztnél 2.29 százalékról 2.2 százalékra csökkent’ük a palatartalmat, ami növeli a szén fűtőértékét. Kohászatunk

12.7 millió forintot takarít meg selejf- csökkentéssel. A gépipar 3.8 száza’é- kos selejtjőt az év végére 2 százalék alá szorítja, építő és építőanyagiparunk az elmúlt évi átlagos selejtjőt 1.5, szövetkezeti és helyi iparunk a minőségi kifogásokat 2.1 százalék alá csökkenti.

A Gépeinket, termelőberendezése^• inket gondosabban kezeljük, a tervszerű mege'őzö karbantartást pontosan, jóminőségben elvégezzük. Szigorúan takarékoskodunk az anyaggal és energiával, kidolgozzuk a gazdaságos anyagfelhasználás és elszámolás módszereit, fokozottabban használunk fel hazai eredetű olcsóbb anyagokat. Magasabb színvonalú munkaszervezéssel, újítások, ésszerűsítések bevezetésével szénbányászatunkban az önköltségi tervhez kénest 1 millió 70.000 forintos megtakarítást érünk el. Kohászatunk 32.7 millió, gépiparunk 11.2 millió, könnyű- és élelmiszeriparunk 7 millió, szövetkezeti és helyi iparunk 6 millió forinttal csökkenti termelési költségét.

C Az energiaellátás fokozottabb

*-'* biztosítására a borsodi hőerőműnél az építőipar a létesítifiényeket határidő előtt átadja, s így a hármas gépegységet és az 5_ös kazánt

bér 7-re üzembehelyezzük. Ezáltal 32 MW_tal több áramot adunk az országnak.

fy Az eddigieknél sokkal nagyobb * gondot fordítunk üzemi dolgozóink anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Fokozottabban gondoskodunk munkakörülményeik, lakásviszonyaik, sport, kulturális lehetőségeik, egészségvédelmük javításáról. E célokra többek között a bányászatban közel 43 millió, a kohászatban 54.6 millió forintot fordítunk.

A megyei pártbizottság harcba szólítja a megye minden ipari és szövetkezeti dolgozóját azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy a már sok győzelmes termelési csatát megvívott borsiodi dolgozók a határozati javaslatba fogla’t célkitűzések maradéktalan megvalósításával sorakoznak fel pártunk Központi Vezetősége mögé, ezzel járulnak hozzá a szocializmus további építéséhez, békénk védelméhez.

A határozatot az üzemek dolgozói nevében a következő elvtársak írták alá:

A KOHÁSZATI ÜZEMEK DOLGOZÓI NEVÉBEN:

Nemeskéri János a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottságának első titkára, Zambó Pál a Lenin Kohászati Művek főmérnöke, Solti András a Lenin Kohászati Művek üzemi bizottságának elnöke, Margóczy István Kossuth-díjas olvasztás", Temessizentandrási Guidó az Özdi Kohászati Üzemek főmérnöke, Urlieh Géza Ózdi Kohászati Üzemek, szakszervezeti bizottság képviselői©, Tóth László, a Borsod- nádasdi Lemezgyár igazgatója, Le- niczkv János az ózdi tüzállóanyag- gyár igazgatója.

A szénbányászát dolgozói

NEVÉBEN:

Tihanyi Alajos, a Borsodi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, Lőcsei Lajos az özdi Szénibányászati Tröszt igazgatója, Restás Dezső a Borsodi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke, Kriston Béla az Özdi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke. Almási István crmcsbányai sztahanovista, Bencs Simon a kondói bánya frontcsapatvezetője. Stricz Zoltán a somsályi bánya DISZ brigádvezetője, Érsek József, az edelémyi járási pártbizottság másodtitkára.

A GÉPGYÁRI DOLGOZÓK NEVÉBEN:

Tóth László, a Borsodvidéki Gépgyár igazgatója, Mikdolovics János a drótgyár párttitkára, Cserhalmi Ferenc a nehézszerszámgépgyár szerszámgazdalkodási osztályvezetője. IChrlng Antal a nehézszerszámgépgyár üzemi bizottságának tagja, Demjén József a DIMÁVAG főmérnöke, Urbán Barna a DIMÁVAG üzemi bizottságának elnöke, Huzs- vári Kálmán a DIMÁVAG nagyüzemi pártbizottság titkára, Kádár István a drótgyár főmérnöke. Ambrus Imre a mezőgazdasági gépjavító igazgatója.

AZ építő és épitőanyagipari

DOLGOZOK NEVÉBEN:

Jenei Béla a 31/2 Építőipari Vállalat igazgatója, Ascher Pál a-31/6. Építőipari Vállalat főmérnöke, Bar- ta Gyula a kazincbarcikai városi pártbizottság első titkára, Kopcsó László az építőipari dolgozók szak- szervezete területi bizottságának elnöke, Dues György, a heiőcsabai cement és mészmű párttitkára, Vasz- kó Lajos a mályi téglagyár párttitkára, Hörcsik Imre a miskolci építőipari vállalat pártbizottságának titkára. Erdei László a kazincbarcikai városi DISZ bizottság titkára.

A KÖNNYŰ ÉS ÉLELMISZERIPARI DOLGOZÓK NEVÉBEN:

Bocz'kó András, a papírgyár párt- titkára, Gere Pál a tejipari vállalat párttitkára, Perecsi Józsefné a szerencsi csokoládégyár DISZ titkára, Tüiba László a dohánygyár üb. elnöke, Barabás István a tejipari vállalat főmérnöke. Égerszegi József, a papírgyár főmérnekihelyettese, Szemere Endre a Szerencsi Cukorgyár igazgatója, Kluj Ferenc a saujhelyi bútorgyár üb. elnöke.

A HELYI IPAR ÉS A KTSZ-EK DOLGOZÚI NEVÉBEN:

Pálosi János a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Gömöri Jenő a városi tanács ipari osztályának vezetője, Kató Ferenc a megyei tanács éJelmüiíerosztályéDalk vezetője. Visnyovszki Károly KISZÖV elnökhelyettese, Menyhárt Ferenc, Tatárka Jánosné, Lechner Sándor a Tatarozóvéllalat igazgatója és Sereg novem-Tstván KISZÖV párttitkára,

10 éves a JVlLagyar-iSzovjet Fársasag

Közös harcok, közös eszmények és az emberiség előrehaladását szolgáló azonos célok kovácsolják a népek barátságát. Más-más a nyelv, de együtt dobban a szív. Mások a földrajzi adottságok és történelmi viszonyok, de találkoznak egymással a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a felemelkedésért folytatott küzdelmekben. így bontakozott és virágzott ki századok során a Szovjetunió népeinek és a magyar népnek szoros kapcsolata és fejlődött a mi korunkban testvéri barátsággá. Büszkeség tölti el szívünket, hogy magyar munkások is részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világot formáló eseményeiben, harcoltak az emberiség tavaszának eljöveteléért, magyar dolgozók együtt küzdöttek orosz testvéreikkel a proletariátus diadaláért. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság néhányhónapos fennállása, az akkori idők nehézségei, a két ország óriási távolsága ellenére is, gazdagították barátságunkat. Forradalmunk összefüggését, az orosz proletariátus diadalmas harcaival gyönyörűen fogalmazta meg „Az új isten“ című versében Tóth Árpád: „Szerényen^ s mégis segítve simul — A kicsiny, árva, magyar jaj-patak, — A mesz- szecsengő, nagy moszkvai árba, — Mely most tisztára mossa a világot."'

A munkásszívekben kitéphetetlen gyökereket vert a magyar-szovjet barátság, amit oly szenvedélyes düh- vei, fékevesztett rágalommal és mocskolódással próbált megsemmisíteni a horthysta ellenforradalom- Ám hasztalan villogott a cenzurr tolla és kardja. Hiába folyt tömegméretekben a lélekmérgezés és áradt az útszéli hangú sajtótermékek szennye, hiába volt sorompó és megannyi tilos-jelzés — az igaz eszmék útlevél nélkül utaznak! — mégiscsak eljutottak hazánkba is a hírek a Szovjetunió csodálatos eredményeiről. Közvetítették azokat az illegálisan dolgozó kommunista párt bátor harcosai, a szívek között húzódó láthatatlan távíródrótok és az a néhány szovjet könyv, amely áthatolt az ellenforradalmi urak korlátoltságának és ügyefogyottságának résein. A szocialista élet gyönyörű világáról üzenő szűkszavú tájékoztatások is erősítették népünkben a Szovjetunió iránti szeretetet és éb- rentartották jövőbe vetett hitünket.

Amikor a szovjet hadsereg szabaddá tette hazánkat, a földünkre lépett barátokkal való első találkozások forró perceiben felszínre tört dolgozó népünk igénye a Szovjetunió nagyarányú fejlődésének és gazdag eredményeinek megismerésére. Magától értetődő, hogy ki-ki érdeklődési köre, foglalkozása és egyénisége szerint vágyódott a szovjet élet ilyen, vagy olyan területének beható megismerésére. A sokoldalú érdeklődést és ezerféle igényt, kielégítésük módszereit és az ehhez szükséges hatalmas munkát foglalta szervezeti keretbe a hamarosan megalakuló Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. Legfontosabb feladatául tűzte ki a Szovjetunió irodalmának, művészetének, filmjeinek, színházának, színes kultúrájának megismertetését. A társaság borsodi szervezetei is igen sokat tettek azért, hogy megyénk dolgozói felfedezhessék és megszeressék a szovjet könyvet, filmet, drámát. Kezdettől fogva nagy gondot fordítottak az orosz nyelv tanítására és tanulására,- hogy minél többen elsajátíthassák Puskin és Tolsztoj, Lenin és Sztálin, Gorkij és Majakovszkij, Solohov és Fagyejev, a nemzetközi munkásmozgalom élenjáró harcosainak és a hős kom- szomolistáknak nyelvét.

A párt segítségével és irányításával nőttön-nőtt a társaság tevékenységének hatósugara. Hazánk gazdasági és politikai fejlődésével mindinkább szükségessé vált, hogy 3 csaknem kizárólag kulturális területen mozgó társaság százezrekre kiterjedő tömegszervezetté váljék és teljes gazdagságában mutassa meg a szocializmus építésének, a szovjet élet megteremtésének hatalmas müvét, az évtizedes harcok és alkotómunka során összegyűjtött kincset- érő tapasztalatokat és eredményeket. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság — Magyar-Szovjet Társasággá alakult. Természetesen, nem pusztán névcsere történt; az új szervezet átfogóbb, sokoldalúbb programmal, az eddiginél nagyobb igényekkel látott munkához. Újabb erős szálakat szőtt a Szovjetunió és hazánk között, igyekezett eleget tenni a sürgető kívánságoknak, amelyeket munkásaink a szovjet ipar, dolgozó parasztjaink a szovjet mezőgazdaság, tudósaink a szovjet tudomány megismerésére támasztottak.

A Magyar-Szovjet Társaság borsodi és miskolci szervezetei is igen sokat tettek az elmúlt esztendőkben azért, hogy eljussanak hozzánk és anyagi erővé váljanak a szovjet gyárak műszaki tapasztalatai, a legkiválóbb szovjet sztahánovisták és kolhozparasztok termelési módszerei. Különösen sokat jelentettek a személyes találkozások a barátsági hónapok során a borsodi üzemekben is megfordult, világszerte ismert kiváló szovjet munkásokkal. Mennyi hasznos útmutatással szolgált a diós-' győri és ózdi kohászoknak és olvasztároknak Amoszov uráli olvasztár! A szuhavölgyi bányászok nem felejtették el a fiatal, energikus, nagytudású Vaszilij Kucser szénkom- bájnvezetőt. Építkezéseinken gyakran esik szó a boszorkányos kezű Savljuginról és a gyorsfalazás másik mesteréről, Maximenkórólj Vasutasaink sokat tanultak Panyin- tól, a kitűnő mozdonyvezetőtől. Á meglátogatott tszcs-k, állami gazdaságok, gépállomások és községek dolgozói sokszor idézik a megfontolt, bölcs, kitűnő képzettségű Szav- csenkó szavait, aki az ukrán kolhoz- parasztküldöttség élén járt közöttük.

S még hosszan folytathatnánk a sort! Évről-évre lázas izgalommal* kíváncsi érdeklődéssel, forró szeretettel várják a borsodi dolgozók is* vajon a kommurftzmus építésének, a Szovjetunió felvirágoztatásának melyik harcosa, a szabad alkotó munka melyik messze híres mestere jön el közéjük, hogy baráti önzetlenséggel nyújtsa át sok-sok értékes tapasztalatát, az országépítés lázában fogant gondolatait, ötleteit, terveit* Ezeket viszik el dolgozóinkhoz előadások, ankétok, beszámolók, köny-4 vek formájában az MSZT-szervezeA tek, amelyek mindemellett továbbra is rányitják szemünket a szovjet irodalom, tudomány és művészet nagyszerű alkotásaira.A magyar-szovjet barátság tíá esztendős fejlődésének, gazdagodásának és erősödésének fontos részese és tényezője a sokszázezres tömé-' gek szervezete, a Magyar-Szovjet Társaság. További feladatait és céljait megszabja pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata* amelynek legjobb végrehajtásához méginkább szükségünk van a szovjet ipar, mezőgazdaság és kultúra becses tapasztalataira és eredményeire. A magyar-szovjet barátság hatalmas szervezetét magáénak é/zi* támogatja és szere.i dolgozó népünk.

Tíz esztendős eredményeink és to-í !'vábbi sikereink kiapadhatatlan forrása a magyar-szovjet barátság. En-i nek a barátságnak erősítésére teszünk fogadalmat, amikor meleg szeretettel köszöntjük a tíz éves Ma- i gyar-Szovjet Társaságot. j

IMaovar szépirodalmi kiállítás Moszkvában

A Szovjetunió nagyobb városaiban, üzemeiben és hivatalaiban, ai szövjet főváros kulturális t intézményeiben nemrégiben mindenütt megünnepelték a magyar-szovjet barátság hónapját, Magyarország felszabadításának 10. évfordulóját.

Szemléltető fényképkiállításokon mutatták be a szocializmus építésében eddig elért eredményeinket.Moszkvában az Országos Állami Külföldi Irodalmi Könyvtárban magyar szépirodalmi művekből kiállítást rendeztek. A kiállításon bemutatták a magyar klasszikusok és a mai magyar irók műveit.

A képen: A könyvtár olvasói megtekintik a kiállításon a mai magyar irók műveit. *