Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

9 '■'// I r ' // r Győzelemre visszük az 1955. évi tervet B tianyivölgyi uünszövetuezet Különös házassás — új módi szerint V. AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PART BÍZOTT SAGA XI. évfolyam 135. szám ÁRA 50 FILLER Miskolc, 1955 ión u« 10. péntek A jobb élet biztos útja 'T' íz esztendő alatt a kommu- nisták példamutatása, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság összefogása olyan orszá­got épített, amilyent tíz esztendő­vel ezelőtt még remélni sem mer­tünk. Megteremtettük a szocialista ipart, amely az új életet, a még gondtalanabb holnapot szolgálja. Ugyancsak nagy fejlődést mutat mezőgazdaságunk is. Falun is már mintegy 200.000 dolgozó paraszt­család lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a boldog jövő útjára. A Központi Vezetőség most meg­jelent határozata megszabja a leg­fontosabb teendőket a falu dolgo­zó parasztsága, kommunistái ré­szére, teljes részletességgel kidol­gozta a további feladatok elvégzé­sének módját a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésére. A határozat mindenekelőtt kimondja, hogy „Népi demokráciánk fejlődé­sének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti an­nak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság ter­melőerői és a munka termelékeny­sége; a szocialista város után ki­alakuljon a szocialista falu, létre­jöjjön országunk egységes, szocia­lista társadalma“. ]\f egerősödött termelőszövetke- zeteink bebizonyították, bogy a szövetkező dolgozó paraszt­ság, a párt és az állam nyújtotta segítséggel, a gépi erő, a fejlett agrotechnika alkalmazásával sok­kal nagyobb eredmények elérésé­re képes, mint az egyénileg gaz­dálkodó paraszt. A termelőszövet­kezet sokkal olcsóbban, sokkal gazdaságosabban termel az egyéni dolgozónál. Ez a legkézzelfoghatób­ban igazolja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nélkül nem teremthetjük meg a gondtalanabb életet, nem valósíthatjuk meg az életszínvonal emelését, tehát a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése nélkül nem győzhet a szocia­lizmus ügye. Éppen ezért a Köz­ponti Vezetőség határozata a falu minden kommunistájának, az ál­lami szerveknek, minden dolgozó parasztnak azt a feladatot adta, hogy az ellenség támadását vissza­verve erősítse a meglévő termelő- szövetkezeteket, s az önkéntesség elvét szigorúan betartva, meggyő­ző, felvilágosító munkával új és új termelőszövetkezeteket hozzon lét­re. Az a cél, hogy az elkövetke­zendő ötéves terv befejezésekor a mezőgazdaságban túlsúlyba kerül­jön a szocialista szektor, az egyéni gazdaságokkal szemben. A határozat sok értékes gaz­dasági és politikai segítséget nyújt termelőszövetkezeteinknek. Megadja a lehetőséget, hogy az újonnan alakult és a nagyszámú belépővel erősödő tsz-ek ősszel ta- gosíthassák a bevitt földterületet, a földművelésügyi minisztérium kü­lön engedélyével még akkor is, ha csak részleges tagosításról van szó. Ez Borsod megyében is jónéhány termelőszövetkezetet közelről érint. Biztosítja a határozat, hogy a gyengébb termelőszövetkezetek hi­teit. szarvasmarha és sertés törzset kapjanak. Ugyanakkor harcot hir­det az alapszabályzat bárminemű megsértése ellen. Az életszínvonal emelése megkö­veteli, hogy az idén és az elkövet­kezendő esztendőkben a szocialista szektorokban és az egyénileg dol­gozó parasztoknál a termelés gyorsabban emelkedjen, elsősor­ban a kenyér- és takarmány- gabona és a takarmánytermelést kell fokozni. Jelentős mértékben növelni kell az állatállományt, az állatok termékhozamát és a zöld­ség, gyümölcs, szőlőtermelést is, hogy mielőbb jelentősen javuljon népünk jobb és olcsóbb élelmiszer- ellátása. Az elkövetkezendő gazda­sági évben 3.3—3.4 millió katasz­teri holdon kell kenyérgabonát termelnünk, s 40 százalékkal több kukoricát kell betakarítanunk, mint az elmúlt esztendőben. Több ezer hold új szőlőt, gyümölcsöst kell telepítenünk. A több kenyér, zöldség, gyü- mölcs termelése, az állatte­nyésztés fokozása csak úgy való­sítható meg, ha minden területen alkalmazzuk a fejlett agró- és zoo- technikai eljárásokat, ha mezőgaz­dasági szakembereink az állami gazdaságokban, termelőszövetkeze­tekben és a lehetőséghez mérten a falu egyéni gazdaságaiban megho­nosítják a legjobb termelési mód­szereket. Sokkal jobban ki kell használnunk a gépállomások és az állami gazdaságok gépeinek kapa­citását. Ennek megvalósításához, a Központi Vezetőség határozata alapján pártunk, kormányunk megad minden segítséget. A mun­kásosztály az elkövetkezendő évek­ben is többezer traktorral, mező- gazdasági munkagéppel bővíti az állami gazdaságok, gépállomások gépparkját. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztsá­gunk minőségi vetőmagot, műtrá­gyát, gépi segítséget kap államunk­tól. Az iparból, a városról új szak­emberek indulnak falura, hogy se­gítsenek alkalmazni a leghelye­sebb. tudományos termelési mód­szereket. A terméseredmények fo­kozásában, a ’ több, jobb élelmiszer megteremtésében elsősorban álla­mi gazdaságainknak, termelőszö­vetkezeteinknek kell mutatni az utat. A jobboldali nézetek által okozott károkat csak úgy pótolhatjuk, a többtermelést, a mezőgazdaság szocialista fejleszté­sét csak úgy valósíthatjuk meg, ha a párthatározat végrehajtásában a falu legjobbjai, a kommunisták járnak az élen. Pártszervezeteink­nek és állami szerveinknek, a já­rási és községi tanácsoknak fele­lősséget kell érezniök nagy ügyünk győzelméért. A munkában, fegye­lemben, kötelezettségteljesítésben nem tűrhetik el a lazaságot, azt, hogy valaki is megsértse a párt- és kormányhatározatokat. Folytas­son minden falusi kommunista és pártonkívüli dolgozó kérlelhetetlen harcot az ellenség, elsősorban a kulákság ellen, ne tűrje, hogy az az állami gazdaságokba, termelő- szövetkezetekbe ,-efurakodva aka­dályozza a többtermelést, az ön­költségcsökkentést. a termelékeny­ség növelését. Felvilágosító mun­kával a lehető legjobb tudása sze­rint segítse a szocialista szektor erősödését, számszerű növelését. Csakis a Központi Vezetőség mutatta úton haladva teremthet­jük meg a még boldogabb életet, a virágzó mezőgazdaságot. Cultorrépatermelők ors/ávo* órteUezlete Két évvel ezelőtt a cukorrépater- melők Sopronhorpácson tartott orszá­gos értekezletén indult el a kétszáz mázsás cukorrépatermelési mozgalom, amelyhez évről évre mind több ter­melő csatlakozott. Kiváló eredményei voltak a mozgalomnak az elmúlt év­ben is. Ezeknek az eredményeknek, de a hiányosságoknak is a megtár­gyalására az élelmiszeripari minisz­térium összehívta a cukorrépaterme- lők negyedik országos értekezletét. Az értekezleten a cukorrépatermelő ál­lami gazdaságok dolgozói termelő- szövetkezetek tagjai és a termelésben élenjáró egyéni termelőkön kívül resztvettek a cukorrépatermeléssel üflv iospziiÉ, lep nináei leltünkkel elősegítsük a termelőszövetkezeti mozgalom illesztését, a munkás-paraszt szövetség erősödését Megyénk 22 gépát'omísa csatlakozott a 20 budapesti üzem felhívásához Szerdán délelőtt 9 órakor a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a megye 22 gépállomásának igazgatói és párt_ titkárai részvételével értekezletet tartott. Az ülésen résztvett Lac.zkó István a megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályának munkatársa, Kelemen Sámuel a megyei tanács elnökhelyettese, Forgács Gyula a megyei gépállomások főmezőgazdásza és Gergely István a megyei mező­gazdasági igazgatóság vezetője. A gépállomások vezetői elhatározták, hogy csatlakoznak a húsz budapesti tizem felhívásához. Erről szóló hatá­rozatukban a következőket mondják: Mi, a borsodmegyeí gépállomások dolgozói megtárgyaltuk a húsz buda­pesti ipari üzem dolgozóinak a ter­melési tervek határidő előtti teljesí­tése. a termelékenység növelése, az önköltség jelentős csökkentése érde­kében tett felhívását. Tudatában vagyunk annak hogy a tervek teljesítése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése, valamint a több és olcsóbb termelés nemcsak az iparban, hanem a mező- gazdaságban is elsőrendű feladat. Ezért elhatároztuk, hogy csatlakozunk a húsz budapesti ipari üzem dolgozói­nak, valamint a baranyamegyei gép­állomások dolgozóinak . felhívásához és a megye adottságainak megfelelően, figyelembevéve a termelőszövetkeze­tek erősítését, megszilárdítását, az alábbi vállalást tesszük: "I Fokozottan arra törekszünk, 1 * hogy megyénk termelőszövet­kezeteinek terméshozama nagymérték­ben emelkedjék. Ezért fő feladatunk­nak tekintjük a termelőszövetkezeti tervek minden részletében való telje­sítését. am' termelőszövetkezeteink megszilárdításának, továbbfejlesztésé­nek alapja. .Tó minőségű munkával terveinket minden részletében túltel­jesítjük. Vállaljuk, hogy 1955. évi ter­veinken felül 1955 december 30-ig 64.692 normálhold gépimunkát vég­zünk. Szállítási tervünket 60.000 tonna/ kilométerrel túlteljesítjük. O A termelékenység növelésére vállaljuk, hogy a traktorveze. tők és motorkezelők teljesítményét fejenkint a tervezett 531 normálhold- ról 570 normálholdra emeljük. D A Központi Vezetőség határo- zata szellemében vállaljuk, hogy az egy normálholdra eső üzemi költséget a betervezett 129 forintról 121 forintra csökkentjük, ami 4.7 szá­zalékos önköltségcsökkentést jelent. 4 A munkaidő jobb kihasználá- sával és az improduktív idő csökkentésével megszervezzük a ren­delkezésre álló munkaerőknek, a gép­állomáson kívül — elsősorban a ter­melőszövetkezetekben való foglalkoz­tatását, amit 6307 munkanapon keresz­tül biztosítunk, ezáltal 189.062 forint időhér megtakarítást érünk el. 7" A megtervezett szállítások maradéktalan teljesítése, vala­mint a terven felül vállalt munkák elvégzése mellett összesen 726.229 fo­rint értékű üzemanyagot takarítunk meg azzal, hogy mindenütt megköve­teljük az üzemanyaggal való lelki- ismeretes gazdálkodást. A karbantar­tások időbeni elvégzését, az üresjárat csökkentését jó szervezéssel biztosít­juk. A javítási és karbantartási anyag és alkatrészköltségből összesen 382.510 forintot takarítunk meg. s ezzel az egy traktorra eső fő és folvójavítási költséget 5453 forint 50 fillérre csök­kentjük. Gépállomásainkon a még sokszor bürokratikus, bonyolult ügy­vitel egyszerűsítésével, az igazgatási és ügyviteli költségeket terveinkkel szemben 175.026 forinttal csökkentjük, á Megvizsgáljuk és minimálisra '*■ csökkentjük gépállomásainkon az idegen munkák díjtételét és arra fogunk törekedni, hogy terveinkkel szemben is csak a legindokoltabb esetben, a legkisebb mértékben ve­gyük ezeket igénybe, s ennek alapján 169.725 forint munkád]j megtakarítást érünk el. *7 Különös gondot fordítunk a * * termelőszövetkezetek földjén a növényápolás időben való elvégzésére: különös súlyt helyezzünk a kukorica terméshozamának növelésére, ami ter- melöcsoportjaink állattenyésztése fej­lesztésénél jgen nagy jelentőségű. Ennek érdekében vállaljuk, hogy gépi növényápolási tervünket jóminőségű munkával 120 százalékra teljesítjük. Ugyanakkor gondoskodunk arról is, hogy az aratás idején termelőszövet­kezeteink a gazoló kapálást elvégez­zék. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy más munkához gépi segítséget adunk, gy munkaerőt szabadítunk tel e Ion­os feladat elvégzésére. O A szemveszteség legkisebb ® mértékre való csökkentése ér­dekében növeljük a kombájnnal és aratógéppel való aratás mennyiséget, a termelőszövetkezetekben az aratást 75 százalékban fogjuk elvégezni. A jó minőségű munka biztosítására ki­fogástalan gépekkel végezzük az ara­tást, Megszervezzük termelőszövetke­zeteinknél a kaparék összegyűjtését, gondoskodunk arról hogy az arató­gépet tárcsa kövesse s így kellő idő­ben el lehessen végezni a tarlóhán­tást és a taHóvetést. Q Két héten belül felmérjük a ” termelőszövetkezetek behor- dá.si kapacitását és amelyeknél lema­radástól lehet tartani, a behordás meggyorsítására tervet készítünk és elsősorban ezeknek a termelőcsopor­toknak adunk segítséget. ~I ÍA A helyes rajonirozási terv el- készítése után cséplőgépeinket azonnal munkaterületükre szállítjuk, hogy a cséplést időben el tudják kez­deni. Fokozottan ügyelünk a villamos- cséplés jó megszervezésére, a közös szérű biztosítására. "I "I Takarmányellátottságunk meg- 1* javítására fokozni fogjuk a silózást: mezőgazdászaink evégett a termelőszövetkezetekben állandó fel- világosító munkát végeznek. Állal - tenyésztésünk minőségi javítására és az állati termékek fokozására szak­embereinktől szigorúan megkövetel­jük a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésével való gondosabb foglal­kozást. Ügy dolgozunk, hogy mindet» tettünkkel elősegítsük a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását, ami ter­melőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődésének alapját jelent: Úgy fo­gunk harcolni, hogy tetteinkkel erő­sítsük a munkás-paraszt szövetséget A 22 borsod-abauj-zemplénmegyei gépállomás dolgozóinak megbízásából; ÄMG MEGYEI IGAZGATÓSÁG VEZETŐJE MEGYEI FÖMEZÖGAZDÁSZ ’ MEGYEI FŐMÉRNÖK MEGYEI FŐKÖNYVELŐ MEDOSZ MEGYEI ELNÖK GEPÄLLOMÄSI IGAZGATOK GÉPÁLLOMÁS! PÁRTTITKÁ- ROK A DISZ II. kongresszusa tiszteletére A* ó»di martin fiataljainak munka*! I»erei A fiatal ózdi martinászok, akik nagyjelentőségű vállalást tettek a DISZ II. kongresszusa tiszteletére, martinászbecsülettel állják szavukat. A terven felül ígért acéltonnák úgy szaporodnak, ahogyan a fiatalok ver­senylendülete emelkedik. Az öregek, akik már csak becsületből sem akar­nak lemaradni, komoly erőfeszítések árán tartják csak eredményeiket. A IV. sz. kemence fiatal oivasztára Csomós Géza napi 4 tonna ter­ven felüli acél termelésére szóló vá.lla Iását átlagosan 6 tonnára emelte. Az első helyen Simkó Zoltán kollektívája halad a versenyben pro­gramszerűsége a vállalt 95 százalék helyett június hónapban 100 százalék s már több mint 70.000 forint értékű nyersacélt termelt előirányzatán fe­lül. A brigád sikereiben nagy része van Kovács László acélgyártónak is, aki minden műszaki feltételt, támogatást megad ahhoz. hog> a mar­tinászbrigád az első helyet végig megtartsa a kongresszusi műszakokon. A fiatalok lendülete, vetélkedése érezteti hatását a kemencesor át­lagos tolj esi tményén is. Az ózdi martinászok csütörtökön reggelre is terv teljesítést jelenthettek. A VII. Sz. kemence kivételével — amely fe- nékjavitást végez — minden kemence túlteljesítette napi előirányzatát. Büszkén jelenthetik az ózdi martinászok, hogy a második negyedévben csütörtökön reggelig terven felül 1434 tonna acélt termeltek így harcolnak a sátoraljaújhelyi vasutas fiatalok DISZ-szervezetünk valamennyi tagja versenyvállalást tett a DISZ II. kon­gresszusának sikeréért. A Petőfi ifi brigád áprilisban a vállalt 125 száza­lékkal szemben átlagosan 137 száza­lékot teljesített s így a sztahánovista- szintet 10 százalékkal túlteljesítette. Fiataljaink a DISZ II. kongresszusá­nak tiszteletére június l_től kongresz- szusi műszakot tartanak, a DISZ Központi Vezetősége vándorzászlajá­nak elnyeréséért harcolnak. Munkán­kat segítik az idősebb dolgozók, kom­munisták és a pályafenntartási főnök 's. KRTZSÁN ERZSÉBET a sátoraljaújhelyi pályafenntar­tási főnökség DISZ_titkéra foglalkozó legkiválóbb tudósok és ku tatók. Az értekezlet- határozatot fogadott el, amely többek között kimondja- hogy az idei szokatlanul hideg és szá­raz tavaszi időjárás miatt gyengén és egyenetlenül kelt répavetések meg­javítására fokozottabb gonddal kell végezni az egyelést. a kapálásokat és a sarabolásokat, időben és szaksze­rűen kell fejtrágyázni s a levéltetvek ellen megjelenésük után azonnal vé­dekezni kell Kimondja a határozat­éi kell érni, hogy július 31-ig a répa­termelők legalább 50 százaléka csatla­kozzon a 200 mázsás mozgalomhoz. A szuhakállói bányászílafatok eredniPuve' A szuhakállói bányász DISZ-fia- talok a kongresszus tiszteletére érté­kes felajánlásokat tettek. Állják is szavukat. Földi József 12 főnyi ifjú­sági fejtési brigádja 13.16.8 tonna szenet adott terven felül, tervéi má­jusban 171.4 százalékra teljesítette, ’for nyák József 6 főnyi fejtési bri­gádja 136.8, Köves Gyula csapata aedig 152.6 százalékra teljesítette ’érvét. 'Nem maradi le mögöttük Ökrös Barna csapata sem. amely 151.3 százalékra tett eleget tervének. Ormosbányán Turcsány József ki­váló teljesítményt ért el elővájási brigádjával, 21.8 folyóméterrel ha­ladta túl temjét. 4 „Légy jó gaz­dája a bányagépeknek“-mozgalom keretében Mihalik. Hona és Cs. Sza- j óó Jolán gépkezelők a gépek helyes j karbantartásával 111 százalékos j tervttzLie&é±é&t el I Diósgyőri ifjú acélöntők as adott ssóért A diósgyőri acélöntődében a DISZ II. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben minden dolgozó becsülettel kiveszi részét Legjobban azonban Láncos György ifjúsági DISZ brigádja, amely ter­vét június 1—8-ig 160 százalékra teljesítette. A brigád tagjai közül Kiss József és Lévai Barna 151 százalékot, Szmoszna Endre és Spisák Miklós 165 százalékot ért el Szegedi Miklós, aki az öntőszakmá­ban dolgozik, alig egy hónapja tagja a csoportnak, a kongresszusi műszakok alatt minden tudásával igyekszik emelni teljesítményét napi átlagteljesítménye már 130— 135 százalék. A tán—“ hrkrá^ Kosdi Károly és Albert Ferenc brigádja. Ezekben a csoportokban idősebb és szakképzettebb elvtár- sak dolgoznak. A Kosdi brigád 188 százalékra, az Albert brigád pedig 169 százalékra teljesítette havi ter­vét. Ezt látva a Láncos brigád vál­lalta hogy a kongresszusi dekádok végére elsőnek fejezi be tervét. A magkészítők közül Kispál Sa­rolta május havi átlageredménye 93 százalék volt. Teljesítményért iünius I—8-ig a DISZ II. kon­gresszusa tiszteletére 115 százalék- a emelte Ezzel alkarja elősegíteni a terv december 20-ra, 26 dekád alatt való teljesítését. C'S-OM'TO«. ***g*4*J2*ÖR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom