Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

Csütörtök, 1953. Június 9. 2RZAKMAGTAROP.SK/tG 3 A Magyar Dolgozók. Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés tellendítésének további feladatairól (Folytatás a 2-ik oldalról.) ő' és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk íejlesztése ér­dekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasinarhatenyésztés fellendítése a következő kót-három év legfontosabb feladata. 1 A szarvasmarhatenyésztés álta- lános fellendítésének fő kérdé­sévé a tehénállomány növelését és a tejhozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére: a) A tenyésztés fejlesztése érdeké­ben 1955—56-ban 20.000, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelé­sére kell szerződést kötni, 12—18 hó­napos nevelési időtartammal, na­gyobbrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — a minő­ségtől függően — kilónkint 9—14 fo­rintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző áfán — há­rom részletben — 1500 .forint előleget kell adni. A héthónapos vemhes álla­potban átadott ür^ők után az átadás­kor 1000 forint vemhességi pótlékot keü fizetni. b) Az ‘uszönevelés elősegítésére minden hat hónapos korig 169 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a te­nyésztőket az eddigi 400 forintos adó- kedvezmény helyett 600 forintos adó- kedvezményben kell részesíteni. O Különös gonddal kell fejleszteni a szarvasmarhatenyésztést a ter- mélSszövetkezetr'k közös gazdaságá­ban. Mindenekelőtt az állomány mi­nőségét kell javítani, főkent az ápo­lás és takarmányozás gondos meg­szervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkeze­tekben a tehenek évi te.ihozama min­denütt meghaladja a 2000 litert. Q Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az élelmi- szeripari minisztérium a tehénállo­mány rovására teljesítse vágási ter­vét. Törekedni kell a levágásra ke­rülő állatok átlagsúlyának növelésére és 1955—56_ban legfeljebb 100.000— 100.000 tehenet szabad levágni. Az élelmiszeripari minisztérium a levá­gásra kertilő tehenek közül 50.000 fel­javítására kössön szerződést. A tehe­nekre legalább 100 kiló súlyt kell rá- hízlalni és a ráhízlalt súlyért kilón- kint 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érde­kében törekedni kell nagyobb átlag­súlyú javított tinók és ökrök na- gyobbszámú felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bikaborjúhízla- Iási szerződések kötését s a jolenleg érvényben lévő szerződési feltételek mellett, ezévben további százezer bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni. A A tehénállomány megfelelő utánpótlásának biztosítása ós minőségének javítása érdekében for­dítsanak a termelők nagyobb gonuot az üszők takarmányozására Ó9 gondo­zására. Azokat az üszőborjúkat, ame­lyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csököítek, tenyésztésre alkal­matlanok, legfeljebb évi 30.000 dara­bos keretben vágás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen, C A földművelésügyi minisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges ter­mékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállatellátásnak meg­javításáról. A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyett, a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzsköny­vezést a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének egyik legfontosabb eszkö­zévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dol­gozóit, hogy a tehenek fedezteté'ével, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarha állományukat és növel­jék mindenekelőtt a tehenek tejhoza- má.t. IX. Zöldség, burgonya, gyümölcs és szőjjőternielép 1 Zöldség- és burgonyaterme- lés. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöld­ségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legalább 132 kilóra emelkedjék. Tovább kell fejleszteni a zöldség- termelést a nagyvárosok közül fő­ként Budapest, Győr, Miskolc éti Özd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások könnyű traktorokkal, kultivátorokkal való ellátását és né­hány gépállomás ezévi tapasztalata alapján meg kell kezdeni a zöldség vetésének és sorközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni a növényházak és me­legágy! telepek létesítését a terme­lőszövetkezetekben, főként a hőfor­rások és ipari elfolyó vizek felhasz­nálásával. A korai zöldség termelésének fo­kozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szov­jetunióban bevált tőzeges — táp­kockás palántanevelést. Ezért 1953. végéig ki kell alakítani a Szovjet­unióban bevált kézi tőzegkockaké- 6zítőgép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezde­ni ennek sorozatgyártását. A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára. Meg kell javítani a jóminőségű ve­tőgumóval való ellátását és a ter­melőszövetkezetben s állami gazda­ságokban a második ötéves terv vé­géig a burgonyatermelés legfonto­sabb folyamatait- gépesíteni kell. 2. Gyümölcstermelés. Az elmúlt évBen nagyobb mér­tékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfaállomá­nyának erőteljesebb növelése mel­lett, folytatni kell az új üzemi gyü­mölcsösök telepítését. A termelő­szövetkezetekben és az állami gaz­daságokban az árutermelő gyümöl­csösök területét tíz-tizenöt éven Dé­lül háromszáz-háromszázhúszezer katasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántó­földi művelésre nem alkalmas ho­mokterületeken és kopárokon kell telepíteni. A földművelésügyi mi­nisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét. Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, kü­lönösen a Jonathan alma oltványai­nak előállítását. A faiskolai terme­lés fejlesztése érdekében a? állami faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni. 3. Szőlőtermelés. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül húsz év alatt mintegy 118 ezer katasztrális hold oltványszőlőt és 192 ezer katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani, ezen belül 1960-ig 65 ezer katasztrá­lis hold homok és 80.500 kát. hold oltványszőlőt. A szőlő anyatelepek területét 1960-ig kétezerötszáz katasztrális holddal — ebből az állami gazdasá­gokban ezernyolcszáz katasztrális holddal kell növelni. Az anyatele­pek támberendezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasz­trális holdankint tízezer forint hi­tellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visszafizetni. szőlőoltvány termelését 1960-ig l- millió darabra, a gyökeres euró­pai vesszőket 1956-ban 36 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darab­ra kell növelni. Toljajhegyalja kormánybiztosa rs a borsodmegyei tanács gondoskodjék arról, hogy Tokajhegyalján 1959-lg mintegy 3200 katasztrális holdon e- lepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok ké­szítsék él a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési térvét. X. A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget több év­re előre meghatározó begyűjtési rendszer a termelési és hizlalási szerződések kiszélesítése és a sza­badpiaci forgalom lehetősége hozzí- járul dolgozó parasztságunk terme­lési biztonságának megszilárdítás í- hoz, termelési kedvének növelésé­hez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábrakapott jobboldali néze­tek azonban ezen a téren is éreztet­gyüjtési tervek maradéktalan telje­sítését, az állami és szövetkezeti szerveik felvásárlási tevékenységé­nek, valamint a szerződéses terme­lési és hizlalási rendszer kiszélesí­tését. O A beadási kötelezettséget a “• termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szá­mára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében biztosí­tani kell, hogy a termelők maradék­talanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket, A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni a sza­badpiaci értékesítés lehetőségéből. Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő ter­ményekből nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami sz'ei-vek folytathatnak cteafoadfelvá- sáriást. 5 Az 1954—1955. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételei­nek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás ki- terjesztésének módszereit. Ennek alapján az 1955—1956 gazdasági év­re szóló szerződések kötését úsv kell megkezdeni, hogy az legkésőbb ezév november 30-ig befejeződjék. A Tovább kell fokozni az állami ** és a szövetkezeti kereskede­lem tevékenységét a termelőszövet­kezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvá­sárlására. A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasz­tási és termelési célt szolgáló ipar­cikkek eladását a falun részben mezőgazdasági termékek szerződé­ses szállításához, illetve eladásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell. hogy a városi dolgozók — elsősor­ban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájuthassanak. C A termelőszövetkezetek és az ’ egyénileg gazdálkodó parasz­tok számára, beadási kötelezettsé­gük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci érté­kesítés lehetőségeit. A földműves- szövetkezetek adjanak a jelenlegi­nél nagyobb segítséget a termelőszö­vetkezeteknek és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak sza­badpiacra kerülő mezőgazdasági ter­mékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a sza­badpiacon a közvetítő magánkeres­kedelmet és meg kell akadályozni ez üzérkedő elemek árfelhajtó tevé­kenységét. Teljes szigorral kell ér­vényt. szerezni azoknak a rendele­teknek, amelyek megtiltják mező- gazdasági termékek továbbadás cél­jára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági termékekkel való üzérkedést. XI. A mezőgazdaság állami irányításának megjavításáról ték hatásukat. A többéves begyűj­tési rendszerben csökkentett kötele­zettségeket a kulákok többsége és a dolgozó parasztok egyrésze nem tel­jesíti. A piacon nagymértékben el­burjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetés­ből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek. j Dolgozó népünk állandóan nö- vekvő élelmiszerszükségleté­nek kielégítése megköveteli a be­gyűjtési rendszer fenntartását, a be­Az 1953. decemberi párt- és kor­mányhatározat óta lényeges változá­sok történtek a mezőgazdaság állami irányítástnak szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mező- gazdasági igazgatási szervek hatás­köre, sok szakember került a ter­melést közvetlenül irányító beosz­tásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedé­sek azonban nem voltak elégsége­sek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, ame­lyek különösen a termelőszövetke­zetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánultak meg. "I A földművelésügyi miniszté- riumnak. az állami gazdasá­gok minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazdasági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szer­vező munka megjavítása és az élen­járó módszerek elterjesztése. A me­zőgazdasági szerveket fokozott fele­lősség terheli az irányításukra bí­zott területen a termelőszövetkeze­tek gazdaság!, szervezeti megerősí­téséért, a hozamok emelésiért, va­lamint az önköltség csökkentéséért. O A termelőszövetkezeti mozga- lom fejlesztése és megszilár­dítása, továbbá a termelési színvo­nal emelése érdekében, elsősorban a termelőszöveiheze'tek termelését közvetlenül irányító szervek, a járá­st mezőgazdasági osztályok és a gépállomások mezőgazdasági szer­vezetének munkáját kell megjaví­tani. 2 A mezőgazdasági szakigazga­'-*• tási szerveken kívül elsősorban a tanácsok és végrehajtóbizottságaik felelősek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért!, fejlesztéséért és termelési színvonaluk emeléséért. A megyei tanácsok végrehajlóbizott ságai kiemelten és rendszeresen fog­lalkozzanak a gépállomások munká­jával, eUenőrizzélk működésükét, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. A Az állami gazdaságokban és ■tl‘ termelőszövetkezetekben olyan tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakozását s fűként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendszerére az Országos Tervhivatal, a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok minisztériuma 1955. szeptember 1-ig terjesszen ja­vaslatot a Minisztertanács elé. C A földművelésügyi miniszté- hum és a mezőgazdasági igaz­gatási szervek jelentősen javítsák meg a szakpropagandát és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mezőgazdasági szakigazgatás minden dolgozójának, minden mezőgazdasági szakemberé­nek szakadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. Szorosabban együtt kell működ­niük a mezőgazdasági tudomány ts a gyakorlat dolgozóinak. A mező­gazdasági termelés főkérdéseíre kell irányítani a tudományos és kutató' munkát. A tudósok és kutatók félti' data mindenekelőtt, hogy tudomá' nyosan megoldják a termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatban felmerülő agrótechnikai, zootechni- kai és üzemszervezési kérdéseket. Az 1953. decemberi párt- és kor mányhatározat rendelkezéseinek megfelelően ezévben és a követk ző években is meg kell rendezni az országos mezőgazdasági kiállítást, s évről-évre több helyi kiállítást kell rendezni, elsősorban a járásokban XII. A párt- és a tömegszervezetek feladatairól A pártszervezetek, a kommunis­ták sikeresen vezették a harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szövetség, nem jö­hetett volna létre erőteljes szövet­kezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulákok gazdasági korlátozásáért, politikai befolyásuk megszüntetéséért. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének és ezzel egyidejűleg a me­zőgazdasági termelés fellendítésének jelenlegi feladatait csak a párt irá­nyításával, a pártszervezetek, a kom­munisták mozgósításával, a Köz ponti Vezetőségnek a falusi párt­munka megjavítására vonatkozó, ez év februári határozatának követke­zetes végrehajtásával lehet megolda­ni. I A Központi Vezetőség felhív­-1-* ja a párt minden tagját — mindenekelőtt a falusi kommunistá­kat, hogy céltudatosan és kitartóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalá­nak emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglevő termelőszövetkezetek meg­szilárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok munkájának meg­javítására s ezzel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meg­győzésére kell irányítani, hogy azok megértsék a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatait és elvé­gezzék az ebből reájuk háruló részt. Mind többen magukévá te­gyék a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás ügyét, önként, saját elha­tározásukból, meggyőződésből lépje­nek be a termelőszövetkezetbe. A Központi Vezetőség felhívja a falusi kommunistákat, hogy példa- mutatásukkal és harcos kiállásukkal járjanak élen a terméshozamok nö­veléséért, az új módszerek elterjesz­téséért, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért és az állampolgári fe­gyelem megszilárdításáért folyó harcban. O A falusi pártszervezetek a dolgozók körében folytatott politikai munkájuk közben támasz­kodjanak a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra. A Központi Ve­zetőség utasítja a falusi pártszerve­zeteket, a párt járási bizottságait, hogy segítsék a Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének falusi szervezeteit és vonják be a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével és a mezőgazda­sági termelés fellendítésével kapcso­latos feladatok elvégzésére. A gépállomások és állami gazda­ságok munkájának megjavításában fontos feladatok várnak a MEDOSZ szervezeteire. A MEDOSZ központi vezetősége gondoskodjék arról, hogy a MEDOSZ szervezetek a munka­verseny szervezésével s a dolgozók mozgósításával járuljanak hozzá a termelékenység fokozásához s az ön­költség csökkentéséhez. A falusi pártszervezetek a népfront™ bizottságokban, termelési bizottságok-; ban. gazdakörökben, földmüvesszövet- kezetekben és más falusi tömegszer­vezetekben népszerűsítsék a szövet­kezeti gazdálkodást. E szervezetek­ben működő MDP-csoportokon keresz­tül érjék el, hogy ezek a széles pa­raszti tömegeket magukban foglaló szervezetek, illetve mozgalmak cse­lekvőén támogassák pártunk szövet­kezeti politikáját, egyben szolgálják a termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok közötti barátság elmélyítését és váljanak a mezőgazdaság élenjáró termelési módszerei elterjesztésének szerveivé. Q A Központi Vezetőség felhívja a városi és üzemi pártszerveze­teket; politikai munkájukkal érjék el^ hogy egész munkásosztályunk tekintse saját ügyének a pártnak és a kor­mánynak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határo­zatainak végrehajtását. Fokozzák a munkásosztály felelősségérzetét, ki­váltképpen azt a tudatot, hogy a párt céltudatos irányításával csakis a munkásosztály képes rávezetni az egyénileg dolgozó parasztságot a szo­cializmus útjára. A városi és üzemi pártszervezetek szervezzék meg, hogy az üzemek adj janak sokoldalú támogatást a falu­nak. Vállaljanak védnökséget a ter­melőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok munkájának megjavítására, fejlesszék tovább a patronázs-mozgalom különböző for­máit, adják át a termelőszövetkezeJ teknek a termelés, a munkaverseny szervezésében szerzett tapasztalatai­kat. A A Központi Vezetőség a falusi munka megjavítására tovaobi jelentős káderátcsoportositást urrt szükségesnek. Még 1955, év folyamán ezerkettőszáz vezetésben jártas, szer­vezőképes, politikailag szilárd tehet­séges elvtársat kell elküldeni város­ból a falusi párt és gazdasági szövet­kezetekbe. gépállomásokra és állami gazdaságokba. A Központi Vezetőség felhívja a minisztériumokban, központi hivata­lokban, üzemekben, megyei és járási központokban dolgozó kommunistákat, hogy vállalják a falusi munkát. Azok a kommunisták, akik falura mennek, fontos pártmegbizatást teljesítenek. A Központi Vezetőség nngyrabecsüll ezeket az elvtársakat, mint olyano­kat, akik önként vesznek részt abban a forradalmi harcban, amelyet dol­gozó népünk — élén diccő pártunkkal — a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért vív. A Központi Vezetőség felhívja * kommunistákat. — városiakat és falu­siakat egyaránt — a munkásokat, a do'gozó parasztokat, a néphez hű ér­telmiségieket, hogy ki-ki a maga munkaterületén, képessége'hpz és ere­jéhez mérten vegye ki részét a mező- gazdaság fejlesztéséért folyó munká­ból. amely hatalmas lépéssel viszi előre a szoeialízmus építésének' a néojólét emelésének, hazánk tóvá! erősítésének nagy ügyét. (MTI) BÉnyászfiatafok a DISZ I1. kongresszusának tisztedére A sonisályi bányászfiatalok kiváló eredményeket érnek el. Ifjú Vincze Lajos 129 százalékot. Striez Zoltán pedig 127 százalékot muta­tott fel. Nem maradnak le a farkasl; ukíak sem. Nagy Sándor ifjúsági brigádja 116 százalékot teljesített. A miskolci járás bányáiban az ifjúság a DISZ II. kongresszusa tisz­teletére 4826.1 tonna szenet adott terven felül. Kiemelkedően jól dolgozik a kondói Bencs Pál és Bencs Simon 18 fős ifjúsági brigád­ja. Homor Sándor 38 fős brigádja 126 százalékot teljesített. A sajószentpéteri Verebély Károly 531.1 tonna szenet adott terven felül. Berentén is akad kiemelkedő eredmény/ Koleszár Lajos 123.6 százalékot ért cl. Sajókazincon Tóth András. Sie József és Juhász József fejtési bri­gádjai dicsekedhetnek nagyszerű eredménnyel. Az elővájási brigádok közül Makkai Gyula 18 fős brigádja 30.5 folyóméterrel teljesített© túl tervét, 128.8 százalékos teljesítményt ért el. A szállítóbrigádok közül Tóth Endre szuhakállói szállítóbrigádja 104.5 százalékra tett eleget előírásának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom