Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

Vasárnap, 1955. június 5. ftSZAKMAGTARORSZ.« G 3 Az éves terv teljesítéséért — ....—-........- fc — ---------------------------------­A borsodi építők is csatlakoztak a húsz budapesti üzeni felhívásához Borsod megye építőipari vállalatai és építőanyag- ipari üzemeinek vezetői, mérnökei, élenjáró dolgozói, a párt- és tömegszervezetek képviselőinek részvételé­vel aktiv'/tulést tartottak a megyei pártbizottság nagy­termében,. Az aktivaülés célja az volt, hogy együtte­sen beszéljék meg munkájuk eddigi eredményeit, va­lamint a tervek sikeres teljesítése érdekében a válla­latok előtt álló feladatokat. Itt jelentették be az építő­ipar dolgozói csatlakozásukat a húsz budapesti üzem felhívásához. A tanácskozást Putnoki I.ászló elvtárs. a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Gyurák László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak munkatársa tartott beszámolót. A borsodi építőipar fejlődése és feladatai . — Építőipari vállalataink és épí­tőanyagipari üzemeink párt, gazda­sági, tömegszervezeti vezetői és dol­gozói 1904. évi munkájának alapja a III. pártkongresszus és a Központi 'Vezetőség 1954 októberi határozata volt E határozatok eredményeként az év második felében a munka és a munkaverseny fellendült, s ha nein is tudtunk eleget lenni a terv minden előírásának — főleg az épi- lóanyagiparban —, az adósságból je­lentős mennyiséget törlesztettünk az év végére. Megyénk magas- és mélyépítő ipara 1954. évi termelési tervét 105 százalékra teljesítette. Ez 36 9 száza­lékkal, forintértékben pedig 100 má­llóval kevesebb, mint 1953-ban. az építőipari munkások havi átlagkere­sete az 1953. évi 834 forintról 1954- ben 968 forintra, azaz 16.1 százalék- fkai emelkedett. Ugyanakkor a 100 forint munkabérre eső termelés 18.2 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók át­lagos fizetése megnőtt, ugyanakkor jóval kevesebbet termeltünk. Lát­nunk kell milyen károk származnak abból, ha a bérek emelkedése nincs arányban a javak növekedésével. Életszínvonalunk további emelkedé­sének döntő feltétele építőiparunk­ban is a jobb, több és olcsóbb terme­lés. Éneikül életszínvonal emelke­désről nem beszélhetünk. Az építőanyagipar 1954. évi tervét ® százalékra teljesítette, ami az előző évinél 13.2 százalékkal keve­sebb. Megyénk 10 építőanyagipari vállalata közül mindössze egy, a Hollóházai Kerámiagyár teljesítette tervét. Különösen nagy volt a lema­radás a Mályi Téglagyárnál, amely 7.282.000 darab nyerstéglával és 6.102.000 darab égetett téglával gyár­tott kevesebbet az előirányzottnál. Ebből a mennyiségből 305 kétszoba konyhás lakást lehetett volna épí­teni. A cserépgyártásnál is hasonló volt a helyzet. A tervezett 3 590.000 darab cserép helyett csak 216.000 da­rabot gyártottak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1300 családi ház cserép- szükségletét nem gyártották le. Me­gyénk másik legnagyobb építőanyag­ipari üzeme a Hejőcsabai Cement és Mészmű 7077 tonna cementtel ma­radt adósa népgazdaságunknak. Építőanyag Iparunkban az önkölt­ség is kedvezőtlenül alakult. Pl. a Mályi Téglagyár tervezett önköltsé­gét magasan túllépte. 1954 I. ne­gyedévében 1000 db tégla tervezett költsége 250.36 forint volt. a tényle­ges ráfordítás pedig 692 92 forint. Az 1954. évi tervlemaradás fő oka az építőanyagiparban a rossz mun­kaszervezés. a laza munkafegyelem., az igazolatlan mulasztások és a tech­nológiai fegyelem megsértése volt. Abban, hogy az önköltség csökkenté­se, a termelékenység növelése, a munkafegyelem megszilárdítása 1953-hoz viszonyítva a kongresszus után sem javult, nem kis részük volt a jobboldali nézetek romboló hatá­sának. annak, hogy a műszaki és gazdasági vezetők nem tartották mindig kezükben a vezetést, s p fő figyelem a mindenáron való forint­terv teljesítésére irányult. Némi javulás mutatkozik a tervek teljesítésében 1955 első negyedévében nél több millió forint többletköltsé­get jelentettek. Ugyancsak jelentős többletköltség adódik abból, hogy A munkafegyelem megszilárdítása — Komoly hiánypsság építő- és épitőanyagiparunkban a laza mun­kafegyelem. Nem ellenőrzik és nem követelik meg a pontos munkakez­dést és befejezést. Az építőiparban nem dolgozzák ki a havi 210 órát és igen sok &z igazolatlan hiányzás is. Nem szabad megengedni azt a hely­telen gyakorlatot sem, hogy a fenn­álló rendelkezések ellenére minden héten szabad szombatot tartsanak. Ezen a téren maguknak a munkave­zetőknek is példát kell mutatniok. —- A vezetők, de a szakszervezet Az anyagi érdekeltség fokozása sokszor szervezetlenül, kapkodva kezdünk meg egy-egy nagyobb épít­kezést. Ezért el kell érni, hogy fel­vonulási épületek, utak, víz, villany, csatorna létesítése nélkül ne kezd­jünk el építkezést. A kivitelező és beruházó vállala­tok műszaki vezetői sokszor figyel­men kívül hagyják az éves tervek elkészítésénél az évszakot. Ezért for­dulhat elő az a helytelen és nem éppen olcsó munkamenet, hogy té­len falaztaínák, vakoltatnak, burkol­tainak, vagy éppen 25 fokos hideg­ben alapot csákányozta! nak. Ezt he­lyes szervezéssel jobb minőségben és, sokkal olcsóbban lehetne elvégeztet­ni. Építőiparunkban túlzott az anyag­felhasználás is. Az építésvezetőket egy-egy létesítmény befejezése után nem számoltatják el a leszállított és beépített anyagról. Az építési anyag­telepeket sokszor őrizetlenül hagy­ják. Igen sok az anyaglopás, ami nagy károkat okozott népgazdasá­gunknak. Itt az ideje, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek gazda­sági vezetőink, s ha kell, a felsőbb szervek segítségét is vegyék igény­be. Műszaki és adminisztratív’ dolgo­zóink gyakran panaszkodnak, boyy sóik a felesleges és kötelező admi­nisztráció. Műszaki és gazdasági ve­zetőink már sok javaslatot nvujtot- tak be az ügyvitel egyszerűsítésére, s várjuk, hogy felsőbb szerve’nk ezeket figyelembevéve, az adminisz­trációt a minimumra csökkentsék. A 100 munkásra eső improduktív létszámot, mely az első negyedévben a múlt évhez képest 34-ről 28-t'a csökkent, még lejjebb lehet szorítani, a racionalizálás helyes végrehajtá­sával. sem fordít elég gondot az új munka- módszerek bevezetésére és elterjesz­tésére. Például teljesen elhanyagol­ták az építőiparban jól bevált gyors- falazási módszert. A Sztahánov- mozgalom fejlődése sem kielégítő. Építő- és építőipari vállalatainknál a dolgozóknak mindössze 8.5 százaléka jelvényes vagy okleveles sztahano­vista. Jobban kell ügyelni a gépkihasz- né\ásra, a gépek kezelésére és kí­mélésére is. Építőiparunk egyik legégetőbb pro­blémája az anyagi érdekeltség foko­zása a gazdaságosabb termelésben. Ezért a borsodmegyei párt végre­hajtóbizottsága javaslatot terjesztett a felsőbb szervek felé, hogy anyagi­lag érdekeltté kell tenni a műszaki, gazdasági és fizikai dolgozókat a gazdaságos termelésben, az önköltség csökkentésé beh, a takarékos«ágban., Olyan tervteljesítési és premizálási rendszert kell kidolgozni és beve­zetni. amely a gazdaságosabb terme­lésre ösztönzi a dolgozókat és veze­tőket. Javasoltuk, hogy egy megépí­tendő objektum tervezett teljes be­fejezési összege reális alapokon le­gyen megállapítva, amely összeg menetközben ne változzon, s annak felépítését ebből az összegből kell befejezni. Ha a műszaki és fizikai dolgozók a tervezett Összegnél keve. sebből készítik el az objektumot, a megtakarított pénz bizonyos száza­lékát, mint prémiumo' kapjak meg természetesen a minőséget és határ­időt is szem előtt tartva. A fenti javaslat végrehajtása megváltoztatná azt a helytelen állapotot, hogv kizá­rólag a forintösszeget tekintsék a tervteljesítés mértékének. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy az építkezéseket a teljes tervdoku­mentációk birtokaoan kezdjék meg Az építőipari dolgozók szociális, kulturális ellátása Ahhoz, hogy építő- és építőanyag­iparunkban a termelés és a terme­lékenység emelkedjen, hogy építő­ipari dolgozóinktól többet és jobbat kérjünk, nekünk is többet és jobban kell törődnünk dolgozóink szociális és kulturális helyzetének megjavítá­sával. A nagyobb építkezéseken és üzemekben komoly javulás állott be. több helyen megfelelő kultúrtermek és más kulturális, szociális berende­zések állnak a dolgozók rendelkezé­sére. Ezen a téren azonban még sok a javítani való. Nem egy helyen piszkosak, elhanyagoltak a szállások, több helyen a konyhák, étkezőhelyi­ségek is. Ezekben sürgősen rendet kell teremteni. Biztosítani kell a dolgozók kulturális igényeinek foko­zottabb kielégítését is. A megyei ta­nács népművelési osztálya gondos­kodni fog arról, hogy a Déryné Szín­ház és 'a megye nagyobb kultűr- együttesei gyakrabban adjanak mű­sorokat az építkezések kultúrtermei­ben. Toyább kell javítani a sportmun­kát is. Az MTSB segítségével első­sorban a DISZ-szervezetek feladata, hogy olyan sportágakat fejlesszenek, melyben a dolgozók tömegesen ve­hetnek részt. A szakszervezet gon­doskodik arról, hogy minél több könyvtár, klubhelyiség és kultúrte­rem álljon a dolgozók rendelkezésé­re. A dolgozókkal való nem kellő tö­rődés következménye, hogy nagy a munkásfluktuáció, s ezért az építő­iparban sokat hangoztatott törzs­gárda kialakítása nem megfelelő. Az építőipari pártszervezetek megerősítése Építőiparunkban a jelenleg meg­lévő hibák azért fordulhattak elő. mert hiányos építő- és építőanyag- ipari pártszervezeteink vezetőinek szakmai képzettsége. Nem rendelkez­Í nek olyan káderekkel, akik szak mailag is megfelelően tudnák irá­nyítani az építkezésen folyó párt- és gazdasági munkát. Ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság Olyan hatá­rozatot hozott, hogy az építőipari pártszervezetek vezetését 1955-ben meg kell erősíteni, nemcsak politi­kailag, hanem szakmailag • is képzett káderekkel, akikul egal ább teohniku mi végzettséggel rendelkeznek. Leg­először is a tiszapalkonyai. rudabá- nyai építkezéseken, a mályi tégla­gyárban és a hejőcsabai cementmű- néi. Megnehezíti még a munkát a párttagok nagy fluktuálésa. Az épí­tőiparban dolgozó párttagok mintegy 25—30 százaléka havonta változtatja munkahelyét, s áthelyezésük rend­szerint az alapszervek megkérdezése nélkül történik. A megyei párt VB intézkedett, hogy ilyen esetek a jö­vőben ne fordulhassanak elő. Nem megfelelő a termelés pártel­lenőrzése sem. Nem tudják kellően meghatározni a kommunisták leg­döntőbb feladatait, ezért sok helyen a politikai munka elszakad a gazda­sági munkától. Gyakran előfordul, hogy a mű­szaki vezetők nem veszik figyelembe a pártszervezetek helyes javaslatait s nem egyszer a párt és műszaki ve. zetők között ellentétek vannak. Ez abból is adódik, bogy a pártszerve zetekben dolgozó elvtársak egy része olyan nézeteket vall. hogy az építő ipari műszaki vezetők ellenséges, megbízhatatlan elemek. Vannak, akik hanyagul végzik munkájukat, ezeket a dolgozók nem tisztelik, sőt megvetik, d^ műszakjaink döpíő többsége becsületes, szorgalmas, a szocializmus építésében komolv, eredményes munkát végez boldogabb életünk megteremtése érdekében. Pártszervezeteink és oártbizottsá- gaink számolják fel ezeket a hiba kát. tartsanak gyakrabban közös ta­nácskozást a műszaki és fizikai dol­gozókká'. Biztosítsák a műszaki ve­zetők rendszeres politikai képzését, hogy közelebbről ismerjék meg a pártot, közelebb kerüljenek a párt-1 hoz. Hiányossága pártszervezeteinknek, hogy nem eléggé támaszkodnak a szakszervezetre és a DISZ-re, mely­nek építőipari dolgozóink 86.5 száza­léka tagja. A megyei pártbizottságnak — és úgy véljük, az építőipar valamennyi dolgozójának — az a véleménye, hogy az első negyedévben elért ered­mények megteremtették a feltétele­ket az 1955-ös terv sikeres tejesíté­séhez — mondotta végül Gyurák elvtárs. — Ezért bátran csatlakozha­tunk a húsz budapesti üzem felhívá­sához éves tervünk határidő előtti teljesítésére. A beszámoló elhangzása után igen sokan szólaltak fel. Elmondották, hogy munkájukat hogyan akarják megjavítani, milyen intézkedéseket tettek a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésébe. A tanácskozás résztvevői a húsz budapesti üzem felhívásához csatla­kozva. egyhangúlag elfogadták a ha­tározati javaslatot. A határozati javaslat első része Ismerteti az év elején elért eredmé­nyeket. majd - kővetkezőképpen hangzik: ..Építő- és építőanyagipari vállala­tainknál a dolgozók munkakedve, lendülete az első negyedévben elért eredmények után is megmaradt. Megteremtették az éves terv’ min­den előírásának határidő előtti tel­jesítése feltételeit. Ezért egységesen csatlakozunk a felhíváshoz és a kö­vetkező kötelezettségeket vállaljus: A mennyiségi tervek minden részletének teljesítése és túlteljesítése érdekében: A magas- és mélyépítő vállalatok december 23-ra, az építőanyagipari vállalatok december 25-re teljesítik műszaki termelési tervüket. Éves szinten a borsodmegyei építőipar; vállalat 1.90 millió, a 34-es mé’y- építő vállalat 1.25 millió, a kazinc­barcikai 31/6-os vállalat 1.2 millió a tiszapalkonyai 31/2-es vállalat 600 ezer, a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű 1.7 millió, a Mályi Téglagyár 337 ezer, a Sajószentpéteri Üveggyár 550 ezer. a Miskolci Cementáruipari Vál­lalat 420 ezer forint értékű munkát. illetve építési anyagot ad térvén fe­lül népgazdaságunknak. Ezen belül a Hejőcsabai Cement- és Míssttlű ' ezer tonna cementet. 2 ezer tonna künkért. 7 ezer tonna darabos me­szel a Mályi Téglagyár 180 ezer da­rab cserepet és 1.10 mill ó darab kéméglát ad terven felül. A borsod­megyei építőipari vállalat, a 31/6-0|> vSliaiat, a 31/2-es vállalat és a mis­kolci útfenntartó vállalat a szerző­désben lekötött munkákat határidőre átadja. A munka termelékenységének növelése érdekében: A munkafegyelem megszilárdításá­val az igazolatlan műszakok számát 20 százalékkal csökkentik, a gépek jelenlegi 40 százalékos kihasználását 60 százalékra emelik. A 100 százalé­kon alul teljesítők számát 10 száza­lékról 5 százalékra szorítják le. Az új munkamódszerek bevezetésével a falazás. a belső és külső vakolás 50 százalékát Makszimenkó-tnódszerrvl, illetve gépi vakolással végzik. Az egv főre eső havi termelési értéket 4 százalékkal emelik. A termékek minőségének megjavítása érdekében Az építőanyagiparban érvényben lévő gyártási technológiák betartásá­nak szigorúbb1 ellenőrzésével, a régi technológiák módosításával és töké­letesítésével a Mályi Téglagyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű évi átlagos selejijét 1.5 százalékkal csök­kenti. A műszaki átadásnál, az épí­tett művek tervezett összegénél 1 százaléknál több minőségi levonás nem lesz. Az önköltség csökkentése érdekében: A gazdaságosság biztosítása érde­kében az önköltséget az év folyamán 6 százalékkal csökkentik. Az épít­kezési költségeket a helyi anyagok felhasználásával, újításokkal, az anyaggal való takarékossággal, a köztulajdon védelmének biztosításá­val fogják csökkenteni. Az anyag fel­használásának 1 százalékos megta­karítását vállalják. Szigorúan ellen­őrzik a leszállított és beépített anya­gok elszámolását. A felesleges admi­nisztrációt 40 százalékkal csökken­tik. s így az improduktív létszámot 3 százalékkal szorítják le. Fokozottabban gondoskodnak az építőipaiban dolgozók anyagi, kultu­rális, szociális és sportigényeinek ki­elégítéséről. Ezért a kollektív szer­ződésben vállaltakat maradéktalanul teljesítik és az 1955-re tervezett munkavédelmi beruházásokat 100 százalékig felhasználják. A szociális normáik által előírt pontokat a dolgo­zók kulturáltabb elszállásolása ér­dekében maradéktalanul végrehajt­ják. Az éves terv minden részletének határidő előtti teljesítése érdekében a Mályi Téglagyár, a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművel, a borsodme­gyei építőipari vállalat, a 34-es mély­építő vállalattal, a 31/2-es vállalat, a 31/6-os vállalattal, a miskolci üveggyár a sajószentpéteri üveg­gyárral párosversenyre lép. Az ered­mény értékeléséről a megyei párt- bizottság irányításával a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa gondosko­dik. Az építő- és építőanyagiipari aktí­va felszólítja a vállalatok és üzemek minden vezetőjét és dolgozóját, hogy csatlakozzon az éves terv minden részletének határidő előtti teljesíté­séért indított szocialista munkaver­senyhez. Meggyőződésünk, hogy a borsodi építők, a nagy alkotások élharcosai, Tiszapalkonya. Kazincbarcika, Mis­kolc hős építői győzelemre viszik a programot. Egységesen sorakozzunk fel a Központi Vezetőség mögé és harcoljunk a márciusi határozat ma­radéktalan végrehajtásáért, s ezzel hozzájárulunk az iparosítás, a szo­cializmus építésének nagy ügyéhez, népünk jólétének növeléséhez, bé­kénk védelméhez. Az ország legjobb gépipari technikuma A kohó- és gépipari minisztérium oktatási főosztálya fennhatósága alá tartozó 24 kohó- és gépipari techni­kum közül ebben az évben a miskolci 13. számú Gépipari Technikum nyer­te el a „KGM legjobb technikuma“ címet. 1954 decemberében a technikumok közötti országos kultúrversenyen az iskola kultúrcsöportja első helyen végzett. A kultúrversen? eredményé­hez méltóan az iskola dolgozói és ta­nulói Ablonczy József igazgató veze­tésével az egész tanévben az oktató és nevelőmunkában, a hazaszeretetre és proletá.rncmzelköziségrn való neve­lésben és az öntudatos fegyelem ki­alakításában, a Rákosi Mátyás tanul­mányi verseny közismereti és műszaki fordulóin és a sportversenyeken szép eredményeket értek el.*'' Különösen dicséretes munkát végzett az iskola tanműhelye a gyakorlati okfatá“ és termelés vonalán. Ezek jutalmakép­pen a kohó- és gépipari miniszter vándorzászlaját nyerte cl az iskola. A két éve alapított vándorzászlót az eddigi szokástól eltérően az idén a pedagógusnap alkalmával adják át a kitüntetett Iskolának. A zászlóátadási ünnepély június 7-én, kedden délután 4 órakor lesz a mlskoloi Déryné szírtházban, ahol a miniszter kiküldöttje átnyújtja a ván­dorzászlót, majd az iskola díjnyertes kultúrcsoportja bemutatót tart. Az ünnepségre szóló jegyeket, az iskolá­nál lehet igényelni. A zászlóátadásí ünnepélyre városunk minden érdek­lődő dolgozóját szeretettel méghi-vja és várja a Gépipari Technikum. — Eticsiga-konzcrv készül a Sa­vanyúság- és Halkonzervgyárban. Az állatokat petrezselymes vajban főzve bádogdobozokba csomagolják. Az újfajta konzerv elsősorban ex­portra készül s Franciaországnak már küldtek is belőle mintákat. Megyénk építőipara 1955 I. ne­gyedévében termelési tervét 100.9 százalékra, termelékenységi tervét pedig 108.9 százalékra teljesítette. Ezen belül a kazincbarcikai 31/6-os vállalat 121.8, a borsodmegyei építő­ipari vállalat 114, a ál/2-es vállalat 115.3 százalékra teljesítette tervét. Az építőanyagipar termelési tervét 101.1 százalékra teljesítette, ami az előző év utolsó negyedévéhez viszo­nyítva 17.2 százalékkal magasabb. Ezt elsősorban a munkaerő jobb ki­használásával érték el. ami 1954 I. negyedéhez képest 76.4 százalékról 89.4 százalékra emelkedett. Az iga­zolatlan mulasztók száma az első ne­gyedévben 1954-hez képest 46.2 szá- 1 zalékkal csökkent. A javuló munka eredményét mu­tatja, hogy az első negyedévben me­gyénk építőipara közül 9 nyerte el az élüzem címet. Ebből 4 építőanyag- ipari vállalat. Javult a munka a ka­zincbarcikai vegyiműnél, ahol a le­maradás egy részének behozása után megindult a próbaüzemeltetés, s rö­videsen műtrágyát adhatunk a me­zőgazdasági termékek hozamának növeléséhez. A Borsodi Hőerőműnél határidő előtt üzembehelyeztük a második gépegységet, amely már áramot ad az országnak. Komoly eredményeket értek el a megve épí­tőipari munkásai a Miskolci Fonoda építésénél Is. Ezután arról beszélt, hogy me­gyénk építőipari dolgozói milyen eredményekét értek el a felszabadu­lási versenyben. A párt. a DISZ és a szakszervezet eredményesen moz­gósította a dolgozókat a kitűzött ter­vek sikeres teljesítésére. Javult a kommunisták helytállása és példa- mutatása a termelésben. Az építő­iparban dolgozó párttagok mintegy 90 százaléka teljesítette, illetve túl­teljesítette első negyedévi tervét. Komoly munkát végeznek a pártta­gok az új munkamódszerek elter­jesztésében is. A gépi vakoló Buko- venszky kőművesbrigád 200—220 szá­zalékos tervteljesítésével országosan is az első helyen áll. — Az első negyedévben folyó fel- szabadulási munkaversenyben elért eredmények öregbítették a bórsodi építők tekintélyét és hírnevét, s mél­tó társai lettek a nehézipar élharco­sainak, a hős borsodi kohászóknak 1— folytatta beszámolóját Gyurák elvtárs. — Ezek azonban még csak kezdeti eredmények. Hogy munkánkat gyö­keresen megjavítsuk, még igen sok a tennivalónk.. Például az építőipar­ba« az élőre betervezett összegnél jó­val drágábban termelnek, az elköl­tött forintérték nincs arányban a műszaki teljesítéssel. A tervezők ál­tal készített tervdokumentációk nem reálisak, a tervek pontatlanok, igen gyakoriak a tervmódosítások. Ezek a hiányosságok nem egy építkezés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom