Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

Csütörtök.., 1955. Jünius Stb tS* AKMAOYAROHSZÍ (9 Aratás előtt ff H LSOVADASZON ’■ A FELSŐVADÁSZ! TANÁCS vég­rehajtóbizottsága az elmúlt napok­ban tartotta meg félévi beszámoló­ját. A gyűlésen résztvett a község apraja-nagyja, s érdeklődéssel hall­gatták az elnök ismertetőjét. A község egyénileg gazdálkodó parasztjai, a III. és I. tipusu tsz tag­jai közösen beszélték meg az érte­kezleten a tennivalókat — hogyan készüljenek az aratásra? A Rákóczi termelőszövetkezetben már eddig is szép eredményeket ér­tek el. Dolák Gábor tanácstitkár szavai szerint még sohasem végez­ték olyan nagyszerűen a növény­ápolást a termelőszövetkezetiek, mint ebben az évben. Mindez pedig a jó szervezőmunkának köszönhető. A kapások területét btigádokra, munkacsapatokra, s azon belül pedig egyénekre osztották. A termelőszö­vetkezet fennállása óta lKost tud­ták először a termelőszövetkezeti tagok családtagjait is bevonni a nö­vényápolás és kaszálás munkáiba. Varga Józsefné négy fia Jjjözül há­rom üzemi munkás, s esek egy a termelőszövetkezet tagja, a szénaka­szálásban mégis résztvett z egész család. A 60 éves Szeles Fe> mc ter­melőszövetkezeti állatgondíjpó bri­gádvezetőnek meg a veje segített a kaszálásnál, aki egyénileg .dolgo :ó paraszt. Vagy itt vannak például Szabó Jánosék. Üzemben dolgozó fiuk és az erdőgazdaságnál alkalma­zott lányuk segített a nővénjjápolás­ban. A közösen végzett jó munka eredménye az, hogy a tsz-bei eddig már háromszor kapálták neg a marha- és cukorrépát, a napraforgó' meg akkora, hogy az emberei dere­káig ér. HA A TERMELŐSZÖVETKEZE­TIEK családtagjai az aratásion 'S résztvesznek, akkor a tsz-ben lévő 32 kaszás helyett kétszer annyi vágja majd a rendet, s egy emberre 10—11 hold helyett "csak 5—6 hold learatása vár. Az aratást feleannyi idő alatt tudják elvégezni és ízzel a csökkentik a szem veszteséget. A termelőszövetkezet 7 hold.s ker­tészetében sem tett kárt a kíső ta­vaszi fagy. A kertészbrigád |tagjai — amikor a fagy a gyenge ps álltá­kat veszélyeztette — éjjel > kint dolgoztak, papírlapokkal takarták e és védték meg a hideg ellen a pa­radicsom-, paprika-, káposzta- és dinnyepalántákat. A munka megszervezésében és végrehajtásában sok segítséget adott a termelőszövetkezetnek a községi tanács. Jelenleg közösen rendezik a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjének ügyét. A tsz és a tanács vezetősége a Központi Vezetőség ha­tározata alapján az aratás előké­születeit is közösen' végzi. A KÖZSÉGBEN MEGSZERVEZ­TÉK a burgonyabogárkereső brigá­dokat. Ezek majd július, augusztus és szeptember hónapban két-két al­kalommal végigjárják a burgonya- földeket és elpusztítják a burgonya- termésre veszélyes amerikai kolorá- dó bogarakat. Hogy a rovai-irtás mi­nél eredményesebb legyen, minden területre egy és uayanazon időben vonulnak ki a brigádok. Hasonlóan szervezték meg az érést figyelő szolgálatot, amely már az el­múlt évben is jól működött. A ter­melési bizottság tagjai is szinte na­ponta járják a határt és figyelik a növények fejlődését. Az alsóvadászi gépállomással már ióelőre megbeszélték az aratási mun­kálatokat. A községi tanács kezelé­sében lévő 70 kataszteri gabonatáb­lának egyrészét valószínűleg kom­bájnnal aratják. Ezt az eseményt már előre is nagy izgalommal vár­ják Felsővadászon, mert a község ’«tárában eddig kombájn még nem aratott. A CSÉPLÉS FOLYAM ATOSSÁQÁ- RÓL is gondoskodott a tanács, s ide­jében megbeszélték a dolgozókkal a cséplés menetét. Jó szervezéssel a legminimálisabbra csökkentik a gé­pek üres járatát. A községben há­rom helyen is létesítenek közös szé­rűt. (K. G ) Földművesszövetkezeteink az aratás-csépi és sikeréért Megyénk területén földművesszövetkezeteinknek több mint 800 boltja készült fel a nyári forgalomra. A földművesszövetkezeti boltok­ban és a vas.szaküzletekben 10.000 kasza, 60.000 kaszakő, 7.000 kala­pács és sarló, valamint 5.000 darab villa várja a vásárlókat. A bshor- dási munkákra is felkészültünk. Minden szaküzletben kapható szekér­tengely, ráf és patkóvas, s a szükséglétnek megfelelő méretű és meny- nyiségű ponyva. Ahol nagyobb mennyiségben fogy a mezőgazdasági felszerelés, oda az áruk pótlása érdekében külön gépkocsi irányjáratokat indítunk. Az aratási munkák elvégzéséhez szükséges ruházati cikkekről is időben gondoskodtunk. A dolgozó parasztok által közkedvelt „ceig“-nadrágból 21.000 darabot szállítottunk ki szövetkezeteinkhez. 9.000 pár arató szan­dál is várja a vásárlókat. A begyűjtési munkálatok gyors és biztos elvégzése érdekében a földművesszövetkezetek részére bi2stösitottunk 340.000 négyzetméter ponyvát, 1.700 mázsa kötelet és 2-400 mázsa zsineget. Az aratás meg­kezdéséig 250 mázsa aratási szalonnát és 3.000 hektoliter aratópálinkát biztosítunk a dolgozóknak. Földművesszövetkezeti mozgalmunk a helyes és bőséges áruellá­tással igyekszik biztosítani az aratási és begyűjtési munka időbeni el­végzését. KASSAY FERENC MÉSZÖV A termelési eszközök ös a fogyasztási cikkel termelése közelii arönyrtl Irta: ENGEL GABOR egyetemi tanársegéd. \ A diósgySívas-gyári művészegyüttes új műsoráról BOSSZÚ HÓNAPOKON át Tartó szorgalmas munka, ' sok-sok próba után ért be a termés — a diósgyőr- vasgyári művészegyüttes új műsora. Az együttes szombaton és vasárnap este színvonalas, tartalmas műsor­ban adott számot évi munkájáról. Az előadásokon — amelyeket a'vas­gyári stadionban tartottak meg — 8—8 ezer ember vett részt. Elgondolkoztató ez a tömegmeg­mozdulás. Mi az, ami vonzotta a'tö­meget és vajon ez a sokezer ember — hengerész, olvasztár, 'mérnök és segédmunkás, öreg s fiatal — meg­kapta-e azt, amit' várt? Kielégí­tette-e a dolgozók 1 kultúrszomját az együttes előadása? Az egyes műsor­számok után feldübörgő taps viharok között sokszor csak árnyalati kü­lönbségek'voltak, de a tetszés meg­nyilvánulásai elárulták, nagyon is igényes és minden műsorszámot kri­tikai szemmel néző közönség fi a nézőtéren. A sokezer'ember jeleriéte kifejezte az együttes munkájának szóló elismerést és azt, hogy az együttes Miskolc és egész ' Borsod megye jelentős kultúrlényezője, Elő­adása a város és a megye kuUúr- életének jelentős eseménye, 'kuliúr- forradalmának egyik újabb állo­mása. A szabadtéri környezet sajátosan üzemi, sajátosan diósgyőri. Beetho­ven Leonóra nyitányába, Liszt M in- kahámnuszába, Verdi Rabszolga­kórusába beleszól a jelen, a közeli gyárak gépeinek dübörgése, az autó­buszok tülkölése, a villamosok isi- lingelése, a közeli sínpárokon futó vonat füttye, a mozdony és a vomt kerekeinek csattogása. És talán ez egy kicsit figyelmeztető is ... A NAGYLÉTSZAMÜ együttes 5»c- mutatkozása, előadásának mód i, fejlettsége azt igazolja, hogy z együttes művészileg továbbfejlesz­tette a vasgyár ' kultúráiét ének ha­gyományait, sokat vett át a szovjet együttesek tapasztalataiból. Műsorá­ból kicsendül a tiszta levegőt1 árasztó szocialista kultúra magasrendűsége. A népi, nemzeti kultúra örökérté.\ű kincsei mellett ott. szerepelne- )a szovjet és'a baráti bolgár nép Midi, zenéje, táncai. A népszerű Jerdű, Beethoven, Liszt alkotásai ml liest gyönyörködhettek a nézők, magyo*■ klasszikusok, Bartók és'Kodály mií­veiben s hallgathatták Lajos Árpád gyűjtésében a pusztafalusi népdalo­kat éppúgy, mint a szovjet'Ffacsa- turján, Mihailov, Igor Mojszejev, vagy Kerekes, Bor öcs tánckreációi­ban. Van azonban az együttes mű­sorában egy negatív vonás is. Hiá­nyoznak a munkásosztály forra­dalmi harcait, a 'szocialista építés frontján elért eredményeket tükröző, a munkásosztály kultúráját kifejező dalok, mai alkotások. Feltűnő még az is, 'hogy az együttes zenekará­ban, de különösen az énekkarában kevés a DISZ-fiatal. A „Szocialista kultúráért“ érdem­éremmel kitüntetett nagyüzemi mű­vészegyüttes új műsorával, szín­vonalas előadásával — hibái mellett is — példamutató, szinte verseny­társ nélkül' vezetőszerepet vívott ki magának a megye öntevékeny kul- túrcsoportjai között. A sikerben nagy része van a tiszta hangú, 'a nagyszámú, megjelenésében is im­pozáns vegyes-kórusnak. Növeli tekintélyét, s tiszteletet ébreszt, hogy ' több kórustag mellén ott ragyog a reflektorfényben a szocia­lista munka hőseinek, a kiváló dol­gozóknak járó kitüntetés. Műsorá­nak legkiemelkedőbb 1 száma: Ko­dály: Mátrai képek előadása. Ebben bontakozott ki legjobban a vegyes­kar tudása, fejlettsége. A nagy- igényű, 'komoly énekprodukciót kö­vetelő nagy népdal-csokor előadása volt a kórus legszebb erőpróbája. Helyes törekvésük a megye sajátos népdalkincseinek megőrzése, feldol­gozása. Eredeti ízzel, a maga ter­mészetességében tolmácsolták a pusztafalusi népdalokat. A kórus a szimfonikus zenekar ki-éretével színia könnyedén, finom dinamikai árnyalással adta elő Knipper: ' Poljuskáját, a legnagyobb közönségsikert kiváltó vérpezsdítő, forradalmi tüzet gyújtó Doni legé­nyek című Mihailov-művet cs Verdi népszerű Rabszolgakórusát. Az utóbbi két'számot a lelkes közönség követelésére meg is kellett ismétel­nie. A SZIMFONIKUS ZENEKAR mű. sorválasztásában igen 'dicséretre méltóan kerülte a zeneileg, eszmei­leg kevés mondanivalója, olcsó népszerűséget ígérő iingli.tangli számokat és ' nagy érdeklődéssel for­dult az értékes klasszikus és szocia­lista-realista zeneművek felé. A szimfonikus zenekar hangszer rein 1 lendületesen, hatásosan szár­nyalt Hac'aturján II. Gayáne szvit­jének Leányok tánca és a Lesginka. Bartók müveiből is adtak ízelítőt. A ' Magyar képek című müvéből elő* adott három szám közül talán leg­sikerültebb a Medvetánc. Kitűnően festette alá a zenekar Vujicsies zenéjével a tüzes bolgár néptáncot. De ezt el lehet mondani a többi táncok kíséretéről is. Ami a kiasz- szikus zencszámokat, Beethoven Leó_ nóra nyitányát és részben Liszt Munkahimnuszát illeti — érzésünk szerint ezek előadásában még küsz­ködik a zenekar a nagy feladattal. Sokszínű, érett népitánc feldolgo­zásokkal mutatkozott be a fejlett rit. musérzékü, kiforrott mozgású tánc- kar. Előadásának legszebb színfoltja, legjobban ' sikerült száma a férfi tánckar tolmácsolásában Kerekes: Kalotaszegi legényese. Hatásos szá­muk — a kórus és a szimfonikus zenekar közreműködésével előadott, a . lassú, ünnepélyes mozgással tn- duló s egyre indulatosabb, gyorsabb ritmusúvá váló Kállai-kellős. A tánckor — elsősorban Böröcz Jó­zsef— érdeme, hagy néptánc hagyo­mányaink feldolgozása mellett bát­ran és sikeresen nyúl mai témájú tánckompozíciókhoz. ' Ifjúságunk szép, napsugaras életét mutatja, be Vavrinecz—Böröcz „Az első csókig“ című tánckompozíciója Mnsolyt kelt, szivet melegít, ahogy a két egymást szerető, tiszta érzéseket szemérmesen leplező fiatalt a kollektíva boldog­sághoz segíti. Mintha még nem forrt volna eléggé ki a női tánckar elő­adásában Igor Mojszejev: 1 Krump- licska című tánckompoziriófa. Sok­kal sikerültebb, kiforrottabb a forró temperameniumú bolgár nép táncá­nak előadasa. ' A NAGYÜZEMI MŰVÉSZEGYÜT­TES színvonalas műsorával méltán érdemelte ki a közönség elismerését. Diósgyőr dolgozói joggal büszkék művészegyüttesükre, amely megyénk határain túl is sok dicsőséget szer­zett már Miskolc szocialista kultú­rájának, A bemutató után az ’ itt szerzett tapasztalatok szerint tovább kell csiszolniuk a még kevésbé érett számokat, hogy azokat is érettebben vihtssék a megye dolgozói elé. Űtravalóul javasoltuk, hogy a nagy­üzemi művészegyüttes nagyobb fi­gyelmet fordítson, 'céltudatosabban törekedjék jellegének megfelelő mű­vészi program kialakítására. Töre­kedjék az egjnittes 'vezetősége arra, hogy a népi kultúra kipróbált har­cosai mellett a DISZ-Hat alsó got is erőteljesebben vonja be ‘az énekkar és a zenekar munkájába. CSORBA BARNA I. rész. A szocialista és szocializmust építő társadalmak legfőbb célja: biztosítani a lakosság folytonosan növekvő szük_ ségleteínck minél sokoldalúbb, minél magasabb szinten történő kielégítését. Ezt a célt állítja a társadalom elé a szocializmus Sztálin elvtárs által megfogalmazott gazdasági alaptör­vénye, amely meghatározza a szocia­lista társadalom lényegét. E cél megvalósítása érdekében a szocialista társadalomnak biztosítani kell, hogy a fogyasztási célokra ren­delkezésre álló termékmennyiség ál­landóan növekedjen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyasztás növeke­dése a termékek mennyiségének nö­vekedésétől függ. Ahhoz tehát, hogy az életszínvonal szakadatlan emelke­dését biztositani lehessen, állandóan növelni kell a termelést. Ezért szükségszerű a szocializmus­ban a termékek termelésének ál­landó bővítése. Ez azonban még nem elegendő. A termelés növekedésének, a tér. melés állandó korszerűsítése, ® legfejlettebb technika alapján kell történnie. Mi ennek az oka? A termelés növekedése két módon történhet: a) A termelésben dolgozók létszá­mának, a termelőeszközök (gépek, szerszámok stb.) növekedésének ará­nyos emelésével. b) A munka termelékenységének növekedésével. n Az első esetben a termelés a 41 • dolgozók létszámával arányosan fog növekedni. Nézzünk egy példát: Az egész termelést vegyük 100-nak. Feltételezzük, hogy ezen belül 50 a termelési eszközök hozzájárulása és 50 a munkaerőé. Abban az esetben, ha 10 százalékkal megnöveljük a tér. melési eszközök mennyiségét és ugyan­ennyivel a munkáslétazámot, akkor az egy dolgozóra jutó termékmennyiség nem növekedett. Ilyen arányú növe­lés mellett csak az történik, hogy a megnövekedett termékmennyiség arányosan több dolgozó között oszlik meg. ' Az életszínvonal ebben az esetben is emelkedhet. A termelésbe beállított új jmjnkaerőlétszóm egy része ugyan­is onnan nyer fedezetet, hogy az az­előtt nem dolgozó családtagok egy része dolgozni kezd. így — annak ellenére, hogy az egy dolgozóra jutó termékmennyiség változatlan maradt — az életszínvonal mégis nőtt, mert egy családból többen keresnek, mint azelőtt és ezért többet is tudnak fo­gyasztani. A termelés ilyen bővítése azonban nem kielégítő a szocialista társadalom számára, mert nem biztosítja az élet­színvonal megfelelően gyors ütemű növekedését. A szocialista társada­lomnak ugyanis azt is biztosítania kell, hogy állandóan növekedjék az egy dolgozóra jutó termékmennyiség. Ez pedig ebben az esetben nem lehet­séges, A társadalom szükségletei szaka­datlanul növekednek. A termelésnek ezeket az állandósn növekvő szükség­leteket kell .kielégíteni. Ez csak akkor lehetséges, ha a termelés állandóan növekszik. A termelés ilyen módon való növelése azonban korlátozott és csak bizonyos határig lehetséges. En­nek a korlátozottságnak az oka az, hogy az új munkaerők beállításának határt szab az ország népessége, amely egy adott időpontban ' kor­látozott, A termelés ilymódon történő növelése mellett tehát csak korlátozott lehet az életszínvonal emelése, l-i A termelés növelésének másik módja a termelékenység emelé­sén keresztül történő termelésbővítés. A termelés növelésének ez a módja annyit jelent, hogy egy-egy termék- egység előállítására mind kevesebb munkát fordítanak. Azonos létszámú munkaerő a termelékenység növeke­dése mellett több termék előállítá­séra képes. A termelés növelésének ezt a módját ezért az jellemzi, hogy a termelés gyorsabban növekszik, mint a termelésben foglalkozta­tottak létszáma, Ahhoz azonban, hogy a munka terme­lékenysége növekedjen, több és jobb gépet, szerszámot kell alkalmazni » termelésben, tehát a termelést a leg. fejlettebb technika alapján kell no. velnün a. A technika növekedésével a társadalmi összterméken belül meg­növekszik az elhasznált termelőeszkö­zökben megtestesülő munka (holt munka), súlya a termelésben dolgo. zók létszámához (az eleven munká­hoz) képest. Ez annak a következ­ménye, hogy több termelési eszközt használtak fel a termelésben cs így viszonylag több lio t munka került át a termék értékébe. A termelés ilyen módon történő \ növelésének lehetősége korlátlan s ezért korlátlanok az életszínvonal emelésének perspektívái is. A szocializmus gazdasági alaptör. vénye követelményeinek kielégítésé­hez továbbá nem elegendő csak a nagyobb termékmennyiség. A fogyasz. tás csak úgy növekedhet kielégítően, ha a nagyobb termékmennyiség ol­csóbban áll rendelkezésre. A termékek pedig akkor olcsóbbodnak, ha előállí­tásukra kevesebb munkát fordítottak, vagyis akkor, ha növekedett a munka termelékenysége. A szocialista társadalom számára — amint az elmondottakból ki­tűnik — a termelés növekedésének ' ez a másik módja — a termelés­nek a munkatermelékenység növe­lésével történő emelése — az egye­dül kielégítő. Ahhoz azonban, hogy a termelést ilyen módon tudjuk növelni, több éa jobb termelési eszközre van szükség. Honnan kerül elő ez a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű tér. melőeszköz? Nyilvánvalóan a termelés azon ágazataiból, ahol a termelőesz. közöket termelik. A termelési eszközöket termelő ágaű zatokat szokták a társadalmi terme­lés első osztályának nevezni. A táré sadalmi termelés másik nagy osztálya (II. osztály) Öleli fel az összes fo„ gyasztási cikkeket termelő ágazató, kát. Ez a megkülönböztetés igen nagy fontossággal bír a gyakorlati tervező munka számára, mert nemcsak azt kell biztosítani, hogy a társadalmi termelés volumene egészében fedezze a szükségleteket, hanem azt is, hogy a szükségletek kielégítése mW lyenségük szerint is biztosítva legyen. Másszóval azt kell biztosítani, hogy annyi és olyan termelési eszközt és) fogyasztási cikket termeljenek, ameny-j nyíre és amilyenre a társadalomnak szüksége van. Annak ismeretében, hogy a táraaj dalmi termelés két egymástól elkülöJ níthető osztályra oszlik, megállapíts hatjuk, bogy a több és jobb terme«; lesi eszközt mindkét osztály számárai az első osztály termeli. Ennek kell mind nagyobb mennyiségű, mind fejj tettebb termelési eszközzel ellátni úgy saját magát, mint a népgazdaság valamennyi többi ágát, tehát a ter-i melés második osztályát. Erre azonban az első osztály csak ! akkor képes, ha termelése gyor- \ sabban növekszik, mint a máso­dik osztály termelése. A társadalmi össztermék termeléséj ben és újratermelésében ezért a (erJ melőeszközök és elsősorban a munkai szerszámok újratermeléséé a vezetőJ szerep. Ez, és csak ez teszi lehetővé a több fogyasztási cikk: élelmiszer^ ruhanemű stb. előállítását. Más oldalról vizsgálva a dolgot: ai termelés növelésének mindkét módjai felhalmozást követel meg. A felhalj mozá8 — még ha el is tekintünk d technika fejlődésétől — több terme-» lesi eszköz alkalmazását jelenti. (A3 ••zó szoros értelmében ugyanis csak ea lelent felhalmozást.) A termelőeszköz zök termelésének elsődleges fejleszJ tése nélkül ezért a szükséges felhalj mozás nem biztosítható. Az első osztály termelésének gyorJ sabb növelését megköveteli továbbá! az ország gazdasági önállóságának biztosítása. Ha az ország nem térj mell meg a szükséges termelési eszi közöket, hanem ezek döntő részét más országokból importálja, akkor elkeJ riilhetetlenü! gazdasági függőségbei kerül ezektől az országoktól. Ezek fogták uralmuk, irányításuk alatt tartani — ssiát érdekeiknek megfele­lően — az illető ország gazdasági éa következésképpen politikai életét. (A II. rész következik.) B silómban legjobb eredményt elérd öt menve állattenyésztési dolgozóit tatalomban részesítik A földművelésügyi miniszter az 1955. évi silózási terv teljesítése te­rén legjobb eredményt elérő öt me­gye tanácsi szerveinek állattenyész­tési dolgozóit kitüntetésben és juta­lomban részesíti. Az első helyezést elérő megye ál­lattenyésztési dolgozói összesen hat­ezer, a második ötezer, a harmadiké négyezer, a negyediké háromezer, az ötödiké kétezer forint jutalomban részesülnek. Kitüntetésben és jutái lomban csak azokat a dolgozókat lej hét részesíteni, akik a silózási terv túlteljesítése és a silótakarmányok: minőségének megjavítása terén —< elsősorban a termelőszövetkezetek, ben — igazoltan kiváló eredményt értek el. A megyék helyezési sor-» rendjét a december 1-i dekád jelend tése alapján állapítja meg a földi művelésügyi miniszter (MTI), )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom