Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-29 / 151. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG wmmasmmmammmmnmmmamtmxss Szerda, 1055. lüniua TD; Lukács György beszéde a helsinki béke-világtalálkozón Helsinki (MTI) A béke-világtalálkozó hétfői ülésén, amelyen Alain Le Léap a Francia Általános Szakszervezeti Szövetség főtitkára elnökölt, Izland, Belgium. Csehszlovákia, India, Nyugat- Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Columbia, Indonézia, Albánia, Törökország, Egyiptom és Svédország küldöttei szólaltak fel. Az ülésen német nyelven beszédet mondott Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a magyar küldöttség tagja. A világszerte ismert magyar tudóst a kortgresz- szus résztvevői melegen ünnepelték. Lukács György többek között a következőket mondotta: Mi, magyarok kis nép vagyunk, amely nagyhatalmak közé beékelve, ezer év óta fennállása óla volt kénytelen küzdeni a jogért, hogy sorsát maga határozhassa meg. Tudjuk, nem állunk egyedül ezekkel a nemzeti tapasztalatainkkal. Európa története azt mutatja, hogy a nagy háborúk túlnyomó többsége annak következtében tört ki, hogy egyes nagyhatalmak reakciós módon megsértették más népek önrendelkezési jogát. Már a francia forradalom után is az robbantotta ki az évtizedekig tartó háborúkat, hogy Ausztria és Poroszország jogot formált ahhoz, hogy megakadályozza Franciaországot egy saját népe akaratának megfelelő belső rend megalakításában. És ki ne tudná, hogy az első világháborúhoz az szolgált kiváló alkalomként, hogy Ausztria Szerbia belső ügyeibe avatkozott, s hogy a második világháborút Hitlernek a szomszédos népek önrendelkezési jogát sértő állandó interveniálása készítette elő és robbantotta ki. S azt sem szabad soha elfelejtenünk, hogy az akkori nagyhatalmak folytonos beavatkozása a balkáni népek bélügyeibe, hozzájárult az első — Hitler és Mussolini beavatkozása a spanyol polgárháborúba pedig a második világháború előkészítéséhez. Korunk történetének egy általános lényéről van tehát itt szó. De nem csupán történelemről — aktuális politikáról is. Mindannyian ismerjük Dulles és Eisenhower urak fontos jelszavát- Közép-Európa ama népeinek „felszabadításáról", amelyek mint végre szabaddá vált nemzeték a világháború után létrehozták a népi demokráciákat. Ez közvetlenül fenyegeti önrendelkezési jogunkat, azt a jogot, hogy saját nemzeti léletünMlndenklnek szemébe bilik, oki Jugoszláviába érkezik, hogy Miijé n tevékeny életet élnek a jugoszláv dolgozók. Ennek uz érthetően mozgalmas tevékenykedésnek forrása elsősorban a szabadság, amelyet a nép kivívott magának: Hz évvel ez. előtt a jugoszldvok, akik évszázadokig éllek súlyos idegen elnyomás alatt, végre kiharcolták nemzeti függetlenségüket, felszabadultak a tőké elnyomása alól. Ezt a lörié- nélmi jelentőségű győzelmüket nagyra értékelik, mivel kivívása nem volt könnyű dolog. A zöld fákkal beültetett belgrádi utcák a város nyugati részen oda, torkollnak, ahol a Száva a Dunába ömlik. A két folyó fölé emelkedő meredélyen vannak a régi erőd maradványai. Az erőd valamikor a római hódítók vára, majd a lórök uralom főhadiszállása volt, jelenleg pedig az ország felszabadulásának emlékműve. A dús lombsálrak alatt, a sétányokon régi, vasalt kerekű ágyúk és mozsárágyúk állnak. Mellettük pedig n második világháborúból jól ismert automata lő vegek, a jugoszláv partizánok által harcban zsákmányolt hitlerista tankok, lelőtt Mcsserschmittek láthatók. A vár falaiban helyezkedik el a hatalmas hadimúzeum. Egyik lérmében a jugoszldvok régi függetlenségi harcainak, egy másikban a közelmúltnak dokumentumait és emlékeit, a népi félszobáddá harcok hőseinek fényképeit őrzik. Bemutatják a kommunisták szerepét, akik vezették ezt a harcot. két úgy rendezzük be, ahogyan azt népünk többsége kívánja. Még akkor is fenyegeti, ha olyan formát ölt, hogy semlegesítést akarnak ránk kényszeríteni. Nem akarunk mások belügyeibe avatkozni, de azt sem tűnhetjük, hogy mások avatkozzanak be a mi problémáinkba. S itt nemcsak a mi önálló, szabadon választott nemzeti létünk megalakítására való jogunkat fenyegetik, hanem a lengyel, cseh, román, bolgár és albán népekét is. Nemzeti öngyilkosság volna, ha nem tennénk kísérletet arra, hogy ezeket az életérdekeinket megvédeimezzük. A népi demokráciák varsói szerződése egymással és a Szovjetunióval ilyen védelme nemzeti érdekeinknek és egyúttal védelme a világ békéjének is. Ezáltal kerül ez a kérdés napjaink nemzetközi problémáinak homlokterébe és nagy szerepet fog játszani minden valószínűség szerint a négy nagyhatalom találkozóján is, éspedig — tartalmának megfelelően — mint ütközőpont a háborút előkészítő és a békét védő erők között. Az Egyesült Államok államférfiéinak nyilatkozatéra a Pravda éles- hangü válasza kiemelte, hogy a Szovjetunió számára nem képezheti megvitatás alapját egy olyan módszer, amely beavatkozást jelent szabad népek belső ügyeibe. A kis népek önrendelkezési jogának kérdése számunkra, magyarok számára sorskérdés, egyben a világpolitika egyik sarkalatos pontja. Mi, magyarok — mondotta felszólalása végén — tudjuk és egész lelkűnkkel érezzük, hogy a koreai, vietnami és a gyarmati világ más népeinek szabadságharca a mi szabadságunkat és függetlenségünket is védi és nekik is tudniok kell, hogy midőn a mi népünk az Egyesült Államok politikusainak agresz- szív igényeivel szemben védekezik, mi is ugyanazt a közös békét óvjuk, amelynek alapját Colomboban, GeniEben és Bandungban rakták le. .Annak felismerése, hogy az indirekt agresszió veszedelmes elve Európa népeit is fenyegeti, nem gyengíti tehát a gyarmati népek szabadságvédelmének közoonti jelentőségét, ellenkezőleg aláhúzza azt. A világ nem ott tartana, ahol ma tart, hanem sokkal tovább, ha évszázadok óta a népek előrehaladásét számtalan ilyen intervenció nem akadályozta volna. Amikor mi a népek korlátlan önrendelkezési jogát védelmezzük, amikor szenvedélyesen tiltakozunk az Indirekt agresszió hazug és mélyen reakciós elve ellen, nemcsak a békét védjük, hanem azt is, ami a békév'el elszakíthatatlan kapcsolatban van. a nőnek korlátlan előrehaladását is. (MTI) Béke-ünnepség Helsinkiben Helsinki (MTI) A finn békebizottság hétfőn este a helsinki Hcsperta-Ugetbcn nagy békeünncpélyt rendezeti, amelyen a béke-világtalálköeó résztvevői, találkoztak Helsinki lakosságának kép- risetőivol. Az ünnepély műsorán több neves külföldi békeharcos felszólalása, továbbá tánc- és zeneszó, nwk szerepeltek. A telkes hangulatú ünnepség tűzifánkkal fejeződön be. Uienclváiiás a SiovaiuniD Ltg'e’sü Tanácsa és a síiriai parlament közölt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Szíriái parlament között üzenetváltás történt a sziriai parlament küldöttségének a Szovjetunióba látogatásáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa üzenetében meghívta Sziriai Köztársaság parlamentjének a küldöttségét, hogy látogasson él a Szovjetunióba. Nazem El-Kudszí a sziriai képví- sélőház elnöke üzenetében elfogadja a meghívást. A sziriai parlamenti küldöttség a parlament körülbelül 16 képviselőjéből áll majd és 15)55 július 10-én szándékszik útnak indulni Damasz- kuszból. —- Delhiben hivatalosan bejelentették, hogy Mukerdzsi légimarsall, az indiai légierő vezérkari főnöke a szovjet kormány meghívására indiai tisztek egy csoportjával a Szovjetunióba utazik és résztvesz a moszkvai repülőnapon. JUGOSZLÁVIÁI találkozások^ Irta: S l.«RUSINSZmi Szemléltetően mutatja be a múzeum az Mmúlt háborús időket, Egyhelyütt félig clkorhadt két. hárómölnyi fatuskó hever épp úgy, mint annakidején a partizán erdőkben. Ez azonban nem egyszerű fa- tüskó, mivel a belsejében a partizánok állal készített „pokolgép" nyugszik. Ez a jugoszláv partizánok egyik harci eszköze volt. Egy kis kovácsműhely is látható itt, amelyben a partizánok fegyvereiket kovácsolták. Mellette belgyógyászati rendelő, amelyhez az orvosi eszközöket és a műszereket a partizánok niaguk készítették. A látogatók érdeklődését mindjárt magára vonja egy fából faragott, dohányszelence. A szelence fedőlapján sarló-kalapácsos címer látható az „SZSZSZIt" betűkkel. Önkéntelenül is mély mcg- indultság vese az emberen erőt, híszén ugyanilyen döhdnyszelencéket készítettek dicső partizánjaink a tó. tábortüzek mellett a brjonszki erdőkben és a Kárpátok lábainál. De vajon ki volt ne a szovjet harcos, aki ki farag In ezt a dohán yszcleneéf? Milyen úton érkezeti a jugoszláv Partizánok tábortüzeihez? Vajon melyik harcostársának ajándékozta emlékül kezemunkájál? Vajon mit mondhattak akkor Ők ketten egymásnak a két nép barátságáról, annak mindkét nép jövőjére nézve nagy jelentőségéről? A múzeumot igen sokan látogatják: iskolások csoportjai, hímzőit mellényt viselő parasztttsszonyok, katonák, tisztek. Az egyik fénykép előtt, amelyen éppen sebesültekét szállítanak el a partizánok egy szakadékból, hosszú ideig áll egy már idősebb férfi. Egyik keze hiányzik. Hozzá fordulok. Igen — mondja — ö is keresztül ment ezeken a megpróbáltatásokon és most gyakran ellátogat ide, ha feljön Bclgrddbn. Elmondja, hogy a hazájuk hegyeiben és erdeiben harcoló jugoszláv partizánok mindig szemmel lartot- ták a szovjet—német fronton kialakult helyzetet. Ezek a történelmi napok mindig emlékezetesek maradnák számára. A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti normális viszony helyreállítása azzal a meggyőződéssel tölti el, hogy mindkét nép javára fog válni a békés viszonyok között fejlődő barátság és kölcsönös támogatás. így beszélt a népi felszabadító harc egyik veteránja. A magam részéről azt válaszoltam, hogy teljes mértékben osztom meggyőződését. A Szovjetunióban — mondottam — jól ismerik a Jugoszláv szabadságharcosok állhatatosságát és hősiességét. Nagyra értékelik a jugoszláv partizánok hozzájárulását. a közös győzelemhez, amely Európa népeinek visszahozta a békét. Az ősrégi vár mellett park terül el. A park sétányait ezen a gyönyörű vasárnap estén sétálók töltötték meg. A sportpályákon élénk sport „csaták“ folytak. Ilyeténképpen a jelen itt a régmúlt idők emlékeinek szomszédságában arra emlékeztet, hogy nem hiába vívták ki a győzelmeket. A rár falairól nyíló kilátás is ugyanerről beszél. Ha az ember végignéz a Dunán balrg a Száva mögött feltűnnek Zemunnak, Belgrád ipari peremvárosának gyárai. Jobbra, a keskeny lapályon fel lépcsőzetesen emelkednek egy másik gyárnegyrdnek háztetői, üj gyárépületek nyúlnak magasba. Igen, az elmúlt tíz év alatt nagy változások mentek végbe az országban és mennek vpgbc nap mint nap. Sok jugoszláv lap külpolitikai rovatában fényképeket közöl a szovjet kormányküldöttség Moszkvába való visszaérkezéséről, valamint Ncllru indiai miniszterelnök Szovjetunió- beli tartózkodásáról. A lapok szívélyes hangon írnak a szovjet művészek sikeres jugoszláviai fellépéseiről. A jugoszláv sajtó cikkeket közöl arról a meleg fogadtatásról, amellyel a szovjet közönség fogadta a Szovjetunióban vendégeskedő Jugoszláv művészeket. Újból és újból visszatérek arra a gondolatra, hogy mennyi minden összekapcsol bennünket, szovjet embereket Jugoszlávia népeivel. Örömmel töltenek el bennünket a jugoszláv ipar fejlődéséről szóló hírek. Ugyancsak örömmel tölt el az ország kulturális fejlődése. Jugoszlávia dolgozói, mindazok, akikkel beszéltem, érdeklődést és rokonszenvet tanúsítottak a mi szovjet ételünk iránt. Nem sok idő lelt cl a közös szovjet—jugoszláv közlemény aláírása óta. A közlemény iránti érdeklődés azonban nemhogy csökkent volna, hanem úgylátszik, egyre nagyobb. E sorok írója n legteljesebb kölcsönös őszinteséggel több belgrádi lakossal — újságírókkal, a színházi élet képviselőivel, egyszerű dolgozókkal — tárgyalta meg a fontos napi eseményeket. Mindig újból és újból meggyőződhettem. arról: mindezekben a körökBulganyln elvtárs válaszláviraía ......... Rákosi Mátyás elvlárs és Dobi István eivtárs üdvözletére RÁKOSI MÁTYÁS ELVTARSNAK a Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetősége első titkárának, Budapest. Szívből jövő köszönetét mondok önnek és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a 60 születésnapom alkalmából küldött testvéri üdvözletért és baráti jókívánságokért. N. BUEGANYIN. * DOBI ISTVÁN ELVTARSNAK a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest. Elnök elvtárs, fogadja köszönet cmet a 60. születésnapom alkalmából kifejezett baráti üdvözletért és jókívánságaiért. N. BUEGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. II Mißvar Tudományos Akadémia gyászjelentése Szektii Gyula akadémikus haláláról A Magyar Tudományos Akadémia Szekfü Gyula akadémikust saját halottjának tekinti, temetésének időpontját kósőbb közli. RUSZNYAK ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége mély fájdalommal jelenti, hogy Szekfü Gyula akadémikus, egyetemi tanár, a*. Elnöki Tanájs tagja, a magyar történet nagynevű kutatója súlyos betegség után folyó hó 28-án elhunyt. Emlékét az akadémia kegyelettel őrzi. Jugoszláv l<öz)emi;inr Tito cl Iliik moszkvai mejjliívásáról Belgrad (MTI) Jól tájékozott körökből ismeretessé vált, hogy a Szovjetunió képviselői a nemrég folyt jugoszláv-szovjet tárgyalások idején meghívták Joßzip Broz Tito köztársasági elnököt, 'á- togasson el a Szovjetunióba. Ugyanezekből a körökből ismeretessé vált, hogy Tito elnök elfogadja a meghívást. (MTI) Az ENSZ jubileumi ülésszakának záróülése San Francisco (TASZSZ) Június 26-án, at ENSZ alapokmány aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendez''*t ünnepélyes illessél végétért az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszaka. Van Kléffens az ülésszak elnöke felolvasta a következő nyilatkozatot: 7 Az ENSZ megalakulásának tize- -*• • dik évfordulója alkalmából San Franciscóban tartóit ENSZ jubileumi ülésszak összes résztvevői ismét megerősítik azt a közös elszántságukat, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Az 1915 június 26-án kezdődött 10 esztendő újabb jelentőséget és halaszthatatlanságot adott a népek ezen általános törekvésénél:, mert a népeic tudják, hogy egy újabb háború a most rendelkezésre álló fegyverek alkalmazásával fel. mérhetetlen szerencsétlenséget zúdítana az emberiségre. A népek célja, az alapokmány világos szövegének megfelelően a biztonságon, az igazságosságon s a jószomszédi viszonyon alapuló béke. O A népek ismételten kinyilváníts "• jak közös ragaszkodásukat az ENSZ alapokmányba foglalt célokhoz és elvekhez. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, hogyan teljesitik az államok ezeket a célokat és támogatják ezeket az elveket egymáshoz f űződő kopt csolalaikban. 3 A népek megerősítik eltökéltéé- * güke.t, hogy újabb erőfeszítéseket tcszn< V a vitás nemzetközi kérdések békés eszközökkel való rendezésére — amire őket az alapokmány felszólítja — és arra, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, biztonságot és igazságosságot, hogy békében, valaminl barátságban éljenek együtt. A A népek arra is kötelezettséget ***• vállalnak, hogg további erő- feszítéseket tesznek a leszerelésre vonatkozó megegyezés érdekében, ami .nagyobb fokú biztonságot biztosíthat az államoknak és elháríthatja a világról az atomrombolások veszélyét. A népek kijelentik: bíznak az államoknak óbban az elszántságában, hogy a fegyverkezési terhel: megszűnésének ered menyeként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt, a népek életfeltételeinek megjavítására fordítják. Van Kteffens ülésszak! elnöknek ezt a nyilatkozatát a jelenlévő küldöttek egyöntetű tapssal helyeselték. Ezzel az F.N8Z jubileumi ülésszaka végétért. (MTI) ben az a remény Sut kifejezésre, hogy a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti baráti viszony szilárdulni és fejlődni fog. A kél nép viszonyában zavarokat okozott különböző lerakodások természetesen nem tűntek cl mindjárt az első napokban. Maradványaik időnként még érezhetőek, ne amint a két nép sorsközössegének mélyreható kérdéseire fordid a szó, ezek a maradványok is elsimulnak és eltűnnek. A beszélgetők szavaiban, hangjában, tekintetében a baráti bízatom kifejezése jelenik meg. Az egyik ismert jugoszláv énekes, aki Olaszországban tanult, a napokban a következőket mondotta: — Én igen sok művészt láttam. Mesterien kezelik művészetük szerszámát — hangjukat. Amikor azonban az emberiességről, a nézőt megrázó és lelkesedésbe ejtő érzelmek kifejezésének képességéről van sió, ebben a tekintetben a szovjet művészek utolérhetetlenek! Alig kezdtek helyreállni a kapcsolatok, az emberi szívekben . máris újból fellángolt a Jugoszlá- f viában régi időktől meglévő szere- \ let népünk és népünk kultúrája \ iránt. Meg kell mondani, hogy eh- J hez nagymértékben hozzájárultak a kimagasló művészetükkel művé- ^ szcink: Pirogov, Petrov, Csavdar, Liszician, Visnyovszkaja énekesek, Gilelsz, Bézrodttij zenészek, Szintes, kova balett táncosnő és mindazok, akik felléptek Jugoszláviában. Belgrád újságírói köreiben teljes joggal hangsúlyozzák, hogy most. sokkal szélesebbnek látják a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kapcsolatok lehetőségen. A szovjet—jugoszláv viszony nor malizátásdt illetően, mint ismeretes, f nemcsak a gazdasági és kulturális i együttműködésről van szó. Jugo- f szláviét forradalmi hagyományok, f közös eszmék, a béke és a szocializ- 4 mlis érdekei is összekötik a Szovjet- f unióval. f . . . Kezdődik a nyár. Az élet azf országban biztosan halad előre. A f jugoszláv ipar sikeresen fejezi be f első félévi tervét s új kapacitások # üzembeállítására készül. A közel- f jövőben többek között, a vizienergia. if termelés növelését, tervezik. if 19H5 nyarán Jugoszlávia műnké- f val, áz új távlatok megtárgyalása- f val készül szabad és független létei második évtizedének első bclakarí. f tásdra. fl M3ŰSZ I. országos konferenciája A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség egyesüléséből keletkezett Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség szombaton és vasárnap tartja hivatalos alakuló ülését. A MAÖHSz I. országos konferenciájára mindkét napon az építők Rózsa Ferenc kultúrtermében (VII. Gorkij fasor 50 szám) fél kilenc órai kezdettel kerül sor. Az értekezlet napirendje a következő: 1. Az országos választmány beszámolója. Tartja: Kutika Károly ezredes, a MAÖHSz elnöke. 2. A szövetség alapszabályait ismerteti Várkonyi László alezredes, a MAÖHSz elnökhelyettese. 3. A vezető szervek megválasztása. (MTI) Úttörők jelentik... A miskolci VII. számú állami általános Palóczi-utcai fiúiskola V/a osztályának úttörői örömmel jelentik, hogy ígérőjüknek becsülettel eleget tettek, amikor a vállalt 3.2-es átlagosztályzat helyett 3.4-es osztályátlagot értek el. Az úttörők segítő brigádjaikon keresztül lehetővé tették gyengébb társaik eredményesebb tanulását. Ilyen köt eles ség teljesítés után most boldogan kezdték meg a nyári vakációt. Horváth Sándor rajtanácselnöki
