Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-11 / 109. szám

<1 északmagyarorszAg Szerda, 1953. május ti. 'r Beemelték a tiszapalkonyai erőmű első betonpillérét A Tisza jobbpartján a palkonyai kanyarban épül hazánk egyik leg­nagyobb erőműve, amely méretében és teljesítőképességében is jóval fe­lülmúlja majd a már működő inotai, sztálinvárosi vagy a kazincbarcikai erőmüvet. Az erőmű derék építői május S_án reggel megkezdték a hatalmas csarnoképület első betonpillérének beemelését. Az 53 tonna súlyú, 32 mé­ter hosszú előregyártott vasbetonpillért az óriási emclöbika lassan, óvato­san emelte helyére. Mire megszólalt az ebédhez hívó csengő, már állt az első pillér. A hatalmas csarnok — melyet 90 darab előregyártott 55—60 tonnás betonclemből állítanak össze — képezi az erőmű szívét. Ebben lesz a kazánház. a tápház, a gépház és a vezénylőterem. A csarnok hosz- szúsápa 190, szélessége 76, magassága pedig 39 méter. A terem akkora lesz, hogy elférne benne egy rendes-méretű futballpálya. Egymagában 200 megawatt elektromos áramot fog termelni s lehetővé válik, hogy ismét száz és száz faluban gyulladjon ki a fény. HORVÁTH FERENC Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének határozata a politikai helyzetről Az Olasz Kommunista Párt veze­tősége május 5-én és 6rán ülést tar­tott, amelyen határozatban foglalta össze a párt álláspontját az olasz politikai helyzetről, a kormánykoa­líció válságáról. A határozat a töb­bi között így hangzik: . A Scelba—Saraga-kormány vál­sága és a Keresztény Demokrata Párt jelenlegi vezetőcsoportja által irányított politika válsága a való­ságban létezik, függetlenül attól hogy a kormánytöbbség vezető po­litikusai bevallják-e azt, vagy sem. Tudomást kell venni róla és meg kell valósítani azt a fordulatot, ame­lyet 1953 június 7-én az olasz nép szavazatával követelt. Az elmúlt évek fájdalmas tapasztalatai a leg- küieríbözöbb állásponthoz tartozó olaszok nagy többségében megérlel­ték azt a meggyőződést, hogy csak az alkotmány szelleméhez való visz- szatérés alapján jöhet létre tartós, szilárd 'kormány. Olaszországnak új politikára van szüksége, amely az antifasizmus ha­gyományaiban gyökerezik és amely megszüntet minden megkülönbözte­tést az állam polgárai között, azon­nal és teljes mértékben helyreállítja az alkotmányos szabadságjogokat, a tőkések zsarnokságától elnyomott munkásság jogait és megkezdi a legsürgősebb szociális reformok meg­valósítását’. .,Iiyen politikáit csak az a kormány lúd megvalósítani, amely elősegíti a nemzetközi, helyzet feszültségének csökkenését, állást foglal az atom­háború pusztításainak lehetőségei elten és amely követeli a fegyver­kezés csökkentését és a termonuk­leáris fegyverek eltiltását, végül pe­dig támogatja a vitás kérdések tár­gyalások útján történő rendezé­sének módszerét. Az olasz kommu­nisták a helyzet gyökeres megvál­toztatásának érdekében követelik, hegy Olaszország tegyen olyan kez­deményezéseket. amelyek célja a nemzet tekintélyének és független­ségének megerősítése, az összes né­pek közötti együttműködés megte­remtése.” Az olasz kommunisták — fejező­dik be a határozat — készok támo­gatni az alkotmány tiszteletben tar­tásának, a békének és a társadalom haladásának ezt a programját. Az atlanti tanács ülésén — mint ismeretes — szóbafkerült a négyha­talmi tárgyalások szükségességének kérdése, MacMillan angol külügy­miniszter azt a javaslatot tette, hogy a Szovjetuniót hívják meg a legmagasabb szinten tartandó, azaz kormányfői négyhatalmi (tanácsko­zó saki’a — ezzel szemben Dulles amerikai külügyminiszter amellett Peking (Űj Kína) Félix Tump tengernagy, az Egye­sült Államok cScndcsóceáni flottájá­nak parancsnoka, hírügynökségi je­lentések szerint hétfőn Tajvanba ér­kezett, hogy titkos megbeszéléseket folytasson Csang Kaj Sek tisztvise­lőivel és a helyi amerikai tisztekkel. Más jelentések szerint Washington Weimarbsn megkezdődtek a Sehiiier-emlékünnepségek Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ságban lévő Wcimarban május 9-én, Friedrich Schiller halálénak 150. év­fordulóján nagyszabású emlékünnep­ségek kezdődtek. Hétfőn este a Nemzeti Színházban tartott ünnepi összejövetelen Johan­nes R. Becher, az NDK művelődés- ügyi minisztere, a Német Művészeti Akadémia elnöke méltatta Schiller­nek, mint a német nemzet és a sza­badság nagy költőjének irodalmi és szellempolitikai jelentőségét. A Schiller-tinnepségeken a Német Demokratikus Köztársaság és Nyu- gat-Németorazág kulturális életének képviselői mellett szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, osztrák, indiai, holland, francia, svéd, japán, norvég, finn és dán vendegek is résztvesznek. A magyar küldöttség vezetője Lukács György Kossuth-dijas akadémikus. Wilhelm Pieck, az NDK elnöke, a Schiller-emlékbizottsághoz intézett táviratában azt a reményét fejezte ki, hogy az ünnepségek megerősítik az egész német nép eltökéltségét a haza egységének és függetlenségének kivívására. Eisenhower amerikai elnök hozzájárult a let magasabb szinten tartanéi) négyhatalmi tárgyalások ingói tervéhez Amerikai haditengerészeti vezetők lázas tevékenysége Tajvan körül kardoskodott, hogy a négyhatalmi tárgyalások külügyminiszteri síkon folyjanak. Dulles végül is érintkezésbe lépett Eisenhower elnökkel s abban álla­podott meg vele, mint a nyugati sajtójelentéseik közük, — hogy a Szovjetuniót a legmagasabb szinten tartandó négyhatalmi tárgyalásokra hívják meg. (MTI) jóváhagyta azokat a terveket, hogy a Tajvanon működő amerikai kato­nai tanácsadó csoport létszámát ezer főről kétezerre emelik. Szombaton Pride tengernagy, a 7. flotta parancsnoka és Chase tábor­nak a katonai tanácsadó csoport pa­rancsnoka rövid „látogatásra" Kimoj szigetére utazott. (MTI) Képek a Szovjet-uniából A Bclorussz SZSZK kolhozaiban mindenfelé műtrágyával végzik az őszi vetések fejtrágyázását. Több kolhozban ezt a munkát repülőgép végzi. A képen: A „Bugyonnij’- kolhozban repülőgépbe rakják a a műtrágyát. A Szovjetunióban ezévben jelentősen kibővítik a kukorica vetés- területét; több kukoricát és több silózásra szánt kukoricaszárat takarítanak be. Ukrajna gépállomásai a kukorica négyzetes-fészkes vetésére, — amely lényegesen növeli a terméshozamot, — többezer Áukoricavetögépet kaptak. A képen: Az „SZS—6“ típusú négyze­tes-fészkes vetőgép elindul a mezőre. IHMIIIUIUMIIUdlUIHmMIIMIWUUUtlIUa BARCSA SÁNDOR: DCar&iai képek A TANÁCSELNÖK I««»»»»j»«««»*»««»*•••»*«*»•ti •*«•«•••»•**•# A Karcsa ott fotydogát mind­járt a tanácsl\áza mellett s olyan kanyart vessen, hogy csaknem visszafordul folyása ellenében. AZ elnök, Váradi Miklós szobájából szép kilátás nyílik a sűrű füzesre, * ha kissé megerőlteti a szemét, túl a füzesen a Dózsa termelőszövet­kezet húsz holdas gyümölcsösére is ellát. Váradi ott áll most is az ab­lak előtt és néz erősen ki a füzes irányába, de hátul összefonott ujjai- >iak mozgása elárulja, hogy nem is azt látja most amit néz. Nem ám, hanem gondolkodik erősen, fertig nincs egyedül a szobában. Kelten ülnek a barna íróasztal mellett s figyelik az elnököt. Éppen ez a figyelés az elnök gondolkozásának okozója. Összeráncolt homlokkal rendezgeti magában a gondolatokat, olykoraiig észrevehetően még bólint is egyet-egyet, mintegy nyomatékül, hogy — úgy van az, ahogy gondolja s akként adja meg o magyarázatot is az előbbi kijelentésére, azaz in­kább hamarjában kimondott ígére­tére. Mert, hogy kissé merészet mondott, azl érzi maga is. Persze nem meggondolatlanul, inert nein olyan ember V aradi Miklós, aki valamit minden alap nélkiti kiejt a száján. Volt o már a termelőszövet­kezet, a Dózsa elnöke is kél eszten­deig, több mint kettőig meg nevelő- tiszt a hadseregben, ami igen fele­lősségteljes feladat volt és setwise vallóit szégyent. Amit megígért, azt végre is hajtotta, úgy ahogy ígérte: kommunista módra. Igaz ugyan, hogy ez az Ígéret ■más, mint a régebbiek, nagyobb, jelentősebb, A község, hatszáz csa­lád ügyéről van szó s ugyanakkor a termelőszövetkezet rőt, a termelő­szövetkezeti mozgalomról. Ettől fon­tosabb dolog pedig new is adód­hatna, ma itt Korcsán és falun ál­talában. S éppen nem a tanácselnök számára. Hiszen ki a fala első fele­lőse, ha nem. maga az elnök! Már pedig az elnök akkor nevezheti ma­gét igazéban az első embernek, ka úgy, ismeri a falu, életét„ mint a saját tenyerét. Sőt. ha nem csupán azt tudja, hogy mi történt tegnap, hanem azt is. hogy mi fog történni hsrtnap, hol napúién, vagy nagy dt- talénosségban m jövő esztendőben. K» és őré. Váráéi. Miklósra nem lehetne mondani, hogy nem. ism,eri a tabujáé. Számontartja a, legkisebb csalidéi pcobiémák<Ab is és segít, ahol csak tud. De még azt is tudja bizo­nyosan, hogy egy. esztendő, múlttá mi lesz a helyzet Karosán. Ahogy idáig ér a gondolatban elmosolyodik kissé, csali annyira hogy észre ne vegyék s óvatosan a vendégek felé tekint. Ott ülnek az asztal melleit, egyikük jegyezget valamit, inig a másik a fali felira­tokat böngészgeti. De az elnök tudja, hogy mégis rá figyelnek, várják a magyarázatot az előbbi kijelentésre. S azt is tudja, látta a mosolyukon, miközben őt hallgatták, hogy meg­lepte őket, amit mondott. Csakúgy jegyezget tek, bólogattak, amikor vízfolyásként sorolta a két termelő- szövetkezet, különösen a Dózsa ered­ményeit, hibáit. Hány disznajuk, hány tehenük, hány hold ilyen, olyan vetésük van, .mennyi fagyott ki a télen, de mégsem volt baj, meri volt vetőmag tartalék bőven. Még nyole-iiz termelőszövetkezeti tag el­múlt évi keresetéi is bemondta, munkaegységre, pénzösszegre átszá­mítva s felsorolta a harminckilenc új belépőt is az elsőtől az utolsóig, belépési sorrendben. Ügy elsorolt mindent, mintha nem is tanács­elnök, hanem a termelőszövetkezet elnöke lenne mai napig. S ahogy oldalról nézte, ez a részletes isme­retség tetszett a megyei vendégek­nek. Pedig az ő szempontjából semmi­ség az egész. Hogy ismeri o Dózsa életét, munkáját? Hogyne ismerné, hiszen nincs olyan nap, hogy el ne látogatna a tiszta, hatalmas majorba Ilyenkor beszélget az elnökkel, a könyvelővel, n fogatosakkat. állat- gondozókkal, s megtud tőlük min­dent, a Icgnagyobbtól a legkisebbig. Most meg különösen tájékozódott a termelőszövetkezet dolgai felöl, mert. alig néhány napja tárgyalta a vég- rehajtébizoétság a Dózsa munkáját.. Jő, alapos beszélgetés volt. A ter­melőszövetkezet elnöke beszámolt, * tanácstagok hozzászóltak. De hozzá­szóltak még egyéni gazdák is,, rrzok közül, akik az értékelés előtt mint­egy negyvenen megnézték a Dózsa gazdaságét. Meg ám, de alaposan. Ezt is 6» tanács szervezte. Hadd is­merkedjenek. az egyéniek, a közössel. S lám., a ferm,előszö.vetkezeth tagok meghallgat Iák az egyéniek vélemé­nyét. javaslatát, ami igen tetszett n középpérasztoknah. Persze az %s tetszeti, de mennyire, hogy Kondor Sándor a Dózsa, elnöke bejelentette, szívesen adnak velögépet, boronát, de még vetőmagot is kölcsönbe az egyénieknek, csak jöjjön, akinek szüksége van valamire... S az egyéniek mentek is. Még olyan te. ksíős középparaszlok is felkeresték a, Dózsát kölcsönbúzáért, árpáért, akik egy esztendővel ezelőtt nem nagy barátjai voltak, a Dózsának. Lám, megnőtt a közös tekintélye az elmúlt egy esztendőben. S ami igaz az igaz, ebben része van a tanács munkájának ... — Szóval azt mondja elnök elvtárs, egy esztendő múlva...? Nem lesz ez kevés időben __t — Az elnök összerezzenve fordul az ablaktól a fiatal, barna, jóképű vendég felé... Az ám, az előbbi ki­jelentés, az ígéret. Azt kell most megmagyarázni, hogyan, miként gondolta. A kérdés visszarezzeníette a tegnapból a mába. Mert amikor a harminckilenc új belépővel dicse­kedett a megyeieknek, kiszaladt a száján, hogy az őszön, de legkésőbb egy esztendő múlva Korcsa termelő­szövetkezeti község lesz. De az ám, ahogy a jelek mulatják! A megyei vendégek erre a kijelentésre mégr élénkebben tckintgeltek az elnökre és megindult a kérdezgelés. & még- inkább nőtt a csodálkozás, amikor az elnök kis számolgatás után be­jelentette, hogy hatszáz család van itt Korcsán és a hatszázból jelem pillanatban még csak nyolcvanfiat dolgozik a közösben: azaz tizen­három százalék., se iöbb, se keve­sebb, A számolás után kissé még maga Váradi is meglapprmt, mert bizony sok az a nyolcvankét száza­lék, különösen ha nem százalékiól, hanem ötszáztizennégy családról, öt- száztizennégy érző, élő, gondolkodó emberről van szó. De ha már ki- momdta, — kimondta, nem olyan ember, aki csak úgy visszavonogatjo. az ígéreteket. Meg kell lóét magya­rázná, miiként gondolja, mire ala­pozza ct termelőszövetkezeti közsé­get. S lám, az elv társak már sür­getik is a magyarázatot. & ha sür­getik. méginkább meg kell adni.... Félhangosan mormogott valami olyasfélét, hogy — mindjárt csak. meglesz a felelet, ért elmesen, magya­rosan, kielégítően, csak várjanak kicsinység az elvtársak. — Azzal el­nézett megint a füzes irányába, mintha onnan is várna valami biz­tatást. Jött is a biztatás, mert túl- nan a vizen meglátta, hogy ugyan­csak virágbaboTultak a Dózsa gyü­mölcsösének cseresznyefái. Az idén először! Tavaly még kis fák voltak, ez esztendőben már termést hoznak. Mint maga a termelőszövetkezet. Tavaly még, ilyenkor tavasszal, so­kan fitymálva beszéllek a Dózsáról. S ma? Ott van az öregedői élben lévő Szabadka Albert, A járási pártbizottságot is megjárta, csak­hogy felvegyék a Dózsa családjába. S ezelőtt néhány esztendővel hiába kérte tízszer is, százszor is maga Váradi Miklós, a Dózsa akkori el­nöke, mégse lépett be. Csak Ígér­gette. Sokat, nagyon sokat változott azóta a Dózsa helyzete, no meg a Szabadságé is... Igen, igen a Sza­badságé... S az elnök itt bizony kissé belepirult a gondolkozásba. Mert szinte megfeledkezett a Sza­badságról, a Dózsa javára, a ter­melőszövetkezeti község megvatosí. tósának rovására. Mert szinte szám­ba se veszi a Szabadságol olykor, pedig nem sokkal marod eredményé­ben a Dózsa mögött, Csakltáf. három esztendővel ezelőtt ő a Dózsa elnöke volt s azóta is. valahogy ott érzi magát otthonosabban. Igaz, hogy a tanácstitkár meg a Szabadságot patronálja s nincs is komolyabb baj. De a nagy ígéret valóraváUdsánál mindkét termelőszövetkezet erejére, eredményére szükség van... Még jő, hogy jöttek ezek az elvtársak, mert lám, erről megfeledkezett volna. Hiszen a Szabadságban, is húszegynéhány család tapasztalja, erősíti az újat. Megint csak elmoso­lyodik. Persze, azt. kell itt tenni, hogy a napokban a Szabadság mun­káját beszéli meg a tanács, olyan alaposan, mint a Dózsáéi * * * S segíteni őket is, úgy, hogy mindkét termelő­szövetkezet egyforma jó eredménye­ket. mulassam fel az őszön. Hadd erősödjön egyszerre és egyformán mindkét közös. Mert az alap meg­van, de meg érni A Dózsa néhány jelentkezőt már nem. is veit fel a napokban, mert ugyancsak itt van a tavasz. Majd ősszel. Ezekre bizonyosan lehet szá­mítani. S azokra is, akik ezt, azt, velögépet, búzát, árpát, kukoricát kölcsönöztek a termelőszövetkezet tagságától. Hiszen annak a jele ez, hogy a termelőszövetkezeti tagság sókkal jobban, többet termelt, mtttf az egyéniek. S ha semmi más, de ez annyira a közös gazdálkodás javára billenti a mérleget, hogy szinte ko­molyabb felvilágosító munkára sincs szükség ... A többiek meg! Azzal a harminckilenc új belépővel, akik megkötötték az örökös szerződést « Dózsa népével, szinte mindegyikkel beszélt a télen. Látta, tapasztalta, mennyit használ a kommunista meg­győző, igaz szava. Beléptek vala­mennyien. S hány jó kommunista van a községben, s hány a két ter­melőszövetkezetben! Az ő igazságuk, akaratuk bőven elegendő ahhoz, hogy a kimondott ígéret valósággá vál­jon. Mert a tanács, a kommunisták annyit segítenek majd, amennyit eddig soha. Jónéhány csoportos ter­melőszövetkezeti látogatás. Megmu­tatni a kintieknek, milyen pontosan, mennyire terv szerint, az alapsza­bály szerint gazdálkodik a Dózsa, na és a Szabadság is. Megmutatni, mennyivel nagyobb egy-egy terme­lőszövetkezeti család jövedelme, mint az ezernyi gonddal küzdő kö- zepparaszté. S mindehhez még a párt. a kormány segítsége... Igen, ez elegendő lesz a korcsai kintlévők- neh, elegendő. Még egy esztendő sem kell hozzá, hogy a közös legyen a karcsalak igazi és egyetlen ott­hona. Hiszen ismeri ö a község la­kóét. de menny/ire. Olyan bizalom­mal vannak hozzá, mint tulajdon édesapjukhoz. Pedig még nem. is idős. Nem bizony. De becsületes és az is lesz mindezután... S Váradi Miklós már fordul is el az ablaktól, el a füzestől a vendégek felé: * — Ügy ám elvtársak, eme szavamat adom. Kommunista szava­mat. Mert hallgassák meg a mi ter­veinket ... S már mondja is, hogy akarják, mint akarják. Mint álakul át újjá minden korcsai élete, jö­vője... Nézi, milyen szorgalommal figyelemmel, jegyzik az elvtársak, amit mond. a nagy terveket, a bol­dogabb élet tervezetét... S miután bevégzi, még hozzáteszi: — De néz­zék meg az elvtársak a Dózsát is, mert hiszen elsősorban tőlük függ minden ... Ilyen ember Váradi Miklós tanács­elnök ... (Folytatásai következik.)'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom