Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

ÉSZAKMAG VARORSZAG Csütörtök, 1955. május 5. 7 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szöveiségi Tanácsa külügyi bizottságának javaslata a szovjet—francia szerződés hatálytalanítására Moszkva (TASZSZ) Amerikai kiszolgálás a bonni vásárlónak. , Külföldi kormányküldöttségek érkeznek Berlinbe, a német nép felszabadításának tizedik évfordulóján tartandó ünnepségre A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottsága M. A. Szuszlov küldött elnökletével együt­tes ülést tartott. Az ülésen megtár­gyalták a Szovjetunió Minisztertaná­csának a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elé terjesztett azon ja­vaslatát, hogy hatálytalanítsa „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szérződósét“. amelyet 1944 december 10-én kötöttek. Az említett szerződés hatálytalaní­tásáról V. A. Zorin, a Szovjetunió Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Németország közvé­leménye feszült figyelemmel követi az osztrák államszerződés kidolgo­zásával foglalkozó bécsi tanácskozá­sok előrehaladását. A május t-i tüntetéseken és felvonulásokon egész Németország dolgozói egyöntetűen követelték, hogy az osztrák példa alapján oldják meg a német kérdést is. Ugyanerre az álláspontra helyez­kedett egész sor nyugatnémet polgá­ri lap. A majnafrankfurti Abend- post kijelenti: „Németországnak nem katonai paktumra van szüksége, hanem arra, amiben a Szovjetunió AusTt'' ‘•ra.l állapodott meg. A né­rlzsi háborús szerződések hatályba­lépésé előtt megerősítette, hegy a nyugatnémet militaristák nem elég­szenek meg a számukra engedélyezett külügyminiszterhelyettese mondott előadói beszédet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai he­lyeselték a Szovjetunió Miniszter­tanácsának javaslatait és úgy döntöt­tek, hogy ajánlják a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Elnökségének, mint érvényét vesztettet, hatálytalanítsa az 1944. évi francia—szovjet szerződést, mert Franciaország Nyugat-Német­ország remilitarizálását éis a Szovjet­unió elleni háborús csoportosulásokba való bevonását előirányzó párizsi egyezmények ratifikálásával közvet­lenül megsértette az említett szerző­désekben vállalt kötelezettségeit. met nép jobban járna, ha Nyugat- Németország nem tűmé meg terüle­tén a külföldi csapatokat és a kato­nai támaszpontokat.1’ A Düsseldor­fer Nachrichten megállapítja: „Ade- nauerngk, ha komolyan akarná Né­metország újraegyesítését, le kellene mondania Nyugat-Németország Nato- tagságáról és Németország semlege­sítésének útjára kellene lépnie.’’ A lapok felfogásával ellentétben az Adenauer-párti sajtó görcsös eről­ködéssel bizonyítgatja, hogy az oszt­rák példa nem alkalmazható a né­met kérdés megoldására. A Kölni- che Rundschau „rossz hirnek’’ mi­nősíti a bécsi tárgyalások kezdeti eredményeiről érkező tudósításokat. vonatkozó tervek kidolgozása során „nem alkalmaztak sémát“, hanem olyan „rugalmas rendszert irányoz­tak elő, amely katonai sikin lehetővé teszi újabb felfejlődések mérlegelé­sét”. (MTI) Lükhajtásos poslarepiilőgép közlekedik Moszkva és Kovoszibirszk között Moszkva (TASZSZ) Május l_én két órakor startolt a vnukovoi repülőtérről a II.—20 min­tájú lökhajtúsos teherszállító és pos­tarepülőgép. Az újtipusú gép a május 1-i központi lapok matricáit vitte Kelet felé. Kevéssel később a gép le­szállt a szverdlovszki repülőtéren, ott üzemanyagot vett fel és folytatta útját Novoszibirszkbe. A háromezer kilométeres útvonalat a gép sikeresen megtette, így Szverd. lovszk és Novoszibirszk lakói még aznap olvashatták a matricákról ki­nyomtatott központi lapokat. (MTI) Faure kormánynyilatkozata a nemzet gyűlésben Párizs (MTI) A nemzetgyűlés keddi ülésén Edgar Faure miniszterelnök hosszabb kor­mánynyilatkozatot olvasott föl. Külpolitikai kérdésekről beszélve Faure kijelentette, hogy a négyha­talmi tárgyalások előkészítése kérdé­sében május 8-án a három nyugati nagyhatalom külügyminisztere javas­latokat dolgoz ki négyhatalmi érte­kezlet tárgyában. E javaslatokat to­vábbítják majd a Szovjetunióhoz. A május 8-i tanácskozások a három nyugati külügyminiszternek lehetővé teazik nézeteik összehangolását — mondotta Faure. Hozzátette hogy „a tárgyalásoknak rövidesen létre kell jönniök, mégpedig —• ha a Szovjet­unió szintén úgy gondolja — olyan időszakban, amely nem lehet távo­labb, mint ez év nyara. Francia- ország az értekezlet tárgyalási anya­gául javasolja az európai biztonság­ról szóló kérdések, továbbá a fegyver­kezés csökkentése és korlátozása kér­dése és a német probléma megvita­tását.“ A Német Demokratikus Köztár­saságban május 8-án ünnepélyes külsőségek között emlékeznek meg a hitleri hadsereg kapitulációjának, a német nép felszabadulásának 10. évfordulójáról. A Német Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására a béketábor országaiból kormányküldöttségek, több nyugati államból pedig vendé­gek érkeznek a berlini ünnepségre. A berlini állami operaház május 7-én, szombaton tartandó ünnepsé­gén Otto Grottewohl miniszterelnök beszédet mond, majd a külföldi kor­mányküldöttségek vezetői szólalnak fel. Május 8-án vasárnap reggei megkoszorúzzák az elesett szovjet hő" sök berlini—treplowi síremlékét, délellőtt tizenegy órakor pedig to- meggyülés lesz a berlini Engels-té* ren. ümeriliai-sngoi imperialisták középafrikai kálónál paktumot terveznek A német közvélemény feszült érdekJődésse! figyeli a bée>i tanácskozásokat A nyugatnémet militaristák nem elégszenek meg as ötssásezer főnyi Wehrmacht-tal Bonn ÍADN) A Blank-hivaíal két nappal a pá ötszázezer főnyi Wehrmacht-tal. Az AP amerikai hírügynökség kö­zölte : „A 12 hadosztályon kívül hadsereg- csoportokat állítanak fel, amelyek mint önálló kötelékek nem tartoznak a hadosztályok keretébe. Ezek az ön­álló kötelékek gyorsan mozgó kis egységekből tevődnek majd össze, amelyeket a korszerű hadviselés leg­újabb szempontjai szerint, atomfegy­verek esetleges alkalmazásának figye­lembevételével fegyvereznek fel és képeznek ki.“ A DPA nyugatnémet hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a nyugatnémet hadsereg felállítására Májusi eső segíti a magvak csírázását A szokatlan időjárás április végén is furcsasággal szolgált. A hideg utáni gyors felmelegedés egy hét alatt elérte a 25 fokot, sőt május el­sején már 30 fokot is mérlek. A változás a növényzetre is ha­tással volt. Erről Kulin István, az Országos Meteorológia Intézel ag­rometeorológiai osztályának vezetője a következőket mondotta: Az április végi szokatlan felmele­gedés sokat lendített a növényzet helyzetén és igen jó hatással volt a gyümölcsfákra, az őszi vetésekre és az évelő növényekre. Behozták a hűvös idő okozta késedelmet, s na­pok alatt ugrásszerűen fejlődtek. Az sem okozott bajt, hogy csak igen kevés csapadék hullott, hiszen a melyebb talajrétegek elegendő ned­vességet tároltak. Igen jó hatással volt a napfény a zöldségfélék fejlő­désére is. Csak a talaj felső rétege sínylette meg a csapadékszegény napokat, kiszáradt, a friss vetések viszont esőt kívántak. Kedden, majd szerdán ez is meg­érkezett. A két napon az ország legnagyobb részén esett, s a lehullott csapadék elérte az öt millimétert, sőt helyenkint ennél is több hullott. Az eső átáztatta a talaj felső réte­gét és elősegítette a frissen vetett magok kicsirázását. A CSARDAS Irta : Anver Bikcsentnjev A (ŰZŐ déli napsugár átforró- sitolta a hídon ar. aszfaltot. Éppen végétért a mise. A templomból fekete ünneplőbe öltözött emberek jöttek ki. Az asszonyok panaszkodtak: — Mit takarítunk be októberbent Második hónapja nincs eső. — A front közeledik Salgótarján felé — szóltak közbe a férfiak. A félszemű koldus a feszület alatt ült. Levette fekete sapkáját, homloká­ról letörölte az izzadságcseppeket. Az asszonyok pár fillért doblak sapká­jába, a kocsmáros pedig egy Horlhy- ölpengöst. Sándor mindig egyformán válaszolt: — Adjon az úr sok boldogságot. Félóra múlva már üres volt a lér. Sándor felvette a földről az öreg he­gedűt Álla és bal válla közé szorí­totta és végighúzta vonóját a húro­kon. Egy vidám csárdásba kezdett. Az utca néptelen volt. Meg a ku­tyák is félrehúzódtak a melegtől. A templomból utolsónak a pap, Rákóczi tisztelendő úr lépett ki. Meg­állt az ajtóban, végignézett az utcán, aztán lassan közeledett Sándor felé. — Jónapot — üdvözölte a pap. — Adjon az úr sok boldogságot — válaszolta Sándor. — Egy nagyon fontos dologról akarok magával beszélgetni — mondta. — Tessék, tisztelendő uram. — Ismerem magát — folytatta Rá­kóczi, — s egy nagy titkot akarok n:agára bízni. Ma segítenünk kell két orosz katonának, hogy átkelhessenek a folyón. Népünknek szüksége van erre, — Mit kell tennie a félszemű Sán­dornak? — Hallgasson meg figyelmesen. Kél napja rejtőzködnek a templom pincé­jében. Estefelé a túlsó partról egy csónak jön ériük. A katonák egy jelt várnak majd, nehogy németekkel, vagy nemkívánatos emberekkel talál­kozzanak. Ért engem? Maga úgyis itt ül a téren, senki sem fog gyanakodni, ha jelt ad. Játszhatna például vala milyen meghatározott dallamot .. — Csárdás jó lesz? Szeretem a csár­dást, mint ahogy szerelem Magyar- országunkat is, — válaszolta csende­sen a félszemü hegedűs. — Ha nincs akadálya a menekülés­nek, játsszon csárdást, ha pedig ... — Ha pedig nem lehet menekülni, szomorú nótát játszom, hogy figyel­meztessem őket, — mondotta a hege­dűs. — Viszontlátásra, Sándor — búcsú­zott a pap, s visszatért a templomba■ Estefelé felhős lelt az ég. gyenge szél mozgatta meg a forró levegőt. Kijöttek a leányok az utcára s vidá­man, egymással tréfálkozva sétáltak a templom közelében. Nyomukban a legények. De azok most komolyabbak voltak, sorozásra készültek. A fiata­lok körülvették Sándort. De Hamar szétszéledtek. — Rosszat álmodott az öreg Sándor — mesélték otthon a leányok —, nem akart csárdást játszani. Alkonyaikor megérkeztek a németek. Két kocsi megállt a Zoltán kocsmája előtt. A kocsmáros két leánya csak úgy sürgött-forgott körü­löttük. Az öreg Spndor megint ott ült " feszület alatt. Nagyon szomorú dalt já,tszolt. A hegedű nyekorgése behal- latszoit a kocsmába. A németek elő­ször Zoltánnak szóllak: — Hagyja abba ezt a nyivákolást! Később magukhoz hivatták a hege dűst. — Foxtrottot akarunk hallani! — Nem ismerem a divatos táncoka — válaszolta a zenész. — Mi csak magyar táncot tánco­lunk — vihogtak a leányok. Az egyik német az asztalra csapott — A hölgyek parancsolnak! — kiál­totta. — Sándor bácsi, játssza el a mi nótánkat. Csárdást táncolunk, — ug­rándoztak a leányok. — Hát akkor legyen csárdás! — rendelkezett ugyanaz a német. Az öreg hegedűs azonban szabad­kozott: — Nem, nem játszom csárdást — és nem játszott, akár hogy kérték. Felmérgesedtek ezen a németek. Különösen egy magas, hórihorgas katona. Felállt és elővette pisztolyát. A kocsmáros erre ijedten kilépett a pult mögül. A leányok hátrálni kezdtek. Az öreg Sándor leengedte hegedűjét. — Ne bolondulj meg! — lépett közbe egy másik német. Dülöngélve közeledett a. hegedűshöz. Kikapta Sándor kezéből a hegedűt és kidobta az ajtón. Aztán utánalépett és rá­taposott. Az Öreg kiszédelgett az utcára Ránézett a széttört hegedűjére, aztán eltűnt a sötétben. A németek éjfélfelé indullak útnak. Nemsokára már a távozó gépek zú­gása sem hallatszott. Az éjszakai csendben vidám csárdás hangjai csen­dültek fel. A félszemű Sándor éne. kelt. Két felderítő nem hiába várta a jelet. Rövidesen a folyó túlsó part­ján voltak. Sándor pedig egymás után fújta a vidám dalt. A kocsma előtt ott fe­küdt széttört hegedűje. Mint a Boze El Juszef című egyip­tomi lap írja, az amerikai és az an­gol imperialista körök újabb katonai paktumot terveznek, amelynek segít­ségéve! a középafrikaí országokat be. kapcsolnák az angol—amerikai kato­nai intézkedésekbe. A tervbevett új paktumba fel akar­ják venni a középafrikai angol gyar­matokat is, hogy ilymódon hatalmas katonai támaszpontot létesítsenek eb­ben a térségben. (MTI) Csang Kaj-sek fogságában Tajvan térségében egymást követik a ceangkajsekisták és amerikai meg­bízóik provokációi. Ebbe a világba visz bennünket Xbigniw Krogulski lengyel matróz, aki Csang Kaj-sek fogságában címmel megírta a Práca nevű lengyel szállítóhajó matrózainak szenvedéseit Csang Kaj-sekék fogsá­gában. A hajót Csang Kaj-sek kaló­zai semleges vizeken — megszegve a nemzetközi jog szabályait — elrabol­ták, tengerészeit pedig kilenc hónapig fogságban tartották Tajvan szigetén. A Békebizottságok Kiskönyvtára so­rozat most megjelent legújabb füzete izgalmas olvasmány: a Práca lengyel és k^iai matrózai hosszú hónaposon át harcoltak szabadonbocsátásukért. S egy nap elérkezett a győzelem: a len­gyel matrózok hazatérhettek Gdanse- ba, a repülőtéren ott várta őket a családjuk, az egész lengyel nép. „Va­jon hősök voltunk-e?” — kérdezi az ünneplés közben az egyik matróz. Ö úgy érzi, hogy nem voltak hősök, mert egyszerűen csak kötelességüket, teljesítették, igazi hazafiakként har­coltak szabadsagukért. Mi tudjuk, hogy hősök voltak: a szabadságért, a békéért vívott harcnak a hősei... CinUeit Uádtyák is mágneses kockák (Adalék a mal Amerika erkölcsrajzóhoz) bárki észrevenné szer­kezetében elrejtett tit­kos gépezetet. A Mason et Co cég árai ameri­kai fogalmak szerint egészen kedvezőek vol­tak. Másfél dollárba ke­rült például egy „mág­neses kocka”, aitíelyet úgy lehet feldobni, hogy a tetszés szerinti számra essék. A legtö­kéletesebb hamis kocka 14 dollárba került. A megtalált feljegy­zések szerint 1954-ben egy és háromnegyed millió dollár volt a cég forgalma. El lehet kép­zelni, mennyit kerestek és keresnek a vevők, akik a Mason et Co. cég gyártmányaival bi­zonyára még ma is fosztogatják a hiszé­keny embereket. A Mason-cég eset* mindenképpen hozzátar­tozik a mai Amerika erkölcsrajzához. rendőrség elkobzott, a kikötővárosok lebúj- tulajdonosainak neve mellett Newyork és más amerikai nagyvárosok „jobb“ és „legjobb“ tár. saságbeli embereinek nevei díszelegtek. A Mason et Co. spe­cialitása volt a cinkelt kártyák előállítása. Még a hivatalos ellenőrző bélyegző és adóhivatali pecsét sem hiányzott róluk. Az ilyen játék, kártya vevői azonban egyben preparált szem­üveget is kaptak, amely, nek segítségével elolvas­hatták a kártya hátlap­ján azt, hogy milyen kártya van a kezükben. A cég katalógusában mint a technika csodá­ja szerepelt az „elektro­mágneses" rulettasztal, amelyen a krupié bizo­nyos számokat „zárol­hat" vagy a golyókat más számok felé irá­nyíthatja anélkül, hogy A newyorkl rendőr­ség nemrégen zár alá helyezte a Mason et Co. ■ cég áruházát. A cég tu­lajdonosát. Harrington E. Drake urat. aki ma­gát Francis Drake, a híres tengerjáró egye­nes leszármazottjának adta ki és ezzel a leg­jobb társaságoknál be­járatos lett, letartóz­tatta. Ez a rendőri ak­tus igen kínosan érin­tette azokat a köröket, • amelyek a Mason et Co. cégnek jövedelmező egzisztenciájukat kö­szönhették. Tudnunk kell, hogy a Mason et Co. cég a ha­mis játékosok szállítója volt, akik itt, a „közön­séges“ cinkelt kártyák­tól az úgynevezett mág- netikus kockákig és já­tékasztalokig minden szükséges kelléket meg­kaptak. A vevők név­sorában, amelyet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom