Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-31 / 126. szám
\— Kedd. 1955. május 31, eSKAKMAOTAROBSZAO 3 *5*as A szovjet—jugoszláv tárgyalások tökéletes kölcsönös megértés szellemében folynak A Pravda belgrádi tudósítóinak cikke Moszkva (TASZSZ) J; Zsukov és V. Majevszkij, a Pravda belgrádi tudósítói a lap hétfői számában cikket írtak „A szovjet—jugoszláv tárgyalások a tökéletes kölcsönös megértés szellemében folynak“ címmel. A tudósítók a szovjet kormány- küldöttség és a jugoszláv kormányküldöttség Brioni szigetre érkezéséről ezeket írják: A kormányküldöttségek — miután befejezték a belgrádi tárgyalások első szakaszát — most nagyobb útra indultak az országban. Mint az utazást kezdeményező jugoszláv résztől hangsúlyozzák, ez az út lehetővé teszi a Szovjetunió kormány- küldöttségeknek, hogy megismerkedjék az országgal és meggyőződjön Brrób milyen barátságos magatartást tanúsítanak Jugoszlávia népei a Szovjetunió iránt. A szovjet és a jugoszláv küldöttség háromízben találkozott a belgrádi Gárda-palotában. A jugoszláv lapok kiemelik, hogy ez a három ülés a tárgyalások első szakaszát jelentette, majd megállapítják, hogy a tárgyalásoknak ez a szakasza eredményesen végződött. A jugoszláv sajtó kifejti azt a feltevését, hogy a tárgyalások eredményeként közös szovjet-jugoszláv okmányt dolgoznak ki, amelyben megfogalmazzák majd a fontosabb nemzetközi problémákkal, úgyszintén a szovjet-jugoszláv kapcsolatok kérdéseivel kapcsolatos közös nézeteket. Szovjet részről megelégedést fejeznek ki a szovjet-jugoszláv tárgyalások fejleményeit illetően. A tárgyalások a tökéletes kölcsönös megértés szellemében folynék. Jóllehet most még korai felbecsülni az elért eredményeket, mert a tárgyalások még nem fejeződtek be, már az eddigi eszmecserék megmutatták az ilyen találkozók hasznos és célszerű voltét. A cikk kiemeli a továbbiakban, hogy azon a fogadáson, amelyet Tito elnök a szovjet küldöttség tiszteletére adott, meleg baráti légkör alakult ki. Csüggedést és ingerültséget csak az amerikai sajtó egyes képviselői tanúsítottak, akik látják, hogy nem járnak eredménnyel azok az ultrapesszimisztikus jóslások, amelyeket a tárgyalások kilátásairól a legutóbbi héten fokozott mértékben terjesztettek. • Zsukov és Majevszkij leírja a szovjet és - jugoszláv küldöttségnek az Adriai tengerpartra vezető útját, majd rámutat, hogy minden városban, minden egyes faluban és munkáslakótelepen az egész lakosság kivonult a Szovjetunió és Jugoszlávia küldöttségének fogadására. A szovjet-jugoszláv kapcsolatok további normalizálásának híre az egész országban éppúgy, mint Belgréd- ban nagy megelégedést kelt. (MTI) A négyhatalmi értekezletről szóló szovjet jegyzék amerikai visszhangja New York (TASZSZ) Az amerikai sajtó továbbra kommentálja a négyhatalmi értekezletről szóló szovjet jegyzéket. A jegyzék visszhangjai fontos helyet foglalnak el a hét nemzetközi eseményeinek szemléjében. Az amerikai sajtó egyes közleményei bizonyítják, hogy ellentétben a külügyminisztérium hivatalos nyilatkozataival, melyek szerint az Egyesült Államok örül a küszöbön- álló négyhatalmi értekezletnek, az amerikai diplomaták sejtetik, hogy az Egyesült Államok diplomáciája akadályozni fogja a megegyezés elérését ezen az értekezleten. Ezt bizonyítja a többi között a Chicago Sun And Times jóltájókozott washingtoni tudósítójának közleménye. Mint ebből a közleményből kitűnik, magasállúsú amerikai diplomaták megvitatva a négyhatalmi értekezlet összehívásáról szóló szovjet javaslatokat, igyekeznek jóelőre pesz- szimizmust kelteni az értekezlet esetleges sikereit illetően és úgy beállítani a dolgot, mintha az értekezlet nem nyújthatna komoly pozitív eredményeket. így például a tudósító azt (rja, hogy magasállású amerikai diplomaták nem várják azt, hogy ennek az értekezletnek eredményeként bármiféle változás történjék Európában. (MTI) Dulles helyreigazítja Eisenhowert New York (TASZSZ) A Chicago Tribune szerkesztőségi cikkében kommentárokat fűz Dulles külügyminiszternek ahhoz a kijelentéséhez, hogy amikor Eisenhower elnök multheti sajtóértekezletén az európai semleges államokról beszélt, nem arra gondolt, amit ,/az általános benyomások szerint“ szavaiból kivettek. (Eisenhower a sajtóértekezleten általános formában kijelentette, hogy nyilvánvalóan kialakulóban van Európában a semleges éllamövezet megteremtésének gondolata.) A lap megjegyzi, hogy Eisenhower kijelentései különös visszatetszést keltettek a bonni kormánykörökben, majd ezt írja: „Dulles most közölte a német nagykövettel, teljesen elképzelhetetlen, hogy Németország helvenmilliós lakossága beleegyezzen a semleges szerepbe .Dulles semmiféle logikus érvet nem hozott fel e megállapításának alátámasztására. Nyilván csak arra gondolt, hogy módosítsa az elnök szavai nyomán keltett benyomást. lényegében az egyetlen érv, amelyet Duties annak a tételnek védelmében felhozhatna, hogy Németország nem lehet semleges, az, hogy Németországnak ez a semlegessége nem áll összhangban az amerikai külpolitika jelenlegi célkitűzéseivel és, hogy az Egyesült Államok nem akarja Németország semlegességét". Végezetül a lap gúnyosan megjegyzi: „Jó lenne, ha az elnök nyilvánosan kijelentené, hogy jobban meg tudná magyarázni politikáját az után, hogy elolvasta a holnapi newyorki lapokat és azokból kiderítette, mi e politika lényegé." (MTI) Kiutasították a Ktnai Népköztársaságból az Egyesült Államok négy elfogott repülőjét Peking (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság Legfelső Népbíróságának katonai törvényszéke május 24-én mondott ítéletet négy amerikai repülő felett, aki katonai repülőgépével behatolt Kina légiterébe, hogy ott zaklató és provokációs cselekményeket kövessen el. Bűncselekményeikkel veszélyeztették Kína biztonságát és a kínai nép békés életét. Kína Legfelső Népbíróságának katonai törvényszéke a négy vádlottat, Roland Parkst, Lyle Cameront, Edwin Heilert és Harold Fhschert a Kínai Népköztársaságból való haladéktalan kiutasításra ítélte. A kínai népi felszabadító hadsereg légvédelmének és légihaderejének egységei lelőtték a Kínai Népköztársaság ellen zaklató és provokációs cselekményeket elkövető repülőgépeket és a fentemlített négy vádlottat letartóztatták. Parks, Heller és Fischer vádlottak elfogatá- sukat megelőzően több ízben behatoltak Kína Liaotung és Kirin tartománya fölé, zaklató és provokációs cselekmények elkövetése céljából. (MTI) Végeiért az alomért! békés felhasználáséval feglaikozá nemzelk^l értekezlet előkészítésével megbízott konziiíisüv bizottság ülésszaka Párizs (TASZSZ) Párizsban befejezte munkáját az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet előkészítésével megbízott kozultativ bizottság ülésszaka. A bizottság megtárgyalta az augusztus 8-án Géniben összeülő nemzetközi értekezlet gyakorlati szervezési kérdéseit. A konzultatív bizottság úgy döntött, hogy más tekintélyes tudósok között V. Vekszler és A. Kurszanov szovjet tudósokat is meghívja Genfbe, hogy ott előadásokat tartsanak. Mint újságírói körökben ismeretessé vált, a konzultatív bizottság elvben jóváhagyta a Szovjetunió képviselőjének azt a javaslatát, hogy a genfi nemzetközi értekezletet megelőzően mégegyszer hívják össze a bizottság ülésszakát az értekezlet szervezeti előkészítését célzó munka befejezésére. (MTI) Készül megyénk az ünnepi könyvhétre A felszabadulás óta a 11. ünnepi könyvhétre készül az ország. Az idei könyvhét külsőségeit, a megjelent könyvek sokaságát, sokféleségét és példányszámát tekintve magasan kiemelkedik az eddigi könyvhetek közül. A in a gyár klasszikus és élő írók mintegy 80 kötettel szerepelnek pz új kiadványok között, de ezenkívül igen sok szovjet, népi demokratikus és haladó nyugati írók könyve is megjelenik. Az ünnepi könyvhétre megyeszer- te lelkesen készülődnek. Az állami könyvesboltok megkezdték a szervező munkát és már sokfelé szállítják az üzemi könyvvásárokra a könyveket. Miskolcon komoly programmal készülnek a könyvesboltok az ünnepi hétre. Nagymiskolc területén több mint 200 könyvvásárt rendeznek üzemekben, vállalatoknál. Három napig utcai árusítás lesz a Szemerénél, a színház árkádjai alatt, a Népkertben, a Szabadság-téren, a Martintelepen és az Ady- hídnál. A könyvsátrakban a közönség megkaphatja az összes könyvhéti újdonságokat, amelyeket a könyvesboltok legjobb dolgozói, valamint társadalmi aktívák fognak árusítani, hogy a már most megnyilvánuló óriási érdeklődést kielégíthessék. Diósgyőr és Ujgyőr területén, valamint a járási székhelyeken’ ugyancsak utcán fogják árusítani a könyveket. Az állami könyvesboltokban naponta temérdek érdeklődő kér felvilágosítást és kéri, hogy ezt vagy azt a könyvheti újdonságot biztosítsák részére. A könyvhét június 4-én kezdődik és 12-ig tart, bőséges alkalma lesz akkor a könyvet szerető közönségnek és új értékes müvekkel egészítheti ki könyvtárát. (Forgácsáé) élf alura szóló laUodalotu gyan, »ti ez az éktelen lárma, amely kora reggel felveri Szendéében a Part-utca csendjét J Olyan harci zajt. csapnak a Nő. rikék udvarán, hogy a kíváncsiság nem hagyja nyugton az embert. Meg kell nézni, mi történik ott. Hát bizony, ami azt illeti, mosolyt fakasztó csatározás folyik a néhány főből álló asszonyhad és a kétlábú tollasok között. A tyúkok, kakasok nagy rikácsolással menekülnének, ha tudnának, csakhogy az ellenfél torta- lékcsapata, a búbosok és kender- magosok lármáját és túllicitáló gyereksereg is közbeavatkozik s kímélet_ \ lenül nyakoncsípik a levesnekvalót, átadják a Juli néninek, meg a Varga ángyomnak, akik irgalom nélkül lefejezik éles késükkel a csatát vesztett szárnyasokat. A többi aztán már a nagy üstökben, fazekakban gőzölgő forró víz dolga, — na meg a szakácsnőizé. A tiszta szobából kikerülnek a bútorok, helyükbe hosszú lócákat és asztalokat állítanak körbe a fal mellé. Az asztalokra fehér abrosz kerül, erre pedig — és ez nagyon lényeges! — bor, sör, pálinka. A szódavizes üvegek megférnek a, sarokban is. \ A tornác előtt izmos férfikezek sátrat vernek. A cölöpök egy-kettőre nyakig bújnak a földbe a pörölyütések nyomán; a sátortartó rudakra pillanatok alatt rákerül a ponyva, megfeszülnek a kötelek, s már kész is, jöhetnek a lagzisok... Ügy ám, a lagzisok! Merthogy ezen a szombati napon menyecskésre köti a kendőjét Kórik Marika, a járási MNDSZ elnök ti zenkilencéves lánya. A hét gyerek közül ö a legnagyobb s a legtekintélyesebb, különösen most, ezen a nagy napon. No, és természetesen a tekintélyt növeli a kilátásbahelyezett lakodul- •mástorta — bizonyos magaviseletre vonatkozó Ígéretek ellenében. Minden rendben is volna, ha. egy pöttömnyi kis szőkeség, a Marika, legkisebb húga, a. hároméves Piroska nem tenné .féltékennyé“ a menyasszonyt. A dolog ott kezdődött, hogy Piroska határozottan kijelentette; — U« isz iféljhez merlek! — Aztán ki a vőlegényed? — Hát az Élzsi — mondta némi habozás után. — Ugyan ne beszélj! Hiszen lány nem vehet lányt feleségül! Piroska töprengett, aztán döntött, hogy már. pedig akkor az ő vőlegénye a Sanyi. S itt a bökkenő; ki marad akkor Marikának? Végül is úgy egyeztek meg, hogy Sanyi mindkettőjüket feleségül veszi. [ Nem. is csodálkozunk Piroska választásán, mert. a vőlegény, Kapor Sanyi helyre egy legény. Huszonnégy éves, molnársegéd. Szomorú gyermekkora volt, menhelyben nevelkedett, testvéreit is szétszórta az élet. <Bátyját tizenhét esztendő illán ma látta először. Jövendőbeli anyósa Kórik mama kerítette elő a. Dunántúlról. Ott dolgozik, a néphadsereg hadnagya.) — Marikát mióta ismeriT — Hat hónapja. — S hogy kezdődött a szerelem? osolyog, megfogja Marika ke_ zét, szemébe néz, az meg az övébe (csak úgy ragyog az a két szempár!) s szinte egyszerre mesélik. A Sanyi egyszer bement a földművesszövetkezetbe (ott dolgozik Marika) egy csomag Tervért. Hanézett Marikára, „véletlenül“ éppen a szemébe. Aztán másnap megint bement. Később egy nap többször is. Az is előfordult — most már bevallja —, hogy vett cigarettát s tíz perc múlva visszaszaladt gyufáért. S egyszercsak azon kapta magát, hogy többet gondol a Marikára, mint az üresen járó garatra. Akárhává néz, mindenünnen a Marika, két szeme tekint rá vissza. Es mindennek tetejébe a szive táján is olyan furcsa bizsergést érzett attól a két fénylő gyöngytől, mint még soha. Hát bizony, mi tagadás. Sornyi, te szerelmes vagy! És Marikat No, hiszen 6 is egyre csak az ajtót leste, mikor lép be a molnárlegény? Minden reggel előre ■kikészítette a legpuhább csomag Tervet, még ki is sarkozta. két Híjával a dobozt. Aztán, mikor Sanyinak nyújtotta, úgy rendezték mindketten, hogy összeérjen a. kezük, amitől forróság futott végig rajtuk, Orcájuk piros lett és ... dekát minek szaporítani a szót? Sanyi egy szép napon bevallotta Marikának, a Marika meg Sanyinak, hogy; — Szerelsz? — Szeretlek! — s most már csak az következik, hogy ásó, kapa és a nagyharang... Nono, álljunk csak meg egy pillanatra! így vélekedett Kórik mama. Minek az n nagyharang!! ' idefigyelj, lányom! Én téged azúj társadalomnak neveltelek, — az új társadalom pedig te vagy. Te is, meg Sanyi is. Hát úgy kezdjétek az életet, ahogy hozzánkillő. Node, mit szól a falu? Hát mit szól! ... Azt, hogy a kommunista Kórikné lánya nem a temp_ lomban, hanem a tanácson esküszik örök hűséget. Nem a pap adja rá az áldását — hogy is lenne illő egy kommunista gyerekéhez! —. hanem az anyakönyvvezető, s boldogságukat nem könyvelik el „hivatalosan“ az égben, hanem „csak“ egyszerű bőtűkkel a tanácsházán, nagy pecsétet nyomnak rá — és kész! Oda se neki lányom, ilyen „csoda“ még nem. volt, Szendrőn, dohát ez is végetér három nap alatt. Kóriknéra bizony senki ne mondja azt, hogy lám, csak a szája jár, ö meg csak olyan párttag, hogy a lányát templomban esketi. No, ami azt illeti, volt szóbeszéd a faluban, — de nem akkora, mint várták. Olyan pletykaféle csupán, azok révén, akiknek sárga a nyelvük az epéjüktől. így mondták: — Hallottad? A Kórikné húszezer forintot kap a kommunistáktól (!), ha nem esketik templomban a lányát. Háromezret rögtön az esküvő után. Meg annyi ajándékot, hogy nem is tudják hová rakni. — Aztán kitől hallottad? — Az egyik a Tercsi nénitől, a Tercsi néni továbbadta a Juli vénének, ő a Mari ángyomnak, a Mari ángyom az Erzsi kedvesnek, az meg a Sára komaasszonynak. Így hát senki nem látta végeredményben. és nem is hallotta — .csak úgy hírlik a dolog“. — Eleinte bosszankodtunk. — mondja, Sanyi. —, most már csak nevetünk rajta, ügye kedves? Perszehogy úgy! Kisebb dolguk is nagyobb annál, mintsem ezzel törődnének. No de jó lesz öltözni, mindjárt öt óra, várnak a tanácson. míg öltözik a fiatal pár, nézzünk körül egy kicsit A tyúkok közben megfőttek, megsültek, a töltött káposzta is illatozik már; az ágyon, szekrény tetején asztalokon torták regimentje, még a szomszédba, is jut belőle. Sereglenek a. vendégek. Mindenki szorongat a hóna alatt valami ajándékot: kelmét. edényt, porcelánt. Lám csak, pedig nagyrészük nem is kommunista. Hű, az áldóját, de sok a ven» dég! Ügy ám, most látni csak, mennyi barátjuk van a kommunistáknak! A zenészek is megérkeznek, beülnek a sátor alá s már húzzák is a lalpalávalót. Ez igen! Néhányon a vendégek közül, aki sorra kóstolták az összes „a." betűvel kezdődő italokat (a bort, a sört, a pálinkát!) — rikkantanak, derékonragadják a fakanállal felfegyverzett szakácsnőket, komaasszonyokat, — hujjujújj! — csakhdt rendre intik őket, nyughas. sanak, még nincs itt az ideje. Egyszercsak futótűzként elterjedt a hír: — Hű, tudjátok-e, milyen tisztesség érte a Kórikék portáját? No, ügye nem találjátok ki?! De nincs is idő a találgatásra, a vendégek belépnek a kiskapun: Földvári elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a feleségével és kislányával, a járási pártbizottság titkára, a járási rendőrkapitány, — no, és Kórik mama régi ismerőse, a megyei MNDSZ elnöke, Kammelné elvtárs, a férjével. No ez aztán szép dolog elvtársak! De jó hogy eljöttek! Kórik mama kötényébe töről- geti kezét, aztán kezet fog az elvtársakkal, jó erősen, melegen, s már tessékeli is őket befelé. Végre elkészült a két fiatal. A vőlegény feketében, a menyasszony fehérben, fején mirtuszkoszorú. Olyan, akár a piros rózsa, amelyre ködfátyol borul. Zöldeskék szeme is úgy csillog, mini virágszirmon a hormaicsepp. Még egy búcsúcsók a mamától, az édesapától, barátnőktől, Sanyi kezeireíe a legénycimborákkal, aztán felsorakozik a lakodalmas menet. Megindulnak. Mögöttük vidám nólát húz a zenekar. Az út két oldalán, bámészkodók hada egészen a tanácsházig, amelyet az úttörők és a. DISZ-esek úgy felvirágozlak, hogy beillene egy kis virágoskertnek is. n emze.liszimzala.gos anyakönyv vezető már várja őket. A fiatalok eléje állnak s megkezdődik az esketés. — Szereted? — Szeretem ... Az anyakönyvvezető szava ünnepélyesen cseng. Tanácsot ad az ifjú házaspárnak, egy egész életreszólót. •Nagy útra indultok el, de ne féU Jetek, nem álltok egyedül. Veletek van a nép, a párt, — legyetek Ti is mindig a néppel, a párttal. Lel gyetek hűséges építői a szocialísld társadalomnak __Kívánom, találják tok meg egymásban akit kerestetek« s akit választottatok .. Aztán az ifjú férj és az ifjú felel ség aláírja a szerződést, a becsület tes társasélet szerződését. Odakerül, a tanúk neve is: Spisák Ferenc kői művesé és Rozsnyói Géza igazgatói tanítóé. Végül a fiatalok autóba ülnek s irány Miskolc, egyenest a fényképészhez. S mi van még hátra? Bizonya arra jó lenne emlékezni! Csakhál úgy van az ilyenkor, hogy az emi bér többet eszik, iszik, mint máskor, és főleg az utóbbi indoknál fogva erősen gondolkozni kell a történlek fölött. Igen, most, ahogy gondolkoi dóm, jut eszembe, hogy Piroska közben nővére javára lemondott a Sanyiról, mert megtetszett neki a szomszédéit Jóskája, Ezt onnan vél lem, mert megláttam a kislány csokoládémaszatos arcocskáján a Jóska cakkos szájának körvonalait, IgylM, Kórik mama, jó lesz előra gondoskodni slaférungról, mert vagy 15 esztendő múlva férjhezmegy a legkisebb lánya is, és jó előre szál mi tani a dolgokra. Végezetül csak annyi!, hogy héti falura szóló lakodalom volt. A vől fély percenkint megjelent pálcájá-i val, mint egy dirigens és bekonfel rálta a „műsorszámokat“. Mond-t hatom, mindenkinek tetszett, nem is maradt el a taps — és étvágy is volt jócskán. Csak az ifjú pár ü 16 szerényen az asztalfőn. Alig ettek, alig ittak. Hja — elteltek a szerei lemmel! Szólt a zene, mindenkinek jö kedve volt, a párok ropták a táncot. Nem mondom, akadlak, olyanok fe akik csak ropták volna, ha négy lábuk lett volna, mint a Bodó Ifiéi Bodrijának, — mert a kettő, ami volt, állandóan irt akart szaladni alóluk, Így hát jobbnak vélték egyhelyben ücsörögni. lakodalom kivitágos kivirradatig tartott, vagy tán még tovább is. Ha tovább tartott volna, ez a féloldal is kevés lenne <t történtek megírásához, igy is már csak egy kis üzenetre maradt hely. Az pedig igy szól: „Szendrő községbe, Kapor Sándornak és Kapor Sándor- nénnk (született. Kórik Marika): Sok szerencsét, boldogságot. Esztendőre apróságot!" CSALA LÁSZLÓ)
