Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-27 / 98. szám
I^íjea és viriiijoii a magyar dolgozó uíp é^Itő éi ixa.r<?i szövetsége, a Hazafias Népfront! Á bányaföldtani szolgálatról Ahhoz, hogy a szénbányászat termelése valóban tervszerű és egyenletesen növekvő legyen, elsősorban azokat a gátló körülményeket kell ismerni, amelyek akadályozói a fejlődésnek. A közelmúltban, különösen a műszaki vezetők körében szép számmal voltak olyanok, akiK az elmaradást elsősorban szénmedencéink rendkívül nehéz földtani viszonyaival magyarázták. Hivatkoztak bányamezőink töredezettségére, a vetőkkel összeszabdalt területekre, a rossz kőzetviszonyokra, s bányászaink örök ellenségére, a betörő vízre. A földtani nehézségek természetesen hátráltatják a munkát s bár nem ezek jelentik a főakadályokat, mégis harcolni kell ellenük, le kell győzni azokat. Eredményes munkát csak úgy lehet végezni, ha mélyre- hutóan tanulmányozzuk a földtani nehézségeket. Ezt a legutóbbi időkig nem tettük meg, bányáinknál nem voltak geológusok, nem láttuk be, hogy korszerű, gépesített bányászat nem lehetséges komoly bányaföld- tuni ismeretek nélkül. Emiatt kevés volt a szénkutatás s az sem volt elég alapos. A földfani kutatás tervei nem követték a szénbányászat szükségleteit. Hiányoztak — és részben még ma is hiányzanak — a részletos földtani térképok ötéves tervünk első három évében a kutatófúrások száma csökkent az előző évekhez képest s míg 1950-hez viszonyítva 1954-ben szén termelésünk 67 százalékkal nőtt, addig a kutatások mennyisége csak 57 százalékkal emelkedett. Ehhez járult az is, hogy a szénkutatás részben még elavult berendezésekkel történik s ezek nem adnak lehetőséget a rendszeres ú. n. „magvételekre“ és a szén minőségi vizsgálatára. A korszerű magszedő berendezések hiánya miatt különösen rossz a kutatások minősége a mecseki medencében. Egyes területeken az elégtelen fúrások következtében nehéz helyzetbe kerültek a bányák. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt területén emiatt kevés lehetőség van a kiöregedett bányák pótlására, annak ellenére, hogy geoló- giailag elég készlet áll rendelkezésre. E hibák súlyos következménye, hogy bányáink egy része hiányosan megkutatott területre épült, így a bányák élettartama kevesebb a tervezettnél, szénvagyonuk sokszor csak a fele, vagy annál is kevesebb a számítottnál. A Szovjetunióban egy naponta 100 vagont teljesítő bánya élettartama 25—30 év s ehhez 8—10 millió tonna szénkészlet szükséges. Nálunk viszont nem egy akna szénkészlete csupán 7—8 évig elégséges. Ilyen kutatási és bányaépítészeti rendszer melleit a hatalmas befektetéseket igénylő bányaépítkezések egy része nem adta meg a várt eredményeket. E rendszer következtében tervszerűtlen a munka, sok a feleslegesen kihajtott bányavágat. Komlón például 1954 első negyedévében a felesleges vágatok kihajtására 500.000 forintot költöttek. Borsodban 1954-ben a tcrvszorütlenül kihajtott vágatok mennyisége 7000 folyóméter volt. Bányamezőink rendszeres tanulmányozására 1954 tavaszán megalakult a bányaföldiani szolgálat, amelynek lényege a műszaki dolgozókat segíteni a termelésben. Olyan mértékben megkutatottá tenni bányáinkat, hogy a termelés minden körülmény között biztosított legyen. A fiatal bányaföldtani szolgálat legfontosabb feladata a napi munka végzése, melynek célja segíteni a bányászokat a geológiai nehézségek leküzdésében és úgy kutatni, hogy az eredmények lehetővé tegyék a nagymérvű termelést, a gépesítés széleskörű alkalmazását. Fontos feladat tehát harcolni a felesleges vágatkihajtások ellen, gondoskodni a tervszerű feltárások földtani irányításáról. a bányavágatok földtani dokumentálásáról, térképezéséről, segíteni a munkahelyek helyes előkészítését, El kell készíteni a bányák földalatti térképét, szintenként is, hogy ez segítse a banyaművclő szakembereket. A másik fontos feladat: felmérni és értékelni a jelen helyzetet, megállapítani trösztönként és bányánként, mivel rendelkezünk, mire építhetünk. 1955 folyamán szovjet tapasztalatok alapján és szovjet módszerekkel elkészítjük bányáink és trösztjeink új rendszerű földtani jelentését, szén vagyonboes'hsct. a szén mennyiségére és minőségére vonatkozó legpontosabb adatok feltüntetésévé!. különös tekintettel a szén kokszolhafóságára, a szén telepekben fellépő minőségi változások törvény- szerűségeinek tisztázásával, mélységben és vízszintes kiterjedésben. Harmadik -feladat: az Országos Földtani Igazgatósággal közösen kidolgozni szénbányászról kutatási terveinket, a második ötéves terv követelményeinek megfelelően, úgy. hogy működő, épülő és tervezett bányáink mellett tartalékként további jelentős felkutatott szénkészlet is álljon rendelkezésre. A fenti célok érdekében a bányászati földtani szolgálat a megalakulása óta eltelt rövid idő alatt felmérte és tisztázta a lehetőségeket. Ezek kedvező képet mutatnak. Különösen a mecseki, illetőleg a minőségi barnaszeneket illetően. A kedvező készletmennyiségek mellett kedvezőtlen azonban működő és épülő bányáink állapota, hiányos, igen alacsony mrgkutatottsági foka. A bányák hiányos megkutatottsága részben a letűnt kapitalista gazdálkodós bűne. Azért azonban, hogy miként gazdálkodunk most, milyen lesz a ho'nap bányászata, mi vagyunk felelősek. A Társadalmi Szemle 1954 decemberi számának ..Az ipar fűtőanyagéi energiabázlsnnak fejlesztése" e. cikke is további intenzív goológk'l kutatásokra hívja fel a figyelmet. A szénbányászati minisztérium komoly erőfoszttéreket t«sz ennek érdekében. Gondoskodik hányageotó- gusaink és technikusaink továbbképzéséről. szovjet gyakorlati szakirodalom eltör teszi éséről és bánya- geológusaink bánvászatl szakismereteinek bővítéséről. Az eredményes munka érdekében szükséges, bogy a szénbányászati trösztök az eddiginél hatékonyabban támogassák a bányageológusokat. Ne történjék meg olyan eset, mint a múltban nem egyszer, hogy n munka elein! felféte'eit sem biztosítottak részükre. (50 forintos prizmáé lépték, 300 forintos kompassz, munkaasztal, sth.) A bányaföhltani ezolgálat egymagában minden problémát megoldani nem kenés. Szükséges más szervek támogatása is, elsősorban az Országos Földtani hgazgátócágó, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiáé, az elméleti kérdések tisztázása érdekében. Tudományos, elméleti alapon kelt megoldani a karsztvíz veszélyes bányák vízföldtani kérdéseit, a géz- és porvoszó- lyes bányák földtani okait, a szén- telepek azonosítását, átfogó, komplex vizsgálatok bevezetését sth. Sokkal közelebb koll hozni az elméletet a gyakorlathoz, mint az jelenleg van. A bnnyoföhhoni szolgálat rövid mnltrR tekinthet vissza, de egvre jobban belekapcsolódik a szénbányászat munkájába. SZAGAT ISTVÁN oki. bányamérnök geológus Öt nappal határidő előtt emelik he a tiszapalkonyai erőmű első keretállását A felszabadulási verseny jó eredménye a tiszapalkonyai erőmű építőinek is megalapozta a második negyedévi tervteljesítését. Április elején az építők úgy határoztak, hogy az erőmű első keretállását május tizediké helyett már május ötödikén felállítják. (MTI) TÁVIRAT AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG szerkesztőségének MISKOLC. A sajóhidvégi UJ étet tsz. a tavaszi vetést befejezte; a kukoricát, a napraforgót négyzetesen vetette. A vetést a csoport tagjai a gépállomással karöltve végezték. Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága RIBAI JANOS tsz. elnök. A Hazafias Népfront városi bizottsága április 22-én tartotta meg a városi tanács nagytermében első negyedévi kibővített bizottsági értekezletét. Az értekezleten megjelent: Bodnár András elvtárs a városi párt végrehajtóbizottság első titkára. Hajdú Kezső elvtárs, a városi tanács elnöke, Bácskai László elvtárs, a Hazafias Népfront országos irodájának küldötte, a Miskolcon működő tömegszervezetek sok vezetője és a Hazafias Népfront városi bizottságának tagsága. Unbancsck Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökének! megnyitó f szavai után Bőd Andor elvtárs tartott beszámolót a bizottság, az elnökség és az iroda elmúlt negyedévi munkájáról. Pártunk Központi Vezetőségének márciusban és áprilisban hozott határozatai szellemében értékelte a bizottság eddigi eredményeit, rámulatott a hiányosságokra, majd határozati javaslat formájában vázolta a népfront-munka feladatait. A beszámolót az értekezlet résztvevői lelkes tapssal fogadták. A hozzászólók értékes javaslatokkal járultak hozzá a Hazafias Népfront városi bizottságának további munkájához. Az Észahnagyarország levelei nyomán A március 30-án megjelent „Boltot és telefont kérnek az Andor utcai bérházak lakói“ című cikkel kapcsolatban értesítem a szerkesztőséget, hogy az Andor utcai bérházak területére a postai nyilvános telefonállomás felszerelésére a szükséges Intézkedést megtettem. A hely kijelölése folyamatban van. A kijelölés megtörténte után a nyilvános állomást még a II. negyedévben bekapcsoljuk. POSTAIGAZGATÓSÁG :: RET-E MEG A c£e LYEMRET? A minap villamoson utaztam a személypályaudvar felé. A vasúti aluljárón áihaladva. a lejlön felfelé száguldott a villamos. Mar elébiink tárultak a szép, új bérházak, amikor nagy zökkenéssel féknyikorgással megállt a villamos. — Mi történt1 — néztek egymásra az utasok. Kíváncsian figyeltünk ki a kocsi abla- kán. Semmi különös nem történi, csupán egy kecskenyáj vonult a sínpár közölt a megálló felé. Kis idő múlva a kocsivezető haragos csengetésére letértek ti sínről, s a, villamos tovább mehetett. Nem ritka esemény ez a Selyemréien. Gyakran látni ott kecskéket. Ért. helő is, hiszen a Selyem- rét ezelőtt pár évvel a szó szoros értelmében még rét volt. Csakhogy azóta Miskolc új városnegyede épült fel itt, a kecsketcnyészlésl lehetőség tehát ezen a területen végleg megszűnt. Néhány nappal ezelőtt fásílották az új mttiiuimumttiitatiiiimiuntmi útszakaszt. Másnap a kecskék ostrom alá vették a fiatal fákat. Tűrhetetlen ez a helyzet. Nem lehet elnézni az ilyen pusztítást. Hiszen igy, ha sor kerül a parkosításra a virágágyak megint kecskelegelővé válnak! Javasoljuk: döntsék el az illetékesek: rét-e még a Selyemrét, avagy Miskolc új városnegyede? Ha eldöntötték, intézkedjenek, hogy többé ne legyem ott kecskéié g elő! SZARVAS MIKLÓS Bírósági Ítéletek Bádak János 21 éves nőtlen, szerencsi lakost, a szerencsi járásbíróság 8 hónapi börtönbüntetésre Ítélte, mert a sütőipari vállalat kerékpárját ellopta. Tóth József né, szül. Kiss Borbála 30 éves tiszaluci lakost, a szerencsi járásbíróság egy évi börtönre Ítélte, mert több dolgozó paraszttól terményt, ruhaneműt és baromfit tulajdonított el. Baczó Lajosné szül. Váradi Téré? volt italboltkezelő szalaszendi lakos, a földművesszövetkezet italboltjában a könyvelést hanyagul, felületesen végezte, a hozzá befolyt pénzt az utasítás ellenére a megadott idő- poaitban nem fizette be a földművesszövetkezet számlájára, a bolti bevételeket saját pénzével együtt kezelte és 4500 forintot a szövetkezeti pénzből saját céljaira fordított. Az cncsi járásbíróság egy évi és 8 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta és kötelezte a kár megtérítésére. A termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdései Irta: CSEGE GÉZA, az MB mezőgazdasági oszt. vezetője. II. Párt és állami szerveink mellett az eddiginél sokkal több segítséget kell, hogy nyújtsanak termelőszövetkezeteinknek a különböző tömegszervezetek, különösen a földművesszövetkezetek, mint a falu legnagyobb tömegszervezetei. Több segítséget kell, hogy nyújtsanak a munkásosztály falura küldött kommunistát, továbbá ipari üzemeink patronáló csoportjai is. A nagyobb jövedelmezőség érdekében az most a legfontosabb, hogy termelőszövetkezeteink tervszerűen gazdálkodjanak, hiánytalanul, gátlások nélkül teljesítsék éves termelési és pénzügyi terveiket. Ehhez viszont az szükséges, hogy a tervszerű gazdálkodás menetét ne nehezítsék egyes állami szervek bürokratikus intézkedései, hogy felszámoljunk minden bürokratikus nemtörődömséget a járási és községi vezetőknél egyaránt. Nem fordulhatnak elő olyan káros esetek, mint a ricsei járásban, ahol a járás főagrotiómusa a termelőszövetkezetek részére biztosított műtrágyát az egyénileg dolgozó parasztok között osztotta szét. Mind a járási, mind a községi tanáesszerveknek nagyobb segítséget kell adni termelőszövetkezeteinknek a jövedelmező melléküzemágak szervezéséhez, a gazdasági adottságok jobb kihasználásához. Termelőszövetkezeteink politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása szorosan összefügg a számszerű fejlesztéssel. Ezeu a területen az utóbbi hónapokban értünk ugyan el eredményeket, de ez nem kielégítő. Ennek is egyik oka, hogy még mindig hiba van egy-egy termelőszövetkezet példamutatásával, a vagyon megbecsülésével. Igaz, hogy a példamutatás területén a termelőszövetkezetek megerősítésével kapcsolatban hiba van még egyes közeégi és járási vezetők munkájában is. Egyesek úgy értelmezik a párttagok példamutatását, mint Antal Simon elvtárs, a mezőkövesdi járás tanácselnök helyettese, vagy Széli Gábor elvtárs, a szent ist- váni termelőszövetkezet elnökhelyettese, akik nemrégiben léptették ki feleségüket a termelőszövetkezetből. Jóllehet, az ilyen vezetők munkájuk közben naponta agitálnak a termelőszövetkezetek népszerűsítése fejlesztése mellett, de ugyanakkor ők éppen az ellenkezőjét cselekszik annak, amit mondanak. Gyakran az is gátolja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését — s ez különösen tapasztalható a jól működő termelőszövetkezeteknél —, hogy szektán,s nézeteket vallanak, elzárkóznak a belépni kívánó egyénileg dolgozó parasztok kérése elől. Olyan nézeteket vallanak, hogy „mi jól érezzük magunkat így, elegen vagyunk, nincs szükségünk űj tagokra. Miért nem jöttek előbb, miért nem gondolták meg hamarább magukat“. Megfeledkeznek arról, hogy nemrégen még ék is egyéniek voltak s a párt, állami és tömegszervezetek részéről kapott felvilágosítás, segítség eredményezte, hogy termelőszövetkezeti tagok lettek. Megfeledkeznek arról, hogy helytelen magatartásukkal, saját jobblétük gátlói, hiszen több néz — több munka, több munka — több jövedelem. Különösen alkalmazzák termelőszövetkezeteink a szektáns nézetet az elmúlt és azelőtti évben kilépett tagokkal szemben, mert a kilépettek többsége már megbánta, hogy hallgatott az ellenségre és otthagyta a közöst. Pedig ha a termelő- szövetkezet visszafogadná, őket, sokat nyerne velük, hiszen olynn emberekkel erősödne, akik megpróbálták újrakezdeni az egyéni gazdálkodást, de belátták, hogy tévedtek. A szektáns magatartás gyökerét az egyes termelőszövetkezeti vezetők elbizakodottságában, eredményeik túlértékelésében kell keresni s párt és állami szerveinknek egyaránt föl kell lépni e karos nézetek ollcn. Közelebb, egyre közelebb kell hozni az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszövetkezethez, nőm megakadályozni, hanem segíteni kell a baráti kapcsolat kialakításút. A fejlesztés érdekében folytatott széleskörű politikai és fel- világosító munka irányitól, szervezői a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták legyenek. Hiszen saját nagyszerű eredményeik ismertetésével ők tudnak a legméiyrohatóbban agitálni. Éppen ezért a pártbizottságoknak elő kell segiteniök, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistákból agitátorgárdák alakuljanak. s n pártbizottság irányítása mellett végezzék felvilágosító munkájukat. ANTIKVÁR KÖNYVEKET ES KÖNYVTÁRAKAT vásárol az Állami Könyvterjesztő Vállalat Antikvár Könyvesboltja. Miskolc, Déryné u. 2. Tel.: 15-871. Vétel — Eladás. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek a termelőszövetkezet fejlesztése érdekében folytatott munka mellett következetes harcot kell vívniuk az osztályell ensóggel, a kulúkokkal. Ez elengedhetetlen feltétele a termelő- szövetkezet megerősödésének. Számos példa bizonyítja, hogy a becsületes, egyénileg dolgozó parasztok mellett a kulákok is igyekeznek beférközni a termelőszövetkezetbe. Ezt meg kell akadályozni, úgy, hogy a becsületes egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok fölismerjék, milyen céllal kíván befurakodni a közösbe a kulák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében végzett politikai munka közbon egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk az osztályellenség, a. kulákok ellen folytatott szakadatlan harcról. Azokon a helyeken, ahol megvan a kellő politikai és gazdasági előfeltétel. segíteniük kell pártbizottságainknak és állami szerveinknek az új termelőszövetkezetek alakulását is, különösen olyan helyeken, ahol még nincs termelőszövetkezet. Az új termelőszövetkezet szervezése hosszú, szívós politikai felvilágosító munkát igényel, főleg az olyan községekben- ahol nines meg a lehetőség arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok személyesen győződjenek meg a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Az új termelőszövetkezetek létrehozása érdekében végzett politikai és szervező munkát nagymértékben elősegítik a termelőszövetkezetet előkészítő bizottságok. A termelőszövetkezeti gonflo- lattal szimpatizáló dolgozó parasztok közül már most létre kell hozni az előkészítő bizottságot, amely számba- veszi, hogy ki akar belépni a termelő- szövetkezetbe, mennyi földet, milyen felszeretést visz be, megnézi, hogy a termelőszövetkezet alakulásához megvan-e a kellő politikai és gazdasági feltétel. Párt és állami szerveink nyújtsanak segítséget, hogy az előkészítő bizottságok meglátogathassanak egy-egy jól működő termelőszövetkezetet, ahol számos hasznos tapasztalatra tehetnek szert az újonnan alakítandó lormolőszövotkozet munkájához. A szervezeti és gazdasági előkészítés mellett már jóelőre gondét kell fordítani arra, hogy az újonnan alakítandó termelőszövetkezet élére megfelelő, politikailag és szakmailag jól képzett, rátermett vozetők kerüljenek. Azonban az új termelőszövetkezetek létrehozása közben párt cs állami szerveinknek támogatniok kell az I. ós II. típusú termelőszövetkezeteket is, hogy mielőbb áttérjenek a legfejlottebb szövetkezeti formára. A moglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése mellett párt és tanáesszervelnknck nagy gondot kell fordítaniok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való foglalkozásra is. Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezetek fokozottabb támogatása mellett komoly mértékben segíti egyénileg dolgozó parasztságunkat, hogy minél nagyobb terméseredményeket érjenek cl adott gazdasági lehetőségeik maximális kihasználásán keresztül. Gazdasági téren minőségi vetőmag juttatással, gépi munkával, műtrágyával, termelési szerződések kötésével biztosítjuk, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk la minői több kenyeret, élelmiszert adjon népgazdaságunknak. A párt- és kormányhatározatok biztosította anyagi támogatás mellett fontos, hogy minél szorosabb baráti kapcsolat alakuljon ki a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság között. A termelőszövetkezeti tagságnak úgy kell foglalkozni W egyénileg dolgozó parasztokkal, mint a jövő termelőszövetkezet tagjaival. Igen helyes tehát, ha egy-egy fontosai)*» tanácskozásra, közgyűlésre meghívja a termelőszövetkezet, az egyénieket Is, meghallgatja véleményüket egy-egy gazdasági termelési kérdés ben. Az Ilyen és hasonló módszerek Jelentős mértékben megjavítják a termelőszövetkezet és az egyéniek közötti kapcsolatot. De ezen túlmenően hasznos a kölcsönös gazdasági segítség Is. így mindjobban megismeri •* egyénileg dolgozó paraszt a közö3 gazdálkodás előnyét, fölényét, megszereti a termelőszövetkezeti mozgalmat. Mindezek fontos és elengedhetetlen követelményei termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztésinek, * meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításának és új termelőszövetkezetek alakításának. 1. sz. Épületelemgyár felvesz férfi segédmunkásokat. Betanításról a vállalat gondoskodik. Korszerű szállás, üzemi ebéd biztosítva. Jelentkezés: Budapest, XI., Budafoki út. 78. sz.
