Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

gOKAJ'HeOYALJA cl utján ßmzazadok óta ismerik Tokaj-Hegy at ja, a tokaji aszú nevét a löld legtávolabbi részén is. Talán sehol a vüagon mem terem olyan zamatú bor, nem érlelődik őszutón: a szőlőtőkéken olyan, a cukornál is édesebb a&zm, mint a tokaji hegylánc vulkanikus talaján. Büszkék — jogosan büszkék Hegyalja lakói „arany- banyá jakra-. Mert aranybánya ez. De olyan aranybá­nya. amelyben nem elegendő lenyúlni az aranyért. Meg keU dolgozni érte! Meg kell adni a talajnak, a tőkének, a szölővesszőnek, amit kér. Gondozni, ápolgatni kell egészen a szüretig. Szakértő kézzel, nagy hozzáértés­sel metszeni tavasszal a vesszőt, kötni, permetezni, por- hanyitani a talajt. Csak így fizet a szőlőtőke, csak így cseppen az „arany“. S most igazán cseppennie kell, hi­szen a mi boldogulásunkra, a nép boldogulására csep­pen. Ma szorgos munlta folyik Tokaj-Hegyalja kis köz­ségeinek szőlőiben. A mezőgazdaság fejlesztésének ügye lázbahozta Tokaj környéke termelőszövetkezeteit, egyé­nileg dolgozó parasztjait. A párt és kormány határo­zatai, messzemenő segítsége olyan munkakedvet adott a szőlőtermelés mestereinek, amilyenre nem volt példa még. Pótolni a többéves mulasztást, pótolni a kipusztult szőlőtőkéket, új területeket törni fel, s telepíteni be furminttal, hárslevelűvel, hogy annyi bor teremjen To- kaj-Hegyalján, mint eddig soha. Ilyen céllal kezdtek munkához ez esztendőben a Hegyalján. S ma minden­felé „homlítanak“, rigoliroznak, vesszőt telepítenek, gyökereztetnek, metszenek, kapálnak, hogy több bor te­remjen az idén, mint az elmúlt évben, jövőre még több, s néhány év múlva több, mint eddig bármikor. Hiszen igy hatványozódik jólétünk, Tokaj-Hegyalja es egész népünk boldogulása! Egymillió szőlőoltvány — egymillió új szőlőtőke (viültetés előtt válogatják az előh ajtatott oltványt a tarcali szőlő­gazdaság dolgozói. Több mint egymillió hárslevelű és furmintoltvány — négyszázezer alanyvessző — ötven hold újtelepítésű anyatelep a tarcali szőlőgazdaságban A tátival kis vasútállomás mel­lett pépes csoport szorgoskodik a ■hatalmas, gondosan szántott föld- áá-blán. Érdekes — és igen értékes munkát végeznék. Néhány asszony gyökeres szőlővesszöket szed ki deszkaládából, s visz a szántáson 'húzót* kis árkok felé. Itt egymás mellé állítgatják a vesszőikét, majd a férfiak körülrakják az egész sort porhanyó -földdel. Mások sza­kadatlan hordják a vizet a patak­ból, s.locsolják az ágyasokat. A „Hegyalja Csillaga“ szőlőoltvány- termeiő csoport tagjai oltványt te­lepítenek gyökereztetésre. A jövő új szőlővesszeit. Harminc egyenikint közel ötven mé­ter hosszúságú ágyas sorakozik már egymás mellett, s mire végeznék a telepítéssel, lesz ilyen ágyas száz, sőt több is. S hátra van még az alanyvessző. Ez évben 150.000 da­rab oltványt gyökereztet a Hegy­alja Csillaga. Mennyi aprólékos, gondos, ügyes munka kellett 150.000 darab oltvány elkészítésé­hez! Az tudja ezt csak igazán, aki maga is ért az oltványkészítéshez. S nemcsak ennyit oltottak a terme­lőcsoport tagjai; sokkal többet, kö­zel háromszázezer darabot, persze nem a maguk, hanem a község sző­lőtermelői részére. Most Tállyán ma már nincs egyetlen olyan szőlő- termelő sem, aki ne oltana, ne gyö- kereztetne, ne telepítene új szőlő­tökét pótlásként a szőlőjében. S igen sokan kezdték meg a télen az eddig szántóföldnek, vagy legelőnek használt domboldalak betelepíté­sét is. Az utat a Hegyalja Csillaga olt­ványtermelőcsoport megalakulása nyitotta meg. Tizenkét új szőlős­gazda — volt cselédek, bányamun­kások — kötöttek szövetséget, hogy megkezdik Tokaj-Hegyalja felvirá­goztatását, a párt- és kormányha­tározatok alapján. Már az elmúlt esztendőben igen jó eredményt ér­tek el az alanyvessző és az oltvány termelésben, gyökereztetésben. Több mint 50.000 darab gyökeres oltványt adtak a szerencsi járás Novák Andrásné, a Hegyalja Csillaga egyik lelkes tagja. Mádon is több A mádi hegyék és dombok olda­lain már lemetszve, bekapálva vár­ják a rügypattanást a szőlők. A párt és a kormány segítsége, a to- kaj-hegyaljai kormánybiztos kijelö­lése és a tállyaiaík elmúlt évi ered­ménye megmozgatta a mádi szőlő- termelőket is. Hiszen Mádon is te­rem annyi és olyan bor, mint Tállyán, vagy másutt a Hegyalján, ha megfogják a munka végét. S a szőlőtermelő községeinek. A cso­port munkája jelentős hasznot ho­zott TOkaj-Hegyalja és a tagság számára is. Eredményei láttán az elmúlt ősszel megmozdult az egész község. A esoporttagok és a tanács felvilágosító munkája csak fokozta a szőlőtermelők érdeklődését. Több tíz hold új szőlő telepítésére kér­tek engedélyt, sokan jelentették be az öreg szőlők újrapótlását, ezrével igényelték a szőlőkarót. Mindezek mellett ki-ki alanyvesszőt gyűjtött, oltott, gyökereztetett, hogy saját erőből oldja meg a szőlőtermelés fokozását. S a Hegyalja Csillaga példájára több egyénileg dolgozó paraszt, szőlőtermelő megkezdte a szervezkedést. Néhány héttel ez­előtt két új oltványtermelő csoport alakult a községben: a Virágzó Hegyalja és az Arany Furmint. Mindegyik tizenkét-tizenkét hozzá­értő, szőlőtermelő taggal. Az egész község megkezdte a harcot Hegyal­ja felvirágoztatásáért. Mindhárom termelőcsoport több- százezer oltványt, alanyvesszőt gyökereztet és termel ez esztendő­ben. A tanács és az oltványterme­lő csoportok véleménye szerint ez idén Tállya dolgozó parasztjai egy­millió oltványt és többszázezer gyökeres alanyvesszőt adnak To­kaj-Hegyalja szőlőtermelőinek, hogy évről-évre több arany csep­penjen mindannyiunk további bol­dogulására. bort akarnak mádiak megfogták. Hordták a trá­gyát a szőlőtőkék tövébe, számol­gatni, tervezgetni kezdtek, hogy lenne, mint lenne jobb. Mi a leg­helyesebb és leggyorsabb módja a több bor termelésének. Átvették a tállyaiak módszerét: vesszőt, olt­ványt biztosítottak a pótláshoz, az újratelepítéshez! Mert ez az alap, s az az igazi jó oltvány, amit az a kéz gondoz, amelyik tőkekorában is gondozza majd. Azután néhány héttel ezelőtt Mádon is megalakult az első oltványtermelő csoport. Hat család, tizenkét taggal, Du- bócki Béla agronómus, kiváló sző­lész-szakember vezetésével megala­kította a közöst. A mádi nagy pa­tak partján szorgos kézzel készíti k az ágyasokat, telepítik az alany- vesszőt. Az előhajtatóban pedig a kellő meleg és a gondos kezek munkája eredményeként már fa­kadnak az oltványokon az első hajtások. Nemsokára megkezdik az oltványok kitelepítését is. Ez esz­tendőben még' csupán 30.000 darab alanyvesszőt és néhányezer olt­ványt gyökereztetnek, de ez is szép eredmény már. S a jövőre nézve még nagyobb, hasznosabb terveik vannak. Ányatelep létesíté­se többszázezer oltvány, alany­vessző készítése, gyökerezteté- se, s a csoport megerősítése. Szép tervek és helyes tervek ezek, mert megvan hozzájuk az akarat, a kedv, a holnapba vetett bizodalomj Tárcái község nyugati bejáratá­nál, a tokaji hegy tövében ter­jeszkednek hazánk egyik legna­gyobb szőlőgazdaságának hatalmas táblái. Több mint ötszáz hold ter- mőszőlő, száz hold „beállott“ és 50 hold csodálatraméltó pontossággal és gondossággal kezelt új anya­telep jelenti a szőlőgazdaságot. A melegítő és előhajtató épületekben több mint 900.000 oltványt készíte­nek elő gyökei-eztetéshéz, s 400.000 sima alanyvessző várja a kiülte­tést. Néhány kilométerre a község­hez, Tárcái és Mád között, a gaz­daság gyakorlott, jól betanult dol­gozói már meg js kezdték a kiülte­tést Kocsis agrbnómus elvtárs ve­zetésével. A gazdaság vezetői, Bérces igaz­gató és Bakonyi vezetőagronómus elvtársak szavai, az elkészített ter­vezetek mutatják meg igazán To­kaj-Hegyalja holnapját, jövőjét, a hegyaljai rekonstrukció nagyságát és értékét... A gazdaság az elmúlt esztendőben 50 holdon új anyatele­pet hozott létre. Itt nő, fejlődik évente a millió és millió oltvány­vessző, a gazdaság többszáz állan­dó, hozzáértő dolgozójának keze nyomán. A gazdaság látja majd el legnagyobbrészt gyökeres oitvány- nyal Tokaj-Hegyalja szőlőtermelő csoportjait, egyéni termelőit. A gazdaság szakembereinek irányítá­sával kezdik meg a kipusztult .te­rületek pótlását és új'területek fel­törését, betelepítését. Maga a gaz­daság ez esztendőben több mint 100.000 új vesszőt, új termőtökét telepített. Pillantsunk toe a távolabbi ter­vekbe is, hiszem a mi holnapunfc- ról van szó. Ügy tervezik, hogy a gazdaság az elkövetkezendő öt esztendőben 300 hold új szőlőt telepít. De ugyanakkor tovább és tovább fejlesztik az oltvány­termelést is. Hamarosan „olt­ványgyár“ építését kezdik meg többmillió forintos beruházással; Emellett évről-évre több és több gyökeres és sima alanyvesszőt, olt­ványt és gyökeres oltványt juttat a gazdaság Tárcái, Tállya, Mád, Erdőbénye, egész Hegyalja szőlő- termelőinek. Hogy néhány év lefor­gása alatt Tokaj-Hegyalja hírneve még nagyobbra nőjjön a vüág sze­mében, hogy minél több bor terem­jen a világhírű tokaji aszú hazá­jában A mádi oltványtermelő csoport is megkezdte a munkát. (Erdőd) János felvételei.) Kik mutatnak példát a putnoki járás dolgozó parasztjainak A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint a putnoki járás a megyei versenyben az ötödik helyen áll. A járás az éves terv­hez viszonyítva eddig 26 százalékban teljesítette sertés, 30 százalék­ban vágómarha, 30.2 százalékban tojás, 15.8 százalékban baromfi és 9,4 százalékban tejbeadási kötelezettsé gét. Negyedéves tervét sertésből« tojásból és baromfiból túlteljesítette. Példamutatóan eleget tett kötelezettségének Gömörszőlős, amely­nek dolgozói az évi hús-mázsatervet 40.5 százalékra teljesítették. Jól dol­goznak a begyűjtési szervek Imola és Sajóvelezd községekben. Felsö- nyárád dolgozó parasztjai negyedéves hizottsertés beadási tervüket 120 százalékra, vágómarha beadási tervüket 75 százalékra, tojástervüket 150 százalékra, baromfitervüket 173.7 százalékra, tejtervüket pedig 134.7 százalékra teljesítették. Serényfalván id. Kozár Béla 6 holdas dolgozó paraszt mutat példát a beadásban. Az év első negyedében teljesítette egészévi tojás, baromfi, sertés és vágómarhabeadási tervét. Példáját követte Cimer József 8 holdas serényfalvi dolgozó paraszt is. Gömörszőlősön Repka László 12 holdas középparaszt elsőnek tett eleget egész évi sertés és vágómarha beadásának. Ugyanakkor beadta a félévre előírt tojás és baromfi mennyiséget is. Hasonlóan teljesítette kötelezettségét Bartó Zsigmond 8 holdas dolgozó paraszt is. Kelemér községben Farkas Károly 6 holdas dolgozó paraszt tett elsőnek eleget egész évi sertés, vágómarha, tojás és baromfi beadási kötelezettségén ek. Vannak a járásban lemaradt községek is. Sajógalgóeon, az év első negyedében még csak 16.4 százalékra teljesítették az éves tervet, Sajö- ivánkán pedig csak 10.4 százalékra tettek eleget a beadási kötelezette ségnek. i A Hegyalja Csillaga csoport megkezdte az aftványtelepiíesi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom