Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

i.

í:SZ AKM AGY AKORSZÄG

Kedd, 1935. április 19.

Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

tógazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelőerők gyors fejlesztésére.

Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre b Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munkafegyelem meglazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata.

ftehéziparunk fejlesztésére sok lehetőségünk van, ezeket ki is jogjuk használni

maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tízéves évfordulója tiszteletére indított munka- versenymozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves termelési tervünket egész iparunk 104.6 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves jelentése iparunkban a javulás jeleit mutatja.

További gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű- és élelmiszeripari termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Szocialista iparosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólét, nem épülhet a szocializmus.

A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása; Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is: Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használtunk ki megfelelően; Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazda- uágcsabb felhasználására, elsősorban feldolgozására: E cél érdekében építjük a sztálinvárosi kokszolót, amelynek előművét már a jövő évben üzembe helyezzük; Dúsítással 5 tömörítéssel

jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük a rn- dabányai ércdúsítót olyan ütemben, hogy legkésőbb 1958-ban üzembe helyezhessük- Hazai bauxltkincsünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeges fejlesztésére.

Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergiatermelésünket is. Kormányunk meg kívánja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a második öt- eves tervben már befejeződjék. Amellett nagyobb gondot fordítunk a vizienergia kihasználására is.

Alapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerűsítjük a nehézipar motorját, gépipa- unkat. Világosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése.

a magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy tud jó, a mai technikai színvonalnak megfelelő gépeket gyártani: Gondoljunk csak az újfajta szerszámgépekre, a magán- iáró kombájnokra és egyes híradás- technikai gyártmányainkra, az autóbuszra, dömperre, tehergépkocsira, motorkerékpárra, amelyek világszerte jó hírnévnek örvendenek;

Nem kétséges, ha a legjobb munkalehetőségeket biztosítjuk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élenjárnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meggyorsul népgazdaságunk fejlesztése és új, korszerű gépek egész sorozatával öregbítjük a magyar ipar himevét.

Nehéziparunk továbbfejlesztésére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy ezeket a lehetőségeket népünk javára jól ki is használjuk.

A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva továbbfejlesztjük könnyű- és élelmiszeriparunkat. Kormányunk arra törekszik, hogy e könnyű- és élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban és minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit.

Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minőség szakadatlan javítása mellett a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése az a legfontosabb mutató, amellyel államvezetésünk gazdasági irányító munkájának eredményességét mérni akarjuk.

Csak akkor tudjuk biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy főre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítés© érdekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem lehetünk megelégedve.

A munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan

tartalékai vannak, amelyeknek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem lazí- tóival szemben, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. A szorgalmas és öntudatos munkások, azaz munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan követeli meg az állami vezetéstől, hogy keményebb intézkedéseket foganatosítson b munkafegyelem la- zítóival szemben és jobban szervezze meg az ipari termelést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíteni tudjuk, hanem jelentősen túl is teljesítjük a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének 1955. évi tervét.

— Munkásosztályunka párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955, évi terv

E kezdeti eredményeket kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tényleges fordulatot érjünk el.

Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához. A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt minden téren bebizonyította, hogy hivatott vezetőereje egész államunknak és társadalmunknak. A munkásosztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkásosztályunkra, államunk és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.)

A mezőgazdasági termelés fellendítésére és a begyűjtési tervek teljesítésére megvan minden lehetőség

“ Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építésünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel, hátráltatja a könnyű- és az élelmiszeripar fejlődését. Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat, gazdaságaik, növénytermelésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, a

III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta.

Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kisgépeket tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, nzt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomatny eredményeinek széleskörű, hatékony fel- használása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges.

A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása. Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, gépállomásainkon és állami gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy terméseredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságailjan elért színvonalat.

Olyan támogatásra van szükség, amely a termelőszövetkezetekben a termelés növelését segíti elő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mezőgazdaságot Irányító szervek a maguk területén felfedik és kijavítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista »vektorában a termelés és ennek következtében a jövedelem növekedését.

— Az elmúlt másfél évben megkísérelték a termelőszövetkezeteket, háttérbe szorítani, jelentőségüket csökkenteni. Mégis minden kulák- mesterkedés ellenére is ma már kettő, százezer paraszfcsalád saját tapasztalatából győződött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Látva a szövetkezet. előnyeit • azt, hogy pártunk és kormányunk teljes erejével támogatja a szövetkezeti mozgalmat a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei csatlakoznak hozzájuk. Ezt mutatja annak a tizenötezer dolgozó parasztnak a példája is akik ez év első negyedében léptek be a termelőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gazdaságokat.

— A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövetkezetek támogatásával egyidőben fokozza erőfesz,! tűseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- éa kormányhatározat végrehajtására. A decemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt

a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be.

Nőtt kukoricatermclésünk, zöldségtermelésünk. Sertésállományunk ez cv márciusában közel 30 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fellendülőben van gyümölcs- és szőlőtermelésünk is. Nem kielégítő azonban a helyzet a mező- gazdaság két rendkívül fontos területén: a kenyérgabona-termelésben és a 6zarvasmarhatenyésztésben. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket tenniök a mezőgazdasági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafolyamatoknál — így különösen a növényápolásnál és betakarításnál — a mezőgazdasági munkák gépesítése sem, holott a mezőgazdaságban leginkább ezzel tudnánk fokozni a munka termelékenységét és a termésátlagokat,

— Termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban egy-két éven belül meg kell oldanunk és meg is

oldjuk — a kukorica 6s a burgonya négyzetest Illetve négyzetes fészkes vetését és ízzel együtt a gépi növényápolást. Növényápolésl munkáink gépi művelése lehetőséget ad e fontos knltúráink vetésterületének kibővítésére, a mezőgazdaság szocialista szektorában termésátlagaink emelésére és ezzel növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét, Illetve segíti megszüntetni az állami gazdaságok veszteségét.

A gépállomások és állami gazdaságok a rendelkezésükre álló gépeket még nem használják ki megfelelően és még mindig kevés gondot fordítanak a munka minőségére, az önköltség csökkentésére, a munka termelékenységének ©meléséro, a társa, dalmi tulajdon megvédésére, pedig a gépi munka az egyik legjobb eszköz a nagyüzemi termelés előnyeinek kidomborítására.

Népünk ék Inni szerrel való jobb ellátása érdekében

tovább kelt erősítenünk a begyűjtési fegyelmet, amely az elmúlt évben meglazult. Kormányunk nem tűri el, hogy kulikok és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak.

A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk.

A mezőgazdasági termelés fellendítésének. begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára: fejlett iparunk egyre: több géppel, műtrágyával, vegyianyaggal tudja ellátni ezorcalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és

egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat és tudják, hogy egesz begyűjtési, adózási rendszerünk és a

szabadpiaci értékesítés lehetőségei

érdekeltté teszik őket abban, hogy jobb munkával fokozzák termelésüket a növénytermelés éa az állattenyésztés minden ágában.

ftépünk fokozódó igényeinek jobb kielégítéséért

Ipari és mezőgazdasági termelésűnk

növelésének, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy népünk fokozódó igényeit jobban ki tudjuk elégíteni közszükségleti cikkekkel. Áruellátásunk j,obb az előző éveknél. A nagykereskedelmi készletek a fontosabb iparcikkeknél az elmúlt év első negyedének háromszorosára növekedtek és ennek révén fokozottabb mértékben lehetséges a lakosság igényeinek folyamatos és megfelelő választék szerinti kielégítése. Több fontos cikkben azonban —- és mindenekelőtt sertéshúsban — az áruellátás meg nem kielégítő. Bár ez év márciusában több nyershús került belföldi forgalomba, mint az előző év megfelelő időszakában és több mint bármikor eddig, még sem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a szükségletet. Az a célunk, hogy húsból épp úgy, mint minden fontos élelmiszercikkből, teljes mértékben kielégítsük a lakosság növekvő szükségleteit. A húshelyzet megjavítása érdekében is

nagyobb gondot kell fordítanunk a szarvasmarhatenyésztésre és a

sertéshizlalási szerződések kiterjesztésére.

— Tisztelt Országgyűlés! A magyar népgazdaság alapjában egészségesen fejlődik. Egyszer s mindenkorra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keservet jelentő munkanélküliséget. Hazánkban egyre jobban kibontakozik a szocialista gazdálkodás és termelés óriási előnye és fölénye. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az elmúlt évi hibákat kiküszöbölve, népgazdaságunk gyorsabban fejlődjék és szilárd alapot adjon a nópjólét további emeléséhez, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez, honvédelmünk megerősítéséhez.

— Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának rendkívüli jelentőségének megfelelően

többet kell foglalkoznia az oktatásügy. a kultúra, a tudomány fejlesztésével. Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kultúr- forradalom vívmányait. Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemeinken és főiskoláinkon négyszer többen tanulnak,, középiskoláinkban pedig több mint háromszor annyian, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hogy a hallgatók létszámát lassabban növelve, emeljük az egyetemeken és a főiskolákon, valamint a középiskolákban a tanítás színvonalát és gyökeresen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentő^- giiknek megfelelően többet kell törődnünk az egyetemi és a főiskolai oktatással, mert ez. az utolsó másfél övben némileg háttérbe szorult. A gimnáziumokban az általános műveltségi tárgyak oktatása mellett meg kell kezdeni a politechnikai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumainkban, ahol a termelés fontos középkádereit neveljük, nagyobb gondot kell fordítanunk a gyakorlati oktatásra, hogy a technikumot végzett ifjak jobban megállják a helyüket az életben. Az általános iskolai oktatás megjavítása érdekében kormányunk ebben az évben elkészíti az új tantervét, amely a folyamatban lévő kísérleti tanítás tapasztalatainak figyelembevételével alkalmas lesz arra, hogy segítségével felemeljük általános iskolai oktatásunk színvonalát.

Népünk nevelésében nagy szerepet játszik az irodalom és a művészet. Pártunk és kormányunk a* irodalmat és a művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fogja a jövőben is. Jelenleg hasonlíthatatlanul jobb íróink és művészeink helyzete, mint a falszabadulás előtt volt, nemcsak azért és nem Is elsősorban azért, mert jobbak anyagi körülményeik, hanem azért is, mert

művészetük, gondolataik akadálytalanul jutnak cl a széles dolgozó tömegekhez. Az elmúlt évben

majdnem háromszorannyl könyv jelent meg, háromszoraimyi rádióclofizető, ötszöraroij i mozilátogató, kétszerannyi színházlátogató volt, mint az 1938-a* évben.

íróink és művészeink közül azonban, sokan ma még nem használják ki megnövekedett lehetőségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nera. vesznek részt megfelelően a szocialista társadalom felépítése felemelt» feladatainak megvalósításában, az új, szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében. Irodalmunk jelentős eredményei mellett is elmaradt népi demokráciánk általános fejlődéséhez képest. Ezt az elmaradottságót fel kell számolnunk.

Pártunk éa kormányunk eddig la nagy jelentőséget tulajdonított tudományos életünk fejlesztésének. Az elmúlt években a tudományos és kutatóintézeteknek széles hálózata épült ki, uhui tudósaink, kutatóink legjobbjai kiváló eredményeket értek el és ezzel hozzájárultak gazdasági életünk és kultúránk felvirágoztatásához. Az előttünk álló feladatok megoldása sokrétű követelményt támaszt a tudó mánnyal, a kutatással szemben. E feladatok, megoldása érdekében közelebb kell vinni tudományos életünket a gyakorlathoz. Jobban kell megszervezni kutatási eredményeink gyakorlati hasznosítását.

— Pártunk és kormányunk az oktatásügyről, a népművelésről és a tudományos munkáról való gondoskodását mutatja az országgyűlés előtt fekvő költségvetési javaslat is, amely szerint az e célra szánt kiadásaink 1955-ben több mint háromszorosát teszik ki annak az összegnek, amelyet az ötéves terv első évében, 1950-ben erre a célra fordítottunk.

— Tisztelt Országgyűlési Allamig»z_ gatásí szerveink csak akkor tudnak megfelelni a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén rájuk háruló feladatoknak, ha az államvezetés minden láncszemében felszámoljuk a bürokratikus módszereket, ha mindet» dolgozó nagyobb felelősségérzettel dolgozik. De a felelősség necsak a feladatok kijelölését, hanem a*-életbon való megoldását is jelentse. Államunk minden dolgozója növelje szaktudását és munkaterületének alapos ismerete, mély tanulmányozása alapján határozott gyakorlati intézkedésekkel szolgálja a haladás ügyét. Az államgépezet minden láncszemében e célok érdekében

további egyszerűsítést hajtunk végre, Tovább kell erősítenünk a helyi vezetést kiszélesítve a megyei, járási és községi tanácsok hatáskörét. Ugyanakkor növelnünk kell a helyi tanácsok felelősségét gazdasági, oktatási kulturális és egészségügyi feladataik kifogástalan végrehajtásáért, a párt és a kormányhatározatok maradéktalan teljesítéséért.

Állami vezetésünk minden dolgozójának őrködnie kell törvényeink betartására, amelyek ma már népünk érdekét, a szocializmus építését, országunk fejlesztését szolgálják. Törvényeink betartása és betartatása # szocialista törvényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alap- követelménye. A kormány legfontoJ sabb feladatának tartja az illamveze- tés színvonalának további emelését, hogy újtipusű szocialista államunk—‘ amelyben a munkásosztályé»a vezető szerep és amely egész működésében a dolgozó nép érdekét szolgálja — meg-í feleljen azoknak a feladatoknak, amelyek a szocialista társadalom felépítés sében, a népgazdaság fellendítésében, a ncpjólét emelésében reáhárulnak.

A békés építőmunka biztosítása érdekében szükség van a békeszerető népek még szorosabb együttműködésére

Tisztelt Képviselő ElvtánsakI Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját a béke megőrzése, béke« épitőmunkánk biztonságának növelése vezérli. E cél érdekében a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E javaslatok megvalósítása lehetőséget adna az európai béke fenntartására és biztosítaná békés alkotómunkánk feltételeit. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósulása jelentős mértékben előmozdítaná az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését.

A magyar nép minden erejével támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harcosának és az egész német népnek hazája egyesítéséért folytatott küzdelmét.

A legnagyobb mértékben sajnáljuk azonban, hogy a Szovjetunió, kormányának bekeszerető javaslatait —* szöges ellentétben népeik érdekével — a nyugaleurópai országok kormányai elutasították és ratifikálták a párizsi egyezményeket. A magyar nép mélységesen elítéli a párizsi szerződéseket, amelyek lehetővé teszik az agresszív nyugatnémet hadsereg felállítását, a német mill tar izmus feltámasztását. A párizsi egyezmények ratifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben teljes mértékben jogosak és feltétlenül szükségesek azok a határozott intézkedések, amelyeket a moszkvai értekezleten résztvett országok — köztük a

(Folytatás a 3. oldalon.)