Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

I ESZAKMAGY r Fehér István gazdasága I „JUtqxmU&tem !“ Úí£ V*. P BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA a», év.o va n 89. szám Ara 5Fi *11!er Miskolc. !9íV5 április 16. szombat A termőföldek orvosai A mezőgazdaság illesztésére “ hozott párt és kormány hatá- w»atok, a több kenyér, élelmiszer termelésének ügye csatasorba állí­totta a falu kommunistáit, termelő­szövetkezetei tagságát, egyénileg dolgozó parasztságát egyaránt. Ma már ki-ki nagy körültekintéssel ke­resi a leghelyesebb termelési mó­dot, mit, hogyan, milyen segítség igénybevételével termelhet a leg­eredményesebbem, a leggazdaságo­sabban. Hiszen nem kevesebbről, mint a tovább« boldogulásról, jobb életünkről van szó. A párt, a kormány sok olyan segítséget nyújt a dolgozó paraszt­ságnak, arrfblyrol a íalu évtizedek­kel ezelőtt nem is álmodhatott. Egyre több és több mezőgazdasági szerszámot, gépi erőt, olcsó minő­ségi vetőmagot, műtrágyát, kedvez­ményes talajjavítási lehetőséget biztosít termelőszövetkezetnek, egyénileg dolgozó parasztnak egy­aránt. Es az anyagi segítség mel­lett évről-évre több lelkes fiatal férfi és nő érkezik a mezőgazda- sági akadémiákról a gépállomások­ra, termelőszövetkezetekbe, közsé­gekbe, hogy segítsenek a falu dol­gozó parasztságának a többterme- lósért folyó harcban. Hogy Segít­sen elsajátítani a legfejlettebb ter­melési módszereket, segítsen, a jobb élet megteremtésében. Néhány esztendővel ezelőtt még kissé idegenkedve fogadta a falu a könyvekkel, nagy tervekkel megra­kodva érkező lelkes fiatal agronó- musokat. Hosszú időn keresztül törték hibásan a mezőgazdász szak­ma idegen nevét, de egyie több termelőszövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt tudatába költözött be e szó. Először megbarátkoztak vele, azután meg is szerették. Megszerették, magát az embert, akit a Párt küldött falura, hogy tanítson, neveljen, segítsen a falu dolgozó parasztságának a jobb életér^ vívott harcban. A falu idegenkedése az újtól, •** az „idegen’“ emberektől — ami a múlt átkos hagyományaként divott még — lassan feloldódott. Érdeklődéssel figyelték, mit tud az agronómus, s amikor látták, hogy a párt küldte mezőgazdasági szak­ember nemcsak beszélni tud, ha­nem a kísérleti parcellákon, az új termelési módszerekkel dusabbak a kalászok, gazdagabb termést hoz a kukorica, burgonya, cukorrépa, a tartózkodást egyszerre bizalom váltotta feL Bizalom, amely abban nyilvánult meg, hogy szívesein le­ültek beszélgetni az agronómussal, ezernyi kérdésre kértek és kaptak is választ. Világossá vált a falu előtt, hogy ezek az emberek —, nagyobbrészt kommunista fiatalok — nem azért érkeztek, hogy be­avatkozzanak a falu életébe, hogy diktáljanak, — amit az ellenség, a kulák hiresztelte, — hanem azért, hogy tanítsanak, hogy többet ter­melhessen a falu, hogy ősszel tele legyen minden dolgozó paraszt kamrája. S ime tíz esztendővel a. felszabadulási ütőn az agronómus hozzánőtt a termelőszövetkezet, a mezőgazdaság, a falu életéhc-z. Ter­melőszövetkezetek és a falu egyé­nileg dolgozó parasztságának leg­nagyobb része, ma már el sem tud­ná képzelni a termelést az agronó- musok segítsége nélkül, akik nap, mint naip nyitott szemmel járják a határt, vizsgálgatják a talajt, a serdülő növényeket, s tanácsot ad­nak, segítenek, ahol arra szükség van. Méltán nevezik őket ma már sok helyen igen találóan: a termő­földek orvosainak AT incs ma már olyan községe, ter­-*■ ^ melő szövetkezete megyénknek, ahol ne segítené a falu boldogulá­sát legalább egy mezőgazdasági szakember. A termelőszövetkeze­tek, ha kimagasló terméseredmé­nyekkel dicsekednek, nem felejtik el megemlíteni az agronómus ne­vét, akinek munkája, útmutatása nélkül nem boldogultak volna, nem hozott volna a föld jóval több ter­mést, mint az elmúlt esztendőkben. Ma már szinte egyetlen olyan ter­melőszövetkezete sincs megyénk* nek, ahol ne alkalmaznák a legfej­lettebb termelési módszerek vala­melyikét, a keresztsoros vetést a kalászosoknál, a négyzetes vetést a kukoricáinál, a pótbeporzást és a műtrágyázást. S mindezekben ben­ne van a mezőgazdasági szakembe­rek, az agronómusok munkája, szívós harca és győzelme a mara­di ság ellen. Az új, a jobb győzel­me, a régi, elavult termelési mód­szerek felett. Nem könnyű, sőt, igen nehéz, sokrétű, fáradtságos az agronómus munkája. Hiszen nem csupán gya­korlati munkát végez, hanem szer­vez, felvilágosít, harcol is nap-nap után. S ez a harc nagy tudásit, lel­kesedést, egész embert kíván. Most, amikor az eddiginél is fokozottabb harcot indítottunk a mezőgazdaság fejlesztéséért, a több,' jobb és ol­csóbb élelmiszer termeléséért, nél­külözhetetlen az agronómusok munkája. Sokat tud tenni egyetlen mezőgazdasági szakember is a falu több termeléséért. Az ő szervező- felvilágosító. gyakorlati munkájá­tól függ elsősorban, hogy mennyi­re alkalmazza a falu, a termelő- szövetkezet és az egyénileg dolgozó paraszt a legfejlettebb agrotechni­kát. Az ő munkájától függ, hogy milyes lépést teszünk előre a me­zőgazdaság fejlesztésének útján, pártunk és kormányunk min­den segítséget megad e munkához. Pillanatra sem téveszti szem elől az agronómusok munká­ját. problémáikat, a falu problé­máit. Segít az agronómusoknajk a tanács és a pártszervezet is. Az agronómusoktól pedig csak- azt kívánja a párt, az egész dolgozó nép, hegy adják át mindazt a tu­dást a falu dolgozó parasztságá­nak, amit ők az akadémián tanul­tak. Bizonyítsák be, hogy a legfej­lettebb termelési módszerek alkal­mazása jelenti a több, jobb ter­mést, a jobb, gondtalanabb életet. Bizonyítsák be, úgy ahogy a párt és kormányhatározatok előírják, ahogy egész dolgozó népünk elvárja tő lük. Váljanak mindannyian vp’ó- ban a termőföldek orvosaivá és ta­nítsák meg erre a tudományra a falu dolgozó parasztságát isi Ultípusú személygépkocsi A gorkiji V. M. Molotov autógyár M—21 „Volga1’ személygépkocsi­kat gyárt. Az új gépkocsi óránk! nti 130 kilométeres sebességgel haladhat. A képen: Ellenőrzik- a „Volga” típusú gépkocsi kerekének teherbírását. Érjünk el új munkasikereket május 1. tiszteletére! . & “ " A diófsuyőri nasvo vasztómű dolgozóinak sikere A diósgyőri nagyolvasztómű dolgozói napról-napra friss lendülettel harcolnak, hogy hiánytalanul eleget te­gyenek II. negyedévre tett vállalásuknak. A szállítás és anyagellátás dolgozói jól segítik az olvasztárokat. Az együttes jó munka eredménye: a kohók egyenletes Járattal dolgoznak s mindhárom nagyolvasztó esedékes havi előírásán felül termel. Az üzem a nyersvas minő­ségének 66.5 százalékos tartása mellett, áprilisi 250 tonna többtermelésre tett vállalását péntek reggelig 314 tonnára teljesítette. A diósgyőri kohászok szép eredményükkel továbbra is szilárdan tartják elsősé­güket versenytársukkal, az ózdiakkal szemben. Az olvasztárbrigádok versengésében az új negyed­év első két hetében az I. kohónál dolgozó D. Tóth Jó­zsef érte el a legjobb eredményt, 60 tonna terven fe­lül gyártott nyersvassal járult hozzá a nagyolvasztómű győzelméhez. Gyors ütemben halad a tiszapalkonyai erőmű építése Megyénkben, közvetlenül a Ti­sza partján gyors ütemben épül nehéziparunk egyik büszkesége, a tiszapalkonyai erőmű. Elkészülése után csaknem kétszerannyi ener­giát termel majd, mint a Borsodi Hőerőmű. A hatalmas építkezés méreteire jellemző, hogy az erőmű épülete 40 méter magas, 76 méter széles és 200 méter hosszú lesz. Az építkezésnél 35 ezer köbméter be­tont, 233 vagon vasat használnak fel és 190 ezer négyzeWnéter zsalu­zást végeznek el. Az ország legna­gyobb erőmüve vasbetoncölöpökre épül. Az üzemépület területén eddig 20 ezer köbméter földet emeltek ki és 15 ezer köbméter betont hasz­nállak fel. Jelenleg a nagyclemck, a tető, és az oldalelemek gyártása folyik. Márciusban az erőmű építői ter­melési crtekezleten megfogadtak, hogy az év végéig 11 keretállást ál­lítanak fel és a 8. keretállásig lefe­dik az épületet. A fogadalom való- raváltásáért kemény harc kezdő­dött. A vasbetonelőregyártó tele­pen a brigádok versenyre hívták egymást és vállalták, hogy május 1. tiszteletére kiváló eredményeket ér­nek el. A dolgozók állják szavukat. Szenes János betonozó brigádja 11.5 óra helyett 0.5 óra alatt dol­goz be 24 köbméter betont. Katona Sándor ácsbrigádja pedig a rács- tartó zsaluzását 309 óra helyett 220 óra alatt végzi el. A dolgozók lelkes munkája nyo­mán már öt keretállás elkészült és a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére május első napjaiban megkezdik az első 340 tonna sú­lyú kcretállás beemelését. lennelíisziiiielkeieltin'i és gépélkmísain'i ie’enl TISZALUC A tiszaluci Vörös Hajnal termelő- szövetkezet április 15-én megkezd­te a tkukorica vetését. Tervükben eredetileg 80 hold kukorica vetés szerepelt, tavasszal azonban az elő­írást 110 holdra növelték. A szövet­kezet tagjai úgy akarják növelni a terméshozamot, hogy a tengerit mindenütt négyzetesen vetik el. Gé­pi erővel 60 holdat, kézzel pedig 50 holdat vetnek be. A kertészetben is serényen folyik a munka, most ké­szítik az öntözéshez szükséges csa­tornahálózatot. TAKTAFf ARRANT Taktaharkányon a legjobb trakto­rista Veller János. Tavaszi kam­pánytervének teljesítésénél 213 szá­zalékot ért el. Példáját követi Bán- kuti Lajos 141 és Joó József 116 százalékos teljesítménnyel. Eredményesen végzik a szerződés- kötést is. Április 14-én az egyik brigád 12 katasztrális hold talaj­művelő munkára kötött szerződést egyéni dolgozó parasztokkal. 166 ezer forint $elejf mentába1 ítís a miskolci üveggyárban A miskolci üveggyár dolgozói április 14-ig esedékes havi tervük­nek 107.9 százalékban tettek ele­get. Drótbetétes üvegtermelési ter­vüket 109.2 százalékra teljesitet- , ték. A gyár műszaki és fizikai dol-> gozói az elmúlt negyedév folya­mán a technológiai fegyelem be­tartásával selejtjüket 5.4 százalék­kal csökkentették. Megtakarításuk 166 ezer forintot tesz ki. A jó eredmény eléréséért dicséret ille­ti Csorna József, id. Simon Lajos és Dienes Béla, valamint Hője- vác Árpád és Orosz János üzem­vezető elvtársakat. % Segítjük a nehézipar fejlesztésűt Gheoirghiu-Dej Hajógyár dolgozói­nak versenyfelhívását magunkévá tesszük és vállaljuk, hogy a ven­déglátóipar valamennyi dolgozója résztvesz a vas- és színesfém gyűjté­sében. Mindent elkövetünk, hogy sá­toraljaújhelyi, sárospataki és sze­rencsi telepeink dolgozói is elősegít­sék a nehézipar fejlesztését, amely életszínvonalunk további emelkedé­sének alapja. ígérjük, hogy a vas- és színesfém gyűjtésen kívül a papír és üveggyüj- tést is szorgalmazni fogjuk. Mun­kánkkal hozzá akarunk járulni, hogy több gép álljon a dolgozó parasztok rendelkezésére a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez. NÉMETH VILMOS Tokajhegyaljai Vendéglátóipari - ■' ________ Vállalat. A LEGFŐBB: TELJESÍTSE SZÉNBÁNYÁSZATUNK MINDENNAP A TERVET Használják ki jebban a bányagépeket a somsályi bányaüzemben A somsályi bányaüzem gép- kihasználásáról nem sok- jót mond­hatunk. Jelenleg a bányagépek kapa_ citásdt csupán mintegy 50 százalék­ban használják fel. Még ma sem ér­tették meg Somsálgon, a bányagépe, sítés hatalmas jelentőségét, pedig ha márciusban csupán 5 százalékkal nö­velték volna a gépkihasználást, úgy a 95.3 százalékos havi tervteljcsités helyett 108 százalékot jelenthettek volna. Lássuk hány százalékos volt a gépkihasználás 1954 utolsó negyed­évében: Okt. Nov. Dec, gumiszalagok 40,5% 12.9% 28.9% kaparószalagok 57.7% 40.7% 57 % rúzócsuzda 26J% 39.4% 29.2% A számok a gépi berendezéssel való helytelen gazdálkodást mutatják. Legutóbb például a 2-os ereszke 12. balnyilamdról hajtott feltörésben kettő D.tipusú kaparót szereltek be. Ez sok, mert itt csak négy csapat dolgozik. A következménye ennek az lett, hogy a két kaparó teljesítő­képességét csak 25 százalékban hasz­nálták ki. Ezért mind a bánya veze­tőinek, mind a bányászoknak érez­niük kell a felelősseget, A gépeked azért adta államunk, hogy egyrészt a munkát megkönnyítse velük, más­részt hogy segítségükkel az ipar nö­vekvő szénszükségletét ki tudják elé­gíteni. A gép tehát nem valami disz. Meg kell jegyezni azt is. hogy Som- sályon a szállítóberendezések jobb kihasználásával áprilisban egy csillé­vel többet tudtak volna termeim mtí- szakonkinl s ma azt jelenthetnék, hagy a havi tervet 130 százalékra teljesítenék. Jelenleg azonban meg sem közelítik ezt az eredményt. Sok A panasz, hogy nincs üres csille, ffos, erről, is mamik a som­I1AKMADIK NAP sályiak tehetnek. Szervezetlenül vég­zik a munkát, eltérnek a ciklusos grafikontól, egyszerre hat fülkében robbantanak, túlterhelik u gépparkot. Mindenki csillét követel; utána pedig mindenki ácsolni kezd, s akkor nem kell csille senkinek, s a géppark is kihasználatlanul áll. Ha ciklusos grafikon szerint dolgoznának, naponta egy órával több idő jutna a szenelés- re, a kiszállításra, S tegyük hozzá, megszűnne az ürescsillehiány is. Berki László a 100. számú front- oyüjlőkaparójdnak csilleiöltöje el­mondta, hogy ha nem térnek el a ciklusos grafikontól, egyenletesebbé válik a munka, s Jelentősen növel­hető a termelékenység is. Ha például frontciklus szerint termelnek, akkor egy csille megrakásához elegendő egy perc is. Ha eltérnek a ciklustól, üt perc is kevés. Gulyás Sándor elvtárs, a 100. számit frontbrigád vezetője ki­jelentette, ha biztosítják a műszaki feltételeket, jóval gazdaságosabbá le­hel tenni a frontcsapat termelését. De nemcsak a gépkihasználással van hiba Somsálgon, hanem a taka­rékossággal is, Porsékolják az ára. mot. Ha az áramfelhasználásról ké­szült grafikont összehasonlítjuk a gépkihasználással, jelentős eltérést veszünk észre. Igen sok az üresjárat íi műszakok alatt. Legutóbb például a 100. front három kaparója egy órát irirt üresen. Ez csupán egy nap 124.5 kilowattóra árampocsékolást jelent. Ennyi viltamosrnrrgia egy család hét napi riramszükségletét fedezi. Hiba az is, hogy a frontokra nem mindenüvé szerelnek be jelzőkészüléket, s Í0V gyakran 5—10 perceket járnak üresen a gépek, A sok kiesi pedig egy nap alatt is sokra megy. Van egyéb gondatlanság is a műszaki vezetésnél. Egyszer olyan embereket állítanak a bányagépek mellé, akiknek nincs kezelői vizsgá­juk, másszor meg állandóan cserél­getik a kezelőket s így azoknak nincs meg a gyakorlatuk. Április 11-én a meghajtószivaltyúniolor leégett, a 4-es ereszke 8. jobbnyilamú letörése fiz alá került. Figyelmeztető eset ez, amely arra inti a bánya vezetőit, hogy megszüntessék az ilyen hibákat. A gépészet dolgozóit kevésbé lehet okolni a gépek kihasználatlansága miatt. Ebben az évben egyszer sem tértek el a javítási napoktól, az alkat­részeket időben biztosították. Nejeik löszönhetö, hogy a villamosmozdo­nyok kiesés nélkül dolgozhatnak. Di­cséret illeti a gépészet dolgozóit azért is, hogy a többi berendezésnél szintén jelentősen sikerült csökkente­niük az üzemzavart. Helyes, ha a bányafelügyelet több segítséget nyújt a gepüzem munkájához s rendszere­sen ellenőrzi a karbantartást és keze­lést. így a gépészet munkája még eredményesebbé válik, Brigádunk a következőket állapí­totta meg: a bánya vezetői kevés gondot fordítanak a bányagépek jobb kihasználására. Bizonyltja ezt, hogy a verscnyvállalásokban szó sincs olyan felajánlásról, amely a jobb gépkihasználást kivánná elősegíteni. Méltán illeti bírálat a somsályi bá­nyaüzemet azért is, hogy nem törődik senki a gépkezelők munkájával, nyo­ma sincs olyan törekvésnek, hogy hozzásegítenék az új munkásokat a rá.hikbizoff bányagépek kezelésének jobb elsajátításához. Szervezzék meg a bányagépek tár­sadalmi ellenőrzését és használják ki jobban a gépeket! Holnap a brigád a bányaüzem munka-és bérfegyelmével fao’alkczik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom