Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-02 / 78. szám

Éljen és erősödjék a Szovjetunió vezette 900 milliós legyőzhetetlen beketabor! cAmpíkci Töpörödött öreg anyóka Nyolcvan tavaszt ért nénike, Nagy könyvek apró olvasója: Kinek ily ifjú a szíve? Kopott kosárban karján hozza Kéthetenként a könyveket. Lábába mart az utcák hossza, De azért mégis ránk nevet. Könyveit tisztán sorba rakja Előttünk, s folyik a beszéd: — Ezt a könyvet, hogy megkacagta, S abba mi is volt a szép. ' Elvitatkozik, maga módján, S kéri az újabb könyveket: — „Válasszanak maguk... de jót ám, Magyart vagy oroszt is lehet.“ Aláír. Reszkető kezében Lassan baktat, döcög a toll: Betűi : — gyönge fák a szélben S újra kosarába pakol... — Biblia helyett Móricz Zsigmond Kezében kedves olvasmány; — Valami vágy serkent, hogy így mond: „Drága jó néni... nagyanyám!“ SOÖS ZOLTÁN A TTIT április 4-i ünnepsége A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat ha­zánk felszabadulásának tizedik év­fordulója alkalmából április 2-án, szombaton délután 5 órai kezdette] klubhelyiségében (Miskolc, Széche- nyi-utca 16) ünnepséget rendez. Ün­nepi beszédet mond: Koval Pál elv­társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. Közre­működik Farkas Endre, a Déryné Színház művésze és Ág Magda zon­goraművésznő, a Zeneművészeti Szakiskola tanára. Az ünnepséget tánemulateág követi. A társulat elnöksége szeretettel várja a tagokat s vendégeket. AZ ÉSZAKMAGYARQRSZAG CIKKE NYOMÁN Használt a bírálat Lapunk febrifár 9_i számában meg­bírálta a Tb/.apalkonyaí Erőmű épí­tőit, mert a drága építőanyagokat «sert«-széjjel hagyták az építkezés terűié tón, ami erősen növelte az ön­költséget. Azóta szorgos kezek ren­det. tisztaságot, teremtettek az épít-1 kezes területén. Amerre a eztán ellátó mindenfelé lendületes munka folyik. Az építkezés dolgozói becsülettel tel­jesítik adott szavukat, újabb és újabb kimagasló in un ka Iel jesi-lmények ezü. telnek a felszabadulási bét műszak­jain. Április 4. tiszteletére a 31/2. Ezámú Építőipari Vállalat 147.3 százalékra teljesítette vállalását. A vallal't faanyaggal való helyes gazdálkodása 16.230 forint megtakarítást eredmé­nyezett. Dicséretes, jó munkát végzett Szalui Imre szlaháiiovista főművezető én Lévai Károly sztahanovista ács- művezető. A termelésben élenjár Se­res dános háromszoros sztahanovista betonozó brigádja 16!>. Pongríez Sán­dor sztahanovista kőműves bxisrádia 150 százalékos teljesítménnyel. Kifo­gástalan minőségi munkát végeznek. A 29/2. számú Vasútépítő Váüa'at az idő viszontagságaival dacolva tervét 117 százalékra teljesítette. A szén- biuikersor munkálatait a vállalt ha­táridő előtt 25 nappal befejezte. Lzen a munkahelyen Varga László sztahánovista főművezető. Bozsik Ká­roly kétszeres sztahanovista főműve­zető és Tanyi dános sztahanovista .-'cshrigád.ia a faanyag észszerű fel­használásával 15.000 forint megtaka­rítást ért el. Szép és példamutató munkát végzett a tél folyamán a hó- védőgát építésénél Pepp István alap­szervi titkár sztahanovista kubikos­brigádja, Sándor Gyula kubikos-bri­gádja és Csizmadia István kubikos­brigádja. Észszerű munkájukkal 9239 forintot ‘ takarítottak meg. Mint ahogy Papp István alap,szerv: titkár hangoz/alja: — dói jött az a bírálat, felrázott bennünket a téli tespedtségből. Végül meg kell emlékezzünk az erőmű vállalat kirendeltségének de­rék dolgozóiról. Mindössze harmincán varrnak, de ]d_k; a maga módján ki­veszi részét az április 4-i versenyből. A kirendel leég VI tűzoltója vállalta, hogy szolgálati idejükön kívül társa­dalmi őrséget szervernek »z építkezé­seken lévő anyagok megvédésére. Horváth Ferenc A boltok nyítv»tartása április 3-án és 4-én. Április 2-án, szombaton a fűszer hollóik rendes zárórájuknál két órá­val tovább tartanaik nyitva, legké­sőbb 19 óráig. A későbben nyitva- tartó boltok zárórája változatlan. Április 3-án az egyébként is nyit vartartó fűszerboltcik, tejboltok, hús- boltok és a csemege boltok tarta­nak nyitva rendes vasárnapi nyitva­tartási idővel. A vásárcsarnok 11 óráig tart nyitva. Április 4-én a fűszer élelmiszer és egyéb boltok nem tartanak nyitva, a vendéglátóipari vállalatok egysé­gei rendes vasárnapi nyitvatartási időben üzemeltetnek azzal a kikö­téssel, hogv bort és égetett szeszes­italt a külvárosban tfl órától, a bel­városban pedig csak 12 órától hoz hatnak forgalomba. A riiíliíhánvai érehiínvá«zok gvőzp^me A rnclabdnpai ércbányászok ismét bebizonyították, hogy becsülettel áü- jak szavukat. Március 26-án befejez­ték első negyedéves 1 érvüket. A szép rreriményt az olyan brigádok jó mun­kájának köszönhetik, mint Vajda Ist­ván c-■ Szász József brigádja, ame­lyek állandóan 160—17(1 százalékos credmév. nyel l/üszkélkedhetnek. Elis­merni állati Bálhori István, Marunké láttán ős Molnár János rzsapatát is, amelyek szép teljes it. men yii kitel szin­tén hozzájárullak az eredmények, el­éréséhez. A műszaki vezetők mindent meg­tette]:, hogy biztosítsál: a műszaki feltételeket. Halig László és Horváth Ottó üzemi mérnökök, valamint Kuz­ma János hányemestrr. Erőseid Pál föaknász, Viczek Ferenc és Vaszily József főaknászok fáradságot ne»* kímélve járták a bányát, idejében megtették a szükséges intézkedéseket a terv teljesítéséhez. FIC,VELEM! A miskolci vásár- csarnok és piacok árwííási ide­je c hó 3-án, vasárnap délelőtt J1 óráig tart. — Április 4-én, hétfőn, a felszabadulási ünnep­re való tekintettel, sem a vásár- csarnokban, sem a piacokon árusítás nincs. Ezúttal hívjuk fel az eladók és a vásárlók fi­gyelmét, hogy e hó 5-én reggel­től a vásárcsarnok nvitvatartási ideje reggel « órától este 5 óráig tart. Vásárcsarnok vezetősége. As amerikaiak atomfegyvert Ígérnek a lissinmanistáknak Ncwyork (TASZSZ) Az United Press hírügynökség szöuli tudósítójának jelentése szerint Szón Von ír, a Li Szin Man_kormány hadügyminisztere kijelentette, hogy Stevens, az Egyesült Államok had­seregügyi minisztere „megígért min­den tőle telhetőt“ a délkoreai had­sereg atomfegyverről való ellátása érdekében. Mint ismeretes, Stevens jelenleg a távolkeleti országokat járja és a na­pokban érkezett Dél-Korcába, ahol tárgyalásokat folytatott liszinmanista katonai vezetőkkel. (MTI) A francia nemzetgyűlés elfogadta a szükségét lapot kimondására irányuló törvény javaslatot Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés jobbolda­li többsége pénteken hajnalban őt órakor háromszázhetvenkilenc sza­vazattal kétszáztizenkilenc ellené­ben elfogadta a szükségállapot ki­mondására irányuló törvényjavasla­tot. A végső szavazást pontosan öt ven részletenkinti szavazás előzte meg, s ezek során a kommunisták, a szocia­listák és néhány pártonkívüli szava­zott a jobboldali többség ellen. A vitában csaknem kizárólag a törvényjavaslat ellenfelei szólaltak fel. Bourges-Maunoury belügymi­niszter hosszabb beszédben védel­mezte a javaslatot. A vita során a kormány kénytelen volt lemondani arról a tervéről, hogy rendelet útján bármikor ki­mondhatja a szükségállapotot, s el kellett fogadnia azt a döntést, hogy a szükségállapot kimondása csak a nemzetgyűlés szavazása után történ­hetik meg. Robert Ballanger kommunista képviselő hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat értelmében nincsen többé alkotmány, nincsenek többé demokratikus jogok. Ami minket, kommunistákat illet — mondotta —, nem csüggedünk és a néppel együtt minden erőnkkel harcolunk a fasiszta természetű tör­vény ellen. Az Humanité kommentárjában megállapítja, hogy a nép mindent megtesz majd e fasiszta törvény al­kalmazása ellen. (MTI) Az amerikai hatóságok logtalanui visszatartanak egy szoviet iskolásfiút Berlin amerikai övezetében Berlin (TASZSZ) Március 18-án Kelct-Berlinben el­tűnt Valerij Liszikov, az ottani szov­jet iskola 16 éves tanulója. Öt nap­pal később Berlin amerikai övezeté­nek parancsnoka közölte a szovjet hatóságokkal, hogy Valerij Liszikov állítólag ..politikai menedéket kért az amerikai hatóságoktól“. G. M. Puskin németországi szovjet főbiztos ekkor követelte, adják viasza a fiút szülei­nek, de az amerikai hatóságok nem voltak erre hajlandók és úgy pró­bálták beállítani Liszikov jogtalan visszatartását Béniin amerikai öveze­tében, hogy a fiú „önként ment át“ Nyugat-Berlinije. A szovjet hatóságok követelésére az amerikai övezetben, az amerikai katonai hatóságok képviselőinek je­lenetében a szülők viszontláthatták a fiukat. Ennek során egy amerikai hivatalnok felolvasott egy Valerij Liszikov nevében gyártott «Vilatkoza- tot, amelyben a fiú „menedéket“ kért. Ezután az amerikai hivatalnok felszólította az amerikaiak által meg­félemlített fiút, erősítse meg ezt a. nyilatkozatot. Valerij Liszikov azon­ban nem volt erre hajlandó é*s kije­lentette, hogy haza akar meuui. En­nek ellenére sem adták vissza szülei­nek. G. M. Puskin németországi szovjet főbiztos március 30-án újabb levelet intézett Conant németországi ameri­kai főbiztoshoz. A levél kifejti: vilá­gos. hogy az amerikai hatóságok kényszert gyakorolnak Valerij Liszi­kov esetében és így akarják elszakí­tani a kiskorú iskolásfiút szüleitől és családjától. „A németországi ameri­kai hatóságok — mondja a levél — minden igyekezetük ellenére sem tud­ják leplezni a közvélemény előtt, hogy az adott esetben lényegében egy kiskorú szovjet iskolásfiú elrab­lásáról van szó.“ A németországi szovjet főbiztos új­ból követelte, hogy Valerij Lisziko- vöt haladéktalanul adják vissza szü­leinek. (MTI) HARCOS, SZÍNVONALAS TÖMEGMUNKÁT A RÁNYÁSZOK KÖRÉBEN BüüuwamlM nútta luitaim szidjátok, pedig mi vagyunk a hiba— _ edelényj járásnak kilenc hánya- üzefne van. A múlt esztendőben J95 ezer tonna szénnel maradtak adósai a népgazdaságnak. Ez évben pedig ahelyott, hogy törlesztették volna tartósásukat, még növelték, március elejéig több mint 12 ezer tonnával. Mi .etilnek az oka? Egyik alapvető oka, hagy a há­ny ász párt szer vezet ek, a kommunisták elhanyagolták a bányászok körében végzendő rendszeres politikai felvilá- gosiüj munkát. A megyei páríbizott- ság pgit. prop. osztálya megvizsgálta e. bányaüzemek politikai helyzetet s a hibák megszüntetése érdekéhen ta­pasztalatcsere ankótot szervezett Izsó- falván a legjobb népnevelők részvé­telével. A vitaindító bevezetőt Kovács Mik­lós elvtárs, a megyei pártbizottság ágit, prop. osztályának munkatársa moiatloM# el, ElvtársskJ Összejöyptóliink .célja mindenek előtt az, hogy megvizsgál­juk az agitátorok, a népnevelők mi­lyen módszerekkel dolgoznak bent a bányában, hogyan hajtották végre a Központi Vezetőség 1954 február 9-i és faáréius 9-i határozatát, mely a bányászok körében végzett politikai munka megjavítására hívta fel a fi­gyelőiét. A tanácskozás célja az is- hogy megvitassuk, hogyan tudjuk méginkább megismertetni minden egyes dolgozóval a Központi Vezető­ség legutóbbi határozatát s hogyan teremtsük meg a politikai tömeg- munka feltételeit, módszereit, mely­nek alapján mozgósítani tudjuk a dolgozókat e határozatok maradék­talan végrehajtására: a tervek négy százalékkal -való túlteljesítésére, a fejtei jesítmények 8.9 százalékos nö­velésére. Továbbá célja a mai össze­jövetelünknek, hogy kicseréljük ta­pasztalatainkat. jó módszereinket, fényt derítsünk a hibákra, melyek akadályozzák a politikai munkát, s. hogy megbeszéljük, mi a legfontosabb tennivalónk. Milyen lehetőség van arra, hogy a bányában is végezzünk politikai munkát? A rövid bevezető után Kzentkuéi József elvtársi, az ormosbányai I I-®s akna népnevelője szólalt fel. „ ~ Elvtársak! Meg kell mondani őszintén, hogy bent a bányában nem nagyon folyik népnevelő munka. Be­dig náluuk ie, mint minden bányá­ban, vau arra lehetőség, hogy nép­nevelő munkát végezzünk, legalkal­masabb idő erre, amikor füstre vá­runk. A fiiba viszont az, hogy párt vezetőségünk nem készíti fel a népnevelőket, nem ad érveket az agi_ táeióhoz, m ezért gem i# tudnák a népnevelők választ adni a dolgozók állal félteit kérdésekre, Nem ismerik a népnevelők »A djyaa fontos kérdé­seket,: mi a termelés mulatója, mit jelent a termelékenység BÖVgJésg, #z önköltség csökkentése? — csupán az­zal vannak tisztában, hogy mimten harmadnak felszínre kelj küldeni ISO «siíiét, A Központi Vezetőség határozatá­nak megjelenése előtt aludt a nép­neyelőmunka Ormosbányán, Havonta — esetleg — egyszer volt népnevelő értekezlet, az i.g igen gyenge veit — egészítelfo ki Kzentkoti elvtárs fel­szólalását Reményi István elvtárs, aki szintén a tires aknában dolgozik, — Nemcsak fü*t*'evárá*ker van le­hetőség ne velőm uw kát végezni, ha­nem máskor I«, Többször előtörd«! például, liogy várni kel! a lernest erre. vagy az aknászra. Ezídő alatt is agi­tálhatnak. De mód van erre beszállás előtt is a felolvasóban. Az a baj, hogy nálunk a népnevelők csak pa­píren szerepelnek. Papíron fel van tüntetve háromszáz népnevelő is, de ebből jó, ha 2U-an. 25-en dolgozunk. Laesan ezek is kiöregednek, mert bi­zony alig akad közöttünk egy-két fiatal. Sok a panasz a a®éu minőségére is­— Reményi elvtárs hogyan mozgó­éit a minőség megjavítására! — kér­deztük. — Hosszú volna felsorolni, ha sor­jában elmondanám, ezért inkább csak egy példát említek meg. Az egyik alkalomkor befele jövet a bá­nyába, az emberek arról beszéltek: .„Inkább ne is adnák az illetményezc- net hiszen a fele meddő és piszok“ Közbeszóltam: — Az üzemvezetőséget «afc. A vállalat csak olyan szenet ad­hat nekünk, amilyet kitermelünk, A rossz szép miatt dolgoz,uúk csökken­téit árammal is, mert emiatt # bar- eikai erőmű nem tudja ellátni 3 bányákat energiával. Ezután elcsen­desedtek, belátták, bogy nincs igazuk. Nem lehet jó népnevelő, aki nem tanul, már pedig az cdehtóyi járás 1 lánya- üzemeiben a népnevelők jelentős része nem vose részi szervezett párt oktatásban, A pártezer vezetek alig- alig segjlik a népneve)őket. Nagyobb feladatok megoldásába new i vonják l*e őket. Erről beszélt í-ttzóla!úsáhan Klspapp Kél mái» elyjáry 1«. a sa>ó- kazaí bányaüzem néppeyrtője. — A műszaki vezetők nem segí I ik kellően a politikai munkát — mon­dotta. — A w»i bányaüzemünknél pél­dául a műszakiak közül többen nem tanulnak, nem kapcsolódnak bele a politikai munkáira. Déri főmérnök eivlárs a pártoktól#*» napon mindig Hzeles-akwára jár, hogy „»«egmene- kííUöa" a szeinínárinisjtól. A jó mű­szaki vezető szavának pedig mituím- kor mii fa van a bányászok előtt. hall­gatnak rá. Éppen ezért nem értek egyet olyan nézettel, hogy a műszaki vezetők nem érnek rá politikai mun­kát végezni. Véleményem szerint első­sorban nekik kell leöntök az első számú agitátoroknak- De a mi mürzaki vezetőink közül, sajnos, jónéhányan nemhogy segítenék a pártszervezet politikai munkáját, hanem lebecsü­lik. sőt van olyan jelenség is, hogy irattérbe szorítják a pártra un kát. Jellemző példa erre, hogy az új ká­derek munkábaáJlitásáirál nem kérik ki a műszakiak sem a pártvezetőség, am a személyzeti vezető véleményét. A népnevelők tájékozatlanságáról beszélt Palotás András eivlárs, rudolí- telepi népnevelő is. — Legnagyobb hibának tartom, hogy népnevelőink általában nem is­merik # párt határozatait, de még a pártszervezetünk által hozott határo­zatokat sem. Valóban/úgy van, hogy az a népnevelő, aki nem tanul és nem ismeri a párthatározatokat, ah­hoz hiába fordulnak a dolgozók kér­déseikkel, nem tud rá megfelelni. Pártszervezetünknél is vannak ilye­nek, mint ifj. líobó Béla, Knbaszegi Imre és máeok. Ezekért, a hibákért elsősorban a pártvezetős-ég felelős, mert a népnevelőket nem vonják felelőíségre, nem segítik őket mun­kájukban. Nem támaszkodik a pirt- vezetőség a népnevelőkre. Üzemünk­nél például most kezdtük el a kézí- réselésf. de e módszer elterjeszté­sére, előnyének ismertetésére a párt­vezetés nem mozgósította a népnevelő- gárdát. Meggyőződésem pedig, hogy a dolgozókat érdeklik az ilyenek. Csak egy példát említek. Amióta rendszeresen értékeljük a umukaver- sewy eredményét, amit nyilvános I rágna hozunk diesérőtábiáu. moziban- tajijijságon. — a dolgozók egyre job­ban érdeklődnek 6 versenyeznek egy­mással. Hn csak egy nap elmulaszt­juk a verseny eredményeit nyilvá­nosságra hozni, a bányászok jönnek be őz irodára én követelik, hogy hoz­zuk nyilvánosságra a versenyeredmé­nyeket. A népnevelő hareoljon a dolgozók gondjainak orvoslásáért Az a népnevelő, aki csak folyton a lernteJjeejtéeről beszel és nem ér­deklődj k a dolgozók bajai, «érelmei iránt aem ad tanácsot, a problémák orvoslásában nem segít, azt nem is szívesen fogadják. Sőt. mondjuk meg úgy ahogy van: „zaklatásnak“ veszik az ilyen „nevelő munkát“. Mennyi­vel más az a módszer, ahogy ifj. Lu­kács János elvtárs. a felsöriyárádi bányaüzem népnevelője dolgozik. El mondotta az ankéton. hogy egy ideig ő js csak a tervtejjesííésrőj beszélt és már nem is igen akartak vele szóhaállni. — Amikor érdeklődtem a dolgozók­tól, hogy milyen nehézségeik vannak és segítettem ezek megoldásában, bármikor bizalommal fordulhattam hozzájuk, A napokban történt, beszél­gettem Pál Imre vájárral. Azt mondja nekem: — Mindig csak a többtermelésről beszéltek. Termetűi, teiinehii, tokát termetei — adni is kell, nemcsak követelni! — Gondol­kodtam egy kicsit, majd így válaszol­tam neki: — Figyeljen csak ide Pál elvtárs. Ha többet dolgozik, nyilván­való, több fizetést is kap. Aztán megkapta-e már a Uűségrtihát? — Hogyne, hogyne, megkaptam — válaszolta. — líe látja,.. Hát nemesük követe­lünk, hanem adunk is. Pál elvtárs megértett engem. Most a niilliízekuiido8 robbantással dolgozik s ígérte, hogy április 4-ig 120 száza­lékra teljesíti tervét. — Igazsága van Lukács olvtártnak — emelkedett szólásra Sípos Józef elvtárs, rudolftelepi népnevelő, " Ezek a hibák nálunk Is megtalállia- tók. Kokat kell foglalkozni #z embe­rekkel. Vem lehelünk velük szemben türelmetlenek. Letjgtőség adódik a velük való foglalkozásra akkor if, amikor ki- és beszállás van, mert hu «zen hosszú az út a munkahelyig. A népnevelő nem lehet közömbös, a nép vagyonának elherdálásával szemben Sajnos, több bányaüzemben tapasz­taljuk. a népnevelők nem veszik észre, hogy egyesek hogyan poétákul' ják a ncp vagyonát. — Másfél éve dolgozom az edelónyi ífres aknában — mondotta felszóla­lásában Deli József elvtár* népnevelő — de olyan nagy pazarlást sehol nem tapasztaltam, mint itt, A drága- iát. amit külföldről hozatunk be, hatóuiszáaira tapossák bele a sárba. Az viszi haza. aki akarja. Aztán, amikor a bányában jártam, észrevet­tem. hogy egyesek, mint ifjú Bacsó József és két társa, tuskonak fűré­szelték el a báuyafát. Amikor rájuk szóltam, még nekik állt feljebb. Ne­héz az emberekkel foglalkozni. De mi azért vagyunk a párt népnevelő«, hogy megmagyarázzuk: az ilyen dol­gok mennyire károsak a népgazda­ságra és minden dolgozóra nézve. Baj van nálunk a munkafegyelem­mel is. Többek között ez is oka annak, hogy az üzemünk a tervteljesílésben csak 64 százalékot ért ej. Sokan hiá­nyoznak igazolatlanul a munkából. Abódi Gyula például fizetés után rendszeresen két-három napig nem jött be dolgozni, mert betegre itta magát. Aztán fizetéskor azért zúgoló­dott, hogy keveset Veres. Megkérdez­tem tőle: — Gyula bácsi, szereti maga a családját! — Szeretem hát... — válaszolta. — Dehogy szereti Gyula bácsi! Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom