Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

CS&AU MAG V A KORSZAG Szerfia, 1955 április 8. Disziinnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás a 3. oldalról.) könnyű, de nemes feladatát. (Taps) Elvtársiak! Az elmúlt évtizedet a magyar dolgozók anyagi és kulturá­lis színvonalának jelentős emelke­dése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fá­radhatatlanul gondoskodik a nép jó­létének emeléséről és ennek ered­ményeképpen az országban meg­szűnt a munkanélküliség, a régi Ma­gyarország igazi átka, eltörölték a háborús évek örökségét, a jegyrand- szert, rendszeresen csökkentik az 1 élelmiszerek és közszükségleti cik­kek árait, nő a munkások és alkal­mazottak reálbére, valamint a dol­gozó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a lakásépít­kezés. A város és a falu dolgozói jólété­nek emelése, növekvő anyag; és kul­turális szükségleteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos feladata. Teljes határozotféággal ki kell azon­ban hangsúlyozni, hogy ez a faládát csak a bővített szocialista vjratar- me lés és a munkatermei jikrnysig minden módon való emelése alapján, a további szocialista iparosítás alap­ján oldható meg sikeresen. A dolgozók életsz/nvc-iiatónaK eme­lése, a mezőgazdaság fellendítése és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágait további fejlesztése elkép­zelhetetlen a nehézipar szüntelen fej­lesztése nélkül A nagy Lenin, mint ismeretes, árra tanított. hogy ..a szocializmus anyagi alapja, csakis; a gépi nagyipar lehet amely a mező gazdaság átszervezésére is képes'’. Minden eltérés a nehézipar elsődle­ges fejlesztésének lenini—sztálini el­vétő) elkerülhetetlenül az egész nép­gazdaság aláásásáhcz vezet. Meg­gyengül az ország gazdasági ■ erejét és védelmi képességét. A magyar munkásosztály legko­molyabb feladatát a munka termelé­kenységének minden módon való emelésében látja. ,.A munka terme­lékenysége — mbit nagy tanítónk. I-enin mondotta —, ez végeredmény­ben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szem­pontjából.'“ A munka termeiékohvsé- géns'k fokozatos emelkedése nélkül a szocializmus végső győzelme elkép­zelhetetlen. A Magyar Népköztársaság .hegy sikereket ért el az új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti leül tóira fejlesztése terén. Magyarország történelmében először vált a kultúra és művészet a széles nép tömegek kincsévé. A Horthy-rendszer és monarchia uralmának idején a fő­iskolák kapui lényegében zárva vol­tak a dolgozók előtt. Ma az egyete­meken és az ország többi főiskolán a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség gyermekei tanulnak, A magyar főiskolai hallgatók szárba 1938-hoz képest megnégyszereződött Növekszik az új, a népből jött és vele elválaszthatatlanul összeforrott értelmiség. A szocializmus építésé­nek közös munkájában elfoglalták méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is. akik minden erejüket népük szolgálatába állítják. örvendetesek a magyar tudósok, írók, színészek, festők, szobrászok, zeneszerzők sikerei. A magyar kultúra kimagasló kép­viselőinek művei széles körben is­meretesek országunkban és méltán örvendenek a szovjet nép körében tiszteletnek és szeretetnek. Elvtársak! A népi hatalom dicső évtizedének eredményeit összegezve, megelégedéssel kell megállapítani, hogy a szocializmus győzelméért ví­vott harcban1 egyre erősödik a párt és a nép egysége. A Magyar Dolgo­zók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró szerete- tét élvezi. (Taps.) A magyar nép er­kölcsi és politikai egységének és ösz- s-mfoiTottságának megszilárdítása, n munkásosztálynak pártja köré való tömörülése záloga a népi demokra­tikus rend megingathat?Hanságénak és a szocializmus győzelméért foly­tatott harc további sikereinek. Ismeretes, hogy a szocialista épí­tés számos nehézséggel és akadáiv- lyal járt és jár. Ezeknek a nehézsé­geknek a leküzdésével a hibák és hiányosságok bátor feltárásával, ha­tározottan elejét véve n marxizmus —leninizmustól való bál-milyen el­hajlásnak, a Magyar Dolgozók Párt­ja biztosan vezeti az országot to­vábbi győzelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének nemrég meg­tartott ülése, mint ismeretes, megvi­tatta a politikai helyzetet és a párt feladatait. Az ülés határozatai mé’y- rehatóan elemezték az ország gazda­sági helyzetét, nemcsak n-eMelöJték az eredményeket, hanem feltárták a szocialista építésben mutatkozó hibá­kat és hiányosságokat és helyesen határozták meg a hibák kijavításá­hoz szükségei intézkedéseket é- n héni demokratikus rendszer további Erősítésének és fejlesztésének felada- bit. Az ülés határozatai nemcsak a bárt, hanem az egész néo egyhangú limogatásával találkoztak, ami ar­ról tanúskodik, hogy ezek. a határó- £2tok megfelelnek- az- egész ország alapvető érdekeinek. A Szovjetunió Kommunista Párt ja a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezctá'tfáge ülésének .határoz* .latra.'úgy tekint, mint a testvérpárt harci programjára a jelenlegi sza­kaszban. (Nagy taps.) Nem lehet kételkedni abban, hogy a magyar nép, pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának és a párt Köz­ponti Vezetőségének irányításával új sikereket fog elérni az ország gaz­dasági életének felvirágoztatásában és a .dolgozók jólétének emelésében, a szocializmus magyarországi építé­sének nagy ügyében., Kedves elvtarsak! A Magyarország felszabadulása óta eltelt évtized a magyar és a szovjet nép közötti ba­ráti kapcsolatok megszilárdításának és fejlesztésének évtizede volt. Az 1948. február 18-án,aláírt szov­jet—magyar barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés és á többi szerződés, amelyet a Szovjetunió és a testvéri néni de- Síékratikus otezágok között kötöt­te!:, a népek szoros együttműködésé­nek ügyét szolgálja, függetlensé­gük és stzuverénitásuk kölcsönös tiszteletben tartásának alapján. A béke. demokrácia és szocializ­mus táborának országai közötti szo­ros együttműködés igen fontos esz­köze, a -biztonság megszilárdításának, .nagy hozzájárulás az egész világ o.cíyskorü' emberéinek közös harca­it.?, ez űj háború kirobbantása el- ; lén’. Az országaink közötti baráti kap- vsplirtok alapja 'maguknak a népek­nek mély érdekközössége, a nemzet­közi szolidaritás. A Szovjetunió, a Kínai Népköztá"- i:&3ág cr, a népi demokratikus orszá­gok változatlanul hékepolitikát foly­tattak és folytatnak, építik kapcso­lataikat minden állammal, nagy és kis államokkal egyaránt, a népek izuverénitásának és valódi nemzeti függetlenségének tiszteletben tartá­sa alapján, az egyenlőség és a köl­csönös előnyök, a belső ügyekbe va­ló be nem avatkozás alapján. Mind­ez lehetőséget biztosít az államon békés egymás mellett élésére, füg­getlenül társadalmi és politikai be- ' rendezésüktől. Az országok közötti kapcsolatok terén egyenesen ellentétes politikát Iplytatnak az imperialista államok U'T.lkodó körei, élükön az Észak- .r.mgriba,; Egyesült Állomokkal. Ezek. minden erővel arra törekszenek, hogy ne engedjék meg a nemzetkö­zi feszültség enyhülését és nyíltan új háborút készítenek elő. Fokozzák a fegyverkezési Hajszát és az atom­fegyverek gyártását, soha nem látott méretekre duzzasztják a hadikölt- űégvetéseket, folytatják a haditá- maszpontak felállítását a Szovjet­unió, Kína és a béke és szocializmus táborának többi országa elleni tá­madásra agresszív tömböket tákol- nalp össze. Európában a német militariznuis felélesztésére törekednek és belőle akarják megteremteni az általuk előkésíített agresszió ütőereiét. Ázsiában katonai csoportosulásokat és tömböket hoznak létre, amelyek a hagy kínai nép és a többi, a demok­ratikus fejlődés útjára tért népek el­len irányulnak. Támogatják Csang Kaj-sek klikkjét, provokációkat szerveznek a Kínai - Népköztársaság ellen az általuk törvén; települ meg­szült Tajvan-sziget térségébe?) és beavatkoznak Kína belügyeibe. Az imperialista reakciónak nin­csen Ínyére a népi demokratikus rend, amely egy sor európai és ázsiai országban létrejött. Arról ál­modoznak, hogy itt a népi demokrá­cia rendje helyett kapitalista rend­szert teremtenek, és az elnyomás és kizsákmányolás jármát akasztják a dolgozók nyakába; A népek azonban nem akarják az átkozott kapitalista múlthoz való visszatérést, és eziik- íség esetén meg fogják tudni védeni magukat és az általuk létrehozol1 népi demokratikus rendszert ezektől az alávaló kísérletektől. (Taps.) Tekintettel arra a megnövekedett veszélyre, amely egy sor állam - im­perialista köreinek a német milita- rizmus feltámasztására irányuló makacs törekvéseivel kapcsolatban fenyegeti biztonságukat, a béke. a demokrácia és a szocializmus tábo­rába tartozó országok népei kényte­lenek voltak meghozni a szükséges rendszabályokat védelmük megerő­sítésére, hogv az agresszív erőkkel saját egyesített erejüket állítsák szembe. Ebből a célból' nyolc euró­pai állam képviselői a rrjúlt év de­cemberében' a moszkvai értekezle­ten megállapodtak a szükséges rendszabályokban fegyveres erőik -megszervezését és ezek egyesített parancsnokságát illetően. (Taps.) A párizsi egyezmények ratifikálá­sa lényegesen megváltoztatta a nem­zetközi helyzetet. Igaz, hogy a béke ügyét veszélyez­tető párizsi' egyezmények ratifikálá­sát az angol alsóházban és a fran­ci ' nemzet py ülésben csak a kénv*- sciúk kisebbsége szavazta meg. Köz­tudomású, hogy emez országok és más országok népei igazságos, aktív ellenállást tanúsítanak az agresszív, revánséhes nemet Wehrmacht felál­lítására irányuló politikával szem­ben. Csak az Északamerikai Egye­sült Államok agresszív köreinek é; azok cinkosainak nyomására sikerült — a népek akarata ellenére — elér­ni a párizsi egyezmények parlamen­ti jóváhagyását. Vitathatatlan, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásával kap­csolatban fokozódott a nemzetközi feszültség, megnőtt az új háború ve­szélye. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok népei ebből le­vonják az összes szükséges követ­keztetéseket és mozgósítják erejüket országaik gazdasági erejének és vé­delmi képességének megszilárdítá­sára. A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznak saját ere­jükben, kimeríthetetlen erőforrásaik­ban. A béke és a szocializmus tábo­ra még soha nem volt olyan erős, egységes és összeforrott, mint je­lenleg. Népeink minden szükséges lépést megtesznek és meg fog­nak tenni annak érdekében, hogy meggátolják az új háborút. De udják meg a háborús gyújtogatok, hogyha mégis rákényszerítik az em­beriségre az új háborút, pórul fog­nak járni. (Nagy taps.) A demokratikus országok népei újra meg újra kijelentik, hogy nem akarnak háborút, amely mérhetet- 'en szenvedéseket és fájdalmat hoz­ná az emberek milliói számára az egész világon. Céljuk az. hogy meg- édjék a békét, elérjék, hogy min­den nép élvezhesse a békés, nyu­godt emberi élet előnyéit. A párizsi egyezményeket ratifikál­ták, de még nem volna késő megál­lítani rzok megvalósítását, megaka­dályozni a német mUitarizmus újjá­élesztését, egy új világháború kirob­bantásának eme legveszélyesebb té­nyezőjét. Ezt követeli valamennyi nép, köz­tük magának a német népnek érde­ke is. A német népnek békére, egy­séges, békeszerető Németországra van szüksége és nem olyan Wehr- machtra, amelynek élén hitlerista rabló tábornokok állanak. A szovjet kormány nem egyszer tett olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és ü vitás kérdések békés megoldására irányult. A szovjet kormány ezen békés kezdeményezése lelkes támo­gatásra és helyeslésre talál a haladé nemzetközi közvélemény részéről. A mi oldalunkon áll a széles nép; tömegek együttérzése minden or­szágban. A béke erői napról napra növekszenek és már most is jóval hatalmasabbak a háború és az ag­resszió erőinél. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a szilárd meg­győződésemet, hogy a hősi magyar nép, amely ma felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli, méitc módon fog hozzájárulni a béke és a szocializmus erői további megerősö­désének közös ügyéhez. (Nagy taps.) Elvtársak! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjet Szociálist Köztársaságok Szövetsé­gének Minisztertanácsa és a. Szov­jetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága megbízta küldöttsé­günket, hogy a következő üdvözletei adja át önöknek és önökön keresz­tül az egész magyar népnek: a Saveun ó Legte!sn Tanácsa Elnökségének, Msn szier snfcsáíJUK és a Sztw sJunió Kommunista Pártja Kö’poiti Búot'stg-mak üdvözleje A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK. A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — felszabadulásának ti­zedik évfordulója — alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívből jövő jókívánságait küldi Önöknek és az. Önök személyén keresztül az egész magyar népnek. A szovjet nép örömmel látja azokat a sikereket, amelyeket a ma­gyar nép a szocialista gazdaság alap iáinak építése, r. nemzeti kultúra fej­lesztése és a dolgozók anyagi jólétének emelése terén elért. Kifejezzük azon szilárd meggyőződésünket, hogy a magyar ncp, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya veze­tése alatt a jövőben is állhatatosan és fáradhatatlanul fog küzdeni új sikerekért a néngazdaság és a kultúra felemelése terén, cs a népi de­mokratikus rendszer további megerősítéséért. Erősödjék és fejlődjék a megbonthatatlan szovjet-niagyar barátság népeink javára, az európai béke cs biztonság megerősítése érdekében! A SZOVJETÜNK) LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A SZOVJETÜNK) KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A diszjinnepség résztvevői hosz- szantartó viharos tapssal fogadták K. J. Vorosilov elvtárs beszédét és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének. Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. céz ünnepié . ßinköle Vasárnap — hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója előtt egy nappal — már a kora reggeli órák­ban megélénkült a zászlód iszbe öltözött Miskolc. Ün­nepi ruhás férfiak','"bők igyekezték a ''Hősök'-téferé,' hogy részt vegyenek a szovjet emlékmű megkoszorú­zásában s a díszszemlén ... Tíz órakor már zsúfolásig megtelt a Hősök-tere ünneplő .közönséggel. A szovjet emlékművel szemben sorakoztak fel a disz zászlóalj, a párt-, a tömegszerve- zatek, a vállalatok koszoruzó küldöttei. A vasutas ze­nekar a Rákóczi, indulót játszotta. A díszszemle pa­rancsnoka vezényelt: „Fogadás jobbról, tisztelegj!“ A harcosok szuronyain, a tisztek kardjának pengéin, a rohamsisakokon táncot járt a tavaszi, napsugár. — Alezredes elvtársi Viimányi őrnagy jelentem, a díszzászlóalj, hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján parancsára díszszemlére együtt áll. — Jónapot elvtársak! — üdvözli Zombori alezre­des elvtárs, helyőrségparancsnok a diszzászlóaljat. — Erőt, egészséget alezredes elvtárs! — zúgott fel a harcosok é'- tisztek válasza. — Üdvözöllek benneteket hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulóján! A felelet harsány „Hajrá“ kiáltás. Ezután Zombori alezredes elvtárs mondott beszédet. A beszéd után a párt-, a tömegszervezetek, nép- _hadseregünk alakűlatai, a. határőrök,.,az, államvédelmi , hatóság, a vállalatok küldöttei helyezték el koszorúi­kat az emlékmű alapzatán. Újra vezényszó hallatszott: „Fogadás középről, tisz­telegj“. A zenekar az Internacionálét játszotta. A következő vezényszóra a diszzászlóalj elvonul“: a térről, s felsorakoztak a díszszemléhez. Legelői kivont karddal Viimányi őrnagy elvtár,, a díszszemle parancsnoka lépkedett. A csapatzászlót egy tiszthelyettes elvtárs hozta, kivont kardu tiszti ki-. sérettel. Utána tiszti diszszázad következett, majd gép- - pisztolyos katonák tűntek fel. Valamennyien egyforma - szép szál legények. A géppisztolyosok után, fegyverü­ket a vállukon hozva szép egyenes sorban a tüzérek következtek. Több katonának három-négy kiváló jel­vény díszíti a mellét. A diszzászlóalj elvonulása után az úttörők, a Dísz­esek és a sportegyesületek béke-váltó stafétája érke­zett a Hősök-terére, majd a sportolók is megkoszorúz­ták a szovjet emlékművet. Forró, lelkeshangulatú megyei ünnepség a miskolci Déryné Színházban Az MDP, a tanács, a Hazafias Xépfront n egyel cs városi szervei, nck együttes rendezésében tartották meg vasárnap este a miskolci Déry­né Színházban a felszabadulási me­gyei ünnepségei. A vörös és nem- zctiszinű drapériákkal díszített emelvényen kicmelkedell a gellerI- hrgyi Szab‘idság-:zobor mása. Az elnökség ünnepi asztalát viráguk borították. Az elnökségben olt ültek a Szór jelunió Itös fiáinál,: küldőt lei, Poloczki őrnagy, Verovoj alezredes, Jlaronov kapitány elvlársak, Popov elvtárs szovjet tanácsadó. Ott volt Földvári Rudolf elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Gyárfás János, Pufnoki László, Dod. nár András, Kucs István, Dani Já­nos, Koús Déla elvtársak a megyei pártbizottság tagjai, a városi párt­végrehajtóbizottság tagjai, megyénk országgyűlési képviselői, a megyei és városi tanács vezetői, a Hazafias Népfront megyei és városi képvise­lői, a tőmegszervezelek vezetői, a fegyveres testületek küldöttei, vala­mint tudományos és művészeti éle­tünk képviselői, iparunk, mezőgaz­daságunk lei váló dolgozói, a szocia- litta munka hősei. Az ünnepség hallgatóságának so­raiban láttuk megyénk és Miskolc város scic-soíc kiváló dolgozóját, sztahanovistáját, akiknek a mellen olt díszelgett népköztársaságunk, kormányunk kitüntetése, amelyet felszabadulás óta végzett lelkes, ál­dozatos munkájuk elismeréseképpen kaplak. Az ünnepség mindvégig a forró lelkesedés hangulatában folyt le s valahányszor a szónokok a Szovjetuniót, a szabadságunkért éle­tüket áldozó szovjet hősöket, tízéves harcunkat bölcsen irányító nagy pártunkat említették, mindannyi­szor szűnni nem akaró ütemes tap­sol- zúgtak fel. Az ép forduló ünnepi előestéjének izzó, örömteljes hangulata áradt el a nézőtéren, amikor a függöny fel­gördült és felzendült a magyar és a szovjet himnusz. Prókai István munkáé rdemérmes művész szava­lata és Iván István elvtárs, a. me­gyei tanács vb. elnöke megnyitó és köszöntő szavai után Földvári Ru­dolf elvtárs emelkedett szólásra. Földvári Rudolf elvtárs ünnepi beszéde — Tíz éve annak —- kezdte beszé­dét Földvári elvtárs —. hogy a má­sodik világháború vérzivatarának gyászos fellegeit elűzték hazánk egé­ről a szovjet hadsereg győztes fegy­verei. 1945 április 4-én hallgattak el hazánk földjén a fegyverek és ak­kor, abban a csendes ünnepi órában szttíetett dolgozó népünk új, szabad és független hazája, a népi demo­kratikus fejlődés, a szocializmus építésének útjára lépő Magyaror­szág. Április 4-e szabad hazánk, dolgozó népünk legnagyobb, legjelentőségtel- jesebb. legszebb ünnepe, a magyar nép hősies szabadságharcainak, nagy­szerű forradalmainak győzelmes be­tetőzése. 1945 ápn 4-e jelenti ezeréves történelmünk igazi sorsfordulóját. E napon végleg győzött az igazság, a dolgozó nép ügye. Április 4-e 10 év óta az emlékezés napja. E napon emlékezünk meg a hazánk felszabadításáért életüket és vérüket áldozó hős szovjet katonák­ról és adunk számot a felszabadulás óta végzett munkánkról. Dolgozó népünk kegyelettel hajtja meg év- ről-évre a hála és a szeretet zászla­ját a felszabadító harcokban hősi­halált halt szovjet harcosok emléke előtt. Nevüket együtt említjük Dózsa György. Dugonics Titusz. Hunyadi János. Vak Bottyán. Esze Tamás, a hős kuruc harcosok. 1848 vörössip- kás honvédéi, 1919 vörös katonáinak nevével. A mi nemzeti hőseinkké avatja őket a magyar dolgozó nép felszabadulásáért áldozott nemes vé­rük és életük. Keressük meg elvtársak gondolat-5 ban az emlékezés órájában a Don és a Volga mellett, az ukrán, a szi­bériai és bjelorusz síkságokon, a ka- zah hegyekben élő édesanyákat, akiknek fiai magyar földön halták hősi halált a mi szabadságunkért és függetlenségünkért. Üzenjük nekik- hogy soha el nem múló szeretettel és hálával gondolunk rájuk, a szov­jet édesanyákra, akik más népek szabadságáért önzetlenül, életüket áldozni tudó hősöket neveltek szere­tett fiaikból. Enyhítse szívük mély­séges bánatát az a tudat, hogy az ő fiaikat saját fiaivá fogadta a dolgozó magyar nép és a magyar édesanyák az ő nevükben is elhelyezik fiaik ma­gyarországi sírjaira évről-évre az (Folytalás az 5-ik oldalún.) -

Next

/
Oldalképek
Tartalom