Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

— Az eltelt tíz év Somsály bá­nya életében is számos győzel­met, a párt és a munkásosztály győzelmét hozta. Bányánkat kor­szerűsítettük: gépekkel, villany­mozdonyokkal szereltük fel. A szociális és kulturális körülmé­nyek megjavításával ma már . si­került bányászaink életét derűssé, vidámmá, s boldoggá tenni. Az elért eredmények még jobb munkára köteleznek bennünket. Arra, hop? az elkövetkezendő 10 évben még ragyogóbb eredmények­kel dicsekedhessünk. Ennek per­sze megvannak az előfeltételei is. Az a feladatunk, hogy tovább folytassuk bányánk gépesítését és korszerűsítését, különösen a ren­delkezésünkre álló szovjet irodal­mak, munkamódszerek, valamint a nagyteljesítményű szovjet gépek alkalmazásával. Terveinkben szerepel a som$á- iyi nagyakna lemélyítése, új fel­tárások, a millszekundumos rob­bantás alkalmazása, valamint a 100—200 méteres eíővájási mozga­lom bevezetése a fronthomlok feltárásának meggyorsítása érde­kében. Hajdú Rezső .. a Miskolci Városi Tanács elnöke Réti Gyula a miskolci fonoda if/. Balogh Sándor traktoros, a szocialista munka hőse — Az elkövetkezendő 10 év ter­veiről, az előttünk álló feladatok­ról érdemes beszélni, mert lelkesí- tőek egész Nagy-Miskolc lakói szá­mára. Az egész városunkat egysé­gessé, széppé kívánjuk varázsolni Ligeteket, szökőkutakat, tereket új utakat ‘kívánunk létesíteni. Kü­lönösen a közlekedés meggyorsítá­sára kívánunk nagy gondot fordí­tani. Bekapcsoljuk a forgalomba az egyetemvárost, a sajószentpéteri útszakaszt és sok utcát. A közellátás megjavítása érdeké­ben létrehozzuk a zöldövezetet amely lehetővé teszi a friss zöld­ségfélével való ellátást Nagy-Mis­kolc egész lakossága számára. Igen nagy gondot fogunk fordítani a la­kások építésére. Különösen a kis­lakás építkezések támogatását biz­tosítjuk. Ennek érdekében egy vál- latot hozunk majd létre, amely ál­lami támogatás mellett a dolgozók újabb irányú kérelmeit is minden­ben kielégíti. De tovább fejlesztjük a munkáslakások és munkásbérhá- zak építését is. Nem felejtkezünk el a helyi ipar támogatásáról sem. Ez évben pél­dául négyszer annyi állami támo­gatást biztosítunk a helyi ipar fejlesztéséhez, mint a múlt évben. Mindezek megvalósítására törek­szünk s mindezen nagyszerű fel­adatok valöraváltásához megyénk, városunk dolgozóinak szorgalmas tmmkáját, támogatását várjuk. Oroszi János a Somsályi Aknaüzemegység igazgatója •IISIttIMMItmiMIIUIIlllllMftMIKIllfKM Zászlódiszbe öltözött szép hazánk, ünneplőt vett magára a nép ... Dallal, kacagással vonulnak az em­berek az utcákra, éltetik a pártot, dicsőítik felszaba­dítónkat, a nagy Szovjetuniót, éljent kiáltanak hős munkásosztályunknak, dolgozó parasztságunknak, néphez hű értelmiségünknek. Éljent kiált a nép ön­magának a tíz történelmi esztendő nagyszerű alkotá­saiért. S miközben harsona zeng a győzelemről, az em­berek szeme már a jövőben kutat, s képzeletükben új harcokat, új győzelmes esztendőket látnak. Már ter­vez a munkás, a dolgozó paraszt, az értelmiségi, ho­gyan formálja tovább a jövőt... S milyen nagyszerű tervek ezek! S milyen jó tudni, érezni, hogy olyan tervekről van szó, amelyek valóra is válnak! Valóra, mert azok tervezik és viszik véghez, alak e harcos tíz esztendőben derekasan helytálltak az országépí­tésben, tapasztalatot szereztek, megtanultak vezetni, alkotni, a közigazgatás ügyeit intézni, a mezőgazda­ságot felvirágoztatni, laboratóriumi kísérleteket vé­gezni ... Tíz harcos, becsületes dolgozó magyar mondja el tervét. Tíz csepp a magyar haza tengeréből. De e fénylő cseppek együttes milliói alkotják a hatalmas energiát, a hömpölygő hullámokat, melyek fékezhe- tetlenül törnek előre, s viszik magukkal az ország hajóját a boldogság felé ... Tíz győzelmes esztendő mögöttünk, s újabb dia­dalt ígérő évek előttünk... Rajta hát! Minden, ami csak kell az újabb sikerekhez — megvan! Van taní­tónk: a párt; van vezérünk: a munkásosztály; van szövetségesünk: a hatalmas Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Van dolgos kezünk és aka­ratunk! Előre tehát a végső diadal felé, tartsuk ma­gasra a hősök vérével szerzett szabadság szent zász­laját, hadd lobogtassa büszkén a szél, s menjünk, meneteljünk előre, mindig csak előre: a szocializ­mus felé! Szlávik Zoltán sztahanovista esztergályos — Ki ne emlékezne közülünk 1944 december 20-ra, arra a drága nap­ra, amikor a szovjet katonák vé­rüket hullatva felszabadították Óz- dot, s ezzel egyidőben végérvénye­sen a mi kezünkbe, a munkásság kezébe adták a szabadság, a hata­lom ügyét. Az eltelt 10 év alatt nem telt el egyetlen olyan nap, hét, vagy hó­nap, hogy ne éreztük volna a ba­ráti Szovjetunió szerető gondosko­dását és támogatását országépítő munkánkban. Ki ne emlékezne Bugyílkin,' Rákcsifev, Báí^jyifi.TSáK •kov szovjet elvtársak gyárunkban tett látogatására, azok nagyszerű tanácsaira, a szovjet gépekre? Azt hiszem valamennyien emlékezünk. Én különösen Páskov elvtárs. nak az üzemünkben is megho­nosodott gyorshengerlés bevezeté­sére adott tanácsára emlékezem, amelynek alkalmazásával érhettem el én is és társaim is a szebbnél szebb termelési győzelmeket. Az én 10 éves tervem: tovább ezen az úton; méginkább alkalmazni kívá­nom a rendelkezésünkre álló élen­járó szovjet technika módszereit. — Azt hiszem, joggal büszkélke. dek, amikor az elkövetkezendő 10 év nagyszerű terveiről beszélek. Az elmúlt 10 év belőlünk, egyszerű parasztokból a munkásosztály szö­vetségeseit kovácsolta ki, s közös munkánk eredményeként ma már büszkén beszélhetünk arról, hogy milliomos termelőszövetkezet tag­jai vagyunk. Milliomosok lettónk. gazdagok, “-"dolgozó népünk”'megbecsül - jai. Pártunk és kormányunk min­den intézkedése arra irányul, hogy termelőszövetkezeteinket fejlesztve, még nagyobb léptekkel haladjunk a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás ■ útján, a népjólét további fo­kozása felé. A mi 10 éves tervünk­ben tehát nem más, mint eredmé­nyeink fokozása, a terméshozam növelése, de nem utolsósorban kulturális igényeink fokozottabb kielégítése is szerepel. — Az elmúlt 10 évről talán csak annyit, hogy annak egyik legna­gyobb alkotásán, a Borsodi Vegyi­kombinát építésén dolgozom. A hő­erőmű villamossági szerelési mun­kálatainál művezető vagyok. Nagy­részt a mi munkánknak is köszön­hető, hogy a vegyikombinátnál már próbaüzemeltetést hajtanak végre. Ha visszagondolok a megtett útra, eredményeinkre, nagy boldog­ság tölt el. Hisz belőlem is, egy­szerű villanyszerelő segédből ma már művezető lett! Életem meg- '•*VáItögöfir CsSlSaar alapítottam, S gyermekeimmel együtt biztosan te­kintek a jövőbe. Én pártonkívüli vagyok, s úgy érzem, hogy semmi­vel sem kaptam kevesebbet a nép államától, mint a párttagok. Együtt ünnepeljük a győzelmeket, s együtt építjük az új gyárakat, lakóháza­kat, együtt építjük az új életet: a szocializmust. fez én 10 éves tervemben műsza­ki képzettségem továbbfejlesztése szerepel. A művezetői továbbképző tanfolyamot szeretném elvégezni, hogy munkámat még eredménye­sebbé tehessem. — Az elmúlt 10 évben életem megváltozott. Az elnyomott, ki­zsákmányolt, munkanélküli mun­kásosztály fiaiból ma a biztos jövőbe tekintő harcosokat nevelt a párt? Ma már nincsenek olyan gondjaima ugyan holnap dolgozihatok-e, mi­ből élek ...? Az elmúlt 10 év alatt munkám után engem is, mint a többi munkást, a megbecsülés sze- retete övez körül. 1945-ben, a nehézség éveiben a párt fogta meg a kezemet, s veze­tett a helyes útra. A párt volt az, amely segített a nehézségek leküz­désében, s derűsebbé, vidámabbá tette életemet. Ma büszke érzéssel gondolok vissza az elmúlt 10 évre, hisz a termelés‘ben elért eredmé­nyeim alapján ma már azzal is di- csekedhetem, hogy sztahánovista vagyok. S most, amikor az elkövetkezen­dő 10 éves terveimről kívánok be­szélni, tudom, hogy bátran megte­hetem, hisz a jDárt most is velem van, támogat, segít, tanít, hogy életem még boldogabb lehessen. Most egyik célkitűzésem: a ház­építés. S azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy tervem megvaló­sításához meg lesz a lehetőségem. Molnár László adjunktus, rektori titkár y ■n;«ytwrir?— — ^ttv—1-w■*• • -My» * , Gácsi Miklós országgyűlési képviselő — Népi demokráciánk ragyogó eredményeiről azt hiszem, talán mi tudnánk a legtöbbet beszélni. Mi építők, kubikosok, kőművesek, építésvezetők, s az általunk épített hatalmas alkotások beszedésen iga­zolják, hogy mire képes hős mun­kásosztályunk, •— szövetségben a dolgozó parasztsággal — a párt vezetésével. Most Nagy-Miskolc újabb léte­sítményén, a miskolci fonoda épí­tésén dolgozunk. Csupán ez évben 7 millió forint értékű munkát — anyagot építünk be az új gyár fa­lai közé. 1956-ban újabb 9 millió forint befektetésével már működni fog a hatalmas textitmű, hirdetve dolgozó népünk újabb nagyszerű győzelmét. Az én 10 éves tervem talán a legszebb, amit el lehet képzelni. Azt hiszem, nincs nagyobb dicső­ség, mint újabb munkásbérházak, lakások, kultűrházak építésén dol­gozni. De ugyanígy lehetne meg­említeni a miskolci húskombinátot, amelynek építése rövidesen meg­kezdődik, s a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítését fogja szol­gálni ... — Terveim a jövőről, az elkö­vetkezendő 10 évről. .. erről na­gyon nehéz beszélni. Népi álla­munk olyan korlátlan lehetőséget biztosít a fejlődéshez, a tanulás­hoz. hogy az ember szinte minden szeretne lenni, s mindent szeretne elvégezni. Én például szeretnék to­vábbra is traktoros maradni, de szeretnék mezőgazdasági techni­kumba is járni. Az elmúlt 10 évben lakásomat gyönyörűen berendeztem új búto­rokkal; szórakozásunkat biztosítja a rádió, s 3000 forint értékű szép- irodalmi könyveim. 200 négyszögöl szőlőt vásároltam, ami gyerme­keimnek a friss gyümölcsöt rend­szeréken biztosítja. így azt hiszem, ezekután érthető, ha az elkövetke­zendő 10 évről akar az ember be­szélni, bizony, nem is tudja hirte. ■ len a sok tervei közül, hogy miről is beszéljen. A sok közül azért mindenesetre a legfontosabbnak tartom, hogy eredményeimet tovább fokozzam. Tervem az, hogy a május 1-i ver­senyben továbbra is az ország leg­jobb 5 traktoristája között lehess sek. Akarok ég ott is leszek! — Az elkövetkezendő 10 évben, hogy további eredményeket tud­junk elérni a szocializmus építé­sében, több és több vas. acél. va­lamint hengerelt áru szükséges. Mint a diósgyőri kohók vezetője, a jövő terveiben elsősorban a nyers- vastermelés fokozását, a gazdasá­gosabb termelést tartom fontosnak. Célom, hogy műszaki ismere­teim fejlesztése mellett 10 év alatt 10 fiatal műszaki kádert leg­alább művezetői szinti képességre neveljek. Ezért a fiatal káderek­kel való foglalkozásra fordítom majd a legnagyobb gondot. Szeretném elérni, hogy az elkö­vetkezendő 10 évben még jobban megismerkedhessem az élenjáró szovjet technikával. S ha lehetőség nyílna, úgy személyesen szeretném a Szovjetunióban a világhírű ko­hászok és martinászok munkáját a gyakorlatban is tanulmányozni. Különösen a nyérsvasgyártás tech­nológiájának kidolgozásánál sze­retném egyre fokozottabb mérték­ben felhasználni a szovjet elvtár­sak gazdag, kincseket érő tapasz­talaiéit — Azt hiszem, az elmúlt 10 év nagyszerű eredményét mi sem bi­zonyítja jobban, mint a munkás- osztály és a dolgozó parasztság fiainak hatalmas kulturális fejlő­dése. Nagymiskolc például egy olyan egyetemmel rendelkezik, amelyre büszkék lehetnek a borso­diak, amelyet 25 év alatt nem volt képes megteremteni a Horthy- rendszer. A tudomány ma már a munkásoké és dolgozó parasztoké, az új élet megteremtőié. Én is népi demokratikus rendsze­rünknek köszönhetem, hogy isko­láimat zavartalanul elvégezhettem? A pártnak köszönhetem, hogy ma, mint mérnök-ember egy hatalmas nagy egyetem: a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem ve­zetőmunkása lehettem. A kezdeti nehézségeket leküzdve, ma már büszkén beszélhetünk arról, hogy egyetemünk stabil lett, hogy az onnan kikerült fiatal értelmiségi káderek becsülettel, eredménnyel állnak helyt a szocializmus építésé­ben. Pártunk és kormányunk az el­következendő 10 évben még többet tesz az egyetemváros fejlődéséért. Terveinkben szerepel a főépület, a műhelycsarnok, a tanépületek, ki­segítőépületeik. valamint a tanári lakások építése is. Az én tervem pedig az, hogy 10 év múlva gimna­zista fiam itt végezze majd egye­temi tanulmányait. Hiszem, hogy közös terveink a következő 10 év­ben megvalósulást nyernek. Bódi Béla Kossuth-díjas Olasz József munkáérdemrendes tsz. elnök Agárdi Sándor művezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom