Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

a kommunizmusi diadalmasan építs szovjet népnek és dicső élcsapatának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának! Moszkva dolgozói március 21-én búcsúztak el a Szakszervezetek Há­zának oszlopcsarnokában felravata­lozott L. A. Govorovtól. A ravatalnál elhelyezték a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének, a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának, a Moszkva-körzeti és Moszkva-városi pártbizottságnak, a moszkvai tanács­nak, a Komszomol Körzeti Bizott­ságának, valamint a katonai akadé­miáknak és a katonai egységeknek a koszorúit. Az oszlopcsarnokot délelőtt 11 óra­kor nyitották meg a közönség szá­mára. A koporsónál elsőnek G. K. Esukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, továbbá a kormánybizottság tagjai, a Szovjetunió marsalljai és tenger­nagyok álltak diszőrséget, köztük A. M. Vasziljevszkij, I. Sz. Konyev, Sz. Timosenko, Sz. M. Bugyonnij. A ravatal előtt elvonuló dolgozók koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el a koporsónál. A diszőrséget három percenkínt váltották. Meghajtott fővel vonultak el L. A. Govorov koporsója előtt a Moszkvá­ba akkreditált diplomáciai képvise­letek katonai attaséi, nagykövetek és követek. Délután 5.40 órakor a kommunis­ta párt és a szovjet koi-mány veze­tői N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, P. N. Poszpjelov, M. A. Suszlov és G. K. Zsukov állt diszőr­séget. Este tíz órakor az oszlopcsarnok kapui bezárultak. A temetés meg­szervezésére alakult kormánybizott­ság tagjai, Govorov marsall barátai és harcostársai, rokonai és hozzátar­tozói utolsó búcsút vettek az el­hunyttól. (MTI) Manteuffelt kifütyülték Stuttgartban A DPÄ jelentése szerint Hasso von Manteuffel háborús bűnös, szö­vetségi gyűlési FDP-képviselő hétfőn Stuttgartban gyér hallgatóság előtt egy FDP gyűlésen a párizsi szerző­dések ratifikálása utáni időszerű kérdésekről beszélt. A gyűlés részt­vevői állandó közbekiáltásokkal és füttykoncerttel zavarták Manteuffel beszédét. Különösen a német védel­mi hozzájárulás és a polgári légvé­delem szükségességéről szóló fejte­getéseit kísérte tartós nemtetszés. A közbekiáltókat nem nyugtatták meg Manteuffelnek azon kijelentései, amelyek szerint a fegyverkezés üte­mét teljesen a parlament határoz­za meg és hogy az első német kato­na nem vonul be 1957 előtt. A gyűlést végül is több büzfoom- ha bevetésével teljesen szétzavar­ták. L. A. Govorov ravatalánál K. Churchill d urva nyomása Franciaország kormányára Párizs (TASZSZ) A március 21-1 párizsi esti lapok lsmortetik azt a levélváltást, amely ez év januárjában zajlott lo Mondcs- France volt francia miniszterelnök és Churchill angol miniszterelnök kö­zött. Január 5_i levelében Mendes-France orról tájékoztatta Churchillt, hogy végeiért a párizsi egyezmények rati­fikációs vitája a nemzetgyűlésben ess hangsúlyozta, hogy ..a vita Igen ne­héz volt“. Mendes-France azokra a nehézségekre is rámutatott, amelyeket még le költ küzdeni annak kivívása érdekében, hogy a köztársasági tanács jóváhagyja a szóbanforgó egyezmé­nyeket. Ezzel kapcsolatban ajánlotta a közvélemény meggyőzését arról, hogy a párizsi egyezmények ratifi­kálása „nem akadályozza a béke- politika folytatását“, Mendes-France a levélhez mellékelt feljegyzésben négyhatalmi tárgyalásokat javasol májusra „azzal a feltétellel, hogy eddig :iz időpontig Franciaország ratifi­kálja a párizsi egyezményeket“. Meedes-France hírül adta: a Szov­jetunióval való tárgyalásokra vonat­kozó javaslatát az a törekvés dik­tálta. hogy megnyugtassa a nemzet­közi nézeteltérések békés rendezését követelő frunoia közvéleményt. 'Hang­súlyozta, hogy a nemzetgyűlési vita norán ilyen tárgyalások lehetőségére történt utalása „elősegítette azt, hogy bizonyos számú képviselő a párizsi egyezmények mellett szavazott“. Ugyanakkor Mendes-France elhall­gatta azt, hogy az általa javasolt tárgyalásoknak érinteniök kelt-e a német kérdést. Mendes-France javaslatára Chur­chill élesen visszavágott. A levél is­mét leleplezte Churchillt — az angol parlamentben nemrég elhangzott ki­jelentései ellenére — mint a Szovjet­unióval való tárgyalások ellenzőjét. „Kern tudom elképzelni — írja (Chur­chill —, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között közös ügyünk érdekében hasznos lehotno egy négyhatalmi ér­tekezleten bármilyen tárgyalás a szovjetekkel — még az egyezmények előzetes ratifikálásának feltétele moltett is.“ Churchill a továbbiakban a diplo­máciai gyakorlatban példátlan fenye­getésekhez folyamodott Francia- országgal szemben, „nemzetközi ol- ezigeteléssel“ fenyegetve meg Fran­ciaországot arra az esetre, ha nem rendeli magát alá az amerikai- angol diktátumnak és nem ratifikálja haladéktalanul a párizsi katonai egyezményeket. „Attól tartok — folytatódik a levél 1—, hogy a végtelen halogatások az Atlantl-óoeán mindkét oldalán tanul­mányozott más határozatok hozatalá­hoz vezethetnek. Személyesen határo­zottan ellenzem az amerikai és angol csapatok kivonását a kontinensről. Ön számíthat arra, hogy a lehetősé­gekhez képest ellenzem az úgyneve­zett ..perifériális“ stratégia koncep­cióját, viszont mint miniszterelnök és mint képviselő kötelességemnek tekin­tem az úgynevezett „üres bársony­szék“ politikájának támogatását, jól­lehet ez lényeges katonai és politikai változásokat vonhat magával a NATO összetételében.“ Churchill ilyenformán azzal rémit- geti Franciaországot, hogy .,bársony­széke üres“ lesz, vagyis, hogy Fran­ciaországot távoltartják a nemzetközi kérdések megoldásától. Ezután Chur­chill leszögezi, hogy a Franciaország részvételével kötött „szövetséget“ ez Egyesült Államoknak „Nagy-Britan- niávftl, a Brit Nemzetközösséggei és a Német Szövetségi Köztársasággal'1 kötendő „szövetségével“ cserélik fel, Churchill demagóg módon azt állít­ja, hogy „mélységes szeretet fűzi Franciaországhoz". Levelének befejező részében ismét fenyegetőzik, hogy „ha Franciaország nem adja bele­egyezését a német milifarizmus fel- támasztásához“, elszigeteltségbe kerül, elveszti befolyását a szabad világ többi részében, s ezzel Franciaorszá­got állítólag „szörnyű sorscsapás“ éri. Párizsi ujságírókörök szerint a Mendes-France és Churchill között történt levélváltás nyilvánosságra- hozatala kettős célt szolgál. Elsősor­ban a francia uralkodó körök a köz- társasági tanács ratifikációs vitája elölt azt a hazug benyomást igyek­szenek kelteni, hogy aktív hívei a nemzetközi tárgyalásoknak. Másodsor­ban fokozott nyomást szeretnének gyakorolni a köztársasági tanács tag­jaira és ebből a célból Churchill durva fenyegetéseit akarják felhasz­nálni. Párizsi politikai megfigyelők véleménye szerint azonban az Ilyen fenyegetések inkább ellenkező hatást kelthetnek és a Franciaországra gya­korolt példátlan külföldi nyomás bi­zonyítókául szolgálhatnak. Ami Churchillnek a „nemzetközi elszigetelésre" vonatkozó érvelését illeti, a legelőrelátóbb francia parla­menti képviselők kitűnően tudják, hogy ilyen „elszigetelés" Francia- országot nem a párizsi egyezmények elutasítása esetén, hanem a nyugat- németországi militarizmus újjáterem- tésével és Franciaországnak másod­rendű hatalommá süllyesztésével járó ratifikálása esetén fenyegeti. (MTI) A Szovjetunió honvédelmi miniszlerének nap parancsa Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió honvédelmi minisz­tere a következő napiparancsot ad­ta ki: Március 22-én délután négy óra­kor a moszkvai Vörös-téren lesz Leanyid Alekszandrovics Govorov- nak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­döttének, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettesének temetése. A Szovjetunió fegyveres erői meg­hajtják harci zászlóikat L. A. Govű­rov koporsója előtt és megadják a végtisztességet a kiváló hadvezérnek és a nagy honvédő háború dicső hő­sének. Megparancsolom, hogy L. A. Go­vorovnak, a Szovjetunió marsalljá­nak temetése órájában adják meg az elhunytnak járó katonai végtisz­tességet és Moszkvában, hazánk fc* városában adjanak le tüzérségi disz- tüzet. G. ZSUKOV, ^ a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. (MTI) Bomlásban az olasz kormánvboalició Az olasz köztársasági párt orszá­gos tanácsa háromnapos ülés után úgy határozott, hogy nem tartja le­hetségesnek a kormányban résztvevő pártok további együttműködését, el­veti a földbérleti szerződések kérdé­sében a minisztertanács által elfo­gadott kompromisszumot és a kor­mánnyal széniben nem vállal többé koalíciós kötelezettségeket. A olasz szocialista demokrata párt balszárnya kétszáz megyei küldött részvételével Bolognában szintén értekezletet tartott és úgy döntött, hogy kéri a párt kilépését a kor­mánykoalícióból. valamint azt, hogy rendkívüli pártkongresszust hívja­nak össze a Saragat-féle vézető cso­port politikájának felülvizsgálására. Mindez arra vezet, hogy a Scelfoa- Saragat-kormány már két hónap óta húzódó válsága még tovább sú­lyosbodik. S célba miniszterelnök ugyanakkor nem szándékozik lemon­dani amerikai útjáról: csütörtökön indul Washingtonba. Scelba útját még a polgári sajtó sem helyesli, tekintettel a kormány igen bizonytalan helyzetére. Scelba amerikai útja az olasz kő­olajkérdés szempontjából különösen kényes. A kommunisták és a szo­cialistáik, valamint bizonyos értelem­ben a köztársaságpártiak és a szo­ciáldemokraták is azon a vélemé­nyen vannak, hogy az olasz kőolaj­termelés teljes ellenőrzését az állam­ra kell bízni és korlátozni kell az olasz és külföldi magántőke befo­lyását a termelésnek ezen a fontos területén. Az olasz képviselőházinak még Scelba washingtoni útjának meg­kezdése előtt meg kellene vitatnia a kommunistáknak és a szocialisták­nak azt a sürgős indítványát, hogy a kormány Amerikában ne vállal­jon olyan kötelezettséget, amely sérti az olasz állam teljes rendelke­zési jogát és hatalmát az olasz föld kincseinek kitermelése és felhaszná­lása terén és mindaddig ne adjon a magántőkének semmiféle koncesz- sziót, amíg a parlament nem fogad­ta el az egész kérdést szabályozó új törvényt. Ui Hernád-hidat kapnak a vizsolviak Április 4-én adják át az új Hernád hidat a Vizsoly! dolgozó parasz­toknak. A hiti építése kb egy millió forintba került. Régi vágyuk való­sul meg ezzel a Vizsoly iáknak, akiknek ezentúl nem kell hosszú kilomé­tereket gyalogolni, hogy a Hernádon túl fekvő földjeiket megművelhes­sék. A híd határidőre való felépítéséhez jó munkával járultak hozzá VI. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozói. Abaújvát* ismét az élenjárók között Abaujvár község dolgozói mindig példamntatóak voltak mind a mező- gazdasági munkák végzésében, mind pedig az állampolgári fegyelem be­tartásában. A község hosazú évek óta mindig elsőnek rendezte adófizetési és be­adási kötelezettségét, az utóbbi hó­napokban azonban az adófizetésben lemaradt. Több dolgozó paraszt el­hanyagolta az adófizetést. A községi tanács és a pártszervezet, valamint a járási tanáos pénzügyi osztályának jó felvilágosító munkája eredménye­képpen elérték, hogy Abaujvár a 29—80. helyről megint az élenjárók közé küzdötte fel magát a verseny­ben, első negyedévi adófizetési tervét 100 százalékon felül teljesítette. Ma- katura János, akinek negyedévi adója csak 348 forint volt, 1300 forintot fizetett be éa így már háromnegyed­évre rendezte adóját. A község dol­gozói becsülettel teljesítik állampol­gári kötelezettségüket. A Bútorértékesltő Vállalat március 19-től március 28-ig fémbútorkiállítást rendez > Miskolcon, a Széchenyi u. 72. sz, alatt. A kiállítás nyitva mi» den nap 11—19 óráig. Rende. lés felvétele a helyszínen Belépés díjtalan. Szilárd munkafegyelmet! A Központi* Vezetőség márciusi ha­tározata értelmében az 1955. évi ter­vünk kulcskérdése: a munka terme­lékenységének emelése, a termékek önköltségének csökkentése. Hogyan érhetünk el e területeken tartós eredményeket? Elsősorban úgy, ha az üzemekben, bányákban meg­szilárdul a munkafegyelem, egyre ke­vesebb lesz azoknak a száma, akik igazolatlanul mulasztanak, ha meg­szüntetjük a kapun belüli munka- nélküliséget, minden dolgozó harcolni fóg a másodpercekért. Jelenleg még komoly hiányosságok mutatkoznak a munkafegyelem terü­letén, Nézzük, például bányáinkat: Kurityánban az 1954_es évben 1271 műszak esett ki a termelésből az iga­zolatlan hiányzók miatt. Bányaüze­meinkben gyakori az olyan dolgozó, aki fizetés után egy-két műszakot rendszeresen kimarad. Nagy a banyá­inknál a munkacrővándorlás is. Ha toborzott bányászainknak letelik szerződési idejük, egyszerűen tovább­állnak. 1954_ben a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt 292.000 tonna szénnel ma­radt adósa népgazdaságunknak. Ter­mészetes, e nagymennyiségű szén­adósság nemcsak az igazolatlanul kiesett műszakból adódott, ehhez az igazolatlan mulasztók is hozzájárul­tak, annyi bizonyos! A szilárd munkafegyelem meg­teremtését nemcsak az igazolatlanul mulasztók, a lógósok gátolják, hanem a munkaszervezés körül tapasztalható lazaságok, fogyatékosságok is. Az edelényi bányaüzem, hogy márciusi eddig esedékes tervét csak 65.6 száza­lékra teljesítette, elsősorban abból adódik, hogy a meglévő csilleparkot nem használják ki gazdaságosan. A rossz szállítás miatt gyakori az olyan eset, hogy a munkahelyeken egy-két órát ülnek a bányászok üres csillére várva. A munkafegyelem megsértéséhez tartozik az is, hogy egyes helyeken nem tartják be a technológiai s kü­lönböző utasításokat, a munkák el­végzésénél bizonyos műveleteket el­hanyagolnak. A martlnkemencéknél tapasztalható, hogy a jól bevált szov­jet módszert, mely szerint minden crapolás után a kemencéket tapaszt­ják, „időmegtakarításból“ elhanya­golják. Arra nem gondolnak, hogy kemencéjük hamarább tönkremegy, idéclőtt kell leállniok átépítésre. Mindazok az olvasztárok, akik így gondolkoznak, vegyenek példát Érsek József borsodnádasdi olvasztárról, aki minden adag lecsapolása után zsíros magnezittel kijavítja kemencéjét. Ennek köszönheti, hogy az előirt 70 adag helyett 141 adag acélt tudott lecsapolni kcmencoátépítés nélkül. Bányáinknál meg olyan jelenségek tapasztalhatók, hogy nem törődnek a m°ddővel, az fontos, hogy minél több szén legyen. Arra nem gondolnak, hogy az általuk termelt meddő, selej­tes szén miatt késnek a vonatok, gá­tolják más iparágak munkáját. Bá­nyáinknál az Is előfordul, hogy meg nem dolgozott munkát akarnak el­számoltatni. Nem szabad figyelmen kívül hagy. nunk azt sem, hogy vannak olyan dolgozók, akik bemennek a gyárakba, üzemekbe dolgozni, de nem használ­ják ki a 480 percet. Vagy a munka­időt. egyéni célokra, fuserálásra for­dítják. Az Özdi Kohászati Üzemek­ben például a tél folyamán valóságos „szánkó-láz“ uralkodott. A különböző méretű, típusú szánkók egész sorát készítették — munkaidő alatt és gyári anyagból! Most pedig konyhakés gyártási offenzíva indult Özdon. Ugyanitt a gépműhelyben Gál Jenő a marógépen motorkerekpártengelyt „gyártott“ éa fuseré,lás közben a marógépet is üzemképtelenné tette. A becsületes dolgozók joggal kérde­zik, hogy mi ez, ha nem a fegyelem legszigorúbb megsértése! Milyen intézkedésekkel szüntethetők meg mindezek a lazaságok? Sokan azt vallják, hogy erős, adminisztratív intézkedésekkel. Nem! Elsősorban nem! Olyan légkört kell kialakítani az üzemekben, bányákban, hogy a fegyelmezetlen munkás szégyelje ma­gát, érezzo dolgozó társainak meg­vetését, elítélését. Vagyis a becsüle­tes dolgozók — s szerencsére ők van­nak túlsúlyban — ne térjenek napi­rendre a fegyelemsértők felett. Ne nézzék el senkinek, hogy munkaidő alatt fuseráljon, vagy éppen pihen­jen. A becsületes dolgozók, a többség figyelmeztesse az ilyen dolgozókat! Olyan légkört teremtsenek meg, hogy a brigádtag tudja, ha egyszer ki­marad igazolatlanul, szedheti a sátor­fáját, mert a brigádból kizárják. A fegyelem megszilárdításában nagy feladat vár a műszaki veze­tőkre, a termelés parancsnokaira. Elsősorban nekik kell erélyesen fel­lépni a fegyelemsértőkkel szemben. Az eddigi tapasztalat azt mutatja: a becsületes dolgozók azokat a veze­tőket szeretik, akik a legkisebb fe­gyelmezetlenséget sem tűrik el. Bát­ran lépjenek hát fel műszaki veze­tőink, s cselekedjenek a becsületes dolgozók kedvére, kívánságára! A szilárd fegyelem megteremtésé­hez nagy segítséget kell hogy nyújt­sanak a pártszervezetek, különböző tömegszervezetek s nem ntolsó sor­ban a szakszervezetek. Aktíváikon ke­resztül értessék meg a dolgozókkal, hogy aki fegyelmezetlen, aki kimara- dozik. kevesebbet keres, többszáz fo­rinttal károsítja meg önmagát, csa­ládját. A fegyelem megszilárdításához nagy segítséget nyújt a Központi Vezető­ség márciusi határozata, mely az üzemok, hányák kommunistáinak fel­nyitotta a szemét és harcra szólította őket a. terv teljesítését és az önkölt­ség csökkentését- gátló fegyelmezet­lenségek ollon. A kommunisták, a gazdasági és műszaki vezetők, a szakszervezet vezetői bátran lépjenek fel a fegyelem megbontó! ellen és kövessék Rákosi elvtárs útmutatását! melyet a bányásztanácskozáson mon­dott: „Lépjenek fel keményen a fe­gyelem, a rend érdekében, a lazasá­gok, a fegyelmozetlenség, a lopások ollen.“ Köszöntjük Bérezi Bélét, a diósgyőri martinacélmű üzemvezetőjét A diósgyőri martinacélmüben nap­ról napra szebb eredmények szület­nek. Diósgyőr martinászai nem akarnak szégyenkezni április i-én acéladósság miatt. Az üzem januári 2000 tonnás lemaradását egyenletes najii tervteljesítéssel már csaknem pótolta. Ez kitűnő teljesítmény, amelynek eléréséhez nagy segítséget adott Bérezi Béla elvtárs, a martin- acélmű üzemvezetője. Minden gond­ja jelenleg is az, hogy a kemencé­ket a legjobb állapotban tartsák. A tüzelésnél elért eredményekben is döntő része van Bárczi elvtárs­nak. Mind az üzem dolgozóinak, mind az üzem vezetőjének, Bdrezi elvtársnak további eredményes mun­kát IHvánunk. Kerüljön üzemükbe a felszabadulási serleg, köszönlsék a legszebb munkasikerekkel április i-ét! Megkezdték a vetést a miskolci termelőszövetkezetek is Az elmúlt héten megyeszerte meg­kezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok. A miskolci járásban is egyre több azoknak a termelőszövet­kezeteknek éa egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik hozzáfogtak a tavasziak vetéséhez. A miskolci Alkotmány termelőcsoport mánév# 18_án 5 kát. hold tavaszi árpát, 5 kát. hold borsót és 7 kát. hold la vasai búzát vetett «L, Á Béke termelőszö­vetkezet 2—2 holdon borsót ée mákot vetett. A PA RT OKTATÁS HÍREI A kongresszus anyagát tanulmá­nyozó konferenciák: Középfokú oktatás: (S2KF. törté­net I—II. évfolyam) Megyei előkészítő konferencia március 26-án délután 2 órakor a PH-ban, Vezeti: Váczi László, Ciezer István, Koleszár István, Lukács Já­nos elvtars. Tcma: „A pártmunka Kérdései. Pártunk új szervezeti sza­bályzata“. Ónálló tanulásos tanfolyamok konferenciái: Az SZKP történet I. évfolyamának megyei előkészítő konferenciája március 26-án délután 2 órakor a megyei PH-ban. Vezeti: Kovács Miklós elvtárs. Téma: Le. nín: „A szociáldemokrácia két tak­tikája a demokratikus forradalom­ban“ c. műve, a marxista párt tak­tikai alapjai. A politikai gazdaságba IX, évfo­lyamának konferenciája március 26-án délután 2 órakor a miskolci városi pártbizottságon (Sztálin ut 13. sz. alatt). Vezeti: Tóth József elv-i társ. Téma: „Gazdasági válságok“. Pótkonf erenciák: Alsófokú oktatás: (Pol. Isk. I—11. évfolyam) március 26-án délután 2 órakor a megyei PH-ban. Felsőfokú oktatás: (Pol. gazd. I— 11. évfolyam) március 26-án délután 2 órakor a megyei PH-ban. Kérjük a párt végrehajtó-bizott­ságok ágit. prop. titkárait, hogy a megyei konferenciákra jaró elvtar­sakat értesítsék az időpontról és biz­tosítsák résztvételüket. MB AGIT. PROPj OSZTÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom