Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

Magyar ifjak és leányok, DISZ-fiatalok! Járjatok élen a példamutatásban, az áldozatvállalásban9 a nehézségek leküzdésében, boldog jövötökért, a szocializmusért! DOLGOS, SZORGOSKEZÜ IFJÚSÁGUNK Mészáros Zoltán, az ózdi finomhen­germű fiatal művezetője az év elején versenyre hívta Csomós Zoltán dur­vahengerműi művezetőt. E verseny­ben Csomós Zoltán fiatal művezető dicsekedhet jobb eredménnyel. Tanácskozásra gyűltek össze a megye ifjúságának küldöttei. Egy egész megye fiataljainak gondolatait, vágyait, terveit tolmácsolják. Hitet tesznek a megye ifjúságának pártiránti hűségéről, a szocialista építés­ben tanúsított harcos szelleméről. Alkotó munkás hétköznapokat élünk, olyan időket, amikor új gyárkémények szöknek a magasba, munkásházak százai épülnek; amikor egyre több szénre, modem gépre, acélra van szüksége a hazának; amikor serény kézzel rakjuk le szocialista társadalmunk alapköveit; amikor azon munkálkodunk, hogy minél több kenyér és bor kerüljön a dolgozó ember asztalára. Az alkotó béke napjait éljük, a szocializmust építjük. Nagy célok és nagy feladatok állnak előttünk! Ki más lehetne, akit jobban eltölthet az alkotás szerctetc, ki más járhatna a munka élvonalában, ha nem az ifjúság! — Azok, akik a helyünkbe lépnek — mondják az öregek. A dolgoskezű, szorgos fiatalokról lesz szó a tanácskozáson, azokról, akiket a párthatározat szellemében az eddiginél is inkább harcba kell vinni a tervek teljesítéséért. Róluk, akiknek kezében van a boldog jövő. Igen, hiszen nekik, a DISZ-fiataloknak kell a legkeményebben kiizdeniök a párttagokkal együtt a hibák ellen. Nekik kell legélesebb szemmel észrevenni a jót, a fejlődőt, az újat, nekik, — a költő szavaival élve, az „élet fiainak". Szóljunk hát róluk mi is ezen az első tavaszi vasárnapon. »twmmHMWiMWéMMHwnmiMtmHiimMHimiimwtrmtmiimiMMMtHmmnwmiwmnwmiinitnniuwmimwnmM Nagy Ibolya a DIMÁVAG Ikisesz- tergacsoport esztergályosa. A fiata» lók közül jó munkával tűnik ki. Eddigi eredményei alapján példa* képül állíthatjuk a többi ifjúmunkás elé. A saláta a tavaszi zöldségfélék elsöh írnoké. Képünkön a miskolci állami gazdaság sajóparti kertészetében Enyedi Éva munkacsapatvezető az üvegházban a salátát gyomlálja.------------------­„T/itök“ a szerencsi csokoládégyárban Mi a ti lka annak', hogy az üzemi DISZ- szervezel minden fiatalt mozgósítani tud a murt- kaversenyre, hogy fe­gyelmezett, jó légkört, versenyszellemet alakít­hat ki? Ezt a titkot kutattuk a szerencsi csokoládé gyárban. * Itt vagyunk a csoko­ládé birodalmában. Már az illái is elárulja, hogy ez az „édesország“, ahol minden szem-száj­nak ingere. Az egyik teremben óriási gépek kavarják az édes masz- szát, a másikban, a csórna golóban, furgre- ujjú leányok öltöztetik ezüst ruhába a finom csokoládét. Szólítsuk csak meg a csinos, sző­ke Rubi Erzsébet bri­gád-vezetőt, kérdezzük meg tőle, mi a mun­kája? Szia utol papírba burkoljuk a csokoládét. Elég gyorsan dolgo­zunk. Naponta 2iU0 da­rab csokoládét csoma­golunk be fejenkint. Ez a, norma 160—170 száza­léka. Mi csomagoltuk azt a rumos-mazsolás cs mézes-mandulás cso­kit is, amely a lipcsei vásárra ment. Az itt készülő áru valóban eljut még Var­sóba, Prágába és Buka­restbe is. Éppen a fia­talok 16 exportbrigádja vállalt védnökséget a. csokoládé minősége fe­lelt és megígérte azt is, hogy az évi exportter­vet december 20-ra tel­jesíti. Az exportáru a leg­fontosabb kérdés. A f ia. tolok mindenekelőtt ezen tartják rajta a szemüket. De más ne­vezetesség is akad itt: mindenki vállalt vala­mit április i-re. Olyan élénk, izgalma? versenyt alakítottak ki, hogy párját ritkítja. Nézzük meg a cukor­kaüzemben a Tatara- brigádot. A fehérruhás brigádvezetőről elmond­hatjuk. hogy még le- génytoll sem pelyhedzik állón, de már kényes, komoly munkát bíztak rá. A selyem-, tej- és más löltöttcukrok gyár­tásánál dolgozik, ő a brigádvezető. Könnye­dén viszi ölben a gép­hez a. 30 kilós cukor- tömböt.. Bármilyen ifjú is, komoly ember. Itt tanulta ki a cukrász szakmát a gyárban, 4 tagú brigádot 'vezet, as üzem egyik legjobb munkása. Különösen a selejt ellen harcol: se­lejt százaléka messze a megengedett alatt ■van. Izgalmas verseny fo­lyik itt. Bárki tájéko­zódhat róla, milyen a napi teljesítménye, mert amióta a felszabadulási verseny megkezdődött, az áldási falitáblára felírják az eredményt. A DISZ szabadidejük­ben is gondoskodik a fiatalokról. Kultúrhaz és sokféle sportlehető­ség áll az 500 fiatal rendelkezésére. Két Pe­tőfi iskolát is tartanak. A DISZ még a szülői házzal is kapcsolatot lé­tesített. A munkaver­senyben élenjáró DISZ- fiatalok szülei köszönő­levelet kapnak az üzemi alapszerv esett öl.-* Nincs tehift itt semmi titok — csak a DISZ- vezetö türelmes munká­jára van szükség és a jó vrcsenynyilvánosság- ra, az emberekkel , való egyéni foglalkozásra — pontosan úgy. amint Perecéi József né, az it­teni DISZztitkár teszi. S. ír. INNEN ­Borsodnádasdon Nyerges Péter DISZ-brigádja vállalását mintegy háromszorosan túlteljesítette, 54 má­zsa finomlemezt termelt terven fe­lül. A kiváló eredmény a jó műszaki előkészítésnek és a párosversénynek köszönhető. ★ A Lenin Kohászati Müvek durva- héngerdéjének csiszolóműhelyében március 17-én délután 4 órakor az ifjúsági műszak befejezte negyed­éves tervét. ★ A mádd ásványbányában a kohá­szathoz szükséges fontos vegyes- ásványokat termelnek. Belgiumba, Nyugatnémetországba is exportálnak ebből a bányából. Itt dolgozik á hí­res Csengeri ifjúsági brigád, amely­nek tagjai január, február- és- már­• ONNAN cius hónapokban 300 százalékon fe­lül termeltek és 2000—3000 forintot kerestek fejenkint. * A taktaharkányi gépállomás ifjú­sági traktorosbrigádja 136.8 normál- holdat szántott fel csütörtökig. Vei­ler János 39.2, Pankucsi Lajos 24.5 normálholdat munkált meg. * Megyaszón a szerencsi járásban, a 18 éves Mészáros Teréz a begyűjtési megbízott. Nagyrészt az ő munkájá­nak köszönhető, hogy a falu a be­adásban a megye egyik legjobb köz­sége. A múlt évből nem igen ma­radt adós a községből. Mészáros Te. réz jól ismeri a parasztokat, tudja, kinek mije van. Felhasználja a hán- goshíradót, a szövetkezeti kirakat propaganda- tábláját ifij Az ózdi gyár DISZ fiataljainak kezdeményezésére „Ezerszemü Örs” alakult az üzemben. Az Ezerszemü Örs feladata a heverő anyagok fel­kutatása, a gépek, alkatrészek hely­telen tárolásának felderítése, az anyagokkal való helytelen gazdálko­dás megszüntetése — általában: a harc a gazdaságosabb termelésért. A DISZ-Ftatalok tehát új érdekes megbízatást kaptak, amelynek kere­tében kibontakozhat élelmességük, leleményességük, s más fiatalos tu­lajdonságaik. A fiatalok lelkesen kezdtek mun­kához, hogy a felszabadulási ver­senyt ezzel is szebbé, eredményeseb­bé tegyék. Az „Ezerszemü Örsben “ fiatal műszakiak is vannak. Az első alkalommal a durvahen­germűben, majd március elején a ge­nerátor üzemrészben jártak és több .hibára hívták fel a vállalatvezetőség figyelmét. Javaslatokat is tettek a hibák megszüntetésére. A napokban a martinacélműben járt az „Ezerszemü Örs1’. Itt példá­ul a következő észrevételt tette: „Az első, -ami szemünkbe ötlött, hogy az ott dolgozó elvtársak nem vigyáznak kellőképpen a nép vagyonára. A pódiumon, a kemencék körül és az acélmű csarnoka alatt nagyon sok a szer- te-szét heverő törött és egész tégla. A kemencék falazásához hasz­nálatos hőálló samottéglák, a magas szilárdságú króm-magnezit téglák igen drágák. Az említett helyeken az őrs többezer téglát talált, nagyrészt még használható állapotban. Értékük körülbelül 26.450 forintot tett ki. Az „ifik“’ javasolták, hogy az ille­tékes szervek — a VKV — sürgésen intézkedjen, szervezze meg, hogy a kemence javítása után a téglákat tá­rolási helyükre vigyék, akadályozzák meg az értékes anyag törését, mor­zsolódását, elkallódását. A technológiai fegyelem megsérté­se ebben az évben is jelentős káro­kat okozott. Tűzhid-kilyukadás, hely­telen csapolódugó és üstdugó készí­tés miatt jelentős mennyiségű acél folyt el. melynek értéke meghaladta a 250.000 forintot. A fiatalok észrevették és javasol­ták, hogy az olvasztárok, műszakve­zetők hatékonyan ellenőrizzék a esa- polónyílások dugóinak elkészítését, ne hunyjanak szemet a felületes munka felett, mert az elfolyt acél újraieldolgozása — azonkívül, hogy sok munkát igé­nyel — óriási károkat okoz a nép­gazdaságnak. Kifogásolták, hogy az acélmű dol­gozói veszélyes és nehéz munkájuk közben hiányosan használják a vé­dőfelszereléseket. A dróthálós szem­védőt, a gumitalpú bakancsot, az azbeszt lábszárvédőt csak vonakod­va veszik föl, még a művezetőik fi­gyelmeztetése ellenére is. Ebből máé baleset is adódott. Javasolták, hogy a munkavédelmi felelősök a munkavezetőkkel együtt­működve, télvilágosító munkává* győzzék meg a dolgozókat a védő- felszerelések használatáról, s állan­dóan ellenőrizzék azt. Az ózdi gyár DISZ fiataljainak „Ezerszemű Örse“ igen jó példa me­gyénk minden diszistájának és DISZ szervezetének. Jó lenne, ha minden gyárban és üzemben hasonló hasznos kezdeményezések születnének. K: G» LÁDPETRIN IS ÉBRED A DISZ Ládpetriben az elmúlt években a „Szabad Föld’“ termelőszövetkezet fiataljai ugyancsak érezték a DISZ- szorvezet hiányát. Nem sokat törőd­tek velük — napi munkájuk után, különösen a téli időszakban nem volt hova menniok. Pedig kívánták munka után a felfrissülést, a szóra­kozást — de hát nem sokat tudtak tenni annak érdekében, belenyugod­tak sorsukba. Ezév február 10-én azonban azok a fiatalok, akiket lelkiismeretük nem ; engedett nyugodni — elérke­zettnek látták az időt arra, hogy szö­vetkezetükben létrehozzák a DISZ- szervezetet. Akkor nyomban meg­alakították a kultúrcsoportot is. Tíz tagból álló közösség kezdte meg a szervezeti életet. Azóta sokat fej­lődték. Az elmúlt hetekben az Óno­don megtartott járási elődöntőn tánccsoportjuk első helyen végzett. Nem hiába jártak a fiatalok minden este a DISZ-be a próbákra. Heteken keresztül készültek, a versenyre és fáradságos munkájuknak meg is lett az eredménye. Most Miskolcra készülődnek a járási döntőre. Munkájuk azonban nemcsak kulturális életük fellendítéséből áll. Szorgalmasan készülődnek a tavaszi munkák időbeni elvégzésére is. Nyolctagú DISZ ifibrigádot szervez­tek. hogy hat holdon létesített ön­tözéses kertészetükben minél jobb terméseredményt, minél nagyobb jövedelmet érjenek el. A fiatalok már lelkesen hozzáláttak a munká­hoz. Készítik a melegágyakat á pap­rikának, paradicsomnak, karalábé­nak. A csoportban minden munkaterü­leten megállják helyüket a DISZ- tagok. Sok segítséget adnak a tsz tagságának, amely mindenkor szá. mi that rájuk. Többen közülük szép sikereket ér­nek el. Amikor Bajza János DISZ-titkár átvette a tehenek gondozását, nagy gonddal küzködött. Alacsony volt a napi fejési átlag — rossz kondíció­ban voltaik a téhenek. Első dolga az volt, hogy rendet teremtett az is­tállóban. Tisztán tartotta az állato­kat. rendszeresebben adagolta nekik, a takarmányt — az eredmény az lett, hogy két-három literrel emelkedett a napi fejési átlag. De sorolhatnánk a többi DISZ-tag sikereit is, azokét, akik példamutató, lelkes munkájuk­kal még jövedelmezőbbé teszik a ládpetri „Szabad Föld“ termelőszö­vetkezet gazdaságát. L; L. Nem könnyű dolog megtenni au első lépéseket a tudomány birodal­mában. A Rákosi Mátyás Nehéz­ipari Egyetem fizikai szakkörének tágjai is lassacskán szoktak a kör­be, de ma már szinte meg sem tud­nának lenni nélküle. Amint Berzsenyi Béla hallgató és demonstrátor meséli, először csak „fuserálgatni“ járt be a szakköri műhelybe, amelyet az egyetem ren­delkezésükre bocsátott, aztán a fu- serálúsból komoly kutatómunka lett. Ehhez a. kutatómunkához a fizi­kai tanszék — különösen Ssalontai Károly adjunktus adott segítséget. A tanszék biztosította a műszereket, a helyiséget — ami nagyon fontos — a kutatási témát. A szakkör tag­jai közösen dolgoznak, kísérletez­nek, hiszen fizikai, elméleti kutató­munkára egyetemi hallgató egyedül még nem képes. Ehhez nagyobb felkészültség keU. De közös erővel. tanári vezetéssel figyelemreméltó eredményekét érnek el. Olyan témák érdeklik őket, ame­lyek iparunkat, népgazdaságunkat is közvetlenül segítik. Hazánkban például a teherautó- és autóbusz­gyártó ipar gyors ütemben fejlődik s ezért több újfajta műszerre van szüksége. A jár műfejlesztési intézet kérésére a fizika tanszék a diák­körrel együtt megszerkesztett egy elektronikus mérőműszert, amely nagy mértékben segíteni fogja a hazai motorgyártás fejlődését. Szalontai Károly adjunktus te­nyérnyi bakelittokot s benne piciny kristálydarabkát mutat. — Ez a kísérlet ólait álló új mikrofonkristály — mondja. Kételkedve szemlélem. Szalontai elvtárs elmagyarázza, hogy jelenleg egy mikrofon sokszáz forintba ké­pül. A szakkör tagjai — különösen Galvács László, Kázsmér János és Berzsenyi Béla segítségével atig néhány forintos önköltséggel előállít. ható, a régivel azonos értékű mik­rofon elkészítésén dolgozna:fc, úgy, hogy a bakelittokban mutatott transistor kristályt használják féL A szakkör tagjai készítenek « mechanika-technológia tanszéknek vasátalakulásmérőt és nagyfrekven. ciájú hevítőberendezést. A DÍSZ. nek hangerőéitől szereltek fel, <* negyedévfolyamú gépészek pedig <* DIMAVAG Gépgyár elektrotechni­kai problémáinak megoldásában se­gítenek. Tehát miközben a jövő mérnökei elvégzik tanulmányi feladataikat és felkészülnek arra, hogy egyszer majd üzemeink vezetői legyenek, jut idejük arra is, hogy már most kutassanak, dolgozzanak, nocsak ta­nulással, hanem munkával is épít­sék a holnapot. Első lépések a tudomány birodalmában

Next

/
Oldalképek
Tartalom