Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
ESZAKMAGMRORSZJffi r A termelés pártellenörzése az újhelyi dohánygyárban Az orvos AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XI. évfolyam 52. szám Ara 5« fillér 'Miskolc. 1955 március 3, csütörtök Ifjúmunkások a felszabadulási versenyben A felszabadulási verseny csatta- nós választ ad az olyan véleményekre, hogy a fiatalokat nem érdekli a szakma, a verseny. Akár a bányászatot, akár a kohászatot, a vasas szakmákat, vagy a könnyűipart nézzük meg, arra a következtetésre juthatunk. hogy a fiatalság mindinkább a termelés rohamcsapatává válik. A felszabadulási versenyben a hangsúly azon van, hogy üzemeink a terveket hiánytalanul, egyenletesen, hajrázás nélkül, dekádról- dekádra teljesítsék. Ez lényegesen nagyobb erőfeszítést, jobb szervezést, keményebb munkát követel, mint egy-egy napi kiugró eredmény. S ebben az egyenletes tervteljesítésért folyó harcban a legnehezebb posztokra, a legfontosabb, legkényesebb munkákra éppen a DlSZ-tago- kat, a DISZ-brigádokat mozgósítják pártszervezeteink. Csak néhány példa arra, hogy fiataljaink jól megállják helyüket a felszabadulási versenyben. Februárban bányáink nagyrésze nem teljesítette tervét, ugyanakkor ifjúsági brigádjaink többsége messze túlszárnyalta előírását és nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette vállalását. így történt ez Kurityánban, Felsőnyárádon, Her bolyán és sok más helyen is. Berentén Simkó József frontbrigádja például terven felül már eddig több mint 182.8 tonna szenet küldött felszínre. A Lenin Kohászatban » szakmunkás-utánpótlás is bebizonyítja ifjúságunk felelősségérzetét, rátermettségét. A Ítéli intézet másodéves durvahengerész és forrasztár tanuióí önálló műszakjukon, a felnőtt munkások helyén 110.8 százalékra teljesítették a normát. Icltemzo a mostani versenyszakaszra á versenyzési formák sokfélesége, a sok alulról jövő kezdeményezés. Most már valóban nemcsak a százalékért folyik a harc az üzemekben. Ifjúságunk képzelőerőt, eredeti elgondolásokat visz bele munkájába. A DIMÁVAG Gépgyár, a szerencsi csokoládégyár fiataljai védnökséget vállaltak az exportcikkek minősége felett. A herbolyai. országszerte híres bányászfiatalok brigádot szerveztek a bányában maradt gépek és szerszámok kimentésére. A sátoraljaújhelyi dohánygyár fiataljai az anyaggal takarékoskodnak; az 1-es számú DISZ-brigád 25 ezer forintot takarított meg eddig népgazdaságunknak a verseny során. De ki győzné elsorolni a sok új mozgalmat bányáinkban, üzemeinkben? Úgy gondoljuk, ennyi példa is elegendő arra, hogy lássuk, mennyi kezdeményező és alkofó készség nyilvánul meg ifjúságunkban. Ez az útja a továbbiakban is az ifjúság fejlődésének. a jó eredményeknek. Minél több energiát kell felszabadítanunk a fiatalokban, teret engednünk a sok újszerű, fiatalos, okos kezdeményezésnek. A DlSZ-bizott- ságok többnyire élére álltak az ilyen jellegű kezdeményezéseknek. « a pártszervek is segítik őket. Most már csak az szükséges, hogy a műszaki vezetés necsak szavakban, hanem ténylegesen is segítsen, sokszor ugyanis éppen ez a segítség hiányzik leginkább. Segítséget kérnek a fiatalok az öregektől is. Ócsárlás, lekicsinylés helyett, olyan kézzelfogható segítség kell. mint amilyet Gulyás Sándor, a somsályi bánya sztahanovista frontmestere, vagy Viszneki Gyula sajó- kazai munkaérdemérmes szállítási brigádvezető ad a fiataloknak. Ők maguk is szeretnek ifjúmunkásokkal együtt dolgozni és a fiatalok is érzik idősebb munkatársaik segítő kezét. Ez az útja annak, hogy a fia talokal kiváló szakmunkásokká, rfe- eék emberekké neveljék. MI ÚJSÁG A FALUK? Gazdakör alakult Szikszón Szikszó községben február 23-án alakult meg a „II. Rákóczi Ferenc gazdakör“. Elnöke Tekésházi István, elnökhelyettese pedig Joczik József termelőszövetkezeti tagok. A gazdakör megszervezésében nagy segítséget nyújtott Árvái László 7 holdas dolgozó paraszt és Kalas Mihály népfrontbizottsági elnök. Az első ankétot március 2-án tartották, Adám István általános iskolai tanár II. Rákóczi Ferencről tartott előadást. Páros verseny magyar és csehszlovák termelőszövetkezetek között A putnoki járásban lévő székipusztai termelőszövetkezetet egész évi versenyre hívta ki a szlovákiai Tornaija termelőszövetkezete. A tornaijai mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak üdvözletét Szegő La jos párttitkár adta. át a székipusztaiaknak, akik forró szeretettel fogadták a küldöttséget. A termelőszövetkezet elnöke, Béres József elvtárs megvitatta velük a versenyfeltételeket. Elhatározták, hogy az eredményeket öttagú csehszlovák és magyar brigád fogja rendszeresen értékelni. ’ ' i Nagy érdeklődés a szakelőadások iránt A putnoki járásban nagy az érdeklődés a szakelőadások iránt. Február 18-ig már 172 előadást tartottak, amelyből 81 volt természet- tudományi jellegű, a dolgozók szeretik a mezőgazdasági tárgyú szakelőadásokat, amelyeket a mezőgazdasági technikum szakemberei tartanak. A járás dolgozói arra kérték az előadókat, hogy a tavaszi munkák beálltáig gyakrabban tartsanak előadásokat. Különösen érdekli őket most a műtrágya helyes használatával és az állattenyésztéssel kapcsolatos problémák. A tavaszi kalászosokat egy hét alatt elvetik Február 25-én a baktakéki gépállomás és a körzetében lévő termelőszövetkezetek tanácsülést tartottak. A beszámolót Komjáti elvtárs, a gépállomás igazgatója tartotta. Értékelte az őszi munkát, megdicsérte azokat, akik példaadóan dolgoztak — többek között Szalipszki mezőgazdászt, aki a fancsali Rákóczi tsz-ben jól megszervezte - szakoktatást. Ugyanakkor keményen bírálta Nikházi elvtársat, a szászfái Szabad Föld mezőgazdászát, mert elnézi, hogy a lovak alá szénával almoznak és elhanyagolják a juh- és szarvasmarhaállomány gondozását. Juhász elvtárs, a deteki Vörös Nyíl tsz elnöke beszámolt a tanácsülésnek csoportjuk munkájáról. Bejelentette, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére a csoport tagjai vállalják, hogy a tavaszi kalászosokat egy hét alatt elvetik, évi hízottsertés-, vágómarha-, tej-, tojás- és baromi [beadásukat április 30-ig 100 százalékra teljesítik, a csoport tagjai nevében versenyre hívta ki a baktakéki gépállomás körzetében lévő 12 termelőszövetkezetet. A tanácsülésen a gépállomás és a termelőszövetkezetek vezetői magi, „..-li.iK a tavaszi és a nyári munkákkal kapcsolatos kát is. Valóraváltja tervét a negyesi Uj Barázda termelőszövetkezet A négyest Üj Barázda termelőszövetkezet tagsága, jó gazda gondossá- feladato-1 Slával február lldre rendbeli ózta a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket; Gazdasszonykör Mezőkövesden Gulyás Istvánná. » gazdasszony kör vezetője tanítja a kövesdi asszonyokat, leányokat a szabás-var. as művészetére. Képünkön Gulyás- •né a leányikaikötény Hantáját mutatja be a kör tagjainak. (F.rdődi János felvételed és munkaeszközöket. Alaposan kihasználták a téli időt. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvakot kitisztította S a vetőmagvak csávázásához szükségre* Higosan esávázószert is beszerezte. Az őszi kalászosok fejtrágyázá* sóhoz « műtrágyát <megrendelték. Minden előkészületet megtették a vetés megkezdésére. A tavaszi vetési munkálatok megkezdéséig alaposan kihasználják « időt. ti katasztrális hold gyümölcsös telepítésén szorgoskodik most a termelőszövetkezet apraja-nagyja. Azt akarják, hogy még a tavaszi szántások megkezdése előtt befejezzék d gyümölcsös telepítését s emellett a é katasztrális hold- kertészetben, és « 10 katasztrális hold rizstelepen is be akarják fejezni <* munkát. A hedosté építésénél azonban meg kell jegyezni, hogy /teltézségek vaunak, mert az illetékes szervek a műszaki és tervezési munkákat még a mai napig sem készítették et. Az idő sürget, várakozásra már nincs idő. Az ígéret helyett most már konkrét támogatást és segít, séget kér' n termelőszövetkezet tagsága. HHOÜECZ tüTVAiá A martin öntőcsarnokának fontos szerepe van az acélgyártásban. Jó munkájától függ az egész üzem, de a gyár több fontos üzemének termelése is. Ezért az öntőcsarnok dolgozóira nagy felelősség hárul a technológiai előírások pontos betartásában. Ha az ózdi öntő- csarnok elmúlt évi, valamint januári munkáját megvizsgáljuk, akikor az eredmények mellett . azt tapasztaljuk, hogy igen gyakran megszegik a technológiai fegyelmet, ami a termelési költség növekedését jelenti. Emiatt sokszáz tonna acéllal kap kevesebbet népgazdaságunk. December hónaphoz viszonyítva például 80.5 tonnával adtak kevesebb acélt az öntőcsarnok dolgozói a technológiai fegyelem megsértése miatt. Miben jelentkeznek ezek a hibák? t Az öntőcsarnokban az üstkészítők nem ' • fordítanak gondot a pászításra. Előfordul, hogy öntés alá nedves üstöt helyeznek, ami nemcsak az acél minőségének a romlását eredményezi, hanem súlyos elfolyásokat, valamint üzemkieséseket is okoz .;. 2 Gyakori hiba az alsóöntésnél, hogy a dol- * gőzök a tölcséreket nem eléggé gondosan építik be, vagy a kanalas téglákat nem megfelelően készítik elő és ezért öntési zavar, el folyás keletkezik és az acél a minőségi követelményeknek sem felel meg. Mit mutatnak például a kimutatások a se- lejtről és a lunkerosságról? 1955. január lunkeros selejt (beolvasztott) 277.5 tonna 290.000 Ft egyéb részleges selejt 3830.3 tonna 400.000 Ft keresztirányú repedések 6.9 tonna 7.000 Ft. hzek a hibák főleg az öntecs gallérosodé- sából és púposodásából adódnak. Ennek oka, hogy az alsóöntésnél dolgozó előmurakások egy része felelőtlenül, figyelmetlenül dolgozik: Mit mutat a technológiai előírásoktól való eltérés? Üsttapadványok a pódium hibájából 20.5 tonna 27.000 Ft Rossz öntés miatt 5.8 tonna 7.000 Ft Öntésből kitört acél {üstfeíbábőí} Hg- fmrmr IRifWR-Ä kokiillábói ÖTÖDIK NAP kitört acél Alsóön,tésü tölcsér és csatornából ki32.3 I on ná 43.000 Ft tört acél Üsttapadvány (ön74.5 tonna 99.006 Ft tőcsarnoki hiba) 6 tonna 8:000 Ft Repedt öntecsek 6.8 tonna 9.000 Ft Maradék tuskó 20.5 tonna 27.000 Fi Összesen: 232.4 tonna = 300.000 Ft. A legfontosabb feladat, csökkenteni a visz- szaáramló selejtet, az öntés előtti várási idő betartásával, a dezoxidációs munkák gondos elvégzésével. A dugó- és tölcsérkészítők pedig a technológiai fegyelem pontos betartásával akadályozzák meg a zárványok keletkezését. Igen nagy gondot kell még fordítani a ko- killák tartósságának növelésére is. Ez annál fontosabb, mert a fajlagos felhasználás egy tonna acélra vonatkoztatva nem tükrözi a gazdaságos munkát, Igaz, hogy a Salgótarjánból kapott kokillák minősége gyenge (gyorsan bema- ródnak, repedések keletkeznek rajtuk), de az is igaz. hogy sok esetben elmulasztják a kokillák karbantartását. A kokillák élettartamát rövidítik meg, amikor az öntecsekről lehúzva gyorsan le akarják vízzel hűteni, mivel rövid időn belül újra fel kell használná A vízsugárral való hűtés a kokilla anyagában az egyenlőtlen lehűlés következtében feszültséget okoz és oldalain, melyeket előbb ér a víz, repedések keletkeznek. A brigád ezzel kapcsolatosan a következőket javasolja: A gyáron áthaladó patakot duzzasszák fel, a.martin közelében lévő partján létesítsenek vízmedencét s ott hűtsélc a kokillákat. Ez megszünteti az egyenlőtlen, lehűtésből származó repedéseket. (A Szovjetunióban medencékben hűtik a kokillákat.) Feltétlenül beszélni kell a karbantartási munkákról is. Gyakori jelenség, hogy az acél- üstök az új üstfalazás után tönkremennek; egyrészt a téglák gyenge minősége, másrészt a felületes munka miatt. Például: a Il-es számú aeéliist február 4-én, 8-án, 10-én, 13-án, 14-én» W-árt, fO-én és 22-én (299 ■» feladóba» «olfe Egy üst falazása kb. 2 ezer forint. A nyolc- szori falazás csak a fles számú acélüstnél február hónapban több mint 16 ezer forintot tett ki. (!) Ha figyelembe vesszük az öntőcsarnok aceiüstparkját. akkor ez a szám megsokszorozódik. Ennyivel drágábban készül a közszükségleti cikkek számára a legfontosabb alapanyag, az acél Szembetűnő jelenség az öntocsarnokban á bürokrácia is. Már hónapok óta azon vitatkoznak az öntőcsarnokban, a közlekedési üzemek, az üzemfenntartás, a beruházás és még más szervek is, hogy melyiknek a feladata a lordítókorong karbantartása és üzembehelyezése? A fordítókorong azt a célt szolgálja, hogy a nyérsvasüstöt a kocsival együtt a kiürítés után odafordítsa egy másik vasúti sínpárhoz, hogy a nyérsvasüstöt el tudják szállítani. Ezt a koi’ongot hónapokkal ezelőtt többezer forint értékű motor irányította, amely a gondatlan kezelés következtében már több hónapja nem működik. Azóta a fordítókorong elfordítása nehéz, fizikai munkával történik, amely nem szolgálja a gazdaságos termelést. A vitát illene mielőbb befejezni és határozott intézkedést hozni. Az ózdi martin öntőcsarnokában tehát a technológiai fegyelem be nem tartásából január és február hónapban több mint másfélmillió forintos kár keletkezett. Az adottság és a lehetőség megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói gazdaságosabban és olcsóbban termeljenek. Né feledjék, hogy ebből a másfélmillió forintból 25 lakóházat lehetne építeni, de ugyanakkor olcsóbban lehetett volna előállítani számos más közszükségleti cikket is. A népjólét emelésének egyetlen járható útja a takarékosság, az önköltségcsökkentés, amely alapja az olcsóbb gazdaságos termelésnek, a termelékenység növelésének. Ezért igen fontos, hogy az öntőcsarnokban minden egyes munkás és vezető nagy gondot fordítson a takarékosságra, asz .önköltség csökkentésére. Ez többletmunkát ne«» jelent, csak a technológiai előírások pontos betartását követeli. Ugyanannyi idő alatt ugyanannyi emberrel többet termelhetnek, többet kereshetnek. A brigád holnap a durvahengermű dolgozóinak takarékossági eredményeiről számét b& NÉPGAZDASÁGUNK ÉRDEKE: AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE Technológiai fegyelmet as öntőcsarnokban!
