Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
4 c ft. % 1 1 \\. r*99r/y7 + ________ \ a//SkO^/ ^ . ESZA KM AGYAR0RS7ÄG 0 OlMDVí'G Gépgyár sztahanovistái a felszabadulási versenyben Több mint kötelesség V*. AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK Ai. evlojyam 59. szám Ara 5<i »íIIrt Miskolc. 19?>5 máreiu- 11. péntek il paraszti felemelkedés és jólét egyetlen útja „Újra feléledlek, sőt egyes elméleti folyóiratainkban kinyomtatásra is kerüllek a marxizmus által már régen szétzúzott, olyan kispolgári elméletek is, amelyek szerint az egyszerű árutermelő imraszti gazdaságokra a népi demokrácia viszonyai közölt a bővített újratermelés a jellemző. E hamis tételből — és ehhez hasonlókból — kiindulva, egyesek tagadni kezdték, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének parancsoló szükségszerűségét i és ezen a címen a termelőszövetkezeti mozgalom el gáncsolására vettek irányt.“ A Központi Vezetőségnek a napokban megjelent határozata egy- szersmindenkonra végetvetett mindenféle bizonytalanságnak, amely paraszbpolitikánkbain az elmúlt időszak során tapasztalható volt és 1953. júniusa óta mind erőteljesebben jelentkezett. A Központi Vezetőség ülése a III. kongresszus határozatára támaszkodva arra hívja fel a figyelmet, hogy azok, akik tagadják a nagyüzemi mezőgazdálkodás parancsoló szükségszerűségét, és azt állítják, hogy sokszázezer egyéni parasztgazdaságból álló mezőgazdaságunk a termelőszövetkezetek fejlesztése nélkül is virágzóvá válik: becsapják a dolgozó parasztságot. Az antileninxsfca nézetet vallók rendkívül hangosan és követelőzőén már azt hirdették, hogy nincs szükség a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, mert az egyszerű árutermelő paraszti gazdaságok is tudnak bővítetten újratermelni. Sőt új erőre kapott több más régen megcáfolt állítás is, például az. hogy falun jelenleg mindenki ösztönösen a szocializmus felé fejlődik, s ki ezen ez utón. ki másikon, de valahányat! *a magák módján'’ a szocializmust építik. Káros nézetek ezek, melyeket az ellenség terjeszt, s céljuk: megakadályozni dolgozó parasztságunkat' abban, hogy megtalálja a paraszti felemelkedés és jólét egyetlen útját: a -nagyüzemi gazdálkodást. Világosan meg keli mondanunk, hogy az egyéni gazdálkodóknak nyújtott minden párt- és kormánytámogatás mellett is, a iól dolgozó és jól jövedelmező termelőszövetkezet a további felemelkedés összehasonlíthatatlanul nagyobb Lehetőségét nyújtja. Miért parancsoló szükségszerűség b mezőgazdaság szocialista átszerve- eése? Látnunk kell, hogy jelenleg népgazdaságunk kettős alapon áll.' Az iparban a szocialista szektor az egyeduralkodó, falun azonban még az egyéni gazdálkodásnak széles alapjai vannak. Még igen sok az apró, egyéni gazdaság, amelyeket bárhogyan segítünk minden lehetőségeiket kimerítve is csak annyit tudnak termelni, amennyi saját szükségleteik kielégítésére’ elegendő: és mi lesz akkor a városi lakossággal, a munkásosztály ellátásával, a megnövekedett igényekkel? Ilyen kettős alapon álind sokáig nem lehet, mert ez előbb-utóbb a népgazdaság felbomlását eredményezné. Ezért fékezi, gáncsolja a fsz-ek fejlesztését az ellenség, mert tudja, hogy népünk kárát okozza és lehetőséget nyit a kapitalizmus visz- Baállításéra, régi uralmának visszaszerzésére. Máskülönben is falun felszámolni B múlt bűneit, az elmaradottságot, csak a nagyüzemi mezőgazdálkodás útján tudjuk, megszüntetni a kapitalizmus újjászületésének minden lehetőségét, csakis a falu- szocialista átalakításával érhetjük el. Az elmaradt mezőgazdaság lépten-nyomon fékezi az ipar fejlődését is. A kis öt-hat holdas parcellán dolgozó ! paraszt családjával megműveli föld- | jét és eszébe sem juthat traktort, j vagy kombájnt vásárolni — nincs is 1 rá pénze. Ha tehát a kisparaszti gazdaságnál mai-adunk, jobb ha az ipar nem is gyárt korszerű mezőgazdasági gépeket, hanem szép lassan visszatérünk az ökörvontatta faekére. így állnánk ezzel az egyéni bővített'’ ujráte emeléssel, amely olyan bő, hogy magénak. a termelőnek is alig marad belőle. Márpedig nekünk mind több élelemre és nyersanyagra van szükségünk. Ezt pedig csak úgy érjük el, hogy megvalósítjuk a nagyüzemi gazdálkodást, hogy iparunk mind fejlettebb gépékkel látja el a falut. A gépimunkával megművelt föld meghozza gyümölcsét. Természetesen a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem megy máról-holnapra. Egy egész történelmi szakaszra van szükség, amíg dolgozó parasztságunk megérti a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Éberen Le kell szerelni minden ellenséges nézetet, amely a mezőgazdaság kollektivizálását fékezi. harcolni kell az emberekben meglevő kapitalista csöfcevények ellen; idői kell adni nekik, hogy megismerjék és rájöjjenek a oiagyüzemi gazdálkodás előnyére, hasznára Ez szívós kommunista munkát követel. Éppen ezért mondja ki a Központi Vezetőség határozata, hogy ennek érdekében pártunknak, államunknak hatalmas segítő, nevelő, szervező, felvilágosító munkát kell végeznie a falvakban. Az első ötéves terv eredményei lehetőséget adtak arra. hogy falun is megkezdjük a szocializmus építését. nekilássunk a mezőgazdaság kollektivizálásának. Azóta nagyot lépett, .előre dolgozó parasztságunk. Ma -már nem így beszélnek a tsz- ről. mint koldustarisznyáról és csa.i- karendszenről, mint az első tsz-ek megalakulása idején. Ma már látja dolgozó parasztságunk is. hogy a jól dolgozó termelőszövetkezetben a szorgalmas, becsületes ember igen jól boldogul. Borsod megyében is sok jómódú középparaszt. sutbavágta a ..fenékig teifelnek’1 kikiáltott egyéni gazdálkodóst és belépett a termelőszövetkezetbe. Dolgozó parasztságunk rájött az eltelt tíz év alatt, hogy az egyéni gazdaságnak szűk korlátái vannak s abban bizonv nagyot nyújtózkodni nem lehet. Ezzel szemben a szövetkezetben. a felemelkedés egyetlen tartósan járható útján korlátlanok a lehetőségek. Falusi pártszeirvezeteinik. jól dolgozó szövetkezeteink eredményeinek népszerűsítésével fokozzák tovább a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezeti gazdálkodás vonzóerejét mutassák meg. hogy mennyivel sikeresebben oldható meg bármily nagy feladat, ha arra egy-két ember helyett több száz fog össze. Azokkal szemben pedig, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezését tagadják, antileninista nézetet vallanak és pártunk parasztpolitiká- jét eltorzítják, lépjünk fel keményen. A félrevezetettnek mondjuk meg: igazi iólétet. emberi életet, országunk számára, fejlett, magas- szinvonalú mezőgazdaságot csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosít, mert csak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben használhatók ki tervszerűen a fejlett mező- gazdasági módszerék. Csak ebben alkalmazhatók tömeges méretekben a mezőgazdasági tudomány legu'=bh vívmányai mindaz, ami megkönv- nvíti a dolgozó parasztság munkáját. Rorsod a nzenneuxedih a meny ék besyüjtési versenyében Százezer egyénileg dolgozó paraszt a begyűjtési versenyben. A felszabadulás tiszteletére indult begyűjtési versenyben a begyűjtési minisztérium legutóbbi értékelése Szerint az év első két hónapjában felért eredmények alapján a megyék. Járások, városok, községek és ter- Inelőszövetkezetek rangsora a következő: Megyét között etső «. Bo*«*A Az élenjáró járások között mancs borsodi. A nagyobb mezőgazdasággal rendelkező városok között nincs borsodi a közepes nagyságú mezőgazdasággal rendelkező városok között 2. Miskolc. A nagyöbb községek- közötti dsA WFezőesát. 5. Heiőbába. Megkezdődött v az országos kohászati tanáeshozás .1 Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége i Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tanács- ina hívta össze a kohászat vezetőit, legjobb dolgozó::. párt- és tömegszervezeteinek képviselőit, hogy megbeszéljék az 1955. évben a kohászatra háruló nagy feladatokat. A kétnapos tanácskozás csütörtökön reggel az országház kongresszusi termében kezdődött. A tanácskozáson megjelent. Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, és Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Bíró Ferenc elnöki megnyitója után Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet. Csergő János elvlárs beszéde — A közelmúltban tartottuk a gépipari tanácskozást. Az, hogy a kohászat munkájával külön tanácskozáson foglalkozunk, kidomborítja a kohászat döntő fontosságát népgazdaságunk fejlődése szempontjából és világosan mutatja, hogy pártunk és kormányunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a kohászat munkájának — mondotta többek között. A párt politikájának legfőbb célkitűzése a nép jólétéről való gondoskodás. Mint a Központi Vezetőség legutóbbi határozata megállapítja, „ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődjék, gépekre, mind korszerübh technikára van szükség. Csakis a gépesí- és útján biztosítható a mezőgazdaság szocialista átépítése és a mezőgazdaság terméshozamának növelése. De a könnyűipar fejlesztése sem, képzelhető el a nehézipar, a gépipar állandó növekedése nélkül. A fogyasztási iparnak is állandóan szüksége van mind korszerűbb gépekre, z pedig a gépipar, a nehézipar nélkül nem képzelhető el”. Láthatjuk tehát, hogy dolgozó népünk életszínvonalának következetes emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a nehézipar fejlesztése. Felszabadulásunk óta. de különösen Ötéves tervünk során kohászatunk hatalmas fejlődésen ment keresztül. A fejlődés nemcsak technikai téren következett be. Ezer számra nevelődtek ki azok az új emberek, akik képesek is élni a korszerűbb technikával. Kohászaink büszkék lehetnek 15 Kossuth- díjasukra, a kormánykitiintetés- ben részesült dolgozók százaira, az olyan emberekre, mint például Bódy Béla Kossuth-díjas- ra, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerészére, te szocialista munka hősére, vagy Mislóczky Mátyás, a Lenin Kohászati Művek elektróacélművének Kossuth-dí- jas előolvasztárára. Pártunk és kormányunk nagy megbecsülésben részesíti a néphez hű. régi értelmiséget is, akik kiváló munkájukkal nagy segítséget nyújtanak kohászatunk fejlesztéséhez. — Kohászatunk fejlődéséhez nagy■ ...u i------a a7 a ^talmas. sóik oldalú segítség, amelyet a !.• .'"«lótól kaptunk. Értékben fe: sem mérhető kellően az a közvetlen segítség, amelyet hosszú éve- ’ át nyújtottak számunkra a hazánkban járt szovjet kohászati szakemberek. E nagy .^sgítség hatása most bontakozik ki kohászatunkban.- Mindezeknek a tényezőknek a segítségével értük el, hogy acél- nyersvas. martinacél és hengereltáru termelésünk az 1938. évinek majdnem h érőm szorosára, elektróacéltermelé- sftnk pedig pyolc és félszeresére növekedett. Ezek az eredmények nay szerű kohászati szakembereink, műszaki értelmiségünk jó munkáét dicsérik. Csergő elvtárs a továbbiakban a kohászat 1954. évi munkájáról beszélt. — Említettem már. hogy a korábbi években — és a múlt évben is — nagy létesítmények léptek a termelés szolgálatába — mondotta — Ennek ellenére a múlt évben elért tere melési eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Kohászatunk 1954. évi befejezett termelési tervét csupán 94.7 százalékra, teljes termelési tervét 96.4 százalékra teljesítette. A továbbiakban a tervtől való elmaradás hatásáról beszélt a ’n;„v!# tér. A minőség romlásáról ‘•■'í' rámutatott arra, hősi' ezt elsnsm-Vv az okozta, hogy a vezetők, üzemvezetőik és művezetők etnéztéfc a tech- noTóciat féevesem és n rmmtrafo!«relém lazaságát. Ez nagymértékben hozzájárult kohászatunk múlt évi, tűrhetetlenül magas selejtalakulásá- hoz. — örvendetes azonban, hogy ma már több olyan műszaki vezetőnk van, aki felismeri a minőségi követelmények és a technológia betartásának fontosságát. Ezek között említette Lánt- czky Józsefet az Ózdi Kohászati Üzemek MEO-vezetőjét, aki jó szervező munkával megoldotta a kohászati termékek helyes átvételét, nagyban csökkentette az anyag keveredését és ezzel hozzájárult az ózdi üzemben a minőség javításához. A minőség kedvezőtlen alakulása nagymértékben kihatott a kohászat programszerű termelésére. Erről a kérdésről igen sokat beszéltünk, de annál kevesebbet cselekedtünk. — Teljesen tarthatatlan az az állapot is, hogy a népgazdaság számára nem használható acélanyagok tízezer tonnáit gyártsuk le és ezzel növeljük az úgynevezett inkurrens készleteket a vállalatoknál. — Nagymértékben gátolta a programszerű termelést a tervfegyelem hiánya. Üzemeink vezetőinek mindent el kell követniük a bérfegyelem megszilárdítása. a lazaságok felszámolása érdekében is. Sok üzemben elnézik a nép vagyonának hanyag, sőt bűnös kezelését. Ez tovább nem tűrhető. Felelősségre fogjuk vonni azokat a vezetőket, akik liberalizmusból elnézik a pazarlást- a nép vagyonának „Csáki szalmája- ként“ vr'ó kezelését, szemet hunynak a szabálytalan,súgok felett. A gazdaságos termelés másik legjellemzőbb mutatójáról a munka termelékenységéről szólva, a miniszter emlékeztetett arra, hogy kohászatunk 1954-ben termelékenységi előirányzatát, nem teljesítette. Igen jellemző, hogy amig 1954 decemberében kevesebb volt a termelés, mint az előző év decemberében —- a munkáslétszám fél sza zalékkal, a kifizetett munkabér pedig 4.4 százalékkal növekedett. Hogy az 1955-ös években eleget tehessünk a Központi Vezetőség határozata értelmében feladatainknak. oe egész vaskohászatnak i százalékos termelésemelkedési kell elérnie. Ezért — a múlt évi termeléshez képest — a nyersvas-termelést 4, az acéltermelést 6. a hengereltárutermelést 4. a csőtermelést 8. a vaskohászathoz tartozó mezőgazdasági szer óragyártást pedig 15 százalékkal kell növelni. A tervek mennyiségi teljesítése met left a minőség megjavításának útján a programszerűséget legalább 10 százalékkal kell javítani. El kell érni. hogy a munka termelékenysége a Központi Vezetőség ha tároz&ta által megszabott mértékben emelkedjék és a kohászati gyártmá nyok önköltsége legalább 3 százalék kai csökkenjen. Annak érdekében hogy a munka termelékenysége a Központi Vezetőség határozatának megfelelően növekedjék, intézkedéseket kell kidolgozni a berendelések jobb kihasználására, a karbantartás tervszerű elvégzésére. A nyersvas programszerűségét —- mondotta többek között — a Lenin Kohászati Műveknél 60 százalékra kell emelni. Minden kohászati vezető egyik leg fontosabb kötelességének tartsa a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozók munka és egészségvédelmét. Ellenőrizzék szigorúan az óvintézkedé sek betartását, a védőberendezések használatát. A kohászat előtt álló feladatok maradéktalan teljesítése érdekében emelni kell a műszaki és gazdasági vezetés színvonalát. El kell érni, hogy a kohászatban emelkedjék és erősödjék a technológiai fegyelem és a műszaki színvonal. A műszaki és gazdasági vezetők úgy végezzék munkáinkat, hogy végre a magyar kohászatban is megvalósuljon a grafikon szerinti lermelés. Pártunk és kormányunk továbbra is gondoskodni fog a kohászat fejlesztéséről. Tovább építjük a Sztálin Vasművel és Sztálinvárost. Felépítjük a Sztálin városi kokszolómüvet, az ércelőkészílöt és érctömörítőt. A sztá linvárosi erőmű újabb egységgel bő vül. A Lenin Kohászati Müveknél üzembehelyezzük a keleti erőmű további kazánját, Salgótarjánban és Borsodnádasdon új pácolóberendezéseket létesítünk. Özdort mélykemencét építünk. Sorolhatnám tovább azokat a kisebb nagyobb létesítményeket, amelyek mind feladataink, kötelezettségeink teljesítését fogják elősegíteni. Az 1955-ös esztendő átmeneti év — a második ötéves tervünkre való fel készülés esztendeje. A kohászok ezévi jó munkáién nem kis mértékben múlik. hogy milyen lendülettel, milyen anyagi forrásokra támaszkodva fog hatunk hozzá második ötéves tervünk teljesítéséhez. Bizonyos, hogy pártunk és kormányunk most sem fog csalatkozni hős kohászaikban. győzelemre viszik 1955. évi terveinket! Bizonyos, hogy az évtizedes harcokban edződött kohászok maradéktalanul valóra váltják azokat a feladatokat, amelyek hazánk erősitését, a béke védelmét, a dolgozó magyar nép felemelkedését, jólétét és boldogulását szolgálják! Kohászatunk dolgozói az 1955. évi feladatok minden részletében való tel. .iesífősével mutassák meg. hogy az élvonalban küzdenek a párt Központi Vezetősége határozatának maradék tálán megvalósításáért! U: tprnipl«s7Övpffep7Pt »Infcn'f Fiioöriön Fügöd község néhány élenjáró dolgozó parasztja — köztük a falu hét kommunistája — méltó módon válaszolt a párt Központi Vezetőségének határozatára. Szerdán este. miután alaposan áttanulmányozta a Központi Vezetőség határozatát. — 12 fügödi egyéni gazda gyűlt össze a tanácsházán, hogy megvalósítsa már hetek óta szőtt tervét: megalakítsa a községben az első termelő szövetkezetét. Az ünnepélyes alakuló gyűlésen nagy lelkesedéssel határoztak öl, hogy saját boldogulásuk érdekében 40 hold földön. 12 taggal III. típusú termelőszövetkezetet alakítanak. ITgy döntöttek, hogy közös gazdaságuknak a „Május l." nevet adják. Va lamennyien magukévá tették a termelőszövetkezeti mintaalapszabályt, majd Szűcs László elvtársat választották meg elnöküknek. A fügödi termelőszövetkezet ala kuló gyűlésén sok szó esett arról, hogy a kommunistáknak jó példával kell előljárniuk, mert a falu figyelemmel kíséri minden cselekedetük et. Csécsi István elvtárs. a községi pártszervezet titkára aki maga is belépett a termelőszövetkezetbe — i hangoztatta, hogy a tsz. tagjai köz ött lévő hét kommunista dolgozó paraszt mindent elkövet a jó ered mények elérése érdekében. A községi tanács Ígéretet tett, hogy mindenben segítségére lesz a termelőszövetkezeti gazdálkodás füg ödi úttörőinek. Már az idén ősszel | mintegy 80 hold községi tartalékterületet adnak majd át megműve- IBsre a Wains 1. tsz. 0
