Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-09 / 57. szám

tSZAKMAGTARORSZÄG Szerda, 1955. március 9. iMaHianaanaMaa A Magyar Dolgozók a politikai Pártja Központi Vezetőségének határozata helyzetről és a párt feladatairól (Folytatás az első oldalról.) kodó dolgozó parasztokat abban, hogy lehetőségeiket a növényter­melés és az állattenyésztés fejlesztésében kihasználják, de ugyanakkor szüntelenül népszerűsí­teni kell köztük a szövetkezésnek, mint a felemelkedés egyetlen tartó­san járható útjának előnyeit. A fa­lusi pártszervezetek egyidejűleg mozgósítsák mind a termelőszövet­kezeti tagokat, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a kulákság és más falusi kizsákmá- nyolók ellen. Pártunkban egyesek helytelenül foglalták állást a begyűjtés kérdésé­ben is. Éhben a jobboldali állás­pontban és a kulákok aknamunkájá­ban van az oka annak, hogy 1954- ben a párt és a kormány által he­lyesen csökkentett begyűjtési tervet sem teljesítették. Nem húzták alá a begyűjtési kötelezettség fontosságát és tétlenül szemlélték a begyűjtési fegyelem megiazulását. Pártunk Központi Vezetőségének az a véleménye, hogy tovább kel! folytatni erőfeszítéseinket a mező- gazdasági termelés fejlesztésére, ugyanakkor azonban meg kell kö­vetelni az állampolgári kötelességek teljesítését, mert'1 csak ilyen módon lehet megteremteni a népgazdaság — és ezen belül a mezőgazdaság fejlesztésének is — anyagi alapjait. Pártunk politikája, amely a mun­kás-paraszt szövetség megerősítésé­re, a mezőgazdaság szocialista át­alakítására és a mezőgazdaságú ter­melés fellendítésére irányul, olyan politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelő­szövetkezeti tagok, mind az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok ér­dekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, amelyek pártunk parasztpolitikájá- nak alapvető kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nemcsak mun­kásellenesek, hanem dolgozó paraszt­ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolok meg­erősödését szolgálják, a dolgozó pa­rasztság rovására, hátráltatják a mezőgazdasági termelés fellendítését és a falu jobb életének kialakulá­sát, ‘ IV. A megerősödött jobboldali, oppor­tunista elhajlás megmutatkozott a párt vezetőszerepének lebecsülésé­ben is. Egyesek tagadták a párt vezetőszerepát a Hazafias Népfront­ban. A Hazafias Népfront létrehozá­sát, amelyet pártunk kezdeménye­zett, olyan jobboldali törekvések kísérték, amelyek a párt jelentősé­gének és vezetőszerepének vissza­szorításét célozták, annak érdekében, hogy a Hazafias Népfront legyen az az erő, amely ellenőrzi az állami és tanácsszerveket is, hogy a Hazafias Népfront ezt az „ellenőrző és irá­nyítószerepet“ betöltse, akarták egyesek a népi demokrácia legátfo­góbb tömegszervezetévé tenni, ezzel lényegében a Hazafias Népfrontnak nagyobb szerepet akartak adni, mint a helyi tanácsoknak, amelyek tud­valevőleg a legátfogóbb tömegszer­vezetek és az államhatalom helyi szervei is, s amelyeket a választá­sokon maga a dolgozó nép hoz létre. Ezek a jobboldali nézetek lényegé­ben a proletáriátus diktatúrájáról szóló marxi-lenini tanítást akarták revízió alá venni. A legfontosabb a népi demokrácia rendszerében a munkásosztály for­radalmi pártjának irányító, vezető szerepét feltétlenül biztosítani. En­nek biztosítása nélkül nincs népi de­mokrácia. A munkásosztály forra­dalmi pártjának az egész társadalom vezető, irányító és lelkesítő erejének keli lennie. Csak ezen az úton ké­pes érvényesíteni a munkásosztály vezető szerepét a szocializmus építé­sében, csak a párt vezetőszerepének maradéktalan érvényesítése révén töltheti be a népi demokrácia álla­ma a munkásosztály, dolgozó né­pünk érdekének megfelelően vala­mennyi funkcióját. A párt, a mun­kásosztály legmagasabb szervezeti formája, ezért a párt hivatott vala­mennyi tömegszervezet irányítására és tevékenységük ellenőrzésére. Va­lamennyi tömegszervezet munkájá­ban legfontosabb a párt vezető, irá­nyító szerepének biztosítása, mert csak így érhető el, hogy különböző tömegszervezetek a szocializmus épí­tésének ügyét szolgálják, a marxiz- mus-leninizmus e sarkalatos tanítá­sét veszi revízió alá a jobboldali el­hajlás. * A Központi Vezetőség a leghatáro­zottabban elutasítja a párt vezető- szerepét csökkenteni akaró jobbol­dali törekvéseket, mert ez végső so­ron a munkásosztály, dolgozó né- büruk hatalmának gyengítését, alá­írását jelentené. A megerősödött jobboldali nézetek Jártunk belső élete, egész harci te­vékenysége, valamint a párt egysé­ges, szilárd vezetése biztosításának alapvető elve, a demokratikus cent­ralizmus elve ellen irányultak. A pártban egyesek olyan helyzetet akartak teremteni, hogy a pártveze­tés határozatai ne legyenek kötele­zőek a párt valamennyi szervezeté­re, hogy minden szervezetnek joga legyen a felső pártszervek által ho­zott határozatok helyességének felül­bírálására. Ez jobboldali revizionista állás­pont — s ha a párt nem lépett vol­na fel ellene — végső soron meg­fosztotta volna pártunkat, mint a munkásosztály forradalmi pártját, élcsapat, szervezett csapat jellegé­től, megszüntette volna a párt aka­rat-egységét, aj tót-kaput nyitott vol­na különböző csoportosulásoknak a párton belül. A demokratikus cent­ralizmus megszüntetése vagy gyengítése komoly veszélybe sodorta volna a párt eszmei és szervezeti egységét, komolyan megrendítette volna a párt fegyelmét, gyakorlati­lag harcképtelenné tette volna a pártot, a népi demokratikus rendsze­rünk vezető, irányító ereiét. Kifejezésre jutott a jobboldali ve­szély a kommunista birálat és ön- birálat kispolgári, anarchista irány­ban való eltorzításában is. A Központi Vezetőség helytelen­nek, sőt egyenesen károsnak tartja, hogy az utóbbi időben jobboldali elemek a kritika ürügyén rágalmazó módon tagadták a munkásosztály és az egész dolgozó nép által a párt ve­zetésével Magyarországon elért tör­ténelmi sikereket. A Központi Vezetőség felhívja az egész párt, minden kommunista fi­gyelmét arra, hogy ugyanakkor, ami­kor a leghatározottabban elitéli a párt tekintélyét romboló rágalma­zást, feltétlenül biztosítani kell a párt egész tevékenységében, az álla­mi munka minden területén s egye­bütt a kommunista birálat és önbi- rálat érvényesülését. Gondoskodni kell arról, hogy komoly és állandó harc folyjék a párt és az állami munkában megmutatkozó hiányossá­gok ellen megszüntetésük érdeké­ben. Bátran ki kell bontakoztatni az alkotó, kommunista kritikát, amely nélkül nem biztosítható pártunk jó munkája és épülő szocialista társa­dalmunk előrehaladása. A pártmunka megjavításának —• az alapszervezetektől kezdve a Köz­ponti Vezetőségig — ]egfon fo—Mib feltétele a bátor, párlszerű elvi birá­lat és önbirálat, különösen pedig munkánk hiányosságainak alulról­jövő bírálata. Ilyen birálat íiélkül lehetetlen az előrehaladás, ellenke­zőleg, mindig fennáll az önelégült­ség, az önmegnyugtatás, a tespedés veszélye. Semmi körülmények kö­zött sem szabad félnünk az elvi, pártszerű bírálattól. Az ilyen bírálat még jobban emeli a párt és a Párt vezető szerveinek tekintélyét, még- jobban erősíti a párt egységét. A jobboldali elhajlás egyik legve­szélyesebb megnyilatkozása a nacio­nalizmus és a sovinizmus. A Központi Vezetőség elengedhe­tetlenül szükségesnek tartja a nacio­nalizmus, a sovinizmus minden meg­nyilatkozása elleni kíméletlen ideo­lógiai harcot. Szükségesnek tartja, minden ellenséges támadás, vagy ak­namunka leleplezését és visszaveré­sét. El kell mélyíteni népünkben — különösein figyelmet fordítva az if­júságra — a hazafias nevelést és ezzel párhuzamosan a proletár inter­nacionalizmus szellemét. Népünk ne­velésében döntő szerep jut nagy felszabadítónk, á szocialista Szovjet­unió népei iránti mélységes hála és szeretet ápolásának. Erősíteni kell népünk tudatában a hatalmas, 900 milliós béketáborfíoz való tartozá­sunk nagy jelentőségét. fr Az ideológiai és gazdasági kérdé­sekben elterjedt helytelen és hibás nézetek jelentékeny része az osztály­ellenség behatásának tükröződése a pártban és a népi demokrácia egyéb területein. A jobboldali nézetek pártunkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs beszédeiben és cikkeiben tá­mogatta ezen a(jitimarxista nézete­ket, sőt elsősorban ő volt ezek hir­detője. Nagy Imre elvtárs jobboldali vo­nalának egyik alapvető vonása ab­ban mutatkozott meg, hogy tagadta és lebecsülte a párt által elért nagy­szerű győzelmeket és rendszeresen elhallgatta az eredményeket. A Sza­bad Népben október 20-án megje­lent „A Központi Vezetőség ülése után” című cikkével Nagy Imre elv­társ egyenesen bátorította a párton belül és a párton kívül a kispolgári elemeket, helytelen, a párt tekinté­lyét aláásó tevékenységük fokozá­sára. Maga a cikk irányvonala eltér az 1953 júniusi határozatoktól, a III. pártkongresszustól, az 1954 októberi K. V. ülés határozatától, sőt több kérdésiben szembe is kerül ezekkel az alapvető párthatározatokkal. Ez a cikk szembefordul a párt helyes ipa­rosítási politikájával, lebecsüli a jobboldali veszélyt, lekicsinylőén veti fel a takarékosság kérdését, hallgatással mellőzi a legfontosabba­kat, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének kérdé­sét, helytelenül magyarázza a mun­kás-paraszt szövetség szerepét, el­hallgatja a munkásosztály vezető szerepének fontosságát e szövetségen belül. A jobboldali elemek a párton kívül és a párton belül jeladásnak tekintették e cikket és romboló mó­don kezdték támadni a párt helyes politikáját. Ilyen jelenségek voltak tapasztalhatók több újság — köztük a Szabad Nép — szerkesztőségében, s az irodalmi élet területén is. Nagy elvtárs, a Miniszterta­nács elnöke, valamint egyes gazda­sági, párt- és szakszervezeteink nem törekedtek a munkásosztály mozgó­sítására, a termelési tervek teljesí­tése és túlteljesítése, az ipar minő­ségi mutatóinak megjavítása, a munka tenrielékenvséeénék emelé­se, az önköltség csökkentése, a tech­nika jobb kihasználása érdekében. Ellenkezőleg: Nagy elvtárs és né­hány más elvtárs a minisztériumok­ban, a sajtóban (mindenek előtt a Szabad Népben) olcsó, demagóg ígé­reteikkel tévedésbe ejtették a mun­kásosztályt, a megnyugvás, a sült- galombravárás hangulatát terjesz­tették a munkásosztályban, alkal­mazkodtak a munkások elmaradott rétegeihez és ezzel a bomlás bizonyos elemeit vitték be a mun­kásosztályba. Az ipar 1954. évi nem­kielégítő munkájának fő oka ebben áll. Több minisztérium és a Minisz­tertanács munkájában az a helyte­len és káros opportunista gyakorlat terjedt el, hogy abban az esetben, ha a vállalatok nem teljesítették a tervet, akkor az év folyamán több esetben is csökkentették tervüket, ahelyett, hogy mindent megtettek volna az elmaradó vállalatok felzár­kóztatása érdekében és mozgósítot­ták volna a munkásokat a terv fel­tétlen teljesítéséért, a munka terme­lékenységének emeléséért folyó harcra. V. A Központi Vezetőség — figyelem- bevéve, hogy minden előrehaladá­sunk fő akadályát a jelenlegi hely­zetben a megnövekedett jobboldali veszély képezi — a következőkben állapítja meg pártunk soronkövetke- ző új feladatait: 1 Pártunk alapvető feladata — J-' a III. pártkongresszus határo­zatának megfelelően —• a szocializ­mus építése, a szocializmus alapjai­nak lerakása hazánkban. E cél el­érésére következetesen érvényesíte­ni kell pártunk fő irányvonalát, a szocialista iparosítás politikáját, biz­tosítva a nehézipar fejlesztésének el­sőbbségét a népgazdaságban. A szo­cialista ina”. benne mindenekelőtt a nehézipar fejlesztése erősíti elsősor­ban a szocializmus anyagi alapjait. Az országunk szocialista iparosítá­sáért vívott harcban szem előtt kell tartani hazánk gazdasági adottsá­gait, nyersanyagforrásaink jobb ki­használását. A szocialista iparosítás politikájának következetes megvaló­sítása elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének. amelynek fő útja a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztok önkéntes szö­vetkezése révén. Ennek érdekéboa pártunknak, államunknak hatalmas segítő, nevelő, szervező, felvilágosí­tó munkát kell végeznie a falvak­ban. Egyidejűleg pártunk s államunk változatlanul támogatja az egyénileg gazdálkodó dől sózó parasztságot, gazdasága, lehetőségeinek jobb fel- használásában, termelése növelésé­ben, az anyagi érdekeltség elve alap­ján. El kell érni. hoev a párt és ,a kormány hathatós seigítsége s a falu dolgozó népének mozgósítása révén végrehajtsuk pártunknak a mező- gazdaság fellendítésére hozott hatá­rozatait. O A szocializmus alapjainak le­<“1* rakásáért vívott harc. a szocia­lizmus építősében elért sikerek biz- tosít.iák a dolgozó nép életszínvona­lának következetes emelését, a dol­gozó nén anyaeri. kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, ami mindig portunk politikájának főcélja volt és főcélja marad. Az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés nagyfontosságú határozatait pártunk eme főeélkitűzése megvalósítására következetesen végre kell hajtani. A dolgozó nép életszínvonalának követ­kezetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági terme­lés. emelkedjék a munka termelé­kenysége, csökkenjen a termékek ön­költsége, hogy határozott harc foly­jék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb taka­rékosság érvényesítéséért, a munka­fegyelem helyreállításáért és megszi­lárdításáért, valamennyi állampolgári kötelezettség (adófizetés, beadási kö­telezettség stb.) pontos teljesítéséért. O Biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv keretében a szocialista ipar termelése 1954-hez képest 5.7 százalékkal, a mezőgazdaság terme­lése pedig 7.3 százalékkal emelkedjék. Biztosítani kell. hogy a széntermelés 4 százalékkal, a kohászat termelése 4 százalékkal, a villamosenergia ter­melés 10 százalékkal növekedjék az elmúlt évhez képest. Biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növekedését. Az egy főre cső termelést az ipar­ban az elmúlt évhez képest 3.9 szá­zalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökken­teni. általában 2.3 százalékos anyag- megfakarítást kell elérni. Mintegy 9 milliárd forintot kell 1955 ben beruházni, s 4.8 milliárd forintot kell felújításra fordítani. A nemzeti jövedelemnek 8.4 százalékkal kelt emelkednie 1954 hez képest. • Az elkövetkezendő hónapok legfőbb feladata szakadatlanul, dekádról de kádra, hónapról hónapra teljesíteni a terv minden előírását. A párt-, állami és gazdasági szerveknek moz- gósítaniok kell minden erőt az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére. Mozgósítani kell a majdnem kétmillió főt számláló szak- szervezetek hatalmas tömegeit, a DISZ lelkes fiataljait, a Hazafias Nép­front kibontakozó erőit, az MNDSZt és valamennyi tömegszervezetet e célok elérésére. Mindenütt a kommu- nisták legfőbb kötelessége, hogy a terv teljesítésében és túlteljesítésé­ben, az önköltség csökkentésében s a termelékenység emelésében példa­mutató magatartást tanúsítsanak. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a népgazdasági terv megvaló­sításánál egyaránt, döntő ágy a mennyiségi munkálatok teljesítése, mint az előirt növekvő termelékeny­ség s csökkenő önköltség feltétlen biztosítása. A A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a IIT. pártkongresszus határozatainak szellemében dolgozza ki a második ötéves terv részletes irányelveit. Vegye ennél figyelembe a nehézipar és ezen belül a termelőeszközök ter­melésének elsődlegességét, a mező- gazdaság további fejlesztését és kor­szerűsítését a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztási cikkek termelésének to­vábbi növekedését. Legyen a második ötéves terv hazánk további megerő­södésének, népünk növekvő jólétének, a honvédelem fejlődésének, a szocia­lizmus győzelmének terve. C Minden erővel, teljes mértékben biztosítani kell a párt megingat­I * hatatlan eszméi, politikai és szerve­zeti egységét. Ennek a szilárd egy- . Bégnek felülről, lefelé a párt Politi­kai Bizottságából, Központi Vezető­ségéből kell oly erővel kisugároznia, hogy biztosítsa minden vezető párt­szervnek és minden kommunistának a párt helyes politikája szellemében való egyöntetű működését. Ez a megingathatatlan eszmei, po­litikai és szervezeti egység kell hogy ---------------­biztosítsa a pártban az akarat és a cselekvés egységét s a párt- vas­fegyelmét. Csak ezen alapvető feladat sikeres megoldásával érhető el a párt és a pártvezetés tekintélyének további növekedése, továbbá az, hogy mind nagyobb lelkesedéssel s minél egységesebben kövesse és lelke­sen támogassa munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmisé­günk a párt politikáját. Tömörüljön pártunk köré az egész dolgozó nép és egységes lendülettel vigye győze­lemre célkitűzéseinket. fa Megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell folytatni a párt politikájától eltérő minden elhajlás ellen, a jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali elhajlás ellen. Fel kell tárni mindenütt a jobboldali veszély­gyökereit. Feltétlenül biztosítani kell a jobboldali nézetek elszigetelését és azok teljes felszámolását. Ügyelni kell arra, hogy a jobboldali nézetek elleni harc ne elvont módon folyjék, hanem össze legyen kapcsolva a párt min­dennapi feladatainak sikeres végre­hajtásával. Miközben pártunk erő­teljesen küzd a jobboldali veszélyek elten, ugyanakkor szakadatlanul foly­tatja a harcot a baloldali túlzók ét) az állami törvényesség megsértői ellen is. Biztosítani kell a párt vezető. írá- nyitó szerepét a társadalmi és az állami élet minden területén, az állami szervekben, tömegszervezetek - ben és tömegmozgalmakban, a sajtó, a rádió szerveiben, az irodalomba» stb. Biztosítani kell, hogy pártunk köz­ponti lapja, a Szabad Nép, pártunk: elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle minden elhajlástól mentesen harcoljon a párt helyes politikájának, végrehajtásáért, nevelje pártunkat) pártunk kádereit a párt marxista—) leninista politikájának szellemében, A többi lapoknál és folyóiratoknál iá biztosítani kell, hogy valamennyit — fig.velembcvéve sajátosságukat és szó-* repüket — a párt politikájának meg­felelően szerkesszék. A Központi Vezetőség kötelezi « pártszervezeteket: minden erejükkel szélesítsék és erősítsék a párt kap­csolatait a munkások, dolgozó parasz­tok és értelmiségiek széles tömegei­vel, erősítsék a munkásosztályvezétte megbonthatatlan munkás-paraszt szö­vetséget. Minden kommunista végezze példá­san és éberen munkáját azon a he­lyen, amelyet a párt, a munkásosz­tály, a dolgozó nép, népi demokrati­kus államunk kijelölt számára. fr A Központi Vezetőség szilárdart meg van győződve arról, hogy a ma­gyar dolgozók harcedzett pártjának minden szervezete s egész tagsága a dicső magyar munkásosztály, dől - gozó népünk milliói lelkes, szívós* odaadó munkával vaióraváltják azo­kat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket e határozat országunk felemelkedésére, népünk boldogulá­sára kitűzött. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA1 KÖZPONTI VEZETŐSÉGE (MTI*-------------­Családanyákért és kiváló dolgozó nőket" fürrtelrtek ki a miskolci nőnapon Hétfőn este ünnepi nagygyűlésre jöttek össze Miskolc asszonyai és leányai a Déryné Színházban. Zsú­folásig megtelt a színház nézőtere; munkásasszonyok, lányok, hivatali dolgozók és családanyák jöttek el az ünnepségre. Az elnökségben helyet foglaltak a miskolci MNDSZ szerve­zet alapító tagjai, valamint az üze­mek legjobb dolgozói. Az ünnepi beszédet Döbrentei Ká- rolyné, az MNDSZ budapesti szerve­zete elnökségének tagja mondotta. Méltatta a nemzetközi nőnap jelen­tőségét, beszélt a békeharcban az asszonyokra, anyákra váró nagy feladatokról és a nőknek a termelő-, munkában való helytállásáról. Ezután az MNDSZ 120 miskolci aktivistájának nyújtották át az em­lékérmeket. 14 MNDSZ alapszerve­zet díszoklevelet kapott jó munká­jáért. Mintegy harminc nagycsaládos anyát tüntettek ki anyasági érdé»»; éremmel. A miskolci üzemek, válla­latok — például a drótgyár, az élel­miszer kiskereskedelmi és a ruhá­zati bolt vezetői jutalmat osztottad ki a termelésben élenjáró nődolgo­zóknak. Az ünnepség végén nívós kultúrműsor szórakoztatta az egy­begyűlteket. Előadások a szovjet könyv ünnepén Miskolcon Az MSZT városi titkársága és a városi tanács népművelési osztálya a szovjet könyv ünnepe alkalmából az MSZT Déryné-utca 5. számú szék­házában rendezett könyvkiállítással és könyvvásárral kapcsolatban irodal­mi előadássorozatot tart. Az első elő­adást az ünnep megnyitása alkal­mából Bőd Andor, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára1 tartja „A szovjet katona szerepe a magyar irodalomban" címmel már­cius 9-én, szerdán este 6 órakor. A második előadást március 16-án esté 6 órakor Sárközi Andor gimnáziumi tanár tartja „A szovjet irodalom szerepe a világirodalomban“ címmel. A harmadik előadás 23-án este 6 órakor lesz. Gyárfás Imre, az Író­szövetség helyi csoportjának elnöke Alexej Tolsztoj életéről és munkás­ságáról tart előadást. ^jiüasvJ modellfeiiik mtgtrkeídfk ! Mérték utáni női ruhákat készít 5/c. nőiszabó fiókunk, Vasgyár, Marx Károly u. 11. n. RUHÁZATI SZÖVETKEZET Fiókvezető: SZEKERES ISTVÜNNÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom