Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

\ ESZAKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1955, március fl. Március 10-én és 11-én tartják az országos kohászati tanácskozást A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa már­cius 10. és 11. napjára országos ko­hászati tanácskozást hív össze az országház kongresszusi termébe. Az értekezleten résztvesznek a kohá­szati üzemek párt- és tömegszerve­zeti vezetői. A résztvevők megtár­gyalják az 1955. évi tervfeladatok megvalósításának módjait. A ta­nácskozáson Csergő János kohó- és gépipari miniszter, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart beszámolót. (MTI) A mezőcsáti járás vezet a járások begyűjtési versenyében A megyei begyűjtési hivatal érté­kelte a járások begyűjtési verse­nyét. Az értékelés szerint továbbra is a mezőcsáti járás dolgozó paraszt­jai tartják az első helyet. A járások sorrendje a következő: 1. Mezőcsáti, 2. szerencsi, 3. ózdi, 4. szikszói, 5. mezőkövesdi, 0. sátor­aljaújhelyi, 7. putnoki, 8. abaujszán- tói, 9. miskolci, 10. edelényi, 11. sá­rospataki, 12. encsi, 13. ricsei. A városok versenyében: 1. Miskolc, 2. Sátoraljaújhely, Ózd, 4. Kazincbarcika. „Azonnali tárgyalásokat Oroszországgal* Gyűlés Londonban és Uevan beszéde London (TASZSZ) A Tribune című munkáspárti heti­lap szerkesztősége 2-án Londonban a westminsteri Central Hall-ban gyűlést hívott egybe „azonnali tár­gyalások Oroszországgal*’ jelszóval. A gyűlésen kétezer ember vett részt. Michael Foot munkáspárti képvi­selő, a gyűlés elnöke hangsúlyozta: a gyűlést azért hívták össze, mert halaszthatatlanul szükséges, hogy a német kérdést még a párizsi egyez­mények ratifikálása előtt megvitas­sák a Szovjetunió vezetőivel és meg­egyezést érjenek el az atom- és hid­rogénfegyver betiltását illetően. A gyűlésen felszólalt Aneurin Bevan munkáspárti képviselő és dr. Donald Soper, a metodista egyház vezetője, a jelenlévők hangos taps­sal fogadták Bevan és Soper felszó­lalását, amelyekben a nemzetközi problémáknak békés úton történő rendezése mellett szálltak síkra. Bevan felszólalásában kijelentette: „Az Egyesült Államok Németor­szágban militarista, a távolkeleten Kínában pedig megvesztegethető rezsimet igyekszik talpraállítani. Ez nem békepolitika, hanem háborús politika, az angol nép számára pedig eljött az ideje annak, hogy ne csak passzívan szemlélje az eseményeket*1. A KOSSUTH SZÁLLODÁBAN március 7, 8, 9-én „ESTI SZERENÁD” címmel vidám zenés műsoros estet ren­deznek. Fellépnek: Boros Ida eiőadóművésznö, a rádióból közismert „Mosoly” trió női énekhármas. Erdélyi Nóra, Szente Ákos táncdalénckesek. Konferál: Héczei Iván, kísér: Magda Gábor tánczenekara. Mű­soron: majryar és külföldi szerzők tánc- dalai, operettrészletek, előadói számok, paródiák. Napi ételktilönlegességek: 7-én: házi disz­nótoros vacsora, csörögefánk, 8-án: orja- leves, kolozsvári töltött káposzta, diós­palacsinta, 9-én: szegedi halászlé tepertős turóscsusza. Itt az kjeje — mondotta többek között —, amikor az angol népnek kormánya tudomására kell hoznia, hogy a nemzetközi ügyekben több engedékenységet és bölcsességet kí­ván. Bízom benne, hogy ez a gyplés tudomására hozza Churchillnek: „itt az idejé, vagy távozzék, vagy csele kedjék“. Soper kijelentette, a Szovjetunió­ban tett látogatása alkalmával meg­győződött arról, hogy a szovjet nép békét akar. Valamennyi kereszténynek •— je­lentette ki Soper — követelnie kell, hogy a Szovjetunióval most folytas­sanak tárgyalásokat a német kérdést illetően és támogatnia kell az atom- és hidrogénfegyver megsemmisitését célzó követeléseket (MTI) flz Osztrák Szövetségi Köztársaság áj magyarországi követének látogatása a külügyminiszternél Kari Braunias rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Osztrák Szövetségi Köztársaság új budapesti követe megbízólevelének a közel­jövőben történő átadásával kapcso­latban március 5-én látogatást lett Boldoczki János külügyminiszternél. (MTI) A. L. Strong amerikai ujságírónő ügye 1949 februárjában az annakidején a Szovjetunióban tartózkodó A. L. Strong amerikai ujságírónőt a Szov­jetunió ellen irányuló kém- és fel­forgató tevékenység gyanúja miatt a szovjet áljambiztonségl szervek letartóztatták és kiutasították az or­szág területéről. A szovjet ügyészség által végzett vizsgálat eredményeként megállapí­tást nyert, hogy a volt állambizton­sági minisztérium vezetősége (Be- rija, Abakumov) alaptalanul emelte Strong asszony ellen az említett vá­dat. Ezzel kapcsolatban most ezeket a vádakat elejtették. (MTI) Vasárnap délután 4 órakor kezdődik az idol első áliamkölcsönsersolás A IV. békekölcsön második sor­solását vasárnap délután négy óra kor ünnepélyesen kezdik meg í zalaegerszegi ruhagyár feldíszített kultúrtermében. Ezúttal — száz fo­rintos kötvényeket alapulvéve 78.500 kötvény számát húzzák ki szerencsekerékből, összesen 24 mil­lió 913.800 forint értékű nyeremény­nyel. (MTI) Az amerikai igazságügyi szervezet botrányos kudarca ELMÉLETI TANÁCSADÁS Mit értünk munkatermelékenység és az önköltségcsökkentés fogalma alatt Irta: PURGER ISTVÁN New York (TASZSZ) Az a botrány, amelyet Matusow volt hivatásos besúgó leleplezései és az amerikai közvélemény felháboro­dása okoztak, arra késztették az Egyesült Államok kormányköreit, hogy sürgős intézkedésekkel megpró­bálják elsimítani az Igazségügyrrti- nisztérium és különböző nyomozó bizottságok botrányos kudarca okozta benyomást. Minden erővel arra akarták kényszeríteni Matusowot, hogy vonja vissza kijelentéseit, ame­lyek szerint több mint kétszáz ha­ladó személyiséget a hatóságok alap­talanul üldöztek. Matusowot a szenátus belbizott- sági albizottsága elé Idézték. Az al­bizottság február 21-én megkezdte Matusow kihallgatását. A kihallga­tásnak az a célja, hogy Matusowot megfélemlítsék és rábírják beisme­résének visszavonására. Az albizottság több tagja megpró­bálta azzal zsarolni Matusowot, hogy kijelentette, Matusow „kommunista’* és „összeesküvést“ hajt végre, hogy megfossza hitelétől az igazságügy­minisztérium és a kongresszusi vizs­gálóbizottságok módszereit. Matusow határozottan visszautasította ezt az állítást és kijelentette, hogy a köz- társasági párt, valamint a Mormon­szekta tagja. Az albizottság nem tudta „meg­törni“ Matusowot és március 2-án befejezte a kihallgatást, de figyel­meztette Matusowot, hogy esetleg, újból megidézi vallomástételre. —1 (MTI) A nártoktatásban résztvevő elvtár­sak közül sok elvtárs fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy magyarázzuk meg a munkatermelékenység, a terme­lés és az önköltségcsökkentés fogalmát és azok tényezőit. Az alábbi cikkben válaszolunk a kérdésekre. Ahhoz, hogy a munkatermelé­kenység fogalmát megértsük, előbb a termelés fogalmát kell tisztáz­nunk. Sokan azonosítják a terme­lés és a termelékenység fogalmát. Bár szorosan összefügg, mégis kü­lön kell róla beszélni. Nézzük előbb a termelés fogal­mát. Először Is két tényezőt kell fi­gyelembe venni. Egyrészt azt a*z időt, amely alatt a terméket elő­állították, másrészt magát a ter­mék mennyiségét, melyet a vizs­gált idő alatt állítottak elő. Terme­lés fogalma alatt tehát: bizonyos idő alatt meghatározott termék- mennyiség előállítását értünk. A munkatermelékenység . tényezői t A munkatermelékenység vizsgá­latánál nem két, hanem három té­nyezőt kell figyelembe venni. Az első két tényező ugyanaz, mint a termelésnél. Harmadik tényezőként figyelembe kell venni a termelésre fordított munkamennyiséget. A ter­melékenység vizsgálatánál az utób­bi a legdöntőbb, mert ez mutatja meg, hogy az egy főre jutó terme­lés emelkedik-e, vagy csökken. Pél­dául: az egyik üzemben egy fél­esztendő termelés emelkedését vizsgáljuk. Az I. negyedévben a termelési egység száz, a másik ne­gyedévben ez 120-ra emelkedik. A termelés növekedése tehát az I. ne­gyedévhez viszonyítva 20 százalék­kal megnőtt. Itt azonban meg kell néznünk azt, hogy ezt a különbséget mennyi munkabefektetéssel termelték ki. Ha a száz termelési egységet tíz munkás állította elő, s a 120-at is ugyanennyi — akkor itt a terme­lékenység 20 százalékot emelkedett. Viszont abban az esetben, ha a 120 termelési egységet nem tíz, hanem 12 munkás állította elő, akkorv a termelés növekedett ugyan a 100- hoz viszonyítva, de a termelékeny­ség változatlan maradt. De ha ar­ról van szó, hogy ezt az eredményt 14 munkás érte el, akkor már a termelékenység csökkenéséről be­szélünk. Viszont, ha csak 9, vagy 8 munkás végezte el ezt a munkát, akkor a termelés emelkedett ugyan az I. negyedévhez viszonyítva, azonban a termelékenység növeke­dett, mert kevesebb munkaráfordí­tással ugyanannyit termeltek. A termelékenység növelésén ál­talában a munkafolyamat olyan megváltozását értjük, amelynek eredményeképpen valamely áru A s ózdi finom- hengermű dolgozói feb­ruár hónapban is túl­teljesítették tervüket, egyben eleget tettek április 4 tiszteletére tett vállalásuknak. De a ter­vek teljesítése és a ter­melési költségek csökkentése nem tükrözi az egyenletes fejlődést. Igazolják ezt a kimutatások adatai is. A hengersorozatok kihasználása következőképpen alakult: Sorozat: December NÉPGAZDASAGUNK ÉRDEKE; AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE A technológiai fegyelem a ózdi finomliengerdében HETEDIK NAP például a Január Középsor 77.1 77.1 Finomsor 72.3 65.7 Gyorssor 82.2 83.1 Abroncssor 71.4 71.9 Drótsor 78.5 78.4 összesen (átlag): 75.4 73.6 mok: Hogyan alakult mény: az egy óra/tonna teljesít­Sorozat: Nov. Dec. Jan. Febr. Középső:­9.08 7.92 9.21 8.67 Finomsoi 7.29 7.32 7.15 8.77 Gyorssor 8.76 10.54 10.60 9.01 Abroncssor 6.37 7.18 8.26 7.31 Drótsor 12.36 12.76 13.07 2.42 Ossz. (átlag): 8.52 8.79 9.26 9.02 A hengersorok kihasználási foka tehát azt mutatja, hogy igen sok a tennivaló a technoló­gia betartása körül. Különösen sok a javítani­való a finomsoron, ahol a sorozat kihasználása 6.8 százalékos csökkenést mutat. A sorozatnál el­tolódások mutatkoznak a pászítás és a henger­cseréknél is. Decemberhez viszonyítva a henger­esere 7 százalékról 9.4 százalékra, az igazítás pedig 11.3 százalékról 13.6 százalékra növeke­dett. (!) De nőtt a sorozatoknál az anyag fajlagos felhasználása is. A 100 kilogramm hengerelt áru­hoz viszonyított fajlagos anyagfelhasználás egyenetlen fejlődést mutat, különösen a gyors ­soron és a drótsoron Sorozat: Nov. Dec. Jan. Febr. kg kg leg kg Gyorssor 107.23 110. 6 109.18 109.17 Drótsor 111.19 113.18 112.74 114.12 E szántok azt mutatják, hogy — különösen „anuár hónaphoz viszonyítva — a terv teljesítése ellenére csökkent az óra/tonna teljesítmény. (Ha csak a februári 0.24 százalékos csökkenést vesz- szük alapul, ez is mintegy 100 ezer forintos kárt jelent nemzetgazdaságunknak. A finopihenger- rnűben véget kell vetni a kampányszerüségnek, a hóvégt hajrának, az egyenetlen fejlődésnek, s még lelkesebben, még körültekintőbben kell har­colni az április 4-i vállalások teljesítéséért. S ez annál fontosabb, mert bár az ózdiak jelenleg a finomhengerművek versenyében az első helyen állnak, ha nem törekszenek a még gazdaságo­sabb, olcsóbb termelésre, igen könnyen előfor­dulhat, hogy elveszítik előkelő helyüket. Különösen a minőség javításánál és a selejt csökkentésénél tudnának sokat megtakarítani, különösen ha figyelembe vesszük, hogy decem­ber hónaphoz viszonyítva növekedett az üzem­ben a selejt. Erről is számok beszélnek. Ha a sorozatoknál nem térnének el a hen­gerlési technológiától, s ha például csak a drót­soron egy százalékkal csökkentenék az anyag fajlagos felhasználását, ez évente körülbelül 150 ezer forint megtakarítást jelentene. Nemcsak a hengersorok fokozottabb ki­használása, valamint az anyag fajlagos felhasz­nálásánál elért eredmények segítik elő a henge­relt áruk termelési költségeinek csökkentését, elősegíti többek között az is, ha egy óra/tonna teljesítményt emelik. Mit mutatnak erről a szá­Sorozat: December Január Középsor 0.10 0.16 Finomsor 0.28 0.21 Gyorssor 0.49 0.31 Abroncssor 0.45 0.47 DróUor 1.76 1.74 összesen (átlag): 0.58 0.66 ,'Számtalan lehetőség nyílik az önköltség csökkentésére, az olcsóbb termelésre. Ezt legin­kább az üzem dolgozóinak április 4-i vállalása mutatja. Ha például a múlt év negyedik negyed­évi 0.56 százalékos selej- tet ezév első negyedévé^ ben csak 0.50 százalék­ra csökkentenék, úgy csak január hónapban 18.000 forintot takaríta­nának meg. De mint a táblázat mutatja, nem csökkent, hanem közel 44.000 forinttal nőtt a selejt. Az üzem dolgozói vállalták például a má­sodosztályú minőségű hengerelt áruk mennyisé­gének 2.42-ről 2.30 százalékra való csökkentését. Ezzel szemben január hónapban a másodosztályú minőségű hengerelt áruk mennyisége 2.94 száza­lékra nőtt, amely mintegy 56.000 forintos kárt jelent. Ugyanígy nőtt a mühelyköltség 37.000, va­lamint a szertári anyagok felhasználása 14.000 forinttal. A termelési győzelmek, a február havi 103.2 százalékos tervteljesítés tehát nem járt együtt a termelési költségek csökkentésével. Annak el­lenére, hogy a termelékenység nőtt, emelkedett az önköltség, mert hibák vannak a helyes prog­ramozásnál, a hengerlés) technológia előírásainak betartásánál. Ott van a hiba, hogy a ©'árrészlegnél még ma sem fő kérdés az önköltség csökkentése, a takarékosság. Az Igazgatóság rendelete értelmé­ben például már hetekkel ezelőtt el kellett vol­na készíteniük az önköltség csökkentésével fog­lalkozó naplókat, kis füzeteket, amelyek techno­lógiai előírásokat is tartalmaznának, tudtára ad­nák minden dolgozónak, hogy mi a kötelessége az olcsóbb, gazdaságosabb termelés elérésére. A finomhengermű gyárrészleg vezetője úgy látszik a feladatot kiadta albérletbe a művezetőknek, s ahelyett, hogy a mulasztókat felelősségre vonla volna, a határidő meghosszabbítását kérte az igazgatóságtól. Mindezek azt mulat iák, hogy nem véletlenül emelkedett 1955-ben, különösen feb­ruár hónapban a termelési költség. A hátralévő időben feltétlenül változtatni kell a munkán Valamennyi műszaki és fizikai dolgozó tartsa szemelótt, hogy az olcsóbb, gazdaságosabb ter­melésért folyó harc az életszínvonal növekedését szolgálja. termeléséhez társadalmilag szüksé- ges munkaidő megrövidül, tehát; kisebb mennyiségű munka elég ah­hoz, hogy nagyobb mennyiségű használati értéket állítson elő. A társadalmilag szükséges munkaidő nemcsak azt az eleven munka- mennyiséget tartalmazza, amely a. szóbanforgó terméket közvetlenül előállítja, hanem a már múltban elvégzett (holt) munkamennyiséget, is, amely a termelésnél elhasznált termelési eszközökben megtestesül és a termékekbe átkerül. A termelési eszközök takarékos felhasználása tehát növeli a társa­dalmi munkatermelékenységet. A. munkatermelékenység növekedés® következtében egy-egy munkás a termelési eszközök (gépek és nyers­anyag) mind nagyobb tömegét ké­pes azonos idő alatt mozgatni. Vi­lágos, hogy a jelenlegi technika* fejlettség mellett egy szövőmun­kás egy óra alatt több gépet tpd mozgásba hozni, több nyersanyagot képes szövetté szőni, mint 200 esz­tendővel ezelőtt. A munkatermelékenység emel­kedése tehát abban áll, hogy az. előállított termékben rejlő össz­munkamennyiség csökken, az össz­munkamennyiségen belül pedig mind nagyobb részt foglal el a múltbeli munka és mind kisebb részt az eleven munka. Mindezek­ből azt látjuk, hogy a termelés és a munkatermelékenység dialektikus egységet alkot, mégis külön-külön kell vizsgálnunk, mert a termelés emelkedése nem vezet feltétlenül a munkatermelékenység növekedé­séhez, viszont a munkatermelé­kenység növekedése sem mutatja meg minden esetben a termelés emelkedését. Milyen módszerekkel lehet növelni a termelést és a munkatermelékenységet A termelés emelésének legfőbb módszere a munkatermelékenység növelése. A munkatermelékenység növelésének is több módja van. Például a korszerű technika alkál- mazása, a termelés reális meg­szervezése, megfelelő szaktudású káderek foglalkoztatása, a dolgo­zók technikai kultúrájának állandó- fejlesztése, a munkafegyelem meg- í szilárdítása, stb. A termelés eme­lésének másik módszere a több munkás foglalkoztatása. S végül a 'harmadik: a munkaintenzitás fo­kozása. Ez utóbbi kapitalista mód­szer. Vannak olyan nézetek, hogy 4 munkaintenzitás növelésével ennelkedik a termelékenység. Ez nci'n igaz. A munkaintenzitás növelése esz­közé! ugyan a többtermelésnek, de nem \ eszköze a munkatermelékeny­ség Emelésének. A munkás a több termeiket a munkaintenzitás növe­lése esetén nem változatlan, vagy éppen'-kevesebb munkaerő kifejtés­sel állítja elő, hanem éppen a na­gyobb testi erő kifejtésével. Azt jelenti tehát, hogy a munkásból azonos idő alatt több fizikai ener­giát préselnek ki. „A munka inten­zitásának növelése — írja Marx —, odajuttatttat valakit, hogy egy óra alatt anríyi munkaerőt kell el­használnia, mint amennyit azelőtt két óra al.att használt el". Mindezekből látható, hogy az egy termék előállítására fordított munkamennj'isóg a munkaintenzi­tás növelésével nem csökken. A munkatermelékenység csak akkor emelkedik, ha az egy termék elő­állítására szükséges munkameny- nyiség csökkett­A munka termelékenységének növelésével elősegítjük a termelő­erők fejlődését, a munkaintenzitás fokozása viszont, tönkre teszi a leg­fontosabb termelőerőt: az emb®1^- A szocialista társadalomban a munka intenzitásának csökkentése törvényszerű folyamat. A munka- intenzitás kérdésében azonban —■ abban, hogy menlnyi munkát végez a dolgozó egy nap alatt — nem le­hetünk közömböseik. Bizonyos fokú munkaintenzitást 'a szocialista és a szocializmust épft-ő társadalomban is — a termelőerők adott színvona­lának megfelelőep — meg kell kö­vetelni. Vagyis: a munkaintenzitás törvényszerű cső kkenése senkit sem jogosít fel arra, hogy „lógás­sal“ töltse a inunk-aidejét. A szo­cializmus építése, a szocialista ter­melés szigorú munkafegyelmet kö-- vetel. (Az elméleti anyag II. részét la­punk következő sz-ámában folytat­juk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom