Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Csütörtök, 1955. március 5. ESZAKMAGYAROKSZAG :í Pártélet ★ A termelés pártellenőrzése az újhelyi dohánygyárban Hogy egy vállalat sikereket érhes­sen el az állami tervek végrehajtásá­ban, ahhoz az kell, hogy a pártszer­vezet erősítse befolyását a termelés pártellenőrzésével. A pártszervezet munkáját mindenekelőtt ebből ítélhet­jük meg. Amikor a sátoraijuújhelyi dohány­gyár pártszervezetének munkáját vizsgáltuk, örömmel teljesítettük a vezetők és munkások kérését: — Szeretnénk, ha jól megnéznék gyárunkat — mondották. — Rólunk aztán igazán keveset írnak a lapon... Vagy nézzék meg a bölcsődénket és a napküzioUhonuukat. A környéken sem találnak ilyet. Lehet-e kérkedésnek venni ezeket a megállapításokat? Nem! A jogos büszkeségnek komoly alapja van. Több mint másfél éve rendszeresen és egyenletesen tcljesiti ez a gyár tervét. Az elmúlt hónapok­ban a minőség is sokat javult. Ez év januárjában a legjobb minő­ségű árut — a dohánygyárak között — a sátoraljaújhelyi állította elő. A minőség ebben a hónapban is jónak mutatkozik. De ez még nem minden. A munka, sok és tisztviselők sikereit a legjob­ban az bizonyítja, hogy már tízszer kapták meg az élüzem-címet. Kevés gyár dicsekedhetik ilyen sikerekkel. A pártszervezet sokoldalú munká­jára, szervező- és lelkesítő tevékeny­ségére a kommunisták példájára volt szükség, hogy ma, 1955-ben a gyár már a tizenegyedik élüzem-címért versenyezzen a testvér-vállalatokkal. A gyár kommunistái nugy fontos­ságot tiilajdonítanak a termelés párt- ellenőrzésének. A pártszervezet tagjai érzik, hogy teljos felelősséggel tartoz­nak a pártnak az üzem működéséért, a terveknek idejében való és kiváló minőségű teljesítéséért. Alkalmazzák az üzem pártellenőrzésének egyik leg fontosabb és leghatékonyabb módsze­rét: az üzemi kérdéseket megvitatják a pártgyűlóseken. Az elmúlt óv egyik időszakában, amikor különösen sok panasz érkezett a gyártmányok minőségéről, párteso- portérlekezletok után pártaktivá.n is tanácskoztak, hogy mit lehetne tenni a minőség javításáért. Az eredmény — mint várható volt —, nem késle kedett sokáig. Kisobb hibák azonban még mosta­nában is előfordulnak. A pártszorvo zet ezekre is felfigyel és idejében fel­hívja rá a műszaki és gazdasági veze­tők figyelmét. Nemrégiben fordult elő, hogy a kész termékekon olajeseppoket fedeztek fel. Elég nagy kár keletke­zett ebből. A pártszervezet vezetősége felhívta erro Fehér Ferenc műszaki vezető figyelmét és megbízta, hogy állapítsa meg a hiba okát. Kiderült, hogy a gépeket az új, még tapaszta. lattan dolgozók helytelenül olajozták. A pártszervezet vezetői a műszaki megbeszéléseken is ott vannak. Eze­ket rendszerint a termelési értekezle­tek előtt tartják s megbeszélik, hogy mit hajtottak végre a dolgozók javas­lataiból. Az eredményeket a termelési értekezleten ismertetik a dolgozókkal. Nemrégiben Zustyák Tstvánnó gep- vezetőnö például kifogásolta, hogy a tervszerű, megelőző karbantartást néha olyan gépen hajtják végre, ame­lyen még lehetne dolgozni, holott van olyan gép, amely rossiz és mégis to­vább üzemeltetik. Azóta észszerűbben javítják a gépeket. Az olyan fontos dologban, mint a pártellenőrzés, a dohánygyár pártszer­vezete nemcsak saját erejére támasz­kodik. A kommunisták tudják, hogy ha a pártellenőrzésbcn komoly sikere, két akarnak elérni, akkor a párton- kívüli munkásokkal, művezetőkkel, tisztviselőkkel is erősíteniük kell a kapcsolatokat. A pártszervezet ezért a szakszerve­zetét és a DISZ-t igyekszik minél job. ban segíteni, Irányítani, munkájáról beszámoltatni. A szakszervezet jól szervezte meg a felszabadulási ver­senyt. Áz eredményeket minden nap értékelik s kifüggesztik az oszfá.lyo- kon. Azokat a dolgozókat, akik selej­tes, vagy gyengo minőségű terméket készítenek, nyilvánosan is bírálják — szembetűnő helyre kiteszik készítmé­nyeiket. De nem fukarkodnak a dicsé, retekkel sem. Sok dolgozó megórdomli ezt. Blaha András gépmester csupán januárban 42.400 forintot takarított meg. A DISZ is él és gyakran kezdemé­nyez. Csupán az egyik DISZ brigád, amelynek Becse Gizella a vezetője, 8900 forint megtakarítást vállalt az elmúlt hónapban. Ezzel szemben több mint 25.000 forintot takarított meg! A pártszervezet gondot fordít a fia­talok nevelésére. A DlSZ-tagok 95 százalékát bevonták a DISZ Potőfl- iskolába. Öt százalékuk pártoktaíá3- ban vesz részt. Juhász István 27 holdas szuhogyi kulák 93 búzamézsával tartozott a nép államának. A napokban elszá­moltatták. Ennek során egy vágó­marhát elvittek tőle a beadási hátra­lék teljesítésére. Szállítás közben .Ju­hász István vője Hegedűs Miklós — aki közös háztartásban él a kulák- kal — az elszámoltató brigádot meg­támadta és a vágómarhát visszaszál­Örvendetes jelenség hogy a kom- munisták milyen sokat foglalkoznak a pártoktatás megjavításával. Az SZKP történetének első évfolyama 22 hallgatóval kezdődött s most 25 hall­gatója van. A másodéves tanfolyam 27 hallgatóval kezdett s számuk az­óta sem változott. Ezt a tanfolyamot Balogh Ferenc igazgató vezeti, de a pártszervezet megbízta a többi poli­tikai iskola ellenőrzésével is. Torony Jánosné elvtársnő párttitkár és Kubovics János elvtárs pártvezelő- ségi tag is jól dolgozik a pártszerve­zetben. Örömmel közölték, hogy 3 napos békeműszakot tartanak a gyárban. A kommunista munkásnők kezdemé­nyezték ezt. éspedig Verő Istvánná. Láng Andrásné és Pápai Tstvánné szertári dolgozók. A munkásnők kö­zül az aznan megtartott pártlaggyűlé- sen már többen tettek új vállaláso­kat a békeműszakra is. A pártszervezet elsősorban a jó po­litikai tömegmunkával érte cl, hogy ma már jó a gyárban az üzem párt- ellenőrzése. A szemléltető agitáolóban azonban még hibák vannak. Az üzem. ben alig látni jó feliratokat és jel­szavakat. A faliújság-mozgalom is gyenge még. Végül a sátoraljaújhelyi dohánygyár hírnevéről mondunk el valamit. A gyár munkásai és vezetői indo­kolatlannak tartják, hogy a fogyasz­tók elégedetlenek az újhelyi cigaret­tával. Mindenki csak a lágymányosit dicséri. Nekünk is az a véleményünk, hogy csak mende-monda az az állítás, hogy a rossz cigarettákat csakis Sá toraljaújhelyen készítik. A valóság ez, hogy az egyik dohánygyár ki­segíti néha a másikat cimkéivel. így fordul elő. hogy a lágymányosi cím­kével ellátott dobozokba sokszor új­helyi cigaretta kerül, —. ez ízlik min­denkinek, a sátoraljaújhelyi esomago. lású lágymányosi cigarettát pedig kifogásolják. Különben ia, mindegyik dohánygyár ugyanazzal a, hazai és külföldi keverékkel dolgozik, mint az egri, n debreceni, vagy akár a sokat dicsért lágymányosi. KÖRÖMI GYÖRGY Jitotfa. A brigád ismételten felszöli- tóttá a kulákot a vágómarha átadá­sára és mivel erre Juhász István és veje nem volt hajlandó, a brigád a hátralék teljes fedezésére két ökröt vitt el tőle. Az elszámoltatás tettleges megaka­dályozása miatt a rendőrség Hegedűs Miklóst fírízetbo vette éa az ügyész­ségnek átadta. Elszámoltatták a kulákot A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL AMI NINCS A BÉRKÖNYVECSKÉKBEN A MOZDONY KÉMÉNYÉBŐL nagy zajjal sűrű füslfelhő szállt fel, majd még egy és még egy... A mozdony első könnyű rándulását átvették a vagonok, azok is kez­detben lassan, majd mind gyor­sabban és gyorsabban elfutottak a gyár új épülettömbjei mellett, át­robogtak a kijárati váltókon.;. A nyitott vasúti kocsikon új közelitő- és sorművelő traktorok sorakoztak, amelyek most kerültek le a futó­szalagról. Csaknem naponta futnak ki traktorokkal megrakott szerelvé­nyek a Minszki Traktorgyár mel­lékvágányáról Moszkva környéké­re és Szibériába, a Volga vidékére és Karéliába, Ukrajnáiba és Ku- bányba, Belorusszia különböző ke­rületeibe. A Belorussz SZSZK egyik legnagyobb gyárának kollek­tívája egyre több traktorral látja el a népgazdaságot. Az állom bőkezűen megfizeti a traktorgyárnak munkáját. íme a konkrét példák: nagyszerűen dol­gozik a kerelprésoműhelyben Mi­hail Udalcov villanyhcgesztő. Egy műszak alatt 3—4 normát teljesít. Udalcov tavaly januárban 2300 rubelt kereseti, decemberben pe­dig 2700 rubelt, Vlagyimir Szlo- veckij villany hegesztő havi kere­sete 450 rubellel, Nyikolaj Zarikov esztergályos keresete 350 rubellel emelkedett. A traktorgyáriak munkabérének emelkedéséről a legtöbbet, mond­hatnának az Oleg Kosevoj-utcai ta­karékpénztár dolgozói. Az elmúlt év folyamán a betéttulajdonosok száma 1500 fővel gyarapodott. A 'betétek összege csaknem ■ másfél­millió rubellel emelkedett. A mun­kástelep takarékpénztárában jelen­leg 3 és félmillió rubel van," 2 és félmillió rubellel több, mint kél évvel ezelőtt. A takarékpénztártól nem mesz­Irta: V. Csenszkih sze van a bútorok és háztartási cikkek áruháza. Itt mindig sok a vásárló. — A jó árunak nincs ideje, hogy sokáig heverjen nálunk —, mondja az áruház vezetője. A MUNKÁSOK SŰRŰN meg­fordulnak itt, szép bútort, por­cellán- és fajansz edényeket, zo­máncedényeket vásárolnak. A pénztárak szinte megállás nélkül dolgoznak. Az áruház 1953-ban 2.200.000 rubel értékű árut adott el, csaknem félmillió rubellel töb­bet, mint előirányozták. Nagy a forgalom a cipő- és konfekció üz­letekben is. De nemcsak a munkástelep üz­leteinek forgalma és a takarékbe­tétek összegeinek növekedése, ha­nem számos más tény is meggyő­zően bizonyítja, hogy a gyár mun­kásainak és adminisztratív dolgo­zóinak anyagi jóléte emelkedett. A szovjet kormány az állami kiske­reskedelmi árak rendszeres leszál­lításával jelentősen növelte a dol­gozók reálbérét. .. .Azon a helyen, ahol ma a szovjet gépgyártás fiatal óriásüze­mének tömbjei terülnek el és egész lakónegyedek nőttek Id a földből, azelőtt fenyvesek zúgtak és |kis földszintes házacskák álltak. A belorusz főváros egykori kül­városa felismerhetetlenül megvál­tozott. Helyén új ipari kerület lé­tesült. A traktorgyáriak telepén évről-évre többezer négyzetméter új lakóterületet építenek fel. La­kóházak és középületek építésére eddig összesein 149.538.000 rubelt fordítottak. A gyár munkásai 91.200 négyzetméter lakóteret kaptak. A traktorgyár munkástelepén össz­komfortos házakat építettek, víz­vezetékkel és távfűtéssel. NEMRÉG ELKÉSZÜLT az ifjú­munkások szállója is. A munkás- szálló lakói havonta 30 rubelt fi­zetnek. A szálló fenntartási költ­ségei azonban több kiadást jelen­tenek az államnak. Évente közel 600.000 rubellel járul hozzá az ál­lam a munkásszálló költségeinek fedezéséhez. A munkástelepen sokan saját házat építenek. Az állam az épít­kezőknek ingyenes házhelyet ad. így szép háromszobás házat épít­tetett Sztyepan Ceraszincsuk javí­tógépész, Fjodor Minov a ková­csolóműhely diszpécsere, Vaszilij Szajenko gépész és mások. Mind- egyikök 10—10.000 rubel hosszúle­járatú .kölcsönt kapott az államtól. A traktorgyár! munkások tavaly több mint félmillió rubel hosszúle­járatú kölcsönt kaptak összesen. Nemrég 64 újabb család kezdett hozzá lakóház építéséhez. Nehéz lenne fielsorolni mind­azokat az összegeket, amelyeket az állam és a szakszervezet a dolgo­zók szükségleteinek kielégítésére fordít. Szinyelnyikov elvtárs, a gyár szafcszervezeti bizottságának elnökhelyettese elmondja, hogy csupán betegségi és szülési segé­lyekre évente két és félmillió ru­belt fordítanák. A munkakörülmé­nyek megjavítására és munkaru­hákra tavaly .2,200.000 rubelt köl­töttek. Az állam bőkezűen gondos­kodik a dolgozók gyermekeiről is. 1954-ben napköziotthonokra és böl­csődékre több mint 640.000 rubelt használtak fel. MINDEZEK AZ ÖSSZEGEK nincsenek benne sem a munka,bér kifizetési jegyzékekben, sem a munkások bérkönyvecskéiben. Ezek az összegek azonban a belorusz traktorgyári munkások állandóan növekvő szükségleteinek kielégíté­sét szolgálják és lényegében kiegé­szítik reálbérüket. A termelés parancsnoka JPzabó József VJ sztahanovista művezető a Di.- MJVAG Gépgyár rcszelővágóüzemé­ben dolgozik. Ne­héz szót váltani vele munkaközben. Ez érthető is, a termelés parancs­nokának ezer dol­ga van. — Xjj hónapot kezdünk — mondta —, ilyenkor drága minden perc. Ha most az elején el­mulasztunk vala­mit, a hónap végén nyögjük a hibát. — Szabó elvtárs az elmúlt hetekben — tudomásunk sze­rint — felhívással fordult a gépipar művezetőihez. — Igen, a takarékossággal kapcso­latban. Amikor a művezetők tanács­kozásán résztvettem és o Gépipari Igazgatóságnak beszámolóját hallgat­tam, akkor született meg bennem az elhatározás. A III. pártkongresszus anyagát tanulmányozom, s komolyan elgondolkoztatott a takarékosságról szóló rész. Minden fillért megragadni, spórolni a drága anyaggal — ez nép­gazdaságunk érdeke, s egyéni érdek is. elszólott az országos értekez- ' ff- létén? — Igen, már ott 8 pontba foglaltam össze elgondolásomat. — Vannak már eredmények? — Pontos adatokat még nem tudok mondani, a verseny értékelésére a negyedév végén kerül sor. Ügy gon­dolom, a segédanyagokból eddig 10 százalékot takarítottunk meg. — A kőolajból, csapágyzsírból ren­geteget fogyasztunk s nem olcsó dol­gok ezek. Ólomból is sokat meg aka­runk takarítani, no meg vágókésből, aminek mázsája 18.000 forintba ke­iül. P gyéb ercd- G ményeK vannak-el — Az üzemzava­rok csökkentésé­ben előrehalad­tunk. mind keve­sebb a termelésből kieseit idő. Foko­zottabban ellen­őrizzük a szíjakat, a fogazókerekekeH és a kuplungokat. A megmunkálási selejt csökkentéséi­ben is biztató eredményekre szá­míthatunk. A re- szclögyárlásban igen magas volt a- selejt. Ennek a munkának a. végfolya- mala a vágóknál van. Ha itt rosszul dolgoznak, a részétől a. szemétbe dob­hatjuk. Persze az alapanyaggal is hiba van, de legtöbb a baj a techno­lógiai fegyelem megszegése miatt. Sok vita hangzott el az utóbbi időben c körül. Utánanéztem a dolognak és rájöttem, hogy a kovácsok égetik el az anyagot. Itt a selejtesökkentés kulcsa. Áz elégett anyagok miatt tör­nek a reszelők, A próbamegmunkálás is engem igazolt. Most a negyedév végén azt szeretném elérni, hogy üze­münk mind löbb minőségi részétől gyártson, — lényegében ez a legfőbb takarékosság. « /! művezető a termelés helyi pa- CzL ranesnolia. Amelyik üzemben a termelés grafikonja felfelé ivei, azt igazolja, hogy jó parancsnokok irá­nyítják a munkát. Szabó József szta- hánovista művezető töpreng, gondol­kodik, kezdeményez, harcol, ahogy azt ÜZEiUJAP^SZEMLE ÓZDI BÁNYÁSZ BORSODI BÁNYÁSZ A magyar szénbányászat február­ban 100.1 százalékra teljesítette ha­vi tervét. Nyolc tröszt túlteljesítést jelentett. A felszabadulási verseny­ben a középdunántúli tröszt vezet, jelentette a szénbányászati miniszté­rium. Á borsodi és az ózdi tröszt nevét hasztalan kerestük az elsők kö­zött, a jelentés mégcsak meg sem említi — tehát rosszul dolgoztak februárban. Nézzük meg e két tröszt üzemi lapját, miről írtak legutóbbi számuk­ban? Az Ózdi Bányász első olda­lán a vájárképzésről, a jó frontelő­készítésről és a felszabadulási ver­senyről ad híreket. A második olda­lon a pártépítési rovat a kommu­nisták neveléséről, a tag- és tagje- löltfelvételről beszél. Ugyanitt egy kis cikket találunk: „A nem teljesí­tett vállalások nyomában’1 címmel. A harmadik oldalon a királdi bá­nyáról közöl riportot, amely már hosszú időn keresztül nem méltó régi hírnevéhez. Egy-két sirám hangzik el erről a cikkben. Ennyi van az Ózdi Bányász február 28-i számában. A Borsodi Bányász első ol­dalon két kis cikkében is bírál. Dol­gozzanak márciusban jobban a le­maradt üzemek vájárjai, vezetői, biztosítsák a külszíni munkafeltéte­leket is. „Ez is anyagtakarékosság?“ — cím alatt alaposan megbírálja a herbolyai bányát. Közli a frontbri- gádvezetők és a műszaki vezetők ta­nácskozását a ciklusos termelés megvalósításáról. A harmadik olda­lon a tervszerű gépkarbantartásra hívja fel a figyelmet és hosszabb cikkben megdicséri a szuhakállói bányászokat és műszakiakat, akik nagyszerűen megállják helyüket a felszabadulási munkaversenyben. Ha a két üzemi lapot összehason­lítjuk, megállapíthatjuk, hogy a Bor­sodi Bányász március 2-i száma jobb az Ózdi Bányász legutóbbi szá­mánál. Hiányzik az Ózdi Bányászból a hibákra mutató, a javuló munka feltételeit feltáró bírálat, amelyben pedig a lap eddig példát mutatott. Egyébként mind a két üzemi lap­ból úgy látszik, mintha minden rendben lenne. Nem a megszokott eréllyel lépnek fel a hibák felszá-1, molása érdekében. Pedig van tennivaló bőven. Meg kellene mondani a bányászoknak, hogy úgy élünk, ahogyan termelünk, magunk vagyunk sorsunk kovácsa. Hiányzik a két lapból a trösztök kö­zötti vetélkedés jele is. Mintha nem, is lenne párosversenyben a két tröszt, pedig évek óta küzdelem fo­lyik közöttük az elsőségért. Azt sem tudjuk meg a két lapból, hogy a frontbrigádok versenyében ki az el­ső, melyik a legjobb elővájási csa­pat és akna stb. A kommunista példamuta­tásról is kevés szó esik. Meg kellene írni minden lapszámban, hogy ki az a kommunista, aki példát mutat, aki a maga munkahelyén társainál job­ban emeli a munka termelékenysé-f gét, fellép a szervezetlenség ellen, nem tűri a lazaságot, megköveteli a jó munkafeltételek biztosítását. Sok­kal többet kellene foglalkozni a kommunista mérnökök, technikusok és adminisztrátorok felelősségével is. Dicsérni kellene azokat, akik példát mutatnak a helyes munkaszervezés­ben, akik rögtön intézkednek, ha fennakadás van. Ne feledjük el, pusztán a lelkesedés nem elég a fel- szabadulási verseny győzelméhez. A műszakiak támogatása nélkül aka­dozik a munka. Különösen nagy je­lentőségű, mint mindig, most is a szó és a tett egységének hangsúlyo­zása. Meg kell mondani annak a kommunistának, aki nem teljesíti a vállalást, nincs értéke szavának, ha tetteivel nem támasztja azt alá. .4 pártélet rovatoknak is többet kellene foglalkoznia az ol­csóbb széntermeléssel. Hiszen 1954- ben egyötödével drágábban termel­ték a szenet bányászaink, mint 1953- ban. A bányásztanácskozáson sok hasznos útmutatás hangzott el, me­lyek közül alig karoltak fel valamit az üzemi lapok. Nem olvastunk pél­dául olyan DISZ-brigádról, amely, önkéntesen végigjárja a bányákat és kimenti az iszapból, az omlasztás alól az értékes gépeket. Többet vár pártunk a két üzemi laptól. Gondosabb munkát végezze­nek, kritikusabb újságot készítse­nek. Úgy hisszük, ehhez minden fel- , tétel megvan a két üzemi lap szer- ■ kesztőségében, mert tehetséges, jó I újságírók dolgoznak ott. Bírósági hírek A miskolci városi bíróság három évi és hat havi börtönre ítélte Bla- hut Béla postai kézbesítőt, mert 12 ezer forintot nem aőott át a cím­zetteknek, hanem a pénzt elsikkasz­totta. ♦ Váradi András és Váradi Imre diósgyőri lakosok megtámadták és megszurkélták a szolgálatot teljesítő rendőrt. A megyei bíróság Váradi Andrást 6 évi, Váradi Imrét pedig 2 évi és 8 hónapi börtönre ítélte. Juhász József vasgyári üzemvezető a csoportjába beosztott Tőkés Jó­zsef asztalossal a gyár anyagából konyhabútort készíttetett magának. Ezenfelül még 24 négyzetméter desz­kát, lemezt s nagyobb mennyiségű téirJát topott i>. gyárból. A miskolci városi bíróság a büntetett előéleté Juhász Józsefet 2 évi börtönre, Tő­kés Józsefet pedig 8 hónapi börtönre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom