Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

KZAKMAGYARORSZÄG r őt forint története AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam 50. szóm Ara 50 fillér Miskolc, 1955 március 1, kedd NÉPÜNK MINDEN HŰ FIÁNAK ÖSSZEFOGÁSÁVAL MEGVÉDJEK Befejeződött a IV. magyar békekongresszus X IV. magyar békekomgresszus vasárnap reggel fél 9-kor folytatta tanácskozásait. Az elnöklő Szilágyi Albert bejelentette, hogy az ország minden tájáról sok üdvözlő távirat érkezett a kongresszusra. Felolva­sott néhány táviratot, majd beje­lentette a kongresszusnak, hogy az tották, A második nap vitája Ezután. Gál Ferenené küldött tolmá­csolta a Csongrád megyei békehar­cosok üdvözletét, majd átnyújtotta az elnöknek a Csongrád megyeiek ajándékát: egy szépensült, jókora cipót. Az elnök megszegte a kenyeret, s ezeket mondotta: „Ezt a kenyeret igyekezzék megvédeni minden ma­gyar dolgozó/’ Ezután Nyitrai László dolgozó pa­raszt a Heves megyei dolgozók aján­dékát: egy üveg bort nyújtott át az elnöknek, majd özvegy Kovács Já- mosné, a Szolnoki Járműjavító dol­gozója szólalt fel. A következő felszólaló Káldy Zol­tán pécsi evangélikus esperes volt. A magyarországi evangélikus egyház Josef Lukacevic: Megvédjük barátságunkat a béke megbontóival szemben üzeinl békemozgalmi munkával fog­lalkozó bizottság reggel megkezdte munkáját, Ezután Kiss Ferenc, a Tolna megyei békebizottság titkára javaslatot tett a békekan gresszus jelölő bizottságára. A jelölő bizott­ság tagjait egyhangúlag megválasz­nevében köszöntötte a foéfcekongresz- szust, majd ezeket mondotta: — Egyek vagyunk népünkkel a béke megőrzéséért vívott küzdelmé­ben, mert továbbhaladásunkat csak a béke biztosítja. A német milttarizmus és az atom­fegyver együtt a világ elpusztításá­hoz vezetne. Nem akarjuk sem a né­met militarizmust, sem az atom­háborút, mert nem akarjuk a világ elpusztítását. (Taps.) A mi egyhá­zunk népe tudja, hogy nem elég nemet mondani a hid­rogénbombára és a német mili- tarizmusra. Igenre van szükség a békéért való munkálkodás te­rületért. Ezután Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott, a csehszlovák békeharcosok küldötte lépett a szó­noki emelvényre. „Engedjék meg —• mondotta — hogy az önök anya­nyelvén üdvözöljem a Csehszlovák Békeszövetség nevében a magyar békekongnesszust. (Nagy taps.) Nem véletlen, hogy a Magyar Népköztár­saság és a népi demokratikus Cseh­szlovákia dolgozói történelmük fo­lyamán először találkoznak olyan igazán őszinte és meghitt barátság­gal és éppen a béketábonban. Mindkét nép a fasizmus ember­telenségéből szabadult fel. Mind az önök, mind a mi népünk dol­gozói a nagy és dicső Szovjet Hadseregnek köszönik felszaba­dulásukat. (Nagy taps.) S mindketten a törté­nelemben először értek meg olyan kort, amelyben a szociális felszaba­dulás és a nép teremtő erejének jegyében saját sorsukat maguk igazítva, megépítik a dolgozó nép boldog otthonát. Az első világháború után Ma­gyarország a Horthy-rendszert, Cseh­szlovákia a burzsoá, úgynevezett de­mokráciát szenvedte át. Mestersége­sen szították a sovinizmust, szembe­állították a magyar és csehszlovák dolgozókat. Ma nincs sovinizmus, mert mindkét országban a dolgozók uralkodnak. (Taps.) A béketábor és a szocializmus esz­méje összehozott bennünket. Nekünk —• Sohasem feledjük el — mondta l—, hogy Miskolcon egyetlen bombá­záskor 150 sebesült volt és 143 em­ber halt meg. A fasiszták rombs- dömtötték a lakóházak 33 százalékát, rombadöntötték a gyárakat. Ezeket nem lehet feledni! Diós­győr dolgozói a felszabadulással mindent megkaptak: békét, boldog­ságot, szabadságot, U.i élet indult a romok helyén, felépült az óriáskohó, megkezdte működését Közép-Euró- pa legnagyobb hengersora, a közép- hengersor és a 180 tonnás buktatha­tó martinkemence. Megkezdte mű­ködését az új mozi, bölcsődék épül tek, üzembe helyezték az új oxigén­gyárat. A diósgyőri dolgozók egy em­berként kiáltják oda a háború előkészítőinek: gyilkosok, meg­álljától:, ne tovább, mert rajta­vesztetek! (Taps.) A béke adja az életet, a jövőt, a boldog je­lent. Tíz éve élünk boldogan, szabadon. Tsz esztendeje röppent fel a szó: béke, amelyet, ha keil, fegyverrel is megvédünk. (Taps.) A diósgyőri dolgozók a kongresz- Szust megelőző héten békehetet tar­totta!:. A martin 139 tonnával adott többet a hazának, mint amennyit terve előír. A durvahengerde blokk- során szerdáig bezárólag 431, a nagy kovácsmű helyben 764, az acél­lése, új erőművek és vízművek lé­tesítése, mint önöknek. (Taps.) Tud­juk, hogy önöknél szintén örülnek a mi sikereinknek. (Taps.) Ez a magyar békekongresszus an­nak a nagy gondolatnak szolgálatá­ban áll, hogy mindenki, aki a békéért harcol, még job­ban érezze át a béke hatalmas erejét. Nagy erő áll mögöttünk! Népeink erős békeakarata és a hatalmas Szovjetunió békepo­litikája, (Élénk taps.) A szocializmus, a béke táborában megerősödött őszinte barátságunkat megőrizzük, tovább építjük, s közös erővel, a népi demokratikus orszá­gok és a Szovjetunió békeharcosai­val együtt megvédjük a béke meg- bontóivai szentben! (Nagy taps.) Esze Gábor tarpai parasztember szólalt fel ezután: „Országunk leg­távolabbi vidékéről, Táppá község­ből. Esze Tamás, Bajcsy-Zsilinszky Endre falujából jöttem a kongresz- szusra. Ez a vidék volt az, amely már 250 évvel ezelőtt bátran kiállt a szabadságért. Békét akarunk, a bakéért dolgo­zunk, a becsület, a munka fegyveré­vel, kapával, kaszával! (Taps.) Ter­melünk, mert tudjuk, hogy minden szem gabona a békét erősíti, termel­ni akarunk, mert népünk szeret dől gozni! A következő felszólaló Jenei La­jos, a Lenin Kohászati Művek Kos- suth-díjas olvasztára volt. öntödében 344 tonnával termeltek többet! (Taps.) Ezután Sümegi János szécsényj dolgozó paraszt szólalt fel. A koreai nép testvéri üdvözlete Utána Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte szólalt fel -— a kongresz- szus lelkes tapsaitól kísérve — raa­— Mi, a néphadsereg katonái, fe­szülten figyeljük a háborús gyujto- gatóknak az új világháború kirob­bantására irányuló mesterkedésed. Tudatában vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok milita­ristáinál: az egész haladó emberiség által megbélyegzett durva beavatko­zása a Kínai Népköztársaság bel- ügyeibe, a Wehrmacht újrafeifegy- verzésének tényei, fokozott ébersé­get és tetteket követelnek tőlünk szeretett hazánk, békés épitőmun- kánk védelmének biztosítása érde­kében. A népi demokratikus Magyaror­szág békés ország. A mi békeszere- tetünk és békeakaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgáltatott és védtelen ország. Mi békét akarunk, nem gyár nyelven: ..Kedves békeszerető magyar testvérek! A Koreai Népi Demoikratifcus Köztársaság békebi­zottságának nevében forró szeretet-1 tel üdvözlöm a IV. magyar béke­kongresszust. (Taps.) A koreai nép, amely megismerte és tapasztalta a háborús gyújtogatok által okozott szenvedéseket, a világ népeivel együtt tiltakozik Nyugat-Németor- szág felfegyverzése és az atomhá­ború ellen. (Taps.) A koreai nép is csatlakozik a Béke-Világtanács fel­hívásához, amely harcba szólította minden ország népét a béke megvé­désére. Kívánom, hogy a békeszeiető maJ gyár nép erősítse, fejlessze tovább gazdag országát, s arasson újabb ra­gyogó sikereket az emberiség életé­nek megmentéséért vívott harcban.'1 (Taps.) Kim Gi Szu ezután átadta a kongresszusnak a Koreai Béketa­nács zászlaját A következő felszólaló Kovács Pál a kardvívás olimpiai és világbaj­noka volt. „Mi, sportolók, nem fe­lejtettük még el, hogyan lelte halá­lát a fasiszták által felrobbantott Margithidon Kabos Endre olimpiai 'bajnokunk, hogyan esett áldozatul bombatámadásnak Csik Ferenc olimpiai bajnokunk, hogy kínoz tál- halálra Petschauer Attila olimpiai bajnokunkat és hogyan pusztult el sok-sok sportolótársunk és ifjúsá­gunk színe-java haláltáborokban és csatatereken. Mi nem akarjuk, hogy ez megismétlődjék. Ezért e helyről is felemelem tiltakozó szavamat va­lamennyi sportolótársam nevében a béke ellenségei, az új háború előké­szítői és az atombomba megszállott­jai ellen. (Tapsi Sportolni is csaj: békében lehet és mi a sportpályákon, a sport küzdő­terén kívánjuk erőinket más orszá­gok sportolóival összemérni, nem pedig véres háborúban! (Taps.) Most pedig engedjél: meg, hogy a Ganz vagongyári dolgozók üzenetét tolmá­csoljam. Mi, a Ganz Vagongyár doh gozói a III. magyar békekongresszu­son bizony nem sok eredménnyel büszkélkedhettünk, csak békeaka­ratunkból fakadó ígéreteket tettünk. És most, a IV. magyar békekongresz- szusnal: jelenthetem, hogy Ígéretün­ket beváltottuk: az elmúlt éviben él­üzem lettünk és elnyertük a Minisz­tertanács és a SZOT vándorzászla­ját. (Taps.) A Ganz vagongyáriak tovább ra is békében akarnak dolgozni és motoros vonataikkal akarják a világpiacon összemérni erejü­ket más országokkal, s nem a csatatéren.’1 Ezután Pocman Herman Vas me­gyei küldött átadta községének al­bumba kötött békeíveit, a község magyar és németajkú lakosainak aláírásával. Dr. Kolta Ferenc, a pé­csi Pedagógiai Főiskola docense volt a következő felszólaló. Ezután Szabó István altábornagy az Országos Béketanács elnökségé nek tagja, néphadseregünk képvise­letében szólalt fel. akarjuk, hogy édes hazánk az im­perialista kalandorok háborús terü­lete legyen. Ezért hozta létre pár­tunk és kormányunk népünk, szere­tett gyermekét: a magyar néphadse­reget. (Taps.) . Szocialista államunk jellegéből következik, hogy néphadsere­günk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni. — A béke megvédéséhez nem ele­gendő a békevágy. A béke megvédé­séhez olyan erő is kell, amely fé- kentartja és ha szükséges, meg is semmisíti a népek békéjére és sza­badságára törő agresszorokat. (Taps.) Hála pártunknak és kormányunk­nak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a magyar néphad sereg. (Taps.) Honvédelmünknfeík olyan kiapad­éppen úgy értékes Sztálinváros épü­Jetiei Lajos Kossuth-díjas olvasztár felszólalása Szabó István altábornagy: A magyar néphadsereg népünk szeretett gyermeke fl IV. magyar békekangresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fa­sizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Németország ban a német militarizmust. A hábo­rús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szervez­nek. A német fasizmus a világtör­ténelem eddig legnagyobb katasztró­fáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még szörnyűbb pusztítást szánnak Euró­pa és a világ népeinek: új világhá­borút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok ke­zébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió ha­lottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a. Ja pánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a né­met elnyomók évszázadokon át né­pünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Min denre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk meg­feszítésével azon leszünk, hogy meg­hiúsítsuk az imperialisták elvete­mült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bonta kozik ki, Nyugat-Európa népei poli­tikai tömegsztrájkokkal adják tud­tára . a háborús gyujtogatóknak rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirob­banthatják háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci moz­galomban ott van a mi elszántsá­gunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mind­nyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet fel­támadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békehar­cunk a Szovjetunió vezette 900 mil­liós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és meg­ingathatatlan egységére támaszko­dik. A Szovjetunió bölcs külpoliti­kája megmutatta a béke biztos út­ját. Szerte a világon ugyanezt vall­ják a. néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atom­fegyvert törvényen kívül kell he­lyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá, E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemoz­galmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a. német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizo­nyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzet­közi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó el­végzésével, helytállással pecsételjek meg aláírásukat, béke- és hazaszere* létükét. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok* békeküldöttek! Menjetek szét az or* szágba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az em-> berekkeL Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes eaw bérré szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a so* ha nem ismert hatalmas erő, amely-* tői megriad és visszahúzódik a hábo-» rú fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven való* ság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállás sunktól, erőnktől. Egyedül a. béke-, szerető emberek egyesített ereje tud* ja meghátrálásra kényszeríteni a go* n észté vöt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadsáv gunk védelme és békénk védelmei egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadítása* nak, szabad életünk születésének ti* zedik évfordulójára készülve, fogad* juk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanság* ban, becsületben. Erősítjük hazán* kát, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk, a béke védelmében: készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függet­lenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni: felvilágnsi* tó szóval minden ajtón bekopogta* tunk, s megtaláljuk az utat a béke* ért már aggódó, de tettre még ncro dobbanó szívekhez is. Pártunk cs kormányunk bókepolitikájónak erő* sítésére felsorakoztatunk minden be­csületes embert. Támogatjuk a Szov* jetúnió nagy történelmi harcát, a,me* lyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor ne* vünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünk­nek, hogy ió munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar ne­vek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és hala­déktalanul szüntessék be a tömeg­pusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS hatatlan forrásai vannak, mint né­pük egyre izzóbbá váló hazaszerete­te, erősbödő erkölcsi-politikai egysé­ge, növekvő gazdasági ereje és nem utolsósorban mérhetetlen szeretete a béke legfőbb' őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok iránt. (Taps.) Az imperialista országok­nak már módjukban állott a Szov­jetunió katonai erejét megismerni. Természetesen nem szabad lebe­csülni az ellenséget. Szakadatlanul munkálkodnunk kell azon, hogy ha­zánk gazdasági erejét növeljük. Ezért is kell a helyes arányok figye­lembevételével tovább fejlesztenünk nehéziparunkat, amely a mezőgazda- sági termelés növelésének, az élet- színvonal emelésének, s nem utolsó­sorban honvédelmünk erősítésének alapvető feltétele. (Taps.) Mi, a nép­hadsereg harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai látjuk munkás- osztályunk. dolgozó parasztságunk, értelmiségünk erőfeszítéseit, áldo­zatkész munkáját a párt által kitű­zött nagyszerű célok megvalósítá­sáért. Tudja meg minden magyar dolgozó: a magyar nép hű fiai, a magyar néphadsereg katonái min­denütt ott lesznek, ahol a nemzet legdrágább kincsének, a szabadság­nak megvédéséről lesz szó. (Taps.) Vörös Béla. a győri Vendéglátó­ipari Vállalat dolgozója következett szólásra, majd Tóth János, zalaist- vándi egyénileg dolgozó paraszt szó­lalt fel. Lukács György beszámolója az értelmiségi bizottság munkájáról Ezután Lukács György, a Béke- bebizonyította: a magyar értelmiség Világtanács tagja emelkedett szólásra. Lukács György bevezetőben meg­állapította, hogy a III. és IV. béke- kongresszus közölt eltelt időszak is tevékenyen kiveszi részét a békéért folytatott harcból. Rámutatott arra is. hogy a vezető értelmiségiek kő (Folytatás a 2. s»),3■■1 — '

Next

/
Oldalképek
Tartalom