Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-03 / 28. szám

Csütörtök. 1955. február ÉSZAKMAGVAKORSZAG 3 As ároktői föld m ü vessző veik eseti tagság egy évi eredménye s'fféhány nappal ezelőtt közgyűlést tartott az érők­be tői földművesszövetkezet tagsága. Az elmúlt évi eredményekről, ez évi tervükről volt szó. Minden arc ^mosolyra derült, amikor az ügyvezető bejelentette, bogy az elmúlt esztendőt 140.000 forint tiszta haszonnal :zárták. Két vegyesbolttal, egy italbolttal, szeszfőzdével és ‘ szikvízüzemmel dolgozik az ároktői földművesszövet­kezet. Komoly, tervszerű munka, egyetértés kellett ahhoz, hogy egy esztendő alatt több mint 100.000 fo­rinttal növekedjen a szövetkezeti vagyon. S mindez a feltétel meg is volt Ároktőn. Elsősorban jó vezetőséget választottak, amely képes az irányításra; másodsorban pedig úgy vigyáznak minden fillérre, mint a szemük fényére. A tagság kérte a jobb áruellátást, a szövet­kezet vezetősége gondoskodott róla. Azután az italbolt rendbehozását, az ütött-kopott bútorok kicserélését sür­gették. Néhány hét alatt elintézték az ügyet. Volt ki­nek dolgozni és volt miből dolgoztatni. A földművesszövetkezet kétszeres segítséget nyújt a község lakosságának, a szövetkezeti tagságnak. Biz­tosítja a jó áruellátást. Az elmúlt esztendőben például 25 darab ekét, 40 darab kukoricamorzsolót és darálót, 15 permetezőgépet, 3 darab szecskavágót vásároltak az ároktőiek. Az ősz közeledtével gondoskodott a vezető­ség a téli tüzelőről is. Húsz vagon szén érkezett az ároktőiek részére. S a két boltban mindent megkap­hatnak, amire szükségük van. másoldalú segítség is igen értékes, olyan, ami­lyennel nem sok földművesszövetkezet dicse­kedhet. Egyre több élelmiszer kerül szabadpiacra Ároktőn, leginkább a földművesszövetkezet útján. Az ároktőiek ma már nem szívesen álldogálnak a piacon, vagy viszik az árut valamelyik nagyobb községbe, vá­rosba. Minek fagyoskodnának, miért törnék magukat, amikor a földművesszövetkezet dolgozói, felvásárlói nap-nap után a legmagasabb szabadpiaci áron megvá­sárolják a dolgozó parasztok árufeleslegeit. Nem res­tellik felkeresni a dolgozók otthonát, hogy a legkisebb fáradságtól is mentesítsék az eladót. S a kifizetett összeg^ mint vásárlási összeg is ott szerepei minden földmüvesszövetkezeti tag vásárlási és értékesítési könyvecskéjében. Nem mindegy az, hogy ki mennyit ad, vagy vásárol, özvegy Mohácsi Lajosné például igen büszke arra, hogy az elmúlt évben 7000 forintot je­gyeztek be könyvecskéjébe, a legtöbbet az egész köz­ségben. Mohácsiné, aki a Vörös Csillag termelőszövet­kezet tagja, a földművesszövetkezettől 144 forint visz- szatérítést kapott, no meg a nyereségfelosztás után 7.50 forintot résziegyenkint. Szekeres Pál tsz tag 116, Halász József, Vágási András egyénileg dolgozó pa­raszt 100—100 forint visszatérítéssel gazdagodtak a fél­évkor kifizetett előlegen kívül. földművesszövetkezet szoros kapcsolatot tart fenn a termelőszövetkezettel. A termelőszövet­kezeti tagság 400 forintot kapott visszatérítés címén. A szövetkezet vezetősége és tagsága nemcsak a iő áru­ellátással. hanem személyes példamutatással is segíti a község felvirágoztatását. Nem igazi vezetőségi- szövetkezeti tag Ároktőn az olyan, aki nem jár élen a beadásban. Komáromi Béláné, Árvái István, akik a leglelkesebben dolgoznak a szövetkezet ügyéért. Szombati .Tózs°f igazgatósági tag. öt holdas dolgozó paraszt elaők a kötelezettségek teljesítésében is. Szombati József például már ez év? gabonabeadásának is több mint nvolcvan százalékban eleget tett. így segítik a begyiiitőszervek és a tanács munkáját. Igen jó az üfp'mcrri ellenőrzése. Az elmúlt esz­tendőben egvetien fillér ká-osodás. veszteség sem érte a. földmflvesszövetkezetet. Kell is vigyázni, mert az el­következendő esztendőben már teljesen a maga erejé­ből akar gazdálkodni a tagság. A közgyűlésen megbeszélték a fontosabb évi teen­dőket is. A vezetőség megígérte, hogv áruban nem lesz hiány, még jobb lesz az ellátás, mint az elmnlt eszten­dőben. a tagság pedig vállalta, hosv társadalmi mun­V.,..«’ *v>1 nrlk^t bolt pielIZ raktárhoTvisévet épít. ?ó gazdasági munka, a magas visszatérítési ösz- szeg eredménye a taglétszám növekedésén is meglátszik. A közgyűlés után 11-en kérték felvételüket s számosán azonnal rendezték résziegvhátrplékukat. KASSAY FERENC tudósító; A KIEGL ÜGY KésreUerütt a szén feketézők egyik csoport fa Arcán homlokán apró cseppek- ben gyöngyözik a verejték, szemé­ben rejtett, gonosz rémület bujká’, ahogy ott áll az íróasztal előtt és ta­gad. Tagad! Már nem is az elkö­vetett bűnt, zsarolást, a végtelenül szennyes pénzszerzést tagadja, ha­nem azt, hogy ez bűn volt. Mintha könyvből olvasná, sorolja a részie­teket: ■ — Igen, ezer forinton mindig ket­ten osztozkodtunk Sármánnyal. Eny- nyit kerestünk egy-egy vagon szé­nen. Az a tizenkétezer forint meg úgy maradt a zsebemben, hogy Sár­mány 'befizetett három vagon szénre, azután jött a hogyishívják... — Nem jut eszébe, tenyérbeejtett hom­lokkal gondolkozik, hogy is hívták a „segítőtársat“, mert sokan voltak, néhányat még maga sem ismert. — Szaniszló! Igen, Szaniszló a neve. öt is Sármány szervezte be. Tévedés­ből ... „csakis“ tévedésből Szaniszló ■kapta a Sármány szenét, a Sza­niszló pénze meg nálam maradt. Körülbelül huszonhatezer forintot költöttem el, de ezt később visszafi­zettem volna. Csak most szüksé­gem volt rá. Fatelepet, fűrésztelepet akartam nyitni, az apám fáskertjé­ben ... Nem is bűn ez, mert csak kölcsönvettem a pénzt, azután visz- szaadtam volna ... Nem is bűn! Kál-Kápolnán és még ki tudja hány heves és borsodmegyei községben száz és száz család várta a szenet. Meleg kell a gyerekeknek, jólfűtött szoba, hogy a napi munka után felengedjen az ember teste, lelke. Bizalommal adták a pénzt öt- tfz mázsa szénre, még ha sokat, hu­szonnyolc forintot kértek is mázsán­ként tizenhét, tizennyolc helyett. Csak legyen tüzelő, mert hát móg mindig kevés a szenünk. Becsületes munkával megkeresett két-három- száz forintok átvándoroltak Kiégi Dénes és Sármány András telhetet­len bugyellárisába, ingyen, ellen­szolgáltatás nélkül. A szenet meg hadd várják... Majd, visszakapták volna a pénzt. (?) S ez Kiégi szerint nem bűn! Üzérkedtek, feketéztek, csaltak, loptak, — s ez szerintük „nem bűn”! Ki tudja, talán maguk is hisznek benne, összeroppantan, arcukon a „megbánás“ kifejezésével, amely inkább gyűlöletet, undort keit az emberben ... * Kiégi Denes máv főtiszt 1953-ban fordított hátat a vasútnak. Helyesebbnek látta, ha pályát cserél. Persze úgy, hogy ne ő károsodjon, mert a pénz — az pénz. Az össze­köttetés nem hiányzott, kevés fá­radsággal máris ott ült a TÜZÉP egyik irodájában, jó beosztásban. Néhány hétig szorgalmasan dolgo­zott, bemelegedett — ahogy monda­ni szokták —, azután elérkezettnek látta az időt, hogy jobban körülnéz­zen. TÜZÉP! Nem rossz hely. Tüze­lőanyag, épületanyag, mind mind olyan, áru, ami ma aranyat ér. Itt lehet valamit kezdeni. S újra fel­csillant benne a már régen motosz­káló gondolat: — pénzt szerezni és megnyitni a fatelepet. Most talán le­het, hiszen adnak iparengedélyt. Egy kis összeköttetés és ez is sike­rül... Nem sokat kellett gondolkoznia. A szén vidéken elkel bármilyen meny. nyiségben, csak beszélni kell az em­berekkel, .vevőt kell .szerezni, meg vasúti kocsit. Ez sem volt nehéz, hi­szen mint volt MÄV főtiszt, kellő ismeretséggel rendelkezett. A legal­kalmasabb segítőtársnak Gonda Gé­za főfelügyelő, kocsiintéző látszott. Régi baráti szálak fűzték őket egy­máshoz. Kiégi nem sokat teketóriá­zott, beszélt Gondával, aki meg­ígérte, hogy segít. Szerez vevőt és a kocsik ügye sem olyan nehéz dolog. Szénre van vasúti kocsi. Néhány nap múlva Sármány András MÁV átmenesZ'tő jelent meg Kiégi irodá­jában, Kál-Kópolnáról. Gonda érte­sítette! Mindjárt a tárgyra tért: — Szén kellene a kál-kápolnaiaknak! —- A megegyezéshez nem kellett hosszabb idő. Rövid néhány szóban elintézték és Sármány elégedetten távozott. Sármány András nem anyagias ember éppen, de a könnyű kereset mindig jól jön. Szinte természetes­nek tartotta, hogy huszonöt-huszon­nyolc forintokat kérjen a szénért mázsánként a kábáktól, kápolnaiak­tól. Kitől mennyit, kit hogyan tudott félrevezetni, hogy: — ez ilyen szén, ez olyan szén, fekete, jól ég stb. — A múlt év februárjában állított be elsőízben 5000 forinttal a zsebében Kieglhez. Négyezret befizettek TÜZÉP-csekken, a fennmaradt ősz- szeget pedig megosztották egymás- között. — Lesz több is, — ezzel bú­csúzott Sármány. Egy hét sem telt el, újabb ötezer forint, majd április­ban tizenötezer vándorolt Kál-Ká- polnáról Miskolcra. Különösebb hi­ba nem volt egészen szeptemberig. Hanem augusztusban húsz, '"'majd szeptemberben harmincötezer forin­tot hozott Sármány, több vagon szén árát, meg újabb szervezőtársat is. Ennyi szén leszállítása nehézségbe ütközött. Egy-egy megrendelő teába fizetett be húsz mázsa árát, csak ötöt, tizet kapott, ha kapott. Sokan semmit. Szeptemberben villámcsapásként érte Kiégi DéneSt és társaságát az új rendelet: — A szén árát nem le­het biankóra befizetni a TÜZÉP-hez, hanem csak átvételkor, egy összeg­ben, az illető vasútállomáson, vagy TÜZÉP kirendeltségnél. Kieglék pil­lanatnyilag meghökkentek, hiszen veszve látták a „mellékkeresetet“. De minden bajra van orvosság s ők is feltalálták magukat... * Tárcái község gyógyszer- tár osa egyik napon 4000 forintot ka­pott postán Miskolcról. Egy darabig értelmetlenül nézte a csekket, vájjon ki küldte, miért küldte? Végül egy apró, tintával írott megjegyzést veit rajta észre: „Szénérték”. Azonnal felkereste jóismerősét, dr. Andrássyl. Eszébejutott, ő emlegette, hogy sze­net szerez, nem éppen a legegyen«•_ sebb úton. Andrássy felvilágosította, hogy rokona, Kiégi Dénes, a TÜZÉP alkalmazottja szerezte a tüzelőt, per­sze nem ingyen, ö — Andrássy — befizetett Kieglnek 5000 forintot, egy vagon szénért. Közben megvál­tozott a rendelet. Kiégi nem rendel­het szenet, nem fizetheti be az ellen­értéket. Leküldte hát az egy vagon szén árát, persze csak 4000 forintot, mert a fölösleg az ő honoráriuma, s majd itt az átvételnél befizetik. Hogy miért jött a gyógyszertáros ne­vére? Azért, hogy Andrássyról és Kieglről elterelődjék a gyanú ... Bo­nyolult módszer, de hasznos Kieglék részére ... így játszották át a rende­letet. így járatták bolondját meg­annyi emberrel.., A másik oldalról Gonda Géza MÁV főfelügyelő intézte az ügyet. Egyrészt vevőket szerzett, egyízben 38.000 forinttal kereste' fel barátját, Kiégi Dénest. Harminckétezret befi­zettek, 5040 forintot megkapott Kiégi. A többi Gonda Gézánál ma­radt. Másrészt Gonda a kocsiügyeket intézte. Hogy a dolog még simábban menjen, Kiégi felvette a kapcsolatot az egri TÜZÉP-kirendeltséggel és miskolci munkatársával, Nyircsák Emil tisztviselővel is. Két megye községei felé mentek a szénnel telt vagonok, ha mentek, s Kieglék zse­bében egyre gyűlt a becstelenül, ár­drágítás, üzérkedés útján szerzett pénz. A megkárosított vevők, különösen amikor egyáltalán nem kaptak sze­net, egyre noszogatták Sármány Andrást Kál-Kápolnán. — Egyízben fel is kereste Kiégi Dénest. eléggé dühösen, s a két üzlettárs csaknem összekapott. Persze, hogy nem nyu­godott bele Farkas György, idős káli bácsi, hogy hiába fizetett be öt má­zsa szénre százhatvannyolc forintot, se pénz. se szén. Dr. Csiffári Fló­rián 3750 forintját követelte, ame­lyet még a múlt év augusztusában befizetett. És még sokan mások, több mint kétszáz ember lépett fel a csalók ellen. A társaság nyaka körül egyre inkább szorult a hurok. * Jó magyar közmondás, hogy „a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát“. Kieglék esetében is bebizonyosodott ez. Kál-Kápolnán feltűnt, hogy Sár­mány nevére igen sok szén érkezik. A belügyminisztérium vasúti rend­őrségének miskolci osztálya néhány nap leforgása alatt pontot tett a Kiegl-társaság tevékenységének vé­gére. Az üzérkedő, feketéző társaság száját megégette a szén. Kiégi Dé­nest letartóztatták és . átadták az ügyészségnek. A bányászok ezrei, a becsületes dolgozók tízezrei, a meg­károsítottak százai várják a méltó ítéletet. ■ 3 BARCSA SÁNDOR Elméleti tanácsadó -k Dikó Etel: A munkásosztály vezető szerepe és felelőssége az uj szakaszban A hhoz. hogy a munkásosztály ve zetésével dolgozó népünk az új szakasz politikáját, végre tudja haj tani, szükséges az, hogy minél job ban megerősítsük szocialista álla­munkat. Országunk a nép országa lett. ..Urak országából a dolgozók hazája“. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell szüntelenül erő sífeni és harcolni a hatalom meg­szilárdításáért, A szocialista állam alapja a munkás-paraszt szövetség. a munkásosztály vezetőszerepének biztosításával. Lenin elvtárs azt, tanífla, hogy a ..proletárdiktatúra legfőbh elve: a proletariátus és a dolgozó paraszt eág szövetségének támogatása avég hői, hogy a proletariátus megtart­hassa vezetőnzerepét. E szövetség megvalósítása és megszilárdítása a párt vezetésével, a munkásosztály feladata.“ Énpen ezért a munkásosz. tály nemcsak gazdasági t-anem po litikai segítséget is ad a fainnak. A munkásosztály soraiból a legjobbak, legkiválóbbak pártunk hívó szavára ezrével mentek le a fainra és har colnak a falusi osztályharc első vo­nalaiban. segítve a dolgozó paraszt ságot nagy feladatai elvégzésében. Jó munkájukkal elősegítik a mező gazdaság gyorsütemű fejlesztését, a szocializmus alapjainak leraká­sát. IV] unkásosztályunk vezetője annak a harcnak is, mely békénk megvédése, országunk függetlensé­gének megvédése érdekében folyik. Az amerikai imperialisták és euró pai csatlósaik egy minden eddiginél szörnyűbb világégést akarnak kirob­bantani. Egy atomháború szörnyű­ségeivel fenyegetik az emberiséget. Á magyar népnek a munkásosztály vezetésével éberen kell őrködni a békefront reánk eső szaké szán. hogy már gyökerében megfojthassa az imperialisták és belső ügynökeik mesterkedéseit. A munkásosztály politikai felelősségének egyik leg­fontosabb tényezője az ország füg­getlenségének minden imperialista támadással szemben való megvédése, szilárdan támaszkodva n Szovjet­unióra és a népi demokratikus or­szágokra. Harcunkat, melyet a szocializmus felépítéséért folytatunk, csak a Szovjetunióra és a többi népi demo­kratikus országokra támaszkodva tudjuk győzelemre vinni. A munkásosztály vezeti) szerepe és felelőssége az ország kulturális fejlődéséért A kulturális fejlődés szerves ré. ** sze az országunkban végbe­menő hatalmas átalakulásnak. A szocialista kultúra kialakítása nél­kül a szocialista építés frontján rés tátong. A munkásosztálynak a szo- eializmns építése során a burzsoá ideológia és kulturális befolyások ellen kiméletlen harcot kell foly­tatni. Valódi szocialista kultúrát és tudományt kell létrehoznia, amely a dolgozók életének kérdéseire igyek­szik feleletet adni, a valóságos életet mutatja meg. Harcolnia kell a munkásosztály­nak az ellen, hogy a „szórakoztatás“ ürügye alatt az új szakasz jelszavá­val takarózva, ne csempésszék vissza a múlt érzelgős, kozmopolita. deka­dens kultúráját színpadjainkra, hangversenytermeinkbe, könyvki- ."■'■''unitba. TTj tudományt kell létrehozni a munkásosztálynak, mely segít nagy feladataink, a szocializmus építésének megvalósításában, melv kutatómunkáját a nép szolgálatába állítja. A munkásosztálynak saját magát ib művelnie kell, hogy a szo­cializmus építésének rohamcsapata lehessen és kulturális téren is ve­zetni tudja, dolgozó népünket. Fűi­hez pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad. Az esti iskolák. szakmai tanfolyamok, esti egyete­mek létrehozásával lehetősége van mindenkinek arra, hogy napi műn- kája mellett kulturális fejlődését is biztosíthassa. Nagy feladatai vannak munkás- osztályunknak azon a téren, hogy a dolgozó tömegek élén járva, mint a dolgozók élcsapata vezesse, a szocia­lizmus építéséért vívott, harcot, Nem kis dologról van szó. Ezer év alatt kialakult társadalmi formát, az osztálytársadalmat kell teljesen felszámolnia. Nemcsak a régi állam - gépezetet, a kapitalista gazdasági élet formáit kell felszámolni, hanem meg kell változtatnia az emberek gondolkodásmódját is. El kell tö­rölni a sok évszázados megrögzött szokásokat, előítéleteket és nemcsak elousztítsni kell a régibb helyette újat kell építeni! Szocialista álla­mot. gazdasági rendet, szocialista k"'túráf. A Magyar Dolgozók Pártja, a mi pártunk vezeti ebben a harc­ban a magyar munkásosztályt és a tíz év alatt elért eredmények mutat, ink azt, hogy munkásosztályunk tör- téneimi szerepét és felelősségét meg­értette. Ma már egvre mélyebben él a munkásosztály tudatában az a létező: „Tiéd az ország, magadnak építed!" A mérai gépállomás patron ál ói A mérai gépállomást a diósgyőri nehézszerszámgépgyár dolgozói patronálják. A patronálási mozgalom már november elején indult meg. A patronálok alkatrészekkel, gépekkel és munkaerővel segítették a gépállomást, amely 100.000 forint értékű marógép és esztergagépen kí­vül, az üzemi fürdő létesítéséhez centrifugálszivattyút is kapott. A gépállomás munkáját patronáló cséplőgépjavító brigád segítette. A szíjakat szíj,javító hozta rendbe. A versenyszellem kibontakozását elő­segítette a patronáló csoport rajzolója, aki minden nap friss hírrel, ér­dekességgel látta el a faliújságot. A jó munkában különösen nagy része van Csikós József elvtársnak, i patronáló brigád szervezőjének. A nehézszerszámgépgvár dolgozóinak versenyszelleme átragadt a gépállomás dolgozóira is. Vállalták, hogy február 6_ig befejezik a téli gépjavítást. Az egyes brigádok versenyre hívták egymást és értékes vál­lalásokat tettek. Február 1-én megkezdte működését az ózdi iárásbíróság Február 1-én ünnepélyes külsősé­gek között alakult meg az ózdi já­rásbíróság. Vágó Tibor elvtárs. a megyei bíróság elnöke tartott meg­nyitót, majd az igazságügyi minisz­térium képviseletében megjelent dr. Deák László, a megyei rendőrkapi­tányság nevében pedig Vörös Balogh elvtárs alezredes méltatta az új já­rásbíróság megalakulásának jelentő­ségét. A párt- és tömegszervezeti vezetők küldöttei köszöntötték a já­rásbíróság tagjait, majd Pataki Béia elvtárs, a járásbíróság kinevezett vezetője ígéretet tett a fokozottab­ban felelősségteljesebb munka ellá­tására. A Borsodmegyei DÍSZ Bi zotfsá# közleménye A február 5-én megrendezendő DISZ megyei farsangi karnevállal kapcsolatban az alábbiakat közöl­jük a résztvevőkkel és az érdek­lődő közönséggel: A karneválra csak a DISZ me­gyebizottság bélyegzője által lebé­lyegzett meghívóval lehet bemenni A lebélyegzés a meghívó belső ol dalán található. Ha lebéiyegezeller meghívót árulnak a város, vagy megye területén, azt a közönsée ne vegye meg. mert érvénytelen és azt nem a DISZ megyebizottsác adta ki. Az ilyen jeggyel nem le­het a karneválon résztvenni. Egy meghívó csak egy személyre szól. kivéve a tiszteletjegyet. Egy meghívóval tehát csak egy ember vehet részt a karneválon. Ha láisy kapta a meghivót, vagy mamát, vagy apát vihet magával, akinek részére 5 forintos „inamajegyct“ kell váltani a Kossuth mozi pénz­táránál, Férfi egy meghívóval sen­kit sein vihet magával. A résztvevőknek jelmez illetve álarc viselése kötelező. Álarcot helyben a karneválon is be- lehet szerezni. * A jelmezesek lehetőleg fél nyolc­óráig jelenjenek meg a karnevá­lon, mivel a jelmezverseny 8 órától kezdődik. Aki később érkezik, nem vehet részt a jelmezversenyen. BORSODMEGYEI DISZ BIZOTTSÁG.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom