Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

fl Vatina*», 1953. február ft. i ESZAKMAGYARORSZAG s Éberen őrködjlnk pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtásán Rónai Sándor elvtárs hozzászólása a megyei pártbizottság kibővített ülésén A megyei pártbizottság kibővített ülésén Gyárfás János elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitkára be­számolt a megye mezőgazdaságának helyzetéről, legfontosabb feladataink­ról. Sok értékes hozzászólás hang­zott el. Felszólalt többek között Ró­nai Sándor elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja is. Egyik legfontosabb feladatunk a kenyérgabonatermelés fejlesztése — Gyárfás János elvtárs rámuta­tott azokra a problémákra — kezd­te szavait —, amelyek összefüggenek a KV határozatának végrehajtásá­val, a mezőgazdaság fejlesztésével. Ezeket a kérdéseket külön-külön já- rásonkint és községenkint részlete­sen meg kell tárgyalni. De addig is a szükséges, soronlevő intézkedéseket meg kell tenni. A decemberi határozat egyik pont­ja kimondja, hogy az ország egyes területein azoknak a növényeknek és állatfajoknak a tenyésztését kell előbbre vinni, amelyek a vidék adottságainak a legjobban megfelel­nek. Nem tudom, van-e a járásoknak ilyen terve, mcgyizsgálták-e már a pártbi­zottságok és a tanácsok, hogy melyek azok a feladatok, ame­lyeket a járás területi adottsá­gainak megfelelően végre kell hajtani a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztésére. A két döntő, legfontosabb kérdés: a kenyérgabona biztosítása és az állat- tenyésztés fejlesztése. A kenyérgabona biztosítása két­féleképpen oldható meg. A vetéste­rület növelésével és az átlagter­més növelésével A vetésterület kibővítésére van lehetőség. De csak olyan területeket tudunk ennél számba venni, amelyek megműve­lésre kevéssé alkalmasak. A decem­beri határozat előír olyan intézke­déseket, amelyeknek végrehajtásá­val nagyobbodik gabonavetésterüle­tünk. De a legjobb módszer nem ez, hanem a termésátlag növelése. Ter­mészetesen pártszervezeteinknek, tanácsaink­nak emellett mindent meg kell tenniük, hogy a vetéstervet terü­letileg is minden körülmények között teljesítsük. Kevés szó esett arról, hogy milyen munkát végeznek a termelési bizott­ságok, hogyan vonják be ezek a me­zőgazdasági szakembereket a mun­kába, s milyen intézkedéseket tettek, vagy tesznek az ország kenyérellátá­sának biztosítására. Szarvasmarhaállományunk növelése egész népgazdaságunk érdeke A másik feladat az állatállomány fejlesztése. Erről meglehetősen sötét képet festettek a felszólalók. Tudjuk, hogy az állatállomány fejlesztésében lemaradás van, elsősorban a szarvas­marha és tehénállomány fejlesztésé­nél. Olyan szempontokra kell tehát irányítanunk a figyelmet, amelyek megmagyarázzák a feladat fontossá­gát. Rá kell mutatnunk, hogy a szarvasmarha tenyésztés nem­csak a mezőgazdaság fejlesztése, hanem általában az egész nép­gazdaság fejlesztése szempontjá­ból fontos. A szarvasmarhaállomány húst, vajat, tejterméket ad, biztosítja az istálló- trágyát. Ne hagyjuk' figyelmen kívül :£3j;,,..seni, hogy a szarvasmarhaállo- rriány értékes bőrt is ad. Ezidősze- rint bőrszükségletünk jelentős részét meglehetősen nehéz feltételek mel­lett Argentínából importáljuk. Ha tehát szarvasmarhaállományunkat tervszerűen, állandóan növeljük, csökken az importunk, kevesebb bőrt kell drága pénzen behozni külföld­ről. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy a szarvasmarhaállomány fejlesz­tése a csizmánál és a lószer­számnál is megmutatkozik. Mi­nél jobban fejlesztjük szarvas- marha állományunkat, annál in­kább érvényesül a kormánynak az a programja, hogy az árle­szállítás politikáját folytatva emelkedjen a dolgozók életszín­vonala. Hasonló a helyzet a juhállomány fejlesztésénél is. Itt sem hallgathat­juk el a külkereskedelmi szempon­tokat. Jelenleg a gyapjuszükséglet je­lentős- • ■ 'részét.-- Törökországból ---és Egyiptomból importáljuk: Ha juh­állományunkat továbbfejlesztjük, ez a textiláruk választékának növeke­dését fogja eredményezni, s egy lé­péssel itt is közelebb jutunk az ár- leszállításhoz. A mezőgazdaságban is csökkentenünk kell az önköltségei Ha az állatállomány fejlesztésére az adott viszonyokat figyelembevéve, a legjobb szakemberek bevonásával tervet készítünk és ennek végrehaj­tására megtesszük a szükséges intéz­kedéseket, a siker nem marad el. Ezzel összefügg még egy kérdés. Az elvtársak bizonyára olvastak ar­ról, hogy a Szovjetunióban a mező­gazdaság fejlesztése érdekében folyik a szűzföldek feltörése. Nálunk is termelésünk fokozásával, a tartalé­kok biztosításával el kell érni, hogy népi demokratikus államunk gazda­sági erejét növeljük, az önköltséget csökkentsük. A termelékenység foko­zása nemcsak ipari kérdés. Munkás­osztályunk hősi harcot, folytat a fel­szabadulási versenyben, hogy az ön­költség megfelelően alakuljon. A me­nj, hogy minél jobb és olcsóbb ter­mékeket termeljünk. Arra is kell gondolnunk, hogy aszályos esztendőben megfelelő tartalék álljon rendelkezésünkre. Népgazdaságunk erejét, szilárd­ságát többek között az is meg­határozza, hogy mennyi a tarta­lékunk, hogyan tudjuk a terme­lést fokozni, az önköltséget csök­kenteni. Ez beletartozik a mezőgazdaság fej­lesztésének programjába is. Egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azok a feladatok, amelyeket a mezőgazdaság területén pártunk Központi Vezető­ségének határozata előír számunkra — ha feszítettek is — reálisak és végrehajthatók. kezetek megszilárdítása, fejlesz­tése jelenti a biztosítékot, hogy a fejlődés ebben az irányban az elkövetkezendő esztendőkben gyorsabban menjen. zőgazdaságban is arra kell töreked­Erős, jól gazdálkodó, nagy haszonnal dolgozó termelőszövetkezetekre tan szükség A termelőszövetkezetekben felme- mindenekelőtt a termelőszövel- rült az a látszat, hogy a tejtermelés, a tehéntartás a háztáji gazdaságok­ban előnyösebb, mint a közös gazda­ságban. Ez nem így van. Ha a tehén­tartás előnyös a háztáji gazdaságok­ban, még előnyösebb a termelőszö­vetkezetek közös gazdaságában. Nagyon fontos kérdés a pártszer­vezetek megerősítése. Pártbizottsá­gainknak mindent el kell követniük, hogy ne legyen egyetlenegy termelő­szövetkezetünk sem, ahol nincs jól működő pártszervezet. Ez az alap, a kiindulópont. Amíg ermelőszövetkezeteinkben nincs erős jártszervezet, nincsenek kommunis- ák, akik előrevigyék a párt politi­káját, a szövetkezetek fejlesztésére mnatkozó intézkedések megvalósí- ását, addig nem érünk el megfelelő •redményeket. A pártszervezetek erő- ;ftése egyben a termelőszövetkezet megszilárdítását, fejlesztését jelenti. etlen pillanatra sem szabad fi- velmen kívül hogyni — a Központi ^ezétőség júniusi határozata szilár- fan leszögezi, hogy mi szocializmust frütünk Magyarországon. Szocializ- h’iat építünk és ami a falut, a me- tőgázdaságot illeti, A jól működő termelőszövetkezet nagy jövedelemrészesedést biztosít és ez fokozza a dolgozó parasztok szövetkezési kedvét. Külön-külön meg kell vizsgálni já­rási pártbizottságainknak és taná­csainknak azokat az akadályokat, amelyek a termelőszövetkezetek megszilárdításának útjában vannak. Ezeket az akadályokat le kell küz­deni, hogy a termelőszövetkezetek továbbfejlődjenek, mert ez a szocia­lizmus építésének útja községeink­ben. Hozzátartozik ehhez még az ,s, hogy termelőszövetkezeteink helye­sen gazdálkodjanak. Olyan jómódú­vá, boldoggá kell tenni termelőszö­vetkezeteink tagjait, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztok irigységgel nézzék őket s akkor majd ők is be­lépnek közéjük, vagy új termelőszö­vetkezetet alakítanak. Az állami fegyelem fontossága Központi Vezetőségünk a júniusi határozatban leszögezte, hogy a szo­cializmus építését úgy kell folytatni, hogy dolgozó népünk szociális, anya­gi és kulturális szükségletét maxi­málisan ki tudjuk elégíteni. Érvé­nyesülni kell a szocializmus gazda­sági alaptörvényének, amit tervgaz­dálkodással kell biztosítani. Ehhez tartozik a szilárd állami fegyelem, az állam iránti kötelezettségek pon­tos teljesítése is. Törvény a terv és törvény a beadás is. Ha a termény- beadás. vagy az adó megállapításá­nál valami tévedés történik, azt az igazságnak megfelelően orvosolni kell. Általában azonban nem sok tévedés történik és a beadási kötelezettséget minden­kinek teljesítenie kell. Ez törvény, ez alól kivétel nincs. Több község jegyzőkönyvéből és a hozzánk beküldött képviselői jelen­tésekből azonban kitűnik, hogy a behajtással foglalkozók gyakran » könnyebb ellenállás irányában ha­ladnak. A dolgozó parasztokat, a kö­zépparasztokat nyaggatják >— sok­szor olyanokat, akik már ele­get tettek kötelezettségüknek —, a kuláköt viszont bókén hagyják. Le kell szögezni, hogy a behajtásnál, senki sem kivétel, legkevésbé a ku- lák! ' " ' " ■' ' Amikor az ellenség ellen harco­lunk, semmi kíméletet sem tűrhe­tünk meg senki részéről, a kulákköte- lezettségek teljesítésénél sem. Mivel sok a panasz e tekintetben, enged­jék meg, hogy erre nyomatékosan felhívjam az elvtársak figyelmét. A beadási kötelezettség teljesítését j mindenkitől meg kell követelni. És ha szükség van elszámoltatásra, azt mindenkivel szemben, min­denekelőtt a kulákkál szembén. végre kell hajtani. Elsőrendű feladat lenne, hogy a járási párt­bizottságok megvizsgálnák ho­gyan áll ez a kérdés az egyes községekben. A járási pártbizottság erkölcsi és po­litikai súlyával hasson oda, hogy az ellenség elleni harc ne lankadjon. Állandóan harcoljunk az ellenség ellen, különösen a beadás terén. De az állam iránti kötelezettségét min­denkinek teljesíteni kell, mert ha e téren lazaság mutatkozna, megbom­lana a fegyelem, ami káros hatással lenne népgazdaságunkra. Mindéz azt a feladatot rója ránk, hogy éberen őrködjünk pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtásán. Ha minden területen éberen vigyázunk, a legközelebbi al­kalommal már nemcsak hiányossá­gokról, hanem eredményekről is be­szélhetünk. ^ A megyei pártbizottság kibővített ülésén elhangzott többi felszólalást következő lapszámunkban közöljük. az északmagyarorsza'g CIKKE NYOMÁN A rtiósevőri élelmiszer kiskereske­delmi vállalat 94-es sz. boltjával kap­csolatban január 28-án megjelelt cikk alapján vizsgálatot indítottunk és bűnügyi feljelentést tettünk a boltvezető ellen, mert a vizsgálat so­rán árdrágítást, tiitovt italmérést és italhígitást állapítottunk meg. ( Az Északm agyarország január 7-i számában „A kétféle ár“ címmel cikk jelent meg az Or, zágos Cseme- gekcreskedelmi Vállalat 132-es, il-. lctve 136-os számú botijáról. A cikk szerint az angol szalonnát a 132-es boltban — helyesen — 4,90-ért áru­sították 10 dekánként, míg a 136-cjs bcltban ugyanezért 5.10 forintot szá­moltak. Az ügyet kivizsgáltuk és megálla­pítottuk, hogy a 136-os boltban a kérdéses szalonnát egy Magyar ne* Köszönetét mondunk az újság­cikkért, mert a hiányosságok meg­szüntetéséhez segítséget nyújtott. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN- MEGYEI KERESKEDELMI IGAZGATÓSÁG ► vű elárusító adta 5.10 forintért. Ko­rábban nem merült fel panasz elle­ne munkáiét jól véf">zte. Érmen ez­ért a vállalat első ízben eltekintett a fegyelmi felelősségrevcnástól és a helytelen számlázásért — amely lé­nyegében árdrágítás — szigorú írás­beli figyelmeztetésben részesítette. BKM Csemegekereskedelmi igaz­gatóság, KOLTAI GYÖRGY igazgató Ünnepel a négyszeres élüzem Diósgyőri Papírgyár Szombaton délután ünnepi díszt öltött a diósgyőri papirgyár, amely most negyedszer nyerte el az él­üzem zászlót. Az avató ünnepségen Bai István, a gyár igazgatója adta át a kitüntetéseket, okleveleket és jutalmakat a legjobb dolgozóknak. Bai István elvtárs a következőket mondja az üzem nagy sikeréről: — Gyárunk, hazáink egyetlen mi­nőségi papírgyára, sok olyan papír­fajtát. papircikket áll i t elő, amelyet azelőtt külföldi valutáért hoztunk be. Szakembereink hosszú évtizedes ■»'■■meS'hárávsl sol< ú: gyártmányt kísérleteztek ki, ame­lyek az ipar kedvelt cikkei lettek. Ilyen például a Vengria, a Delta, a többszínnyomásra alkalmas offset, és a Dipa rajz, amelyet a külföld is szívesen vásárol. Kártyapapirt csak exportra gyártunk. A gyár a bélyegpapirokkal is sok dicsősége^ szerzett már a magyar iparnak. Dole gozóink nagyrésze saját ügyének te* kinti, hogy csak kiváló minőség^ állítsunk elő. 82 okleveles sztahánof «istánk, 27 kiváló jelvényes doigo* zónk van, ezenkívül üzemünkbe« tizen kapták meg a szakma kiválót dolgozója címet. A felszabadulás év* fordulójának tiszteletére dolgozóinja vállalták, hogy termelési tervüket: 3 százalékkal túlteljesítik. Szavukat» valóraváltották, sőt tervüket 7.7 szá-é Zalákkal szárnyalták túl. Januári tét* vüknek 119.8 százalékra tettek elet* get. Rostamyagból 14.963 forintot, ve- gyianyagból 2315 forintot takarítót-* tak meg. Műszaki vezetőink is telje* sitették vállalásukat, már januárban i elvégézték egy újfajta pauszpapiÄ j próbagyártását. I Ezek a tények azt bizonyítják; | hogy a diósgyőri papirgyár dolgozói i mélyen átérzik a felszabadulás év-* [fordulójának jelentőségét, mégérde* j mellen nyerték el a nagy ki tűnte* tést. Bai István igaz* gató átnyújtja aa oklevelet NeuhoM József gépvezető* nek.- A simítógépet nagy szakmai hoz­záértéssel, gonddal Bodó Lajos simító­brigádja kezeli. Ezzel a géppel vég. zik a „Delta“ papír felületének fénye­zési munkálatait A kiszerelőteremben a papirvágó- gépnél Bárkái János többszörösen kitüntetett gépvezető munka közben. Frigyik László többszörösen kiti - tetett sztahanovista gépvezető- b gádja állandóan átlagon felül term,. Siska János gépvezető-segítő a szakma kiváló dolgozója, a mérése* két ellenőrzij (Erdődi János felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom