Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

ESZAKMÄGMRORSZÄf f 1 A megyei pártbizottság kibővített ülése V*. AZ MDPBORSOD-ABAUJ -ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XT. évfolyam 42. szám Ara SO fillér Miskolc, 1955 február 19, szombat ■BBHMaHOHHniHOHiBHHBinBHHHHBHi Tízéves a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Budapest, 1945 február 18. Csak né­hány napja szabadult fel a főváros, még meg sem szokták az emberek a fényt, de a párt szavára máris em­berek sokasága látott munkához: életet önteni az emberekbe, megin­dítani az élet vérkeringését a már felszabadított országrészben. E szorgos munkás-csapathoz csat­lakozott a Magyar Nők Demokrati­kus Szövetsége is, melynek központ­ja 1945 február 18-án alakult meg. Ezt /követően gombamódjára sorra alakultak az asszonyok szervezetei, falvakban, városokban, üzemekben, tanyákon. Nagy munkát vállalt magára a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövetsé­ge: a párt megbízásából egységbe kellett tömörítenie a magyar nők ez­reit. . Az MNDSZ első nagy feladata az volt, hogy enyhítse a háború okozta szenvedéseket. Ennek érdekében szervezte meg az étkeztetéseket, konyhákat állított fel, ahol a gyerme­kek és anyák százait látták el. Ru­hához juttatták azokat a családokat, amelyeknek mindenük elveszett a háborúban. Mindenütt ott voltak az MNDSZ asszonyok, ahol segítő kéz­re, gyengédségre, szeretetre volt szükség. Szárnyakat adott az MNDSZ asszonyoknak az a sok könnyel tele hálás tekintet, a mohón evő, megfo­gyott, megsápadt, de már mosolygó sok gyermekarc. Hazánk egész területének felsza­badulása után az ország minden ré­szében asszonybrigádok alakultak a romok eltakarítására, az iskolák helyrehozására. Sokszáz otthon, isko­la, kórház helyrehozásához adtok segítséget ezek a lelkes asszonyok, rlem riadtak vissza a legnehezebb munkától sem; hordták a téglákat, törmelékeket, a maltert; súroltak, meszeltek, ablakokat javítottak és tisztították és mindezt hihetetlen szívóssággal, lelkesedéssel végezték. Erőt adott számukra a szebb jövő reménye. A romeltakarítással és az épüle­tek rendbehozásával egyidőben már napköziket, bölcsődéket hoztak létre az asszonyok, hogy biztonságban tud­ják a dolgozó nők kicsinyeit. Meg­szervezték az ipartelepi és városi gyermekek falusi nyaraltatását. Ko­moly küzdelmet folytattak a külön­böző járványok, a rossz táplálkozás okozta megbetegedések ellen. Az MNDSZ központja egészségügyi ván­dorautókat küldött le az ország 1.100 községébe, ahol a legrosszab­bak voltak az egészségügyi viszo­nyok. 500 fővárosi szakorvos, sok védőnő és MNDSZ asszony vitte a segítséget. Többszáz olyan dolgozó paraszthoz így eljutottak a szakor­vosok, akiket akkor vizsgált meg először orvos. Az MNDSZ asszonyok komoly segítséget adtak a járványok leküzdéséhez, népünk egészségvédel­mének biztosításához. Segítette az MNDSZ a 3 és 5 éves terv megvalósítását; ezer és ezer dolgos asszonykéz segítette az or­szág, az ő országuk megváltoztatá­sát és közben maguk is megváltoz­tak. Milyen nagy utat tett meg a fejlődésben Balázs Dezsőné, a Lenin Kohászati Müvek műszakos üzem­vezetője, akit a múltban semmibe sem vettek, mindig mások cselédje, urak kiszolgáltatottja volt. Ma már sokan hallgatnak szavára, sokan ké­rik segítségét és büszkék üzemi dol­gozóink, hogy jó munkája jutalmául kormánykitüntetést kapott; vagy Tóth Istvánná, aki a múltban csak szűk háztartásával törődhetett, a fel- szabadulás után évről-évre, hónap- ról-hónapra bontakoztathatta ki ké­pességeit és hasznosíthatta ezeket a dolgozó nép érdekében. MNDSZ elapszervi titkárként kezdte tár­sadalmi tevékenységét, majd később egy egész járás asszonyainak neve­lésével bízta meg őt a párt. Ma már Űzd városi tanácsának elnöke, me­gyei tanácstag és jó munkája elis­meréséül kormánvkitüntetésben ré­szesült. Vagy nézzük meg Varga Gábornét, a mi-Volci tanítónőképző jelenlegi igazgatóját Egyszerű mun­kásszülők gyermeke 1945-től ő is te­vékenyen résztvett a társadalmi munkában, mint MNDSZ kulturíe- lelős. Ma komoly hivatást tölt be a leendő nevelők képzése, nevelése Van rábízva. Rátermettségét, jó Munkáját bizonyítja, hogy a múlt esztendőben ő is kormánykitüntetést kapott. Vagy nézzük meg Vadászi Elemérné példáját, aki szegény pa­rasztszülők gyermeke volt, látástól takulásig csak a robot jutott neki a múlt rendszerben, s ma már mint országgyűlési képviselő szolgálja a nép ügyét. A példák sokaságain ke­resztül tudjuk bizonyítani, milyen nagyot nőttek asszonyaink az elmúlt tíz esztendő alatt. A párt és kormány segítése nélkül azonban az MNDSZ nem tudta vol­na ezeket az eredményeket elérni. A párt következetes harcot folytatott a nők egyenjogúságának biztosítá­sáért, közvetlenül a felszabadulás után mindjárt kiadta a jelszót: „he­lyet a nőknek a közéletben”. Megyénkben ma már több mint 53.000 asszony vallja magát szövet­ségünk tagjának, mert látja, érzi, hogy az MNDSZ a nők boldogulását segíti. Pártunk 1954 októberi határozata, az új kormányprogram megint olyan feladatokat állít a Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége elé, amelyek igen népszerűek asszonyaink előtt. A népjólét emelése, a mezőgazdaság fejlesztése elsősorban a nőket érinti. A háziasszonyok, az édesanyák ér­zik meg elsősorban ha több, olcsóbb, nagyobb választékú áru kerül a csa­ládokhoz. ha több lakás, iskola, kór­ház, szülőotthont napköziotthon és kultúrház fog épülni. Nem lehet szebb, magasztosabb feladata a nők szervezetének, mint­hogy elősegítse e szép célkitűzések megvalósítását, ez a tudat serkenti az asszonyok tízezreit, hogy a tervek­ből mielőbb valóság váljon, mert ez­zel saját életüket teszik szebbé, bol­dogabbá, hazánkat pedig erősebbé. E célkitűzések megvalósítása tehát még erősebb bástyájává teszi hazán­kat a béke frontjának és ezt a mi asszonyaink akarják is. A nők, az anyák számára drága a béke, mert az anyák az életnek és nem a pusz­tulásnak hozzák világra gyermekei­ket. Dolgozzanak úgy az MNDSZ szer­vezetek, hogy megyénk minden asz- szonya, leánya szóval és cselekedettel védelmezze a békét, úgy, hogy min­den családi tűzhely békéje biztosít­va legyen. Kammel Lajosné, az MNDSZ megyei elnöke. Előre az éliizem címén, a íelszalaüási serlegén! Elvtársi segítség a mezőgazdaságnak Gépállomásunkat, a baktakóki gép­állomást a Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjének dolgozói patro nálják. A napokban mindannyian nagy örömmel fogadtuk a gépkocsin hozzánk érkező patronáló elvtársakat. Örömünk még nagyobb volt, amikor láttuk, hogy nem üres kézzel érkéz tek. Kétszáz darab anyáscsavart alá­téttel, 60 darab dobsín verőlcoet, hűtő- zsákot, hat darab tendenciaéket és több olyan alkatrészt, anyagot szed tek le a gépkocsiról, amelyek feltét­lenül szükségesek ahhoz- hogy mun­kagépeinket, cséplőgépeinket kijavít­hassuk. Gépállomásunk minden dolgozója ezúttal mond köszönetét a durvahen­germű dolgozóinak az értékes segít­ségért. ígérjük, becsülettel hedyt- állunk a mezőgazdaság fejlesztéséért folytatott nagy munkában. FRANKO ISTVÁN párttitkár Készülődés a tavaszra T: A ricsei gépállomás traktor javító brigádja az utolsó simításokat“ végzi az értékes erőgépeken. Semmi sem k erüli el a figyelmüket, nehogy baj legyen majd a tavaszi- nyári munkák közepette. A FELSZABADULÁSI VERSENY HÍREI MISKOLC Az Április 4 Drótgyárban az üze­mek közötti versenyben a dróthuzó vezet, esedékes havi tervét február 16-ig 47.3 százalékkal túlteljesítette. Kiváló eredményt ért el Kopácsi Kálmán dróthuzó, aki már április R-i tervén dolgozik. Szobota István drót­huzó április 4-re vállalta, hogy 180 százalékra emeli teljesítményét, va­lamint három dolgozótársának átad­ja munkamódszerét. Vállalását tel­jesítve, jelenleg április 19-i tervén dolgozik. DIÓSGYŐR A diósgyőri <új középhengermű február 4-én kezdte meg működé­sét. Különösen jól dolgozik Hand- zsók István, valamint Szabó Sándor hengerészbrigádja. Dicséret illetimég az üzem karbantartó lakatosait. BORSODNÄDASD A Borsodnádasdi Lemezgyár hon- gerde üzemének első műszakján Kormos Ferenc DISZ hengerészbri­gád vezetőjét választották küldöttnek a járási békebizottság értekezletére. Kormos elvtárs örömmel vállalta a megbízatást, a brigádja nevében megfogadta, hogy további helytállás­sal, felszabadulásunk tiszteletére tett vállalásuk túlteljesítésével kö­szöni meg a dolgozók bizalmát. A Kormos brigád különösen a minősé­gi munkában ért el kiváló - ered­ményt. Vállalták, hogy minden mázsa hengerelt lemez után 2 kilogramm alapanyagot takarítanak meg, s ezzel szemben 5.2 kilogramm megtakarí­tást értek el. így egész havi anyag­takarékossági vállalásukat teljesítet­ték. KURITYÁN A tokodaltárói bányaüzem fiatal­jainak levele nyomán szorgos munka kezdődött a kurityáni 106. számú MTH tanulói között. A Miniszterta­nács és a DISZ Központi Vezetősé­gének vörös zászlaját mindenkép­pen meg akarják tartani, nem akar­nak szégyenkezni a tokodaltáróiak­előtt. Műszak végén mindig izgatot­tan dugták össze fejüket, s örülnek minden jó teljesítménynek. Különö­sen kitűnt február 15-én az a/9-es Kovács, Varga és Csorba mester cso­port, a Molnár brigád, ÓZD Az ózdi martinban szerdán reggel a 7, 8, 9-es számú kemencéknél rendkívüli. karbantartást 'kellett vé­gezni, s úgy látszott, ezen a napon tervüket nem tudják teljesíteni, csak altkor, ha az üzemképes kemencék egy műszak alatt három adagot csa­polnak. Legszebb eredményt ebben a műszakban a hármas műszak dol­gozói értek el, Veréb Sándor irányí­tásával, 12 adagot csapoltak le mű­szak végére, jó minőségben. A ke­mencék versenyében kitűnt az 5-ös számú kemence, s Szűcs Ferenc bri­gádja, aki a vállalt 3 tonna acél he­lyett ezen a napon 22.6 tonnát csa­polt. ÓZD A MAGYAR KOHÁSZÁT EGYIK FELLEGVÁRA Az ózdi kohászok nevét országszerte ismerik. Nagyszerű béke- harcosok dolgoznak itt. Sok dicsőséget szereztek munkájukkal a felsza­badulás óta eltelt tíz esztendő alatt a hazának, Ózdnak. Most a felszaba­dulási versenyben is új sikerek, új győzelmek eléréséért harcolnak. A na­pokban értékelte a Kohó- és Gépipari Minisztérium vaskohászati igazga­tósága és a kohászati dolgozók szakszervezete a kohászat dolgozóinak ja­nuári versenyeredményeit. A martinüzemek versenyében az ózdiak 101.4 százalékos havi tervteljesítéssel és 95.3 százalékos Jónak mondható programszcrüséggel az első helyre küzdöttek fel magukat. Az ózdi martinászok munkáját dicséri az is, hogy az előző havi 3.6 százalékos selejtet 2.35 százalékra szorították le. A csepeli és diósgyőri martinászok messze elmaradtak az ózdiak mögött januárban. A durvahengerművek versenyében az Ózdi Kohászati Üzemek dur- , ^hengerművének hengerészei az exportterv teljesítésében mutattak fel lagvszerü eredményt. Januári exporttervüket 105 9 százalékra teljesí- ették. \ finomhengermfivfck vetélkedésében az ózdiak 105.9 százalékos tervteljesítéssel ugyancsak az élre törtek januárban. Az eredmények mellett szólnunk kell a hibákról is. Az ózdi nagyolvasztómű januárban rosszul dolgozott, elmaradt a tervteljesítés­ben. Az ózdi durvahengerészek ugyan az exportnál kitettek magukért, azonban a diósgyőriek jobbak voltak januárban, sőt a csepeliek mögött az ózdiak harmadik helyen végeztek 104 8 százalékos havi tervteljesi- téssel. Januárban két első helyet szereztek az ózdiak. A martinászok és a finomhengerészek kitűnően dolgoztak. Példájukat kövessék a többi üzemek is, s akkor a győzelem nem kétséges április 4-én!

Next

/
Oldalképek
Tartalom