Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-18 / 41. szám

Péntek, 1955. február IS. ESZAKMAGYAROKSZAG 3 A megyei páríb'zoíísáw kibővített ülése az a -vélemény alakult ki, hogy „tehe­neinket ki kell selejtezni, ezekkel sem- mit sem lehet kezdeni“. Ez sem igaz! A tehén kölcsön ad — úgy mondja a parasztember, hogy — a szájúról ad — és ez az igaz. Az ország leg­jobb teheneiből is gyorsan kiapadna a tej, ha kukoricaszárón telelnének és nyáron csak a levágott legelőre hajtanék ki. Nézzük a borsodiván- kai Petőfi termelőszövetkezetet. Eb­ben a termelőszövetkezetben az isté.Hóátlag 8 liter. Bőven termelnek takarmányt és nem fizetnek rá, 1954-ben tíz mázsán felül volt a búza átlag­termése katasztrális boidankint. A borsodi ván kai József Attila ter­melőszövetkezetben szintén jó ered­mények vannak. A termelőszövetke­zetekbe kihelyezett agronómusok nagyrésze nem törődik az állattenyész- téssel. De mondjuk meg őszintén-, azért, mert- ezt senki sem kéri tőlük számon. Sőt, a premizálás is csak a növénytermelésben teszi őket érde­keltté. Hiba az is, hogy több helyen nem megfelelő az apaállatok gondo zása. Az apaállatok gondozását át kel! adnunk a legeltetési bizottság­nak. — természetesen úgy, hogy a legeltetési bizottság élén megfelelő vezetőség legyen, A párt és kormány intézkedései egyre növelik a szarvasmarhatenyósz- tés, a telién tartás, a hizlalás jöve­delmezőségéi. Az állaan hitellel, te- nyészá’iattal, korpajuttatással támo­gatja a termelőszövetkezetek szarvas mórba tenyésztését. Lássanak munká­hoz párt- és tanáesszervéink, indít­sák el termelőszövetkezeteinket ezen a téren is a fejlődés útján! Ismer­tessék a párt és kormány intézkedő, seit, tartsanak tapasztalatcseréket a jó állattenyésztő szövetkezetekben, s a példa erejével győzzék meg az el­maradt szövetkezetek tagságát arról, hogy az állattenyésztéssel érdemes foglalkozni. Most a termelőszövet­kezetekben a terv készítésénél vizsgálják meg. mennyire bizto­sították az állattenyésztés alap­ját, a takarmány termelését, mennyire szolgálja a terv az ál­lattenyésztés minőségi fejlesz­tését? Emellett ismertetni kell aa egyéni dolgozó parasztok között a szarvas­ra» rhatenyósztés fellendítését szol­gáló intézkedéseket. Nagyobb erővel kell szorgalmazni a lucernamag tér, melést. A lucernamag hiánya mór katasztrofálissá kezd válni s mind- midig csak jókívánság marad a de­cemberi határozat végrehajtása, amíg magot nem termelünk. Komoly gondot okoz az állatok átteleltetése a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban. Itt is legsúlyosabb a helyzet a szikszói járásban, ahonnan már többször je­len tel tők, hogy több termelőszövetke­zetben éhenpnsztulnak a juhok és más állatok. Ez tűrhetetlen. Pártszor- veink- legfőbb feladata, hogy harcol-, ianak a takarmányok célszerű fel­használásáért, a lopások, pazarlások m Beszüntetéséért,. Termelőszövetkezeteink részére ® kormány hitelt biztosít takarmány- vásárlására. Ellenőrizzék pártbizott­ságaink. pártszervezeteink, hogy eze­ket a hiteleket ténylegesen takar­mányvásárlásra használják-e fel? Párt- és lanácüszerveink segítsék a termelési szerződések megkötését Az 1955. évi népgazdasági tervek teljesítésének fontos feltétele az ipari növényekre és zöldségfélékre vonat­kozó szerződések, továbbá a hizlal ási szerződések időbeni megkötése. Annak ellenéra, bogy a szerződéskötéseket a múlt év őszén előbb meg lehetett kezdeni, mint 1953-ban. annak üteme messze elmaradt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Különösen súlyos lemaradás tapasztalható a cu­korrépa* termesztésnél. Megyénkben a cukorrépa szerződési tervet eztdeig körülbelül 54 százalékra teljesítettük. Legsúlyosabb a lemaradás a miskolci, a putnoki és az ózdi járásban. Nem jobb a helyzet a dohánnyal sem. Ennél a szerződési tervet 59 száza­lékra teljesítettük. Legjobban elma­radt a ricsei járás, ahol 25 százalékra és az encsi járás, ahol 24 százalékra tettek csak eleget a tervnek. A szerződéses növénytermelés­nek nagy jelentősége van ipa­runk nyersanyagellátásában, ezért fel kell számolni azt a nemtörődömséget, megnemértést, amelyet ezen a téren tapasztalni ' lehet. Még nagyobb hiányosságokat mutat a sertéshízlalás és a hízómarha szer­ződéskötés állássá. Január hónapban például sertésből tervünk 7020 darab volt s mindössze 157 darabot teljesítet­tünk. A legsúlyosabb lemaradás az edelényi, a mezőkövesdi, a pntnoki és a ricsei járásban tapasztalható, ahol egyetlenegy hízott sertésre sem kötöttek szerződést. A hízottmarha szerződéses terv januárban 4080 da rabra szólt, ebből 1594-et teljesítet­tünk. Legsúlyosabban a szerencsi, miskolci és ózdi járás maradt le eb ben. Ennek egyik oka, hogy a szerződé ses termelés érdekében sem tanács. sem pártszervezeteink nem fejtenék ki kellő tevékenységet. A szerződé-, sek kötését szinte „a véletlenre ‘ bíz­zák. A szerződéses termelés terveit nem tekintik kötelezőknek.^ Ezen» gyorsan változtatni kell. Szükséges* bogy a növénytermelési és állathízla- lási szerződések kötését maga a me­gyei pártvégrehajtóbizottság. ezen­kívül járási pártbizottságaink, ta- nácsszerveink. falusi pártszerveze­teink is kellő felvilágosító munkával segítsék megfelelően mozgósítsanak a tervek teljesítésére. _ Biztosítani kell, hogy a termelési, szerződésekkel necsak a vállalatok szerződ tetői foglalkozzanak, hanerat váljék ez a tanácsok, a termelési bi­zottságok, a Hazafias Népfront. S gazdakörök, a földművesszövetkezefefc ügyévé is. A pártszervezetek a fel - sorolt szervek tagjaival beszéljék meg a teendőket, érjék el, hogy a termelési bizottságokból, a tanácsok állandó, bizottságaiból minél több aktivista vegyen részt a szerződések megkötésére irá­nyuló munkában és minél több gazdáikra** íbe a szerződéses termelésbe. | Már említettem, hogy falun február­ban a taggyűléseken, pártnapokon, foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel; emellett tanácsainknak haladéktala­nul intézkedéseket kell tenni, hogy az előirányzott területet még a ta­vaszi munka előtt mindenütt leszer- 7 őrit es«ék. Pártszervezeteink ellen-r őrizzék, hogy a szerződéses termelés propagandaanyagait eljuttassák S dolgozó parasztokhoz. Megvei és já­rási pártbizottságaink ellenőrizzék, bogy a tanácsok, valamint a begyűj­tési hivatalok ezen a téren a szüksé­ges intézkedéseket megtegyék. (A beszámdó második részét követ- kezű számunkban közöltük.) Tanácsülés Hidasnémetiben ’ (Folytatás az első oldalról.) txim, s jól dolgoztak a tsz-ek a sáros­pataki járásban is. Nagyon lemaradt viszont az edelényi, a putnoki és a Már említettem, hogy az állatte­nyésztés fejlesztésében a szarvas- marha tenyésztés terén — egyes he­lyeiktől eltekintve — nem haladtunk előre. A szarvasmarhatenyésztés ala­csony színvonala már az egész me­zőgazdaság fejlődését gátolja. A ta­laj termelőereje fokozásának ugyan* is két összetevője van; egyik az állattenyésztés, különösen a szarvas- marha állomány számszerű fejlesz­tésével a szervestrágya biztosítása. Ismeretes, hogy a szarvasmarha szolgáltatja a legtöbb értékes istálló­trágyát. A másik tényező a talaj­erő pótlásában a pillangós takarmá­nyok termelése. E két tényező szo­ros kapcsolatban van egymással, mert a pillangós takarmányokat leg­előnyösebben a szarvasmarha, elsősorban a tejtermelő tehén értékesíti. A tej és tejtermék nélkülözhetet­len élelmezési cikk, amelyből a je­lenleginél sokkal többet kellene nyújtani a lakosságnak. De ezenkí­vül a szarvasmarha bőréből készí­tünk cipőt, csizmát stfo. Az elmondottak alapján világos, hogy miért kerül elő- í térbe a szarvasmarhatenyésztés miskolci járás. Az állami gazdasá- j gok tervteljesítése kielégítő. Látni j kell te-hát, hogy a kenyérgabona ve- j tésben a lemaradás elsősorban az egyéni gazdálkodóknál van. fejlesztése, amikor a dolgozó nép jobb ellátása halaszthatat­lan feladatunk. Ä második világháború után szarvasmarha állományunk gyorsan pótlódott. Megyénkben 1938-ban 146 ezer 660 darab szarvasmarha volt. Ez a szám 1945-ben 85.500-ra csök­kent, de 1952-re már 186.508 darab szarvasmarhánk volt, több mint a háború előtt. 1953—54-ben szarvas- marha állományunk viszont csök­kenést mutat. Különösen súlyos hi­ba, hogy csökkent a tehénállomány is. 1953-ban 183.524 darab szarvas­marhát számláltunk, 1954-ben vi­szont kevesebbet; 180.202 darabot. Az egyéni parasztoknál a tehénállo­mány 1000 darabbal csökkent. Ennél is rosszabb a helyzet a termelőszö­vetkezetekben. Tsz-einkben a terv 7625 darab, a teljesítés viszont csak 5109 darab. így tehát a tervet csak 67 százalékra teljesítették. Legsúlyo­sabb a helyzet a mezőkövesdi járásr ban, ahol termelőszövetkezeteink csak 49 százalékra téliesítettek a számszerinti tervet. Ennél is rosz- szafab képet mutat tsz-einknél a te­hénállomány alakulása. Tehénből tervük 2920 darab, a teljesítés csak 1924 darab, vagyis á tervteljesítés mindössze 65.9 százalék. Meg kell di­csérni ugyanakkor Miskolc várost, ahol a tsz-ek 100 százalékra, a me- zőcsáti járást, ahol a tsz-ek 93.7 szá­zalékra teljesítették a tervet. A leg­súlyosabb , hibák az encsi járásban vannak. A szaporulati terv teljesítésénél sem jobb a helyzet. A terv szerint 2088 darab szaporulatnak kellett volna lenni, s mindössze 1385 darab szaporulat volt. Ezen a téren jó eredmények vannak a sátoraljaújhe­lyi és a ricsei járásban, ahol 100 szá­zalékig teljesítették a tervet. A leg­súlyosabban lemaradt Edelénv (39.3 százalék), (Sárospatak (39.2 százalék) és Encs, ahol 51.3 százalékra teljesí­tették a tervet. A hozam is rosszabb nálunk, mint az országos átlag. Országosan 1750 liter az égi* tehénre jutó tejbozam, Borsodban viszont 1300—1400 ’iter között mozog. A legalacsonyabb 5s- tállóátlag (2.4—2.5 liter) a szikszói, az encsi és az abaujszántói járásban van. Melyek <w:arva?onarha- fenyé«*<fsiink hibáinak Jeirfohb okai Sem a tanács, sem a pártszerveze­tek nem foglalkoznak kellő súllyal a szarvasmarhatenyésztéssel. Ezt több tényező is bizonyítja. Az abaujszántói járásban nagy tradíciója van a szarvasra a rbateriyészíésnek: a híres gönci táj-fajta szarvasmarhát ország­szerte ismerik, ennek meghonosításá­val a dolgozó parasztok nagy kedv­vel foglalkoznak, — ugyanakkor a járási tanácsnak és a járási pártbizottságnak nincs terve ar­ra.. hogy ne csak Gönc környé­kén. hanem a járás többi köz­ségében is aktívabban foglalkoz­zanak a szarvasmarhatenyész­téssel. Göncön például a falusi párt­szervezet. vezetői egyetlen egy­szer sem foglalkoztak a szarvas- marlmtenyészfés problémáival, sem a dolgozók erre vonatkozó javaslataival, az élenjáró állattenyésztők népszerű­sítésével. Járási tanácsaink — egyes helyektől eltekintve — nem foglal­koznak a szarva ama rliatenyésztés fej­lesztésének fontos kérdésével, a ta­ka,rmánytermeléissel. Több járásban ezért a pillangós takarmányok terme­lése egyáltalán nem kielégítő. Külö­nösen rossz a helyzet az encsi járás­ban. Járási tanácsaink és pártbizott­ságaink az állatgondozókkal sem fog­lalkoznak kellőképpen, ezért az állat- gondozóknak nincs tekintélyük a termelőszövetkezetekben s az állami gazdaságokban. Sokszor ..csordások“- nak, vagy „kondásokénak nevezik az állatgondozókat s pártszerveze­teink mindezt tűrik. Emellett — külö­nösen a termelőszövetkezetekben — elhanyagolják az állatgondozók szakmai, uootechnikai tovább­képzését. Sőt, egyes termelőszö­vetkezetek vezetői a legképzet­lenebb embereket bíznak meg állatgondozással. A szarvasmarhatenyésztés elmaradá­sának másik oka a termelők nem ki­elégítő anyagi érdekeltsége. Ez is hozzájárult a szaporulat csökkenésé­hez. A Politikai Bizottság ez év január­jában foglalkozott a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésével és több, a termelés további fokozására serkentő intézkedést javasolt, amelyek növelik a termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasztok érdekelt­ségét. A szarvasm8rhatenyésztés fej­lesztését akadályozó tényezők közül tehát azokat, amelyeket határozattal kell megoldani, megoldják. Ezek a határozatok azonban önmagukban nem pótolnak mindent, csak lehetősé gok. amelyeknek kihasználására moz­gósítani kell a fain dolgozóit. Ez elsősorban a megvei, járási és községi tanácsok, valamint a járási és a helyi pártszervezetek feladata, A legnagyobb gondot a termelő- szövetkezetekre kell fordíta­nunk.. mert a, legnagyobb pro­blémák ott vannak. A kevés állat miatt kevés a trágya, ezért, alacsony a termésátlag s nincs megfelelő jövedelem sem a növény termesztésben, sem az állattenyésztés­ben. Nem véletlen, hogy a termelő­szövetkezetek jórészében még a nem munkaigényes gabonafélék termés­átlagai is — egyes helyektől eltekint­ve — alacsonyabbak, mint az egyéni parasztoké. ügyre javul az állattenyésztés jövedelmezősége Ezen az állapoton haladéktalanul változtatni kell, annál is inkább, mert több termelőszövetkezet amúgy is kevés állatállományát tovább akarja csökkenteni. Szembe kell szállni azzal a káros nézettel, hogy a szarvasmarhatenyésztés néma ki­fizető. Ez csak akkor igaz, ha a tehe­net télen, nyáron úgy tartják, hogy éppen éhen ne pusztuljon. Rosszul gazdálkodó termelőszövetkezeteinkben Február hó 9-én a tanácstagok ki­bővített ülést tartottak Hidasnémeti­ben, megvitatták az eddig végzett munkát. Miklós József rb. elnök is­mertette január hónapban müven ügyeket intézett el a végrehajtó- bizottság. Hidasnémeti község tanácstagjai januárban valamennyi választó tagat meglátogatták otthonukban. A béké­ről beszélgettek, és aláírásokat gyűj­töttek. Jd. Karaffa Józsefné Sfi éves parasztasszony, amikor a békeívet aláírta, elmondta, hogy minden ere­jével tiltakozik a háború ellen, a béke megőrzéséért harcolni kell öregnek, fiatalnak egyaránt. Rozsnyói Ferenc tanácstag válasz­tói versenyre hívták ki a község valamennyi dolgozóját, vállalták, hogy az l. félévi tojás-, baromfi- és egyéb beadási kötelezettségüknek ha* táridő előtt eleget tesznek. Tudás Sándor tanácstag javaslatára a köz­ség dolgozói vállalták, hogy a két iskolának az udvarát ko,viecsal rend­behozzák A tanácsülésen elhatározták azt is, hogy háromtagú permetező- brigádot szerveznek és a község ösz- szes gyüm/ilrsfdit lepermetezik, a le­gelőket nedig március hónapban le- takarítják. TAKACS TIBOR tudósitó Nyíri községben föl dolgozik a népfrontbizottság Nyíri község távoleső helyén van a sátoraljaújhelyi járásnak. A múlt­ban hírét is alig hallották s község­nek, senkisem törődött vele. Ma azonban máskép van minden. Külö­nösen megpezsdült az élet a nép­front-bizottság megalakulása óta. Január hónapban a község lakóival részleteiben megismertették a Haza­fias Népfront nrosramiát. s a nép- fromtbizottság tagjai gazdakör meg­alakítását kezdeményezték. amely január óta működik. A község dol­gozóinak számára mezőgazdasági szakelőadásokat tartanak. A nép­frontbizottság tagjai a kulturáli élet terén’ is nagyszerű munkát vt geznek. Befejezték a kulturottho építését, az ügyesen megszervezel társadalmi munka segítségével s kulturotthonban élénk kultu: élet van. Előadásokat, békeestéke rendeznek a falu fiataljai, úttörc szavalatokkal, színjátékokkal szóra koztatják a lakosságot. íme, ahol a népfrontbizottság jé dolgozik, ügyesen kezdeményez, me is van annak az eredménye. DRENKÓ ISTVÁI Miskolc Javítsuk az ellenőrző munkál Mi az oka a nagyfokú lemaradás­nak? Az okot mindenekelőtt abban az elbizakodott hangulatban keli keres­ni, amely a párt és tanácsappará­tusban az elmúlt év őszén észlelhető volt. A községi, járási és megyei ta- r.ácsofl) nem a valóságnak megfele­lően, hanem a termelési kedv foko­zásából Ítélték meg a helyzetet és ennek alapjain jelentettek. Mindez bennünket is olyan irányba terelt, hogy kritika nélkül elfogadtuk azo­kat a számokat, amelyeket a taná­csok mondtak nekünk. Pedig, mint a statisztikai hivatali adatai bizo­nyítják, alapos okunk lett volna eze­ket a számokat ellenőrizni és gon­doskodni a vetésterület növelésének szorgalmazásáról. Járási pártbizott­ságaink hiányos ellenőrző munkája miatt fordulhatott elő olyan eset, mint a mezőkövesdi járásban, ahol a megyei mezőgazdasági Igazga­tóság egyes beosztott iái Daragó elvtárs vetési jelentését keve- selték és azt javaslatukra korri­gálták. Ez úgy történt, hogy Daragó elvtárs bizonyos százalékot jelentett és ami­kor az igazgatóságon azt mondták neki, how annál már 5—6 száza­lékkal több van, hozzácsapott né­hány százalékot. A megyei pártbizottság az elmúlt őszön is többször tapasztalhatta, hogy a járási, illetve a megyei ta­nács hamis jelentéseket ad. ame­lyekkel mi félrevezetjük a Központi Vezetőséget, a tanács pedig félreve­zeti a kormányt. A felelőtlen jelen­tések alapján a megyei pártbizottság és a megyei tanács tagjai, a képvi­selők és mások sok választási nagy­gyűlésen arról beszéltek, hogy ke­nyérgabona vetéstervünket teljesítet­tük. Amint a számok mutatják, ez nem áll. Súlyos felelősség terheli ezért elsősorban a megyei tanácson dolgozó vezető kommunistákat, s felelősség terheli a megyei párt- végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozó kommunistákat. A hibák azt bizonyítják, hogy a tanácsban és a pártapparátus­ban tevékenykedő kommunis­ták, különösen akik a mezőgaz­daság területén dolgoznak, nem értik meg a kenyérgahonatemie- lés fokozásának nagy jelentősé­gét. Eléggé elterjedt nálunk az a káros nézet, hogy a kenyérgabona kérdést csak újabb kedvezményekkel lehet megoldani. A párt és a kormány igyekszik a kenyérgabona termelés­ben érdekeltté tenni a termelőket. N’*>»*’ lehet r.Tsovhnn mindent ettől várni. Ismeretes, hogy vannak ilyen kedvezmények. A Politikai Bizottság most javasolja, hegy szélesítsük, ki a kenyérgabonával való beadás le­hetőségét. Ennek az a lényege, hogy a termelők szeptember 15-ig — az élőállat, állati termékek és bor kivé­telével minden mezőgazdasági ter- ménv beadásit kenyérgabonával he­lyettesíthessék. Egymagukban azonban ezek az intézkedések nem oldják meg fel* adatainkat a kenyérgabona terme­lése terén. A legfontosabb a dolgozó parasztok termelési kedvének, akti­vitásának fokozása, a falu dolgozói­nak morr"v!''tá*n a fellett agrotech­nikai módszerek alkalmazására. E téren pártbizottságainkra és a taná­csokra hárul a legfontosabb fel­adat. 0«zf lemaradásul«at a tavaesri vetéssel feltét fen ül pótol «ék A kenyérgabona kérdés megoldá sárnak egyik legfőbb feltétele — és ezt nyomatékosan szeretném hang­súlyozni — a vetésterv teljesítése — amíg a hozamok nem emelkednek megfelelően — még akkor is, ha ez befolyásolja a helyei vetésforgók kialakítását. Most a napokban a leg­sürgősebb feladat: megértetni min­den termelővel, hogy az őszi vetés­nél mutatkozó hiányt tavaszi búzá­val kell pótolni. Az egyes tsz-eket, állami gazdaságokat tavaszi búza vetésére kötelezni csak akkor sza­bad, ha saját vetéstervüket nem teljesítették. Előkészületeket a tava­szi, vetésre már tettünk', de ez még nem elég. Az előkészületeket gyor­sítani kell, mert kedvező idő eseten a tavaszi búzát már februárban vetni le­het. Ezért elsősorban azt kell megállapítani, hogy kik azok. akik előírt kötelezettségüket nem teljesítették. Értesíteni kell őket, arról, hogy a hiányt kötelesek tava,szi búzával pótolni. Már most azonnal hozzá kell fogni á feladat megszervezéséhez, a mun­ka meggyorsításához, a végrehajtás biztosításához. A pártvégrehajtó bi­zottság javasolja, hogy a községek­ben a februári pártnapokon, a ter­melési bizottságok értekezletein, a gazdakörökben vitassák meg a ta­vaszi búza vetésének kérdését és ezeken mozgósítsák a dolgozó pa­rasztokat, elsősorban a kommunis­tákat, a tanácstagokat és a tömeg­szervezetek tagiait a feladat mara­déktalan elvégzésére. Az állam a gabonatermelés érdekeltségének fo­kozásán túl, bizonyos mennyiségű — körülbelül 15 ezer holdra elegendő vetőmagot biztosít a termelőknek. A vetőmagot részben cserébe, részben pedig kölcsönként adjá az állam a dolgozó parasztoknak. Az állam el­várja, hogy a parasztság teljesítse előírt gabonavetéstervét. Azokat, akik kenyérgabona ve­tési kötelezettségüket nem telje­sítik, minden kedvezményből korpa juttatásból, helyettesítés­ből, halasztásból kizárják. Ez a kedvezménymegvonás az egy holdon felüli birtokokra és bérletek­re, valamint a termelőszövetkezeti tagok alapszabályban megszabott te­rületen felüli háztáji gazdaságaira egyaránt vonatkozik. Legfontosabb most biztosítani minden tsz-ben, minden egyéni parasztnál a vetőma­got. a műtrágyát stb. Nem szabad megfeledkeznünk ve­téseink ápolásáról sem. Ahol szük­séges. hengerelni és fejtrágyázni kell a vetéseket, hogy a termésátlagot minden rendelkezésünkre álló esz­közzel növelni tudjuk. Tudatosítsuk a termelők között, hogy fejtrágyá- záshoz szükséges műtrágya igényü­ket már most közöljék a földműves- szövetkezetekkel. hogy azok minden községbe biztosítani tudják a szük­ségletet. A szarva«marliatenyésztés fejlesztése iffen fon to« feladat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom