Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
Részlet Jávorkútről A bánkúti menetiekhez — Milyen gyönyörű, milyen szép! — kiált lel elragadtatással az ember, akár távolról, akár közelről gyönyörködik a Bükit szépségeiben. Aki csak távolról latsa kcklsai kúpjait, nem is gondolná, hogy az ország legvadrcgénycscöb tájait nézi, A merészen hullámos kegyvohtilai — amely úgy látszik összeolvad a látóhatár szélén a kéklő égbolttal — olyan, mint a gyermekkor legszebb tündérmeséinek díszlete, A Bükkbcn csatangolva az ember nem tud betelni a vidék szépségévé1,. Szeszélyesen kanyargó utak mc-lcft merészen égnek szökő sziklák, meredek hegyoldalak gőgös, büszke fákkal, amelyek melyen meghajolnak s recsegve sírnak, ha a szél süvítve nckikszalad. A kanyargó völgyek zöld pázsitján kicsi patakok foly dogálnak csendesen, hogy ezer vízszikrát szórva vízesésként zuhogjanak a mélybe. Szinte minden évszakban valami új szépet, megkapót nyújt a vidék. Tavasszal, nyáron s kora ősszel a kirándulók ezrei keresik fel a vad- regényes tájakat, hogy szépségükben gyönyörködve pihenjék ki a munka fáradalmaid. Ilyenkor télen se nép- telen a Bükk. Síléces sportolók százai látogatják a havas hegyoldalakat. Ha Miskolcról indul látogatóba az ember az öreg tjvkkbe, a lillafüredi Palotaszgttty előtt visz el az útja. A büszke lirgykúpok, magasból függő sziklák fehér tajtékokat dobó vízesések és'a csodálatosan nyűgödI Hámori ló öfélik körül a kecses ior- nyú csodaszép palotát. Az egész kép mcseszerű. Mintha tündérkastely lenne s benne lakna a hétfejű sárkány, amely itt őrködik, hogy közönséges halandó be ne léphessen országába. Valahosy így is volt ez a. múltban. Hercegek, grófok, bárók, iparmágnások, miniszterek, nagystílű szélhámosok pihenték itt ki szeretőik társaságában nagy orgiákban „fáradalmaikat“. Külföldi vendégeknek mutogatták a. palotát — a város szegénynegyedei, nyomortanyái, barlanglakások helyeit. Dolgozó ember ebbe az épülőibe be nem léphetett., A. Bükk ma már minden szépségével,. gazdagságával a. népé. A lillafüredi Palotaszállóban dolgozók üdülnek. Csoportosan vagy párosával .indulnak cl a ködös, vagy napfényes februári reggeleken a hegyekbe. Es nemcsak a hóvirágok bontogatják kicsiny virágaikat, hanem sok igaz, tiszta szerelem is születik az üdülő fiatalok között. Csupaszát: az erdők, de a Bükk ilyenkor sem alézih. A Garadna völgyön haladba néhány percre meg kell álinunk. Pufnjkás, egészségeseire í munkásemberek ■ intenek meg- allét. — Kicsit várniok kell. Robbantunk. Rövid idő múlva robbanások zaja véri, fel a szűzi csendet. Kődarabkák, röpködnek a levegőben s vastag füst gomolyog az úttest fölött, ■ — Kőbányát nyitunk — világosit fel az egyik'munkás s mosolyogva int; szabad az út. , Ki C S íny „teherpályaudvar“ mellett, visz cl az út. ‘‘—'Ez a szomorúi rakodókéig — világosit fel Guba elvtárs, a lillafüredi erdőgazdaság fiatal mérnöke, aki igen büszke arra, hogy „matyó- országban“ született. — Elmondta, évente negyvenezer köbméter fát, építési anyagot, szerszámfát szállítanak innen ez ország különböző tájaira, A kicsi teherpályaudvarhoz nem messze magános ház vonja magára a figyelmet, fgen érdekes, eredeti ember a lakája: Vásárhelyi. István. J Ólmegiermrjt, kicsit zordarcv, vyersbeszédü férfi, de szive olyan, mint a. vaj: ő az. itteni haltenyésztő- telep vezetője. Sokat dolgozik, kísérletezik, értékes kutatóm unkái végez. Az egész országban egyedül neki van halcsont-gyűjteménye. — Ebben a hónapban jubilálok. Most jelenik meg a háromszázadat tudományos cikkem — mondja minden póz, dicsekvés nélkül. Ami értékeset tapasztal azt így adja <it másoknak is. Elmondta, hogy régen csak álnéven mert írni. Akkori „főnökei“ megmondták neki, ka egy cikke is megjelenik, kirúgják,. Tudományos kutatásában nem segítettél:. — Most hágynak szabadon dolgozni — mondja röviden, Ez nekem elég. — Igen büszke arról, hogy nemrégiben egy szovjet elviáss látogatta. meg, aki elismeréssel nyilatkozott munkájáról. — Sok-e a dologi — Igen. Most van a dandárja, a „halfejés“. Az egész országot, mi látjuk cl halivadékkal. 1947-ben alig ÍO ezerrel kezdtük, ma 600 ezer hs.’íiva- dekot nevelünk egy érben. t A kicsi pályaudvar mellett hosz- szasan kanyargó szerpeniinin jutunk fel a több mint 20 kilométer hosszú, 6 kilometer széles fennsíkra. A hegyről 10 tonnás I ehierauipk ereszkednek lefelé hatalmas rönkötökéi megrakva. Lptrnsfeton serény munka folyik. Fenn a hegyoldalon egymásután dőlnek Ifi a büszke tölgyek. Egyenletesen zúg az áramfejlesztő. Kábelek vezetnek föle a munkahelyekre. A kábelen fut az áram a villany fűrészekhez'. A gépesítés már iéfe is feljutott. Könnyebben, gyorsabban halad vele a munka, Es ami fő megkíméli áz emberi evőt. A Bcltenbuch-brigád kezében ég a munka. Egy cv óta dolgozik együtt a brigád hat tagja. Keveset beszélnék, Szó nélkül is megértik egymást. Összehangolt a munkájuk, szép eredménnyel is dicsekedhetnek. — Az elmúlt év negyedik negyedévében átlagosan 150 százalékot értünk el, a mutt, hónapban 179 százalékot. Az utóbbi tíz nap alatt 500 köbméter fát vágtunk fel. Vastaghátú muraközi lovak kapaszkodnak fel a hegyoldalon. A szekér két első kerekén szállítják le a' rönköket. Hajtőjük bíztatja őket: — Gyí! Gyí! Itt már tavasz van. Szépen süt a nap, kellemes az idő. A iűdő- tágitó erdő lei-égőjébe édes földszag vegyül. Jávorkút félé haladva minél, tovább megy a látogató, annál inkább „fehéredik“ a vidék képe. A jávorkúti kb. 300 éves ösfenyvesnél már találni havat, A hegytetőn — a Kis- esiplcésen — vasttíg hó borítja a földet. A bdinkúli üdülőben lakók vidáman síznek a■ hegyoldalon. Errefelé még zuzmarásan gubbasztanak a fenyők. As üdülőtől alig néhányszáz méterre kicsiny erdészház bújik a hegyoldali fákhoz, mintha védelmet keresne. A mozilátogalók rögtön ráismernek. Itt készült a „Simon Menyhért születése“ című nagysikerű, mélyen emberi magyar filmalkotás. Az erdészt persze nem Simonnak, hanem Kovács Bajosnak s gyermekét nem Menyhértnek, hanem Ilonkának hívják. — Bizony, amikor én születtem, akkor itt kegyetlen hóvihar volt és az egész környék segített, Hogy a bába néni feljöhessen anyukámhoz, — meséli a kis Ilonka, akinek születési történetét film örökíti meg. Kovács Ilonka már nagy leány, több mint 4 éves. A Kovács-házaspárnak egy kilencliónapos kisfia is van. A jávorkúti erdészlak Fakitermelcs Letrástetőn. Ebben a kis erdészlakban született a filmbeli Simon Menyhért, (Kovács Lajos erdész lakása.) — Vele is majdnem úgy jártam, mint Ilonkával — mondja csendesen az erdész felesége. Az ő születése idején is nagy hóvihar közeledett. De már nem féltem. Tudtam a mi államunk, a mi népünk minden embert számontart, segíti ha bajba jut még a Bükk legeldugottabb részén is. Vásárhelyi István vadászgörényével, kutatómunka közben Alul a „halfejés", ..... Igen. Erős a mi államunk, a mi népünk. Mint az évszázados tölgy. De még annál is erősebb. Nemcsak birtokába vette a Bükköt minden szépségével, gazdagságával együtt, hanem uralkodni is tud rajfa. CSORBA BARNA Munkában a sztahánovi sta Bettenbuch-brigád >. • ' y • A filmbeli Simon Menyhért — Kovács Lajos erdész és családja, valamint a híres Bandi szarvas. SfdSdi QcuUU (tlüHdlí. J. ' Szerda, i»55. február 16. * ÉSZAKMAGYARORSZAG . 3 Ismerd meg megyénkéi: M „ I ~ az Ébredező blikkben •i j •
