Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

2

fiSZAKKAGYARORSZÄG

Szerda, 1955. február 9.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának február 8-1 együttes ülése

Moszkva (TASSAI, Február 8-án 13 órakor a nagy Kreml palotában együttes ülést tartott a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács.

A kormánypáholyokban a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Soov.jetúnió kormányának vezetői, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagjai, miniszterek foglalnak helyet. Az ülésen nagyszámú vendég is jelen van. Megteltek a cFoIomáciai testület, a szovjet és a külföldi sajtó páholyai.

A. P. Volkov küldött, a szövetségi tanács elnöke közli,, hogy nyilatkozat érkezett az egvüttes ülés elnökéhez G. M. Malenkovtól. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökétől, s ebben kéri, hogy mentsék fel őt a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztsége alól.

A. P. Voikov felolvasta a nyilatkozat szövegét.

G. M. Malenkov nyilatkozata

A szövetségi .tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésének elnökéhez.

Kérem, hozza a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának tudomására azt a kérésemet, hogy mentsenek fel a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztsége alól.

Kérésem indítékai tárgyi megfontolások, nevezetesen, hogy meg kell erősíteni a Minisztertanács vezetését és -gélszerű, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztségét más elvtárs töltse be, aki az állami munka terén nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik. Világosan látom, hogy a Miniszterta- pipftke bonyolult és felelőssés- teljes kötelezettségeinek teljesítésénél hátrányos az, hogy nem rendelkezem elégséges tapasztalatokkal a helyi munkában, továbbá az, hogy nem volt alkalmam minisztériumban, vagy valamilyen gazdasági szervben közvetlenül irányítani a népgazdaság egyes ágazatait.

Kötelességemnek tartom továbbá a jelen nyilatkozatban kijelenteni, hogy most, amikor a Szovjetúnió Kommunista Pártja és országunk dolgozói különös erőfeszítéseket összpontosítanak a mezőgazdaság mielőbbi fellendítésére, különösen világosan látom hibámat és felelősségemet a mezőgazdaságban kialakult nemkielégítő helyzetért, mivel ezelőtt több éven keresztül nekem volt kötelességem ellenőrizni és irányítani a helyi mezőgazdasági szervek munkáját, valamint a helyi pártszervezeteknek és a szovjetek szervezeteinek a mezőgazdasággal kapcsolatos munkáját. A Kommunista Párt és az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére és vezetésével már kidolgozott és megvalósít több nagyarányú intézkedést a mezőgazdaság elmaradottságának leküzdésére. Kétségkívül az ilyen fontos Intézkedések közé tartozik a mezőgazdasági adó rgform- ia. amelyről mee akarom mondani, hogy az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére és javaslatára hajtották végre és most látható, milyen fontos szerepet töltött be ez a reform a mezőgazdaság fejlesztésében. Most, mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére és irányításával átfogó programot dolgoztak ki a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetésére és a mezőgazdaság minél gyorsabb ütemű fejlesztésére. Ez n program az egyedül helves alapra — a nehézipar minden eszközzel való. további fejlesztésére — támaszkodik és csupán ennek végrehajtása teremti meg a szükséges feltételeket valamennyi szükséges közszükségleti cikk termelésének tényleges fellendítéséhez.

Várható, hogy a különböző bur- zsoá klikkeeskó': rágalmazó koholmányokat trikóinak össze jelen nyilatkozatommal és masával a Bzoví -ef nn’ó * TvTírifn vv'. mr:-"

tisztségéből való főimen tűsem tényével .kaprso’nib >o. De r;v. kommunisták és rgavjet ern.be"ok. ügyet sem vetünk e hazugságokra és rágalmakra. Mindannyiunk számára mindennél előbbrevsló p haza. o nén. a Kommun»?** Párt érdekei.

Amikor előterjesztem azt a kérésemet. hogy mentsenek fel a Szovjetúnió Minisztertanácsa elnökének

Moszkva (TASZSZ).

Február 8-án délután négy órakor a szünet után folytatódott a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács egvüttes ülése.

A Szovjetúnió Minisztertanácsának elnöki tisztségére való jelölés kérdésében N. Sz. Hruscsov kapott szót. A Szovjetunió Kommunista. Pártia Központi Bizottságának és n korelnökök tanácsának megbízásából javasolta. hogv N. A Bulsanyint nevezzék ki a Szovjetúnió Minisztertanácsának elnökévé. Hruscsov küldött kiváló pártmunkásként és

Moszkva (TASZSZ)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Kreml nagytermében február 3-án megkezdődött ülésszaka folytatta munkáját.

A legutóbbi három nap alatt a küldöttek megvitatták a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetésének jóváhagyás végett az ülésszak elé ter.irssz_ tett tervezetét, amelyről Arszcnylj Zverjev pénzügyminiszter tartott beszámolót.

Zverjev pénzügyminiszter a szövet- régi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban elmondott záróbeszédében kijelentette. bogy a Szovjetunió kormánya hozzájárul azokhoz a módositáFebrtiár 8 án Háy László külkereskedelmi miniszter vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába.

M. A. Kuzmin, a Szovjetunió kültisztsége alól, biztosítani akarom a

Szovjetunió Legfelső Tanácsát arról, hogy a rámbizott új területen, az SZKP egységben és összefogásban összeforrott Központi .Bizottságának és a szovjet kormánynak irányításával a leglelkiismeretesebben fogom teljesíteni kötelességemet és azokat a kötelezettségeket, amelyekkel megbíznak.

G. MALENKOV a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke 1955 február 8.

Ezután A. M. Puzanov küldött emelkedett, szólásra. Ki jelentette,

hogv a G. M. Malenkov nyilatko- za’ában kifejtett indoklást teljesen hevesnek tartja és javasolja, fogadják cl G. M. Malenkov nyilatkozatát ér. mentsék fel öt p Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztséar>

Puzanov küldött javaslata alapján a szövetségi tanács és « nemzetiségi tanács küldöttéi egyhangúlag elfő-- sadták G. m Malenkov nyilatkozat-ét, r-rrvedvben falmentésőt kéríe a Szovotónió CvTínirz’ertanácsa elnökének tisztsége alól.

Ezután beiélentették. hogy az ülést 16 óráig félbeszakítják.

államférfiként jellemezte Bulga- nyint.

A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa egyhangú határozatot hozott, amely szerint N. A. Bulaanyint nevezik ki a Szovjetúnió Minisztertanácsának elnökévé.

Ezután V. M. Molotov, a Szoviet- únló Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy megtartsa beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a Szovjetúnió kormányának külpolitikájáról. (MTI)

sokhoz, amelyokot a két ház költségvetési bizottság»! törj osztott ok elő n kölíségvetéfsol kapcsolatban. A kormány figyelembe veszi több küldöttnek a javaslatait is arra vonatkozó lag, hogy növeljék egyes köztársaságok és területek iskolaépítés!. útépítési. közegészségügyi és egyéb előirányzatait.

A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács egyhangúlag elfogadta n Szovjetunió 1955. évi állami költség vetéséről roóló törvényt.. A költségvetés bevételi részét 590 milliárd 192 millió 622 ezer rubelben, kiadási okin lát pedig 563 milliárd 482 millió 491 ezer rubelben állapították meg. (MTI)

kereskodelmi miniszter helyettőse fogadta a küldöttséget- a pályaudvaron.

A küldöttség fogadásán megjelentek a -moszkvai magyar nagykövetség tagjai is. (MTI)

N. A. Buiaaniin

a SíovfeianlA M»n!N?<pp|tifi6of<f*n»li pinölte

A Szovjetunió Leg felnő Tanácsa jóváhagyta az 1955 évi költnégvetéstervevetet

I

Magm kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába j

HOGYAN JÖTT LÉTRE A BESZÉD ?

irta: K. Kondrasov, a nyelvtudományok kandidátusa

Érthető, hogy félmillió év alatt az „eredeti“ nyelv annyira megváltozott, hogy maradványai, melyen először szólalt meg az ősember, egyetlen módéra nyelvben, de egyetlen ősi nyelvben sem találhatóéi meg. Azért mégis tudunk ma már képet alkotni arról — igaz, hogy csak a legáltalánosabbat—, hogy milyen volt az* ősember nyelve.

Az ősember összehasonlíthatatlanul kevesebbet tudott, mint a mai ember és ezért abban a nyelvben, melyen először szólalt meg az ember, igen kevés szó volt. Ezek a szavak azokat a tárgyakat és jelenségeket jelölték, amelyek az embert körülvették, azt, amely nélkül az ősember nem dolgozhatott és élhe'ct'l: kezet, a követ, a botot, az evést, az ivást, a menést...

Az „eredeti“ nyelvnek volt egy igen jellegzetes sajátossága: minden szava konkrét volt, általános !fogalmakat jelölő szavak a nyelv és gondolkodás ily korai szakaszában még nem lehettek. Gyakran mondjuk ki azt a szót — tűz — és ezalatt általános, gyűjtőfogalmat értünk. Teljesen mindegy számunkra, hogy 'milyen tűzről van szó — nagyról, vagy kicsiről, lángolóról, vagy parázslóról. Máskép gondolkodott és beszélt az ősember. Idézhetünk erre egy analóg példát. Tasmania őslakossága mindmáig is elmaradott, ősközösségi rendben él. A tas- mdnok nyelve is megőrizte ősi vonásait. ff nyelvben például nines ilyen gyűjtő szó, mint n „tűz". A lobogó, lánggal égő tűzre is van egu ,V.

a parázslóra egy másik, a kialudtra

— egy harmadik. A tasmán nyelvben tizenkét külön elnevezés van a tűzre!

Ez az érdekes tény azt tanúsítja, hogy az általánosítás, az elvont gondolatok nem egyszerre adódlak az embernek. Ugyanilyen fokozatosan fejlődött az ember beszéde is, amelyben a gondolkodás sikerei rögződtek

le.

Az „eredeti“ nyelvnek valószínűleg volt egy másik sajátossága is. Minden szó egy egész, még nem tagolt gondolatot fejezett ki. Az emberek egy felkiáltásban egyszerre törekedtek kifejezni annyi fogalmat, amennyit mi most egy külön mondatban mondunk el. Ezek a „szó-mondatok“ azután tagolódni kezdtek, az e'mberek végződések, elöljárók és más nyelvtani eszközök segítségével kezdték összekapcsolni a szavakat.

A nyelv és sorsa

A földön ma több, mint kétezer nyelv létezik. Ezek közt vannak olyan nyelvóriások, mint Kína népeinek nyelvei, az angol nyelv, az orosz, a spanyol. Vannak azonban más nyelvek is — a „iörpenyelvek“. A Kaukázus hegyeiben például az egyik aulban bncbajcok laknak, egy kis törzs — összesen ötszáz ember. Pa ezek az emberek a saját nyelvükön beszélnek.

Az emberi beszéd születése és az egyes nyelvek kialakulást, története

— ezek tökéletesen különböző dolgok.

E~rkct vem szabad összekevernünk.

Tudjuk, hogy az emberek félmillió évvel ezelőtt kezdtek beszélni. A mai nyelvek azonban jóval később jelentek meg és jelennek "meg még ma is. Például a szlovák nyelv mintegy száz évvel ezelőtt alakult ki és rögződött le az irodalomban.

Minden nyelv belső törvényei szerint fejlődik,

minden nyelvnek megvan a saját története, megvannak sajátosságai.

Ez az, amit az idealista nyelvészek sohasem értettek meg.

Az emberek — mondták ezek a tudósok — megállapodhatnak a 'nyelv megváltozásában és a holnapi naptól a széket asztal néven emlegetik, az asztalt, pedig széknek mondhatják. Hiszen éppen így keletkezett az „eredeti nyelv“ is, erősítgetik az idealisták.

Valóban, a „társadalmi szerződés“ ereje, a közösség elhatározása rgen nagy dolog. Egyes tudósok ezt az erőt igyekeztek felhasználni. A XVII. századtól kezdve többször készítettek „egységes“ „világnyelv“-terveket.

Minden olyan kísérlet azonban, hogy „mesterséges“ nyelvet hozzanak létre, kudarcot vallott eddig. Mindenekelőtt azért, mert semmiféle mesterséges nyelv nemi hasonlítható össze gazdagsága, kifejezőkészsége terén bármely mai nyelvvel. Minden nép nyelvében a nép hatalmas történelmi tapasztalatai, bölcscsége tükröződik, minden szónak -megvan a. maga gazVila az angol alsókéiban

London (MTI) Hétfőn az angol alsóház illésén bejelentették, hogy „amerikai hadihajók, amelyek Fonnoza miatt valamilyen harci cselekményben részt vesznek, javítás és tüzelőanyag felvétele céljából befutnak Hongkong kikötő Jébe“.

K« a bejelentés hatalmas vihart ka

Vart az alsóházban. Bevan, az angol munkáspárt úgynevezett baluzárnyá nők vezetője Turton külügyi államtitkár felé fordulva megkérdezte: .,Nem érti-e, hogy ez végtelenül veszedelmes kihívó eljárás? Jelenleg szerződés alapján vagyunk Hongkongban- de ha a pekingi kormány nem akarja, hogy ott maradjunk, rendkívül kétséges, hogy olt maradha tunk e. Nemcsak ketos. hunom lehe tetten is volna az ottmaradásunk * ezért kerülni kel! az öve« kihívó el járást.“

Turton azzal akarta sikerülni a kér. (lésre adandó választ, hogy arra hivatkozott: „Nem észszerűtlen dolog, ha sogítenek a bajbajutott hajókon.“

A párizsi magyar követség nagysikerű fogadása a Magyar Állami Népi Együttes tiszteletére

Párizs

(tara László, az MTI párizsi tudósi tója írja:

A Magyar Népköztársaság párizsi követség» kitünően sikerült fogadást rendezett a Magyar Állami Népi Együttes tiszteletére a követség szalonjaiban az együttest oly melegen méltató párizsi sajtó képviselői részére.

Kums Imre párizsi magyar követ és felesége fogadta a megjelent ven dögöket, akik között nemcsak njaóg írók. hanem a párizsi művészeti élet legkiválóbb személyiségei is megjelentek. Ott voltak a fogadáson a baráti államok kulturális és sajtóattasé’-n kívül a francia sajtó legkülönbözőbb irányzatú lapjainak képviselői, a

nyugati nemzetközi hírügynökségek vezetői. Jelen volt Michaut, a francia tánekrilikusok egyesületének olnöke, a megjelentek a fogadáson a párizsi Nagyopera, az Opora Comique, valamint a Párizsban vendégszereplő leghíresebb táncegyüttesok első táncosai.

A nagyhírű külföldi táncosok mindegyike elismeréssel nyilatkozott a Magyar Állami Népi Együttes művészeiről, előadásuk műsoráról és rendezéséről.

Miehel Renault, a párizsi Nagyopera első táncosa, a következőket mondotta:

— Csodálatos müsorszámokat mutat be a magyar együttes. Ez kétségkívül a legjobb folklore együttes, amelyet valaha is láttunk. (MTI)

T_,e!!tes hangulatú Kék egy ülés íelsődobszán

Felsődobsza községben január 28-án négy békebizotfság alakult. A megalakulást hatalmas népgyűlés előzte meg. amelynek résztvevői egyhangúlag választották meg a békebizottság küldötteit, valamint a tagokat.

Több hozzászóló I!íc "zésre juttatta a nép békeakarat át. „Le a háború va’i“. „Le a német militarizmussai“ jelszavakkal a gyűlés résztvevői a béke mellott, az atomháború ellen tüntettek.

Elhatározásukat felajánlásokkal erősítették meg: A Béke tszcs, április

4. tiszteletére a járás valamennyi termolöosoportját versenyre hívja a tavaszi munkák elvégzésére. Párosver árny alakult ki a kis- és középparasztok között: Pelles Barna—Fekete János. Bernét József—Tóth Ferenc, Fc- V o Ferenc—Fekete László. Majoroi Ferenc—Turcsóny János, Máté Mi- hály—Bolha Pál, Polles Imre—Untlsz Károly s növényápolás, illetve a tava. aziak idejében való elvetését és fejr trágyázását vállalták. Felsődobsza község versenyre hívta Hernádkércs községet a tavaszi munkák elvégzésére. A népes gyűlés késő este a Himnusz olénekléscvcl ért véget.

UNTisz károly

Megakadályozta a tűzkárt a pusztafalui önkéntes tűzoltóság

Január közepén Pusztafalu községben a iFő utca 99. szám alatt B. Harda Ferenc lakásának tetőzetén lángnyelvek csaptak ki. A tűz hírére a község lakossága egy emberként futott a házhoz. Ki vederrel, ki hordóval, szekérrel igyekezett segítséget nyújtani, megakadályozni a tűz továbbterjedését. A színhelyre elsőnek az önkéntes községi tűzoltóság érkezett. Jó munkájuknak köszönhető, hogy B. Harda Ferenc lakóháza nem lett a tűz martaléka, megmentették a padlástérben szabálytalanul tárolt takarmányt és az épületet is, mintegy 50 ezer forint értéket mentettek meg ezzel.

A tűzrendészet! osztály parancsnokság megdicsérte a község önkéntes tűzoltóit.

Az úttörő rejtvényverseoy helyes megfejtői

Lapunk Január 30. számában megjelent keresztrejtvény beküldött sorai helyesen megfejtve a következők: Móra Ferenc, Arany koporsó. Kincskereső kis ködmön, a raj, Meráni. Miliő.

dag története, A nyelv létrehozója, fenntartója és alkorója a nép.

Helytelen lenne azt feltételezni, hogy a nagyszámú nemzeti nyelv rövidesen valamilyen közös nyelvre cserélődik fel. Ellenkezőleg, a szocialista, korszakra az jellemző, hogy a nemzeti nyelvek, mint a szocialista kultúra eszközei, sokoldalúan fejlődnek, az orosz nyelv — o nyelvóriás — jóm tékony hatása a Szovjetunió és a szláv országok népeinek nyelveire pedig e nyelvek gazdagodásának egyik eszköze.

Csak a jövőben, miután a szocializmus az egész világon győzelmet aratott, az egyenjogú szocialista nemzetek hosszú ideig tartó gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének eredményeként fognak kiválni először a leggazdagabb egységes öve- zctnyelvek, -majd pedig az övezetnyelvek egy közös nemzetközi nyelvbe olvadnak össze, amely természetesen nem lesz sem német, sem orosz, sem angol, hanem egy új nyelv, amely a nemzeti és az övezeti nyelvek legjobb elemeit foglalja magába.

★

A nyelv kialakulását az ember társadalmi fejlődése okozta és a nyelv legtávolabbi történetét csak abban az esetben érthetjük meg, ha a társadalom történetével, annak a népnek a történetével összefüggésben tanulmányozzuk, amely ennek a nyelvnek a hordozója és alkotója. A gondolkodásnak és a beszédnek az ember társadalmi munkatevékenységének folya. mafában való keletkezéséről és fejlődéséről szóló marxista tanítás megcáfolja az idealisták minden kitalálását a gondolkodás elsődleges voltáról és a nv-lv ..isteni" eredetéről.

Helves megteltéit küldtek be:

Fazekas Éva (Alsózsolca). Adorján Éva (Ujdiósgvőr), leleszki Ilona (Miskolc). Bordás József (Miskolc), Márton Attila (Hejő- csaba). Görömbölyi Emese (Miskolc), Léh Ildikó. Lóh Tibor (Miskolc). Borsodi Olga és Károly (Miskolc). Révy Miklós (Miskolc). Prókai Béla (Miskolc). Tihanyi András (Miskolc), Soóvárv Ildikó (Miskolc), Bodrogi Lajos (Miskolc). Perjési Gyula (Miskolc). Perjési Gvőngvl (Miskolc). Schirger Anna (Miskolc), Szekeres Béla (Miskolc), Csiri- kusz József (Heiőcsaba), Kökényes! György (Ujdiósgvőr). Zilál Bertalan (Miskolc), Ta- maskó Éva és Zita (Miskolc). Oswald Mária (Miskolc). Polanecky Gizella (Ujdióscvör). Csontos Mária (Miskolc). Szilvási Csaba (Pulnok), Sándor Ágnes (Miskolc). Szent- irmai Felit (Miskolc), Oláh Vilma (Miskolc), Széli Éva (Miskolc). Fekete István és Edit (Miskolc). Szabó Adél (Miskolc). Csorba Márta. Csorba Vatéria (Alsózsolca). Csoltay Gizella (Miskolc). Csoltay Éva (Miskolc), Novák Zoltán (Miskolc), Budav Mária (Pereces). Sebestvén Julia (Tapolca), K. Tóth Éva (Heiőcsaba). Török Judit (Miskolc). Wág- ner Latos (Miskolc). Horváth Edit (Miskolc). Fekete Éva (Miskolc). Fekete Mária (Miskolc). Molnár Erzsébet (Miskolc). Jirkovszky Imre (Ózd). Kisoá! István (Miskolc). Molnár Miklós (Gesztelv). Molnár Mária (Gesztelv). Füadeifi Judd fPn,v<V-v~'■ ~vár). Krúi Ildikó (Miskolc). Wagner Gábor (Miskolc), Papp Katalin (Heiőcsaba). Papp Ferenc (Sa- íókaza). Kollár Zoltán (Miskolc). Horváth Mihály. Kiss János (Sátorallaulheiy). Tálas Klára (Miskolc). Acs Sándor (Miskolc). Kis- Pál Mária (Miskolc). Sándor Sarolta (Aba- uiszántó). Szegedi Piroska (Miskolc). Tóth Sarolta (Miskolc). Egved Katalin (Ujdlós- gvőr). I.leetfalvi Erzsébet (Miskolc). Bődi Anna (Uldiósgvőr). Juhász Júlia és Katalin (Miskolc). Németh László <M.-Taeolca). Németh Valéria (M,-Tanoka). Kozák Attila (Miskolc). Kovalcslk Erzsébet (Onga). Ga- csal Mária és I.ászló (Miskolc). Markó Ilona és Zoltán (Miskolc). Szederkényi István iPutnok). Szabó Ibolva (Salószentpéter). Sass Pál (Miskolc) Nagv Gabriella (Miskolc). Padur Éva (Miskolc). Padur Ildikó (Miskolc). Juhász Péter (Miskolc). Csodó Jolán (Miskolc). Csodó Magdolna (Miskolc). Kandrav Ildikó és Éva (Miskolc). Kiszela István (Miskolc). Tolcsvai Géza (Miskolc), Kelemen Judit (Miskolc). Kuttor Barna (Ui- diósgvör). Szamos Gábor (Miskolc). Kollár áernes (Miskolc). Matics Judit (M.-Tanoka). Gvurtcskó Edit (Miskolc), Szalai Ilona (Miskolc). Pásztnrv E-zsébet ÍDiósevőr-vasgvár), Lovas Erzsébet (Miskolc). Drozd Ibolva ) Miskok). Drabon József (Felsőnyárád). Tóth Béla (Felsőnyárád). Soánvik (liga (Miskolc). Lovas Imre (Miskolc). Török Klá-