Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

február 27.

N» • KM/t« VA

„Batllt,. mmm— újs.

■UK.

isártaau, »35.

Megkezdődött a IV, magyar békekongrettszus

(folytatás az első oldalról)

tett nyilatkozatai, úgyszintén a

Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása segítség, útmutatás a békére vágyó emberiség számára.

ÍVI esszéhangzó bölcs szavak! S mögöttük van a . nagy történelmi tények aranyalapja. Mögöttük van a

béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, amelynek a szovjet és a kínai nép összefogása képezi rendíthetetlen pillérét. (Lelkes taps.) Volt-e valaha is ilyen erő a történelemben? — nem! Az öntudatra ébredt népek ereje ez! Ezen az erőn valóban a „pokol kapui sem tudnak erőt venni.'1 (Nagy taps.)

A béke ügyét nemcsak szavakkal, hanem lettekkel kell szolgálni

— Kétségtelen, hogy a mi kis országunkat is az teszi erőssé, az teszi képessé függetlensége és békéje megvédésére, hogy szakított a kapitalizmussal, felszámolta a soviniszta, hasaáruló, kizsákmányoló osztályokat, — szocializmust építő ország lett, amely nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével rohamosan fejlődik, gyarapodik, (Hosszantartó lelkes taps.) Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel. Az agresszív imperialista hatalmak anyagi, technikai erejük teljes latbavetésével igyekeznek leigázni a többi népeket. Nem fér kétség ahhoz, hogy

gazdaságunk és mindenekelőtt nehéziparunk céltudatos fejlesz- i

tésc békénk megvédésének is döntő eszköze, ftaps) mindenek- 1 feletti szent hazafiul kötelességünk, amelyről megfeledkeznünk — félgyarmati múltunk keserves tapasztalatain okulva - — egy pillanatra sem szabad!

'. — . Békemozgalmunk alapvető

igazsága volt és marad, hogy a béke ügyét nemcsak szavakkal, hanem mindenek elett tettekkel kell szolgálnunk. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a békemozgalomban elhanyagoljuk a felvilágosító szó, a tudás, a tisztánlátás és biztos tájékozódás hatalmas szellemi fegyvereit. Béfeemózgalmunk főfeladatának tekinti a magyar nép legszélesebb rétegeinek tájékoztatását a nemzetközi eseményekről, a béke- harc jelenlegi állásáról, az imperialisták cselszövéseiről, s igaz emberiességre, más népek iránti tiszteletre, tevékeny hazaszeretetre nevelni népünket.

— Mindennek eredményeképpen békemozgalmunk a III. magyar bé- keitongresszus óta jelentős fejlődért ért el. Széles tömegmozgalommá vált, társadalmi és közéletünk fontos alkotószervévé, előrelendítő tényezőjévé. Békemozgalmunkat gazdagítják a helyi kezdeményezések is. Békebizottsági kisgyűlések, béka- beszélgetések, ankétok, kötetlen baráti összejövetelek, járási és megyei béketalálkozók, kiállítások, hangversenyek — ime békemunkánk válfajai.

— Békemozgalmunk vonzóerejét nagymértékben emelték a bókebi- zottságaink által rendezett művészi estek és emlékünnepségek.

— Békemozgalmunk; általában sok érdekes, főképp kulturális kezdeményezésnek volt szülője.

— Megjavult a békemozgalom és a tömé «szervezetek közötti kapcsolat. Az eddigi tapasztalatok alapján minden okunk meg van, hogy

a legjobb eredményeket várjuk

a nemrég újjáalakult Hazafias

Népfront és a béketanács együttműködésétől.

Ezután Andics Erzsébet arról beszélt, hogv a III. békekongresszus óta a magyar- nép nemzetközi kapcsolatai is nagy mértékben fejlődtek.

Legyen a IV. magyar béke kongresszus új sikerek kiindnlóponlja

— Szocializmust építő társadalmunk szerkezetéből következik, hogy munkánk három nagy területe: a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében végzett felvilágosító munka. " .

— Az eddigiek alapján az • értelmiség között folytatott munkánkkal lehetünk leginkább megelégedve, Megmozdulásainkat mindig hathatósan támogatták értelmiségünk legismertebb, legkiválóbb képviselői. Azonban még sok a tennivalónk ezen a téren. Értelmiségünk zömét, ez orvosok, pedagógusok, tisztviselők széles rétegeit az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevonnunk békemozgalmunkba. Segítsék írással, felvilágosító szóval, tudásuk terjesztésével az emberiség e

nagy önvédelmi harcát. (Taps.)

— Békemozgalmunk épp a legutóbbi esztendőkben

jelentékeny eredményeket ért el falun a parasztság körében is. Nőtt a falusi békebizottságok tekintélye és ezzel együtt befolyása is.

Békebizottságaiinknak a jövőben még nagyobb részt kell vadalmok a parasztság politikai felvilágosításában, külpolitikai tájékozottságának emelésében. Komoly szerepet kell játszaniok a falu politikai és társadalmi életében. Ez akkor lehetséges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ- szel, a falusi DISZ-szervezetekkel.

Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló, s

ahol aránylag el vagyunk maradva.

Mindenekelőtt fel kell számolnunk azt a téves nézetet, mintha a béke- bizottságoknak nem lenne fontos feladata az üzemekben. Munkásságunknak, fejlődésünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia.

Népünk egyöntetű lelkesedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Béke Világtanács irodája világméretű aláírásgyűjtési mozgalmat indít. Népünk hangulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke Világtanács irodája határozatának a megjelenése után — be sem várva békemozgalmunk központi szerveinek határozatát — ?z ország minden részében elemi erővel megindult az aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongresszusnak, hogy az aláírások száma a mai napon elérte a 3 millió 746.800-at. (Taps.)

— Tisztelt békekongresszus! Békemozgalmunk jelenlegi seregszemléje egybeesik felszabadulásunk 10. évfordulójával. A magyar nép ezekben a napokban, jobban, mint bármikor, érzi, hogy történelme sorsdöntő korszakában él. Legyen a IV.

békekongresszus új sikerek kiindulópontja. ösztönözzön valamennyiünket még tartalmasabb, még lendületesebb munkára.

Ezután Mihályfi Ernő, az Országos Béketanács alelnöke három bizottság alakulására tett javaslatot.

Felolvasta a Szovjetunió béketanácsától, majd pedig a kínai békebizottságtól érkezett táviratot. A kongresszus küldöttei közül elsőnek Csók István Kossuth díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze szólalt fel.

Felszólaltak: Kovács Sándor, a hortobágyi állami gazdaság kitüntetett állatgondozója, Király József, a budapesti Gheorghiu Dej gyár szta- hánovista esztergályosai, Li-i-Mang, a Béke Világtanács kínai titkára, m,ajd Ormai Árpádné, az Országos Béketanács nevében a Béke Világtanács képviselőjének átadta azt a szobrot, amely egy aláírásgyűjtő nőt ábrázol. Ezután Szabolcsi Bence Kossuth-díjas akadémikus szólalt fel, majd Horváth Ferenc színművész felolvasta a békekongresszushoz Indiából érkezett üzenetet, amelyet Omkarnáth Thakur, a Budapesten járt Indiai zeneművész küldött. Szólásx’a következett Brezanóczy Pál egri érseki helymök, á

magyar püspöki kar tagja, majd Ró-t zsa Ferencné budapesti háziasszony* békebizottsági titkár és ezt követően Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, majd Karol IvanoV Teltoizov, a bolgár nép küldötte. Ez után Baranya megye küldöttsége átadta a kongresszusnak a megyében, gyűjtött aláírásokat, majd dr. Ka' tona József főrabbi beszélt. Ezután. Bugár Jánosné elnök Somlyó György költőnek adta át a szót, aki „Európához’' című versét mondta el* majd Nánási László a falusi békemozgalmi munkával foglalkozó bi-, zottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. Ezután Jánosi György, a Beloiannisz gyár művezetője, békebizottsági titkár következett szólásra, majd Pápai József csornai egyénileg dolgozó paraszt beszélt. Ezt követően Erwin Eckert, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti képviselőjének, a nyugatnémet béketanács elnökének felszólalása következett, majd Bugár Jánosné szavaival befejeződött az első napi tanácskozás. A küldöttek az Operaház Erkel színházában este resztvettek Erkel; „Hunyadi László1' című operájának előadásán.

Hétfőn este hangverseny a Déryné Színhá'/Ími

Február 28-án, hétfőn este 8 órai kezdettel hangversenyt ad a miskolci Déryné színházban a színház nagyzenekara. A műsorban szerepel: Csajkovszkij: V. Szimfóniája, Miskolcon először hangzik el Dávid Gyula „Brácsahangverseny1' és szerepel a műsoron Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya. A Déryné színház nagyzekarát Kórody András Liszt-díjas vezényli. Közreműködik: Lukács Pál brácsaművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze.

— A MAGYAR RÁDIÓ vasárnap a Kossuth adón 17 órai kezdettel

helyszíni közvetítést ad a Bp. Vasas—Vasas Izzó, Bp. Honvéd—Sáli Bányász, Bp. Kinizsi—Cs. Vasas NB. I. oszt., valamint- a Bp. Vörös Meteor—Ózdi Vasas NB. II. oszt. labdarugó mérkőzésekről.

Közkívánatra! 25—50 Felújítás! t MOSOLY BABSZINPAD Debrcczenyi u. 16. Aranytaréjú kiskakas, Aranyhalacska (bábjátékok) 19,15. február 27-én délután 4 órakor.

Adenauer éjssakai ütésen akarja mvgssa vast a ín s a militarista párizsi sxersődések ratifikálását

A bonni parlament -r* a felszólalásra jelentkezett képviselők nagy számára való tekintettel — pénteken a késő esti órákig ülésezett. Ennek ellenére sem teljesült Adenauer kívánsága, hogy a ratifikációs javaslat második olvasását pénteken befejezzék.

A szövetségi gyűlés szombaton reggel 9 órakor folytatja a ratifikációs javaslat második olvasását. Adenauer ragaszkodik hozzá, hogy ennek befejezése után a parlament nyomban kézdje meg harmadik olvasásban is az egyezmény tárgyalását. Kijelentette, addig nem ereszti szélnek a képviselőket, amíg nem szavazzák meg a militarista szerződések ratifikálását.

Valószínű, hogy a bonni parlament vasárnapra virradóra éjszakai ülést tart. Mellies, a szociáldemokrata párt alelnöke bírálta Adenauer „lázas tempóját“ és hangoztatta, hogy a kancellár éjnek idején, holtfáradt és ellenállásra képtelen képviselőkkel akarja jóváhagyatni a párizsi egyezményeket. (MTI)

A francia kormány pénteki minisztertanácsa

A francia kormány pénteken minisztertanácsot tartott, hogy megbeszélje a legsürgősebb feladatokat. A minisztertanács elhatározta, hogy az államtitkárokat csak a jövő héten nevezik ki.

A francia nemzetgyűlés kedden folytatja ülésezését. 13 tárca költségvetése még függőben van, közülük nyolcat a nemzetgyűlés visszaküldött az illetékes minisztériumokhoz.

A párizsi szerződések ratifikálásának kérdéséről szólva, a miniszter- tanács után Edgar Faure kijelentette, hogy a ratifikálásnak a lehető leggyorsabban kell megtörténnie. A miniszterelnök azonban nem volt hajlandó megmondani, azt értt-e

ezen, hogy sürgetni akarja a Köz- társasági Tanácsot, határozzon még húsvét előtt.

A Monde véleménye szerint a dolgok jelenlegi állásában a szenátorok többsége nem hive a párizsi ■ szerződések egyszerű elfogadásának. A lap úgy véli, hogy a Köztársasági Tanácsban, amelynek 318 tagja van, aligha akad 150 szenátornál több, aki el van szánva a szerződések szövegének változtatás nélküli elfogadására. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, vájjon az ellenzéknek nem sikerül-e majd legalább egy módosítást elérnie, ami

azt eredményezné, hogy a szerződések visszakerülnének a nemzetgyűléshez. (MTI)

cAndrúsék ősi fussa

Gyorsan terjedt a hír a faluban: Nagy Pál Jánost megverte a fia. Azt mondják, olyan kiabálás volt, hogy még a tizedik szomszéd is kiszaladt az utcára. De senki sem sietett az öreg segítségére, csak messziről figyelték az esetet, — sót, mintha inkább biztatták volna a fiút, aki alaposan helybenhagyta az 'apját.

— Úgy kell, neki, a vén gazembernek! Megérdemli! Ö sem bánt különbül az Apjával. Utóbb már csak az istállóban adott neki helyet.

Az egyik ember hozzá is tette:

■— Én magam láttam, amikor a bakancsa sarkával rugdosta, ütötte az öreget. Nem is lett az öngyilkos, mint ahogy beszélték akkoriban, — a fia akasztotta fel, mert már nem bírta kivárni a halálát, ö gyújtotta rá az öreg Géczire is a házat — s másnap már a portát is megvásárolta. Világéletében csak lopásból, meg csempészésből élt. Értette a módját, hogyan kell gazdagodni! Hadd üsse csak őt is a fia. Megérdemli.

Te

1920. Vesztett háború , . . Uri I világ .., A nyomorúság szinte fojtogatta a parasztokat. Kelemen Andrásék két gyermeke is Hivalkodott a kenyérért. Egész, birtokuk ezer négyszögöl volt. Akárhogy is dolgozott feleségével, a keveset nem tudták megszaporítani. Egyik téli esté, amikor a gyerekek már elaludtak, Kelemenek beszélgettek.

— Csák egy kis tehénkére tudnánk valahogy szert tenni.

— De hol vegyünk rá pénzt? — sóhajtott nagyot az asszony.

Kelemen András nagyot szívott •! ' üres pipából: — Meg kéne pró- Hlni, kérni az öreg Nagy Páléktől... keked, asszony, úgyis rokonod távolról, illő lenne, hogy segítsen rajunk. Legfeljebb azt a 800 négyszög- M?s földet átadjuk addig kamatba lek i.

Kelemenek másnap korán reggel

DCeletnen

átmentek Nagy Fálékhoz s előadták mondókájukat.

— Hát hogyne segítenék rajtatok? Adok én szívesen! Itt az 500 korona. Egyébként is jól jártok, mert a földeteket addig kiművelem, rendbehozom.

Örömtől kipirult arccal siettek haza Kelemenék, — lesz már tehén, tej a gyerekeknek. ...

Teltek a hónapok, Kelemenné ku- porgatta a filléreket, hogy mielőbb letudják az adósságot. Egy év múlva együtt volt az 500 korona. Nyomban át is vitték a pénzt.

— Honnan vettetek ti ennyi pénzt, ilyen rövid idő alatt? Ráértetek volna vele, mert az igazat megvallva, én a pénzt nem veszem cl tőletek... Számoljatok egy kicsit. Hiszen a pénz értéke azóta sokat romlott. Nem kívánhatjátok, hogy én fizessek rá!

A Kelemen házaspár lesújtva távozott Nagyék udvarából. Szomorúan baktattak hazafelé.

— Te, asszony! Ez a Nagy Pál a földünket akarja. Azt szeretné, hogy az 500 koronába megmaradjon neki a föld.

— Lehetetlen, hiszen csak van lelke . . .

— így lesz az. meglásd, nekem valami' nem tetszik. Most npm volt olyan kedves, mint máskor.

Kelen íenék az úton találkoztak a tanítóval. Megszólították, elmondták panaszukat, tanácsot kértek, hogy most mit csináljanak?

—- Nem veszi el a pénzt? Vigyék be szépen a községházára, tegyék letétbe és követeljék vissza a földet.

Kelemenék így is tettek. Betették a pénzt a főjegyző úr kasszájába.

Csakhogy ezzel még nem lett megoldva az ügy. A föld továbbra is a Nagy Pál birtokában maradt. Nem adta vissza. Kelemenék a bírósághoz fordultak. A bíróság? Természetesen a nagygazdának, Nagy Pálnak adott igazat.

★

1932. a Juhász-családnál is a gond volt az úr. A nehéz helyzetből ők is kiutat kerestek. Mint olyan sokan mások, külföldön próbáltak szerencsét. Juhász kiment Amerikába, egy idő múlva felesége is utána akart menni. De nem volt elég a pénze, így jutott el ő is Nagy Pá- lékhoz. Csak 90 pengőről volt szó, ennyi hiányzott az útiköltségből. — Nagy Pál János szívesen adott.

— Majd megadja ezt nekem Ju- hászné! — Közben arra gondolt: Ismét egy jó alkalom. Itt van a portám mellett Juhászék 200 négyszögöl földje, ez is az enyém lesz!

Juhászné mit sem sejtve, boldogan megköszönte a pénzt s elment lérje után Amerikába.

Néhány hónap múlva Juhász József, az otthonmaradt fiú beállított Nagy Pál Jánosékhoz.

— Meghoztam a pénzt, amit édesanyám kért.

— Milyen pénzt? — nézett rá csodálkozva Nagy Pál. — Nekem ti nem tartoztok. Én nem kölcsön adtam a 90 pengőt anyádnak, hanem «ért a kis házhelyért, ami itt van az én portám mellett. Vidd a pénzed, ahová akarod!

Juhász József csaknem sírva távozott. Mihez kezdjen, kihez menjen panaszával. Ha a bíróságra megy, többe kerül, mint amennyit a löld ér.... Hát hiszen eljön talán egyszer az alkalom, hogy visszave- gyé tőle — nyugtatta meg magát.

*■

/Vem mostanában történt, már régebben. Nagy Pál János egyik éjszaka bezörgetett Tóth Andrásék ablakán.

— András, gyere mar ki! Bolivárról volna szó. Jó pénzt kereshetsz. ICét csomagot kéne elhozni a határról.

Tóth András mindjárt rájött, hogy mi is ez a jó fuvar. Csempészni akar Nagy Pál s őt akarja fuvarosnak megfogadni.

— Nézd, én szegény ember vagyok, de nem ebből élek, én nem kockáztatom a lovaimat.

— Sose gondolj erre' Én hívlak, ha baj lesz belőle, az én károm lesz, nem a tiéd.

A baj megtörtént. Tóth Andrásnak oda lett a lova, a szekere. Ráadásul jókora összeget fizethetett büntetésül.

Amikor a kárát kérte, Nagy Pál János hallani sem akart Ígéretéről.

Tóth András egyszer beállított Nagy Palákhoz:

— Nézd János. Most már se lovam* se szekerem, s ráadásul meg Is büntettek s káromat nem adtad meg, legalább segíts rajtam. Kivennék a bankból pénzt, légy te az egyik kezesem.

— Sajnálom, András, nem tudok segíteni, rajtad. Énnekem is elég nagy károm volt, próbálj mástól kérni segítséget.

Tóth Andrásnak négy csikót, kellett. felnevelni, amíg kifizette a büntetést.

★

1944 • Nagv Pál János aranykor- szakát éli. 20 hold jó kövér föld, kocsma, füfzerüzlet: ömlik a pénz a bugyellárisába. Érti ő, hogyan kell a zavarosban halászni. Napról napra peckesebben feszít az utcán. Egyik sétája alkalmával Kaskó Józseffel találkozott.

— Te Józsi, eljöhetnél hozzam dolgozni. Mihez kezdel egyedül, nincs se apád. se anyád. Gyere, majd elleszel nálam. Azt az egy hold földedet megművelheted nálam Is.

Tgy került Kaskó József cselédnek Nagy Pál Jánoshoz.

Pár hónapig volt csak nála. de ahogy Kaskó József elrrordi» e=Ttendőknek is beillett ez az idő. Nagy Páléktől vitték el katonának. Ott maradt a ruhája, s ami kis szegénysége volt, ráadásul még az egy hold föld Is. S merthogy a főjegyző úr Nagy Pál puszibarátja volt, még írást is csinált arról, hogy Kaskó eladta neki a földjét.

így élt Nagy Pál János ikarcsai kulák. Sok becsületes dolgozó parasztnak még ma is ökölbe szorul a keze, amikor Nagy Pál János nevét hallja.

rt*

1955-ot írunk. io éve annak, hogy letűnt a régi világ. De Nagy Pál János még ma is ott terposzke dig a községben, fojtogatja, zsarolja a dolgozó parasztot. Hangja még mindig a régi.

Az elrabolt földeket még ma is bitorolja. Kelemenék földjét most is jogtalanul használja. Erről tudnak a község és a járás vezetői is. 1953- ban a községi tanács határozatot hozott. hogy a földet, e] kell venni a Indáktól. És mi történt utána?

Nagy Pál János birtokháborítás címén pert mert indítani özvegy Kelemen Andrásaié és gyermekei ellen. Nagy Pál János tehát nyeregben érzi magát. Ennek az a magyarázata, hogy Karcsári csak beszélnek az osztályharcról. Elmondogatják, hogy milyen gazember a kulák, milyen hangja van, még most is nagylábon él. De hol vannak a kommunisták a községben? Mit csinálnak? Meg kell mondani: semmi mást, csak szájtáti módon nézik Nagy Pál János és a többi kulák üzelmeít.

Úgy tudjuk, hogy az ügy a bíróság előtt van, Özvegy Kelemenné jogosan követeli vissza földjét. Most már nem a régi bíróság hoz döntést az ügyben, hanem a nép bírái ítélkeznek a kulák fölött. Biztosra vesszük, hogy ismerik Nagy Pál János sötét múltját s ha annyi éven át hiába fordult panasszal Kelemen Andrásné a hatóságokhoz, most végre visszakaphatja régi földjét.

i T. B.