Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
2 EäZAKMAG t AKOKSZA«: Vasárnap, 1935. január *3. Felhívás a béke minden magyar hívéhez Az Országház kupolacsarnokában ünnepségen adták ét a partizán emlékérmeket A nyugatnémet űjraf elf egy vérzés ellen kibontakozó nagy népi tömegmozgalom irányítói, résztvevői, harcosai! A IV. magyar békekongresszusra felvilágosító szóval, helytállással, jó munkával készülő békeharcosok! Magyar férfiak és nők. munkások, parasztok, értelmiségiek — új, nagy feladattal biz meg mindnyájunkat a Béke Világtanáesnak a világ népeihez intézett felhívása. Arra szólítja fel a világ minden becsületes emberét, hogy szegüljön szembe azokkal, akik atomháborút készítenek elő. Elindulnak a békeharcosok és házról-házra járnak a világ minden országában az aláírási ívekkel. A DISZ Központi Vezetősége a múlt év szeptemberében munkaversenyt kezdeményezett a szénbányászatiban dolgozó fiatalok között, A verseny nagyszerű eredményt hozott, mert a vállalt 228.513 tonna helyett az ifjúsági brigádok 237.814 tonna szenet termeltek terven felül, a szeptember 1 és december 31 közötti időszakban.. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 43 ifjú bányászt a termelésiben elért eredményei, 12 fiatalt pedig a DISZ-iben végzett jó munkája alapján kormánykitüntetésben részesített. A kitüntetéseket Házi Árpád, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja szombaton adta át a kitüntetetteknek a DISZ Böszörményi úti székházában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következő fiatalokat tüntette ki: Borsod megyéből Bodolai Sándor a* edelényi bányaüzem DISZ csapat- vezető vájára, Mogyorósi János, a Induljon meg hazánkban is hatalmas népszavazás. Egész országunk szálljon síkra az élet mellett. Mutassuk meg: mennyire egységes népünk az atomháborúra törő sötét erők elleni küzdelemben. Váltsuk valóra a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanácsnak december 9-i felhívását: „Jussatok el minden magyar családhoz, minden otthonba." Kopogtassanak be nálunk is minden ajtón az aláirásgyüjtők. Nem elsietve, hanem türelmes, meggyőző szóval gyűjtsék össze az aláírások millióit. Az aláírásért cserében magyarázzák meg az aláírásgyűjtés jelentőségét, mondják el miért van szükség a jelenlegi bánfalvi bányaüzem vájára, Viszne- ki Gyula, a sajó'kazai akna ifjúsági száltítóbrigádjának vezetője a „Szocialista munkáért érdemérem" kitüntetést. Kovács Márton a Baros-aknák DISZ brigádvezetőjé a „Munka érdemérem" kitüntetést kapta. (MTI) Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vas Zoltán elvtársat, a Minisztertanács titkársága vezetőjét és Szabó Gergely elvtársat, a vegyipari és energiaügyi miniszter helyettesét a tisztségük alól felmentette és egyidejűleg Szabó Gergely elvtársat a Minisztertanács titkársága vezetőjévé, Vas Zoltán elvtársat a külkereskedelmi miniszter helyettesévé kinevezte. (MTI) nemzetközi helyzetben minden ember kiállására, száz és százmilliók egységes fellépésére. A béke hívei pecsételjék meg tettekkel, jobb munkával aláírásukat. Sorakozzék fel hát a mi népünk is a hékéért, az életért küzdő többi néphez! Előre a bekéért, az atomháború megszállottjainak megfékezéséért! Előre a béke-népszavazás sikeréért! Az Országos Béketanács elnöksége nevében: ANDICS ERZSÉBET elnök, MIHÁLYFI ERNŐ NANÄSI LÁSZLÓ alelnökök. Tanácstagok fogadóóráié A II. kerületi tanács értesíti a kerület lakosságát, hogy a tanácstagok választókörzetenként fogadóórájukat az alábbi időpontban és helyen tart. ják meg: 17. körzetben ifj. Halász György. Újdiósgyör, Testvériség-n. 48, január 24-én 5—7 óráig. 25. körzetben Fekete Istvánné, Diós- győrvasgyár, Fadruez úti iskola, január 28-án 6—8 óráig. 29. körzetben Homolya Ferenc, II. kerületi tanács, január 28-án fél 5—7 óráig. 31, körzetben Dropén Ferenc., választókerülete, január 25-én 5—7 óráig, 34. körzetben dr Elek Zoltán, Sztálin úti iskola január 26-án 6—8 óráig. 35. körzetben Tócsi Attila. Fürst S.- pártszervezet, január 29-én 4—6 óráig. 36. körzetben Fehérvári Gyula, Sztálin út 96, január 31-én 5—7 óráig. 39, körzetben özv. Lcsnyák Autalné, Űjdiósgyőr, Újtelep IX, utca 12/2, január 27, 4—6 óráig. 44. körzetben Boda László. Vasas székház, január 29-én 4—6 óráig. 47. körzetben TTrbán Jánosné. II. kerületi pártbizottság, január 27-én 5—7 óráig. 48. körzetben Sebők Katalin, Miskolc, Géza-utea 2, január 26-án 4—6 óráig, 50. körzetben Somlai Fülöp, Diós- győrvasgyár, Retőfi-utea 8, január 26-á" 4—6 óráig. 51. körzetben Kertész József, Diós- győrvssgyár, Fels.iszinva-utca 3, ja nuér 31-én 5—8 óráig, 53. körzetben Szaladnya Ferenené, Miskolc, Békeszálló, január 25-én 4—8 óráig. 58. körzetben Csorna József, üveggyár, január 28-án 3—5 óráig. 67. körzetben Szilniezki György, Nyirjesi pártszervezet, január 28-án 5—7 óráig. Az I. kerület 5. körzetében Lovász Pál és Kézdi Endre tanácstagok január 27-én délután 4—7 óráig a Pedagógus Szakszervezet, Déryné-utca 3. szám alatti helyiségében fogadóórát tartanak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országos partizántalálkozó alkalmából a partizán ég az ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül a „Kiváló szolgálatért érdemérem“ kitüntetést adományozta: Asztalos Jánosnak, Boganics Károly nak> Balázs Annának, Barczánfalvi Lajosnak, Fekete Pálnak, Forrás Andrásnak, Gellert Fülöpnek, dr Gyarmati Mihálynak, Halas Lajosnénak, Jano- vics Imrének, dr Kádár Istvánnak, Kovács Gyulánénak, Kopácsi J.ózsef nénak, Kósa Istvánnak, Markos Györgynek, Micskó Itudolfncnak, Lőcsei Józsefnek, Máté Józsefnek, Nyirő Sándornak. Radványi Jánosnak, Sebes Lászlónak. Somlói Jánosnak. Seres Tibornak, Szabados Józsefnek, Szamosi Lászlónak, Szaszarán Mihály, nak, Sztnsko Lászlónak, Tatár Aladárnak, Tannics Jenőnek, Trencz Gyulának, Vajda Gábornak, Báli Ferencnek, Dcmóndi Lajosnak. Fogarasi Györgynek. Kortai Ferencnek, Kreseh Lászlónak. Markoviea Jánosnak, Mol- doványi Ferencnek, Safranko Emá- nuelnénck, Siller Györgynek, Szigeti Ferencnek. Tisza Zoltánnak. Aj ácsi Rezsőnek. Balogh Istvánnak Bánfi Jánosnak. Baracska Lászlónénak. Ba- ranyl Károlynak. Basch Emlrénének, Bertusz Pálnak, Birtalan Lászlónak, Bodor Istvánnak. Budai Bélának, Citrom Mórán Lajosnak, Deák Bér talannak. Demeter Gyulának, Déri Lászlónak. Dóé Róberfnek, Falus Andornak, Faur Rezsőnek, Feredics Józsefnok, Gál Jánosnak, Gál Minkének. Gereblyés Lászlónak, Gyurieza Mátvásnak. Hajdú Sándornak, Herter Ádámuak, Hock Józsefnek. Holdnmpf Kálmánnak. Ingusz Iatvánnénak, Jándi Mihálynak. Ka, ezor Mórnak. Joachim Rudolfnak, Kajtár Józsefnek. iróUos Bellának, Kertész Józsefnek. Konantinger La jósnak, Kondás Györgynek, Kosztéinak Etelnek, Kovács Lajosnak. Laka, fos Mártonnak, Lakatos Erzsébetnek, Lakatos Emilnek. Lelovics Imrének, Lovrek Józsefnek, Lohper Antalnak, Mészáros Ferencnek, Móezi Andrásnak, Morvái Gábornak, Mura Péternek, Nemes (Nobl) Antalnak. Postás nóta Sándornrnak, Perosztegi Jánosnak, Sohmit Józsefnek. Sebes Tmráné- nek, Szima Jánosnak. Tamás Mihálynak, Tűz Imrének- Vadas Mihálynak, Váll Zoltánnak, Wüand Jánosnak, Albert Bélának, ifi, Barna Antalnak, Bakká Pálnak, Balogh Józsefnek, Bodzás Józsefnek, Dajkó Ferencnek, Busza Lászlónak, Esztergályos! Dé nesnek. Oiirfl Istvánnak. .Tnnosó Imrének, Jbsuzus Jenőnek, Kajós Istvánnak. Keleti Ferenonénck. Kőszegi Sándornak, Mikola, Bélának, Sós Imrének. Snsán Antalnak. Sztanesik Józsefnek, Tihanyi Sándornak, dr Berki Lajosnak, dr Horánvi (Hoch marin) Gyulának, Sebő Aurélnak, Stion Józsefnek, Molnár Dezsőnek. Prát Károlynak. Felesúti Lászlónak. Kálmán Endrének, Konok Ferencnek, Pásztor •Bélának, Vadász Ferencnek, Balassa Lászlónak, Merán Tibornak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szolgálati Érdemérem“ kitüntetést adományozta: Aradi Vil masniénak, Aranyos Istvánnak, Asztalos Györgynének, Baksa Józsefnek, Buck Imrének, Balázs Bélának, Balatoni (Berghoflór) iöáu- domak, Bárd Andrásnénak, Baracs Györgynének, Bene Andrásnak, Bodor Istvánnak. Csongrádi Bélának, Dobozi Imrének, Drapál Jánosnak. Endrész Jánosnak, Kálmán Sándornak. Polgár Andornak, Polgár Mihálynak, Sós Györgynek. Szenczi Lászlónak, Szatmári Miklósnak. Szekeres Pálnak, Szilágyi Lajosnak, Szirmai Károlynak, Szobáesi Józsefnek. Tari Jánosnak, Várkúti Józsefnek, Végh Józsefnek, Villant Pálnak, Balázs Istvánnak, Bedő Istvánnak. Beiikő Pálnak, Berényt Dezsőnek, Boda Istvánnak. Borbíró Lászlónak, Ceglédi Lászlónak, Dénes II. Lászlónak. Deveslts Jánosnak, Érsek Bertalannak. Fazekas Antalnak. Fazekas Jánosnak, Fodor Gyulának. Fülöp Ignáenak. Füzek Ferenc nek, Gyémánt Andrásnak, Jernyeí Józsefnek, Kerekes Erdei Józsofnek, Korompár Lajosnak- Köves Bélának, Köves Lászlónak. Kretsober Árpádnak. Légrádi Sándornak. Márkus Lászlónak, Márton Lajosnak, Menyhárt Andrásnak, Mindszenti György, nek, Muszlai Józsefnek. Nemes Aurélnak, Neumann Mihálynak, Rajk Andrásnak. Rudas Hermaunak. Sallai Elemérnek, Sass Imrének, Bárdi Je nőnek. Sárvári Sándornak, Sípos Istvánnak, Szilágyi Lászlónak. Tímár Imrének. Vineze Gézának, Vigb Lajosnak. Zentai Lászlónak. Bocsi Sándornak. Holló Istvánnak. Sarkad! Jánosnak. Szabó Gábornak. Vajda Istvánnak, Vass Jenőnek, Harsány! Jánosnak. Bodon Jánosnénak, Farkas Lászlónénak. Kertész B. Kálmánné- nak, Liebt Imrénének, Fazekas 1st vannak, Gyulai Ferencnek. Muri And rásnak, Punk Józsefnek, Pusztai Já nosnák. Radolvszkí Jánosnak, Szabó Benőnek, Zalai Istvánnak. Zorriánszki Pólóénak, Zsigmondi Endrének, Ocr vaj Bélának. Sebő Lászlónak, Olt Ká rolynénak, Petróczki Jánosnak. A kitüntetettek egyidejűleg megkapták a Minisztertanács áltat adó mányozott magyar partizán emlék érmet, A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délelőtt az Ország ház épületében nyújtotta át. A kr tüntetések átadásakor jelen volt Far kas Mihály, a Magyar Dolgozók Párt ja Köznonti Vezetőségének titkára. Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese. az MDP Politikai Bi zottságánnk tagjai. Szántó Zoltán a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke- Darabos Iván. az El noki Tanács titkára, Kossá István, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. Szabó József ezredes, r Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkára. (MTI) Átadták a kitüntetéseket a szénbányászat legjobb fiataljainak Négy uorsodi DlSZ-brigádvezelő a kitüntetettek között • ....... •••••••••••■••••••••a NEMZETKÖZI SZEMLE Álombélié, vág A bonni és párizsi szerződések ra tifikáláaa a végleteikig fokozná egy új, az eddigieknél összehasonlíthatatlanul borzalmasabb világháború veszélyét. Nemcsak azzal, hogy újra fegyvert adna az emberiség legelvetemültebb ellenségeinek, a nyugatnémet militaristáknak a kezébe, hanem azzal is, hogy olyan tömegpusztító hadieszközök gyártását tenné lehetővé számukra, mint amilyenek az alom, a vegyi és a biológiai fegyverek. Az északatlanti szövetség tanácsának nemrégiben megtartott értekezlete egyenesen e szervezet stratégiájának alapelvévé tette az atomfegyver alkalmazását. Egyes amerikai katonai vezetők egyre szemérmetlenebben uszítanak az atomháborúra a Szovjetunió és a demokratikus tábor többi országa ellen. Radford amerikai tengernagy, akit a szovjet sajtó találóan nevezett új háborús bűnös jelöltnek, a napokban például azt a kijelentést [kockáztatta meg, hogy „az Egyesült Államok nem riadna vissza az atombomba alkalmazásától Koreában, ha ott kiújulnának a hadműveletek“. Egy másik amerikai atomlovag, Stevenson pedig ugyancsak a napokban azzal kérkedett, hogy „bármely pillanatban“ kész az Angliában létesített amerikai támaszpontokról atombombával megrakott bombázókat küldeni a bókeszerető országok ellen. Ezek és az ezekhez hasonló megnyilatkozások a maguk esztelenségé- ben mutatják meg a háborús gyújtogatok igazi arcát. Az ilyen kijelentések világánál még a legelfogultabb emberek is megérthették, mily keveset érnek azok a kenetteljes szólamok, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetében ..az atomerő békés felhasználásáról", az „atomenery atomháború gia nemzetközi ellenőrzéséről" nyugati részről elhangzottak. A Szovjetunió, amely az elmúlt esztendőkben nemcsak, hogy megszüntette az Egyesült Államok atommonopóliumát, hanem az atomenergia felhasználása terén sok tekintetben túl is szárnyalta az Egyesült Államokat, lankadatlan erővel küzdött és küzd az atomenergia háborús célokra való felhasználása ellen. A javaslatok egész sorát terjesztette a nemzetközi fórumok elé az atom-, hidrogén és más tömegpusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltására és e tilalom feletti hatékony nemzetközi ellenőrzés megvalósítására vonatkozóan. A Szovjetunió javaslatait osztatlan lelkesedéssel- fogadták a béke- szerető emberek százmillió szerte a földkerekségen. A tömegpusztító fegyverek betiltásáért vívott harc jelszavát zászlajára tűzte az ötödik nagyhatalom: a béke híveinek világmozgalma is. De a Szovjetunió tettekkel is alá támasztja az atomfegyverek ég más tömegpusztító fegyverek betiltásáért folytatott politikai és diplomáciai harcát. Példát mutat abban is, hogyan lehet az emberi elme e kétségkívül eddigi legnagyobb felfedezését, az atomenergiát magának az embernek a szolgálatába állítani. A Szovjetunió egy héten belül két n agy jelen tőségű kormányny ilatikoza - tot tett közé az atomenergia békés felhasználására vonatkozóan. Az egyiket arról, hogy kész az ENSZ nek az atomenergia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban 1955-re összehívott nemzetközi értekezlete elé jelentést terjeszteni a Szovjetunió első a torn v i lián y te 1 ep é - ről és annak munkájáról. A másikat 1 pedig arra vonatkozóan, hogy tudo- I mányos technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak az atomerő békés célokra való felhasználását szolgáló kutatás fejlesztésében. A kormánynyilatkozatok újabb fényes megnyilatkozását jelentették a Szovjetunió következetes békepolitikájának. Éppen ezért nemcsak tudományos-technikai segítségben elsőként részesülő országok — a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sajtója és közvéleménye üdvözölte örömmel a Szovjetunió kormánynyilatkozatait, hanem ugyanolyan lelkesedéssel és örömmel fogadták azokat a béketábor többi országaiban, — sőt a kapitalista államokban is a haladó lapok és az egyszerű emberek. De e nagyjelentőségű nyilatkozatok és azok hatalmas népszerűsége meggondoikoztatta azokat is, akiknek sehogyan sincs ínyükre a Szovjetunió békepolitikája, akik minden szovjet kezdeményezést „propagandafogásnak” szeretnek feltüntetni saját közvéleményük, saját népük előtt. A már jól ismert, agyoncsépelt szovjetellenes szólamok mellett, a nyugati burzsoá sajtóban a szovjet nyilatkozatokkal kapcsolatos kommentárokban igen sok a merev elutasítástól tartózkodó, óvatosságra intő hang. Az angol utóiVröhatósá- gok szóvivője például ..rendkívül érdekes fejleménynek" nevezte a szovjet javaslatot, Jules Moch, az ENSZ leszerelési bizottságában helyet foglaló francia küldött üdvözölte a Szovjetuniónak azt a bejelentését, hogy kész ismertetni az atomerő békés felhasználására vonatkozó tapasztalatait. Ez a bejelentés — mint mondotta — „példanélkül álló tényt jelent". Fi gy elemre méltó megállapításokat tett a szovjet kormánynyilatkozathoz fűzött kommentárjában a New York Herald Tribune, a nagybefolyású amerikai burzsoá lap is. Ebből kiderül. hogy az amerikai vezető körök elsősorban attól tartanak, hogy a szovjet karmánynyilatkozat „erős hatást kelt sok országban és ezek a Szovjetunióhoz fordulhatnak majd az atomerő békés felhasználásához szükséges anyagi és technikai segítségért“. A nyugati sajtóban emellett igen gyakran fordul elő az a következtetés is, „most már a nyugaton a sor", „A nyugatnak szintén hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy az egész emberiség rendelkezésére bocsássa tapasztalatait". Ezekben a napokban tartotta ülénevezik általában a kis középamerikai államokat. Az United Fruit Company nevű hatalmas észaikamerikai gvümölcskonszem végeláthatatlan ültetvényei húzódnak itt, amely konszern kezében tartja ezeknek az országoknak egész gazdasági és politikai ellenőrzését, E „banánköztársaságok” egyike Costa Rica. Területe alig valamivel nagyobb, mint fél Magyarország. Lakossága hazánk lakosságának mintegy egytizede. Ez a kis ország azonban napok éta mégis a világközvélemény figyelmének homlokterébe került. Mi történt Costa Ricában? Costa Ricába fegyveres banditák törtek be, hogy megdöntsék a Fi- gueres-kormáuy uralmát. Az intervenciósok mögött, amint azt különböző vizsgálatok, saitójelentéseik igazolják, „külföldi erők" állanak, az agressziót „külföldön kiképzett és felszerelt csoportok" követték el. A Costa Rica elleni támadás kísértetiesen hasonlít a tavaly Guatemala elleni intervencióhoz, Mint a délamerikai lapok rámutatnak, egyik szervezője a guatemalai beavatkozáshoz hasonlóan — Washington és az United Fruit Company dróton rángatott bábfiguráia: Somoza nica- raguai elnök volt. Abban is feltűnően nagy a hasonlóság, hogy mindkét támadás azután következett be, hogy a mindenható gyümölcströszt ellen sét Becsben a Béke Világtanács irodája és az egész földgolyót átfogó hatalmas békemozgalom vezérkara. A Béke Világtanács irodájának záróülésén újabb nagyjelentőségű felhívások születtek: Európa népeihez, a világ népeihez. Nem vitás, hogy a nyugatnémet ujrafelfegyverzás és az atomháború megakadályozására felszólító két drámai felhívás újabb erőket mozgósít majd az atomháborús terveik szétzúzáséért, az emberiség békés, boldog jövőjének biztosításáért induló döntő küzdelemben. korlátozó intézikedéseket hozták, illetve jelentettek be. De Guatemala és Costa Rica között mégis volt egy alapvető különbség. Míg Arbenz — guatemalai kormánya haladó kormány volt, addig Costa Ricára nem áll ez — hisz, mint ismeretes, itt még a kommunista pártot is törvénytelennek nyilvánították. Azok a néptömegek nyomására hozott bátortalan intézkedések és az amerikaiak gazdaságpolitikája, valamint az United Fruit túlkapásai ellen elhangzott nyilatkozatok, amelyeket Figueres tett, azonban elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy Figueres Washington szemében „kegy- vesztetté” váljék. A Costa Rica eflein támadás, amely újra megmutatta a „szabadság bajnokainak“ álarcában tetszelgő amerikai politikusok, tábornokok és trösztvezérek igazi énjét, csak gyűlöletet és undort kelt szerte a világon. Mind több embert döbbent rá annak tudatára, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetői a „világ csendőrévé" szeretnék változtatni Amerikát s azt a gyarmati rémuralmat, amelyet Középamerika „banán- köztársaságaiban” igyekeznek megteremteni, tűzzel-vassal fenntartani, szeretnék kiterjeszteni a föld valamennyi országára, kicsinyekre és nagyokra egyaránt. „Banánköztársaságoknak“
