Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

Szerda, 1965. január 36. ESZAKMAG Y ARORSZAG Ifjú Majoros János dolgozó paraszt Megl ezdte működését a megyei tanács oktatási és népművelési állandóbizottsága Ma mindannyian többre, ■ jobbra törekszünk. Több ruha, több gép, több élelem kell s mind­ezt bizony a magunk két kezével, joibb munkával kell előteremte, nünk, Ha körültekintőbben, szak­szerűen műveljük a földet: több termést hoz, magunk látjuk hasz­nát. Ha csökkentjük a selejtet, jól használjuk ki a gépeket: olcsóbban termelünk, — olcsóbban vásárolha­tunk! Világos, magától értetődő ez mindenki számára. Ugyanígy az is, hogy a munkaverseny hasznos do­log, hiszen jobb munkára, nagyobb eredményre ösztönzi az embert, az üzemben és a falun. ( Ifjú Majoros János kazincbarci­kai dolgozó paraszt 6 hold földön gazdálkodik. Jól gazdálkodik. Be­csülettel teljesíti kötelezettségét, szakszerűen műveli földjét. Nem elégszik meg azzal, amit a íö'd magától nyújt. Minden esztendőben többet ék többet akar és többet :s termel. Keresi a legjobb, legered­ményesebb termelési módszereket. Most, a felszabadulási verseny ki­bontakozásakor, ifjú Majoros Já­nos pillanatig sem tétovázott. „A verseny csak jobb munkára ösz­tönzi az embert“ — gondolta. Le­ült gondolkozni, mit is vállalhat­na, mivel is ösztönözhetné dolgozó paraszttársait a még jobb termés elérésére? Hol javíthat eddigi módszerein? Persze nemcsak ápri­lis 4, a felszabadulás tizedik év­fordulója előtt, hanem azután is, egész esztendőben. Mert mit érne, ha jól készítené elő a földet, a növényt meg sorsára hagyná, tes- sék-lássék gondozná! Egymásután rótta papírra tervét. Mert nemcsak a gyári dolgozó, nemcsak a bá­nyász vállalhat. Megvan erre a le­hetőség a mezőgazdaságban is. Jó maoot a jól előkészített földbe. Ez a többtermelés egyik alapja. Be is írta elsőként, hogy addig nem veti el a magot, míg meg nem vizsgáltatta az állami vetőmagfelügyelőségen. Azután a munkagépek kérdése. Rendben keli lenniök, mire rájuk kerül a sor. Odakanyarította hát az első vállalás után: január 31-ig az ekét, hengert, boronát kijavítom. A földnek is meg kell adni, amit A Minisztertanács új ösztöndíj- rendszerröl szóló határozatának vég­rehajtására, illetve az egyetemi hall­gatók szociális segélyének megállapí­tására a miskolci Rákosi Mátyás ne­hézipari műszaki egyetemen mega’a- kult a Diákjóléti Bizottság. A Diák­jóléti Bizottság dönt majd a hallga­tók anyagi helyzetének figyelembe­vételével a folyósítandó szociális se­gélyről. A bizottság elnöke, az egyetem rck. torának megbízásából dr Horváth Sűrű köd borul az Egyetemváros épületeire ezen a hideg januári reg­gelen. A vizsgára siető diákok arcát pirosra csípi a fagy. Annál melegebb az „időjárás“ a tantermekben. Most folyik■ a félévi nagy számonkérés. A legnehezebb vizsga A gépészmérnöki kar IV. éves hall­gatói vizsgáját látogatom meg először. A vizsgáztató Terplán Zénó rektor- helyettes a gépelemek tanszékének vezetője. Feszült a „légkör“. Már csak azért is, mert — mini Terplán pro­fesszor mondta — lényegében most mutatkozik meg, hogy a hallgatók három és fél év alatt milyen mérnöki tudásra tettek szert. Ez a vizsga félig-meddig összefoglaló, ahol a fizi­kát és mechanikát egyaránt „fújni“ kell. Amikor oltjártam, megtudtam, hogy az addig lemzsgázottak közül Majoros László, Nagy Lajos, Meskó Sándor, Gaál Béla, Szentiványi Ede, Szabó Lajos, Kázsmér János, Rozs- gonyi László és Kovács Ferenc jelesre vizsgáztak. Baj van a numerikus számolással! Az elsőéves gépészek — «0. 103. tankörben — általános géptanból vizs­gáznak. A táblánál Jankó László és Nagy Mihály felel. Nagy Mihálynál nagy a tét, —■ világosított fel Lend- vay Pál, n gépelemek tanszékének Mírljunktusa — most dől el, hogy jó, vagy közepes osztályzatot kap. Kissé hadilábon áll a numerikus számolás­sal, pedig hát egy mérnöknek nagy szüksége van a logarlécre. Meleg a helyzet! A másodéves gépészmérnök hallga­tók szerkezeti anyagból vizsgáznak a G. 216. tankörben. Kovolicelci Mária kíván. Elsősorban a trágyát, s mi­nél többet. S mert trágyatelepe rendben van, úgy gondozza, óvja, mint valami kincset, nem okozott problémát az újabb vállalás: feb­ruár §-jg kiszállítja s Szarvasba rakja a tábla szélén a föld táplálé­kát, hogy kéznél legyen, amikor szükség lesz rá. Irt hosszú perce­ken keresztül, hiszen akad tenni­való, de mennyi!. Egyre-másra sza­porodtak a versenypontok .., A vetőmagi isztítást február 15-ig be­fejezi. A hó elolvadása után azon. nyomban megnézi az őszi ' vetést, nem esett-e benne kár, s ha igen, rávetést végez. Utána megfogasol- ja az őszi mélyszántást, hadd le­gyen még jobb a talaj a tavasziak alá... Gyakorlatban tapasztal­ta. hogy minél korábban vet az ember, azaz mindjárt, amint az idő megengedi, jobb a termés. A hát­ralévő tavaszi szántást, a trágya szétszórását és a tavaszi búza ve­tését március 15-ig tehát el lehet végezni, s ha más nem, ő. Ifjú Ma­joros János el is végzi. Feljegyezte a versenypontok közé. De felje­gyezte azt is, hogy a felülvetést árpánál, herénél március 20-ig be­fejezi. Április 4_re pedig a cukor­répa-vetőmag is a földbe kerül, méghozzá a kellő műtrágyameny- nyjség hozzáadásával. Hadd fejlőd­jön kelés után szépen a répa. Ter­mészetesen közben, április 15-ig jól trágyázott földbe kerül a kukori­ca és a burgonya Is. Mert ennek ez a rendje. Aki bem így vet, az nem jó gazda, hiába tartja magát annak. S e versenyponthoz mind­járt hozzáfűzte: a nyolcszáz négy­szögöl kukoricát majd pótbeporoz- za. A burgonyára holdankint 50 kilogramm pétisót szór fejtrágyá­zásként. Bármilyen idő járja, leg­alább háromszor megkapálja a kukoricát, a krumplit egyaránt. Sokszor esik szó mostanában az állatállományról. Több szarvas- marhát, lovat kellene nevelni. Igen fontos része ez a mezőgazdaság fejlesztésének. Az állatneveléshez, átteleltetéshez pedig sok és 1ó ta­karmány kell. Erre is gondolt ifjú Majoros János, s elhatározta: tesz is valamit a több takarmány érde­kében. Kevés a takarmányvetőmag, Zoltán egyetemi tanár, a fémkohá­szati tanszék vezetője lett. A bizott­ság a pártszervezet, az egyetemi DISZ szervezet, a rektori hivatal, valamint a kohász-, bányász- és gépészmérnöki kar évfolyamainak egy-egy hallgató­jából áll. A miskolci nehézipari műszaki egyetem diákjóléti bizottsága meg­alakulása után kedden tartotta első ülését, melyen az egyetemi hallgatók­nak nyújtandó szociális segélyről tár. gyaltak. lép az asztalhoz, s gondterhelt arccal húzza ki az egyik kérdést. Kis arc­fintor jelzi, hogy nem volt szeren­cséje: a Klingerslein-féle diagramm- tételt húzta. Közbetz a tábla mellett Polturák László felel. Az a kérdés: helyes-e, hogy különböző karbontar­talmú gamma-kristályok keletkeznek a 2.8 százalékos karbontartalmú ötvö. zel kristályosodásánál. Polturák elv­társ kicsit gondolkozik, aztán helye­sen felel. Üjabb kérdést kap; hány­féle hypoeutektikumos nyersvasat ismer? S ő már mondja is: azokat a nyersvasakat, amelyek 1,7-töl i-3 karbonszázalékig terjednek, hypoeu- tektikumos nyersvasaknak nevezzük. Igen, én is érzem, meleg a helyzet. Pazár Béla, egyetemi docens, az ed­dig vizsgázóitok eredményéi mutatja meg. Eddig három négyes, egy elég­séges osztályzat van. Jó osztályzatot kapott Li Gun-Tek koreai ösztöndíjas hallgató, Mahoczki György és Tóth Ferenc. Az eredmények áttaldban szélsőségesek, tízt a vizsgát azonban szigorúan kell venni, mert a gyenge tárgyi tudás megbosszulja magát, a diplomaterv megvédésénél. Általában mondható, a hallgatók felkészültsége a közepesen felülemelkedik. Meg kell említeni, a vizsga azt bizonyltja, hogy a leányok szorgalmasabbak, mint a fiúk. Az iskola vezetősége igyekszik a figyelmet elterelni a vizsga rideg lég­köréről. Az a fontos, hogy a hallga­tók műszakilag tudjanak gondolkodni és rendelkezzenek kellő tárgyi isme­retekkel. A kormány új ösztöndíj rendelet e- az eddigieknél is jobban fi­gyelembe veszi a hallgatók tanul­mányi eredményét s ez nem kis mér­tékben ösztönzi hallgatóinkat a ma­gasabb műszaki tudás megszerzésére. Ez ki is tűnik a vizsgán. ÍVJ. P6K0S ISTVÁN egyetemi lap felelős szerkesztője pedig érdemes termelni, jó pénzt hoz a házhoz. Elhatározta: ötszáz négyszögölnyi területen lucerna, s ugyanannyin lóhere-vetőmagot tér, mel, a második kaszálás megha­gyásával. A takarmánnyal takaré., koskodik, -mert azzal lehet, csak takarosán rendbe, kazalba kell rakni a szénát, szalmát egyaránt, Minél kisebb felületen érje az idő, ne rothadjon meg egy szál sem. No és az állatállomány gon­dozása, nevelése Akad itt is vál­lalni való: tisztán tartani az istá'- lót. beoltatni az állatokat, gondos­kodni sílótakarmányról. Odaírta hát, hogy a takanmánytermelés.-e kijelölt területe nyolc százalékán silótakarmányt termel. ■ • / ' Kötele**1’!*** minden em­bernek, hogy a lehető legjobban dolgozzon, — kötelessége elsősor­ban sajátmdga, családja iránt. Emellett azonban vannak még más kötelezettségek is, az állam. az egész nép iránt. Ha ezeket nem teljesíti, ha hátat fordít a közös­ségnek, kitér minden' áldozatvál­lalás elől, az nagy szégyen. Min­dent időben teljesíteni kell, az adó­fizetést, a beadási kötelezettséget egyaránt. Mert az állam csak úgy segíthet, ha mi is adunk, mi pedig csakis úgy lehetünk még gondta­lanabbak. boldogabbak, ha az ál­lam gondoskodik rólunk.., Szép a vállalás, de még szebb, eredményesebb, ha az ember ve­télkedhet is valakivel. Ez már két­szeres haszon. Felülre odaírta hát, mintegy indulóul: .. Versenyre hívom mind a kazinci, mind a bar- cikai részen lakó dolgozó paraszt- társaimat a leírt pontok alapján ... Befejezésül már jóelőre figyel­meztette versenytársait: ez a vál­lalás egész esztendőre szól,,; „Mi­vel véleményem szerint a felsza­badulási verseny április 4 után is tart, a második félévre vonatko­zó versenypontokat július 1-ig köz­löm maid versenytársaimmal. Elégedetten odakanyarította ne­vét: ifjú Majoros János dolgozó paraszt... s Ma már minden kazinc­barcikai dolgozó paraszt ismeri if­jú Majoros János vállalását, ö pe­dig várja a választ, mindenkitől..: DÍSZ-ÉLET Hírek DISZ szervezeteink életéből A felsődobszai Béke tsz-bon egy hónapja alakult meg a DISZ szerve­zet 17 taggal. Taggyűlésükön már szép eredményekről és tervekről szá­molhattak be. Elhatározták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat 120 százalékra elvégzik. Farsangi bált tartottak, színdarabot tanulnak, kul­túrtermet építenek. Csak így tovább felsődobszai fiatalok! * Bükkaranyoson mintegy 200 fiatal vett részt a DISZ gyűlésen. Eljöttek a szülők, a DISZ tagok 90 százalé­ka, meg a VIII. osztályos úttörő pajtások. A bük'karanyosi fiatalok megfogadták, hogy a felszabadulás 10. évfordulójának, valamint a DI§Z kongresszus tiszteletére már­cius 31-ig az elmaradt tagdijakat rendezik és versenyre hívják Har­sány község DISZ szervezetét a szervezeti élet, kultúr- és sportmoz­galom fellendítésére. * Zsujtán 35 fiatal vett részt a tag­gyűlésen. Munkaversenyre hívták ki Abaujvár DISZ fiataljait. * Tornyosnémetiben százan jöttek el a DISZ taggyűlésre. Érdekelte a DISZ ügye nemcsak a falu ifjúságát, hanem a szülőket is, A farsangi kar­nevál, a kultur- és sportmozgalom Ügye, meg a labdarugó csapat to- vábbi jó szereplése volt a gyűlés napirendjén. * A kenéz lói Dózsa tsz. taggyűlé­sén sok érdekes kezdeményezés szü­letett. Célul tűzték ki, hogy a tsz- hez tartozó legelőket március 15-íg letakarítják. A tsz tanyát is rend­behozzák. Az őszi kalászosok alá a fej trágyázást a tsz-ben a szükséges "rídő előtt három nappal elvég­zik. Szervezeti életük megerősítésé­ben nagy jelentőségű, hogy a Petőfi- iskolát a továbbiakban rendszere­sen megtartják és a tanulmányi szín­vonalait emelik. * A ricsel járás DISZ bizottsága pártíeladatként kapta meg, hogy növelje szervezetei taglétszámát. Eddig összesen 66 fő lépett be a DXSZ-be Cigándon 19, Ricsén 12, Erzsébettamyán 18, rációban 10 tővel szaporodott a DISZ taglétszá­ma. i A megyei tanács oktatási és nép­művelési állandóbizottsága január 14-én tartotta alakuló ülését. Az ülésen az állandóbizottsági ta­gok megismerkedtek a feladatokkal. Összeállították munkatervüket, mely­nek alapján az elkövetkezendő 6 hónap alatt dolgozni kívánnak. Az oktatási állandóbizottság elnöke: Kriston Géza tíszakarádi nevelő, tit­kár: Papp Béláné, Láca. a népmű­velési állandóbizottság elnöke: Beny- he Sándor ózdi nevelő, titkár: Var­Az építőipari dolgozók szakszerve­zete értekezletre hívta össze az épít­kezések művezetőit, hogy megtár­gyalják megyénk építkezéseinek problémáit, az építőiparban folvó verseny helyzetét. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó beszámolóját, melyet Kaunitz Béla, az építésügyi minisztérium II. számú igazgatóságának vezetője tar­tott. Kaunitz elvtárs beszámolójá­ban hangsúlyozta: — A művezetőkkel nem foglal­koztak úgy a mozgalmi és gazdasá­gi szervek vezetői, mint ahogyan azt megérdemelték volna. Sokszor nem vették figyelembe javasla­taikat. A terVek készítésébe sem vonták be kellően őket. Több építkezésen előfordult, hogy a vállalat mérnökei a művezetők tud­ta nélkül adtak utasítást egyes bri­gádoknak. A sztahánovisták felter­jesztésénél nem hallgatták meg vé­leményüket, pedig ők ismerték leg­jobban fiz embereket, ők tudnak vé­leményt mondani a dolgozók mun­kájáról. Ezután Kaunitz elvtárs arról be­szélt, hogy olyan művezetők is vannak, akik megfeledkeznek kötelessé­gükről. Tűrik az anyagpazarlást, nem vonják felelősségre az igazolatlanul mulasztókat, nem követelik meg a technológiai fegyelem betartását. Egyes műszaki vezetők nem fordí­tanak kellő gondot a gépek kihasz­nálására sem, — Ezeket a hibákat a Jövőben nem szabad tűrni, arra kell töre­kedni minden művezetőnek, hogy to­vábbképző előadásokon megismer­kedjen áz építőipar új technológiá­jával, mert csak így tudjuk a ránk­váró feladatokat teljesíteni, csak így tudunk a felszabadulási versenv- ben kimagasló eredményeket elérni — fejezte be beszédét Kaunitz s!v- társ. A beszámolót vita követte, Ipni- járszki László elvtárs, a borsodtne- gyel állami építőipari vállalat tető­fedő és szigetelő részlegének főmű­vezetője az építőanyagok gyenge minősé­gére hívta fel a figyelmet. Legutóbb például Békéscsabáról olyan cserepet kaptak, melynek lap­ja 7 mm-ré Volt meggörbülve. Ilyen ga Irén színművésznő. A feladatok sikeres megoldása érdekében az ülés javaslatot terjesztett a végrehajtóbi­zottság elé az aktivahálózat kiépíté­sére, a megye legjobb dolgozói kö­zül. Az ülésen a tagok elhatározták, hogy szoros kapcsolatot tartanak az oktatási és népművelési állandóbi­zottság járási szerveivel. A bizottság tagjai kifejezésre jut­tatták, hogy szívesen foglalkoznak a reájuk váró feladatokkal. anyaggal nem lehet jó minőségi munkát végezni — mondotta. Ducsai István, a festő- és mázoló­részleg vezetője a munkahelyi ren­detlenségre hívta fel a művezetők figyelmét. Erélyesen fel kell lépni azok ellen, akik a társadalmi tulaj­dont , herdálják. Az építkezéseken hiányzik a pártellenőrzés. Megemlí­tette, hogy a debreceni kefegyár olyan szerszámokat gyárt, amelyek­kel nem tudnak jő munkát végezni. A kotró és vasútépítő vállalat mű­vezetője — Izsák elv-társ — az épí­tőipari gépek jobb kihasználásáról, az anyagmozgatás tűrhetetlen álla­potáról beszélt. Szabó Lajos a Bajcsy-Zsilinszky úti lakásépítkezés művezetője helye­selte a művezetők továbbképzését, ígérte, hogy a felszabadulási versenyben jó munkát végez, biztosítja a dol­gozóknak a megfelelő munka- körülményeket. Felhívta a többi művezetők figyelmét a dolgozók felajánlásainak állandó és rend. szeres értékelésére. Több művezető kifogásolta, hogy késve kapták meg az 1955- évi tö­veket, ami nagyban gátolja a muf '• kaverseny széleskörű elterjedését. A műszaki vezetők tanácskozása sok értékes javaslatot adott, melye­ket a művezetők további munkájuk­ban jól fel tudnak majd használni. Előadás Miskolc város- rendezési ofoblémélról Az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci csoportja és a mtskol, ci Tervező Iroda rendezésében ja­nuár 26-án délután 5 órai kezdettel a Herman Ottó múzeum előadóter­mében Virágú Pál városépítész elő­adást tart Miskolc város-rendezési problémáiról. RÁDIÓJÁT 1 uap alatt megjavítja a Posta Kádióvetcltcchnikai és Elektro­akusztikai Üzeme. Széchenyi u. 35. Telefon: 15—470. — Vidékiek a javítást megvárhatják! I Hl» III» ................ Megalakít a miskolci Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyelőmön a Diákiöléti Bizottság Félévi vizsgák a miskolci egyetemen „Így emeliük terméseredményünket“ Néhány nappal ezelőtt, január 15-én tájórtoker,letet tartottunk termelőszö­vetkezetünkben, a hejőbábal Haladó termelőszövetkezetben. Eljöttek a já­rás tsz tagjai, ott voltak/ az agronó- mns elvtársak js, úgy hogy 45 ven­dégnek mutattuk meg gazdaságunkat. Ismertettük munkánkat. Kiadós bir­kapörkölt ebéd után indultunk útnak, s büszkén mondhatom, hogy vendé­geink jónéhányszor csodálkozva bólo. gattak. Különösen az ragadta meg figyelmüket, hogy állatállományunk kitűnő állapotban van, mégis annyi takarmány magaslik négy nagy ka zalban udvarunkon, hogy azt meg lobot nézni... Persze az elmúlt évben gondoskodtunk arról, hogy legyen ele­gendő takarmányunk, hiszen az állat- állomány fejlesztésének, a tejhozam növelésének ez az egyik feltétele. Gazdaságunk megtekintése után be­számoltunk terveinkről, hogyan akar­juk növelni terméseredményünket. — Pedig mi már tavaly is olyan mód szerekkel dolgoztunk, hogy dohányból, borsóból, kukoricából, cukorrépából és dinnyéből rekordtermésünk volt. Tiz kataszteri hold dohányunk 102 000 ?o rint jövedelmet hozott s e mellé még kaptunk 110.000 dernb cigarettát is. — I Elmondottuk a vendégeknek, hogy I földterületünk talaját megvizsgáltat­tuk a Talajkutató Állomással, hogy pontosan tudjuk, melyik részen mi­lyen orővisszapótlásra, talajjavításra van szükség s hova mit vessünk in­kább. A vizsgálat után mindjárt cl is határoztuk, hogy 100 holdnyi terü­letet mésziszappal javítónk, természe­tesen istállótrágya és műtrágya hozzá­adásával, Csak így emelhetjük tovább (crméseredmón vünket. Elmondottuk azt is, Rogy ez eszten­dőben például 30 kataszteri holdon ter­melünk dinnyét, méigpedig exportra. Borsóból is többet vetünk mint tavaly a növeljük a takarmánymagvak ter­melését is. Természetesen igen nagy gondot fordítunk juhállományunk, sertésállományunk növelésére is, hi­szen az állatneveié», állattartás adja a legtöbb hasznot. No meg erre van leginkább szüksége egész országunk­nak, a kenyérgabona mellett. A ven­dégek helyeselték tervünket s úgy gondolom, tanultak is a mi módsze­reinkből. mint ahogy mi is tanultunk az ő hozzászólásaikból. A munka jól halad nálunk, amit az is bizonyít, hogy nyolc új taggal gya rapodott termelőszövetkeze^nk az el­múlt esztendei létszámhoz képest. CSAPÓ ISTVÁN brigá.dvczető iCijavított gépekkel várja már a tavaszi munkát a vattai állami gazdaság A vattai állami gazdaság gépjavító műhelyének dolgozói szép ered­ményeket érnek el a felszabadulási munkaversenyben. Szabó Dezsőt a szerelőműhely hegesztőjének példáját örömmel követik munkatársai, mert kezdeményezésével, munkalendületével gyorsan haladt a gépjavítás, amelyet január 18-ra már he is fejeztek. A munkában kiváló teljesítmé­nyeket ért el idős Baják! József, aki a napi tervét 140 százalékra telje­sítette. Érdemes megemlíteni Csibrlk János és K. Tóth Sándor szorgal­mas munkáját is. Megyénk építőipari művezetőinek tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom